A népesség gazdasági aktivitásának alakulása Európában, 1950–2000

ALAKULÁSA EURÓPÁBAN, 1950—2000

DR. KONCZ KATALIN

A második világháború után Európa legtöbb országában rendkívül dinamikus gazdasági fejlődés bontakozott ki, amely a növekedés alapvető tényezőit gyors ütemben mobilizálta. A tőkés országokban a látványos fejlődés a háború utóhatá- sainak és a tőkés állam növekvő gazdasági tevékenységének következménye, s ered- ményei a tőkés országok többségében a korlátlan növekedés illúzióját keltették. A gyors ütemű fejlődés tömegesen szívta fel a szabad munkaerő—tartalékokat, és a fejlettebb tőkés országokban csakhamar a munkaerőhiány jelei mutatkoztak. ame- lyet a nemzetközi munkaerő-áramlás jól funkcionáló csatornái némileg tompitottak.

Az illúziót az 1970-es években kibontakozó és mélyülő gazdasági válság s az azt kísérő, tömegessé váló munkanélküliség oszlatta el.

Európa szocialista térségében a gazdasági fejlődés jellegére és mértékére a társadalmi átalakulás nyomta rá a bélyegét. A szocializmus anyagi—technikai bá- zisának megteremtése a meglevő adottságok mellett a gazdaság extenzív tipusú fejlesztésével valósult meg. A szocializmus alapjainak megteremtését követően or—

szágonként eltérő időpontokban és különböző mértékben munkaerőhiány kezdett mutatkozni. A szabad munkaerő—tartalékok felszivása a figyelmet egyre erőteljeseb—

ben a népesség gazdasági aktivitását meghatározó tényezők és azok befolyásolá- sára alkalmas eszközök, módszerek kutatására irányítja.

A gazdasági növekedés alapvető tényezője a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége és minősége. A munkaerőforrás legtágabb kereteit a népességszáma és különböző ismérvek szerinti struktúrája határozza meg. A gazdasági fejlettség különböző szintjein a munkaerőforrás változó tömegét mobilizálja a társadalom.

Adott ország népességének gazdasági aktivitását kifejezhetjük az aktív keresők és a népesség arányával. amelyet a továbbiakban gazdasági aktivitási rátának neve—

zünk. Az aktivitási ráták változása s struktúrájuk kor szerinti eltérései meghatározott.

jól körülhatárolható törvényszerűségek szerint alakulnak. s a törvényszerűségek tanulmányozásához a nemzetközi statisztikai adatok — ismert korlátaik ellenére ——

jó alapot teremtenek.

A foglalkoztatottság nemzetközi összehasonlítását erőteljesen korlátozzák a sta- tisztikai információk bizonytalanságai, az adatok eltérő tartalma. Általában külön- bözők a felvételek időpontjai, változó a felvételek köre, módszere. s korántsem egy- séges az egyes kategóriák értelmezése és számbavétele. A foglalkozási statisztikák—

ban elsősorban az aktív keresők és a munkanélküliek eltérő számbavétele okoz gon- dot. Nem egységes az aktív keresők értelmezése. s e tekintetben a mezőgazdaság—

ban foglalkoztatottak számbavétele okoz jelentősebb torzítást. A mezőgazdaságban

3.

260 DR. KONCZ KATALIN

időszakosan foglalkoztatottak és a segítő családtagok kezelése országonként — de

adott ország más-más időpontjaiban is -— eltérő. A munkanélküliek száma a tőkés országok többségében a rejtett munkanélküliek számát nem tartalmazza, sokszor csak a munkanélküli segélyben részesülőkre terjed ki. Bár a nemzetközi statisztikák egységes felfogást és számbavételt igérnek, az esetek többségében az eltérő tarl talmú adatok okozta erőteljes torzítás reális veszélye fenyeget.

Az e tanulmányban felhasznált statisztikai információs bázis a Nemzetközi Mun- kaügyi Hivatal (lLO) kiadványa! s bár nem mentes az emlitett hibáktól és torzítá- soktól, nagy előnye. hogy az adatok kezelésének szemlélete viszonylag egységes, a jelentősebb eltéréseket az adatbázis összeállítói igyekeztek kiküszöbölni. Az 1950—

1970. évekre vonatkozó adatok tényszámok. az egyes országok népszámlálási ada- tain alapszanak. ezeket tüzetesen elemezték,regységes elvek alapján korrigálták.

így viszonylag homogén adatbázist nyertek. Az 1970—2000. évekre vonatkozó ada- tok számított értékek. az előrejelzés a nemzetközi fejlődési tendenciákra épült. Az adatbázis valóságtartalmát némileg növeli, hogy az lLO-kötet egy korábbi munka2 átdolgozása, amelynek összeállításánál a megismert fogyatékosságok kiküszöbölé-

sére a szerzők nagy gondot fordítottak.

Az 1950 és 2000 közötti időszakot tanulmányozva. a foglalkoztatás hosszú távú tendenciái rendkívül világosan és egyértelműen kibontakoznak. A népesség gaz- dasági aktivitása jellegzetes különbségeket mutat nemenként és korcsoportonke'nt:

a gazdasági aktivitást kifejező görbe alakja a gazdasági fejlettség szintjéről és a társadalmi berendezkedéstől függően eltérő. A gazdasági fejlettség színvonala a makrostruktúra változásán, a változás mértékén, az urbanizáció fokán és változó- sának ütemén. az iskolarendszer fejlettségén, a szociális ellátás színvonalán, kiter- jedtségén keresztül hat a foglalkoztatottság színvonalára és struktúrájára. A tár- sadalmi berendezkedés jellege pedig a foglalkoztatáspolitikai célok és eszközök.

valamint azok megvalósításának különbségeiben. a szociális ellátás eltérő szinvo—

nalában és az azt igénybe vevők változó körében jelenik meg, és hat a foglalkoz—

tatottságra.

A FÉRFI NÉPESSÉG FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1950 ÉS 1970 KÖZÖTT

A férfi népesség foglalkoztatottsági színvonala Európában a világ átlagát (1970- ben 54,,2 százalék) meghaladja, s Európa különböző földrajzi térségeiben megköze- lítőleg azonos. Az európai átlagot némileg meghaladja Észak— és Kelet-Európa (a Szovjetunió nélkül) foglalkoztatottsági szintje. míg Dél— és Nyugat-Európában közel azonos mértékben az európai átlag alatt van. A kismértékű eltérés az 1950 és 1970 között kibontakozó kiegyenlítődési tendencia eredménye, amikor is az aktivitási ráták szóródása és az európai átlaghoz viszonyított eltérések abszolút összege csök—

kent. A foglalkoztatás korcsoportonkénti struktúrális eltérései Kelet- és Dél-Európá- ban a legjelentősebbek. amit elsősorban a szélső korcsoportok nagy eltérései okoz- nak. Az európai átlaghoz Nyugat—Európa foglalkoztatottsága áll legközelebb.

Viszonylag stabil és a demográfiailag lehetséges maximumon van a 20 éven felüli munkaképes korú férfiak foglalkoztatottsága. Európa földrajzi térségeinek el-

térő foglalkoztatási jellemzői a szélső korcsoportokban bontakoznak ki. A férfiak foglalkoztatási görbéi viszonylag szabályos másodfokú parabolát írnak le: a kor emelkedésével a foglalkoztatás szinvonala nő, majd a foglalkoztatási maximum el—

1 Labour force projections 1950—2000; Part l-V. lLO. Geneva. 1977.

2 Labour force projections. 1965—1985. Part l—Vl. ILO. Geneva. 1971.. 1973.

érése után (24—45 éves korcsoport) kezdetben lassú mértékben, később gyorsuló mértékben csökken. A foglalkoztatás országonkénti szóródása a szélső korcsopor- tokban az erőteljesebb.

1. ábra. A férfi népesség gazdasági aktivitása 1970-ben és 2000-ben Száma/át

ma

7970 _ke/ /'-f ' §

2000 ! Ul'ű/ő x

,a * %% :: Évá-Európa

797 2000

20—-

0 l l '

0—9 70—74 75179 2d—_24 25—44 45—54 55—54 65-

e 1/ e s '

A fiatalok foglalkoztatottsága

A 25 éven aluli fiatal férfiak esetében a foglalkoztatás szintjét a gazdasági fejlettség színvonala és ezzel összefüggésben az iskolarendszer jellemzői, struktú- rája. a kötelező oktatás terjedelme. az iskolázás színvonala differenciálja. A második világháború után Európában felgyorsult a két világháború között — főleg Nyugat—

Európában —- kibontakozó oktatásfejlesztési folyamat. Az iparosodás. majd a tercier szektor arányának emelkedése az alapfokú iskolai képzés általánossá tételét. a kö- zép- és felsőfokú képzés bővítését igényelte. Nyugat-Európában a két világháború közötti jelentősebb fejlődés megalapozta a következő két évtized mennyiségi és mi- nőségi fejlesztését, ami Kelet— és Dél—Európában csak a második világháború után indult meg erőteljesebben. A kelet-európai szocialista országokban a társadalmi átalakulást követően rendkívül gyors ütemű mennyiségi fejlesztés tanúi lehetünk.

Dél-Európa mérsékelt előrelépése általános gazdasági helyzetéből következik. A gazdasági fejlődés előrehaladásával tehát a népesség mind nagyobb, hányada és egyre hosszabb ideig tanul. így tényleges munkaerőként (: fiatal népesség csökkenő hányada jön számításba. Ezt a folyamatot jól tükrözi a fiatalok csökkenő gazdasági aktivitása, ami Európában a foglalkoztatottság változásának egyik fontos tényezője volt 1950 és 1970 között.

A kötelező általános iskolai képzés kiterjesztésének és időtartamának meg- hosszabbítása következményeként a 10 éven aluli fiúk foglalkoztatottsági szintje

262 ' DR. KONCZ KATALiN

Európában jelentéktelen. Erőteljesen csökkent a 10—14 éveskorcsoport foglalkoztae tottsága is. ami 1970-ben már csak Dél-Európában volt említésre méltó. Ebben két—

ségtelenül a térség gazdasági elmaradottsága és a tőkés rendszer hatása jut ki-

fejezésre. A 15—19 éves fiatal férfiak foglalkoztatottsága Észak—Európában a leg- kiterjedtebb. ahol a korszerű oktatási rendszerellenére a fokozódó munkaerőhiány a hetvenes évekig a fiatalok nagyobb hányadát aktivizálta. mint a hasonló gazda- sági fejlettségi szinten álló országokban.

Az 1950 és 1970 közötti időszakban a fiatalok foglalkoztatási színvonala csök—

kent. Ez az iskolázottság javulásával van összefüggésben. A fiatalok foglalkoztatott—

sága a legjelentősebb mértékben Kelet-Európában csökkent. A szocialista orszá- gokban ugyanis ebben az időszakban épült ki, illetve módosult az iskolarendszer, emelkedett az általános iskolázás időtartama. Mindezek következtében a fiatalok iskolázottsági színvonalának emelkedése gyorsabb ütemű volt, mint a gazdaság fejlettségi szintjének változása.

Az időskorúak foglalkoztatottsága

Az idősebb korú férfiak foglalkoztatottsóga a nyugdíjrendszer jellegétől és ki—

terjedtségétől. a gazdaság makrostruktúrájától és a gazdaság munkaerő-szükség-

letétől függ elsősorban.

A második világháború után a bővülő szociális ellátás és társadalombiztosítás keretében a nyugellátás Európában általánossá vált. Jelentős különbségek vannak azonban a nyugdíjkorhatárok tekintetében. Európa tőkés részében még a gazdasá—

gilag legfejlettebb országokban is átlagosan magasabb a nyugdíjkorhatár. mint a kelet—európai szocialista országok többségében, s a nők számára a nyugdíjrend- szerek nemigen tartalmaznak korkedvezményt. A nyugdíj igénybevételét, így az aktív kereső foglalkozás abbahagyását az ország konkrét munkaerőhelyzete erőteljesen befolyásolja. Bőséges munkaerőforrások mellett a gazdaság általában a nyugdíj igénybevételére ösztönöz vagy kényszerít; mig munkaerőhiány esetén a továbbdol- gozás számára nyit tág teret. A gazdaság makrostruktúrája. a mezőgazdaság ará- nya azáltal befolyásolja az idős népesség foglalkoztatását. hogy a mezőgazdaság tömegesen hasznosítja az időskorú emberek korlátozott munkaképességét is. Általá- nos nemzetközi tapasztalat, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagélet—

kora más szektorok foglalkoztatottainál magasabb. s a mezőgazdaság arányának csökkenése — minden egyéb tényezőt figyelmen kívül hagyva — a keresők korstruk- túrájának fiatalodásában is kifejezésre jut.

A vizsgált időszakban az időskorúak foglalkoztatottsága magas Kelet- és Észak—

Európa'ban, az előbbinél inkább a mezőgazdaság magas aránya. az utóbbinál'fő- leg a magas nyugdíjkorhatár és a munkaerőhiány miatt. A dél—európai országokban a gazdaság korlátozott munkaerőigényének hatása nyilvánul meg az időskorú né- pesség alacsony szintű gazdasági aktivitásában, amely kiegyenlíti és túlszárnyalja a mezőgazdaság viszonylag magas arányából következő tendenciát.

Az időskorúak foglalkoztatottsági színvonalának csökkenése egész Európában

általános jelenség az 1950—1970. években. A legnagyobb mértékű csökkenés Kelet—

és Dél-Európában tapasztalható. Az e két térség országaira jellemző azonos irányú és csaknem azonos mértékű változásban eltérő tényezők játszanak szerepet.

Kelet—Európában 1950 és 1970 között a nyugdíjrendszer kiterjesztése csökken- tette elsősorban az időskorúak foglalkoztatottságát. Az európai viszonylatban is ala- csony nyugdíjkorhatár tömegesen vonta ki a még munkaképes népességet a gazda- ságilag aktív tevékenység kereteiből. A rendelkezésre álló bőséges munkaerőforrá-

sok nem tették szükségessé az időskorú munkaerő munkaerejének hasznosítását.

Kétségtelenül hatást gyakorolt a folyamatra a mezőgazdaság csökkenő aránya is, amely tovább mérsékelte az időskorú népesség gazdasági aktivitásának színvonalát.

Ez a hatás azonban viszonylag gyenge, mivel a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának csökkenése nagyobb mértékben járt a fiatalabb munkaerő elvándorlásá- val, mint az időskorú munkaerő kiszorulásával.

Dél-Európában a gazdaság makroszerkezetének változása, a mezőgazdaság arányának csökkenése befolyásolta elsősorban az időskorú népesség foglalkoztatott- sági szintjét. Ezt a tendenciát erősítette az a körülmény. hogy a gazdaság relatív munkaerőbősége mellett a tőkés gazdaság az idős munkaerő számára korlátozott munkalehetőségeket biztosít.

Mint az eddigiekből is kiderült, a Nyugat-Európában lejátszódó foglalkoztatási folyamatok jellege, a foglalkoztatás korcsoportos struktúrája az európai átlaghoz közel esik. A már említett általános tendencia Nyugat-Európában is érvényesült, a folyamat sebességét azonban a kiegyensúlyozott foglalkoztatási helyzet mérsékelte.

A munkaerő—szükséglet és a munkaerőforrások 1950 és 1970 közötti viszonylagos egyensúlyában nagy szerepet játszott a vendégmunkások tömeges és növekvő ará- nyú alkalmazása, amely a gazdasági és technikai fejlődés következtében előálló munkaerőhiányt (például a segédmunkás-ellátottság problémáit) mérsékelte.

1. tábla

A férfi népesség gazdasági aktivitásának alakulása Európában 1950 és 1970 között korcsoportonként

(százalék)

Orszógcsoport' 0—9 10—14 15—19 20—24 25—44 45—54 55—64 65— Ossze-

ev , sen

eves

Kelet—Európa*

.

1950 . . . . . . . . 00 4.9 72,4 909 97,7 96.11 97,8 49,6 63,4

1970 . . . . . . . . 030 1.5 44,7 87,9 97,6 95,4 78.8 36.7 59,0

Észak—Európa

1950i . . . . . . . . 0.0 1.2 822 94,0 9'8,2 97,7 91,8 35,2 66,4

1970 . . . . . . . . 0nyJ 0.3 5'5,9 86.3 9'7,1 96,7 89.4 21,0 59.8

Dél—Európa

1950 . . . . . . . . 050 2'7,8 83,6 93,1 97,3 96,1 8'5,5 5'5,7 66,1

1970 . . . . . . . . Ott)x 6.2 58,1 83,1 962 ' 9124 69.6 26,3 57,2 Nyugat-Európa

1950 . . . . . . . . 050 5.7 77,3 91 ,8 9*7,0 95,3 80.2 31.6 63,5 19740 . . . . . . . . 050 2.3 53.7 8*5,9 97,0 94.2 76.9 14.7 57,3

Európa

1950 . . . . . . 0.0 11,6 789 924 97,5 96.2 85.5 41 .3 64,8

1970 . - . . . .

0501 2.9 529 85,6 96,9 914.5 77.8 23.23 58,1

" itt és a továbbiakban is a Szovjetunió nélkül.

Forrás: Labour force projections. 1950—2000. Európa. ILO. Geneva. 1977.

Európa földrajzi térségeiben tapasztalt jelenségek természetesen az egyes or—

szágok eltérő foglalkoztatottsági adataiból alakulnak ki.

A NÖK FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1950; ÉS 1970 KÖZÖTT

Európában a nők foglalkoztatottsági szintje szintén magasabb a világ átlagá—

nál (1970—ben 29,3 százalék). Míg azonban a férfiak foglalkoztatottsága Európa or-

szágaiban viszonylag egyenletes, a nők foglalkoztatottsági színvonalának eltérései

264 DR. KONCZ KATALIN

Európa földrajzi térségeiben lényegesek. A nők eltérő foglalkoztatottságában az

egyes országok gazdasági fejlettségi színvonala, a gazdaság mokrostruktúrájának különbségei és a társadalmi berendezkedés jellege jut kifejezésre. A foglalkoztatás szinvonalának szóródása a férfiakénál lényegesen magasabb. s az 1950 és 1970 kö—

zötti években a szóródás nőtt, azaz az országok közötti különbségek még erőtelje—

sebbekké váltak. Míg a férfiak foglalkoztatottságában kiegyenlítődési tendencia, addig a nőknél erőteljes differenciálódási folyamot bontakozott ki a jelzett idő—

szakban.

2. ábra. A női népesség gazdasági aktivitása 1970-ben és 2000—ben

Százas/37—

100

%% "___—_ lú'lef—famjw

80 __ m ______ Észak-[00403

.-""'--.

% ... Nyugat-fampa ' teh ,r/I xx

' / xx ""—...

. '.

^75—79

^]

^20-24

^!

^25-44

^l

^45-54

¹

^{55—54 63-}

éves

Magos a női foglalkoztatás színvonala a kelet-európai (szocialista) országok—

ban, ahol a gazdasági fejlettség adott színvonala és az extenzív gozdaságfejlesztés mellett a társadalmi berendezkedés is a női munkaerőforrások mobilizálását tette lehetővé és szükségessé. Dél—Európa viszonylag alacsony női foglalkoztatását a gaz—

daság relatív munkaerőbősége és a gazdasági fejlettség alacsony színvonala indo- kolja. A gazdasági fejlettség színvonala alapvetően két tényező révén gyakorol ha—

tást a női foglalkoztatottság alakulására, s a két tényező egymással ellentétes irány- ban fejti ki hatását. Egyrészt a gazdasági fejlettség alacsony színvonalán a mező- gazdaság magas aránya a nő anyagi termelőtevékenysége számára megfelelő ke—

reteket biztosít. Ezért a gazdasági fejlettség alacsony színvonalán -—- minden egyéb tényezőtől eltekintve — a mezőgazdaság magas aránya miatt általában magas a női foglalkoztatás színvonala. Másrészt viszont a nem mezőgazdasági szférában a női foglalkoztatás bővítését a gazdasági fejlettség alacsony színvonala korlátozza. mi- vel a női foglalkoztatás általános feltételeinek (iskolázottság. háztartások gépesíté—

se, gyermekintézményi hálózat kiépítése) megteremtését a társadalom ezen a szin- ten nem vállalja. A gazdasági fejlettség alacsony színvonalán a két ellentétes ha-

tás közül a nem mezőgazdasági szféra alacsony munkaerőigénye a női foglalkozta—

tás terjedelmét jobban meghatározza. mint a makrostruktúra változása: azaz a női foglalkoztatás színvonala a mezőgazdaság viszonylag magas aránya ellenére ala—

csony.

A vizsgált időszakban Nyugat—Európa térsége kivételével nőtt a nők foglalkoz- tatási színvonala, Európa gazdasága növekvő mértékben támaszkodott a női munka- erőre. Nyugat-Európában a csökkenés tendenciáját alapvetően a vendégmunkások kiterjedt alkalmazása magyarázza. Ez tompította a gyors ütemű fejlesztés hatására csökkenő férfi munkaerőforrások okozta munkaerőhiányt. A vendégmunkások alkal—

mazásának korlátozott lehetőségét és gyakorlatát jól mutatja Észak—Európa foglal- koztatási szerkezete, ahol a fokozódó munkaerőhiány a nők foglalkoztatásának gyors ütemű fejlesztésében is kifejezésre jutott. Az észak-európai országokban ugyanak- kor a nyugat-európaitól eltérő társadalompolitikai gyakorlat és nemzeti sajátossá- gok. tradíciók kedveznek a női egyenjogúsítási törekvéseknek és a női munkaerő fokozott alkalmazásának.

A nők foglalkoztatottsága korcsoportonként

A női foglalkoztatás korspecifikus jellemzői a szélső korcsoportokban a fér- fiakéval azonosak.

A női foglalkoztatottság a kelet-európai országokban a férfiak foglalkoztatott—

ságához hasonló. viszonylag szabályos másodfokú parabolát követ. Ez jelzi azt a ten- denciát. miszerint a férfiak és a nők foglalkoztatási különbségei részben megszűn—

nek. a két nem foglalkoztatási jellemzői közelednek egymáshoz, A kelet-európai or—

szágokban a nők foglalkoztatása egyenletes, a kor előrehaladásával nő, majd a foglalkoztatási maximum elérése után (25—44 éves korcsoport) csökken. Európa tő- kés térségében a foglalkoztatás korspecifikus jellegzetességeit tükröző görbe válto—

zatos/típusaival lehet találkozni; földrajzi térségenként azonban jellemző különbsé- gek mutatkoznak.

A szélső korcsoportokban a foglalkoztatás színvonalának változása minden tér- ségben hasonló tendenciákat követ: csökken a fiatal és az idős nők foglalkoztatási színvonala. Olyan általánosan jellemző folyamat ez, amely a kor és a társadalmi munkaképesség közötti egyértelmű kapcsolaton alapszik. A 24 éven felüli munkaké—

pes korú nők foglalkoztatottságában már jelentős eltérések tapasztalhatók. Nyugat—

és Dél—Európa országaira jellemző. hogy a foglalkoztatás maximuma a 20—24 éves női népességnél alakul ki. Ezután a családalapítást, gyermekszülést követően a nők nagy része kilép a társadalmilag szervezett munka kereteiből. Ezt a jelenséget a népesség gazdasági aktivitásának görbéje is világosan jelzi. A csökkenés mértéke a 25—44 éves nőknél a jelentősebb. A női foglalkoztatás ezen jellegzetessége a női munkaerő sajátosságaival, a női munkaerőnek a népesség újratermelésében be—

töltött alapvető szerepével és az e tényezők hatására kialakult munkaerő-kínálati magatartással, szokással van összefüggésben. Később, amikor a gyermekek önálló életet kezdenek, ismételten nő a munkavállalási kedv, fokozódik a munkavállalás igénye. Ez utóbbi tendencia — azaz az újra munkába lépés — főleg Észak—Európa országainál az ún. két maximumpontos foglalkoztatási görbét hívta életre. Ez ko—

rábban csak az Egyesült Államokra volt jellemző, s ennek jelei egyre erőteljesebben bontakoznak ki a tőkés Európában.

1950 és 1970 között csökkent a 20 éven aluli nők gazdasági aktivitása, ami a

nők iskolázottsági színvonalának emelkedésével van összefüggésben. Észak-Európát kivéve a 20—24 éves nők gazdasági aktivitása nőtt. Ebben az a megváltozott maga-

266 DR. KONCZ KATALIN

tartás jut kifejezésre, amely az iskolai tanulmányait befejező és a családalapításra váró női népesség körében kialakult. Korábban ugyanis általános jelenség volt.

hogy a tanulmányait alap— vagy középfokon befejező nő a háztartásban marad, s a saját család alapításáig a háztartási teendőket a szülői háznál látja el. Ennek ma- radványai a vidéken élő szakképzetlen nőknél — alapvetően a kellő helyi munkaal- kalom hiányában — hazánkban is fellelhetők.

Európa valamennyi térségében nőtt a 25—54 éves nők gazdasági aktivitása. A második világháború utáni foglalkoztatás egyik legjellemzőbb vonása a munkaképes korú női munkaerő nagyarányú aktivizálódása. Európa gazdasága és női népessége

növekvő mértékben igényelte a foglalkoztatás bővítését, miközben *a gazdasági és

társadalmi fejlődés fokozatosan teremtette meg a női foglalkoztatás bővítésének lényeges feltételeit. A férfiakéval ellentétesen nőtt az 55—64 éves korú nők foglal- koztatottsági színvonala, és csökkent a 65 éven felüli nők foglalkoztatottsága. Az

időskorú női munkaerő jelentős mértékű aktivitásának egyik valószínűsíthető oka

a reaktivizálódás terjedő jelensége. Valószínűleg ebben a korban alapvetően pszi- chikai okok magyarázzák a munkavállalást, bár egyedülálló nőknél az anyagi kény- szer szintén jelentős szerepet játszik. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül az sem. hogy a megváltozott női munkerő-kínálati magatartás a korcsoportokban való

előrehaladás során továbbra is kifejti hatását.3

2. tábla

A női népesség gazdasági aktivitásának alakulása Európában 1950 és 1970 között korcsoportonként

(százalék)

Országcsoport, 0—9 10—14 15-19 20—24 25—44 45—54 55—64 65— Össze-

ev , sen

EVeS

Kelet-Európa

1950 . 0.0 4.2 65,6 68,5 589 56,7 4335 229 41,4

1970 . . . . . . . . 0.0 1.4 409 73,1 77,0 742 47,1 16,8 44.63

Észak—Európa

1950 . . . 0.0 1,0 7332 64.0 359 342 2*3,0 6.9 273

1970 . . 0.0 0.2 5115 6033 49'.5 55.6 37.1 6.0 31,8

Dél-Európa

1950 . . . . . . . . 0.0 1557 405 38,6 27,1 22l.5 1ó,7 9.3 20,7

1970 . . . . . . 0.0 4.6 39,4 46.5 31,6 26,3 16,8 5.8 20,7

Nyugat-Európa

1950 . . . . . . . . 0.0 4.0 óA,7 61,5 38.13 37.11 29.3 11,0 29,7

1970 . . . . . . . . 0,0' 1.5 503 64,0 44,2 43,0 28,6 5.5 28,1

Európa

1950 . . .; . . . 0.0 7.2 58,4 56,6 3957 3u7.7 2'8.1 11,9 29.5 1970 . . . . . . 0.0 2.2

44,8 60.5 4950 47.6 31.3 8.0 305

Forrás: Labour force projectíons. 1950—2000. Europe. ILO. Geneva. 1977.

A szocialista országokban a női foglalkoztatás színvonala magasabb és kevésbé szóródik, mint a tőkés országokban. Ebben gazdasági és társadalmi tényezők egy- aránt szerepet játszanak. A női egyenjogúság gazdasági alapja az önálló kereset.

a társadalmilag szervezett tevékenységben való részvétel. A szocializmus megteremf tette a női egyenjogúság politikai és társadalmi alapját, és részben biztosította a

3 A hetvenes években az 50 év feietti korcsoport jelentős hányada már azokból a nőkből tevődik össze.

akik a megváltozott munkaerő-kínálati magatartás jegyében léptek munkába korábban. s folyamatos munka- viszonyukka'l növelik a korcsoport gazdasági aktivitását.

nők munkavállalását könnyítő gazdasági és társadalmi feltételeket. A női munkaerő speciális munkaerő._foglalkoztatásának meghatározott feltételei vannak. Mivel a nők továbbra is alapvető szerepet töltenek be a népesség újratermelésében. döntő sze- repet a család megszervezésében és a háztartási munka ellátásában, munkaválla—

lásuk általános feltételei mellett (iskolázottság, szakképzettség) a gyermekneveléssel

és a háztartási munka társadalmasitásával kapcsolatos feltételek megteremtését igénylik. A női munkavállalás nagyobb arányú kiterjesztése csak az általános és a sajátos feltételek biztositása mellett érhető el.

A GAZDASÁGI AKTlVlTÁSl RÁTÁK SZÓRÓDÁSA KORCSOPORTONKÉNT

A korspecifikus gazdasági aktivitási ráták országok közötti különbségeit jól mutatja a szóródási mutatók (átlagos négyzetes eltérés) alakulása.

3. tábla

A népesség gazdasági aktivitásának szóródása' korcsoportonként 1950 és 1970 között

Az európai átlaghoz A tőkés A szocialista

viszonyitva országok országok

Koresaport

(eves) férfiak nők átlagához viszonyitva 1970-ben

1950 j 1970 l 1950 [ 1970 férfiak [ nők [ férfiak ] nők

0—— 9 . . . . . . 0.0 0.0 0.0 0.0 0.0 0,0 0.0 0.0

10—14 . . . . . . 10,5 2.2 5.7 1.6 42 3.2 1.6 1.8

15—19 . . . . . . 4.3 5.8 125 5.4 10.2 12.1 10,6 8.9

20—24 . . . . . . 12 1.8 11,7 9.7 , 5.1 9.6 4.0 6.6

25—44 . . . . . . 0.4 O,5 11.6 ló,6 1.3 142 O*,6 10*,9

45—54 . . . . . . 22 1.6 12.33 17,6 22 15,1 1.1 12,Ó

55—64 . . . . . . 7.0 7.1 959 ll,2 9.6 10.6 12,4 13,5

65— . . . . 1':O.1 9,Ó 6.2 4,8 11,1 1.9 17,5 102

Összesen 1,4 1,1 7,5 8,7 3,0 7,7 3,2 4,8

' Átlagos négyzetes eltérés.

A 3. tábla adatai rendkívül érdekes információkkal szolgálnak. A tábla könnyebb átte- kintése érdekében röviden ismertetjük a számítás menetét. A tábla első négy oszlopában kü—

lön—külön elvégeztük a számítást a férfiakra és a nőkre, valamint a két időpontra. Minden esetben úgy jártunk el, hogy a 23 európai ország (amelyeknek adata elfogadható volt) egyes korcsoportadotait hasonlítottuk az európai átlaghoz. Például a 25—44 éves nők gazdasági aktivitási rátáinak szórása 1970—ben 16.6 százalék. Számítása:

"53 2 dz

!

_ izt

"_ 23

ahol di az i-edik európai ország 25—44 éves női népességének gazdasági aktivitási rátája és ugyanerre a női népességre vonatkozó európai átlag közötti különbség. A tábla máso—

dik felében szereplő 4 oszlop az 1970. évi szórást vizsgálja nemenként, külön a szocialista és külön a kapitalista országokra. Arra voltunk ugyanis kiváncsiak. hogy a két táboron belül mi- lyen nagyságrendeket vesz fel a gazdasági aktivitási ráták szórása (: férfiaknál és a nőknél.

Ez esetben az átlagtól való eltérést mindig a tőkés, illetve a szocialista országcsoporton belül számoltuk ki.

Jellegzetes különbségek rajzolódnak ki az egyes korcsoportokban a férfiak és a nők között. A férfiak foglalkoztatottsága közel azonos a 20—50 évesek korcsoport-

268 DR. KONCZ KATALIN

jaiban, és jelentősen szóródik (: szélső korcsoportokban. A nőkre az ellenkező je—

lenség érvényes: viszonylag kiegyensúlyozott a szélső korcsoportok foglalkoztatott—

sága, és nagy a szóródás a munkaképes korú nők foglalkoztatási színvonalában.

1950 és 1970 között a szélső korcsoportokban a foglalkoztatás mindkét nemnél ni—

vellálódott, a munkaképes korúak korcsoportjaiban a differenciálódás erősödött. A szocialista országok foglalkoztatás- és társadalampolitikájának hasonlósága a, 10—

14 évesek és a 20 éven felüli munkaképes korú férfiak közel azonos szintű foglalkoz- tatásában is megnyilvánul. Ezekben a korcsoportokban a szocialista országokon be—

lül alacsony a foglalkoztatási szint szóródása. Ugyancsak kiegyenlítettebb a nők foglalkoztatottsága a szocialista táboron belül. Az időskorú férfiak és nők foglalkoz—

tatottsága viszont már jelentősen szóródik a gazdasági fejlettségnek és az országok munkaerőhelyzetének függvényében.

A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal prognózisa az 1950 és 1970 között kialakult nemzetközi tendenciák elemzésére és módszertanilag a ,.nemzetközi modell mód-

szer" alkalmazására épül. A módszer a múltbeli adatokból képzett modellsorozat- tal jellemzi egy adott ország struktúraváltozásának tendenciáit. A modellsorozat az időben lezajló változásokat a gazdasági fejlettség növekvő sorrendjében képzett keresztmetszeti adatokkal közelíti. azaz a módszer logikájának megfelelően adott időszakban egymás mellett létező, különböző gazdasági fejlettségi szinten álló or—

szágok munkaerő-struktúrájára vonatkozó adatok felfoghatók úgy is. mint adott or—

szág struktúrája időbeli változásának modellje.

A módszer alkalmazása sok szempontból vitatható, s csak nagyvonalú tenden- ciák felvázolására alkalmas/l Statikus modellről van szó, amely adott időpont struk—

túrajellemzőit vetíti a jövőre. Feltételezi továbbá. hogy a gazdasági fejlődés előreha- ladásával csak egy és kizárólag a modellel jelzett növekedési pályát jár be minden ország, a nemzeti sajátosságoknak, történelmileg, földrajzilag kialakult specifiku- moknak a modellben nincs helye. Ennek tudatában — s konkrét esetekben alapos elemzéssel kiegészítve — a módszer alkalmazása hasznos információkat nyújthat;

alapvető törvényszerűségek, nagyvonalú tendenciák felméréséhez egyfajta megkö—

zelítésként elfogadható. A továbbiakban — anélkül, hogy ezt minden esetben külön hangsúlyoznánk - a távoli jövőre vonatkozó megállapításaink a bemutatott adat—

bázis felhasználásával készült prognózis elemzésére vonatkoznak.

A FÉRFI NÉPESSÉG FOGLALKOZTATÁSA zooo-IG

A férfi népesség várható foglalkoztatása az 1950 és 1970 között kialakult ten—

denciákat követi, a prognózis nem számol a kialakult foglalkoztatási jellemzők lé—

nyeges változásával. A férfiak foglalkoztatottsága Európában továbbra is megha—

ladja a világ egészére számított átlagot, a gazdasági aktivitási ráták csökkenése folytatódik az ezredfordulóig. A csökkenés mértéke viszonylag egyenletes Észak— és Dél-Európában. mig Európa többi részében a csökkenés tendenciáját időnként meg- szakítja a gazdasági aktivitási ráták színvonalának átmeneti emelkedése.

Az ezredfordulón a férfiak foglalkoztatása várhatóan Kelet—Európában lesz a legmagasabb. A prognózis a korábbi gazdasági fejlettségbeli különbségeket válto—

zatlanul fenntartja. Dél-Európa viszonylagos munkaerőbősége a gazdaság alacsony munkaerőigénye miatt az ezredfordulóig ismételten újratermelődik. A prognózis csak mérsékelt, óvatos változások előrejelzését vállalja.

" A módszer részletes elemzését és kritikáját lásd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Mun- katudományi Tanszékének ,,Magyarország népessége nemek és korcsoportok szerinti gazdasági aktivitása, 1910—1990" (Budapest. 1976. Kézirat.) c. anyagának Nemzetközi prognózisok c. mellékletében.

A fiataloknál a csökkenő gazdasági aktivitás az iskolázottság színvonalának

emelkedésével van továbbra is összefüggésben. Az időskorúak csökkenő aktivitását

a gazdaság makrostruktúrájának változása, a bővülő társadalombiztositás idézi elő.

A munkaképes korú férfiak gazdasági aktivitásának csökkenését a munkaképtelenek magasabb szinten újratermelődő aránya és a szociális ellátás javuló szinvonala - ami lehetővé teszi, hogy a munkaképességüket elvesztő emberekről a társadalom

fokozott mértékben gondoskodjék —- magyarázhatja. (Az elmúlt időszakban ugyanis

világszerte érvényesülő tendencia a munkaképes korú népességen belül a munka- képtelenek arányának emelkedése. Ez részben születéskori és gyermekkori sérülé- sekre, másrészt civilizációs ártalmakra. valamint a munkahelyi. munkaköri megbete—

gedésekre vezethető vissza. A folyamat mértékét jól kiépített és eredményesen mű—

ködő rehabilitációs tevékenység mindenképpen mérsékelné. Ezzel azonban a prog—

nózis nem számol, a múltban kialakult tendenciát vetíti a távoli jövőbe.) Viszonylag kiegyenlített lesz a férfiak foglalkoztatása a szélső korcsoportokban; az időskorú munkaerőt az előrejelzések szerint legkevésbé Nyugat—Európa gazdasága fogja hasznosítani.

4. tábla

A férfi népesség gazdasági aktivitásának alakulása Európában korcsoportonként 1980 és 2000 között

(százalék)

országcsoport, 0—9 10—14 15—19 20—24 25—44 45—54 55—64 64— 0-5"?

év , sen

eves

Kelet-Európa

1980) . . . . . . . . 0i.0 Ll 3i9.8 85.6 97,4 94,9 75,4 30,6 59,7 2000 . . . . . . . . 050 0.5 347 82,3 97,2 9l4,l 7ll,5 229 58,3 Észak-Európa

1980 . . . . . . . . 0.0 02 48.8 84.11 968 96,1 86,5 18.3 58,4

2000 . . . . . . . . OtO 0.1 4030 81 .2 96,6 95,2 823 15,1 58,1 Dél-Európa

19801 . . . . . . . . 0.0 4.0 50,9 81,4 96.1 92,0 67,5 21.33 56,3

2000 . . . . . . . . 050 2.1 40.15 77,9 95,9 9'l,4 62,5 'l5,4 54,4

Nyugat—Európ )

1980 . . . . . . . . 050 1,8 48,4 83.8 96.8 93,8 74,6 12.8 58,5

2000 . . . . . . . . 0.0 1.3 38,7 805 96,5 93,1 71,5 lO,7 57,3

Európa

1980 . . . . . - 050 20 47,4 83,6 %.8 93,9 75,2 19.9 58,1

2000 . . . . . . 050

1.2 38,5 80,3

96,5 932 708 1534 569

Forrás: Labour force projections. 1950—2000. Europe, lLO. Geneva. 1977.

Európa tőkés országaiban a férfiak foglalkoztatásának szóródása csökkent, a foglalkoztatásban a kiegyenlítődés erőteljesebbé vált. A fiatal korcsoportokban a foglalkoztatás szinvonala közeledett egymáshoz, s ebben az iskolarendszer eltéré—

seinek csökkenése jut kifejezésre. Ugyancsak egyenletesebb lesz az időskorúak foglalkoztatása. amit a mezőgazdaság arányának közeledése és a szociális ellátás- nak valamennyi európai tőkés országra kiterjedése és nivellálódása magyaráz. A munkaképes korú férfiak korcsoportjaiban a foglalkoztatás színvonala a korábbinál nagyobb mértékben szóródik. amit feltehetően a munkaképtelenek eltérő aránya, de

még inkább a munkaképtelenekről való gondoskodás különbségei okozhatnak.

A szocialista országokban a férfiak foglalkoztatása terén az ezredfordulóig egyértelmű nivellálódási tendencia bontakozik ki valamennyi korcsoportban. a szo-

270 DR. KONCZ KATALIN

cialista országok foglalkoztatottsógi jellemzői az ezredfordulóig várhatóan köze—

ledni fognak egymáshoz.

A NÖK FOGLALKOZTATÁSÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA AZ EZREDFORDULÓIG

A nők foglalkoztatottsógi színvonala Európában az ezredfordulón is várhatóan meghaladja a világ egészére számított átlagot. a női foglalkoztatás színvonala Eu—

rópa minden térségében egyenletesen nő 1970 és 2000 között. Az egyes földrajzi régiókban lezajló vóltozósok eltérő tendenciát követnek, amely megnyilvánul az akti- vitósi ráták szóródósónak alakulásában. Míg 1970 és 1980 között a női foglalkozto- tés színvonala Európán belül differenciálódik, a következő tíz évben a kiegyenli—

tődés jelei bontakoznak ki, majd e tendencia ismét megszakad és az ezredfordulón a foglalkoztatottsóg differenciálódósa erősödik.

5. tábla A női népesség gazdasági aktivitásának alakulása Európában

1980 és 2000 között korcsoportonként

(százalék)

omógcsopom 0-9 10—14 15—19 20—24 25—44 45—54 55—64 65- Uma

év , so'n

eves

Kelet-Európa

1980 . . . . . . . . CaO 'l,0 389 75,6 79,6 77,0 47,8 15.7 46,8 2000 . . . . . . . . 0.0 Ox,4. 34.1 81,0 85,3 83,1 49'.9 14,5 49,0 Észak—Európa

1980 . . . . . . . . 0.0 0.1 47,5 62.0 53.7 60,7 392 5.5 33,2

2000 . . . . . . . . OgO 0.1 39.3 64,4 59.3 67,6 42,7 5.6 36,3

Dél—Európa

19801 . . . . . . . . OLO 3.0 38.0 51,0 34,0 289 16.8 4.7 21,7

2000 . . . . . . . . 030 1.6 359 59.8 38.7 33,1 18.0 3.4 23,3

Nyugat-Európa *

19801 . . . . . . . . 050 1.2 47,4 66.8 4—8,1 47.3 30,4 5.0 30,5

2000 . . . . . . . . 0,0 0.9 389 69,9 54.1 53,0 33,3 4.4 32,7

Európa

1980 . . . . . - 0.0 1.5 42,9 63.7 52,5 50,8 32.1 7,3 32,2

2000 . . . . . .

0.0 0.9 37.0 68,5 57.4 57,3 342

6.4 343

Forrás: Labour force projections. 1950—2000. Europe. ILO. Geneva. 1977.

Kiemelkedően magas lesz továbbra is Kelet-Európa női foglalkoztatottsóga és

változatlanul nagy Dél-Európa elmaradása az átlagtól. A női foglalkoztatósban az 1950 és 1970 közötti időszak foglalkoztatási jellemzői óllondósulnak az ezredfordu—

lóíg, a jellegzetes különbségek a női népesség foglalkoztatósóban is újratermelőd- nek az előrejelzés szerint. Az óvatos előrejelzésben a bózisszemlélet hatása jut ki- fejezésre. s valószínű. hogy az országok között ma meglevő különbségek ilyen mér-

tékben nem óllandósulnok.5

Az ezredfordulón a fiatalok foglalkoztatottsóga viszonylag kiegyenlített lesz Eu—

rópa különböző térségeiben; jelentősebb különbségek csak a 20—24 éves korcso—

5 A nemzeti prognózisok általában jelentősebb változásokkal számolnak. Vö. Butschek, F.: D'er ősterreichische Arbeitsmarkt. Wien. 1975.; Kaba/', M.: Manpower resources and employment in Poland, 1950—- 1990. Warsawa. 1973.; Knekschourek, F. — Graf, H. G.: Arbeitskröftepotential und Arbeitskröftebedarf in der Schweiz. St. Gallen. 1973.; Kosta, H. G. J.: Die Beschöftigungsentwicklung in der Bundesrepublik Deutschland.

Frankfurt am Main. 1975.; Levcík. F.: Arbeitkröftepotantial in Österreich und in seinen Nachbar'stooten. Wien.

1971: Pilloton, F.: Population. labour force and employment in Italy. Trends and forecosts, 1951—1991. Rome.

1974.

portban találhatók. A kelet-európai szocialista országok foglalkoztatási görbéje vál- tozatlanul a 44 éves korig emelkedő. majd attól kezdve csökkenő tendenciát ír le, a csökkenés mértéke az 54 éves korcsoportig viszonylag lassú. majd ettől kezdve gyorsul. Nyugat-Európa női foglalkoztatottsága magas lesz. Dél-Európában viszont az átlag alatt marad. Eszak—Európában egyre erőteljesebben bontakozik ki a két

maximumpontos foglalkoztatás gyakorlata. _

1980 és 2000 között a nőknél a 20 éven aluli népesség foglalkoztatottsága csök—

ken, mig a 20—65 éves nők foglalkoztatottsági színvonala emelkedik. A szóródás

mértéke a vizsgált időszakban nő. a női foglalkoztatás Európában differenciáládik.

A FOGLALKOZTATOTTSÁG VÁRHATÓ SZÓRÓDÁSA KORCSOPORTONKÉNT

A korspecifikus gazdasági aktivitási ráták szóródását összefoglaló 6. tábla jól mutatja az Európán belüli. valamint a tőkés és a szocialista táboron belüli jelleg—

zetes azonosságokat és különbségeket, a foglalkoztatási struktúra jellemzőit.

6. tábla

A népesség gazdasági aktivitásának várható szóródása'

1980 és 2000 között

Az európai átlaghoz A tőkés A szocialista

viszonyítva országok országok

Korcsoport

(eves) férfiak nők átlagához viszonyitva 20w-ben

1980 ] zooo 1950 ] zooo férfiak ] nők ] férfiak ] nők

O— 9 . 0.0 0.0 OLO 0.0 0.0 0.0 0.0 010

10—14 . 'l,4 0.8 1.1 0.1 1.2 O,7 0.5 0.4

15—19 . 4.3 2.4 4.5 2.2 8.0 Sti 7.8 7.8

20—24 . 1.5 1.6 8.9 7.9 4.7 850 3.8 3.8

25—44 . 0.5 0.6 16,6 1639 7.1 'ló.1 0.6 "3.0

45—54 . 1.5 . 1.2 17,9 18,5 2.2 15.1 1,1 12.5

55—64 . 638 72 11.6 12'.'l 9.1 119 10.9 14,8

65— : . . . 6.5 4.4 4.6 4.5 6.2 1.4 8.9 7.6

Összesen 1.2 1,6 9.0 9.3 2,6 8,5 2.6 5.5

' Átlagos négyzetes eltérés.

Az 1980 és 2000 közötti időszakban a férfiak és a nők esetében a foglalkoz—

tatási differenciák egyaránt csökkennek a szélső korcsoportokban, és nőnek a mun- kaképes népesség gerincét képező népességnél. A tőkés és a szocialista országok—

ban egyaránt kirajzolódik a nemek közötti foglalkoztatási különbségek egy lényeges vonása: a munkaképes korú nők foglalkoztatottsága az ezredfordulón is erőteljeseb- ben szóródik. mint a férfiaké. Míg a szélső korcsoportokban a nők foglalkoztatott—

sága kiegyenlített, a fiatal és az idős férfiak foglalkoztatottsága országonként erő—

teljesen szóródik mindkét országcsoportban. A teljes foglalkoztatottság megvalósí- tására irányuló törekvés következtében a szocialista országokban a 20—55 éves fér- fiak és nők foglalkoztatása továbbra is nagyfokú hasonlatosságot mutat. míg a tőkés országok esetében a gazdasági fejlettségtől függően jelentősebb a szóródás. Az 55 éven felüli népesség foglalkoztatásában változatlanul a szocialista országok mu—

tatnak nagyobb különbségeket, amelyeket elsősorban a mezőgazdaság eltérő aró-

nya és szervezettségi szintje, valamint a mezőgazdasági tulajdonviszonyok különb—

ségei okoznak. (

272 DR. KONCZ KATALIN

A foglalkoztatás hosszú távú tendenciáinak elemzésére kiváló alkalmat nyújt a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal tanulmánysorozata, amely a világ valamennyi országára összegyűjtötte a népesség korcsoportos foglalkoztatási adatait, s az idő- sort nemzetközi tendenciákra épülő prognózissal egészítette ki az ezredfordulóig.

Bár a prognózis alapvető hibája az 1950—1970. évi adottságok hatásának túlzott figyelembevétele, ennek ismeretében és tudatában a hosszú távú tendenciák meg—

ragadására az adatbázis megfelelő lehetőségeket kínál. Az 1950 és 2000 közötti időszakban már élesen kirajzolódnak azok a foglalkoztatási jellemzők, amelyek az egyes országok gazdasági fejlettsége és társadalmi berendezkedése következtében alakultak ki, s a változás várható tendenciái egyértelműen kibontakoznak. Az alap—

vető tendenciák az alábbiakban összegezhetők:

— a nők foglalkoztotottsági színvonala. a női népesség gazdasági aktivitása minden kor- csoportban és Európa minden térségében alacsonyabb a férfiakénál; ez a jellegzetesség a női-munkaerő alapvető sajátosságával, a nőnek a népesség újratermelésében és a családban betöltött szerepével van összefüggésben;

-— a foglalkoztatás színvonala Európa térségeiben eltérő: a férfiak foglalkoztatottságá—

ban elenyésző. a női foglalkoztatásbani erőteljesebb különbségek mutatkoznak; a férfiak fog- lalkoztatottsági színvonalának rangsorában 1950 és 2000 között lényeges változás zajlik le:

Kelet-Európa az utolsó helyről az első helyre kerül; a nők foglalkoztatási színvonala az egész periódusban Kelet-Európában a legmagasabb, Dél-Európában igen alacsony;

— a vizsgált időszakban csökken a férfi népesség gazdasági aktivitása. ezzel párhuza- mosan a női népességnek a társadalmilag szervezett tevékenységben való részvétele foko—

zódik;

— a férfi népesség korcsoportos foglalkoztatási görbéje szabályos másodfokú parabolát követ; hasonló a nők foglalkoztatottsági görbéje a szocialista országokban, Európa más tér- ségeiben viszont sajátos alakot vesz fel: Nyugat- és Dél-Európában a női foglalkoztatás mo—

ximumpontja a 20—24 éves népességnél található, Észak-Európában egyre erőteljesebben ala- kul ki a két maximumpontos foglalkoztatási görbe;

— az 1950 és 2000 közötti időszakban a férfi népesség gazdasági aktivitása minden kor- csoportban, legerőteljesebben a szélső korcsoportokban és Dél-Európában csökken;

— a nők korcsoportos gazdasági aktivitásának változására jellemző, hogy a szélső kor—

csoportokban csökken a népesség részvételi aránya a társadalmilag szervezett tevékenység—

ben, mig a 25—44 éves nők foglalkoztatottságl színvonala nő.

A foglalkozási struktúra második világháború utáni módosulósának alapvető elemei Európában a szélső korcsoportok arányának csökkenése a társadalmilag szervezett tevékenységben és a nők fokozódó aktivizálódása. A változás Európa kü- lönböző földrajzi térségeiben eltérő méretű elsősorban a gazdasági fejlettségtől és a társadalmi berendezkedéstől függően. Az 1950—1970. években kibontakozott fo- lyamat várhatóan az ezredfordulóig meghatározója marad a struktúraváltozás irá- nyának és mértékének.

PE3lOME

ABTop paccmarpusaer AHHaMHI-(y xoaaücrsenuoü axmaHocrn Hacenemm Eaponsi " ee ontuAaeMble nonrocpouume rennenuuu. Ann 3701? nem ncnonbsye'r cooraetc'rsyioume nau—

Hble MemAyHapoAHoü Opraanauuu prga.

Aarop nanaraer (pantophl, onpeAenmoume ypoaeHb mum-ccm, az uram paCCManH- Beer nna (pantopa Hsmenennn CTPYKTYpr paőoueü CHanZ coupauteHne norm xpaűimxr ao:—

pacmbix rpynn paőoueű Chnbl a oőmecraenno opranuaosannoü AeRTeanOCTH " aoapacraio- utas prnoaas akrnausaum meuumn.

Cornacno ABHHbIM xoanücraeuuan anmanocrb menuwn ao acex aoapacrnmx rpynnax u ao acex eaponeücnux pernoHax nanaercn Sonee Huaxoü no cpaaHeHmo c mymuuHaMu.

Paccermue YpOBHn saunrocm mentum aannetcs óonee BHCOKHM, nem y Mymuuu, xom a couuanucmuecxux crpaHax HEÖHIOAGIOTCH meubume pacxomAeHun memAy OTAeanbIMH ro- cyAapcraaMn.

Kpusan aannrocm Mym-mn no aoapacrnuM rpynnaM oőpaayer npaaunwyio napaőony, npmieM a couuanucrmecuux crpaHax am xapaKrepi—io raxme " Ang saHnTocn—i mentum.

Aonrocpounhie Teupenuuu nOK63hiBaIOT, um norm mer-tunni aoapacraer napanneano c conpameHMeM xoanücraeuuoü EKTHBHOCTH mymuun. l"lo Mepe npnőnumenm K Konuy Tbicnuenema npouaoüget Bblpaauuaanue zaunrocm a erüunx aoapacmbix rpynnax, a B oőpaayioumx Kocmk prnocnocoönoro HaceneHun cpemmx aospacmbix rpynnax omnAaeTcn nnmmepenunaum ypoanz aaHmocm.

SUMMARY

The study investigates the changes and long—term tendencies of the economic activity of the population in Europe. The collection of data of the International Labour Office in this

field is used as a data base. '

The author shows the factors which determine the employment level. then she stresses two characteristics of the changes of the labour structure: the decrease of the proportions of the labour force at the extreme age—groups in the socially organized activities and the females' growing activity.

Females' economic activity is lower, according to the data, than that of males' in every age-group and in every region of Europe. The variance of the females' employment level is more pronounced than that of males, however, there are smaller differences among the socialist countries.

Males' employment level by age—groups can be described by a regular parabola which is characteristic also for females' employment in the socialist countries.

The long-term tendencies show that the proportion of the female population in the eco- nomic activities increases parallel with the decrease of the males' economic activity. Approach- ing the turn of the millenary the employment is balanced in the extreme age-groups, while in the middle age-group which represents the bulk of the labour force differentiation of the employment level is to be expected.

%

4 Statisztikai Szemle