Zárlat, összesítő kimutatások

(1)

15. lecke

Zárlat, összesítő kimutatások

A

SZÁMVITEL

ALAPJAI

(2)

Idézzük fel a 4. lecke utolsó diáját!

2

(3)

3

E NYITÓMÉRLEG F PÉNZESZKÖZ 1000 JEGYZETT TŐKE 1000

ÖSSZESEN 1000 ÖSSZESEN 1000

T PÉNZ

K T Jegyzett

tőke K

Ny.

1000 Ny

1000

T ÁRUK K 1. 100

1. 100

T ÉPÜLETEK K

2. 500

T SZÁLLÍTÓK K

2. 500

T HITELEK K

3. 500 3. 500

4. 100

T EREDMÉNY K

5b. 60

5a. 80

E ZÁRÓMÉRLEG F ÉPÜLETEK 500 JEGYZETT TŐKE 1000 ÁRUK 40 EREDMÉNY 20 PÉNZESZKÖZ 880 HITELEK 400 ÖSSZESEN 1420 ÖSSZESEN 1420 Z. 880

Z. 500 Z. 40

Z. 1000

Z. 20 Z. 400

(4)

A könyvviteli elszámolás periodicitása

• Az előző dia jól tükrözi a mérleg és a könyvelés

kapcsolatát, ami alapján definiálhatunk egy alapvető számviteli kategóriát, az ÜZLETI ÉVet

• Az üzleti év a számvitel elszámolási és beszámolási

ciklusa, másképpen fogalmazva a számviteli elszámolás egy következetesen alkalmazott periódusa, amely egyúttal beszámolási időszakot is jelent, amelyre vonatkozóan

beszámolót készítünk (ennek részleteit lásd később)

4

(5)

SZÁMVITELI IDŐSZAKOK

5

…ZÁRÁS NYITÁS KÖNYVELÉS ZÁRÁS NYITÁS …

FORDULÓNAP₁ FORDULÓNAP₂

MÉRLEG₁ MÉRLEG₂

ÜZLETI ÉV

(6)

• A könyvelési munka tehát periodikusan ismétlődő tevékenységekből,

részfolyamatokból áll

• A könyvviteli elszámolások célja, hogy a gazdasági eseményeket azonosítsa,

feldolgozza a maga sajátos

módszertanával, annak érdekében, hogy rendelkezésre álljanak azok az adatok, amelyekből összeállíthatók azok a

kimutatások, amelyekből az érdekhordozók hasznos információkhoz juthatnak hozzá

6

(7)

Az üzleti év logikája alapján foglaljuk össze a számviteli, elszámolási

teendőket!

(következő dia)

(8)

8

NYITÓMÉRLEG

NYITÁS

ÉVKÖZI (FOLYAMATOS) KÖNYVELÉS

ZÁRLAT

Összesítő-ellenőrző kimutatások

ZÁRÁS

ZÁRÓMÉRLEG, BESZÁMOLÓ

SZINTETIKUS

ANALITIKUS

IDŐSOROS

SZÁMLASOROS

Ü Z L E T I

É V

(9)

Nyitás és nyitás utáni rendezőtételek

• A megismert alaki szabályok szerint, a gyakorlatban a Nyitómérleg (technikai) számlával szemben

• A nyitásból közvetlenül eredő rendezőtételek elszámolása

– Adózott eredmény átvezetése eredménytartalékba – Az időbeli elhatárolások megszűntetése

9

(10)

Évközi folyamatos, ismétlődő teendők

• A gazdasági események hatásainak folyamatos

elszámolása az egyes területek (főkönyv, analitika, naplók) szabályai szerint

10

(11)

Zárlat

• Kiegészítő, helyesbítő, összesítő, ellenőrző munkák sorozata, amelynek az a célja, hogy a beszámoló összeállítása előtt a formai, tartalmi szabályoknak,

előírásoknak maradéktalanul érvényt szerezzünk, annak érdekében, hogy az üzleti évről összeállított beszámoló megbízható és valós összképet nyújtson a vállalkozásról

• Ennek keretében történik többek között

– Időbeli elhatárolások képzése

– Leltározás, leltárak összeállítása, leltárkülönbözetek elszámolása – Analitika és szintetika egyeztetése

– Fordulónapi értékelések elszámolása (erről részletesen a Pénzügyi számvitel kurzus keretében lesz majd szó)

– Összesítő-ellenőrző kimutatások készítése

11

(12)

ÖSSZESÍTŐ-ELLENŐRZŐ KIMUTATÁSOK

• Számviteli időszakonként legalább egyszer (a zárlat keretében) összeállított olyan kimutatások, amelyek

– alkalmasak az alkalmazott főkönyvi számlák (beszámoló összeállításához szükséges) rendszerezésére,

– alkalmasak a könyvelési munka (egyes) számszaki összefüggéseinek ellenőrzésére.

12

(13)

Az alapul szolgáló összefüggések

13

E

₀

= F

₀

∑ T

_NYE

= ∑ K

_NYE

T

_F(i)

= K

_F(i)

∑ T

_F(i)

= ∑ K

_F(i)

∑ T

_ZE

= ∑ K

_ZE

E

₁

= F

₁

Kettős számbavétel elve

Kettős feljegyzés elve

(14)

FAJTÁI

• főkönyvi kivonat

• forgalmi kimutatás

• záró kimutatás (a gyakorlatban nem jellemző a használata)

14

(15)

FŐKÖNYVI KIVONAT

– 2x2 értékrovatos kimutatás, amely

• Tartalmazza az időszakban használt összes főkönyvi számlát,

• bemutatva azok

– halmozott forgalmait és – (záró)egyenlegét.

– A gyakorlatban általában ezt használják

15

(16)

Főkönyvi kivonat szerkezete és kapcsolata a főkönyvi számlákkal

16

Számla

megnevezése (halmozott) FORGALOM (záró) EGYENLEG

T K T K

Számla_i Számla_j

ÖSSZESEN X X Y Y

ESZKÖZ SZÁMLA

FORRÁS SZÁMLA

NYE

Időszaki TF Halmozott TF

Időszaki KF ZE

Időszaki TF NYE

Időszaki KF ZE

Halmozott KF

Az eszköz számlán formálisan azért került a záró egyenleg (ZE) a követel oldalra, mert a zárás pillanatában T egyenlege volt, ezért kell a főkönyvi kivonatban a T oszlopban szerepeltetni.

(a forrás számlánál is hasonlóan, de fordított előjellel). Erre majd figyeljenek!

(17)

A főkönyvi kivonat

• Forgalom rovatpárját

– Próbamérlegnek

• (a mérlegegyezőség – kettős számbavétel – előfeltétele a forgalomegyezőség – kettős feljegyzés – teljesülése)

• Egyenleg rovatpárját

– nyersmérlegnek

• (a mérleg összevont kimutatás, amely a főkönyvi kivonat egyenlegadataira épül)

• is szokás nevezni

17

(18)

FORGALMI KIMUTATÁS

• 3x2 értékrovatos kimutatás, amely

– tartalmazza az időszakban használt összes főkönyvi számlát, – bemutatva azok

• nyitó egyenlegét,

• időszaki forgalmait és

• (záró)egyenlegét.

18

(19)

Forgalmi kimutatás szerkezete és kapcsolata a főkönyvi számlákkal

19

Számla megnevezése

NYITÓ

EGYENLEG IDŐSZAKI

FORGALOM ZÁRÓ EGYENLEG

T K T K T K

Számla_i Számla_j

ÖSSZESEN A A B B Y Y

ESZKÖZ SZÁMLA

FORRÁS SZÁMLA

NYE

Időszaki TF

Időszaki KF ZE

Időszaki TF NYE

Időszaki KF ZE

Vegyük észre, hogy X=A+B

(20)

ZÁRÓ KIMUTATÁS

• 4x2 értékrovatos kimutatás, amely

– tartalmazza az időszakban használt összes főkönyvi számlát – bemutatva azok

• halmozott forgalmait és

• (záró)egyenlegét, valamint

• az egyenlegek mérlegben, illetve eredmény-kimutatásban való elhelyezkedését.

– A gyakorlatban nem jellemző a használata

20

(21)

ZÁRÓ KIMUTATÁS

Számlák megnevezése

FORGALOM EGYENLEG MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS

Tartozik Követel Tartozik Követel Eszköz Forrás Ráfordítás Bevétel

Összesen X X Y Y E F R B

21

Ahol E – F = B – R

FŐKÖNYVI KIVONAT

(22)

Zárás

• Műveleti számlák rendezése

– Összköltség eljárás szerint

– Forgalmi költség eljárás szerint

– A műveleti számlák egyenlegei támasztják alá az eredménykimutatás egyes sorait

• Mérlegszámlák formai lezárása a gyakorlatban a Zárómérleg (technikai) számlával szemben

– A mérlegszámlák záró egyenlegeiből állítjuk összeg a mérleg egyes sorait

– A zárótételek könyvelése után minden főkönyvi számla egyenlege (formailag) 0 lesz

• Vegyük észre, hogy a mérlegszámlák üzleti év végi záró egyenlegei automatikusan a következő üzleti év nyitó egyenlegeivé válnak

22

(23)

Végezetül egy apró, de a gyakorlat szempontjából fontos témát is felvetünk

A könyvelési hibák javítása

(24)

• A könyvelés során bizony előfordul, hogy valamilyen hibát vétünk (téves összeg, téves számlára könyvelés, téves oldalra könyvelés stb.)

• A régi szép időkben, a hagyományos kézi könyvelés korszakában még működött a közvetlen javítás

– hibával érintett részt áthúztuk és mell/fölé írtuk a helyes adatot, könyvelést

• A modern technika korában viszont a hibás könyvelést már nem tudjuk ilyen módon meg nem történtté tenni, de fontos, hogy kijavítsuk a hibákat és ezáltal

semlegesítsük a hibából eredő hatásokat.

• Erre szolgálnak a sztornótételek

24

(25)

KÖNYVELÉSI HIBÁK JAVÍTÁSA

• Sztornózás: hibásan rögzített könyvelési tétel hatásának semlegesítése

• Sztornó tétel: a hibásan rögzített könyvelési tételben szereplő főkönyvi számlák ellenkező oldallal (pozitív sztornózás) vagy azonos oldallal, de negatív előjellel (negatív sztornózás) való ismételt szembeállítása

• Formai megoldásai

– Pozitív sztornózás – Negatív sztornózás

25

(26)

POZITÍV SZTORNÓZÁS

X vagyonrész Y vagyonrész

H

_i

100 St

_i

100 St

_i

100 H

_i

100 J

_i

100 J

_i

100

26

Következmény: forgalmak indokolatlan halmozódása

TF = 100 KF = 200 TF = 200 KF = 100

(27)

NEGATÍV SZTORNÓZÁS

X vagyonrész Y vagyonrész

^H

_i

100 H

_i

100 St

_i

- 100 St

_i

- 100 J

_i

100 J

_i

100

27

Következmény: forgalmak nem halmozódnak, a hibás összegek hatásai semlegesítődnek

TF = 0 KF = 100 TF = 100 KF = 0

(28)