SZÜLÉSZETI MŰT ÉTTAN.

Teljes szövegt

(1)ÁLLATORVOSI KÉZI KÖNYVTÁR K IA D JA :. A MAGYAR ORSZÁGOS ■ÁLLATORVOS-EGYESÜLET.. II.. MONOSTORI,. SZÜLÉSZETI MŰT ÉTTAN.. A MAGYAR ORSZÁGOS ÁLLATORVOS-EGYESÜLET TAGJANAK 1898. ÉVI ILLETMÉNYE..

(2) Szülészeti motettán IRTA. MONOSTORI KÁROLY ÁLLATORVOSI. AKADÉMIAI. TANÁR. 200 ÁBRÁVAL. BUDAPEST KIADJA A MAGYAR ORSZÁGOS ÁLLATORVOS-EGYESÜLET 1898..

(3) ÁLLATORVOSI KÉZI KÖNYVTÁR II.. KÖTET.. MACtY. a k a d é m ia K ÖN Y V TÁ RA j.

(4) 164814. MAGY. AKADÉMIA, K Ö N Y V TÁ RA ..-j. » P Á T R IA » irodalm i vállalat és nyom dai részv én y társaság.

(5) ELŐSZÓ. Szülési rendellenességek a vadon éld emlős álla tokban is előfordulnak, ezek az esetek azonban olyan ritkák és kivételesek, hogy bizonyosnak kell m onda nunk, miszerint a szülési szabálytalanságok gyakorinkká azóta lettek, mióta dom esztikált állatokkal van az em bernek dolga és nagy fokban nem esített állatokat te nyésztünk. Sokáig az állatorvosi szakoktatásban se látták szükségesnek azt, hogy a szülészetet s különösen a szü lészeti m űtéttant külön és behatóan előadják, állatállo mányunk nemesbedésével, az istállózás térölelésével azonban már a hetvenes években egy kiváló szakembe rünk — Tomiay Béla — múlhatatlanul szükségesnek látta azt, hogy a szakoktatásban a szülészet tanítására nagyobb súly fektettessék. Azóta külön, rendes félévi tárgyat képez az állat orvosi akadém ián a szülészet s elfogulatlanul ítélve, be kell ismernünk, hogy az állatorvos, a viszonyokhoz és körülm ényekhez m érten, jelenleg jóval nagyobb szülészi készültséggel lép ki a gyakorlat terére, mint az előtt. De e készültséget, a mely tulajdonképen csak alapvető elméleti ismeretből és szűk téren mozgó gyakor lati tudásból áll, a gyakorlatban kell az állatorvosnak kibővíteni s közben mi szolgálhatna neki jobb segítsé gül, mint egy alkalmas kézikönyv, a mely az eddigi ismereteket s vívmányokat összegyűjtve magában foglalja..

(6) VI. Ilyen könyvnek szükségét felismervén, dr. Nádaskay Béla tanár 1889-ben Á llati szülészettan» czímen egy művet bocsátott ki, mely hasznos szolgálatot tett, mert úttörő volt. E mű máig elfogyván, érthető, hogy a Ma gyar Országos Állatorvos-Egyesület azt pótolni kívánja és illetőleg kiegészíteni óhajtja olyan munkával, a mely különösen a vemhesség és szülés kortanára és m űtét tanára fekteti a súlyt. Ennek tulajdonítható, hogy a jelen m unka a vem hesség és szülés élettanát röviden, csak mint előisme reteket, alapfogalm akat tárgyalja s bőven csak a vem hesség és szülés kortanával foglalkozik, term észetesen eszköztani és m űtéttani tárgyalásokkal kapcsolatban. E munka tehát csak a szó tágabb értelm ében szülészettan (Tocologia); a szónak szorosan vett értel mében e mű szülészeti műtét- és illetőleg segélynyujtástan, (Tocarexeologia), s mint ilyen, az alapvető boncztani, élettani és fejlődéstani tételek előrebocsátásával tüzete sen ismerteti: 1. a szülészeti ■eszközöket; 2. a szülészeti segélynyújtáshoz való előkészülést; 3. a főbb m űtételeket az anyán és vemben; 4. a vem hesedés előtt való rendellenességeket; 5. a vemhesség alatt előforduló rendellenességeket; 6. a szülés közben mutatkozó abnorm itásokat; 7. a szülés után észlelhető rendellenességeket. A 4 — 7. pont alatt érintett részben m indenütt előadom a gyógyító beavatkozásokat, vagyis tárgyalom a rendellenesség term észetéhez m ért m űtételeket és segélynyújtásokat. E tárgyalások sok helyen érintkeznek vagy bele vágnak a belgyógyászat és a sebészeti műtéttan körébe; amennyire lehetséges, az ilyen fejtegetéseket — mint szorosan ide nem tartozókat — kerültem vagy csak.

(7) VII. futólag röviden érintettem, úgy, hogy a mű egy kike rekített, a mai ösm eretek színvonalán álló szülészeti m űtéttannak feleljen meg. Ahol elkerülhetetlenül szükségesnek látszott s ahol egyáltalában lehetséges volt, ábrákkal van felvilágosítva a szöveg, mely ábrákat részben magam rajzoltam, nagy részben pedig Bartos Gyula és Löwy Zs. urak rajzolták természet után vagy más szakművek ábrái után. A könnyű és gyors tájékozódás czéljából kimerítő betűsoros tárgymutató rekeszti be a m unkát; a követ kező' összeállítás pedig az idevágó szakművek tekinteté ben is megadja a kellő felvilágosítást. Bayer-Fröhnér: Handbuch der thierärztlichen Chirurgie und Geburtshilfe. Baum eister: Die thierärzt liche Gebursthilfe. B inz : Theoretisch-praktische G eburts hilfe. D ietrichs: H andbuch der prakt. Geburtshilfe. Franck; Handbuch der thierärztlichen Geburtshilfe. Fleming : A T ex Book of veterinary obstetrics. Günther: Handbuch der prakt. Veterinärgeburtshilfe. Harms : Lehrbuch der thierärztl. Geburtshilfe. Jörg: Anleitung zu einer rationellen Gebursthilfe. Jakab: Hasznos tudni valók az állati szülészet köréből. K ehrer: Beiträge zur vergleichende Geburtskunden N ádaskay: Állati szülészet tan. R ainard: Traité complet de la parturition. Saint Cyr- Violet: Traité d ’ obstétrique vétérinaire. Skellet: Practical treatise on the Breading Cow and Extraction of the Calf. Thomas: Versuch einer Anweisung zur Geburtshilfe der Pferde. Z u m : Handbuch der thierärztlichen Geburtshilfe. Ezeken kivül a legtöbb szakfolyóirat és Koch: Encyklopädie der Thierheilkunde und Thierzucht című lexikonja is tartalmaz idevágó közleményeket..

(8)

(9) TARTALOM Oldal. Előszó. .. ... ... — --- - - ... —. ------. -. —. V. I. FE JE Z ET . A pemzffszetvek és sziilíütak boneste bu ... . A m edcnczc ... ... .. ................ . ... — --A m edenczeüreg ... . . __ ... ... ... - - ... — A szülőút ... ... — __— - - - - - - - A különféle m edi nezék je lle g e ......... ... ... ... A péra .. ... ._ ... ... — ... ... ................ — A hüvely ... _ ... ... ................ ... — - — — A méh ... ... ... —. ... ... .......... - - -— — A m éhkürtök ................ ... ... — -- — A petefészek ... _ ... ... .. — ... — —— A tejm irigyek __ ... _. ... ... —............— — —— II. FE JEZET. A fogamzás, fejlődés és szülés élettana ... ... Iv arérettség .. ... ... ... .......................... — - - — — — Ivarzás ............. .................. ... ... ... . ... — — — Közösülés ... ... ... ... ... ... ... —.................. — Fogam zás ... ... ............. ............. ............. ... — . . A p e te ébrénynyé fe jlő d ése ....... ... .... ... .;. ... ... A vehem burkai ... _... ___ ... ........... ... ... ... ... Magzati vérkeringés ... _ ______ ... ... ... ............. Az ébrény kora ... ... ... ..................... ................ ... V em hesség .......... ................... . ............. . — ... — ... A m egszületésre é re tt magzat ____ ... ... ... ... A sz ü lés............. — ... —................... — — ... --Az anyaállat a leellés után ... . . . ................... ... — A m agzat a m egszületés után ........ . . ............. — .... 1 2. ELSŐ RÉSZ.. 4 4 7 12 12 12 13 13 10 20 21 21 — 24 24 25 26 30 31 34 40 45 48 48.

(10) X. MÁSODIK RÉSZ. '. I. FE JE Z E T . Szülészeti eszközök ... .. ... ... ... A kéz ... ... ..................... ..................... . ... — — ... K ötelek, hevederek, h u rk o k ... ... _ ... .......... K utaszok, k ö té lv iv ő k ... ... ... ... ... ._ ... ... Zsineg- és sodronyburkok ... ... _ ... ... ... ... K ötőfékek ... ... ... ... ... ... ... H orgok ... ... •___ ... ... _.. ... Fogók ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... Szakgató lapátok _ __ ... ... ... . . . _____ — ... V ésők ... ... — ... ... ... . . . ___ — .............. Horog- és ollókések ... ... ... . . . _____ ... .......... Egyéb szülészi k é s e k ............. ... ... ___ ............. „ Gyűszük ... ... — _ __... ... — ...... ............... — — F ű ré s z e k ................. — ... ... ... ... — F úrók .1_________________________ - ................ M éhvisszatartók ... . ... ... . . ... ... ... — ... H üvelynyílás-zárók— _ ... ... ... .... .......... ~ M éhszájadék-tágítók ... . . . _ _ ... ... ............... . Szülészeti m ankók, taszítópoharak ... ... ... ... ... ... Fecskendők, irrigátorok ... ... ... ... ................ — . M éhtükrök ... ... .... ............. ........ .......................... ... — M agzathengergető ... ... ... ... ... .............. ... M agzatdaraboló-gép ... . „ ... ... — ... ... . „ — E gyéb eszközök ............. . . . . _____„ . .................. II. FE JEZET. Előkészülés a segélynyújtáshoz ... ... ... A m ütő előkészülése ... _ ... — ... ... ... ... ... ._. V izsgálatejtés, tervkészítés ............... — ... — Eszközök és szerek előkészítése .............. — ... — Az állás és alom előkészítése ... ... ... .s..........— A segédkezük előkészítése ______ ... ... — ... ... A m űtendő állat előkészítése ................... „ . ... .. M űtét utáni teen d ő k ... ... ... ... _ ... ................ — III. FE JE Z ET . I-őbl, műiételek______________________________ Irrig á lá s ............. .. ......................................... .... ..............— Méhszájadéin m egnyitás .......... ... ... ... - — Hüvelyzárás_____ _______ — — —.............— — — — M éhvisszatartó alkalmazása ...................................... — — A testállás lejtőssé téte le — ... — — —.................. H engergetés ............. ............— — —..............— —- —-. O ldal. 50 50 51 54 57 66 74 79 80 81 82 9g 93 95 96 97 106 107 109 111 111 113 115 116 116 118 120 121 122 122 123 123 124 124 125 126 126 126.

(11) XI. O ldal. Felfüggesztés ... .......... ... — — — - . -— H asszorító pólya alkalmazása .. ... ... ... ... K öldökzsinór lekötés cs levágás . ... Magzatkihúzás ... ... ... _ — ... ... ... — — — Igazítás ... ... ... .... — ... ... —.... H üvelynyílás e lz á rá sa ... ... ... . . —— — — -......... M éhszájadék m egnyitás ................ ... .......................— E lv e t é l te t é s ........... . ... ... ... — — — —> - - — — H a sm e tsz é s.......... ............. _ ... — — —— --- --Has- és m éhm etszés (Császármetszés) ... ... . . . ... M éhkiirtás ............. . ... ... ... ... — ... — - — M éhcsonkítás ... ... ... ... ... ... — ... — ................ M agzateldarabolás ... _ ... — ... ... ... ... ... — — A fej m egkisebbítése ... ... ... ... ... ... ... . .. ... — Lefejezés ... ... ... ............. . — — — — — — — A mellső végtagok lev ág ása... ... ... ... ... .. — A hátsó » » ..........— ... — — — — A mcllkasöv m egkisebbítése ... .. — —... - — A hasöv » .....................— — — — A m edenczeöv » ... ... ... ... — ... A kettévágás . . . . . . ... ... ... ... — — — —. 127 127 128 128 — 134 135 135 136 138 141 142 144 146 149 150 153 154 155 155 156. HARMADIK RÉSZ. I. FE JE Z ET . Megvemhesedés előtti rendellenességek ... ............ ... R endellenességek a csontm edenczén ... ................ . » a szülőutakon . . ... — ... — A közösülés akadályai ._. ... ... — ... -......... — — A fogamzás akadályai... ... .............. — — — — --Ivarzási rendellenességek.................. — II. FE JE Z E T . Rendellenességek a vemhesség alatt ....................... Felülfogamzás, ráterm ékenyülés... ... ... ... .... — ... Ikervem hesség ................................... ... ... ~ ...................— Hosszabb idejű vem hesség ..................... ... — — R övidebb » » ............... — ... — .......... Méhen kívüli » _____ ... ... — .......... - — T orzvcm hek ............. . ................................. ..............- — M éhvérzés ............. — ... ..............— — —...........— — M éh rep ed és... ... ............... .................................— — Méhvizenyő .......................... ............— —...........— — — —. 159 159 —161 162 163 165 167 167 168 168 168 168 169 173 175 176. —.

(12) XII. Oldal. .. M éhvizkór ... i _ .............. ... .. ... 17G M éh sérv ... ... ... ... ... . . __ _ ... ... ... ... ... ... 176 M éhelhajlás ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... .......... 178 M éhcsavarodás ... ... ... . . 1 7 8 H üvelykifordulás ....... .... . . . . . . 184 E llés előtti bénulás ... ... ... ... . . .,. ... ... . ... 186 Magzat elhalás ._ ... ... ... ... . ... ... . Légvehem ... ... ... ... ... ... . . . . . . 187 R o tth a d t vehcm ... ... ... ... ............. F elázott vehem ... ... ... ... ... ... ... 188 K ővehem ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... _ ... 189 E lvetélés ... ... ... ... ... ... .. ... ... ... ... ... ... 190 III. FE JE Z ET . Rendellenességek szülés közben ... ... . . . . 194 R endellenes fájdalm ak... ... ... ... ... ... . ... ... 195 A m éhszájadéit ridegsége ... ... — ... ... ... 196 A m éhszájadék görcse ... ... ... ... . .. ... -------- 196 A m éhszájadék összenőttségc ... .......... 196 A burkok korai felrepedése ... . „ ... .......... ... 196 Fel nem repedő burkok ... ... ... ... ... — Magzat elő tt eltávolodó b u rk o k ... ... .. .. ... .. 197 Részleges m éh e lő e sé s... ................ ... ... ... — ... 197 H üvelyelőesés ... ... . ... ... ... ... ... ... .. 197 M é h sé rv ... ............ .......... .., . ... .......... — 197 Csüngő h a s ... . . . . ... ... ... ... ... —197 A hasizm ok szakadása . . ... ... ... 198 M éh rcp ed és... .......... . ... ... . ... — — 198 Hüvely m eg seb e sü lés... . ... .. . ... 198 Péra m egsebesülés............... ... ... . . . . . .. 199 C sonttörések, ficzamok, rándulások ... , .......... 200 A köldökzsinór felcsavarodása ... — — — 200 Dús szőrzet — ... ... ... — ... ... ... ..... — — — 200 A m agzatburkok vízkórja .. ... ............. . ... 200 A m agzat vízk ó rja... ... . ... ... ... ... .......... 201 A talános vízkórság ... ... ... ... ......... .. ... — 201 Túlnagy vehcm ... _ ... ... ... ... ... . — R endellenes m utatkozás ... ... ......... — — ... 204 R endellenes fe k v é se k ... ... ... ... — ... ——---204 R endellenes helyeződések ............. - ........ - 204 R endellenes m agatartások ... ... ... — ... ... ... 205 Kom binált jelentkezések .................................... — 205.

(13) XIII O ld a l. A rendellenes m utatkozás különféle fo rm á ja -----------«) A fejre vonatkozólag ... ... . . . . . . . . . . . . . ... i)) A m ellső lábakra vonatkozólag ... ... ... ... f) F ejre és m ellső lábakra vo n atk o zó lag ... ... d) A hátsó lábakra vonatkozólag ....................... e) A farokra vonatkozólag ..................... . ... ... a) O ldalfekvésre v o n a tk o z ó la g ............. ............. />) H áton fekvésre vonatkozólag..................... .... c) K eresztben fekvésre vonatkozólag ............. . Ikrek rendellenes m utatkozása ... ... . . . ....................... IV. FE JE Z ET . Szülés utáni rendellenességek................. ... ... ... M éhvérzés ... ... .......................... ... .............. ... ... Hüvely e lő e s é s ........................................... ... M é h c lö e sé s.......... ... — ... — _ ... — — ................ M agzatburkok visszam aradása ... ... ... . . . _____ ... Ellés utáni bénulás ... ............. ... ... ... ... ... ... K öldökvérzés ... ... ... — — ... ... ... ... — ... ... H úgycsepegés ... ... _ ... ... ... ..................... ... _ Zárult végbél ............. — __ ... ................... . ... ... ... Bélszurok m egakadás — ... ... .................. H aldokló vehem ... ... ... ................... Tárgymutató ... ... ...................... . . . ___... ...... ............. ................ 206 206 210 2i5 215 219 220 223 226 235 235 235 236 236 241 242 243 243 243 244 244 245. Á B R Á K .. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.. Csontm cdencze (E redeti) ... —......... Medencze m etszete (E redeti) ... ...................................... Kancza m edenezéje (Nádaskay u tán ).................................. T ehén » » » ............................ ... K ecske > » » ............................ ... S ertés » » » .......... ... ................ K utya » » » .... ... ........... .............. Kancza m éhe (Baum eister után) .......................... .. .......... T ehén » » » ... .................................. Juh » » » .............................. ............ Sertés » » » ......................................K utya » » » _____ - ................. — __ Ivarszcrvek helyzete (St. Cyr. u t á n ) ............. . — -------M agzatburkok (E redeti)............. .................. . ... — — .... 3 5 8 9 10 11 10 13 14 15 16 17 19 28.

(14) XIV O ldal. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. ,36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54.. M agzatburkok (Eredeti), .. ... ... ... ... ... .......... ... — 29 Magzati vérkeringés (E re d e ti)... ... ... __ ... ... ... — cO Magzat fekvése (Franck után)... ... ... ... ... ... — — 41 » » » - _____ ______ i ................... 42 » » » » ___________ ____________ 43 Ikrek fekvése (Baum eister után) ... ... ... ... ... ... ... 44 Füles kötél (E redeti) ... _ ... __ ... ... — — — ... 51 Gyűrűs kötél ( E re d e ti)... ... ............. . — — — .. — 51 F utó hurok » ... ... —..... ... —............— — 51 Fej szalag » . . . __ ... — — ... — ... — — 52 Czombszalag » ... _— __ — — — — — — 52 K e ttő s hurok » ... ... _ ... ............ ... — — 53 Perecz » » ... ... .......................... . ... —. — 53 » » » .................... ......................... ............... 53 Ivutasz » ................................... .:. ..: — 54 » » --------------------------------------- ------55 K ötélvivő (St. Cyr. után) _____... ............... . ... — — 55 » » » » .................................. .................... 55 » » ___________ ______________ 55 » (Baum eister után) __ ... ... ... _ ... ... 55 » » » ___________ ____________ 55 Ivutasz (Lehndorff után) ......... . . . ............... ..................... 56 » » » ............. ... ...... ....................... 57 Zsineg hurok (E re d e ti)__________ ... — . . . --------- ... 58 Huzal » (St. Cyr. u tá n .) -------- -------------------------58 » » (Franck után) . . i ________ ___ — — — 59 » » » » ... .............................— ... 60 » » (Harm s után) .............................................. 60 C zigánykötőfék (E redeti) ... ... ... — — ------61 K ötőfék-hurok » _ ... — . . . --------— — — 61 K ötőfék (Franck után) ................... — 62 » (E redeti) _________ — 62 » » . . ' — — _______ _____ ____ — — 62 » » ______________________ - — - — 62 » (St. Cyr. u tá n )_____________ 63 ». (E redeti) ________... ___ —.................-...........63 » » __ ... ... ... ... . .. — — — ... 64 » (St. Cyr. u tán )... ... . . . .......................... — ... __ • 64 » a fejen (Baum eister után) :.. ..................... ... 65 Kutasz használati m ódja (Baum eister u tá n )....................... 65.

(15) XV. Oldal. 55. H urok beviteli m ódja (Eredeti) ----------------------— — 65 56. Hurok a derekán (E redeti) ------- ------------------- -----65 57. » » » » .......................— — — - 65 58. » » '» » — —- ... — — — — — 65 59. » a fejen (Pusch után) — ... ------- — — — — 66 60. » » » » » ------- ------------------------— '66 61. » » » » » —, ------------- ------------------67 62. » a csüdön ( E r e d e ti) ....................~ ...........— — — 67 63. Hegyes horog (Frank után) .. ................................... — 68 64. Tom pa » » » —........................-...........— — 68 65. Nagy » (E redeti) ------ -------- ----------- — --------68 66. L ágyékhorgok (Harms után) . . ....................... — ..............— 69 67. Sarkos horgak » » — ------- — -------------- — 69 68. Végbélhorog » » ..............-................. — — — 70 69. Fogantyús horog (St. Cyr. után) ... ... — — -------- — 70 70. K arm eghosszabbító (Eredeti) ... .... ... — — — — 71 71. É les horog (St. Cyr. u tá n )... ... .......................— — — . 72 72. H orgas kés (Harms után) ............... ....... ... — --------72 73. F ogó horog (E redeti) ... . . . ------- ---------- ----------- — 73 74. » » » ... — . — — — — — 73 75. » » . . . .......... ........... .................... ............. 74 76. » » (Harms u tá n ). . . __„ ........................... — . 74 77. Szülészi fogó (E re d e ti)... ............. .......... . . ---- --------- — .7 5 78. » » » 75 79. » » («D. L. P.») ....................*.............. ............76 80. » » (St. Cyr. után) . . . .................................. — 76 81. Fogó kis állatra (E re d e ti)_ _ ... ... ... --------------- — 77 82. » » » » ............................................. ......... 77 83. » » » » — ...................................... ......... 77 84. Szülészi fogó (Franck után) ............. ............. .... ... . .. 78 85. » » (E re d e ti).............................................. 78 86. » » (Franck után) ........... 78 87. » » (E re d e ti)............................. ............................ 79 88. L apát (Harms u t á n ) . . . __________ ________ _________ _ 79 89. » » » . . . ____ _____ ___ _____ -..............— . 79 90. » (St. Cyr. után) . . . __... . .. . .. . . . ________ 80 91. Véső (E redeti) .............. ... 80 92. » » _____... ... ... ............................... .......... .. 80 93. R e jte tt véső (Franck után) ....................... « ... 81 94. H orgos kés (E redeti) ........... . . . . .................................. . .... 81.

(16) XVI Oldal. Olló-kés (Harms u t á n ) ...............................— — - — — 82 Kaczor (E re d e ti)... — — ... — — -... — » » ... ... — — — — — — — — — 83 K és » ... — — — — ... — — — — Bécsi kaczor (H auptner u tá n )— ....... ... — —...........— 84 * » » » ________________________ 84 U jjkés (Kranck után) __ ... ................— .......... — .......... 84 » (Harm s után) — ... ............. — — — — — 85 » (H auptner u tá n )... ... ... — — — — — — — » (Franck után) — -------------—— ———85 Em bryotom (E redeti) ..........— — — — — — » » ................... .........................-.............. 86 » (Harm s u tá n ). . . ... — — — — — 87 » (E redeti) .................................... — 88 R e jte ttk é s (E redeti)..................... ............. ............— .......... 89 » (H auptner után) ................ — — - ................ 89 » » » ..........— ...................... ......... 89 » » » .......................... ..................... 90 Izületkés (E redeti) ............. . ... _ — — —............. — 91 M éhszájadék-kés (E re d e ti)................ ... — — — —. — 91 R ejtettk és, szétszedhető (H auptner után) ... ... ... — 91 » (E redeti)... ______ ... _ . . . _____— — 92 » » ............................. — - ............................ 92 » > ...................................................- - ___ 92 Gyüszükés » ... ............. .............................. ............~ 93 Gvüszü (H auptner után) ... ...... ..................... .................. — 93 Fűrész (St. Cyr. után) ________ ________ _____ _ — — 94 » (E re d e ti)......................................................................... 94 Fúró (E redeti) . . . ..................... ....... ................................... — 95 Méh visszatartó (H auptner után) .......... ........ ... 96 » (Franck u t á n ) _______ ________ _ _ ... 97 » » __________ _____ ________ 97 Pérazáró (E redeti) ..................... 98 Pérazáró kötelék («111. L. Z.»)............... 99 Pérazáró (E redeti) ............... 100 » (Nádaskay után) .................... 100 » (E redeti) ............................ 101 » (Franck u tá n )...................... 101 » » » ______________________ ________ 102 » (angol) (H auptner után)....................... 102 -. Ü5. 96. 97. 9S. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107. 10S. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 12 í. 123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131. 132. 133. 134.. -.

(17) XVIÍ O ldal. 135. 1*36. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143. 144. 145. 146. 147. 148. 149. 150. 151. 152. 153. 154. 155. 156. 157. 158. 159. 160. 161. 162. 163. 164. 165. 166. 167. 168. 169. 170. 171. 172. 173. 174.. Pérazáró (H auptner után) ... ._ — - - — — — — » » » ------............. 4-----------------» » » ______ __ ___ _............. ... Pérazárás » » — -------- - - — — — — — Pérazáró > » — .............. — — —...........— Szíjjvarat pérán (E redeti) ___ — ,__ '__.......... — — ... — » » » . . . _______ ________ ____ M éhszájadéit tág ító (Baum eister után) ... ___ ... — ... » »■ (E redeti) ___ — — ___ ___ ___ ___ — Mankó (Harms után) ... — — — ___ — — ------- — » » » — ----------------------*-------- -------- T aszítópohár (E redeti) ... ___ .__ — — — — ................ » » ___ ___ . . . ___ ___ __ ___ ___ F ecskendő (E re d e ti... — . — — — — — — — — Irrigatorcső (H auptner után) ------------------------------------Irrigálás (Eredeti) — — — — — ----------------- — M éhtükör (H auptner után) ... ___ ___ ___ ___ M agzathengeritö (Eredeti) ... ... ___ — — — — ___ — M agzatdaraboló («Milch. Z.) .... — — ... — — — — K ézbeviteli m ód (E re d e ti).— — ___ — — — — — — Magzatkihúzás m ódja (Eredeti) ___------- — ___ — — » _____________________ H asm etszés (E redeti) ___ ... ___ ___ — — _— — ___ — Deform ált m edencze (St. Cyr.u tá n ) --------- — — — — E xostosisos m edencze (St. Cyr. után) ___ -----------C sonttöréses m edencze (St. Cyr. után) ... ___ ... _„ ___ Torz (Nádaskay után) ___ ... — ___------- — — — » (St. Cyr. után)___ _,_ — — — — — — » (Nádaskay után) ___ ... ___ ___ — _— — — Vízfej (Harm s u tá n )... _„ — — — — ___ — — — N yitott testü rü torz (Nádaskay után) ___ — _„ ___ Méhsérv (De Bruin után) ... _._ _._ — — — —— M chcsavarodás feltüntetése. (St. Cyr. u tá n )... ... ... — » » » » » — _— — * * » » » — -----------H üvelyelőesés (E redeti) ................ —...........— Légvehem (Franck után) ... — — _ —................. — K ővehem (De Bruin után) ..................... — — — — — M utatkozás lefelé e lh a jto tt fejjel ... ------- — — — — » felfelé » » ___________ ________. 103 103 104 104 104 105 106 107 107 108 108 108 108 109 109 110 110 112 114 119 129 129 137 160 161 162 170 171 172 173 174 177 179 179 180 185 187 189 207 208.

(18) XVIII. Oldal. 175. 176. 177. 178. 179. 180. ISI. 182. 183. 184. 185. 186. 187. 188. 189. 190. 191. 192. 193. 194. 195. 196. 197. 198. 199. 200.. M utatkozás » » » » » * » » » » » » * » » ». oldalra elhajlott fejjel ... ... ... ... _ ___ láb tő v e l_____... ... ... ................... . ... ... _ visszam aradt m ellső lábbal __ ... ... ... ... » » lábakkal ... ... ... . .. k ereszteződött » » _ ... ... ... csánkból visszam aradt lábbal ... ... . ... c sá n k o k k a l................................. ... ... ... ... visszam aradt hátsó lábbal __ ... ... ... ... » » lábakkal.... ... ................ » f a r o k k a l ...______ __________ oldal fekvésben, fejjel előre ... ... ... ... ... » » h á t r a ______________ hátonfekve » előre ... ... ... ... ... » » h á tr a ... ... ... ... ... » más a la k ... ... ... ... ... ... » más a la k ......................................... keresztben, h á tta l... ... ... ... ................ ... » » (fe lü lrő l)______________ » » ha ssa l.__ ... ............. ... ... » » » (felülről) ... ... ................ » függőlegesen, h áttal ... . . . __ ... .... ... ... » » hassal ... ... ... ... ... ... ... » > » ______ ____________ M éhelőesés fokozatai (De Bruin után) ... ... ... ... .... T eljes m éhelőesés (De Bruin után) ... ... ... ... ... ... Lábraállítás m ódja («Köztelek>) ... ... .... 209 211 212 213 214 216 217 218 219 220 221 222 223 224 225 225 227 228 229 229 231 232 233 237 237 243. Jegyzet. A 173—197. ábrák Baumeister, Franck, Nádaskay, Harm s ábrái után vannak rajzolva..

(19) MACtY. AKAREM! KÖNYVTÁRA. ELSŐ RÉSZ.. Boncztani és élettani előismeretek. ELSŐ FEJEZET.. A nemzőszervek és szülőutak boncztana. A pete képzésére, a vehem felépítésére, a magzat megszülésére és táplálására a nőstény emlős állatnak tudva levőleg különféle készülékei vannak, melyeket együttesen ivarszerveknek nevezünk. E szervek, nagyjában valamennyi házi emlős állatban egyforma szerkezetűek, de részleteikben egymástól mégis különböznek s szülészeti szempontból kivált azért fontosak, mert a vehem tartózkodási helyét és a szülőutat is ké pezik, alakulásuknál és működésüknél fogva tehát elhatá rozó befolyást gyakorolnak a vehemre és a szülés egész menetére; de mert lényeges tényezők a segélynyújtások és általában a műtételek kivitelénél is: szükséges, hogy velük e helyen, a célhoz mérve elég terjedelmesen foglalkozzunk. Az ivarszervek részint a testen kívül fekszenek, részint a testben, névszerint a medencze és hasüregben fészkelnek s M fő részből, nevezetesen a nemző, a szülő és a magzat táplálására alkotott szervekből állanak. Ezek közül csak a kiviil elhelyezett emlők nincsenek közvetlen összefüggésben a többi részekkel, a kívül elhelyezett péra azonban a test belsejében fekvő hüvelylyel, méhvel és petefészkekkel, egy összefüggő egészet képez. A nemzésben közvetlenül vagy közvetve, részt vesz tehát a petefészek, a méh minden részletével és a péra; a szü lésben — egyebektől most eltekintve — részt vesz a méh, a hüvely és péra; a megszületett magzat táplálékát pedig az emlő szolgáltatja. 1 M onostori: Szülészeti M űtéttan..

(20) Minthogy az ivarszerveknek azon részei, amelyek szülé szeti szempontból legfontosabbak, főképpen a medencében fekszenek, legelőbb is ezt kell közelebbről ismernünk. A m edencze. A medencze {pelvis') szilárd vázát több csont alkotja, öblös medencévé azonban nem a csontváz egymaga, hanem az és a hozzájáruló lágy részek teszik. A kérődzőknél előforduló iilőcsontok közötti csonttól (os interischiadicum) eltekintve, a csontmedenczét a két ú. n. névtelen csont (ossa anoniméi) alkotja, de zárt gyűrűvé a me dencze tulajdonképen csak a keresztcsont (os sacrum 1. ábra H.) és az első farokcsigolyák (vertebrae caudaé) segélyével lesz. A névtelen csontok mindegyike kezdetben 3 darab ból, t. i. a csipőcsont-, (os ileum) fancsont- (os pubis) és iilöcsontból (os ischii) áll, melyek egymással csakhamar össze nőnek s képezik egyfelől a csipőizületi vápát, (acetabulum . a fan-ülőcsonti egyesülést, (symphysis pubo-ischiadica) a peteképű vagyis dugott lyukat, (foramen obturatum) s másfelől a keresztcsontot közbevéve — a keresztcsipöcsonti Ízületet, (articulatio sacro-iliaca L. 1. ábra A— H.) Az övét képező ezen csontmedenczén szülészeti szem pontból figyelemre méltó. 1. az ívelt vonal (linea arcuata), mely a keresztcsont mellső szélén megindulva, a csípőcsontokon le- és a fan csontok mellső szélén összetér és így a has- és medence üreg közötti határt képezi; (1. ábra c, d, e , f g, h). 2. a medencze mellső bejárata, (apertura pelvis anterior), melyet épen az imént említett ívelt vonal képez; 3. a medencze hátsó be- és illetőleg kijárata (apertura pelvis posterior), melyet a keresztcsont hátulsó vége, a szé les medenczeszalagok hátsó szélei és az ülő gumók hatá rolnak; (2. ábra 2. 5.). 4. az elöfok (promontorium 1. ábra g), mely tulajdon képen a keresztcsont mellső végének legkiállóbb pontja, tehát elhatározó befolyást gyakorol a medenczebejárat ma gassági méretére, mivel a közte és a fancsonti egyesülés (1. ábra h, E ) között levő medence-szűkületet alkotja; 5. a keresztcsont szárnyainak végződést helyei (1. ábra a, b), mert ezek adják a medenczebejárat felső haránt átmé rőiének nagyságát;.

(21) 6. a kis égyékizom gumója (tuberculum psoadicuni, I • ábra c d), mert e két, szemben levő gumó a csípőcsontok k ö z é p ső tájain a legkiálóbb részek s így a medenczebejárat középső haránt átmérőjére nézve elhatározók;. i. á b ra . A c so n tm ed en ce alulról tek in tv e A A csipőcsontok, B B fan c so n to k , C C iilőcsontók, D D csipŐizületi vápa, E tancsonti egyesülés, F F p etek ép ii ly u k ak , G O kereszt-csipfícsonti ízület, H keresztcsont, a — b felső h a rá n tá tm é rő , a keresztesem , sz árn y a in a k végződésénél, <—d középső' h á rán tátm érő , a kis ágyékizom gum ói k ö z ö lt, ■e—f alsó h á rá n tá tm é rő , a fancsont-tarajo k gum ói kö zö tt, g —h m ellső m ag asság i á t m érd az elofok és fancsonti egyesülés között, i —j belső h a rá n tá tm é rő a k é t izv á p a ta ra j kö z ö tt, h —l hátulsó h a rá n tá tm é rő az ülőcsontok gum ói között.. 7. a fancsonttaraj gumója {tuberculum pectiueum 1. á b ra ef ) , mert ezen. két szemben levő gumó a medencze bejárat alsó haránt átmérőjére nézve elhatározó, amennyiben nemkülönben a legkiálóbb részeket képezik az ívelt v o n a lo n .. 1.

(22) 4. A m edenczeüreg. Üreget képező zárt öböllé, mint jeleztetett, a medencze aként alakul, hogy a csontok által be nem töltött hézago kat lágyrészek töltik ki. Legnagyobb szerepük van e tekintetben a széles medencze-szalagoknak, melyek a kereszt-, csípő- és ülő csontok közötti oldalsó nagy hézagokat töltik ki, képezvén így a medencze oldalfalainak nagyrészét; a peteképű lyu kakat bezárják egyfelől a dugó-szalagok, másfelől a dugó izmok, melyek a medencze alsó falát is borítják; felső falzatát kipárnázzák a farok-levonó izmok; ezeken kívül az egész medencze falazatat rostos hártya, a medencze-pólya béleli. A hashártya folytatása végre a medencze közepe táján visszatüremölve alkotja az ú. n. medencze-rekeszt, (diaphragma pelvis.) Egy felső, két oldalsó és egy alsó falzata van tehát a medenezének s az ezek által körülvett üres tért nevezzük medencze-úrcgnek (cavitas pelvis), melyben felül benn fekszik a végbél egy része, ezalatt a méhhüvely és méhnek egy része s ezek alatt végre a húgyhólyag. A medenczeüreg tehát a hasüregbe folytatódik, s attól csak a medenczerekesz által van elzárva, a benne fekvő méhhüvely pedig befelé a méhbe, kifelé a péranyilásba, tehát a külvilágba vezet. Az a része a medenezének, mely mellfelőlről belevezet, mint jelezve volt: medenczebejaratnak vagy bemenetnek (introitus pelvis), az pedig, amely belőle ki a péra felé vezet, medencze-kimenetnek vagy kijáratnak (exitus pelvis) neveztetik s e két határ közötti tér az, amely a tulajdonképeni csontos szülőutat képezi. A szülőút. E szűlőútnak formája, de különösen tágassága az,, ami szülészeti szempontból elhatározó fontosságú, azért alak ját és méreteit ismernünk kell. Alakja nagyjában hasonló egy mindkét végén felülről és élűiről hátra és lefelé elmetszett üres hengerhez, amely nek felső ívezete azonban inkább tojásdad bolthajtásszerű s ennélfogva tengelye (axis pelvis) is ívelt. Ezen tengely, mely irány- vagy vezérvonalnak is, (linea directiva) nevezte tik, azon iránynak felel meg, a melyet a szülőúton át-.

(23) csuszáink) magzat követ, amely tehát e miatt a segélynyúj tásnál is figyelemre méltatandó. Ezen irányvonal formája kiderül, ha a medencze felső falzatáról az alsóra merőleges vonalakat képzelünk s azokat megfelezetteknek gondoljuk. Ezt papíron megszer kesztve, a 2-ik ábra tűnteti fel, melyen x , y az irányvonal. A medencze s illetőleg a szülőút tágasságát kiderí tendő, élő állaton biztos méreteket, pl. centiméterekben fel nem vehetünk; minthogy azonban a holt állat medenczcjén felvett ilyen méretek igen tájékoztatók, helyén van itt a következők felemlítése.. '2. áb ra. A m edencze hosszanti m etszete, 1—3 m ellső m agassági á tm érő az elóTok ( í) és a fancsonti egyesülés (3) között, 1— 2 m edenczeátló az eló'fok (1) és az ülő cso n tti egyesülés hátsó vége (2) között. 3 —4 m erőleges átm é rő a fan cso n tti egyesülés m ellső végétől (3,1 a 4-ik keresztlyukak közötti helyig (4), 2—5 hátu lsó m erőleges átm é rő az ü lőcsontti egyesülés hátsó vége (2) és a k eresztcso n t hátsó vége (5) k ö zö tt. x —y irán y v o n al.. Két fix p o n t k ö z ö tti tá v o lsá g o t á tm é rő n e k véve, ily átmérők fe lv e h ető k a m ed e n cz e b e m e n e té n , a m e d e n e z é b e n és a m ed e n cz e k im e n e té n , oly b o n e ztan i fix p o n to k o n , m e ly e k n e k e g y m á stó li tá v o la az a d o tt e se tb e n n em válto zik . Ily e n e k : (I„ az 1. 2. áb rát.). I. a medencze bemenetén. 1. a felső haránt-átmérő, (diameter transversa superior) a k e re sz tc s o n t e g y ik v é g éig , (a—b.). sz á rn y á n a k. v é g é tő l. a. m ásik sz á rn y. 2. a középső haránt-átmérő (diameter transversa media) az eg y ik kis á g y ék izo m i g u m ó tó l a m ásikig. (c— d.). 3. az also haránt-átmérő (diameter transversa inferior) az eg y ik fa n cso n ti ta ra j-g u m ó tó l a m ásikig. (e— -fi).

(24) <>. 4. a melisó' magassági átmérő (conjugata veni) az élőfoktól a fancsonti egyesülésig (g—h és 1— 3k II. a medenczében : 1. a medencze szoros, vagyis a belső harántátmérő, {diameter pelvis transversa), a két izvápataraj között. (7—j.) 2. a medencze átlója, (conjugata diagonalis), az előfoktól az ülőcsonti egyesülés hátsó végéig. (1— 2) 3. a medencze függőleges, illetőleg a bemenet merőleges átmérője (diameter recta anterior), a fancsonti egyesülés mellső végétől a 3— 4. alsó keresztlyukak közötti helyig. <3—4). III. a medencze kim enetén: 1. a hátulső haránt-átmérő, (diameter transversa pos terior), az ülőcsontok gumói között, (k /.) 2. a hátulső merőleges átmérő (diameter recta posterior•), az ülőcsonti egyesülés hátsó vége és a keresztcsont hátsó vége között. (2—5). Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy a medenczemérésnek (pelvimetrici) csak mint tájékoztatónak lehet hasz nát venni a gyakorlatban, de mert így hasznát lehet venni, a következő adatok is érdekesek. M edencze-m éretek czentim éterekben. Marha. F e lső haránt - á t m érő ... .... 24-6. 15-4. 7*7. K özépső h a rán t átm érő ............. .. 22-3. 17-0. 8'7. Alsó harántátm érő. 15-8. 8'4. 7-0. M ellső m agassági átm érő ... . . . _. 23-0. 23-8. ío-o. M edenczeátló. 34-6. 38-0. 55-0 14-0— 190 51 — 115. H átulső h a rán tát m érő ._. — ... _. 150. 17’5. H átulső m erőle ges átm érő ____. 17-9. F an cso n tti egye sülés hossza. 19-2. 1. 0 01. Ló. o. Á tm érők. 2G-0. Juh. Sertés. 8-8. K utya. 2-7— 6 2. 6 2 — 7-1 3 4 — 7'4 6-4. 3-0— 6-0. 8-6— 150 3-6— 7-2. 5*6. 6 '3 —7-0. 5-0— 13-0. 10-0. 10-8. 4 6 — 9-6. 54. 6-3—77. 2 1 — 5'4.

(25) 7. A medencze méreteinek ilyképen való felvétele élő állatoknál leküzdhetlen akadályokba ütközvén, a szülőutak szűkebb vagy tágabb voltára egyfelől a csípőizületek egy másközti távolából, másfelől az ülőgumók közötti méretből s végre azon távolságból következtetünk, amely a csipőiziilet, farbúb és fartő között fenforog. Minél nagyobbak ugyanis e testrészek közötti távolságok, valószínűleg annál tágasabb a szülőút. Megközelítőleg kideríthetjük a medenczeüreg tágas ságát úgy is, hogy kezünkkel belehatolunk s kiterjesztett útjainkkal mérjük meg a falak közötti távolságokat. Ha is merjük ugyanis mutató-, közép- és kisujjunk hegyének hüvelykújjunk hegyétől való méreteit, azokkal mérve tájé kozódhatunk a vizsgált üreg bőségéről, mert a nagy arasz (a hüvelyk és kisujj között) közönségesen 24—23, a kö zépső arasz (a hüvelyk és középújj között) 22— 21, a kisvagy bakarasz pedig (a hüvelyk- és mutatóújj között) 20— 19 centiméter szokott lenni, vagyis éppen elég arra, hogy a két nagyobb házi állat medenczéjének eként egyátalán meghatározható legnagyobb mérete is felvehető legyen. Az így kiderített valószínű tény ismerése kétségtelenül fontos, mert lehetővé teszi az imént közölt átlagos méré sekkel való összehasonlítást, tehát annak a megítélését, hogy a szülőút tágasság tekintetében a normálishoz közel, avagy attól távol áll. A különféle m edenczék jellege. Szabályos medenczét értve, annak épúgy formálódá sában, mint ürfogatában, többé-kevésbé lényeges különbsé geket lelünk a szerint, hogy minő állatnemnek, milyen fajtának, minő korú individumnak és milyen ivarú állatnak vizsgáljuk e test részét. Szülészeti szempontból hím medenczéjét a nőstényével összehasonlítani teljesen fölösleges; nem sok gyakorlati ér telme volna fejtegetésbe bocsátkozni a felett is, hogy mily eltérések észlelhetők a fajták szerint, mert ez utóbbi kü lönbségek nem oly természetűek, hogy szülészeti értelemben méltatást érdemelnének; de már a kor és a nem szerinti.

(26) 8. különbségek határozottan olyanok, hogy tárgyalásukat mel lőzni e helyen, súlyos mulasztás volna. Lássuk hát e különbségeket. A magzat medenczéje általában nagyon keskeny és szűk s feneke hegyes \/"hez hasonló vályút képez. Csontjai csak porczosan egyesültek, következésképen a medencze bizonyos fokig összenyomható és illetőleg műtételeknél az egyesüléseknél könnyen átvágható.. 3. á bra. A ka n c za cso n tm ed en czéje, felülről tek in tv e.. A megélemeiiettebb állat medenczéje szélesebb és tágabb s feneke tompa \/-hez hasonlóan teknőszerű, egyesüléseinél csontosodásnak indult vagy már megcsontosodott. Ez a -csontosodás lónál hamarább, marhánál később megy végbe, úgy hogy ez állatnál olykor 2— 3 éves korban se találjuk, különösen a fancsonti egyesülést, teljesen megcsontosodottnak. A kancza medenczéje aránylag rövid, de tágas. Beme netén bővebb, mint kimenetén. Nyílása szívalakú. Felső falzata homorú, az alsó gyengén domborodó és előre kissé.

(27) 9. lejtős. F a la in a k k é p z é sé b e n az izo m zatn ak s sz a la g o k n ak , k ü lö n ö se n a m e d e n cz e széles sz a la g ain a k n a g y részü k van, s ez okozza, h o g y a k an cza, re n d e s k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt g y o rsa n és k ö n n y e n szül. (L. 3. á b ra.). A tehén medcnczéje hosszabb és szűkebb. Bemenetén. 4. á b ra . T e h é n cso n tm ed en czéje, alulról tek in tv e.. k ö rü lb elü l u g y a n o ly tág, m in t k im e n e té n . N yílása in k á b b to já sd a d . É p ú g y a felső, m in t az alsó falzata h om orú. F a la in a k k é p zé sé b en a lágy ré sze k k ise b b sz e re p e t já tsz a n a k s ez és m ag z a tá n a k n a g y o b b m ére te i, to v á b b á m ed e n cz é jé n e k e m líte tt h o sszú ság a s a rá n y la g k e sk e n y v o lta to v á b b á p la c e n tá in a k sa já to s (c o ty led o n o s) sz e rk e z ete okozza, hogy.

(28) 10. rendes körülmények között is a szülés ez állatnál több időt vesz igénybe s nehezebben megy végbe. (L. 4. ábra.) A juh és kecske medenezéje hosszú, de aránylag bő s bemenetén szűkebb, mint kimenetén. Nyílása ennek is in kább tojásdad. Felső fala csak kevéssé homorü s nem annyira a keresztcsont, mint inkább az első farokcsigolyák által képeztetik, ami miatt a kimenet igen tágulékonv.. 5. á b ra . K ecske csontm edenezéje, alulról tekintve.. 7. áb ra. A k u ty a csontm edenczéje alulról tekintve.. Alsó fala vízszintes és hátra felé erősen lejt. Mindezek foly tán ez állatok könnyen szülnek (L. 5. ábra.) A sertés medenezéje szintén hosszú, de aránylag nem különben bő s bemenetén szűkebb, mint kimenetén. Nyílása tojásdad. Felső fala erősen homorú, az alsó meg lehetősen vízszintes. A felső falnak több mint felét, az első farokcsigolyák alkotják s a keresztcsont is nagyobb fokban mozgékony lévén, ez állatnál a szülés könnyű. (L. 6. ábra.) A kutya medenezéje rövid, öblös, bemenetén szűkebb, mint kimenetén s nyílása a köralakhoz közeledő. Felső fala nagyon homorú s jórészben a farokcsigolyák által alkotott. Alsó fala vízszintes, hátra felé lejtős és szétterülő. A kereszt.

(29) 11. csontnál különben is nagyon tágulékony leven a medencze, ez az állat is könnyen szül. (L. 7. ábra.) A macska medenczéje átlag és egészben kisebb méretű a kutyáénál, d e . különben azéhoz hasonló.. 6. ubra. S e rté s c so n tm ed en czéje, alulról tek in tv e.. A csont- és lágymedenezét, illetőleg a szülőűtnak ezen medcnczei részét a szükséghez mért terjedelemben eként megismervén, lássuk a tulajdonképeni ivarszerveket, kívülről befelé menő sorrendben..

(30) 12. A péra. A pérát (vulva) a végbél-nyílás alatt fekvő, s ettől a gát (perineum) által elhatárolt jobb- és baloldali szemé rem ajak, (labia vulvae) s az ezek között létező szemérem nyílás vagy hasadék (rima vulvae) képezi. A két ajak egy felső és egy alsó szegletben (comissitra) tér össze s ez utóbbi szegletben van elhelyezve a csikló, (clitoris'.) Az ajkakat kívül bőr, belül a hüvelyből reájuk foly tatódó nyálkahártya borítja s nyílásának elzárására a pérazáró izom (musculus constrictor cunni) szolgál. A hüvely. A párának közvetlen folytatása egy hártyákból alko tott csatorna, a méhhüvely, (vagina.) Ez a végbél alatt és a húgycső meg a húgyhólyag fölött vízszintesen a méhnya káig terjed s abba közvetlenül átmegy) Nagyon tágulékony szerv, mely a környező részekhez laza kötőszövettel van oda erősítve. A hüvelynek azon hátsó része, mely a pérától a hüvely alsó falzatán levő hugycsőnyilásig ér s a hüvelybillentyűvel (valvula vaginalis) van határolva, az u. n. hüvely-csarnokot, (vestibulum vaginae) képezi és a mondott billentyű egyszers mind azon képletet is alkotja, melyet szűzhártyának (hymen) nevezünk. A hüvely sok ránczba szedett hártya-fala rugalmas rostokkal kevert izomrétegből és nyálkahártyából van alkotva s üre legszűkebb a billentyű táján. Különben egészben a: csontos medencze üregében fekszik s a tulajdonképeni szülőutat képezi. Hossza lóban 25—30, marhában 28—-42, juhban 10— 14 czentiméter, s mig egyrészt azon útnak, melyen a magzat világra jön, legnagyobb részét alkotja, addig másrészt a hímvessző felvételére és a hugy kivezetésére is szolgál. A méh. A méh, másként anya-méh, (uterus)) nemkülönben hártyákból alkotott zsákalaku szerv, mely egyrészt a medenczeüregben, nagyobb részt azonban a hasüreg hátsó részében a végbél alatt és a húgyhólyag fölött fekszik..

(31) i». Részei a méhnyak {cervix uteri'), melynek a méhhüvely közvetlen folytatását képezi ; a külső vagy hátulsó szájadek ; (orificium cervicis externum,) és a mellső vagy belső szájadek (orificium cervicis, internum,) melyek közül ez utóbbi a méh, az előbbi pedig a hüvely felé nyílik ; a méh teste, {corpus. á b ra . K a n c z a m éhe. 1. szem érem hasadék, 2. csikló, 3. a végbél egy része, 4. a m éhhüvely, 5. a m éhnyak és száj s feljebb a m éhtest n yitva, 0. a m éh szarv n y itv a, 7 a m éhszarv z árva, 8. a petevezeték, 9. az ö rd ö g h arap ás s a petevezeték h asü ri nyilasa, 10. a p etefészek, 11. a széles m éhszalag, 12. végbélnyílás, 13. a húgyhólyag.. uteri,) mely közvetlen folytatást nyer a méh két szarvában {cornu uteri.) A méh két szájadéka között a méhnyakcsatorna <canalis cervicis uteri,) vonul végig, a méhszarvnak végein.

(32) 14. pedig a Fallopia-féle vagy méhkiirtők (tubae Fallopianaé) s illetőleg a petevezetö csatornák, (meatus seminarii,) kezdődnek, melyek a pete-fészkek (ovaria,) mellett fekvő ördögharapásban,. 0. áb ra. T ehén m éhe. 1. a szem érem hasadék, 2. a csikló, 3. a végbél egy része. 4. a m éhhüvely, 5. a m éh sz á ja d é k , 6. a m éh teste, 7. a m éh jo b b szarva n y itv a, a co ty led o n o k k al, 8. a m éh balszarv a z á rta n , 9. a p e tev ezeték , 10. a petefészek, 11 a v ég bélnyílás.. (,fimbria,) vagyis a petevezetök hasiiri nyilasában {foramen ab dominale) végződnek. A méh fala 3 hártyából van alkotva. Külső, a hasürbe.

(33) 15. szolgáló hártyája savóshártya, a belső, mely a méhürébe néz, nyálkahártya, a közbülső pedig izomhártya, melynek külső rétege hosszant, a belső körben futó sima izomele mekből áll, melyek legerősebben a méhnyaka körül vannak csoportosulva, úgy hogy itt formális zárd izmot {spineter cervicis) képeznek s okozzák, hogy az ivarzási folyamat és a szülési aktus kivételével, máskor a méhszájadék erősen be van zárulva.. 10. á b ra . Ju h m éhe. 1. a szem érem nyilás, 2. a végbél egy része, 3. m éhhüvely, 4 —5. m éhszarvak, 6. petevezető, 7. petefészek, 8. széles m éhszalag, 9. végbélnyílás.. A méh nyálkahártyája, míg nem vemhes, csillongós felhámsejtekkel van borítva és falában számos tüszőmirigy, n. n. méhmirigy (,glandulae uterinae) foglaltatik, melyekről azonban többen úgy vélekednek, hogy nem is mirigyek s lényegesebb funkeziót nem végeznek. A méhet helyzetében a széles medencze-szalagok (liga menta uteri lata) tartják, melyek egyszersmind a méh szarvait és a petefészkeket is rögzítik. E szalagokban futnak végig az ivarszerveket ellátó véredények, nyirokedények és idegek. A kancza méhe (8-dik ábra) u. n. kétszarvu méh» (;uterus bicornis) vagyis teste a szarvak tövével egybeolvadt» úgy, hogy emiatt a test igen rövid, mintegy 12— 14 cm. s méhfenéknek (_fundus uteri) is neveztetik. A szarvak hossza 25— 28 cm. s ezek vastagon indulva, a petefészkek felé elvékonyodnak s tulajdonképen vakon végződnek, de.

(34) 1(5. végződési helyükből indulnak ki — mint már említve volt — a méh- vagy Fallopia-kürtök. Hátra felé a méhtest, mint jelezve volt, a méhnyakba folytatódik, mely 5 — 7 cm. hosszú. A kancza méhének súlya egészben és nem vemhes állapotban 1 5 —2 kilo, falának vastagsága 5 —6 mm., a medencze- és hasüregben egyenesen, részarányosán fekszik s szájadéba zárva van. A tehén méhe (9-ik ábra.) u. n. osztott méh, (uterus divisus) vagyis teste, mely kívülről hosszúnak látszik, belül. 11. áb ra. S e rté s m éhe végig felnyitva. 1. a p é ra , 2. a csikló, 3. a csavaros m éh n y a k és száj, 4. a m éhhiively, 5. m éhszarv, n y itv a, 6. m éh szarv z á rta n , 7. petevezető, 8. petefészek, 9. széles m éhszalag, 10. hugycsőnyilás, 11. húgyhólyag.. rövid, mert a szarvak mélyebben és erősebben megoszolva indulnak ki belőle, úgy, hogy emiatt a test csak 2—2 5 cm. hosszúságú, bár kívülről mérve 8— 12 cm. hosszat mutat. Nyaka, mely 6 — 10 cm. hosszú, porczszerüen kemény ; hátsó szájadéba csapszerüen ér be a hüvelybe s nemkülönben erősen bezárult. Ez állat méhének nyálkahártyáján, 4 sorban elhelyezve, 1— 15 cm. hosszú, 6 —8 mm. vastag, kocsányos, gombalaku képletek ülnek, az u. n. méhgombok, vagy méhpogácsák, (cotyledones uteri,) melyeknek száma 80— 100 s már.

(35) 17. a vehem méhében is feltalálhatok. Ezen domború fejjel biró képletek közvetítik vemhes méhben a méh és a magzat külső burka között az összeköttetést úgy, hogy ezen együtt anyai méhpogácsának (placenta materna) nevezett képletek, a magzat külső hártyájának magzati pogácsa (placenta fa c tatis) nevű homorú képleteibe belemélyednek. A juh és kecske méhe, (10. ábra) szintén osztott méh s a marha méhéhez különben is hasonló, de egészben, t. i. a méhszájadéktól a szarvak végéig csak 14 — 18 cm. hosszú. Cotyledonainak száma csak 45—50, s ezek homorodott gombuak. Szarvai egyébiránt görbült futásuak, nyaka csava rodott s nemkülönben erősen zárult.. 12. á b ra . K u ty a m éhe részben felnyitva. 1. szem érem h asad ék . 2. végbél egy része, 3. hüvely, 4. m éhnyak és száj, 5. m éhszarv n yitva, az övlepénynyel, 6. m éhszarv zártan , 7. végbél-nyiiás,5 8. h úgyhólyag.. A sertés méhe (11-ik ábra) is osztott méh. Teste rövid, (4 cm.) szarvai azonban — melyek bélszerüen csavarodottak — hosszúak. Nemkülönben hosszú nyaka dugóhúzószerüen csavarodva zárul s látható határ nélkül megy át a méhbe és hüvelybe. Nyálkahártyája nem cotyledonos, hanem, mint a lóé, szétszórt, bolyhos placentáju, e placenták azonban a vemhes méhben az egyes magzatoknak megfelelőleg, sza kaszokban fejló'döttek. A húsevők méhe is (12-ik ábra) osztott s teste kicsi, szarvai azonban hosszúak, nem csavarodottak és V szerűen elágazók. Nyaka határ nélkül megy át a méhbe s hüvelybe M o n o sto ri: Szülészeti M ű téttan .. 2.