Zubor Ferenc
A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodaimának bibliográfiája
1831-2015
ZUBOR FERENC A SZERVEZETT MAGYAR GALAMBTENYÉSZTÉS
SZAKIRODALMÁNAK BIBLIOGRÁFIÁJA 1831-2015
„Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, Csak elfajult kor hős elődöket;
A lelkes eljár ősei sírlakához, S gyújt régi fénynél új szövetneket.”
(Garay János)
Fiaimnak…
Zubor Ferenc
A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalmának bibliográfiája
1831-2015
Székesfehérvár
2016
Lektorálta Uhrner Antal
A szerző magánkiadása.
Minden jog fenntartva.
A könyvet, illetve annak részeit reprodukálni, adatbázisban tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel
– elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – közölni a szerző engedélye
nélkül tilos.
ISBN 978-963-12-6227-8
A borítón a Szárnyasaink című illusztrált baromfitenyésztési szaklap ábrázolása.
Fotók magánszemélyek gyűjteményeiben fellelhető
kiadványokból.
Nyomta és kötötte: Apolló Nyomda Bt.
TARTALOM
ELŐSZÓ ... 7
AJÁNLÓ ... 8
BEVEZETŐ ... 9
Az időszaki kiadványok szakirodalma és a gyűjtés problematikája ... 10
Önálló kötetek, tanulmányok, különnyomatok ... 11
Ad maiorem Dei gloriam ... 12
PERIODIKUS KIADVÁNYOK, FOLYÓIRATOK 1876-2015 ... 13
A galambtenyésztés általános és gyakorlati ismeretei 1876-2015 ... 15
Galambegészségügy és galambgyógyászat 1876-2015 ... 57
Röp-,dísz- és haszongalamb-tenyésztés 1876-2015 ... 85
Postagalamb-tenyésztés és tartástechnológia 1876-2015 ... 181
Röptetősport és versenytechnika 1876-2015... 203
Postagalambsport 1876-2015 ... 223
Szervezeti és egyesületi élet 1882-2015... 273
Galambkiállítások 1876-2015 ... 353
Híres tenyésztők és állományuk 1876-2015 ... 433
A periodikus kiadványokról általában... 491
ÖNÁLLÓ KÖTETEK, KÜLÖNNYOMATOK, KÖNYVRÉSZLETEK 1831-2015 ... 505
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ... 523
NÉVMUTATÓ ... 525
7
ELŐSZÓ
Ötven éve részese vagyok galambtenyésztésünk történéseinek. Ez idő alatt sok kiváló képességű tollforgatót ismerhettem meg, olvashattam írásaikat. Bevallom olyan mélységű művel még nem találkoztam mint Zubor Ferenc A szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalmának bibliográfiája 1831-2015 című írása. A szerző több száz oldalon keresztül taglalja közel két évszázad galambtenyésztéssel kapcsolatos szakirodalmát az egykor megjelentetett folyóiratok, szakkönyvek, tanulmányok, egyéb publikációk felhasználásával.
Példaértékű az az alaposság, amellyel a szerző bemutatja a galambtenyésztés ismereteit, a galambegészségügy, a galambgyógyászat, a röp-, dísz-, haszongalamb, postagalamb tenyésztés részleteit, a galambröptetést és versenyeztetést, a szervezeti és egyesületi életet, a galambkiállítások fontosságát, múltunk híres tenyésztőit az 1831-2015 közötti időszak tekintetében.
A bibliográfia tanulmányozása közben az olvasó még inkább rádöbbenhet, hogy milyen hatalmas kincset örököltünk elődeinktől, valamint e gondolatot tovább szőve megállapíthatjuk mekkora kortársaink felelőssége e kincs ápolásában, majd az utókor számára történő továbbadásában.
A szerző megtette azt az óriási lépést, hogy az ez ideig szerteszét rejtőzködő anyagot egy kötetbe gyűjtötte, szerkesztett formába öntötte, olvasható művé alakította. Hiszem, hogy Zubor Ferenc ezzel a munkájával az egyetemes magyar galambtenyésztés történetírója, krónikása lett.
Méltó nagy elődeink sorába állni. Remélem évtizedek múlva az utókor úgy beszél majd a szerzőről, ahogy mi említjük napjainkban Balassa György, Rupánovics János, Bangó Ferenc, dr.
Szűcs Lajos, Batta László és a többi kiváló szakíró nevét.
A mű olvasóinak kívánom, hogy hassa át mindannyiukat az az emelkedett belső érzés, melynek részese lettem ennek a kiemelkedő értékű könyvnek olvasása közben.
Uhrner Antal
MGKSZ elnök
8
AJÁNLÓ
Kissé zavarban vagyok, amikor e sorokat írom. A magyar galambtenyésztő társadalom által alig ismert fiatalember olyan munkát bocsát közre, amit előtte még soha senki nem készített a hazai galambtenyésztés szakmatörténeti vonatkozásában. Ráadásul egy olyan összeállítást, melynek lapozása és olvasása igazi élmény. Önmagáért beszél. Közel 600 oldal tömény galambász szakirodalom, melynek egy részéről eddig sokunknak tudomása sem volt.
Köszönöm az elvégzett munkát!
Jómagam, aki gyakran publikálok a témában, tisztában vagyok a munka nagyságával és jelentőségével. Amikor a témakörben írtam szak- és diplomadolgozataimat, mit nem adtam volna egy ilyen részletes bibliográfiáért! Mennyi (néha fölösleges) munkától és utazástól kímélt volna meg! Mennyi, általam akkor még nem ismert korabeli szakcikkhez juthattam volna hozzá! Reményeink szerint az összeállítás eljut a hazai könyvtárhálózat mellett az agrár-felsőoktatás könyvtáraiba is, segítve ezzel a végzős hallgatók témaválasztását, dolgozataik sikeres megírását.
Tisztában vagyok azzal is, hogy itt egy szerencsés találkozás tanúi vagyunk. A szerző, aki fiatal korában galambászott – és reményeink szerint még fog is – egy olyan hivatást választott, amelynek köszönhetően a szakirodalom körbeveszi. Önmagában is irigylésre méltó helyzet.
Mégsem elégedett meg ennyivel. Szabadidőt és fáradságot nem kímélve létrehozta a kézben tartott kiadványt. Visszaemlékszem első telefonbeszélgetésünkre. Az interneten fellelt és a témakörben írott cikkét olvastam. Kérésemre azonnal és önzetlenül hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége (MGKSZ) szaklapjában, a Galamb és kisállat magazinban megjelenjen. Nem firtatta, mi lesz a haszna…
Köszönetem fejezem ki munkahelyének, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárnak is. Élénken emlékszem Galambjaink és a galambsport címmel megtartott rendezvényükre 2015 novemberének elején. A könyvtár falai között – ahol az MGKSZ és a Magyar Postagalamb Sportszövetség elnöke mellett a székesfehérvári bukó témakörében magam is előadhattam – jó volt megtapasztalni a hallgatóság érdeklődését, megválaszolni a feltett kérdéseket. Élmény volt ott lenni. A rendezvénynek a jövőben folytatása lesz, melyben a szerző érdeme szintén vitathatatlan.
Bízom benne, hogy családja megértette: a tőlük néha el-ellopott idő a szerző számára nemcsak kemény munkát és szakmai kihívást, de egyúttal izgalmat valamint pihenés is jelentett.
Az összeállítás nem jelenhetett volna meg nyomtatásban azok nélkül a tenyésztők nélkül, akik nemcsak felismerték a munka nagyságát, de saját erejükkel támogatták is megjelenését. A kézben tartott kötet a közösségi összefogás tükrében így még értékesebb.
Köszönet érte!
Bárány István elnök
Székesfehérvári - és Erdélyi
Bukógalambokat Tenyésztők Fajtaklubja
9
BEVEZETŐ
Idealista elgondolás és földi megvalósulás…
„Isten megteremtette az embert saját képmására…
1Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott…
2Isten a hetedik napon befejezte művét, amit alkotott. A hetedik napon megpihent munkája után, amit végzett.”
3A teremtés munkáját elvégző végtelenül tökéletes lény megpihen, és elégedetten tekint végig alkotásán. Ám ki tagadhatná, hogy a szeretettel teremtő Isten képére és hasonlatosságára létrehozott emberi lény végtelenül nem tökéletes. Földi létünk során többször megtapasztaljuk, sokszor meg is fogalmazzuk: „Nem tudunk olyan idealista módon cselekedni, ahogy azt elképzeljük!” Mégis, alkotó szándékunk által motivált idealista elgondolásunk gyakorlati kivitelezésében ez a hiányosságnak tűnő szükségszerűség nem az esetleges emberi faj cselekedeteinek gúzsba kötője, sokkal inkább a végtelenül értelmes lény tökéletességének tudatából merítő motiváltságunk szinte kimeríthetetlen tartalékokkal rendelkező ösztönző ereje.
Három esztendővel ezelőtt született meg a galambtenyésztés témakörében magyar nyelven – legyen szó önálló kötet formájában megszületett munkáról vagy időszaki kiadványokban napvilágot látó szakcikkekről – megjelenő írások teljes és maradéktalan összegyűjtésének gondolata. Emlékeimben fölidézve a szervezett magyar galambtenyésztés teljes bibliográfiájának eredeti tervek szerinti elgondolását megállapítható: Nem tudtam olyan idealista módon cselekedni, ahogy azt elképzeltem! Célkitűzéseinek állandó szem előtt tartásával az összeállítás igyekezett ugyan hű maradni eredeti rendeltetésének szelleméhez: a szervezeti kereteket öltő hazai galambtenyésztés kezdetétől a témakörben anyanyelvünkön napjainkig megjelenő írások csokorba gyűjtéséhez; mégis talán helyesebb, ha így fogalmazunk:
egy a téma vonatkozásában a teljesség igényével elkészített bibliográfiát tart kezében az Olvasó.
A munkával szemben várhatóan támasztott többirányú igény eltérő jellegéből adódóan nem kis problémát okozott a bibliográfia szerkezeti felépítése. Az összeállítás szerkezetileg két részre osztható. Az önálló kötet formájában megjelent munkákra – amelyek köre a feltárás teljességének igényéből adódóan kiterjed a szakdolgozatok és disszertációk anyagára is –, valamint a periodikus kiadványokban megjelent szakcikkek anyagára. A bibliográfia időrendiségét tekintve három korszakba rendezve – a „kezdetektől 1918-ig”, „1918 és 1945 között”, valamint „1945-től napjainkig” – koncentrálta az egyes témakörök szakirodalmát, de ezen belül az egyes tételek is a kronológiai sorrendet követik. A munka összeállításánál döntően az Országos Széchényi Könyvtár, kisebb mértékben az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (2015 júliusától Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Mezőgazdasági Könyvtára) gyűjteményében fellelhető szakirodalomra támaszkodtunk. A bibliográfiában fellelhető könyvek és folyóiratcikkek az említett könyvtárak állományában így értelemszerűen hozzáférhetők. Az írások könnyebb fellelhetősége érdekében – az önálló köteteknél az egyes tételek, míg a folyóiratcikkek esetében a periodikus kiadványokat ismertető fejezet végén – feltüntettük a könyvtárakban használt raktári számukat is.
A bibliográfiai anyag gyűjtése 2015 júniusában zárult le.
1 Ter 1.27
2 Uo. 1.31
3 Uo. 2.2
10
Az időszaki kiadványok szakirodalma és a gyűjtés problematikája
A szervezett magyar galambtenyésztés kezdetétől megjelenő időszaki kiadványokban a galambtenyésztés témakörét érintő fontos cikkek, cikksorozatok, tanulmányok, rendszerint dúclátogatásokkal egybekötött interjúk és nem ritkán vitaanyagok jelentek meg. Az általában havonta, havonta kétszer – ritkán kéthetente – megjelenő időszaki kiadványok nemcsak periodicitásuk tekintetében, hanem tartalmuk összetétele szerint is különböznek egymástól, ily módon nem egyforma mértékben járultak hozzá a téma szakirodalmához.
A 20. század második felétől a galambtenyésztés ügyének legkülönbözőbb aspektusaira fókuszálva több olyan kiváló feldolgozás született, amely már néhány oldalon szót ejt a téma periodikus kiadványairól.
4Az ilyen feldolgozásokból kiinduló információk – kiegészülve a nem csekély kutatómunkára támaszkodó aprólékos feltárás tevékenységével – lehetővé tették a galambtenyésztés témakörét felkaroló folyóiratok teljes repertoárjának feltérképezését.
5A bibliográfia vonatkozó részét szemlélve tökéletesen igazolódni látszanak Bradford tételének törvényszerűségei.
6A galambtenyésztés témakörének folyóirataiban – tehát az ún.
„magfolyóiratokban”, vagyis kizárólag a témakört felkaroló periodikus kiadványokban – a feldolgozandó anyagnak csupán nagyjából mintegy harmadát találjuk. A regisztrált cikkek másik kétharmada a magfolyóiratok határterületein – mint a baromfitenyésztés témakörében megjelenő szaklapok galambtenyésztésnek is rovatot szentelő példányai –, illetve a tartalmukat tekintve témánktól még távolabb elhelyezkedő folyóiratokban szóródik.
7Az elképzelt eszményi teljesség maradéktalan megvalósítását ezzel együtt is több tényező nehezítette. A hazai szakirodalmat egységes rendszerbe foglaló – esetleg egy szűkebb időkeret anyagát a teljesség igényével felölelő, ezáltal a munkát nagyban segítő – bibliográfia mindezidáig nem állt a galambkedvelők és -tenyésztők rendelkezésére. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ által 1960-tól folyamatosan épített Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia – amely helyet szentelt a baromfitenyésztés témaköre mellett a galambtenyésztés ügyének is – fogódzót jelenthetett volna ugyan, ám rendeltetéséből adódóan a témába vágó szakcikkeket nem a teljesség igényével dolgozta fel. Nem is szólva arról, hogy a zászlóbontásának kezdetétől eltelt ötven évben válogatott anyagot bocsátott csupán a kutatók rendelkezésére. Az interneten elérhető adatbázisok címjegyzéke az egyes
4 Lásd egyebek mellett: Galamb és Kisállattenyésztés Pécsett és környékén 1885-2010. Pécs. 2011. 8- 21.p., valamint Gondolatok és vélemények a magyar galambfajták kitenyésztéséről. Szerk.: Kiss János, Béres Endre. Szeged, 2008. 8-24.p.
5 A bibliográfia összeállítását nagyban segítette a Mezőgazdasági szakfolyóirataink bibliográfiája című munka három kötete is. (Lásd: Mezőgazdasági szakfolyóirataink bibliográfiája 1796-1899. Szerk.:
Turányi Kornél. Bp., 1958., Mezőgazdasági szakfolyóirataink bibliográfiája 1900-1944. Szerk.: Mardos Lászlóné. Bp., 1961., Mezőgazdasági szakfolyóirataink bibliográfiája 1945-1963. Szerk.: Mardos Lászlóné. Bp., 1963.)
6 A törvény szerint „ha a tudományos folyóiratokat egy adott tárgykörről szóló cikkek „termelésének”
csökkenő sorrendje szerint helyezzük el, a folyóirathalmaz egy, az adott tárgykörnek különösen elkötelezett folyóiratokból álló magra, továbbá két ehhez csatlakozó zónára bomlik, amelyek egyenként ugyanannyi cikket tartalmaznak, mint a mag, s a magban, valamint az egymásra következő zónákban található folyóiratok száma úgy aránylik egymáshoz, mint 1:n:n2 (szokásosan n=5)…” (Lásd bővebben:
Bujdosó Ernő: Bibliometria és tudománymetria. Bp., 1986. 93-95.p.
7 A galambtenyésztés témakörében cikkeket közlő kiadványok harmadik zónájába sorolhatjuk mindenekelőtt „A Természet”, „Veterinarius”, „Magyar Mezőgazdaság”, „Élővilág”,
„Természettudományi Közlöny”, „Szabad Föld”, „Búvár”, „Élet és Tudomány”, „Figyelő”, „Tudomány és Mezőgazdaság”, „Földrajzi Közlemények”, „Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle”, „Állategészségügyi és Takarmányozási Közlemények”, „Agrártudományi Közlemények”, „Számadás”, „Szövetkezet”,
„Állatorvosi Lapok”, „Állategészség”, „Magyar Állatorvosok Lapja”, „Házinyúl-és Prémesállattenyésztési Híradó”, „Állattani Közlemények”, „Állattenyésztés és Takarmányozás”,
„Madártani Tájékoztató”, „Díszmadár magazin”. c. lapokat.
11
részkorszakok esetében szintén adhatott volna a bibliográfia néhány fejezetének összeállításához támpontot, ám ezek vonatkozásában sem beszélhetünk még egy szűkebb időkeret szakirodalmának teljes feldolgozásáról sem.
A teljes feltárás hiánya, a meglévő minimális feldolgozottság állapotából eredő bizonytalanságok – mint az egyes írások értékes tartalmára sok esetben egyáltalán nem utaló címadatok – arra késztették e sorok íróját, hogy a kezdetektől megjelenő szaklapokban publikált írások tartalmáról azok kézbevételével győződjön meg. Csak így válhatott ugyanis lehetővé az értékes cikkek témakörök szerinti rendszerezésének, tematizálásának, majd regisztrálásának aprólékos és felelős munkája. A maradéktalan teljességre törekvő idealista elgondolás megvalósulását a galambtenyésztés témakörében napvilágot látó szaklapok – egy-egy kivételes esetben felmerülő – hiányzó számai is nehezítették. Igaz, a szinte kizárólag a szervezett magyar galambtenyésztés megindulásától 1945-ig eltelt időintervallumra érvényes hiányosság mértéke elhanyagolható.
A bibliográfia tárgyi-tematikus (téma szerint csoportosító), valamint kronológiai (a megjelenés ideje szerint rendszerező) elrendezésben tárja a kutatók elé az érintett időintervallum folyóiratcikkeit. A kronológiai sorrendtől való eltérésre csupán az azonos szerzőtől származó cikksorozatok folytatólagos regisztrálása okán került sor. Az összegyűjtött anyag döntő többségét szakmai jellegű írások (tenyésztés, tartástechnológia, egészségügy), szakmai jellegű tudósítások (magyar vagy külföldi tenyésztő és állományának bemutatása, röptetések, versenyek, versenyszervezés és lebonyolítás, versenytechnika, kiállítások és díjkiosztók), valamint a szervezeti életet érintő közlemények (közgyűlési, tanácsülési, szakülési és elnökségi határozatok, illetve általánosságban véve a szervezeti élet aktuális kérdéseit fejtegető írások) teszik ki.
Önálló kötetek, tanulmányok, különnyomatok
A bibliográfiai összeállítás könyveket és könyvrészleteket feltáró fejezete – mivel az időszaki kiadványokban megjelent írásokhoz képest a tárgyalt korszakban napvilágot látó önálló kötetek áttekinthetősége egyszerűbb – ugyancsak a három korszakos felosztást alkalmazó kronológiai elrendezésben regisztrálja az egyes munkákat.
8A tárgyi-tematikus, azaz téma szerint csoportosító elrendezés alkalmazására az önálló kötetek esetében nem került sor. Az összeállítás vonatkozó részének ilyen felépítését az egyes korszakokban megjelenő munkák áttekinthetősége mellett más körülmény is ösztönözte. A témakörben kiadott könyvek egy jelentős hányada általánosságban véve a galambtenyésztést, a postagalambtartás, valamint a röp-, dísz- és haszongalamb-tenyésztés témakörét is érinti, ráadásul sok esetben annak tartástechnológiai, tenyésztési, galamb-egészségügyi és számos más vonatkozásaiban. A feltárás aprólékos munkája ebben az esetben is szükségessé tette a nem kizárólag galambtenyésztés témakörében írott könyvek – mint a baromfitenyésztés támáját feldolgozó kiadványok – tartalmi feltárását, az egyes könyvrészletek galambtenyésztők számára érdekes fejezeteinek rögzítését.
Néhány esetben az ilyen munkák bibliográfiai adatai után az egyes tételeknél tájékoztató megjegyzéseket is találunk.
8 Az anyaggyűjtéshez támpontot adott a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Mezőgazdasági Könyvtára által szerkesztett Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia mellett az 1505 és 1944 közötti időszakra vonatkozóan kiválóan használható A magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete című kiadvány Magyar Mezőgazdasági Múzeum által korábban kiadott nyolc kötete is.
12 Ad maiorem Dei gloriam
A szervezeti kereteket öltő magyar galambtenyésztés szakirodalmát egységes rendszerbe foglaló bibliográfia mindezidáig tehát nem állt a galambkedvelők és -tenyésztők rendelkezésére.
A bibliográfia felhasználása egyrészt segítséget adhat a szervezett magyar galambtenyésztés históriájának rekonstruálásában azok számára, akik a hazai galambtartás forrásanyagának és szakirodalmának különböző korszakaiban szeretnének eligazodni. A magyar nyelvű szakirodalom összegyűjtésével, az abból napjainkban is aktuális információk felkutatásával, elérhetőségének lehetővé tételével, a szóban forgó témakör szakirodalma fejlődéstörténetének nyomon követhetőségével az összeállítás saját korunk galambtenyésztésének ügyét is szolgálni kívánja.
Nem titkoljuk ugyanakkor, hogy a bibliográfia összeállításának mindennapi munkáját átszőtte a tevékenységünk műfajától teljesen független és messze a fenti célkitűzések megvalósulásának törekvése fölé magasodó elsődleges szándék: Ad maiorem Dei gloriam.
Legyen Isten jótetszése e munkán…
a Szerző
13
PERIODIKUS KIADVÁNYOK, FOLYÓIRATOK
1876-2015
14
15
A galambtenyésztés általános és gyakorlati ismeretei 1876-2015
A bibliográfia első fejezete a galambtenyésztés témakörét általánosságban érintő cikkeket koncentrálja. Az összeállítás vonatkozó része ily módon a galambásztársadalom postagalamb- tenyésztőinek, valamint a röp-, dísz- és haszongalambtartók táborának érdeklődését is kiválthatja.
A galambtenyésztés általános és gyakorlati ismereteiről írott szakcikkek anyagának egyik legjelentősebb csoportját a galambok tartásmódjára, tartástechnológiai előírásaira szorítkozó írások jelentik, melyek az
érintett korszak galambkedvelői által szerzett tapasztalatok másfél évszázadon át formálódó ismereteiből születtek. A tenyésztők nagyon korán felismerték a galambtartás azon törvényszerűségét, amely szerint a modern galambtenyésztés –
kortól független –
elengedhetetlen feltétele az egyedekkel kapcsolatos tenyésztői tevékenység zavartalanságának és szakszerűségének biztosítása. A témát felkaroló időszaki kiadványokban publikáló szakírók éppen ezért kezdettől fogva szükségesnek tartották tapasztalataiknak, valamint saját koruk legmodernebb tartástechnológiai eljárására vonatkozó ismeretanyaguknak a közlését. A 19.
század utolsó évtizedeitől a tartástechnológia témakörén belül megjelenő szakcikkek napjainkig visszatérő témájává vált a galambok elhelyezésére szolgáló épületek – galambdúcok, galambházak, röpdék – típusaival, kialakításával, fekvésével, megvilágításával és szellőztetésével kapcsolatos leírások. A témához kapcsolódóan gyakran találkozunk a dúcok berendezési tárgyait – az etetők, itatók, költőrekeszek, fészektányérok, alomtípusok, ülőkék, fürdőtálak, elektromos eszközök milyenségét – boncolgató tudósítások mellett a fiatal galambok dúcba való szoktatásáról, kiállítások, versenyek és röptetések alkalmával a galambok szállításának módozatairól szóló írásokkal.
A galambok takarmányozását és a táplálkozási szokásaik sajátosságait elemző írások sokasága ugyancsak végigvonul a szervezett magyar galambtenyésztés szakirodalmának évszázadokat felölelő életciklusán. A témakörön belül, az állatok anyagcseréjét meghatározó – és persze a testi teljesítmény mellett az évszakok változásaihoz is kötött – ivóvízszükséglete, a galamboknak télvíz idején, tollváltás, párosítás és fiókanevelés időszakában meghatározott takarmányozása, illetve táplálóanyag-szükséglete ugyanolyan gyakorisággal visszatérő témák, mint a még fészekben ülő fiókák etetésének, a fészekből kirepülő fiókák táplálásának, vagy éppen egyes galambfajták mezőre szoktatásának kérdései.
A madarak rendszertani osztályába tartozó melegvérű és a repüléshez alkalmazkodott szervezetű galamb biológiai sajátosságainak legkülönbözőbb jellemzőit érintő leírások – mint a galambok viselkedéséről, tollazatáról, izomrendszeréről, a vedlés folyamatáról, a tojásképződésről írott kisebb lélegzetű munkák – szintén a bibliográfia szóban forgó részének szerves részét képezik. A századfordulót követő évtizedekben megjelenő szaklapokban a korabeli tenyésztők már a takarmányismeret egyes aspektusai mellett gyakran olvashattak a galambok emésztőszervrendszeréről, emésztésük sajátosságairól, a begytejtermelésről és utóbbi összetételéről is.
Mivel a galambtenyésztésnek nem kizárólag – sőt az esetek nagy többségében egyáltalán
nem – az állomány növelése lehet a célja, hanem a tenyésztett fajták minőségének javítása, így
nem véletlen, hogy a szakcikkek jelentős része az állomány szaporításának általános kérdéseiről
16
is értekezik. Ezen belül kiemelt helyet foglalnak el a galambok nemének meghatározásáról, párosodási szokásairól és párosításáról, tenyészképességéről, tojásrakásról, költésről, nevelőképességről valamint a dajkáltatásról szóló irományok. Ugyancsak itt találjuk általánosságban véve a galamb genetikai sajátosságairól, az örökléstani és átöröklési alapismeretekről íródott cikkek egy részét is.
A fentieken túl a bibliográfia vonatkozó fejezete nem kizárólag a házigalamb származásáról
szóló írásoknak biztosított helyet. Az összeállítás a házigalambok vadon élő rokonairól – mint a
szirti galamb, örvös galamb, kék galamb, gerle, balkáni gerle, kacagó gerle – íródott cikkeknek
is helyet szentelt. A galambászatot és galambkedvelést, a galambok szárnyas ellenségeit, a
galambok korabeli értékesítésének lehetőségeit, a galamb és ember kapcsolatát vagy éppen a
galambok esetleges kártékonyságának kérdését taglaló fejtegetéseket szintén fejezetünkbe
gyűjtöttük.
17
1.1 A galambtenyésztés általános ésgyakorlati ismeretei 1876-1918
RITKA galambok.
= Természettudományi közlöny, 8. (1876) 79. sz.
120-121.p.
FIÓK galambok hízlalásáról.
= Gallus, 1(?). (1876) 5. sz. 4-5.p.
A GALAMBOK vedléséről.
= Gallus, 1. (1877) 6. sz. 3-4.p.
A GALAMBOKNAK a házhoz való szoktatása.
= Gallus, 1. (1877) 6. sz. 5-6.p.
A GALAMBOK sózása.
= Gallus, 1. (1877) 7. sz. 6.p.
TEMESVÁRI Ferenc: A házi galamb.
= Gallus, 2. (1878) 5. sz. 4-5.p.
MELYIK galambfajtát lehet legcélszerűbben tenyézteni falun?
= Gallus, 3. (1879) 11. sz. 86.p.
BROCSKÓ Lajos: Csibe-költő galambok.
= Gallus, 4. (1880) 12. sz. 94-95.p.
A GALAMBOK megszoktatása.
= Gallus, 5. (1881) 1. sz. 7.p.
A GALAMBFAJTÁK jellemzése.
= Gallus, 5. (1881) 5. sz. 34-35.p.
A GALAMBTENYÉSZTÉS titka.
= Gallus, 6. (1882) 5. sz. 40.p.
A GALAMBOK ösztöne.
= Gallus, 11. (1887) 3. sz. 24.p.
NYÁRY Gyula: Galambászati közlemények.
(A galambok haszna)
= Házi szárnyasaink, 1. (1887) 1. sz. 2.p.
GALAMBTENYÉSZTÉSI szabályok.
(Tartástechnológia)
= Házi szárnyasaink, 1. (1887) 2. sz. 2.p.
A GALAMBOK jelzése.
(Kaucsuk bélyegző)
= Házi szárnyasaink, 1. (1887) 3. sz. 3.p.
A GALAMBOK eledele.
= Házi szárnyasaink, 1. (1887) 4. sz. 3.p.
GASPARECZ Géza: A galambok beszoktatása.
= Házi szárnyasaink, 1. (1887) 5. sz. 3.p.
DONÁSZY Ferenc: A galambok télen tartva.
= Házi szárnyasaink, 1. (1887) 7. sz. 3.p.
A GALAMBOK tollának kihullása.
= Házi szárnyasaink, 1. (1887) 7. sz. 3.p.
A LÉGHAJÓ és a galamb.
= Házi szárnyasaink, 2. (1887) 10. sz. 3.p.
A GALAMB padlások.
= Házi szárnyasaink, 2. (1887) 13. sz. 3.p.
AZ ÜLŐLÉCEK.
= Házi szárnyasaink, 2. (1887) 14. sz. 3.p.
A GALAMBFAJOK osztályozása.
= Házi szárnyasaink, 2. (1887) 16. sz. 3.p.
A GALAMBOK vásárlásánál…
= Házi szárnyasaink, 2. (1887) 18. sz. 3.p.
A GALAMBOK beszoktatása és annak ideje.
= Házi szárnyasaink, 2. (1887) 22. sz. 3.p.
VÖRÖS Richard: A galambok téli ápolása.
= Házi szárnyasaink, 2. (1887) 22. sz. 3.p.
VÖRÖS Richard: A galambok párosítása.
= Házi szárnyasaink, 2. (1887) 24. sz. 2-3.p.
A GALAMBOK téli padlása és a teleltetés gyakorlati hasznáról.
= Házi szárnyasaink, 2. (1887) 24. sz. 3-4.p.
KORHETZ Czelesztin: A galambok hangjáról.
= Házi szárnyasaink, 3. (1888) 1. sz. 7.p.
VÖRÖS Richard: Elhagyott fiatal galambok műleges táplálása.
= Házi szárnyasaink, 3. (1888) 2. sz. 6.p.
PERÉNYI Dénes: Fiatal galambok beszoktatása.
= Házi szárnyasaink, 3. (1888) 3. sz. 6.p.
KORHETZ Czelesztin: A galambok engedelmességre szoktatása.
= Házi szárnyasaink, 3. (1888) 9. sz. 5-6.p.
A GALAMBOK tápláléka és etetése.
= Házi szárnyasaink, 3. (1888) 10. sz. 4-5.p.
KORHETZ Czelesztin: A galambtartás, mint sport.
= Házi szárnyasaink, 3. (1888) 11-12. sz. 6-8.p.
TÖBB hím galamb foglalkoztatása az állományban.
= Házi szárnyasaink, 3. (1888) 14. sz. 4-5.p.
KÁROSAK-e a galambok.
= Házi szárnyasaink, 3. (1888) 19. sz. 5-6.p.
DONÁSZY Ferenc: A galambok monographiája. 1.
(Történelmi áttekintés)
= Házi szárnyasaink, 3. (1888) 20. sz. 4-6.p.
DONÁSZY Ferenc: A galambok monographiája. 2.
= Házi szárnyasaink, 3. (1888) 21-22. sz. 8-9.p.
DONÁSZY Ferenc: A galambok monographiája. 3.
= Házi szárnyasaink, 4. (1889) 1-2. sz. 7-10.p.
18
A GALAMBOK és a gyom.
= Házi szárnyasaink, 4. (1889) 7. sz. 53-54.p.
GALAMBOKAT a dúcba szoktatni.
= Házi szárnyasaink, 4. (1889) 9-10. sz.
FARKAS István: Célszerű galambdúcok.
= Házi szárnyasaink, 4. (1889) 14. sz. 102.p.
MELYEK a legjobb tenyészgalambok.
= Házi szárnyasaink, 4. (1889) 19. sz. 133.p.
A GALAMB tenyésztése a középkorban.
= Házi szárnyasaink, 4. (1889) 21-22. sz. 138-140.p.
A GALAMBOK szétválasztása.
= Házi szárnyasaink, 4. (1889) 21-22. sz. 144.p.
ROSSZUL nevelő galambok.
= Házi szárnyasaink, 4. (1889) 23-24. sz. 158-159.p.
A GALAMBDÚCOK beosztásáról.
= Házi szárnyasaink, 5. (1890) 5. sz. 46.p.
A GALAMBOK haszna.
= Házi szárnyasaink, 5. (1890) 6. sz. 54.p.
GAFFRON Ármin: A galambok párosításáról.
= Házi szárnyasaink, 5. (1890) 7-8. sz. 64-65.p.
GALAMBELÁRUSÍTÓ telep.
= Házi szárnyasaink, 5. (1890) 7-8. sz. 66-67.p.
NYÁRY Gyula: Káros a galamb vagy nem?
= Házi szárnyasaink, 5. (1890) 9. sz. 76.p.
HÍREK a galambdúcból. (Elveszett galambok)
= Házi szárnyasaink, 5. (1890) 12. sz. 102.p.
BUDAPEST galambtenyésztése.
= Házi szárnyasaink, 5. (1890) 13. sz. 110.p.
GALAMB- biztosítás Belgiumban.
(Elveszett galambok)
= Házi szárnyasaink, 5. (1890) 13. sz. 111.p.
NÉHÁNY szó közönséges galambjaink nemesítéséről.
= Házi szárnyasaink, 5. (1890) 15-16. sz. 134.p.
A GALAMBOK neme és annak felismerése.
= Házi szárnyasaink, 5. (1890) 15-16. sz. 134.p.
A GALAMBTRÁGYA.
= Házi szárnyasaink, 5. (1890) 18. sz. 151.p.
A GALAMBPADLÁSOK berendezése.
= Szárnyasaink, 6. (1891) 8. sz. 57.p.
BALASSA György: A galambokról általában.
= Szárnyasaink, 6. (1891) 8. sz. 57-58.p.
A GALAMBTENYÉSZTÉS és annak haszna.
= Szárnyasaink, 6. (1891) 13. sz. 97-98.p.
JÓKUTHY Sándor: A galambfajok tisztázásához.
= Szárnyasaink, 6. (1891) 15. sz. 112-113.p.
EGY csinos galambtenyészde.
= Szárnyasaink, 6. (1891) 17-18. sz. 134-135.p.
A GALAMBOK párosítása.
= Szárnyasaink, 6. (1891) 20. sz. 153.p.
A GALAMBOK etetése.
= Szárnyasaink, 7. (1892) 1-2. sz. 13-14.p.
A GALAMBOK párosítása.
= Szárnyasaink, 7. (1892) 3. sz. 20-21.p.
A GAZDASÁGI galamb?
= Szárnyasaink, 7. (1892) 5-6. sz. 41-42.p.
A GALAMB tenyésztéséről.
= Szárnyasaink, 7. (1892) 7. sz. 52.p.
BALASSA György: A galambok gondozása.
= Szárnyasaink, 7. (1892) 9. sz. 69.p.
A GALAMBOK életkora.
= Szárnyasaink, 7. (1892) 13. sz. 103.p.
A GALAMBOK etetése.
= Szárnyasaink, 7. (1892) 14. sz. 108-109.p.
A GALAMBOK zárva tartása.
= Szárnyasaink, 7. (1892) 15. sz. 117.p.
PAJTÁS Sándor: A kis galambok mesterséges etetése.
= Szárnyasaink, 7. (1892) 21-22. sz. 179-180.p.
A GALAMBGUANO.
= Szárnyasaink, 7. (1892) 24. sz. 209.p.
ADJUNK- e a galamboknak ivóvizet.
= Baromfiak, 1. (1892) 3. sz. 16.p.
FARKAS István: Melyek a legkedveltebb galambfajták?
= Szárnyasaink, 8. (1893) 1. sz. 9.p.
GAZDASÁGI galambtenyésztés.
= Szárnyasaink, 8. (1893) 4. sz. 40-42.p.
TAPASZTALATOK és megfigyelések a galambok világából.
= Szárnyasaink, 8. (1893) 7. sz. 66.p.
HORVÁTH Imréné: Galambok a baromfi-udvarban
= Szárnyasaink, 8. (1893) 8. sz. 82.p.
A GALAMBOK ösztöne.
= Szárnyasaink, 8. (1893) 8. sz. 85.p.
MURÁNYI József: Galambok a baromfi-udvarban.
= Szárnyasaink, 8. (1893) 10. sz. 104-105.p.
19
FARKAS István: Adatok a galambtenyésztés sikeréhez.
= Szárnyasaink, 8. (1893) 12. sz. 123.p.
HORVÁTH Imréné: Felelet a „Szárnyasaink” 10.
számában megjelent „Galambok a baromfiudvarban”
című közleményre. (Bővebben lásd: = Szárnyasaink, 8. (1893) 10. sz. 104-105.p.)
= Szárnyasaink, 8. (1893) 12. sz. 123-124.p.
GALAMBPECSENYE töltve, sütve és főzve.
= Szárnyasaink, 8. (1893) 13-14. sz. 140.p.
A KÖZÖNSÉGES galamb egynéhány fajtája.
= Szárnyasaink, 8. (1893) 17. sz. 168.p.
A GALAMBOK vétele.
= Szárnyasaink, 8. (1893) 17. sz. 169.p.
TAPASZTALATAIM.
= Szárnyasaink, 8. (1893) 21. sz. 197-198.p.
FARKAS István: Az én galambházamból.
= Szárnyasaink, 8. (1893) 23-24. sz. 222-223.p.
A GALAMBFIAK hízlalása.
= Baromfiak, 2. (1893) 2. sz. 10.p.
A GALAMBTARTÁS, galambászkodás.
= Baromfiak, 2. (1893) 9. sz. 40.p.
A GALAMBTENYÉSZTÉSRŐL.
= Szárnyasaink, 9. (1894) 8. sz. 84-85.p.
JÖVEDELMEZŐ- e a galambtenyésztés?
= Szárnyasaink, 9. (1894) 10. sz. 111.p.
NEHÉZ kitelelés a galamboknál.
= Szárnyasaink, 9. (1894) 12. sz.
FITTER Károly: A galambdúcokról, azok berendezéséről és a galambok tartásáról.
= Szárnyasaink, 9. (1894) 13-14. sz. 149-152.p.
GALAMBTENYÉSZTÉS konyhai célokra.
= Szárnyasaink, 9. (1894) 21. sz. 219.p.
FIATAL galambok hízlalása.
= Baromfiak, 3. (1894) 11. sz. 48.p.
A GALAMBOK mész és só szükséglete.
= Baromfiak, 3. (1894) 11. sz. 48.p.
A GALAMB és a mezőgazdaság.
= Szárnyasaink, 10. (1895) 3-4. sz. 39-41.p.
GALAMB takarmány.
= Szárnyasaink, 10. (1895) 6. sz. 72.p.
VIDONYI Jenő: A galamboknak nemük szerint való elkülönítése a téli idény alatt.
= Szárnyasaink, 10. (1895) 7. sz. 85-86.p.
A GALAMBOK mint féregnevelők.
= Szárnyasaink, 10. (1895) 9. sz. 113-114.p.
SÓVÁRY János: A galambdúc benépesítése.
= Szárnyasaink, 10. (1895) 10. sz. 128-129.p.
A GALAMBOK párosítása.
= Szárnyasaink, 10. (1895) 19-20. sz. 213-214.p.
A GALAMBOK takarmányozása.
= Szárnyasaink, 10. (1895) 23 sz. 247.p.
TELEKDY János: A tenyészgalambok kiválasztása.
= Szárnyasaink, 10. (1895) 24. sz. 266.p.
BUDAY Barna: Két pár galamb.
(Párzási szokások)
= Baromfiak, 4. (1895) 3. sz. 10-11.p.
A GALAMBHÁZAK és fészkek szellőztetése.
= Baromfiak, 4. (1895) 7. sz. 32.p.
A GYOM és a galambok.
= Baromfiak, 4. (1895) 10. sz. 44.p.
A TENYÉSZGALAMBOK.
= Szárnyasaink, 11. (1896) 7-8. sz. 114.p.
IVÁN Lajos: Néhány szó a galambpadlásról és berendezéséről.
= Szárnyasaink, 11. (1896) 13. sz. 189-190.p.
KOCSÁRDY Károly: A galambok dúcba szoktatása.
= Szárnyasaink, 11. (1896) 14. sz. 204.p.
A GALAMBOK etetése.
= Szárnyasaink, 11. (1896) 17. sz. 252-253.p.
A GALAMBOK életkorának meghatározása.
= Szárnyasaink, 11. (1896) 18. sz. 266.p.
KIVÉTELEK a galambtenyésztésben.
(Költési idő)
= Szárnyasaink, 11. (1896) 23. sz. 337.p.
VIDONYI Jenő: A szegedi galambász.
= Szárnyasaink, 11. (1896) 24. sz. 350-353.p.
LUXUS-E a galambtenyésztés, avagy anyagi haszonnal járó foglalkozás?
= Szárnyasaink, 11. (1896) 24. sz. 359-360.p.
A GALAMTRÁGYA.
= Szárnyasaink, 11. (1896) 24. sz. 366.p.
GALAMBTENYÉSZTÉS.
= Baromfiak, 5. (1896) 7. sz. 26.p.
PRAKTIKUS galambdúc.
= Szárnyasaink, 12. (1897) 1. sz. 10.p.
A FIATAL galambok hízlalása.
= Szárnyasaink, 12. (1897) 2. sz. 26.p.
NYÁRY Gyula: Káros-e a galamb vagy nem?
= Szárnyasaink, 12. (1897) 4. sz. 46-47.p.
20
STEFANOVITS Béla: Egy fiatal galamb által lett galambtenyésztő.
= Szárnyasaink, 12. (1897) 5. sz. 61.p.
BALASSA György: Adatok a galambok történetéből.
= Szárnyasaink, 12. (1897) 12. sz. 138-140.p.
FIATAL galambok hízlalása.
= Szárnyasaink, 12. (1897) 12. sz. 148.p.
A GALAMBOK helyhez szoktatása.
= Szárnyasaink, 12. (1897) 14. sz. 169.p.
GAZDASÁGI galambtenyésztés.
= Szárnyasaink, 12. (1897) 15-16. sz. 188.p.
GALAMBOK pároztatása.
= Szárnyasaink, 12. (1897) 17. sz. 197-198.p.
GALAMBETETŐ.
= Szárnyasaink, 12. (1897) 18. sz. 206.p.
A GALAMBHÁZ berendezése.
= Szárnyasaink, 12. (1897) 19. sz. 220-221.p.
JÓKUTHY Sándor: A galambkedvelésről.
= Szárnyasaink, 12. (1897) 24. sz. 278-279.p.
A GALAMBTRÁGYA.
= Baromfiak, 6. (1897) 2. sz. 8.p.
BALASSA György: A galambok párosítása.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 1. sz. 8-10.p.
IVÁN Lajos: A galambtenyésztésről.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 2. sz. 20-22.p.
BALASSA György: Szemelvények a galambtenyésztés köréből. (Költés)
= Szárnyasaink, 13. (1898) 3. sz. 35.p.
FARKAS István: A galambok párosítása.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 5. sz. 56.p.
BALASSA György: Beltenyésztés vagy vérfelfrissítés.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 7. sz. 79-80.p.
BALASSA György: A galambok két legnagyobb ellensége. (Ragadozó madarak)
= Szárnyasaink, 13. (1898) 8. sz. 93-96.p.
BALASSA György: Szemelvények a galambtenyésztés köréből. (Szaporodás)
= Szárnyasaink, 13. (1898) 8. sz. 96.p.
BALASSA György: Egy élményem kezdő galambászati éveimből.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 9. sz. 105.p.
A GALAMBTRÁGYA.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 9. sz. 105-106.p.
INDIA galamb-faunájából.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 11. sz. 129-130.p.
GALAMBFOGÓ háló.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 11. sz. 130.p.
SZABÓ Dénes: A célszerű galambtenyésztésről.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 13-14. sz. 157-158.p.
GALAMBTENYÉSZTÉSI kérdések. (Szaporítás)
= Szárnyasaink, 13. (1898) 18. sz. 202.p.
A GALAMBOK mezőre szoktatása.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 18. sz. 202.p.
A GALAMBTOJÁSOK csiraképessége.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 18. sz. 202.p.
LEGJOBB galamb-takarmány.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 18. sz. 203.p.
A GALAMBOK vedlése. 1.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 18. sz. 203.p.
A GALAMBOK vedlése. 2.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 19. sz. 211.p.
A GALAMBOK vedlése. 3.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 20. sz. 223.p.
GALAMBTENYÉSZTÉSI eljárások..
= Szárnyasaink, 13. (1898) 20. sz. 223.p.
KOMLÓSSY Miklós: Egyet-mást a galambokról. (Vedlés és takarmányozás)
= Szárnyasaink, 13. (1898) 20. sz. 223-224.p.
GALAMBTENYÉSZTÉSI feleletek.
(Galambok szétválasztása)
= Szárnyasaink, 13. (1898) 20. sz. 224.p.
A GALAMBOK gondozása.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 21. sz. 236-237.p.
A KARVALY, mint ragadozó.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 21. sz. 237.p.
VALAMI a galambtenyésztésről.
(Galambdúc kialakítása, párosítás)
= Szárnyasaink, 13. (1898) 23. sz. 262.p.
LOVASSY Márton: A galamboknak téli elkülönítéséről.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 23. sz. 262-263.p.
KIRNBAUER János: A mostoha szülők.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 24. sz. 276.p.
BALASSA György: Szemelvények a galambtenyésztés köréből. (Macska a baromfiudvarban)
= Szárnyasaink, 13. (1898) 24. sz. 278.p.
GALAMBTENYÉSZTÉSI teendők január havában.
= Szárnyasaink, 13. (1898) 24. sz. 280.p.
21
FIATAL galambok hízlalása.
= Baromfiak, 7. (1898) 1. sz. 4.p.
LADÁNYI György: Mely fajta galambot tenyésszünk?
= Baromfiak, 7. (1898) 4. sz. 15.p.
MILYEN kort ér el a galamb?
= Baromfiak, 7. (1898) 4. sz. 16.p.
FIATAL galambok hízlalása.
= Baromfiak, 7. (1898) 12. sz. 48.p.
DUSZA Károly: Különös csapodár galamb.
= Természettudományi Közlöny, 30. (1898) 350.
sz. 554-555.p.
GALAMBTENYÉSZTÉSI teendők február havában.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 2. sz. 20.p.
A GALAMBOK nemének meghatározása.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 4. sz. 42.p.
GALAMBTENYÉSZTÉSI teendők március havában.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 5. sz. (Címoldal) GALAMBTENYÉSZTÉSI teendők április havában.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 6. sz. (Címoldal) PISZKOS galambok mosása.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 7. sz. 80.p.
GALAMBTENYÉSZTÉSI teendők május havában.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 8. sz. (Címoldal) BALASSA György: A galambokról általában.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 9. sz. 97-98.p.
A KÖZÖNSÉGES menyét.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 9. sz. 100.p.
LOVASSY Márton: A galambok költéséről.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 10. sz. 108-109.p.
GALAMBTENYÉSZTÉSI havi teendők.
(Június-december)
= Szárnyasaink, 14. (1899) 11-12. sz. 132.p.
KÁNTOR József: A galambokról.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 13-14. sz. 144.p.
ÁRPA, mint különleges galambtakarmány.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 15-16. sz. 161-162.p.
TÖBB nejű hím galambok és magányosan költő nőstények.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 17. sz. 184.p.
KÉT galambtojás története.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 17. sz. 184.p.
LOVASSY Márton: Kikeléstől a kirepülésig.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 19. sz. 205-206.p.
BENDESS Dezső: A galambok beszerzése.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 19. sz. 206-207.p.
A GALAMBOK ellenségei és barátai. 1.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 18. sz. 194-195.p.
A GALAMBOK ellenségei és barátai. 2.
(Hegyes szárnyú galambász sólyom, hegyes szárnyú galambász héja, varjú, füsti fecske, barázdabillegető)
= Szárnyasaink, 14. (1899) 21. sz. 228-229.p.
A GALAMBOK gondozása.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 21. sz. 230-231.p.
A GALAMBOK hasznossága és kártékonysága.
= Szárnyasaink, 14. (1899) 22. sz. 246.p.
A GALAMB.
= Baromfiak, 8. (1899) 8. sz. 30.p.
EGY haszon és egy sportgalamb.
= Baromfiak, 8. (1899) 11. sz. 44.p.
BALASSA György: A galambhelyiségek berendezése.
= Baromfitenyésztési Lapok, 15. (1900) 1. sz. 8-9.p.
BODRY János: Galambtenyésztés.
= Baromfitenyésztési Lapok, 15. (1900) 2. sz. 30- 32.p.
BALASSA György: A galambok pároztatása.
= Baromfitenyésztési Lapok, 15. (1900) 4. sz.
62-64.p.
CÉLSZERŰ galambrekesz.
= Baromfitenyésztési Lapok, 15. (1900) 4. sz. 65.p.
BALASSA György: A galambok keltetése és tenyésztése.
= Baromfitenyésztési Lapok, 15. (1900) 5. sz.
77-78.p.
JEGYZETEK galambokról.
= Baromfitenyésztési Lapok, 15. (1900) 6. sz.
96-97.p.
GALAMBTENYÉSZTÉSI teendők június havában.
= Baromfitenyésztési Lapok, 15. (1900) 6. sz. 99.p.
FÜHRER Mór: Galambfogás.
= Baromfitenyésztési Lapok, 15. (1900) 7. sz. 116.p.
A GALAMBOK kedvelése Amerikában.
= Baromfitenyésztési Lapok, 15. (1900) 7. sz.
116-118.p.
KOÓS Gábor: A galambkedvelők figyelmébe.
(Fajnemesítés)
= Baromfitenyésztési Lapok, 15. (1900) 9. sz.
152-153.p.
A GALAMBOK szoktatása.
= Baromfitenyésztési Lapok, 15. (1900) 11. sz.
177-178.p.
22
GALAMBTENYÉSZTÉS nagyban.
(Németország)
= Baromfiak, 9. (1900) 4. sz. 16.p.
A GALAMBHÍZLALÁS.
= Baromfiak, 9. (1900) 6. sz. 22.p.
A GALAMBTENYÉSZTÉSRŐL.
= Baromfiak, 9. (1900) 11. sz. 44.p.
SEIFERT Gusztáv: A galambtenyésztés titkai.
= Szárnyasaink, 16. (1901) 1. sz. 10-11.p.
FÉNYES Kálmán: Különleges tenyésztés.
= Szárnyasaink, 16. (1901) 3. sz. 27-28.p.
GALAMBTENYÉSZTÉSI teendők.
(Tenyészpárok összeállítása.)
= Szárnyasaink, 16. (1901) 6. sz. 59-60.p.
A GALAMBOK életkorának újabb ismertető jele.
= Szárnyasaink, 16. (1901) 7-8. sz. 75.p.
MIKOR szerezzük be a galambokat?
= Szárnyasaink, 16. (1901) 7-8. sz. 75.p.
A GALAMBOK vedlése.
= Szárnyasaink, 16. (1901) 9. sz. 88-89.p.
ZENÉLŐGALAMBOK Pekingben.
= Szárnyasaink, 16. (1901) 9. sz. 92.p.
SEIDL Ottó: A galamblövészetről.
= Szárnyasaink, 16. (1901) 10. sz. 97-98.p.
SZEMELVÉNYEK a galambtenyésztés köréből. (Párosítás)
= Szárnyasaink, 16. (1901) 13. sz. 136.p.
FÜHRER Mór: Galambok beszoktatásának egy újabb módja.
= Szárnyasaink, 16. (1901) 14. sz. 143-144.p.
APRÓSÁGOK a galambokról.
= Szárnyasaink, 16. (1901) 19. sz. 205.p.
SEIDL Ottó: Adatok a galambok történetéből.
= Szárnyasaink, 16. (1901) 23-24. sz. 244-245.p.
GALAMBOKAT a dúcba szoktatni.
= Szárnyasaink, 17. (1902) 2. sz. 13.p.
A GALAMBOK takarmányozása.
= Szárnyasaink, 17. (1902) 4. sz. 29-30.p.
A GALAMBOK takarmányozása.
= Szárnyasaink, 17. (1902) 5. sz. 37.p.
A GALAMBOK gyors nemesítése.
= Szárnyasaink, 17. (1902) 9. sz. 73-74.p.
FÜHRER Mór: Fészekfoglalás.
= Szárnyasaink, 17. (1902) 16. sz. 129.p.
GALAMBTENYÉSZTÉSI teendők január havában.
= Szárnyasaink, 17. (1902) 24. sz. 197.p.
GALAMBOK hazaszoktatása.
(Vásárolt galambok dúcba szoktatása)
= Gazdasági titkár, 1. (1902) 5. sz. 4.p.
FÉNYES Kálmán: Zárvatartás.
= Szárnyasaink, 18. (1903) 3. sz. 31.p.
BALASSA György: Szemelvények a galambtenyésztés köréből. (Galambok dúcba szoktatása)
= Szárnyasaink, 18. (1903) 4. sz. 45.p.
BALASSA György: A galambnevelésről.
= Szárnyasaink, 18. (1903) 7. sz. 79-80.p.
A GALAMBOK takarmányozása.
= Szárnyasaink, 18. (1903) 9. sz. 102-103.p.
OLASZORSZÁG galambkiviteléről.
= Szárnyasaink, 18. (1903) 10. sz. 115-116.p.
A DAJKA-galambokról.
= Szárnyasaink, 18. (1903) 15. sz. 176.p.
BALASSA György: A galambok keresztezésének átöröklődése. 1.
= Szárnyasaink, 18. (1903) 19. sz. 223-224.p.
BALASSA György: A galambok keresztezésének átöröklődése. 2.
= Szárnyasaink, 18. (1903) 20. sz. 235-236.p.
A GALAMBOK haszna.
= Szárnyasaink, 18. (1903) 19. sz. 224.p.
FÉNYES Kálmán: A legszebb galamb.
= Szárnyasaink, 18. (1903) 20. sz. 236-237.p.
MILYEN módon lehet a galambokat legkönnyebben felhizlalni.
= Baromfitenyésztés, 1. (1903) 11. sz. 169.p.
FÜHRER Miklós: Galambfogás.
= A Természet, 7. (1903) 5. sz. 56-57.p.
FÜHRER Miklós: Galambélet.
(Párválasztás)
= A Természet, 7. (1903) 16. sz. 10-11.p.
FARKAS István: Galambtenyésztésünk általában.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 2. sz. 15.p.
HORVÁTH János: Galambtenyésztésünk általában. 1.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 3. sz. 31-32.p.
HORVÁTH János: Galambtenyésztésünk általában. 2.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 4. sz. 45-46.p.
23
HORVÁTH János: Galambtenyésztésünk általában. 3.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 5. sz. 58-59.p.
A VESZEKEDŐ galambok megfékezése.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 5. sz. 60.p.
GALAMBTENYÉSZTÉSI szabályok.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 6. sz. 73-74.p.
A GALAMBPADLÁSOK.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 8. sz. 105.p.
A FIATAL galambok hízlalása.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 12. sz. 157.p.
A GALAMBOK életkora.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 12. sz. 157.p.
GALAMB a parlamentben.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 14. sz. 187.p.
A TOLLAZAT és a táplálék.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 17. sz. 211.p.
HOGY vegyük kézbe a galambot?
= Szárnyasaink, 19. (1904) 17. sz. 211.p.
EGY galambbegy tartalma.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 18. sz. 220.p.
A GALAMBOK és a cserepes háztető.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 19. sz. 229-230.p.
A GALAMBTRÁGYA.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 19. sz. 230.p.
KÖZÖNSÉGES galambkeresztezések.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 20. sz. 240.p.
A GALAMBOK szétválasztása.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 24. sz. 269.p.
FÁBÓL készült galambfészek.
= Szárnyasaink, 19. (1904) 24. sz. 272.p.
A GALAMBSPORT Hollandiában.
= Baromfitenyésztés, 2. (1904) 3. sz. 34-35.p.
HORVÁTH János: Hogyan rendezzük be galambtenyésztésre szánt helyiségünket?
= Baromfitenyésztés, 2. (1904) 13. sz. 158.p.
HORVÁTH János: A galambok elhelyezése.
= Baromfitenyésztés, 2. (1904) 17. sz. 205-206.p.
A GALAMBOK etetése.
= Baromfitenyésztés, 2. (1904) 18. sz. 219.p.
ÖRVÖS galambok Berlin kellős közepén.
= Baromfitenyésztés, 2. (1904) 25. sz. 288.p.
FELLENDÜLŐ galambtenyésztésünk.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 3. sz. 23.p.
MEGMOZDULTAK. (Tavaszi teendők)
= Szárnyasaink, 20. (1905) 4. sz. 35-36.p.
GALAMBPADLÁS berendezése.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 4. sz. 36.p.
FÉNYES Kálmán: Tavasz.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 5. sz. 47-48.p.
BALASSA György: Különválasztás.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 6. sz. 59.p.
AZ INDUSGALAMB.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 6. sz. 59-60.p.
A GALAMBOK ápolása. 1.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 7. sz. 72.p.
A GALAMBOK ápolása. 2.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 8. sz. 84-85.p.
A GALAMBOK ápolása. 3.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 9. sz. 95-96.p.
A GALAMBOK takarmányozása.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 8. sz. 85.p.
A GALAMBOK elhelyezése.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 11. sz. 113-114.p.
GAZDASÁGI galambtenyésztés.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 12. sz. 124.p.
A GALAMBFÉSZKEK.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 13. sz. 135.p.
ÜLŐRUDAK vagy hevederek.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 13. sz. 135.p.
NEVELŐ ketrecek.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 13. sz. 135-136.p.
A GALAMBOK értékesítése.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 13. sz. 136.p.
A GALAMBOK szállítása.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 13. sz. 136.p.
A GALAMBPADLÁS röpnyílása.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 14. sz. 147.p.
A GALAMBOK ivara és annak felismerése.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 15. sz. 159.p.
A GALAMBOK zárvatartása.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 15. sz. 159-160.p.
A GALAMBOK legveszedelmesebb ellensége.
(Házi macska)
= Szárnyasaink, 20. (1905) 15. sz. 160.p.
A GALAMBOK tenyésztése konyhai célokra.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 16. sz. 171.p.
24
A GALAMBOK engedelmességre szoktatása.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 16. sz. 171-172.p.
FIATAL galambok beszoktatása.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 18. sz. 192.p.
A GALAMBOKNAK nemük szerint való elkülönítése a téli idény alatt.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 19. sz. 201-202.p.
A GALAMBPECSENYE töltve, sütve és főzve.
= Szárnyasaink, 20. (1905) 22. sz. 234.p.
GALAMBSZOKTATÁS.
= Baromfitenyésztés, 3. (1905) 8. sz. 79.p.
GALAMBTENYÉSZTÉS a vidéken.
= Baromfitenyésztés, 3. (1905) 23. sz. 254-255.p.
A GALAMBTERMÉNYEK értékesítése.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 1. sz. 7-8.p.
A DAJKA fontossága a galambtenyésztésben.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 7. sz. 80-81.p.
BALASSA György: A kisgalamboknak tojásba való befúlása, vagy miért nem kelnek ki?
= Szárnyasaink, 21. (1906) 11-12. sz. 135.p.
BALASSA György: Az átöröklődés képessége a galamboknál.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 11-12. sz. 136-137.p.
HAMFVOGEL Károly: Miért fúl meg a galambembrió éppen a kikelés pillanatában? 1.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 13. sz. 151-152.p.
GAZDASÁGI galambtenyésztés.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 14. sz. 161-162.p.
PÖLTL Ferenc: Miért fúl meg a galambembrió éppen a kikelés pillanatában? 1.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 15. sz. 177-178.p.
GAZDASÁGI galambtenyésztés.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 15. sz. 178.p.
BÚZÁS Gyula: Miért fúl meg a galambembrió éppen a kikelés pillanatában? 1.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 16. sz. 193-194.p.
A KÖZÖNSÉGES galambok és a sport.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 16. sz. 194.p.
PÖLTL Ferenc: A dajkagalambok alkalmazása.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 17. sz. 207-208.p.
AZ EREDMÉNYTELEN tenyésztés.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 17. sz. 208.p.
HAMFVOGEL Károly: Miért fúl meg a galambembrió éppen a kikelés pillanatában? 2.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 18. sz. 219-220.p.
MIÉRT fúl meg a galambembrió éppen a kikelés pillanatában?
= Szárnyasaink, 21. (1906) 19. sz. 229-230.p.
PÖLTL Ferenc: Miért fúl meg a galambembrió éppen a kikelés pillanatában? 2.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 20. sz. 241-242.p.
PÖLTL Ferenc: Miért fúl meg a galambembrió éppen a kikelés pillanatában? 3.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 21. sz. 255-256.p.
HAMFVOGEL Károly: Miért fúl meg a galambembrió éppen a kikelés pillanatában? 4.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 22. sz. 265-266.p.
A JÓ tenyésztojók.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 22. sz. 266.p.
MIÉRT fúl meg a galambembrió éppen a kikelés pillanatában? (Válasz Hamfvogel Károly úrnak)
= Szárnyasaink, 21. (1906) 23-24. sz. 283-284.p.
HAMFVOGEL Károly: Miért fúl meg a galambembrió éppen a kikelés pillanatában? 4.
= Szárnyasaink, 21. (1906) 23-24. sz. 285.p.
HOGYAN juthatunk ingyen jó hasznot hozó galambokhoz?
= Baromfitenyésztés, 4. (1906) 14. sz. 130-131.p.
REMETEY Dezső: A galambtenyésztésről.
= Baromfitenyésztés, 4. (1906) 28. sz. 243-244.p.
FIATAL galambok hízlalása.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 1. sz. 10.p.
A FURFANGOS galambok.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 2. sz. 24.p.
LADÁNYI Dénes: A galambok párosításáról.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 3. sz. 37-38.p.
A PÁROSÍTANDÓ galambok kiválasztásáról.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 3. sz. 38.p.
BALASSA György: A galambok etetése.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 4. sz. 55.p.
A HÉJA galambvadászata.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 4. sz. 56.p.
ÉBREDÉS a galambdúcban.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 5. sz. 65-66.p.
BALASSA György: Galambtenyésztési teendők április havában.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 5. sz. 66.p.
BALASSA György: Tavaszi idényben teendők a galambházban. (Május-június)
= Szárnyasaink, 22. (1907) 11. sz. 135.p.
A GALAMBOK éjjeli repülése.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 11. sz. 136.p.
25
BALASSA György: Gyakorlati útmutatás a galambok gondozására.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 13. sz. 159-160.p.
AVARFFY Imre: A galambszerelem.
(Párzási szokások)
= Szárnyasaink, 22. (1907) 15. sz. 182-183.p.
GALAMBOK beszoktatása.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 15. sz. 184.p.
A GALAMBOK legelése.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 15. sz. 184.p.
KERESZTEZZÜNK.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 16. sz. 196.p.
BALASSA György: Október havi teendők a galambházban.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 18. sz. 218-219.p.
BALASSA György: A galambokról széptani szempontból tekintve. 1.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 19. sz. 231.p.
BALASSA György: A galambokról széptani szempontból tekintve. 2.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 20. sz. 243-244.p.
A KÖZÖNSÉGES galambok kitelelése.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 22. sz. 268.p.
A GALAMBFÉSZEK elhelyezése.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 22. sz. 268.p.
AVARFFY Imre: A párosításról.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 23. sz. 281-282.p.
A GALAMB.
= Szárnyasaink, 22. (1907) 24. sz. 297-298.p.
PULYKA és galambtenyésztés.
= Baromfitenyésztés, 5. (1907) 13. sz. 111.p.
SCHALLER Ervin: A galambok előkészítése a tavaszi keltetéshez.
= Baromfitenyésztés, 5. (1907) 16. sz. 135-136.p.
ÉNEKLŐ galamb.
= Baromfitenyésztés, 5. (1907) 27. sz. 192.p.
SCHALLER Ervin: Galambjaink.
= Baromfitenyésztők Lapja, 2. (1907) 1. sz. 10-12.p.
SCHALLER Ervin: Galambjaink előkészítése a tavaszi keltetéshez.
= Baromfitenyésztők Lapja, 2. (1907) 3. sz. 62-64.p.
SCHALLER Ervin: Hogyan állapítjuk meg a galamb tojásáról az abból kikelő fiókgalamb nemét?
= Baromfitenyésztők Lapja, 2. (1907) 5. sz. 114- 115.p.
BURJÁN Jenő: Galambtenyésztés Kaliforniában.
= Baromfitenyésztők Lapja, 2. (1907) 14. sz. 329- 331.p.
A GALAMBÁRAK Angliában és Belgiumban.
= Baromfitenyésztők Lapja, 2. (1907) 18. sz. 426.p.
BALASSA György: A galambok gondozása.
= Baromfitenyésztők Lapja, 2. (1907) 21. sz. 495- 496.p.
ZSUPÁN Kálmán: Galambszoktatás. 1.
= Baromfitenyésztők Lapja, 2. (1907) 21. sz. 496.p.
ZSUPÁN Kálmán: Galambszoktatás. 2.
= Baromfitenyésztők Lapja, 2. (1907) 22. sz. 519- 520.p.
A GALAMBFIÓKOK hízlalása.
= Baromfitenyésztők Lapja, 2. (1907) 24. sz. 581- 582.p.
TOJÁS és keltés a galamboknál.
= Szárnyasaink, 23. (1908) 3. sz. 28.p.
A TENYÉSZPÁROK összeállítása.
= Szárnyasaink, 23. (1908) 4. sz. 39-40.p.
A DAJKAGALAMB.
= Szárnyasaink, 23. (1908) 12. sz. 136.p.
AZ EMBRIÓ életképessége.
= Szárnyasaink, 23. (1908) 12. sz. 136-137.p.
A PÁROK decentralizációja.
= Szárnyasaink, 23. (1908) 12. sz. 137.p.
GALAMBFOGÁS. (Eltulajdonított galambok)
= Szárnyasaink, 23. (1908) 13. sz. 147-148.p.
A TÁNYÉRFÉSZEK.
= Szárnyasaink, 23. (1908) 13. sz. 148.p.
A TÁNYÉRFÉSZEK. (Ábrával)
= Szárnyasaink, 23. (1908) 14. sz. 160.p.
ZARÁNDY Gábor: Néhány szó közönséges galambjaink nemesítéséről.
= Szárnyasaink, 23. (1908) 15. sz. 172.p.
A TENYÉSZANYAG.
= Szárnyasaink, 23. (1908) 15. sz. 172-173.p.
CZAICH Kornél: Galambszoktatás.
= Szárnyasaink, 23. (1908) 18. sz. 207-208.p.
BALASSA György: A galambok tenyésztése.
= Szárnyasaink, 23. (1908) 19. sz. 219.p.
DEÁK Sándor: Galambtenyésztésünk bajai.
= Szárnyasaink, 23. (1908) 20. sz. 231.p.
GALAMBDÚCOK megvédése a ragadozók ellen.
= Szárnyasaink, 23. (1908) 23. sz. 269.p.
26
RUPANOVITS János: A galambok és a mezőgazdaság.
= Szárnyasaink, 23. (1908) 24. sz. 283-284.p.
ZSUPÁN Kálmán: A galambok csőrméreteiről.
= Szárnyasaink, 23. (1908) 24. sz. 285.p.
BIGE Béla: Hasznos tudnivalók a galambtenyésztéshez. (Galambdúcok)
= Baromfitenyésztés, 6. (1908) 43. sz. 305-306.p.
BALASSA György: Mezőgazdák galambtenyésztése. 1.
= Baromfitenyésztők Lapja, 3. (1908) 2. sz. 34.p.
BALASSA György: Mezőgazdák galambtenyésztése. 2.
= Baromfitenyésztők Lapja, 3. (1908) 3. sz. 59-60.p.
BALASSA György: Mezőgazdák galambtenyésztése. 3.
= Baromfitenyésztők Lapja, 3. (1908) 4. sz. 87-88.p.
A GALAMBOK és a só.
= Baromfitenyésztők Lapja, 3. (1908) 6. sz. 136.p.
A GÖRÉNY és a galambok.
= Baromfitenyésztők Lapja, 3. (1908) 11. sz. 214- 215.p.
BALASSA György: Keresztezések átöröklődése a galamboknál. 1.
= Baromfitenyésztők Lapja, 3. (1908) 12. sz.
238-239.p.
BALASSA György: Keresztezések átöröklődése a galamboknál. 2.
= Baromfitenyésztők Lapja, 3. (1908) 14. sz. 250- 251.p.
ZSUPÁN Kálmán: Galambjaink lakóhelyei. 1.
(Galamdúcok)
= Baromfitenyésztők Lapja, 3. (1908) 17. sz.
279-280.p.
ZSUPÁN Kálmán: Galambjaink lakóhelyei. 2.
(Galamdúcok)
= Baromfitenyésztők Lapja, 3. (1908) 18. sz.
289-291.p.
ZSUPÁN Kálmán: Galambjaink lakóhelyei. 3.
(Galamdúcok)
= Baromfitenyésztők Lapja, 3. (1908) 19. sz. 304.p.
ZSUPÁN Kálmán: Galambjaink lakóhelyei. 4.
(Galamdúcok)
= Baromfitenyésztők Lapja, 3. (1908) 21. sz.
328-329.p.
ZSUPÁN Kálmán: Galambjaink lakóhelyei. 5.
(Galamdúcok)
= Baromfitenyésztők Lapja, 3. (1908) 24. sz. 370- 372.p.
A GALAMBOK etetése.
= Baromfitenyésztők Lapja, 3. (1908) 23. sz.
350-352.p.
KORDOSS Gusztáv: A galamb embryonalis pehelytollainak fejlődése és morphologiája.
= Állattani Közlemények, 7. (1908) 2. sz. 62-63.p.
GALAMBHÁZBA szoktatás.
= Szárnyasaink, 24. (1909) 6. sz. 52.p.
MEDDŐ galambok.
= Szárnyasaink, 24. (1909) 9. sz. 75-76.p.
DEÁK Sándor: Jó tanácsok.
(Költési időszak)
= Szárnyasaink, 24. (1909) 10. sz. 82-83.p.
A GALAMBOK és a keltőhely.
= Szárnyasaink, 24. (1909) 11. sz. 90-91.p.
DALOTTI Aladár: A dajkagalambokról.
= Szárnyasaink, 24. (1909) 14. sz. 113-114.p.
GLAUBITZ Alfonz: Nyers galambok.
= Szárnyasaink, 24. (1909) 14. sz. 114-116.p.
BALASSA György: Különtenyésztés.
= Szárnyasaink, 24. (1909) 19. sz. 152-153.p.
ROSSZ tenyészanyag.
= Szárnyasaink, 24. (1909) 22. sz. 177.p.
BALASSA György: A galambok lelövése.
= Szárnyasaink, 24. (1909) 22. sz. 180.p.
BALASSA György: A galambok korának meghatározása és a lábgyűrűk.
= Szárnyasaink, 24. (1909) 23. sz. 188.p.
NÉMETH Ödön: A galambház berendezése.
= Baromfitenyésztés, 7. (1909) 24. sz. 180-181.p.
DALOTTI Aladár: Idegen galambok elfogása. 1.
= Baromfitenyésztés, 7. (1909) 27. sz. 205.p.
DALOTTI Aladár: Idegen galambok elfogása. 2.
= Baromfitenyésztés, 7. (1909) 28. sz. 212.p.
BALASSA György: A galambok etetése.
= Baromfitenyésztők Lapja, 4. (1909) 1. sz. 7-8.p.
FAJTISZTA galambok tenyésztése.
= Baromfitenyésztők Lapja, 4.. (1909) 11. sz. 143.p.
A GALAMBOK felneveléséről.
= Baromfitenyésztők Lapja, 4.. (1909) 11. sz. 143.p.
GALAMBTOJÁSOK csíraképessége.
= Baromfitenyésztők Lapja, 4.. (1909) 13. sz. 170.p.
A GALAMBOK fészkelő helye.
= Baromfitenyésztők Lapja, 4. (1909) 20. sz. 263.p.
