I. HUNGARIAE HISTORICA,

(1)

MONU MENTA

H U N G A R I A E H I S T O R I C A ,

D I P L O M A T A E [A

I.

(2)

MONUMENT! HUNGÁRIÁÉ HISTORICA.

MAGYAR

TÖRTÉNELMI EMLÉKEK.

K I A D J A

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

T Ö R T É N E L M I B I Z O T T M Á N Y A .

ELSŐ OSZTÁLY: OKMÁNYTÁRAK.

E L S Ő K Ö T E T .

P E S T , 1857.

EGGENBERGER FERDINÁND AKADÉMIAI, ÚGY GEIBEL, HARTLEBEN, KILIÁN EGYETEMI, LAMPEL. LAUFFER ÉS STOLP, PFEIFER, RÁTH PESTI, HAAS BÉCSi

KÖNYVÁRUSOKNÁL.

(3)

MAGYAR TÖRTÉNELMI

O K M Á N Y T Á R ,

A

BRÜSSELI ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBÓL ÉS A BURGUNDI KÖNYVTÁRBÓL.

ÖSSZESZEDTE S LEMÁSOLTA

H A T V A N I M I H Á L Y .

ELSŐ KÖTET

1441 — 1538.

P E S T , 1857.

EGGENBERGER FERDINÁND AKADÉMIAI, ÚGY GEIßEL , HARTLEBEN, KILIÁN EGYETEMI, LAMPEL, LAUFFER ÉS STOLP, PFEIFER, RÁTH P E S T I , HAAS BÉCSI

KÖNYVÁRUSOKNÁL,

(4)

(5)

Előszó.

Midőn ezen okmánygyűjteményt a n y i l - vánosságnak általadom, az olvasó közönségnek mind magok ezen okmányok mind a levéltár fölött, melyből azokat összegyüjtém, némi f e l - világosítással s értesítéssel tartozom.

Első tekintetre tán egynémely olvasót m e g fog lepni, hogy magyar történelmi okmányo- kat oly országból hozok hazámfiainak ajándoknl, mely az európai szárazföld legnyugatibb végén, az Atlanti-tenger partjain, hazánktól oly mesz- szefekszik, s evvel sohasem létezett szorosabb sem barátságos sem ellenséges viszonyban.

Megszűnik azonban csudálkozásuk, ha m e g - gondolják, hogy az alsó-burgundi tartományok Vakmerő Károly fejedelem Mária leányának kezével I. Miksa császár s általa a Habsburg fejedelmi nemzetség öröksége lőnek; s e g y ideig jobbára e nemzetség valamely tagja által kormányoztattak.

Maga Mária királyné, II. Lajos királyunk

özvegye, V . Károly császár és I. Ferdinánd

(6)

húga is számos évig ( 1 5 3 0 - — 1 5 5 5 ) kor- mányozta e tartományokat, mint a császár helytartónője.

E fej edeimi kormányzók pedig szoros össze- köttetésben, siirű levelezésben álltak nemzetsé- gök többi tagjaivals következőleg Magyarország királyaival is. Különösen Mária királyné nem csak mint testvér létezett összeköttetésben I.

Ferdinánddal, ki a kormány ügyeiben járatos, finom tapintatú, éles felfogású nőnek több al- kalommal tanácsát is kikérte volt; hanem mint özvegy magyar királyné is, ki a bányavároso- kat, a diósgyőri, munkácsi, huszti stb uradal- makat özvegyi javak fejében holtiglan bírta, s kivel e miatt, mint az ország jelentékeny ré- szének birtokosával, szorosabb összeköttetés- ben maradt, s közölni szokta volt az ország fontosabb ügyeit s eseményeit.

V. Károly császár több ízben huzamosan időzvén Németalföldön, — mert ez lön a Habs- burgok alatt neve a némely más tartományok- kal is szaporodott Alsó-Burgundnak, — itt vette, innen iratta számos leveleit, melyeket I.

Ferdinánd királylyal s másokkal Magyarország

ügyeiben is váltott. S e levelek, vagy azok fo-

galmazatai jobbára itt maradván, maiglan is

Belgium országos levéltárában léteznek. Mária

királyné kormányidejéből annyi itt az okmány,

nem csak Magyarországot, hanem egész Euró-

(7)

VII

pát illető, miképen, például a reformatio s an- nak a régi vallással vívott első harcainak tör- ténelmére nézve, bárhol is alig létezik párja ezen okmánykincseknek, melyeknek e g y része máiglan sem fordíttatott a történelem g y a - rapítására.

Magyarországra nézve pedig azon politi- kai és státusiratokon kivül, melyeket a három fejedelmi testvér e korban egymással váltott, különös érdekkel bír még Mária királyné m a - gán levéltára, mely a bányavárosokat s egyéb özvegyi uradalmait illeti. E levéltárat részben Magyarországból vitte ki magával a királyné, részben a kamara grófjaival s egyéb uradalmi és bányatisztjeivel onnan folytatott levelezései gazdagították. E levéltárban egész könyvek léteznek az a r a n y - , ezüst- s rézbányák üzle- tének évenkénti költségei s jövedelmei, kiadá- sai s bevételeiről ; melyeket azonban, bármily érdekesek lehetnek is azok a bányászat törté- nelmére nézve, mivel puszta számadásokból állnak, nem véltem ezen gyűjteménybe f e l - veendőknek ; s közölök csak egypár darabot másoltam le íigyelemgerjesztésül. Egyébiránt is a királyné e magán levéltárából csak a némi tekintetben érdekesebb okmányokat válogattam ki s másoltam le, mellőzvén a csupán admini- strativ tárgyuakat.

Mária halálával ezen országos levéltár egy

(8)

időszakra megszűnik adalékokat nyújtani a magyar történelemre. I. Ferdinánd utolsó nyolc kilenc kormányéveiből épen'semmit, II. Miksa császár és e néven első magyar király korából pedig alig találtam egy pár csekélyebb érdekű okmányt. A X V I - d i k század végével mindaz- által ismét s pedig felette fontossá kezd válni történelmünkre e levéltár.

Ekkor Albert főherceg s bíbornok, Rudolf császár és király s Mátyás főherceg testvére, volt kormányzó Németalföldön, s helytartója a spanyol királyi ágnak, melyre V. Károly után szálltak volt e tartományok. A főherceg, u g y látszik, bölcse volt a nemzetségnek, kivel ügyeiket a fejedelmi nemzetség többi tagjai örömest közölték, hogy tanácsával éljenek.

De ehhez m é g két más körülmény járult, melynek sűrű levelezés lett, közte s a fejedelmi ház többi tagjai közt, történelmünkre nézve fontos következménye.

Az egyik az, h o g y a főherceg 1 5 0 8 - b a n a

papi rendből kilépvén, Izabella-Eugeniainfans-

nőt vette el feleségül, minek következtében a

spanyol király suzerenitása alatt e tartomá-

nyoknakfejedelmévé válván, azoknak erőforrá-

sával is függetlenebbtől, szabadabban rendel-

kezett. Rudolf császár és király, s annak ma-

gyarországi helytartója, Mátyás főherceg, ez

időben a törökkel tizenöt évig háborút foly-

(9)

IX

tatván, gyakrabban szorultak Németalföld s e g é - lyére. A vallon zsoldosok, kik márl. Ferdinánd korában is ösmeretesek valának Magyarorszá- gon, ez időben gyakrabban küldettek segedelmíil a török ellen. Hadvezetésben jártas vezérek, ka- pitányok, tüzérek, mint gróf Mansfeld Károly, a hochstateni gróf Lalain Károly, Basta György, Lamberto kapitány s mások több ízben hivat- tak m e g a Németalföldön létező spanyol kirá- lyi seregből a török elleni hadjáratokra. Es ennél fogva a levelezés is sűrűbb lett fejedel- meink s Albert főherceg között.

A másik körülmény, mely e korban e l e -

véltárt a magyar történelemre nézve bőséges

forrássá teszi, azon meghasonlásból. származott,

mely a fejedelmi ház tagjai közt támadt. Má-

tyás főherceg, midőn a bécsi és zsitvatoroki

békekötés sem adta vissza békéjét az ország-

nak, s e végett fegyveresen felkelt császári

testvére ellen, és őt Magyarországról, Ausztriá-

ról és Morváról lemondani kényszerítette : e lé-

pésre csak a többi főhercegekkel tartott érte-

kezletek s folytatott levelezések után, s azok-

nak egyetértésével határozta el magát. Albert

főherceg e viszályok elintézése végett akko-

ron két követet, Visconti grófot és Vischer P é -

tert küldötte volt a császári udvarhoz. Ez utób-

bi követ számos tudósitásai szerfölött érdeke-

sek e trónváltozás és egyéb azonkori viszo-

(10)

nyok történelmére. Midőn pedig Mátyás főher- ceg célját érte', — Rudolf a magyar koroná- ról lemondott, saz Mátyás fejére szállt: a múlt események következtében bizonyos solidaritás állott be a fejedelmi nemzetség tagjai között, az azok kormánya alatt létező országok s tar- tományokra nézve. E solidaritásnál fogva az- után minden fontosabb ügyet, sőt bármi f i g y e - lemre méltóbb eseményeket is közöltek e g y - mással, egymásnak v a g y tanácsát kikérve, v a g y ezeket hirűl adva. S innen azon sürü levelezés II. Mátyás és II. Ferdinánd korában Albert f ő - herceggel , sőt ennek halála után özvegyével, Izabella infansnővel is, melynek Magyarorszá- got illető részét e gyűjteménybe igtattam.

Csak a magyar történelem forrásainak gaz- dagítása forogván szemem előtt, ezen levele- zésekből csakis a magyar történelemre szol- gáló adatokat másoltam le : s e miatt egész l e - velek helyett gyakran csak töredékeket vettem fel gyűjteményembe, mellőzvén minden nem magyar érdekű tárgyakat. Ez történt különö- sen V. Károly császár és I. Ferdinánd számos leveleire nézve, melyekben a magyar dolgokon kiviil gyakran többféle, történelmünkre nem vonatkozó ügyekről is van szó. Ezt tevém V i - **schel* Péter tudósításaival is azon tárgyakat il- letőleg, melyek hazánkkal nincsenek kapcso-**

* latban.

(11)

XI

Ezen okmányok számos, eddigelé ismeret- len történelmi tényt, vagy az ismert tények- nek eddigelé homályban rejlő részleteit s k ö - rülményeit adják tudtunkra. De egyaránt érde- kesek azok akkoron is, midőn már ismert dol- gokat beszélnek el; nem csak azért pedig, m i - vel e tényeket jobbára v a g y fejedelmi szemé- lyek, kik azokat helyzetöknél f o g v a legjobban tudhatták, v a g y magok a szereplők adják elő:

hanem azért is, mivel az ilynemű okmányok gyakran a tények forrásait, a kormányrendele- tek s általában a fejedelmeink által követett p o - litika indokait fejtik m e g s fedezik föl előttünk ; mi által a történelem színpadán lefolyt tények s események rugonyjátékába s mintegy a f ü g - gönyök mögé engednek pillantanunk ; ekképen kétszeresen emelvén a különben már ismert státusiratok és történelmi tények érdekességét.

Nem ritkán történik, h o g y egy s más okmányt olvasván, mintegy bévezettetiink a szereplő személyek dolgozó-teremeibe, s látjuk, miként érlelik céljaikat, miként választják eszközeiket szándékaik végrehajtására, miként küzdenek a felmerült akadályokkal; rni befolyása van tet- teikre önzésöknek, nagyravágyásuknak, hiusá- guk s egyéb szenvedelmeiknek; mi része van azokban a hazaszeretetnek , a közjó iránti buzgalomnak, a tiszta, nemes lelkesedésnek.

Vagy bévezettetünk a köz tárgyak fölött folyó

(12)

4

értekezletekbe; kihallgatjuk a szereplő szemé- lyek véleményeit, az indokokat, melyekkel azokat támogatják, a határozatokat, melyek a tanácskozásokból folynak; s mintegy szemünk előtt látjuk alakulni magokat a történelmi t é - nyeket. Szóval, az események fölött megis- mertetik velünk azok indokait, a módosító k ö - rülményeket, s m é g a cselekvő személyek magán s nyilván jellemét is visszatükrözik soraikban.

Mi azon okmányoknak, melyekről máso- lataimat vettem, hitelességét illeti : azok j o b - bára eredetiek v a g y fogalmazatok, mint mon- dani szokták: minuták, lévén, e^ tekintotben semmi kivánni valót nem hagynak fen. Csak- nem egyértéküek pedig hitelességökre nézve az eredetiekkel a másolatok: mert azon körül- mény által, hogy ezen másolatok jobbára az eredeti levelek mellett csatolmány okúi s feje- delmi személyek által, fejedelmi személyek használatára küldve jutottak e levéltárba, ezek is csaknem az eredetiek hitelességének fokára

emeltetnek.

E g y része a gyűjteményembe fölvett ok- mányoknak a levéltárban azok közt foglaltatik, melyek „Documens sur la Réforme religieuse"

cím alatt mintegy n e g y v e n vastag kötetté van-

nak egyesítve; más részök azonban, kivált

melyek a III-dik kötetben foglalvák, még a

rendező kezét várja.

(13)

XIII

II. József alatt számos okmány vitetett át e levéltárból a bécsibe, melyeknek az akkori levéltárnok másolatát v e t t e ; s ezek szinte b e - kötve „Documens historiques" cím alatt mint- egy ötven kötetre terjednek.

Mária királyné magán levéltára s azon eredeti német okmányok, melyeket fejedel- meink II. Miksa császár óta küldöttek Német- alföld kormányzóihoz, ez év folytában cseréltet- tek, s részben még most is cseréltetnek ki a múlt században Brüsselből Bécsbe vitt s Belgiumot érdeklő okmányokkal; ú g y h o g y nagy része az e gyűjteménybe foglalt okmányoknak a b e l - giumi levéltárban nem leszen többé föltalálható.

A mi az V . Károly és I. Ferdinánd l e v e -

lezését illeti, az általain közlöttek e g y részét

kiadta volt ugyan már Lanz Károly is „ C o r -

respondenz des Kaisers Karl V . " című három

kötetes gyűjteményében. Mindazáltal ezeket

nem véltem helyesen kihagyhatni e gyűjte-

ményből, nem csak mivel Lanznak idézett ok-

mánygyüjteménye kevesbbé forog a magyar

közönség kezén; hanem főleg azért, mivel

szükségesnek tartám, hogy ezen, jobbára nagy

fontosságú okmányok szorosan a magyar tör-

ténelem érdekében kiadott kútfőgyüjtemény-

ben is, ne elszórva, mint Lanznál, hanem a

többi, velők kapcsolatban álló okmányokkal

egybegyűjtve létezzenek; s ezekért is ne le-

(14)

gyünk kénytelenek a külföldhöz folyamodni.

D e ezekre nézve annál inkább éltem rövidíté- sekkel, csak azon részeket közölvén e levelek- ből, melyek a magyar történelmet illetik. Ezen okmányok nélkül hiányos is lett volna e g y ű j - temény, s pedig annál inkább, minthogy a Károly császár által vagy hozzá írt levelekkel szá- mos más okmányok állanak kapcsolatban^ ama- zokat értelmezők, kiegészítők, melyeket Lanz, szükkörű tervénél fogva, nem tett közzé.

A harmadik kötetben nyolc okmányt jónak láttam közleni, bár e g y páron kivül, melyek egyike, a fölött hogy nagy érdekű, magyar nyelven Íratott, kisebb fontossággal bírnak.

Ezen okmányok Rahlenbeck Károly úr szász consul gyűjteményében léteznek; kinek köz- lékeny szivességét annál hajlandóbb voltam gyűjteményem javára felhasználni, minthogy ezen okmányok mind eredetiek, s magán bir- tok lévén, nem mindenkire nézve hozzáférhetők.

Lehet, hogy elszórva egy s más okmányra

ismerend az olvasó, melyet már más gyűjte-

ményekben is feltalált. Minthogy azonban e

gyűjtemények rendelkezésemre nem álltak, s

összehasonlítás nélkül, puszta emlékezetből nem

határozhatám el, nincs-e az én okmányom s a

talán már más által kiadott közt némi eltérés,

különbözés : ezeket sem gondoltam kihagyhatni

gyűjteményemből, jól tudván, mily fontos a

történetbuvár előtt nem ritkán egy variáns

(15)

XV

szó is az okmány horderejére nézve. Ily újra lenyomott okmány egyébiránt e g y - k e t t ő alig fog találtatni e gyűjteményben.

A másolásban azon modort követtem, m e - lyet a legpontosabb német levéltári búvároknál tapasztaltam. Lemásoltam az okmányokat m i n - den hibáik, hiányaik és szabálytalanságaikkal úgy, miként azokat találtam, szorosan m e g - tartva irásmodorukat, orthographiájokat. Ebből az következett ugyan, h o g y ugyanazon szavak nem csak a külön, hanem ugyanazon okmá- nyokban is nem ritkán különböző helyesirással fordulnak elő ; — mert néha ugyanazon ok- mányban is többfélekép iratik ugyanazon szó — : de ezt tenni a másoló pontossági kötelességé- nek tartottam. Ujabb korban a francia okmá- nyokat sokan, kivált franciák, a ma divatos ékezetekkel és hiányjelekkel szokták lenyo- matni; e modor a nyelvére nézve kényes fran- cia szemnek kellemesb lehet: én mindazáltal szorosan ragaszkodtam erre nézve is a kézira- tokhoz, melyekből másolataimat vettem, s m e - lyekben sem ékek sem hiányjelek nem léteznek.

E g y pár sor olvasása után minden nehézséget,

mely tán ebből származhatik, legyőzend az o l -

vasó; másolataim pedig ez által is nyertek hűsé-

gökben. Csak egyre nézve engedtem magamnak

némi szabadságot; a mondatjeleket, az értelem

könnyítése végett, hol hiányoztak, kitévén, hol

(16)

hibásak valának, kijavítván; mit. úgy hiszem, csak köszönettel fogadhat az olvasó. De m é g e tekintetben is ragaszkodtam, ha a másitást szükségesnek nem látám, kéziratomhoz.

Midőn ezen okmánygyüjteményt a magyar történetkedvelő közönségnek ezennel átnyúj- tom, kötelesnek érzem magamat leróni itt a hála adóját a levéltár azon tisztviselői iránt, kik buvárlataimban ritka szivességökkel s min- den dicséretet meghaladó közlékenységökkel segedelmemre valának. Gachard L. P. úr, a levéltár tudós igazgatója, ki magának a törté- nelem mezején annyi érdemeket szerzett, pá- ratlan készséggel hatalmazott fel, mindent m e g - tekinthetnem s lemásolhatnom, mi célomra szol- gált. Dr. Cooremans V. A. úr, ki a levéltár litera- riai részét kezeli, s kinek ritka tudományosságát egynémely olvasóm már számos nagy érdekű munkában csodálhatá, s kinek köszöni e levéltár azon része is rendezését, mely „Secretaria d'Etat Allemande" címet visel, — a legnagyobb szivességgel szolgált útmutatómul az okmány- kincsek végetlen halmazában. Köszönettel tar- tozom ezeken kivül még Piot K., Pinchart A.

és Gigot uraknak is, kiknek hivatalos szives-

sége és szolgálati készsége minden levéltári

tisztnek példányul szolgálhat.

(17)

T A R T A L O M .

1441.

- ' V

Lap 1. — m a r t . 8. Szécsy L á s z l ó és K o m p o l t h P á l f r í g y l e v e l e . 1

1442.

2. — d e c e m b . 28. E p e r j e s v á r o s K a s s a v á r o s h o z . . . . 2 1451

3. — j u n . 18. G i s k r a J á n o s h a s z o n b é r i l e v e l e 3 1488.

4. — I. M á t y á s a b á n y a v á r o s o k h o z 6 5 . E s t e i H i p p o l i t e s z t e r g . é r s e k p i s e t a r i u s t n e v e z . 7

6. — j u l . 27. B e a t r i x k i r á l y n é S c h a i d e r P é t e r k ö r m . k a m a -

r á s h o z 8 1489.

7. — nov. 8. B e a t r i x u g y a n a h h o z 9 1490.

8. — j a n . 18. U g y a n a z u g y a n a h h o z 10 9. — oct. 8. U g y a n a z u g y a n a h h o z 11 10. — „ 9. Corvin J á n o s S t u r c e r G y ö r g y h ö z 12

11 — „ 24. B e a t r i x S c h a i d e r P é t e r h e z 14 1 4 9 3

12. — j a n . 1. U g y a n a z Zólyom v á r o s á h o z 15 1494.

13. I I . U l á s z l ó S c h a i d e r P é t e r h e z 16 1500. -

; 13. b . — j u n . 13. A pécsi k á p t a l a n b i z o n y í t v á n y a . . . . 17 1505.

14 — máj. 3. U l á s z l ó a h é t b á n y a v á r o s h o z 18 15. — a u g . 22. A n n a k i r á l y n é a b á n y a v á r o s o k h o z . . . . 20

(18)

Lap

1522.

IC. — f e b r . 8. I I . L a j o s M á r i a k i r á l y n é j e g y a j á n d é k á t meg-

erősíti , 22 1523.

17. — f e b r . 9. F e r d i n á n d f ő h e r c e g M a r g i t f ő h e r c e g a s s z o n y h o z 24 1524.

18. — m a r t . 13. H a n n a r t J . V. K á r o l y c s á s z á r h o z . . . . 26 19. m á j . 12. F e r d i n á n d f ő h g . M a r g i t f ő h g n é h e z . . . . 27 20. — — — II. L a j o s s z e r z ő d v é n y e a F u g g e r - h á z z a l . . —

1525.

21. — m á j . 5. T h u r z ó E l e k Szerencsés I m r é h e z 31 1526.

22. — a p r i l 8. II. L a j o s k ö t e l e z v é n y e 1500 f t r ó l . . . . 32 23. — m á j . 3. U g y a n a n n a k k ö t e l e z v é n y e 25,000 ftról . . . 33 2 4 . — j u n , 11. K á r o l y c s á s z á r M o n c a d a H u g ó n a k . . . . 35 25. — j u l . 20. I I . L a j o s k ö t e l e z v é n y e a pozsonyi h a r m i n c a d h o z — 26 — a u g . 10. F e r d i n á n d f ő h g M a r g i t f ő h g n é h e z . . . . 37

27. — „ 15. U g y a n a z u g y a n a h h o z 38 28. — „ 21. U g y a n a z u g y a n a h h o z 40 29. — s e p t . 18. U g y a n a z u g y a n a h h o z . . . . ' . . . . 41

30. — „ 26. U g y a n a z u g y a n a h h o z 44 31. — nov. 24. U g y a n a z u g y a n a h h o z „ 45

32. — » 30. V. K á r o l y I . F e r d i n á n d cseh k i r á l y h o z . . . 47 33. — dec. 29. I . F e r d i n á n d b i z t o s í t v á n y a M á r i a k i r á l y n é

r é s z é r e 50 1527.

34. — m á j . 26. I . F e r d i n á n d k i r á l y M a r g i t f ő h g n é h e z . . . 52

34. b. — j u l . 25. I . F e r d i n á n d h i t e l e s á t i r a t a 54 35. — a u g . 1. I . F e r d i n á n d b i z t o s í t v á n y a M á r i a r é s z é r e . . 64

86. — s e p t . 19. U g y a n a z M a r g i t f ő h g n é h e z 66 37. _ oct. 4 U g y a n a z u g y a n a h h o z 67

1529.

38. — j u l . 30. D e P r á e t V. K á r o l y c s á s z á r h o z 70 39. _ gept. 28. I . F e r d i n á n d L i l l e v á r o s á h o z . * . ; . 71

1530.

40. — j a n . 28. U g y a n a z V. K á r o l y c s á s z á r h o z . . ; . . 74

41. — a p r i l 3. U g y a n a z u g y a n a h h o z 77 42. — dee. 23. G r i t t i L a j o s V. K á r o l y c s á s z á r h o z . . . . 81

_ — I . F e r d i n á n d f e l h a t a l m a z á s a M o n t r i v e l részére * 83 1531.

44. — mart- 6. I . F e r d i n á n d elismerőlevele Mária k i r á l y n é

r é s z é r e 8«

(19)

XIX

Lfip

45. — „ 27. U g y a n a z V. K á r o l y c s á s z á r h o z 85 46. — a p r i l 19. U g y a n a z u g y a n a h h o z 89 46. b. — m á j u s 16. V . K á r o l y császár F e r d i n á n d h o z . . • . 91

47. — nov. 9. I. F e r d i n á n d u g y a n a h h o z 92 4:8. — „ 14. L a s k y k ö v e t s é g e F e r d i n á n d n á l 97 49. — „ — L a s k y I. F e r d i n á n d h o z 106 50. — „ 19. I . F e r d i n á n d a c s á s z á r h o z 108 51. — „ 20. B u c i g n o l a t u d ó s í t á s a a p o r t á r ó l 113 52. — „ 29. I. F e r d i n á n d a c s á s z á r h o z 116 53. — dec. 1. U g y a n a z u g y a n a h h o z 118 54. — „ 6. V. K á r o l y c s á s z á r I . F e r d i n á n d h o z . . . . 123

55. — „ 10. I . F e r d i n á n d a császárhoz 125 56. — „ 25. U g y a n a z u g y a n a h h o z 127 5 7 . — „ 29. L a s k y J e r o m o s u g y a n a h h o z . . . 130

58 . — I. F e r d i n á n d u g y a n a h h o z 131 59 . — V. K á r o l y c s á s z á r I. F e r d i n á n d h o z . . . . 144

1532.

6 0 . — j a n . 10. U g y a n a z u g y a n a h h o z 146 61. — „ — M o n t f o r t t u d ó s í t á s a a kenesei g y ű l é s r ő l . . 148

62. — „ 21. I . F e r d i n á n d a c s á s z á r h o z 151 63. — „ 29. A c s á s z á r F e r d i n á n d h o z . . . . . . . 153

64. — „ 30. Zsigmond k i r á l y a c s á s z á r h o z 154 65. — m á j . 23. N é v t e l e n F r i g y e s r a j n a i f e j e d e l e m h e z . . . 156

6 6 . — „ „ A m a g y a r k i r . t a n á c s u g y a n a h h o z . . . . 157 67. — „ 21. A n é m e t birod. t a n á c s a c s á s z á r h o z . . . . 159 63. — „ 31. N é v t e l e n t u d ó s í t á s a p o r t á r ó l . . . . . . 161

69. — j u n . 6. D e B e l l a y L a s k y h o z 1S3 70. — „ 7. L a s k y , J á n o s k i r á l y h o z 166 71. — „ 22. I. F e r d i n á n d M á r i a k i r á l y n é h o z 168 72. — a u g . 30. J u r i s i c h , F e r d i n á n d k i r á l y h o z Ih9 73. — sept. 26. G r a n v e l l e Miklós M á r i a k i r á l y n é h o z . . . 175

74. — oct. 25. M á r i a k i r á l y n é L i l l e v á r o s á h o z 176 75. — „ 30. I. F e r d i n á n d a c s á s z á r h o z 179 76. — nov. 7. K á r o l y c s á s z á r M á r i a k i r á l y n é h o z . . . . 180

77. — „ 13. U g y a n a z u t a s í t j a S c e p p e r C o r n é l t . . . . 181 78. — „ 24. I. F e r d i n á n d a c s á s z á r h o z . . . ^ . . . 183

79. — „ „ S c e p p e r C o r n é l a c s á s z á r h o z 184

80. — dec. 3. U g y a n a z u g y a n a h h o z . . . 185

8 1 . — „ 6. K á r o l y c s á s z á r F e r d i n á n d h o z 1"87 82. — „ 13. S c e p p e r Cornél a c s á s z á r h o z 189 .

1533.

82. h. — j a n . 1. U g y a n a z a c s á s z á r h ű . 190

83. — j a n . 1. U g y a n a z M á r i a k i r á l y n é h o z 191;

84. — „ 2. U g y a n a z G r a n v e l l e h e z ^ . \ . -,192 £ 8 5 . — „ 17. U g y a n a z a c s á s z á r h o z . . . • . , v .• — 193 r

(20)

Lrrp 86. — „ „ U g y a n a z G r a n v e l l e h e z . 195

87. — f e b r . 8. U g y a n a z M á r i a k i r á l y n é h o z 198 88. — 12. W e s e 63 S c e p p e r G r a n v e l l e h e z 199 89. — f e b r . 12. U g y a n a z o k a c s á s z á r h o z 2 1

90. — a p r i l 10. I. F e r d i n á n d u t a s í t á s a S c e p p e r részére . . . 202

91. — „ 17. W e s e G r a n v e l l e h e z 212 92. — j u l . 3. U g y a n a z u g y a n a h h o z 215 93. — a u g . 4. U g y a n a z a c s á s z á r h o z 217

1534.

94. — f e b r . 7. U g y a n a z G r a n v e l l e h e z 218 95. — „ 15. U g y a n a z u g y a n a h h o z — 96. — m a r t . 7. U g y a n a z u g y a n a h h o z . 219 97. — ocfc. 1. W e s e G r a n v e l l e h e z 220 98. — „ • 10. W e s e G r a n v e l l e h e z 221 99. — „ 1. U g y a n a z a c s á s z á r h o z . 224 100. — „ 16. U g y a n a z u g y a n a h h o z . . . . . . . . 225

101. — nov. 3. U g y a n a z a c s á s z á r h o z . 226

102. — „ 12. U g y a n a z u g y a n a h h o z 228 103. — „ 17. U g y a n a z u g y a n a h h o z 229 104. — dec. 8- U g y a n a z u g y a n a h h o z 230

1535

105. — f e b r . — K i e s s B e r n á t a c s á s z á r h o z . . . . . . 231 1 0 6 . — „ — A bírod, r e n d e k v é l e m é n y e m a g y . ü g y e k b e n . 23 i 107. — „ — A birod. t a n á c s v é l e m é n y e a r e n d e k v é l e m é n y é r e 235 108. — a p r i l 4. S z u l e j m a n T. F e r d i n á n d h o z . . . . . . 236

109. — „ 8. W e s e a császárhoz 238 110. — » á j . 7. N é v t e l e n I. F e r d i n á n d h o z 2 W 111. — „ 11. I. F e r d i n á n d u t a s í t á s a H e r b e r s t e i n és P r e i n e r

r é s z é r e 245 1 1 2 . — „ — Casalius v a l l a t á s a 251

113. — „ — Corsinus vallomásai . . . 255

1 1 4 . — „ — P ó t l é k - u t a s í t á s u g y a n a z o k v a l l a t á s á r a . . . 258 115. — „ 13. D o n L o p e z k é r d é s e i u g y a n a z ü g y b e n . . . 261

116. —- „ — Corsinus írott v a l l o m á s a i 262 1 1 7 . — j u n . 1. U g y a n a n n a k m á s o d i k v a l l o m á s a 271 118. — m á j . 31. C a s a l i u s K i e s s B e r n á t t r i e n t i b í b o r n o k h o z . . . 275

119. — sept. 22. J o n u s b é g I. F e r d i n á n d h o z 280 120. — „ 31. F e r d i n á n d J o n u s b é g h e z 282 121. — oct. 1. U g y a n a z S z u l e j m a n h o z . . 284

122. — „ 6. L a s k o Jeromos W e s e J á n o s h o z 287 123. — „ 8. E c k e l M a r k v a l l a t á s a . . . . . . . . 290

A ) A b a j o r fejd. e m l é k i r a t a W e i n m a i s t e r h e z 293 B ) A b a j o r h e r c e g e k levele W e i n m a i s t e r h e z . . . . . . 2^7 •

124. — „ 13. N o g a r o l a é r t e k e z l e t e J o n u s b é g g e l . . . . 298 12£, — nov. 22. János k i r á l y K á r o l y c s i s z á r h o z , . . . .

(21)

XXI

Lap 126. — nov. 22. U g y a n a n n a k u t a s í t á s a F r a n g e p á n és Broderies

r é s z é r e , • 310 127. — „' „ U g y a n a n a k hitlevele u g y a n a z o k s z á m á r a . . 311

128. — dec. — A császár h a t á r o z a t a a k ö z b e n j á r á s t illetőleg . 312

129 . — I b r a h i m I. F e r d i n á n d h o z 314 130. — — — U g y a n a z u g y a n a h h o z 315 131 . — S z u l e j m a n F e r d i n á n d h o z 316 132. — — — F e r d i n á n d I b r a h i m b a s á h o z —

1536

133. — j a n . — F e r d i n á n d t a n á c s o s a i n a k v é l e m é n y e J á n o s

b é k e p o n t j a i r a 318 134. — m a r t . 20. K á r o l y császár n y i l a t k o z v á r i y a a b é k e f ö l ö t t . 333

135. — m á j . 1. W e s e a c s á s z á r h o z 335 1 3 6 . — „ 2 W e s e J á n o s a c s á s z á r h o z 336 137. — „ 6. U g y a n a z u g y a n a h h o z 337 138. — „ „ U g y a n a z G r a n v e l l e h e z 338 139. — „ 10. U g y a n a z a c s á s z á r h o z 341 140. — „ 11. U g y a n a z G r a n v e l l e h e z . . . . . . . 345

141. — „ 12- F e r d i n á n d a c s á s z á r h o z 349 142. — „ 16. A c s á s z á r W e s e J á n o s h o z 350 143. — a u g . 3. F e r d i n á n d M á r i a k i r á l y n é h o z . . . • 351

144. — „ „ W e s e J . F e r d i n á n d h o z 354 145. — „ 20. U g y a n a z a c s á s z á r h o z 357 146. — s e p t . 6. U g y a n a z u g y a n a h h o z 365 147. — „ 13. U g y a n a z u g y a n a h h o z 373 148. — oct. — A császár u t a s í t á s a H e l d M. s z á m á r a . . . . 375

1537.

149. — febr. 4. F e r d i n á n d M á r i a k i r á l y n é h o z 376 150. — „ — U g y a n a z u g y a n a h h o z 379 151. — m a r t . 16. U g y a n a z u g y a n a h h o z 380 152. — j u n . 28. U g y a n a z u g y a n a h h o z 3 8 1 153. — aug. 27. J á n o s k i r á l y H e l d M á t y á s h o z 382 154. — nov. 20. F e r d i n á n d M á r i a k i r á l y n é h o z 3 8 5

1538

155. — j a n . — U g y a n a z u g y a n a h h o z . 386

(22)

(23)

BRÜSSELI MAGYAR

O K M Á N Y T Á R .

I .

İ

(24)

(25)

1.

Szécheny László nógrádi, és Visontai Kompolth Pál he- vesi főispánok a bányavárosok elöljáróival és több várak kapitányaival a közlekedés biztosítása végett frigyet kötnek.

Szécsény, 1441-ki martius 8-kán.

Nos Ladislaus de Zechen Newgradiensis, Paulus Kom- polth de Wysontlia Hewesiensis Comitatuum Comités, Notifi- camus quibus expedit vniuersis per présentes, quod nos pre- habita matúra deliberacione vnacum Egregijs, Nobilibus et Circumspectis Haskone Sellendorff, Judoco de Bvssaw Capi- taneis Zoliensibus, Judicibusque et Juratis Ciuitatum Cremp- neciensis Sebniciensis, Nouizoliensis, Bakkabanya, Libeten- sis et Monte Regio ; Item Castris Zolyensi, Wygles, Saskw, Lyche et Dobronya vocatis, vniversisque ad Camaram Cremp- niciensem pentinentibus vbiuis habitis et commorantibus, vt eo liberius securiorique in stat u in hoc regno Hungarie pax procurari, et illius procuracioni comode insistere possemus, Trewgas ac vinclum et fedis trewgarum a die date presencium, vsque festum Natiuitatis beati Johannis Baptiste inclusiue, sub debito nostro juramento, fide christiana et honore, nostris mediantibus inuiolabiter et inconcusse obseruandum jnimus, ymo fecimus et jniuimus, rate, grate, dolo et fraude quibus- licet postergatis conserUare, jta quod neutra presencium verbo, facto öpere, consilijs aut suffrages per se yel per interpositas personas excedere debeat quouismodo, quin pocius vniuer- saliter omnes et singuli ad nos et ad ipsos pertinentes, de hys Newgradiensis et Hontensis Comitatibus ad prefatas Ciuitates

MONUM. HUNG. HIST. - DIPL. 1. 2

(26)

et dicta Castra, earum vel eorum pertinences, et e conuerso de illis Ciuitatibus et Castris et pertinencijs earundem ad quaslibet pertinentias et tenuta nostra equitandi, transeundi, dncendi^; portandi, emendi et yendendi, negociandi et tandem reuertendi, trewgis pacis freti, liberani potestatis habeant facultatem. Nec tarnen liceat banc vnionem et trewgarum pa- cem infringere nisi tali casıı accidente, videlicet quod si nobis dominus noster rex vel ipsius reginalis maiestas ad fidelita- tem, caput (igy) et bonorum amissionem preciperent et man- darent, liac eciam caucione interiecta, quod si ex aliqua parte prenotato casu contingente, et non alio, reuocacio liuius trewge fieri contingeret, extunc iila pars alteri parti diebus duodecim precedentibus debeat et teneatur intimare et ante alicuius negocy incbouacioiiem manifeste reseribere. Com- pleto autem termino prenotato et diffidacione non precedente lias trewgas eciam vlterius conseruare assumpmimus presentium nostrarum sigilloque consignatarum vigore et testimonio mediante. Datum in Zechen predicta, feria tercia post domi- nieam Inuocauit, Anno domini Quadringentesimo quadrage- simo primo.

(P. H.)

( M á r i a k i r á l y n é l e v é l t á r á b ó l . E r e d e t i ) .

2.

Eperjes város levele Kassa városához. Mintán Kassa kijelenté, hogy Giskrával egyesülvén, László király pártján leend, Eper- jes is hasonlót határozott, mit azon kérelemmel tudat Kassá- val, hogy szükség idején segítségére legyen. Eperjes, 1442-ik

decemb. 28-kán.

Ersamen lyben Herrn vnd Gönstige fürdeni. Vnsern willigen dinst vnsers vormognis beuor. Ersamen Herrn. Als Ir vus hapt geoffnepart, wy vnser allergenedigste ffraw dy Königin von diser werlde ist gescheydén, das Gote geclaget sey, das vns Allen in ganczen trewin leytli ist, vnd vns do-

(27)

3 -

rıımb hoch betrüben, vnd als sych dan Ewr Ersamkeitli mith dem Grosmechtigen Herrn J a n Gyskrae vnser Aller Hewpt-^N man also vereyncth hapt, das Ir an vnsern naturlichen Herrn König Laslau welleth als fromme lewte besteen, das löblich angehabin ist mit Hülfe der gereclitikeyth, als claıı andersch nicht fugeth zw tliun : losin wir auch Evr Aller Ersamkeit wyssen : Das wir auch mith der ganczen demain vnser Stat mit dem Grosmechtigen Herrn Jan Gyskrae vnser aller Hewptman voreijnctli haben, das wir vnserm naturlichen Herrn König Lasla in ganczen trewn als frome lewte bey- steen wellen, noch vnserm besten Vermögin, als vns dan auch anders nicht tzemeth czu thuen, vnd trawen czu Gote, ir werth an vns auch anders nicht befinden, dan das wir der gerechtikeith steetlich bey steeıı wellen bis an vnser ende, vnd getrawen Ewr Ersamkeyth ap vns dorin ieht wurde Hin- dernis vnd anfochtung von vnser Aller ffinden inczsteen, vns dorin hülffe irczegin, als jr dan auch vormols kegen vns ge- thon habt, das wir Ewr Aller Ersamkeitli grosin Dankt sagen. Gegebin zum Eppries an Die Innocentium Anno etc. XLII.

Richter Rath vnd dy gancz Gemein der Stat Eppries.

Kivül : Den Ersamen weisin Herrn Richter vnd Rath vnd der Ganczen Gemein der Stat Cassa vnsern Herrn vnd Gönstigen fürdern.

( M á r i a k i r á l y n é l e v é l t á r á b ó l . E r e d e t i ? .

3.

Brandeisi Giskra János, V. László király főkapitánya a hör*

möci kamarához tartozó bányatizedet, a király nevében, Flolıel Péternek és Jung Péternek három ezer négy száz ötven vörös forintért egy évre haszonbérbe adja. Kelt Körmöcön 1451-ki

junius 18-kán.

Wir J a n Giskra von Brandis des Allerdurchleuchtigi- sten Fürsten vnd Herren Herren Laslawen von Gotes gnaden

2*

(28)

Kunigs von Hungern etc. Oberster Hauptman, Bekennen vnd thun kundt offenberlichen mit diesem brieff vor allermenig allen den der er vorkumpt, seben, hören, oder lesen, Das wir an stat vnsers obgemeltn allergnedigisten Herrn etc. hyn gelossen, vorkawfft vnd vormit haben, Den Ersamen Peter Fluhl die czeit Richter der Stat Crempnicz, vnd Peter Jungk die czeit vnserm Commergroffen, der kuniglichen Camer Crempnicz, alle Yrbarn der Perkstet geliorunde czu der obgemelten Camer Crempnicz, als Crempnicz Sschebnicz, New- soll, Kunigsperk, Pukancz, Libeten vnd Dielen, mit aller Irer czugehorungen von alters dorczu gehorunde, als Mülen, Hütten, Wisen awff eyn gancz Jar anczuheben vnd a n z u t r e - ten, awff die nehste czukunfftige feyer der heiligen Czwelff- poten Symonis vnd Jude noch datum brieffs schyrest kü- mende, vnd wider awff die selbig feyer, di do wirt j n dem Jar, so man czelen wirt noch Christi gepurt fierczehenhun- dert vnd jn dem zweyvndfumffczigisten Jare, vmb roter gulden Drey thawsent fierhundert vnd ffumffczig, der czu ge- prawchen vnd zu gemessen, hyn czulossen, vnd czu ver- kawffen, noch írem pesten erkennen vn verstehen ; Globunde pey vnsern gutten kristlichen trewen die obgeschribnen Peter Fluhl vnd Peter Jungk pey sollicher Mittung vnd kawffung der Vrbaren und allen jren freytumen zu pehalten vnd des sollich czeit geweren vnd wider alle Anfechtung vnd wider- vertigkeit peschuczczen vnd peschirmen. An welicher obgenanten Summa vnd Mittung sy vns awsgericht haben rnd par beczalt roter gulden sechs hundert. Darum wir sy in crafft ditz brieffs quitt vnd frey sagen vnd ledig, sollicher Suma die vbermase, das wirt roter gulden czwetawsundt Acht hundert vnd funffczig, schaffen wir vnd wbergeben awch in Crafft ditz brieffs dem obgemelten Peter Jungk, an seyner ander schult, die wir jm noch jnnehaldung ander vnser brieff schul- dig sein ; vnd die Vrbar haben verschriben, dy awffczuheben vnd zu nemen vnd domit zu thun vnd zu lossen noch seinen pesten. Item das Got geruch ewiklichen zu bewaren ab dy Perkwerk durch gewalt vnser fyrïde vns abgedrungen vnd beschedigt wurden, ader verprant, domit sy des obgemelten kawffes nicht mochten gefrewet werden vnd gewert sollich Scheden, wir noch erkentnus des Rathes der Stat Crempnicz,

(29)

vber vns nemen wellen vnd beczalen ; und des durch grosser Sicherheit willen, do Got vorsey, ab wir ee der czeit mit tod abgingen, ader her czu der Mittung awff den obgemelten tag nicht kumen mochten, globe wir pey vnsern guetten trewen, vnd wellen das vnsers Gesloss Alten Zoll, Pawlik von k a r l a w purgraff, den obgeschribnen Peter Fluhl globen scholl, das yetczgenanteGesloss nicht^aab zutreten, jm geschech dann vor die obgenanten sechs hundert gulden eyn gancz volkamlich genügen vnd peczalung. Warumen so wellen wir, obgenenter J a n Giskra vnd befelhen allen Inwonern der obgenanten Stet, das Ir den oftgenanten Peter Flohl vnd Peter Jungk alle vrbarn, nach alter gewonheit vnd gerechtigkeit geben, gereichen wellet vnd schütten, vnd sy pey sollicher vnser verschreibung hanthaben vnd pehalten wellet, vnd anders nichten thuet. Auch, do Got vorsey, ob wir jnner czeit der obgemelten Mittung mit tod abgingen, so sollen alle vnsere hawptlewt kegenwurtige vnd zukunfftige, die wir gesaczt haben, oder seczen wurden vnd wellen das sy die oftgenanten Peter Flohel vnd Peter Jungk pey sollicher Mittung vn verschreibung halden wellen peschirmen vnd hanthaben, Das alles als oben stet. Globe wir pey vnsern gutten trewen, on alles geferde vnd argelist, fromlicli vncl ordenlich, vnfersert, gancz vnd gar zu halden, des durch grosser Sicherheit willen vnd merer pekenthnus haben wir gepetn den Gancz Käthe der Stat Crempnicz, das sy Ir Stat Sygel neben das vnser vnten an diesen brieff gehangen haben, j n vnd der ganczen Gemeyn ane schaden. Geben awff der Crempnicz am freitag vor der feyer der heiligen dreyfaldikeit tag, noch Cristi gepurt Thawsent fier hundert vnd j n dem eyn vnd ffunffczigisten Jare.

(A k é t f ü g g ő p e c s é t még t e l j e s é p s é g b e n l é t e z i k . )

^ M á r i a k i r á l y n é l e v é l t ó r á b ó l . E r e d e t i i r c - b á r t y á n . )

(30)

4.

Mátyás a bányavárosok elöljáróinak s polgárainak meg- hagyja, hogy jelen szükségében, az osztrák háború folyta- tására neki azonnal öt ezer ftot fizessenek ; különben azt

kincstartója által véteti meg rajuk. Bécsben 4488.

Mathias Dei gracia Hungáriáé stb. Rex, Duxque Au- striae Fidelibus nostris prudentibus et circumspeetis Judici- bus Juratisque Ciuibus ac ceteris inc.olis et inhabitatoribus Ciuitatum nostrarum Chrempniciensis scilicet, Bistriciensis et Semniciensis, nec non in Bakabanya et Feherbania commorantibus et existentibus salutem, et gratiam. Credimus fidelitates vestras non latere, quod iam non modo alie ciuitates nostre vobis circumvicine, verum etiam tam huiusregn i nostri Hungarie, quam etiam aliarum omnium partium tanı pro continuacione presentis bellj quod iam pridem nos contra Ser- mum dnum Romanorum Imperatorem gerimus, tum alijs hinc- inde nostris occurentibus necessitatibus leuandis nobis di- gnum iam subsidium aliquoties prestiterunt, nos vero, prout etiam alioquin probe vosmetipsi meminisse potestis, ne in preterita quidem taxa vobis aliquod impedimentum in re si- mili prestitimus, nec instar aliarum Ciuitatum nostrarum nobis tunc aliquid soluistis ; et ne in presenciarum quidem a vobis peteremus, si pro sustentacione rerum nostrarum magna et precipua quadam necessitate non premeremur. Quin potius hanc requisicionem subsidij a vobis pro vestra quiete diutius quo potuimus distulimus, nec vos magnopere hactenus gra- uare voluimus. Nunc vero ob causas premissas facere certe commode nequimus, quin iam ad vestram quoque fklelitatem solitamque liberalitatem etiam recurramus et subsidium aliquod a vobis petnmus. Requirimus itaque fidelitates vras eisdemque nihilominus committimus, quatenus acceptis presentibus statim et sine quauis vlteriori difficultate, ac quaesita mora e nıedio vestri quinque millia florenorum disponere ac ordinäre, illosque ad manus huius hominis presencium scilicet ostensoris tradere et assignare modis omnibus debeatis et

(31)

7 -

teneamini, pro hac autem re neque ad nos neque ad iHustris- simam dnarn Reginam consortem nram carissimam aut mit- tatis aut venjatis : quoniam certj estote, quod yacııj et sine vllo penitus responso tam a nobis, quam a prefata consorte nostra penitus redibitis. Nam alioquin commisimus et plenam facultatem dedimus Reuerendo dno Vrbano Electo et confir-

mato Agriensi Thesaurario nostro, vt vos et vestrum quem- libet per omnia onera et grauamina opportuna etiam per im- positionem noue taxe pecuniarie ad solucionem summe prefate modis omnibus compellat et astringat. Auctoritate nra presentibus eidern in hac parte attributa mediante. Secus ergo nullomodo facturi, presentibus perlectis exhibentj restitutis. Datum Wienne feria sexta proxima post dominicain quasimodo Anno dnj M. CCCC L X X X V I I P

! M á r i a k i r á l y n é l e v é l t á r á b ó l . M á s o l a t ) .

5.

Estei Hyppolit esztergomi érsek Beatrix királyné közbeléptére Sarlai Jánost elmozdítván, Zorba Ferencet nevezte ki a pi- sentariusi hivatalra • minek következtében kéri Schayder Pé- ter kamarást, hogy öt azon hivatalba helyezze be. Esztergom,

1488.

Nos Hyppolitus Estensis de Aragónia, dei et apostolice Sedis gracia electus et confirmatus Strigoniensis/ Locique eiusdem comes perpetuus etc. Momorie commendamus per présentes, quod nos volentes morém gerere Ser^{m e} reginalj Maiestatj matri et dne nostre obserıne, coııfisi etiam de fide et prudentia nobilis Francisci Zorba prefate Rg,is Matis cu- rialis officialis piseti Cremniciensis, quod hactenus nobilis Johannes de Sarló seruitor et officialis castrj nostrj Strigo- niensis tenuit, amoto ab eodem officio dicto Johanne sine eius jnfamie nota, et salua nostra erga eum remanente dile-

ctione^ cum solitis suis'jurisdictionibus, salarijs, gagijs emo-

(32)

officiales nostros tenerj consuetum est, eidem Francisco eiusdem reginalis Matis et nostro durante beneplacito duximus dandum et concedendum. Imo damus et concedimus presentium per yigorem, quocirca egregium Petrum Schader Came- rarium Cremniciensem presentium serie rogamus atque requirimus quatenus habitis presentibus prefatum Franciscum ad officium piseti predictj admittere atque eidem de quibusli- bet ratione huiusmodi piseti nobis provenire consuetis et de- bentibus respondere et per hos quorum interest responderi facere velit nostri ob respectum. In quorum fidem présentes nostri sigillj impressione munitas fierj fecimns, presentanti perlectas Semper restituendas. Datum in Castro nostro Stri- goniensi, in festő Antonij Abbatis anno dnj M. CCCC.

L X X X X octauo.

( I t t k é t s é g t e l e n ü l h i b a v a n az é v b e n s k e l l á l l a n i 1488-nak, mint- a k ö v e t k e z ő o k l e v é l b ő l k i t ű n i k ) .

( M á r i a k i r á l y n é l e v é l t á r á b ó l . M á s o l a t ) .

6

Beatrix királyné Schayder Péter körmöci kamarásnak. Hogy a maga emberét küldje Krakóba nyest-prémeket vásárlani.

Miután Zorba Ferenc vjdon kinevezett pisetarinst Olaszor- szágba küldötte, annak hivatalát az ö javára, ideiglen más

által kezeltesse. Bécsben 1488-ki jid. 27-kén.

Beatrix etc. Egregie et fidelis nobis dilecte. Commisi- mus nonnulla et etiam memoriale Jacobo familiarj tuo dedimus de Zebellinis et alijs . . . et pellibus, quos Craccouie emj volumus : dicimus ergo tibi, vt eidem Jacobo credas et statim hominem ad Craccouiam mittas. Modo quod pelles et Zebellinos ipsos in tempore et antequam hiems veniat habeamus. Et quia Franciscus Zorba cui officium' piseti dedimus ad Italiam profectus est cum conditione quod de officio nul- lám aliam prouisionem agamns nec alicui demus u^que ad re- ditum suum. Mandamus ergo tibi, vt committas deputato et

(33)

9 -

substituto ipsius Zorbae, vt officium illud pro ipso Francisco Zorba exerceat, pecunias neminj dare debeat, nisj ad manus tuas, et tu illas tenere debeas ad hoc yt si Franciscus Zorba ipse ad seruitia nostra reuertetur, tu illj de pecunijs prefati officij respondere possis, si vero non redierit, possis pecunias ipsas illj dare cuj nos ad te scribemus, et contrarium non facias gracie nostre sub optentu. Datum Vienne XXYII julij M. CCCC. L XXXVIIP.

7 .

Beatrix királyné meghagyja a körmöci kamara grófjának, hogy a bányavárosok, melyek eddig lengyel sóval éltek, ezen- túl a királyné savát vegyék ; miért a kamaragróf irja össze, mennyi sóra van szükségök ; különben ezt maga a királyné teendi, mi tán terhükre lesz. A nyitrai kamarásnak már meg van hagyva, hogy nekik sót küldjön a szükséges meny-

nyiségben. Budán 1489-ki nov. 8-kán.

Beatrix etc. Egregie vir nobis dilecte. Recepimus literas tuas quibus nobis significas te convocasse Ciuitates omnes in facto salium a nobis recipiendorum, et post multa dicis, quod nihil potuistis concludere omnino, nisi quod Ciuitates reciperent de nostro sale ad valorem trecentorum fl. tantum.

Ad quod nos respondemus breuibus ; Quod posteaquam nos sumus dominus in isto dominio quod totum uiuit ex sale extero et polono, justius est ac conuenabilius quod illud lucrum quod habent alij, nos habeamus et pecunie remaneant in regno nostro, et presertim quum hoc non sit cum damno vestro. Et propterea vobis dicimus, ut conuocatis omnibus Ciuitatibus montanarum et ipsius Dominij nostrj, precipimus expresse, vt videatis quantum salis est vobis necessarium pro suffici- entia victus vestrj in toto Dominio per omnes Ciutates et villas et oppida, et facta vera descriptione ac diligentj inuesti- gatione de omni re ad nos illico rescribatis omnino, et quantum salis erit vobis necessarium, tantum omnino liabebitis, et

(34)

si vos non feeeritis hoc, nos niittemus unum hominem nostrum, qui faciat hanc descriptionem' ad nostram voluntatem, quod forte erit vobis damnosum. Ad id, quod dicitis, quod adhtic restatis habere certain quantitatem salis de annis preteritis : nos scribimus Camerario nitriensi yt omnino yobis directe sales mittat. Et non faciet aliud. Hanc rem omnino volumus et prouideatis omnino quod res habeat effectum, alioquin nos prouidebimus de remedio opportuno et quampri- mum ad nos reseribatis. Datum Bude VIII. novembris Anno M. CCCC⁰ LXXXVIIII⁰.

8.

Beatrix királyné ugyanahhoz ugyanazon tárgyban. Visegrád 1490. január 18-kán.

Beatrix etc., Egregie etc. Scripsimus alias vobis quod - faceretis vnam descriptionem quantum quantitatis salium est ne cesse pro omnibus Ciuitatibus "montanarum nostrarum, quam salium quantitatem nos daremus de Camera nostra ista vicina Nitriensi, et famulus vester nobis retulit, quod sales tantum pro sexcentis fi. iste Ciuitates recipefent. Quod maxime doluimus. Iclcirco dicimus tibi, ac tenore presentium expresse precipimus ac mandamus, vt facias supradictam descriptionem veram et legitimam, pro singula domo descri- bendo, quantum salis in anno consummerent, quam quantitatem nos dare parate sumus. Nec secus faciatis pro quanto gráciám nostram caram indignationem cupitis euitare. Datum Vicegradj XVIII0 Januar. M. CCCC.

LXXXXo.

(Mária k i r i l y n é l e v é l t á r á b ó l . M á s o l a t ) .

(35)

11

^-

9

Beatrix királyné meghagyja Schayder kamaragrófnak, hogy a bányavárosokból segélyként öt ezer ftot szedjen, s azt men- nél előbb beküldje ; Sturzeniek pedig Besztercén, kitől köl- csönt kért, ha azt ad, a bányajövedelmekb'ól megfizesse. Bu-

dán 1490. octob. 8-kán.

Regina Hungarie Bohemieque etc. Austrieque Dux.

Egregie fidelis nobis dilecte. Nos scribimus omnibus Ciuitatibus montanarum nostrarum, vt pro subsidio regni contra hostes circumstantes et regnum inuadentes mittant nobis ac tribuant Quinque milia florenos 'statim et sine ulla cun- ctatione : quemadmodum per literas poteris melius cogno- scere. Dicimus propterea tibi ac precipimus expresse, vt cum omni diligentia et festinatione facias cum dictis montanistis, ut quam primiun dictas pecunias ad nos mittant, sine ulla mora, et eis literas nostras facias presentare, et instes omni cum sollicitudine. Scribimus preterea ad Stvrzher ad Bistri- ziam priuatim, ut ipse nosiuuet de aliqua summa pecuniarum:

et si pecunias forte non haberet, in argento nobis subueniat et si esset Domini Ducis : et propterea si aliquam summám nobis mutuauerit uel argenti vel pecuniarum, mandamus tibi ut eam summam ipsi restituas de proueutibus Camere nostre Crem- niciensis. Et pro liac causa pecuniarum mittimus egregium Thomam Paruum ad te, ad sollicitanduin dictas pecunias et res nostras : sis itaque diligens et festinus in his rebus nostris, quantum in te est ; nee aliud quoquo modo facias, si graciam nosträm caram habes et indignationem cupis euitare.

Datum Bude die VIII0 octobris M° CCCCLXXXX0

Ra Beatrix.

Kivid : Egregio Petro Schayder Comiti et Camerario Cremniciensi, M e l i nobis sine ere dilecto.

(36)

10.

Corvin János vezér parancsa Sturzer Györgyhöz, melyben neki meghagyja, hogy miután besztercei házát és minden bányáit és birtokait azon vidéken a krakkói polgármesternek

Thurzo Jánosnak és fiának Györgynek s örököseiknek ado- mányozta, azokat nekik minden ingóságokkal együtt átadja,

kivéve a már kész rezet. Kelt Gyulán 1490-ki oct. 9-kén.

Johannes Coruinus de Hwnyad, Sclauonie, Lipthouie ac Oppauie Dux etc. Egregio fideli nro dilecto Georgio Stwr- czer salutem cum fauore. Egregie, sincere nobis dilecte. Man- daueramus vobis proximis diebus preteritis per fidelem nrum dilectum nobilem Ladislaum Kalka, quod vos omne Cuprum ex fodinis et Montanis nris ad manus Egregij Joannis Thwrso, Consulis Craeouiensis, et nulli alteri dare et assignare debe- retis. Sed quia nos aliter deliberati, domum nram, in Ciuitate Bistrichiensi sitam et habitam, montanaque, fodinas, villas et omnes possessiones nostras cum omnibus pertinentijs earundem predicto Johanni Thwrso, ac filio eius Georgio et heredibus eorum contullimus et dedimus possidendum et tenendum, prout clarius in literis nostris süperinde emanatis clarius (igy, ismételve) continetur, et pro eo vobis strictissime per présentes mandamus, aliud nullomodo habere volentes, quatenus mox et jncontinentj visis presentibus, ipsam domum nostram, montana et fodinas villas et omnes possessiones ipsi Johanni Thwrso condescendatis ac ad manus suas assignetis et tradatis cum omnibus attinentiis domus, fodinarum et Mon- tanarum, villarumque ac Allodiorum, cum cunctis eciam in ipsis contentis nihil penitus pro vobis reseruantes, prout sunt minere, qualescumque fuerint, crude vei combuste, ac omnes reliquias, que in fulminatorijs existunt ; Singula eciam eorundem Instrumenta, necnon ea que in Domibus Craticulo- rum continentur, precipue mineram combústam vulgariter lech dictam, ac omnia alia in et extra Gazas et fodinas existentia cum omnibus equis, curribus et illorum attinentijs.

item Auenas et fenum, omnia quoque in domibus et allodijs

(37)

1 3 -

et villis existentia, ae ornnia semina et frumenta cuiuscunque generis sint. Singula eciam victualia hominum et jumentorum, cum cunctis eciam jumentis et animalibus, nieliil penitus ex- cepto, preterquam paratum cuprum, si quod fuerit pro vobis conséruetis, pro cuius consignacione facienda misimus Egre- gium Andreám Horwath, qui supratacte consignacioni ex nostro mandato presenti personaliter aderit. Secus ergo nullomodo facturj, alias omnia dampna, que nobis euenire possent, super vos et bona vestra recuperare volumus. Ceterum commisimus supradicto Andrea (igy) Horwath, vobis ex parte nostra dicenda, cui pro hac vice plenam fidem creditiuam ad- hibere debetis in rebus suprascriptis. Présentes tandem literas nostras pro expedicione vestra et quientacia reseruetis.

Quibus mediantibus vos a resignacione bonorum suprascri- ptorum eciam quietum esse volumus et liberum, quietamusque et liberum reddimus ac pronunciamus per présentes, Datum in Oppido nostro Gywla in festo Beati Dionisij martyris.

Anno dni Milessimo Quandringentesimo Nonagesimo Quarto.

In quorum robur et firmitatem sigillum nrum annulare presentibus ex certa nostra sciencia est impressum. Datum vt supra.

Johannes Coruinus xp ^ x Dux manu ppia. ^ '

( A p e c s é t e n hosszas, f é l k ö r - a l a k ú p a i z s o n a H u n y a d i a k em- b l é m á j a , a c s ő r é b e n g y ű r ű t t a r t ó h o l l ó á g o n áll ; a p a i z s f ö l é b e p e d i g I . C. b e t ű k , Corvin J á n o s n e v é n e k k e z d ő i v a n n a k v é s v e ) .

( M á r i a k i r á l y n é l e v é l t á r á b ó l I r ó h á r f y á n , e r e d e t i ) .

(38)

11.

Beatrix királyné meghagyja Schayder Péter körmöci kamara- grófnak , hogy az országosan megajánlott fél forintnyi sub- sidiumot Zólyom megyében^} s a királynéi jószágain is, mentül

elébb beszedesse. Budán 1490. octob. 24.

Beatrix dei gracia Regni Hungarie Bobemieque etc.

necnon Dux Austrie Egregio Petro Scayder Comiti et Came- rario nostro Cremniciensi fideli et dilecto, salutem et gráciám.

Fidelitati tue tenore presencium íirmiter precipiendo committimus et mandamus, quatenus dicam seu Contribucionem rne- dij flöreni pro subsidio domini Regis ac tocius Reipublice per dominos prelatos et Barones ad totum istud Regnum, de cuius membro et Comitatus Soliensis foret, impositam, more alias solito, de dicto Comitatu Soliensi, et eciam de vniuersis bonis nostris exigere et celeriter ad nos transmittere^debeas ; et te forte maioribus rebus in nostris occupato, eam per liomines nostros exigi facere procures. In cuius exactione Egregius Peroltbus Comes Comitatus prenotati, prout eidem per alias nostras literas mandauimus, tibi et tuis bominibus omnem fauorem et auxilium suum prestabit. Iíjcirco gracie nostre sub obtentu in premissis aliter nequaquam facere presumpmas.

Datum Bude Yigesimo quarto die mensis Octobris Anno do»

mini Millesimo CCCCLXXXX"10

_ R^a Beatrix.

(P. H.)

(39)

1 5 -

13.

Beatrix királyné meghagyja Zólyom város elöljáróinak s lako- sainak, hogy a zólyomvári kapitány, Vesaki Perotth távollété- ben, az ország rendei által meghatározott, kir. adót a magok kebelében beszedjék és Schayder Péter körmöci kamaragrófnak

kézbesítsék. Esztergom, 1493-ki január l-jén.

Beatrix dei gracia Regni Hungarie, Boliemieque etc.

Necnon Austriae Dux Fidelibus ııris circumspectis Jııdicibus et Juratis Ceterisqne Ciuibus et jobbagionibus ac populis nostris in suburbio et Ciuitate Castri nostri Zoliensis et eiusdem pertinentijs vbilibet commorantibus et constituas, présentés visuris, nobis grate dilectis salutem et gráciám. Cum fidelis et dilectus nobis Egregius Perottlius de Vesak, Comes dicti Castri nostri Zoliensis propter expeditionem certorum nego- tiorum et factorum nostrorum , presentis contributionis seu

dice regie, de voluntate et permissione vniuersorum domino- rum Prelatorum et Baronum atque Regnicolarum ad totum istud jnclitum Regnum nostrum Hungarie pro commodo et ytilitate eiusdem imposite, exactioni vestri e medio fiende, personaliter interesse non poterit : jdcirco mandamus et committimus yobis tenore presentium firmiter ; quantenus dictam Contributionem, seu dicam regiam vestri e medio omni cum celeritate exigere, et eam fideli nostro egregio Petro Scliayder Comiti et Camerario nostro Cremniciensi, et ad manus eiusdem seu suorum familiarium, per eundem ad j d deputatorum, presentium videlicet exhibitorum, absque omni récusa et rebel- lione atque procrastinatione persolui et extradari facere debeatis et teneamini cum effectu ; et nec^; si nostram graciam vobis conseruare et grauissimam indignationem euitare desi- deratis, aliud facere audeatis quoquomodo in premissis ; presentibus perlectis exliibenti restitutis. Alioquin commisimus dicto Petro Comiti et Camerario et per présentes rursum committimus firmiter, vt ipsam contributionem siue taxam a vobis et vestri e medio etiam cum Birsagijs et grauaniinibus solitis et consuetis, et per alia remedia exigere et extorquere, atque

(40)

ad illiııs solutionem vos coartare et compelli facere módis omnibus debeat et teneatur. Datum in Castro Strigoniensi, jn festő Cireumeisionis dominj, Anno Natiuitatis eiusdem Millesimo Quadringentesimo Nonagesimo Tereio.

R^a Beatrix.

(P. H.)

13.

II. Ulászló meghagyja Schayder Péter kamaragrófnak, hogy azon •pénzből, melyet Zápolya István némi ó ezüstnemiiiböl az ország szükségeire Körmöcön veretni fog, a királyné számára, kinek ez iránt szinte irand, semmi jövedelmet ne vegyen. Nagy-

Sznmbat, 1494.

Wladislaus dei gracia Rex Hungáriáé stb. Nobilis fidelis nobis sincere dilecte. Quia fidelis noster Spectabiiis et Mgfcus Stephanus de Zapolya, Comes perpetuus terre Sce- pusiensis de nonnullis argenterijs suis antiquis et inueteratis pro Regni huius necessitate in illa Camera pecunias cudifa- eere in presentiarum necessario habet, propterea volumus, et fidelitati tue serie presentium eommittimus, quatenus dum et quando idem dnus Comes huiusmodj argenteria sua ad illám Cameram mittet, statim ex illis pecunias cudere, et illas absque omni exactione prouentuum illorum, quos Reginalis Ma- tas ex consueto de illis haberet, hominibus et familiaribus eiusdem dni Comitis integre dare et assignare debeas. Nos enim ad Reginalem Matem literas dabimus, vt tibi propterea non indignetur, Aliud igitur mullo modo facturus. Datum in Tirnauia feria quarta proxima post festum beate Luciae Vir- ginis Anno etc. LXXXXIIII0.

(Mária k i r á l y n é l e v é l t á r á b ó l . E r e d e t i ) .

(41)

17 -

İ 3 >

A pécsi káptalan bizonyítványa Zsigmond pécsi püspök vallo- másáról , mely szerint a Besztercebányán birt bánya javait a maga halála után Corvin\ János hercegnek adományozza.

1600. junius 13-kán.

Capitulum Ecclesie Quinqueecclesiensis omnibus Christi fidelibus presentibus pariter et futuris presencium notitiam liabituris salutem in salutis largitore. Cum rerum gestarum series soleat cum presentibus seculi a mortalium hominum memoria facile excidere, consueuit humana prouidencia mor- talibus futurorum seculis literarum testimonio committere.

Proinde ad vniuersorum noticiam harum serie volumus per- uenire. Quod Eeuerendissimus in Christo pater Dominus Si- gismundus Episcopus Ecclesie Quinqueecclesiensis Dnus et Prelátus noster graciosus, nostri in medio personaliter inhe- rens sponte et libéré confessus est eo modo : Quod licet ipse quosdam montanas et fodinas suas Cupri et argenti in terri- torio Ciuitatis Nouizoliensis habitas, simul cum domo lapi- dea in eadem Ciuitate constructa et habita et quibusdam quatuor possessionibus siue yillis ad easdem fodinas et domum spectantibus et pertiiientibus ab Illustri domino Johanne Cor- uino Oppauie et Lipthouie duce etc. jure perhennali tanquam verus possessor habeat, teneat et possicleat, nichilominus ta-

rnen ex innata benignitate sua certis eciam alijs bonis respe- ctibus animum eius ad hoc inducentibus, potissimum ex quo eidem Domino Episcopo de nouo contulit, habens denique respectum ad multimodas complacencias eiusdem domini ducis, sub locorum et temporum varietate exhibitas, amimo delibe- rato, spontaneaque voluntate, mulla prorsus impulsus oppor- tunitate, prefatas montanas et fodinas, simul cum yillis et alijs bonis ad ipsas pertinentibus, dum eundem dominum Si- gismundum Episcopum ab hoc seculo deo propicio volente decedere contingat, et animam suam ipsi deo altissimo red- dere, post mortem suam vt premittitur fiendam, antefato do-

MOKUM. HUNG, HIST. - DIPL. 1, Q