626-
támasztható aggályok, hogy bírói gyakorlatunk a finanszírozási szerző- dést lényegileg még ma is kölcsönszerződésnek minősíti. Mindenesetre kívánatos azonban a tőkegazdálkodásban komoly funkciót betöltő finanszírozási szerződésnek önálló jellemvonásait, főleg a kölcsön elvei- től mutatkozó eltéréseit behatóan kidolgozni s a finanszírozó és a finanszírozott jogi pozícíóít a jelenleginél megnyugtatóbban kiegyen- súlyozni. Az előadást követő vitában dr. Proszwimmer Béla, iíj. dr.
Nagy Dezső, dr. Gróh István s az elnöklő dr. Beck Salamon vettek részt.
IRODALOM.
Szászy István :
C l e a r i n g -és fizetési egyezmények a nemzetközi fizetési forgalomban.
Szerző a bankszerű clearíng, majd a békeszerződési clearing is- mertetésén keresztül jut el a ma annyira aktuális áruforgalmi clearing- hez,' amellyel könyve első részében elméletileg foglalkozik, majd reá- tér az egyes országokkal szemben fennálló clearing és kompenzációs egyezmények ismertetésére, végül közli a Magyar Nemzeti Banknak a clearing és egyéb fizetési egyezményekre vonatkozó körleveleit teljes szövegükben. — A könyv 1936Í július 1-ével zárul le, a szerző azonban . a könyvhöz csatolt pótlásban az azóta ¡keletkezett anyagot is feldol- gozza. A mű nemcsak a jogi, hanem a kapcsolatos gazdasági kérdések- kel is foglalkozik; így az -egyes országokkal kötött clearing-szerződé- sek tárgyalásánál ismerteti főbb vonásaiban az illető országgal való - gazdasági kapcsolatunkat és ily módon rajzolja meg a jogintézmé- nyeik életbeli hátterét. — Szerző a olearingszerzödésekkel nem rokon- szenvez; szükségintézményeknek tartja őket, amelyek a korlátolt devi- zaforgalom országok devizahatóságainak kezét megkötötték és igen sok esetben lehetetlenné tették, hogy az illető országok oly árukat szerezzenek be, amelyekre tényleg szükségük van; ezzel szemben a kötött forgalmú ország kénytelen a vele clearing-szerződést kötő ál- lam oly cikkeit is átvenni, -amelyekre neki kevésbé van szüksége. — Ezzel szemben azonban Szászy is elismeri, hogy clearing hiányában a kölcsönös forgalom végeredményben megszűnnék. Szászy a clearing- rendszer felett előnyben részesíti a devizakompenzáció és a magán- kompenzáció rendszerét, amelyekben a felárak kialakulása a kereslet és kínálat viszonyához képest történik. — Szászy nagy és érdekes bel- és külföldi anyag feldolgozásával ismerteti a cfearingintézmény fejlődését, a magyar ciearing-rendszerben 1933-ban és 1935-ben beál- lott változásokat, valamint a Nemzetek Szövetségének ankétját a . clearing-kérdésről. —• Ugyanígy alaposan és érdekesen foglalkozik.
Szászy a clearing-szerződések dogmatikájával is. — A békeszerződési . clearing és a deviza-clearing közötti lényeges különbség Szászy sze-.
627-
Tint elsősorban az, hogy mig a békeszerződések felülvizsgáló és ki- egyenlítő hivatalai behajtási szervek, addig a deviza-clearingek végre- hajtásánál szereplő jegybankok csupán fizetési szervek. — A m i ' a z áruforgalmi clearing magánjogi konstrukcióját illeti, Szászy szerint az az utalványozáshoz áll legközelebb, a leglényegesebb eltérés azon- ban az, hogy a clearingszervek nem szerződési megbízottai a feleknek, hanem hatáskörük közjogi természetű felhatalmazáson nyugszik; eb- ből folyik az is, hogy a clearingszerv nem felelős az árfolyamválto- zásból kifolyólag a hitelezőt ért kárért és nem köteles kamatot téríteni a clearinggyüj tő-számlán levő összegek után, — Részletesen és- be- hatóan foglalkozik a mű a clearing-szerződések által felvetett jogi kér- désekkel is. Szászy szerint a vevő nem akkor szabadul kötelezettsége alól, midőn sa'ját 'honi clearing-szervénél a fizetést teljesítette, ha- nem akkor, midőn az eladó követelését megkapta és így az időközi ár- folyamrizikó a vevőt terheli. —. Ez a nézet nem látszik helyesnek, mert hiszen a vevő a fizetéssel teljes mérték-ben eleget tett kötelezett- ségének és nem tehet róla, -hogy az általa fizetett összeg csak késedel- mesen. jut az eladóhoz. De nem is minden clearing-szerződés tette magáévá e gondolatot. Ugyanígy foglalkozik Szászy a clearíng-szerző-
• dések többi typikus kérdéseivel is, így ipl. a clearing-szerződések -foly- tán előálló kényszerű konverzió, az ú. n. harmadik pénznem, az át- . számítási árfolyam kérdéseivel, valamint avval -a kérdéssel, mikor
terjednek ki a clearing-szerződések áruköveteléséken kívül ú. n.
finánc- vagy egyéb követelésekre, stb. — Ezenkívül röviden kitér Szászy egynéhány olya-n, könyvének tárgyához szorosan nem tartozó kérdésre, amelyek -művének témájával összefüggnek, így pl, az export- valutára vonatkozó szabályokra, -az ú. n. pengő-iranszfeTegyezmények, a zárolt -számlák jogszabályai ismertetésére. — A könyv második felé- ben közölt Nemzeti Banki körlevelek — -igen helyesen — nemcsak a hatályban levő, hanem a hatályukat .vesztett .ily közleményeket is felölelik. — Nem közli ellenben a könyv azokat az egyezményeket, amelyek a Budapesti Közlönyben is megjelentek vagy pedig a meg- bízo.tt pénzintézetekkel egyáltalában nem közöltettek. — Helyesebb
lett volna ezeket a nemzetközi szerződéseket i® publikálni, mert így az olvasónak nem nyújt teljes anyagot a könyv e része. — A mű azonban még így is igen nagy szolgálatot tesz mindazoknak, akik de- vizajogi kérdésekkel foglalkoznak, azáltal, hogy az ily nagy számban seholsem közölt Nemzeti Banki körleveleket hozzáférhetőkké teszi. — Szászy könyvének méltatásánál azonban nem ez az egyedül irányadó szempont. —• Ki kell emelni szempontjainak magasrendűségét, az anyagnak úgy dogmatikus, mint gazdasági szemszögből való maradék- talan feldolgozását, a magyar anyag kapcsolatbahozását a külállamok hasonló szabályaival. — Szászy könyve nem túlságosan gazdag deviza- jogi irodalmunknak igen nagy nyeresége. Dr. Vági József.
