Az élet egységétől a tudatformák egyenrangúságáig. Szent-Györgyi aggodalmai háborús időkben

(1)

PÁL JÓZSEF

A z élet egységétől a tudatformák egyenrangúságáig.

Szent-Györgyi aggodalmai háborús időkben

Szent-G yörgyi szám os alkalom m al foglalkozott a különböző m egism erési form ák közötti belső összefüggésekkel, írt azokról a titkos szálakról, amelyek a közéletet, a történeti ismereteket, művészeti alkotásokat a természettel és tudo

mányával összefűzik. Elámult, am ikor tapasztalta, hogy „gazdája”, Klebelsberg Kunó m ély intuícióval meglátta azt a biológiában érvényes szabályt, amelynek ism eretére ő m ásfél évtized kutató m u n k a u tá n ju to tt.1 Később, a „töm egek lázadása” (fasizmus) korának vélt lezárulása után csak a három forrásból m erítő em beri szellem és lélek előtt látott új, történelm i lehetőséget. Az erkölcs, a tu d o m ány és a m űvészetek (irodalom ) - állítja - az igazság keresésének különböző form ái vagy területei, m indhárom arra tanít, hogy az igazságot, ne pedig az iga

zunkat keressük, m indhárom az isteni bölcsesség megnyilatkozása.2 Az egyetemi oktatással kapcsolatban pedig megállapítja, nagyon szom orú jelenség a szellemi proletárság, am ikor csak egy valam ihez (homo unius libri) ért a tanuló, holott az egyetem falaitkultúra szeretetével és átfogó műveltséggel kellene elhagynia.

A klasszikus bölcsész szakokat n em szabad élesen elválasztaniterm észettudo- m ányoktól és fordítva, ez m indkettő kárára, sőt az előbbi vesztére van.3

I. A tudományos megismerésről

„A te rm é sz e ttu d o m á n y egyetlen célja a legm élyebb igazságok, a leg m é lyebb bölcsesség, az Isten m egism erése4.” Aki a term észet törvényeit kutatja, az Isten bölcsességét próbálja m egérteni, melynél mélyebb bölcsesség nincsen.

Szent-Györgyi elm életi alapállása szervesen illeszkedik a kétezer éves keresz

tény episztem é fő áram ába. „M ert, am i benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ terem tése óta műveiből következtetünk” (Pál, Róm. 1,20).

M agának a Létnek, Istennek m in t a létezés, m in d e n dolgon felül álló tiszta

1 Gazdám emlékezete. Gróf Klebelsberg Kunó emlékezete. Budapest, Egyetemi Nyomda, 1938. 338-340.

2 A tudomány, „ Irodalom és Tudomány”, 1945, 97-101.

3 A természettudományi oktatásról, „Phlogiston”, 1941,1-2. 94.

4 ibidem

(2)

aktusának a megismerése m eghaladja az em ber tudatfokát. Szent-Györgyi sza

vaival: „A term észettudom ány tehát nem tu d felelni arra a kérdésre, hogy m i az élet, m ég arra sem, hogy van-e élet? A m it a term észettudom ány tenni tud, az nem több, m in t hogy az élet egyes jelenségeit vizsgálja”, vagyis (a teológus szavaival) az okozatból keresi az okot, a jelenségből a lényeget. A term észet

ben ugyanazok a nagy és örök törvények uralkodnak, amelyek a világegyetem egységét adják, és érvényüket az élő szervezetben is m egtartják.5

A görög filozófia p lu ra lista felfogásával szem b en a zsidó és keresztény m onoteizm us az Isten által terem tett univerzum m in d en egyes alkotóelem ét olyan rendszerbe építette, amely m egm utatta az igazság egységét, az egy isteni szándék töretlen érvényesülését. A biológus feladata ennek m egtalálása az élő organizm usokban. „Kutatásaim vezérelve m indig az a meggyőződés volt, hogy világunkban csak egyfajta élet és egyfajta élő anyag lé te z ik ... az életet nagyon korlátozott szám ú alapelv határozza m eg - m in d en igyekezetem arra irányul, hogy ezeket m egértsem.”6 „Valamennyi élő anyag egysége a sejt”, a bonyolul

tabb szervezet ezeket sokszorozza. A hogyan a sejtek összehangolt tevékeny

séget folytatnak, úgy alkot az em ber is társadalm at, m egváltoztatva korábbi életm ódját. N em sok különbség van, írta A z izom-összehúzódás kémiájában, a fű és a között, aki nyírja. Az izm ok kálium ot s foszfátot igényelnek, ezt szór

ju k m űtrágyaként a gyepre.7

„Egy bonyolultabb szervezetben a sejtek táplálékot és védelm et kapnak.

Viszonzásul bizonyos speciális tevékenységet végeznek a közösség számára.”

A z élő anyag jelentékeny része b e é p ü lt egy m egfelelő m e c h a n iz m u sb a .8 Az alkotó elemek egymás közötti viszonyában van tehát célirányosság, a dolgok az élet létrehozása vagy fenntartása érdekében „m echanizm usként” m űköd

nek. A rend elvesztése a pusztulás. A célokság Voltaire és m ások által kigúnyolt elvével szemben a tudósnak semm ilyen elvi kifogása nincsen. E vonatkozásban Szent-Györgyi m aradéktalanul osztani látszik Aquinói Tamás álláspontját, aki szerint a gondviselés transzcendens célirányossága a rend létét az elrendezett dolgokéval eg y ü tt terem tette, illetve csak áttételesen teszi fel azt a kérdést, hogy ki alkotta a m űködés m in d e n ü tt tapasztalható rendjét?

Á rnyaljuk azonban ezt a m egállapítást: m íg Tam ás (ebben az a n tik filozó

fusokhoz hasonlóan) tisztán spekulatív úto n ju to tt em lített következtetésére,

5 A z élet tudománya. Szerk. Szent-Györgyi Albert. Budapest, Üj Idők, 1943. 8-9.

6 Szent-Györgyi Albert, A szív- és vázizom zat összehúzódásának kém iai fiziológiája.

In: Válogatott tanulmányok, Budapest, Gondolat, 1988,138.

7 Szent-Györgyi, i.m. 107.

(3)

AZ ÉLET EGYSÉGÉTŐL A TUDATFORMÁK EGYENRANGÚSÁGÁIG...

Szent-Györgyi viszont a nagy 16-17. századi olasz fizikus, író és irodalom - történész, Galileo Galilei kijelölte úto n haladt, s az em píriát helyezte előtérbe.

(Egyébként Galilei a m atem atikai nyelven írt világot m in t Isten terem tm ényét a k a rta m egism erni.) Ez a pisai fiatalem ber, írta róla Szent-Györgyi, felm ent a ferdetorony tetejére, egy kicsi és egy nagyobb kővel, s m egkérte b arátait, figyeljék meg, m elyik ér előbb a földre. Galilei, az új kísérleti tu d o m án y első nagy alakja, „nem csak értelm e tökéletességében hitetlenkedett, de érzékszer

veiben is.”9 Távcsövet épített, felfedezte a Jupiter holdjait.

II. Tudomány és erkölcs

Szent-Györgyi a Sorbonne díszdoktori oklevelének átvétele u tán 1938. novem ber 11-én Liége-ben kezdte el írn i L apaix, sa biologie et sa morálé cím ű tö r

ténet- és tudom ányfilozófiai m űvét, am ely szerencsés m ódon m ara d t fenn.

Franciaországban sohasem jelent m eg, a kiadáshoz szükséges anyagi fedezet hiánya m ellett ennek oka a szerző beállítódása lehetett: szerinte a nem zetközi politikai élet súlyos feszültségeiben fő szerepet játszik az első világ h áb o rú t lezáró igazságtalan, pusztán a győztesek érdekeit figyelembe vevő béke, amely előkészítette H itler hatalom ra jutását.10 (81) A m unkához szándékosan a fran cia-ném et fegyverszünet huszadik évfordulóján látott hozzá. Két évvel később, po n to san ezen a nap o n ta rto tta Szent-Györgyi rek to ri székfoglaló beszédét Szegeden. Ez utóbbi nagyjából egybeesett egy m ásik évfordulóval is, 1872.

novem ber 10-én a hivatali előd, Berde Á ron rektor beszédével kezdetét vette a m agyar nyelvű egyetem i oktatás Kolozsváron.

A kis k ö tet fő g o ndolatai az alábbi gravitációs p o n to k k ö rü l forognak:

történelem m enete, kétféle erkölcs, biológiára alapozott m orál, béke, tu d o mány, nevelés és a jövő feladatai. M indenből kitetszik ugyan a szerző aggo

dalm a az elkövetkező generációkért, de az a szándék is, hogy a jelenkori vál

ságból (term észet)tudom ányosan, biológiailag m egalapozott kilábalási u tat m utasson. Szent-Györgyi gondolatm enetében kim ondatlanul is folyam atosan jelen v an a két világháború közötti E urópa néhány nagyon erősen jelenlévő, a m agyar értelm iségi elitet is m élyen befolyásoló eszméje: az O rtega y Gas-

10 A tanulmány csak jóval később jelent meg bilinguis kiadásban Szegeden, Péter László gondozásában (A béke élet- és erkölcstana, ford. Rakonczai János, Bába és Társai, Szeged, 2001). A z ifjúságnak ajánlott kézirat történetéről az utószóban Péter László számol be.

(4)

set nevéhez fűződő töm egek lázadása, az O sw ald Spengler-i vízió a Nyugat alkonyáról, finis Európáéról, illetve Julién B enda figyelmeztetése az írástudók árulására.

Az első világosan felállított ellentét az egyén erkölcsi kódexe és a társadalm i em ber politikai-erkölcsi törvényei között feszül (megoldás a világpolgár lesz).

A rendszertani hiba a politikai vagy nem zeti erkölcsi kódexben van. Az egyén az em beriség fejlődése során m egtanulta, hogy ne öljön, m ert így őt sem fogja m ás m egölni, és ne lopjon. Az em berben term észetes viszolygás van az erő szaktól, a gyilkosságtól, a katonaviselt professzor saját példáját idézte erre. „Ez az egyén erkölcsi kódexe, egyúttal az emberiségé is, mely egyének összessége.”

(13) K özöttük v an azonban a nacionalizm us, a n épek között békétlenséget szító kollektív, nem zeti érdek kialakította erkölcsi kódex. „ ... gyénként k e d ves, értelm es, m éltányos, de egy nem zet p o lg árak én t kegyetlen, ragadozó, esztelen.” (15) Az em ber, m iu tá n m eg alk o tta egyéni erkölcsét, elfelejtette m eg alk o tn i a kollektívát is. H a évezredeken keresztül egészen m o stan áig elviselhető volt ez a helyzet, akkor m o st m ié rt kell m iatta aggódnunk?

A válasz a tudom ány fejlődésével van összefüggésben. Radikálisan új hely

zet terem tődött azáltal, h ogy a felfedezések révén technikailag igen könnyűvé vált akár az egész világnak az elpusztítása. A világ gigantikus gépezetté vált, am elynek részei egym ástól függenek, a társadalom pedig n em egym ást kor

látozó intelligens és erkölcsös individuum ok együttm űködése a közjó érde

kében, h a n e m ősi, m egzabolázatlan ösztönökkel élő töm eg. A m ai em ber, állítja, nincs erkölcsi felelőssége és értelm i képességei birtokában, hogy a teljes pusztítás szörnyű lehetőségével biztosan ne éljen. E tanulm ány több gondo

la tm e n e tét tovább író The Crazy Ape. Written by a Biologistfor the Young (1970) cím ű m űvében nagyon plasztikusan fogalm azta m eg ezt a dilem m át:

„A rra kényszerülünk, hogy ősem beri aggyal nézzünk szem be ezzel a helyzet

tel: olyan aggyal, m ely nem sokat változott azóta, am ióta kialakult. Idejétm últ gondolkodással, intézm ényekkel és m ódszerekkel fogadjuk a változásokat, olyan politikai vezetőkkel, akik szellemi gyökereikkel egy régi, pretudom ányos világba kapaszkodnak.”11

A h atalo m jelenlegi gyakorlóitól sem m i jó t nem v á rh a tu n k , hiszen az ő céljuk p u sz tá n a h ata lo m m egszerzése vagy m eg tartása, vagyis a legköze

lebbi választások m egnyerése, s ugyanez a helyzet a h atalm at vagy közízlést p é n z ért (eladott példányszám ért) szükségszerűen kiszolgáló m édium okkal kapcsolatban is.

11 Szent-Györgyi Albert, Válogatott tanulmányok, Gondolat, Budapest, 1983. 263.

(5)

A z ÉLET EGYSÉGÉTŐL A TUDATFORMÁK EGYENRANGÚSÁGÁIG...

THECMZYAPE

The Crazy Ape

Szent-Györgyi borúlátását tovább fokozta az első világháborút lezáró igaz

ság talan béke, am elybe „kódolva volt” az újabb világégés. A fra n c iá k nem tu d ta k m egfelelően b á n n i a legyőzöttekkel. A békeszerződések n e m ered m ényeztek m ást, csupán azt, hogy a fegyveres h á b o rú t fegyvertelenné vál

to ztatták . N ém etország és M agyarország nem viselheti a teljes felelősséget, az igazi felelősség az em beri term észetben és a jelen erkölcsiben keresendő.

(6)

„O rszágunk veszített a legtöbbet a háb o rú b an ” (77), nem lehet megegyezésre jutni, am íg két és fél m illió m ag y art nem csak az önrendelkezés jogától fosz

to tta k m eg, de m ég elem ibb jogaiktól is R om ániában. A h a tá ro k revízióját kell m egvalósítani, hogy tartó s béke és nyugalom köszöntsön a D unam enti országokra. A háborúval szem beni állapot n em az, hogy nem lövünk, hanem csak az egym ás irá n ti bizalom , m éltányosság és együttm űködés (37).

M in d a z o n á lta l szerző n k hisz valam ilyen tö rté n e lm i fejlődésben. B izo

nyos, m eg nem nevezett történészekkel vitatkozva, a k ik p u sztán ism étlődő ciklusokról beszélnek, ő olyan történelm i m ozgásirányt feltételezett, am elyik a spirál (hegeli) képzetét kelti fel, s am elyben v a n n a k ugyan ism étlődő ele

m ek, de egészében m égis előre halad (39). A z állandó negatív példa (41, 43), am ihez képest a fejlődés kim utatható, Szent-Györgyi szerint a középkor. Kár, hogy az európai civilizáció első évezredéről a szerzőnek csak nagyon felületes vagy sem m ilyen ism eretei nincsenek. A horribile diétaként em legetett, a nők által bizonyos helyzetben állítólag kötelezően viselt erényöv egyszerűen nem létezett, s így en n e k n em leh ettek higiéniai következm ényei sem . (A ren e sz án sz-h u m an ista k o r elő ttrő l sem m ilyen d o k u m e n tu m nincs, am ely alá

tám asztan á használatát, későbbi korok elfogult „történészei” találták k i ezt a m esét visszam enő hatállyal.)

A nag y tö rté n e lm i folyam atok k ialak u lását, ezek fő irá n y á t n em a t á r sad alm ak o n belüli feszültségek okozzák, h a n e m a tu d o m á n y o s és te c h n i

kai ism eretek növekedése. A haladás objektív m ércéje az em ber kapcsolata az őt körülvevő világgal. Ebben radikális változások következtek be az elm últ időszakban. A 18. századig az em ber csak szem lélője volt a term észetnek.

A kísérleti tu d o m án y o k (Galilei) fejlődésének következtében az em berben nem csak azt tudatosult, hogy a „világegyetem ben fizikai ren d létezik” (41), hanem az is, hogy a tudósok nem csak passzív szemlélői az univerzum erőinek, h an e m képesek b irto k b a venni, befolyásolni ezeket. A z em beri történelem , írta A z őrült majomban,12 két felvonásra oszlik, a k ö zö ttü k lévő határvonalat a 19-20. század fordulója, a m o d ern tu d o m án y m egszületése jelenti. Az első periódusban fajunk olyan világban élt, am elyhez érzékszervei az évezredek alatt jól alkalm azkodtak. A m áso d ik b an viszont teljesen idegen világba lép

tü n k át, ahol parancsolni tu d u n k a világegyetemet formáló, érzékszerveinkkel fel nem fogható kozm ikus erőknek is (röntgensugarak, elektron, radioaktivi

tás, k v antum , relativitáselmélet), s ez a helyzet, az erkölcsi felelősség tu d ata nélkül, elképesztő veszélyeket rejt m agában, az em ber „vulkánon” ül. A m i felrobban, h a nem tanulja m eg az új m echanizm ust új m ódon irányítani (43).

12 Szent-Györgyi, Válogatott, 260-261.

(7)

A h á b o rú kiro b b an ását hosszú folyam at előzi m eg, s nem a diplom áciai kapcsolatok megszűnésével kezdődik, m élyebben van benne ösztöneinkben.

A biológus a kollektív erkölcs em lített defektusát az egyed két legalapvetőbb hivatásáig vezeti vissza. A gerincesek, szem ben a rovarokkal, az ön- és faj- fenntartás érdekében szükségszerűen önzőek. Az idegrendszer alapeleme ref

lexív: benyom ásokat közvetítő érzékeny és m ozgató idegsejtből áll. A feltétlen és feltételes (szerzett) reflexek fölött áll az autom atizm usok kialakítására és az em ber esetében absztrakcióra is képes agy. A fejlett agy m ég két lehetőséget biztosít az em ber számára: összefüggést tu d terem teni olyan jelenségek között, am elyek esetében n in cs közvetlen kapcsolat, illetve úg y is tu d cselekedni, ho g y ez n em m ag y arázh ató k ü lső benyom ásokkal. Képes elm életi ú to n is benyom ásokat és reflexeket létrehozni (47). Vagyis nem szükséges az ö rd ö göt felidézni, hogy ne öljünk vagy lopjunk, a korábbi benyom ások tu d atalatti szintre süllyedve rak tározódtak, s m egszabják gátlásainkat, gondolatainkat, cselekedeteinket. Természetes ösztöneikkel ölni szeretnénk, sőt időnként jól m egfontolt és logikus okokból is indokolt lenne, mégsem tesszük, m ert „gátlási reflexeink nem engedik e cselekedetet, sőt még azt sem, hogy erre gondoljunk”

(51). A logika (amely nem alkalm as eszköz arra, hogy ne öljünk) és a reflex összeütközésekor az utóbbi kerü l ki győztesen. A z ilyen m ódon felfogott gát

lási reflexek képezik az egyéni erkölcs biológiai alapját.

U gyanakkor kijelenthetjük, az emberiség egészének a szintjén nem tapasz

ta lh a tó ilyen kollektív erkölcs, n em lá tju k e n n e k jeleit. A z in d iv id u u m o k csoportokba szerveződtek, s ekként v iszonyulnak a többi, m ásu tt kialakult hasonló közösségekhez. A különböző csoportok, társad alm ak valódi együtt

m űködése nem nyugodhat sem szerződéseken, sem logikán (ez a m ásik legyő

zését diktálná), csak „valam ilyen erkölcsi kódexen, valam ilyen gátlási ref

lexen”. Ez azonban egyszerűen nem létezik. „Ilyen kódex létrehozása, ilyen reflexek kialakítása végül is erkölcsi forradalm at szülne: a legnagyobb és leg

szélesebb körű forradalm at, melyet az em ber valaha is látott.” (57) Az előbbivel ellentétben társad alm i szinten n em rem élhető, hogy tapasztalati ú to n eljus

su n k a célig, hiszen ezt a háborús propaganda, am iből sokan hasznot húznak, és m ás tényezők m egakadályozzák. N em várható tehát egy ilyen forradalom , pedig m in d en pillanat újabb és újabb veszélyeket rejt m agában.

E súlyos dilem m a m egélésekor Szent-G yörgyi K ant kétségekkel teli, de m égis bátorító „örök békéjének” végkövetkeztetését látszik, legalább is lélek

tanilag, elfogadni. A Zum ewigen Friedent a kőnigsbergi professzor pontosan abban az időben írta, am ikor a fakultások vitájáról is elm élkedett. Az előbbi tanulm ány kiegészítéseivel együtt rendkívül nagy hatást gyakorolt a két világ

háború közötti magyar értelmiségre. Foglalkozott vele a Nyugat. Babits 1918-ban

(8)

lefordította és olyan, finom utalásokban gazdag tanulm ányt írt Kant és az örök béke cím m el, amelyet a kortárs m agyar szellemi elit m aradéktalanul a m agáé

nak érzett. A biológus tudatalattijában Kant gondolatai m ellett az általa ism ert Babitséi is megszólaltak: .bárm ennyire n em h in n én k is az örök béke m eg

valósulásában, kényszerülünk an nak (legalább halvány vagy távoli) lehetősé

gét m egengedni. A ddig azonban, am íg ez a lehetőség - bárm ely kicsinyke is különben - fennáll: alig m egbocsájtható b ű n t követ el az em beriség ellen, aki ezt a lehetőséget kételyek kifejezése és hangoztatása által gyengíti.”13

Szent-Györgyi szerint ez a lehetőség az ifjúság nevelésének elveitől és m in ő ségétől függ. A gyerm ek eredendően nem rossz, rosszá a felnőtt társadalom teszi elsősorban a nevelés elhibázott felfogásával. Mélyen gyökerező készségek csak a gyerm ekkorban tu d n a k kialakulni, így m in den erőnkkel azon kell len

n ü nk, hogy a legfiatalabb nem zedékek családi és iskolai fogadtatása segítse bennük egy új erkölcsi értékrend megszületését és általánossá válását. Először is tények alapján tudatosítani kell bennük, hogy sokkal alapvetőbb az emberiség

hez, m int valamely csoporthoz való tartozás. „Meg kell őket győzni, hogy m in den nem zet becsületes, jóakaratú, békeszerető em berekből á l l ... legdrágább vagyonunk az em beri kultúra és civilizáció ... ez a közös kincs m inden nem zet békés m un k áján ak eredm énye.” (61) A h áb o rú a k u ltú ra kudarca. A k u ltú rá n a k legalább annyira részei a művészetek, m in t a technika vagy a tudom ány.

13 Babits: Babits Mihály művei. Esszék és tanulmányok. Kant és az örök béke (1918). Buda

pest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978.1. 535-536.

(9)

Az ÉLET EGYSÉGÉTŐL A TUDATFORMÁK EGYENRANGÚSÁGÁIG...

Ha idegen égitestről érkezne valaki, Szent-Györgyi először is a Louvre-ba vinné öt. Az em berről többet m o n d an ak az o tt található ragyogó m űalkotások, pél

dául a M ilói Vénusz, m in t a torpedók, m érges gázok és ágyúk (93).

A gyerekekben ki kell alakítani a tudom ányos gondolkodásm ódot is, hiszen a m ajdani felnőttek csak így lehetnek képesek a term észettudom ányok átala

kította világ igazi uraivá válni. C sak a problém ák előítéletek nélküli, objektív ás tudom ányos megközelítése hordozhatja a siker zálogát. „M inden ellenkező látszat ellenére új világszellem et látok kialakulni, s form álódni az em beri szo

lidaritás alapján: a világpolgár eszm éjét.” (91) S ennek egyenrangú összetevői a k u ltú ra , a tud o m án y és a nem zetek feletti szemlélet.

A könyvben m egfogalm azott elveihez Szent-Györgyi korábbi és későbbi álete során következetesen ragaszkodott. A h á b o rú u tán term észetesen nyíló változtatás vagy fejlődés lehetőségét három , egymással szorosan összekapcsolt ilappillérre akarta helyezni: a term észettudom ányra, a m o rálra és az általa lu m án u m n ak nevezett művészetekre, bölcseletre. A term észettudom ány h atá

sos eszközöket készít, de hogy ezeket azután rom bolásra vagy építésre használ- uk-e, az a m orálunktól függ. A legnagyobb veszély éppen a kettő időben való ,szétcsúszása”. Az első és a h a rm ad ik viszonyát pedig a közös tárgy határozza neg: a term észettudom ány tárgya valójában nem is a term észet, hanem m aga íz ember, hiszen azon akar változtatni. „Egy boldogabb és egyensúlyozottabb világot csak erre a h á ro m oszlopra ép íthetünk: a term ész e ttu d o m á n y ra és in n a k g o n d o lkodásm ódjára, m ely m eg ta n ít a m in k e t körülvevő nag y ter- n é sze tb en eligazodni és an n a k erőit felhasználni; m orálra, m ely m eg tan ít :gyütt-élni és a term észet erőit a jó ra használni és végül h u m án u m ra, amely n egtanít ezt az arasznyi és m agában oly jelentétktelen létet kitölteni szépség

gel, tartalom m al és szellemi méltósággal.”14

II. Kultúr- és tudománypolitikus küzdelmei

ilvei gyakorlatba való átültetése szám ára a m agyar szellem i élet II. világ- íáb o rú t követő nagyszabású átalakítása tö rté n elm i lehetőséget biztosított.

izent-Györgyi m axim ális erővel és N obel-díjának köszönhetően óriási tekin- éllyel ak art részt venni az újjászervezésben. Következetes Hitler-ellenessége, íem zetközi tájékozottsága és elismertsége a koalíciós időkben tovább növelte rán ta a politikusok bizalm át. Egyetem i, akadém iai tisztségei m ellett 1945-

14 Szent-Györgyi Albert, Természettudományos világnézet, morál és humanizmus, „Tudo

m ány”, 1946. 97-102.

(10)

b e n elnöke lett az Országos Köznevelési Tanácsnak, ahová alelnöknek m aga m ellé a szegedi költő-professzort, Sík Sándort kérte fel. Szent-Györgyi felké

rést kapott a M agyar-Szovjet M űvelődési Társaság díszelnöki tisztjére is, itt első m unkatársa Zilahy Lajos író lett, akivel közösen szerkesztették a társaság folyóiratát, az 1945 decem bere és 1946 augusztusa között hat szám ot m egért

„Irodalom és Tudom ány” cím ű folyóiratot, am ely a m aga területén példásan m egvalósította a két tu d atfo rm a szellemi egységét.

III/A . A te rm észettu d o m á n yo k em ancipálódásáért a M agyar T udo

m ányos A k a d é m iá n

Az 1945 tavaszán az újjászerveződés útján elinduló M agyar Tudományos A ka

dém ia három osztállyal rendelkezett. A Nyelv- és Irodalom tudom ányi, a Tör

tén ettu d o m án y i m ellett a term észettudom ányok egyetlen osztályba, a h a r m ad ik b a töm örültek. Ez az osztályszerkezet nyilvánvalóan n em biztosított elég teret a roham osan fejlődő term észettudom ányok szám ára. Egyik harcát Szent-Györgyi ezért folytatta.

M elich János nyelvész o sztály-korelnök h ív ta össze 1945. április 2 6-ra az M TA közgyűlését. K irú g ták az A k adém iáról József főherceget, H ó m a n Bálint történészt, egykori kultuszm inisztert és Orsós Ferenc biológust. A katyni vérengzés id ő pontját m eghatározó patológus akadém iai nagyjutalm a ellen, O rsós politikai tevékenysége m iatt, Szent-Györgyi hevesen tiltakozott. Az idő

közben m egüresedett 50 új helyre 20 tiszteleti és rendes, illetve 30 levelező tagot választottak. Az ideiglenes, m ajd m ájus végén m egválasztott elnök a II.

osztályról a nácik és a kom m unisták által egyaránt (szám) űzött kitűnő piarista filozófus, Kornis Gyula lett.

Szent-Györgyi felszólalásában azt javasolta, hogy a h a rm in c legjobb tag kivételével (osztályonként 10) m in d en k i m ondjon le, az újakra pedig a „ h a r

m in c a k ” tegyenek javaslatot. A javaslatot csak Bay Z o ltán tám ogatta, s így a közgyűlés nem fogadta el, ezért m in d Szent-Györgyi, m in d Bay benyújtotta lem ondását, am it azonban az M TA elnöksége nem fogadott el.

A m ájus 2 8 -3 0 -á n ta r to tt nagygyűlésen tisztújításra és akadém ikus-vá

lasztásra k e rü lt sor: K ornis m a ra d t az elnök, V endl A la d á r geológus (III.) alelnök, V oinovich G éza iro d a lm á r (I.) a főtitkár. A z új tagok k ö z ö tt volt:

Illyés Gyula, Zilahy Lajos, Túróczy-Trostler József, O rtu ta y Gyula, K odály Zoltán. Szent-Györgyi és a szintén Nobel-díjas Hevesi György a tiszteleti tagok sorába került. M egállapítható, hogy lényeges szerkezeti átalakulás nem történt, a term észettudom ányok súlya továbbra is gyenge m aradt.

(11)

1945 júniusában Szent-Györgyi egy akadém iai delegáció tagjaként a Szov

jetunióba utazott, ahol megismerte a szovjet tudom ányos akadém ia szervezetét és m űködését, am i elnyerhette a tetszését.15 Hazajövetele után egy új szerveze

tet akart létrehozni, „egy belső, kisebb akadém iát, 50 tagú tudom ány-m entő bizottságot, am elyben 25 szellem tudom ányi és 25 term észettudom ányi tag volna.”16 Az előbbi elnökévé Szekfű Gyula történészt, az utóbbi élére Bay Z ol

tán t javasolta. Az egész bizottság vezetőjévé pedig saját m agát.

Szent-Györgyi úgy látta, hogy az akadém ia n em tu d (anyagilag) teljesen független in tézm én y m a ra d n i. K ülső erőket is b e kell vo n n i, h o g y ezáltal a tu d o m á n y nagyobb állam i költségvetési tám ogatásban részesüljön. E zért javasolta: a m atem atikai és term észettudom ányi osztály egyesüljön az O rszá

gos Term észettudom ányi Tanáccsal. A korm ány tám ogatásával Szent-Györgyi önálló Term észettudom ányi A kadém iát hívott létre, s Teleky Géza kultuszm i

niszter 1945. szeptem ber 6-án kérte az M TA elnökét, helyezze el azt az M TA szervezetén belül. E terv szerint gyakorlatilag két egyenlő súlyú A kadém ia jö tt volna létre, a szellem tudom ányi és a term észettudom ányi. A közös épü

lethasználat és az évenként változóan hol innét, hol onnét jelölt közös elnök jelentette volna csak az A kadém ia egységét.

Az MTA n em fogadta el ezt a tervet, fent kívánta tartan i valódi egységét és a régi struktúrát. A nnyi engedm ényt azonban tett, m éltányolva a III. osz

tály kérését, hogy az I. és II. osztály rovására növelte a term észettudom ányi rész létszám át, s ígéretet te tt arra, hogy beem eli tagjai sorába a Term észet- tudom ányi A kadém ia m ég nem tag 20 képviselőjét. Szent-Györgyi ezzel nem elégedett meg. Ism ét lem ondott, am it ez alkalom m al elfogadtak. A k orm ány segítségét kérte, s a Szabad N épben (Az Akadémia nagymértékben felelős nem

zeti katasztrófánkért17) olyan élesen tám adta az M TA-t, hogy az rágalm azási p e rt in d íto tt ellene.

Az elm érgesedett helyzetben az új m iniszter, K eresztúry D ezső költő és irodalom történész nagyjából m in d e n k in e k (az M TA által k orábban felkért

15 Szent-Györgyi Albert, Nyilatkozat moszkvai útról, Délmagyarország, 1945. július 7.

(a szovjet példát kell a Duna-medencében megvalósítani, az akadémikusok legkitű

nőbb tudósok, miniszteri rangban vannak); Szovjetoroszországi utazásom benyomásai, Szabad Nép, 1945. aug. 2.

16 Tilkovszky Lóránt, A Magyar Tudományos Akadémia a felszabadulás után 1945-1948.

In: A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada, 1825-1975. Szerk. Vörös Antal.

Akadémiai, Budapest, 1975. 347-361.

17 Szabad Nép, 1945. dec. 6. Felszólított minden akadémikust, hogy mondjon le, ezért mondott le ő is.

(12)

re fo rm b izo ttsá g n a k is) m egfelelő k o m p ro m issz u m o t talált, am ely in k áb b Szent-Györgyi győzelm ét jelentette, m in t ellenfeleiét. E nnek fő pontjai:

A T erm észettudom ányi A kadém ia valam ennyi tagját beválasztják a III.

osztályba.

A I I I. osztály kettéválik, a m atem atikai, fizikai, kém iai, m űszaki tu d o m á nyok m aradnak; a biológia és az orvostudom ány létrehozza a IV. osztályt.

Az I. és II. osztály együttes taglétszám a azonos a III. és IV.-ének összesével.

Szent-Györgyit Kodály Z oltán elnök u tá n m ásodelnökké jelölték.

Az 1946. július 22-2 8 -á n ta rto tt ülésen szám os egykori szegedi kolléga is az M TA tagja lett. Sík Sándor (I.), Bibó István, Kerényi K ároly (II.), Bruckner Győző, Jancsó M iklós, Straub F. B rúnó, Rusznyák István, Ivánovics György és m ások. A n a g y ju ta lm a t 1945-re (visszam enően) Riesz Frigyes, 1946-ra Szent-Györgyi A lbert kapta.

III/B . M ilyen legyen a tudom ányos intézm ényrendszer?

Szent-Györgyi szellemi előzm ényei közül e tekintetben ism ét Im m ánuel Kant és O rtega y Gasset neve em líthető. Ő k és követőik h atározták m eg leginkább a kor közgondolkodását ezen a területen. A tudom ányos kutatás jelentősé

gének növelése érdekében ezek egy-egy elem ét, látni fogjuk, Szent-Györgyi term észetesen felhasználta. A fakultások vitájában (1794-1798) K ant két osztályról írt: a m agasabb és nagyobb egységet a korm án y által befolyásolt karok alkotják, ezek olyan képzést nyújtanak, amellyel a nép fölött uralkodni lehet. A korm ányzat célja a teológiával az örök üdvösség, a joggal a polgári, az orvosi képzéssel a testi jólét ism ereteinek közvetítése, és ezáltal „nyilvános előadásokkal” való biztosítása. A m ásodik sokkal olcsóbb és független a kor

m ánytól. Szabad, nincs fölsőbb parancs: ide tarto zn ak egyrészről a történeti jellegű (hum aniórák, nyelvek, term észetrajz), m ásrészről a tiszta észismeretek (matem atika, m etafizika, filozófia). (Megjegyezzük, az 1872-ben Kolozsvárott újrain d u lt egyetem i oktatás keretei között, a rendkívüli vallási sokszínűség m iatt n em alakult teológiai kar, helyette, szinte egyedülálló m ódon, term észet- tudom ányi kar jö tt létre.)

O rtega y Gasset szerin t18 az egyetem nek elsősorban is az átlagem berből m űvelt, jól képzett szakem bert kell képeznie. A különböző diszciplínáknak a világképét kell oktatni, vagyis a fizikára, szerves életre, em beri nem re, társa

18 Ortega y Gasset, A z egyetem küldetése, (1930). In: Ész, élet, egzisztencia, szerk.

Csejtei Dezsá Dékány A ndrás-Sim on Ferenc, Szeged, 1990.

(13)

AZ ÉLET EGYSÉGÉTŐL A TUDATFORMÁK EGYENRANGÚSÁGÁIG...

dalom ra és világegyetem re vonatkozó általános ism ereteket. N em szaktudóst kell képezni, de a tudom ányos kutatással is m eg kell ism ertetn i a hallgató

kat. „K atasztrofálisnak bizonyult az a tendencia, m elynek eredm ényeképpen az egyetem en a ’kutatás’ került túlsúlyba.”19 A középpontban ezzel szem ben a kultúrának, az adott korban élőket leginkább foglalkoztató általános problé

m áknak, a „korszellemnek” kell(ene) állnia. „A kultúra azon eszmék rendszere, m elyből egy k or él”, a m ai k o rb an „a k u ltú ra legnagyobbrészt a tu d o m á n y ból m eríti a tartalm át”, az em berek a tudom ányokban hisznek. A nagyobb és lényegibb m eghatározója egy k o rn a k a tudás egybefogására és leegyszerű

sítésére képes kultúra, am ely kivonja a tu dom ányból is azt, am ire szüksége van. Az egyetem i hum uszból kinövő, az átlagosnál jobb képességű hallgatók szám ára kell csak biztosítani a tudom ányos kutatás lehetőségét.

A SzTE K lebelsberg K ö n y v tá rá n a k T ársadalom elm életi G yűjtem ényé

ben 3435-ös jelzet alatt két írógéppel készült kézirat található.20 M in d k ettő n az id ő p o n t m egjelölése 1945. decem ber. A z egyik Szent-G yörgyi vitairata, amelyet szerzője a reform szellemében készített el, határozott, egyértelm ű éles m egfogalm azások jellem zik. A m ásik a v itairatra ad o tt válasz Bibó Istvántól.

A politológus jogász professzor árnyaltabban reagált a felvetett kérdésekre, s alapvetően nem osztotta vitapartnere véleményét. A tisztán elvi alapon folyó szellemi „birkózás” nélkülöz m inden személyeskedő elemet. Bibó elismeréssel vegyes tisztelettel ugyan, de ellentm ond professzortársának.

A z egyetem, az akadémia és a tudomány válsága a n n ak kijelentésével indul, hogy a lét és nem lét válaszútja előtt állunk: a régi épület összeom lott, el kell dönteni, alk alm azn i akarjuk- e a régi épület egy-egy kövét, vagy kidobjuk.

C sak igennel vagy n em m el lehet válaszolni, n in cs középút. A z ak adém iai reform koncepciónak először is a válságba került egyetem társadalm i szerepét kell egyértelm űen tisztáznia.

A z egyetem eredetileg tudós em berek társasága volt, elvégzése n em szol

gált belépőjegyként az életbe. A z egyetem ek szigorúan őrizték anyagi s szel

lem i függetlenségüket. A válságot a 19. század d erekán a tu d o m á n y b a n és a társadalom ban bekövetkezett h irtelen fejlődés okozta. A ddig csak egy fő és két m elléktudom ány létezett, a teológia, illetve a jog és filozófia. Ezek nem voltak eszközigényes képzések. A kísérleti term észettudom ány m űveléséhez viszont rengeteg - a társadalom által biztosított - pénzre lett szükség, s m eg

n ő tt a szaktudás presztízse. A hallgató ettől kezdve nem azért jár egyetem re,

19 Ortega y Gasset, i.m. 329.

20 Lengyel András, Bibó és Szent-Györgyi vitája a tudományos intézményrendszer válsá

gáról. In: Utak és csapdák. Tekintet, Budapest, 1994. 281-292.

(14)

hogy a tudásból m erítsen, h anem azért, hogy a közéleti boldoguláshoz a szük

séges szakism eretet megszerezze. D e a tu d o m á n y t nem lehet töm egszerűen oktatni, ilyen helyzetben elhal („az országút közepén nem n y íln ak virágok”) (2). A kutatás összeroppan a tankötelezettség súlya alatt, a professzorok pedig a politikai áram latokhoz kénytelenek alkalm azkodni, tekintélyüket politikai p á rto k h o z csapódva igyekeznek fen n ta rta n i. „Az egyetem igenis a közélet töm egtalpaldája”, a hallgatónak a rra v an szüksége, hogy piacképes tu d ásra tanítsák, ne „tudom ányra”.

Ez a helyzet m in d en k in ek rossz: a hallgatót olyan tudással terhelik, am ire nincs szüksége; a tanárjelölt, aki a virágot szeretné érdekesen m eg tan íttatn i a gyerekekkel, h á ro m éven keresztül csak m o sz a tta n t tanul; a tudós pedig kiszorul saját hajlékából, azaz a „kutatók tem etőjévé” vált egyetem ről. „H a én a m agam kis erejéből leadok vagy 25%-ot arra, hogy m in d e n n a p vagy 1-2 órát o rdítok a katedráról, 10%-ot k a ri ülésre, 20-at adm inisztrációra, szám la

m ásolásra, am i a végén m arad, az sem m ire sem elég...” (4)

H asonló válságban van az akadém ia is. Régen a tudósok társaságba tö m ö rültek, hogy tapasztalataikat megvitassák. Ezt a feladatot m a a szakfolyóiratok töltik be. „A nyilvános v itá n a k nincs sem m i értelm e. M agam hosszas tu d o m ányos pályám alatt m in d en valam ire való kongresszuson részt vettem , de m ég egyetlen igazán hasznos vagy érdem es v itá n a k tanúja nem voltam .” (3)

Az M TA-t a m agyar nyelvújításért hozták létre, ezt a harcot sikeresen m eg

vívta. A „ki van tehát hívatva a tu d o m án y vezetésére és szervezésére?” kér

désre Szent-Györgyi a következő választ adja: „egy testület: az igazi tudósok gyülekezete, az igazi tudósoké, a k ik az élő tu d o m á n y t képviselik” (5). Ezt a tudós társaságot össze kell állítani. Az egyetem helye a tanítás, az akadém iáé (a szovjet m in ta alapján) a kutatás. A z igazi professzor tu dós is: tan á rk én t az egyetem hez, kutatóként az akadém iához tartozik.

Bibó, részben O rtegára hivatkozva, elutasította az egész koncepciót. „Szent- györgyi (sic!) professzor ú rn a k erre a válságra egyszerű m egoldási javaslata van: az egyetem szám oljon le a tu d om ányos nagyigényűséggel, vallja m eg őszintén, h ogy nem tu d om ányt, han em m esterséget ta n ít...” (1). Bibó szerint viszont nem szabad leválasztani a tudom ányos kutatást az egyetemről, inkább az egyetemi k a r m ellett létre kell hozni a szakképzést nyújtó főiskolait is. Bibó az akadém iának is m ás szerepet szánt, m in t szegedi kollégája. E nnek feladata az értékek megjelölése és hatékony képviselete. M ióta az egyház m egszűnt, E urópában nincs olyan szervezet, am ely e fontos célt szolgálná. A fórum ként m űködő akadém ia szellemi tekintélyével képviselhetne pluralista, több köz

po n tú értékrendszereket. Team szerűen összefoghatná a különböző (szellemi) törekvéseket. Jellemző, hogy Szent-Györgyi, szovjet példa alapján, az akadém i

(15)

k u st az állam hatalom képviselőjéhez, a m iniszterhez hasonlítaná; a társad a

lomfilozófus viszont akadém ikus tudósainknak, népnevelőinknek a bírókéhoz hasonló függetlenséget biztosítana.

U -

hogy k ü lö n f e j e z e t b e n f o g la lk o z z u n k a tudomány v á ls á g á v a l, S z e re tn é m a z o n b a n m i n d j á r t b e v e z e t ő ü l 0

íyi (n -7 CM /(,) / r r Z f( / / 7 ^ y :

H o z z á sz ó lá s o m a t h á r mao - t a gogo cfe j s z e r i n t k i-vánum -feibo s a ta n i^ /E i.mo iy S z e n n y Ö r g y i -p^&feídboir" u r ■ .e lő a d á s á n a k a cím ében k i f e

je z é s re . ju tiB - é jfe^lcivIShom v e r n i a z eg y etem v á l s á g á t , a z akadém ia v á l s ó - g á t é s a tudomány v á l s á g á t . / S z e n t g y ö r g y i p r o f e s s z o r u r ugyan a tudomány v á l s á g á t c s a k a cím ben e m l í t i k ü lö n , e g y é b k é n t e g y ü t t t á r g y a l j a a z eg y e

tem é s a z a k ad ém ia v á l s á g á v a l . V is z o n t h o z z á s z ó lá s o m Borán a z e g y e te m é s a z ak ad ém ia v á ls á g á n a k t á r g y a l á s a u tá n sz ü k s é g e s n e k fo g l á t s z a n i ,

i s .

h o z z á s z ó lá s o m v é g e re d m é n y é t é a -v á g a fí f a k ö v e tk e z ő k b e n : S z e n tg y ö r g y i v & f

<paw-faaazűr_4w a v á ls á g n a k á l t a l a f e l v á z o l t j e l e i b ő l tö b b é s sú ly o s a b b k ö v e t k e z t e t é s t von l e , m in t a m e n n y it a zo k in d á k o ln a k ; < ffo ^ e lle n b e n , a m i t ' ' “, m e g o ld á sk é n t j a v a s o l a b b a n a r é s z b e n , a h o l m é r s é k e lt, a t u l s ö t é t e n r a j z o l t v á ls á g h o z v i s z o n y í t v a nem l á t s z i k k i e l é g í t ő n e k , a b b an a ré sz b e n ->Na h o l r a é d i k á l i s / m e g o ld á sk é n t nem l á t s z i k m e g n y u g ta tó n a k . M indez a z é r t v a Q ^ ! ^ m e rt gondolatnsnete a v á ls á g n a k n éh án y vélem ényünk s z e r i n t / é p ü l e t i , ’ eS^he«

¿ t l y e n k é n t j e l l e g z e t e s e n h a z a i , b o s s z a n t j e l e i b ő l i n d u l k i é s a v á l s á g e g é s z é t t á r g y a l a t l a n u l h a g y j a j j

I.

Az eg.yetem v á l s á g á t S z e n tg y ö r g y i p r o f e s s z o r u r a tu d ó s é s a p r o f e s s zor, é s en n ek m e g f e le lő e n a tudomány mű v e lé s é s a d ip lo m ag y á r t á s

d i l e mma

&W k é t s é g t e l e n ü l k i é l e z ő d ö t t m in d k é t ir á n y b a n ? a z e g y e t e m t ő l , m in t a tu d ó so k ö s s z e s s é g é t ő l i s és m int

1 ’ t t t f ! '4 T T l t * TV / -/ . t ■

a s z a k k é p z é s in té z m é n y é tő l i s t ö b b e t v á r é s t ö b b e t k ö v e t e l a tá r s a d a lo m , m in t r é g e n ^ jS z e n tg y ö r g y i p r o f e s z o r u rn á k e r r e a v á l s á g r a e g y s z e r ű meg- ' e l l e n t é t é n e k a k ié le z ő d é s é b e n l á t j a . . A z egy etem n ek magának e

v a ló b án ;n e hé a k é rd é s e s £ dilemma ha^ánícbl

o l d á s i j a v a s l a t a v a n : a z e g y e te m s z á m o ljo n l e a tudom ányos nagy ig én y üség*

g é l , v a l l j a meg ő s z i n t é n , hogy nem tudomány^ hanem m e s te r s é g e t t a n i t , és e n n ek e g y s z e rű e n v o n ja l e a k o n z e k v e n c iá it . Ügy érzem azonban t ú l önké

n y e s é s t ú l e g y s z e r ű a p ro b lé m á t -úgy m eg fo g a lm a z n i, h-ogy—■i t t —nino-e- 'BÓ©rál-&zÓ⁷—miirthogy—s z ~ e gy e-te mne k—v á l a s z ta n -ia -k e l l ~ a Ju ít-.fe la d a ir^ c tiírttl

v a g y -a s - e g y 4 k e~ ty yagy—a —más lk a t» T ú l ö n k én y es a f e l e l e t , m ert ugyanez

z e l a f á r a d s á g g a l a z t i s m oüdhatnók, hogy a z egyetem v á l a s s z a a t i s z t a_,

^ 'tsn r*w / ?

tu d o m á n y t, a l a k u l j o n a t o l y a n f a j t a ^ isk o lá v á ,x m f.ly a C o lle g e de F ra n c é é s a m e s te r s é g b e l i k é p z é s t e n g e d je á t a s z a k i s k o l á k n a k . Meg vagyok győződve hogy e z a m egoldás sem c é l r a v e z e t ő , de h a ra g a sz k o d u n k a v a g y -v a g y -h o z , a k k o r a k e t t ő k ö z ü l h a t á r o z o t t a z a z u t ó b b i m e l l e t t s z ó l tö b b in d o k . Ha u g y a n is a z eg y etem m erőben a m e s te r s é g b e l i k ik é p z é s c é l j á t t e s z i magáé

v á , a k k o r n y u g o d ta n s z é t i s v á l h a t a n n y i s z a k i s k o l á r a , ahányféie m e s te r s é g e t t a n i t , v ág j' t a n í t a n i a l e h e t , ra e r^ h is z e n a z ,a m i a k ü lö n b ö ző m e s te rs é g e k k a r a i t egye te mne f o g j a ^ s s z e , áss n y i l v á n ép p en a z , am i több m in t m e s te r s é g .

(16)

S Í

§ r - f , 1 « f e f f Y A d<^' t ” .

A ,, V J C /ii ■a «ijj-otoB, os nka&taia *>ct a iuöoíilny v U elg a * jfleat-ayO xsyi -lím rt.

"í - JS, ó- L*

AiH Cnb3»J to ro k látjstoasái: A nám ösyeisafc, s e - \ . ■ 'v V^é I jo k b e l nsi.&oáűlateikq't fctelácifcik. a' osükodsletak' •ssö*oxa«űtj

: üsíáaná«yefe aggaaratoiak} v itto satX a iíu l t a r t j a őket a iolgofc t* jf- ;y v '.

'•jÖöMfBfefí te ü o to tle n a á e » ¿o a bosaAJuk lEajKsaolúlá cgyflaafc, cnaná- lyefc árdeías« X ly ee si rsnloaen. n m sa o íw tt nagyobb b a j t ökasait é s ”

" n s intáaiaányaSc íiossBabb-rraviaabíj bailokldesal kl-salnak* Varasai; ^b— f

; • aoabaa k o r é i, isikor a uoro a I r t vagy n e a lá t k iir tá s á t t c a a l f o l ^

• o®r ívsJMStnok, a a d to r ntaáon laSrd&w# t ia * tó a f. viXSfioaöp» ig e n - j -■•. nők vagy a e a a o l k a l l f ö l é l n i . Ilyan. k o r t «ttKök a a l a . A n i no » - • »;?•:’

■ . .. . SötÜBlE áfüXate C easeojalott, <}a ú j a t k e l l ¿¡jitonünk. Sgy- r % i á ~ . ^ ‘’■Xv.

¿•''K4 -¿vT,rV^o%.acetUíiM6 XStyDgő tx'gldiurt, egy ú j a t nos lo b o t s m i J a s -'"-.AA: j

•»• fca a » i s i áííUotCnk oay kövát káobe vossnük, ő s t taSrdJOÉ? -;"vr‘i]

' Jaosy ea á y itá o a á l ír tb a a o a llju í.- a , t ío s tó n k e l l íoleiníínks yagy . * , >

',;x vfalbBSsnáXJ-afc, vn gj e lv e tjü k , k ö r tf a t n in c o . . ■ ; .

■ .m e s y e to s a tiaoníwosawíilc » s á s a i k ő rő l tariEstfcoaatt« j.

\ , • , E re d o íilo s non v o l t a 6 o , ntrafe ímIcb wCwwöt tdsrauoása. 3aofc J336eá.'*-^1j-;;

■'"Jr?;-'--*.1 ■ / ' - tí;„

ív;'í 5»}!.:®**!*«* ások, c k ik a t'udoaóaybol E a r ito n i kivs&ttQt:. IXa ologat- ¡saÁ.|||g5>!

* - 1 t •'• ■ ■ • • • ’ .' , . .

,'trf.to tto k , iuissnoatok. ,ra o.”/o to a n a s E lő tt ao J o s o t, co < U ^S 6tótí?í;Á ;,J aso ly bolSföJogyttt o s o la á lh a to tt vdItli na d Jn tb a , az ogyetoKiJi SS*rf|JW i

guíe ? e á ig oaigoruan ő r is td k anyosi áo owoX Bsol lo o i f^ggetloB ol— ^x¿ a?;-:., ;■

g tk e t. A válciiísot aS osj-otoa ólatáboa as a ö lr to lc a fsJXSdSs oko»».

t e , esioly a ffialt osáaai ato-.ü k Toldbca agy a tuioaksy, a í» t a tdrsoáaloa ¿lotíb on b e á llo t t . katvoaas ő v o lis iüajdonkdpea coJt.

'-agy tadcaárg v o l t , s Uaolo.^la, teát nollŰc-eBiUHaüaffával a Joggal yS ö filosajfieíval. fliLoB nua k e lle t t aCs, caaSr. sgy- osota ¿o a ső - kok. k i l a i'c-Jcoi n h a ly s c to t. :;s a kolyKot s t o r o í -

«MJetftuÖoöáayuk e ltre tö n S o á v o l l i i r t a l e a « o o na.to8ott» Besy.leíiosw?-'.