EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével.
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs
Szakmai felelős: Orosz Éva
2011. június
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN
3. hét
Az állami szerepvállalás alapvető kérdései az egészségügyben
Készítette: Orosz Éva
Szakmai felelős: Orosz Éva
Témakörök
• Az állami beavatkozás mellett szóló érvek: a
méltányosság/esélyegyenlőség és hatékonyság kérdései
• Az állami beavatkozás céljai, területei, fő eszközei
• A kormányzati kudarcok elmélete
• A piaci és kormányzati kudarcokból eredő
feltételek a gyakorlati egészségpolitikák számára
– A kormányzati beavatkozás hatékonyabbá tételének
lehetséges eszközei a szolgáltatások területén
Az állami szerepvállalás céljai
• Jó egészségi állapot
• Méltányosság (egyenlő hozzáférés)
• Hatékonyság
– a piaci kudarcok korrekciója
– a szolgáltatások költségének és az összkiadásnak a befolyásolása
• Elégedettség a fogyasztók / állampolgárok
és a szolgáltatók oldalán
Érvek az állami beavatkozás mellett
• A szegénység fontos okának egyike a súlyos betegség költségei
• Nagymértékű piaci kudarcok az egészségügyben
• A kínálati oldal dominálja a keresleti oldalt ( az információ aszimmetria következtében)
– A kínálati oldal meghatározó szerepe a minőségre és a kiadásokra
• A biztosítási piac jellemzői
– erkölcsi kockázat
– kockázat-szelekció
Érvek az állami beavatkozás mellett (folyt.)
A piac számos fontos területen nem tudja a jólétet (egészségnyereséget) maximalizálni:
• A közjavak előállítása (pl. egészségpolitikai programalkotás és információ)
• Jelentős externális hatású javak előállítása (pl.
betegségek megelőzése)
• Jelentős piaci kudarcokat generáló javak
előállítása (pl. biztosítás)
Az állami beavatkozás területei, típusai
• információ-szolgáltatás (lakosságnak,
betegeknek, egészségügyi dolgozóknak)
• szabályozás (pl. a köz- és magánszektor optimális működése érdekében)
• kötelezővé tétel
• finanszírozás (egyenlő hozzáférés a
szolgáltatások és javak meghatározott köréhez)
• szolgáltatás (közjavak, kvázi-közjavak)
Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségeinek csökkentése
• Alapelv: azonos szükséglet esetén azonos esély az ellátás igénybevételére (horizontális méltányosság); a nagyobb szükséglettel rendelkező egyén nagyobb mértékben részesül az erőforrásokból (vertikális esélyegyenlőség)
• Korlátozó tényezők:
– gazdasági
– társadalmi , kulturális – földrajzi távolság
– humán erőforrások és egészségügyi kapacitások egyenlőtlen eloszlása
– pénzügyi erőforrások egyenlőtlen elosztása
A szükséglet, kereslet és kínálat egyensúlyát akadályozó tényezők
*Piaci kudarc forrásai (Forrás: Musgrove 1996)
SZÜKSÉGLET
szegénység
magas költség magas költség információhiány*
piaci ösztönzők szolgáltató indukálta kereslet*
externális hatások*
információhiány* közjavak*
KINÁLAT KERESLET
Információhiány*
Versenyt akadályozó tényezők*
Nem-piaci ösztönzők
A szükséglet, kereslet és kínálat
egyensúlyát akadályozó tényezők (folyt.)
Eltérések a
• kereslet – kínálat között
• kereslet – szükséglet között
• szükséglet – kínálat között
• A piac jobban képes a kereslet és kínálat összhangba hozására;
DE nem képes a kereslet – szükséglet és a szükséglet – kínálat közötti egyensúly megteremtésére
• Az állami beavatkozás jobban képes a szükségletek
kielégítésére; DE nem képes a differenciált keresletet figyelembe venni
Az állami beavatkozás a biztosítási piacon
• A társadalombiztosítás kiterjedtségnek okai – Történeti (társadalmi szolidaritás)
– Méltányosság
• A kötelező biztosítás: csökkenti a káros szelekciót (ha
több biztosító van, akkor nem szünteti meg – hozzájárulás és juttatás különbözhet)
• A közvetlen (adóból történő) finanszírozás esetén, egyetlen finanszírozó hatékonyabban kezeli a káros szelekció problémáját, mint a decentralizált kötelező biztosítás.
• A kötelező biztosítás – elkerüli a munkaerő inmobilitás problémáját (amely felmerül a munkáltató által nyújtott magánbiztosítás esetén)
Az állami beavatkozás a biztosítási piacon (folyt.)
• A szabályozatlan, magán biztosítási piac problémái miatt a közfinanszírozás társadalmi szinten hatékonyabb, mint a magánfinanszírozás
• Ebből nem következik, hogy az egyedi klinikai döntések
esetén is hatékony (de a szabályozatlan piac sem hatékony)
• A közfinanszírozás hatékonyabb a lakosság egészségi
állapotának javításában – nagyobb mértékben koncentrálódik néhány egyértelműen hatásos szolgáltatásra
• Tapasztalati tény: a közfinanszírozás dominanciáján alapuló egészségügyi rendszerek jobban képesek az egészségügyi kiadások növekedésének a korlátozására, mint az USA
Összefoglalás: az állami szerepvállalás indokai
• A méltányosság és a hatékonyság is javítható, ha az állam MEGFELELŐEN avatkozik be:
– a közjavak és a jelentős externális hatással bíró
javak termelésének és fogyasztásának biztosítani az optimális szintjét
– a biztosítás hatékonyabbá és méltányosabbá tétele – a szegények támogatása, akik nem képesek
megfelelő biztosítást vásárolni, továbbá az alacsony
költségű szolgáltatásokat sem képesek megfizetni
Kormányzati kudarcok
• Kormányzati kudarcról beszélünk, ha
(a hatékonyságot biztosító beavatkozáshoz képest):
– a kormányzat túl sokat vállal (szolgáltatás terén) – a kormányzat túl keveset avatkozik be
(információ, szabályozás terén)
• Fő okok
– politikai érdekek / alkuk befolyása – információ-hiány
Információs aszimmetria a közszektorban
• Információs aszimmetria:
– a beteg (a lakosság) és az egyes egészségügyi szolgáltatók között
– a beteg és az egészségügyi ellátórendszer egésze, illetve annak irányítói között
– az egészségügyi szolgáltatók, dolgozók
és az egészségügyi rendszert irányítók között
A közszektor elszámoltathatóságához kapcsolódó problémák
• Az érdekek, célkitűzések sokfélesége
– a beavatkozás nyerteseket és veszteseket teremt
• Számos megoldatlan procedurális kérdés
• Politikai rövidlátás
• Korrupció
• A teljesítmény mérésének nehézségei
Visszaélés az állami monopólium erejével
• Az állami szolgáltatók monopol helyzete kialakulásának lehetséges okai:
– törvényi versenykorlátozás
– a szubvencionált tőkéhez és bevételekhez való egyenlőtlen hozzáférés (egyenlőtlen játékfeltételek)
– a javak és szolgáltatások valós költségektől elmaradó árazása
– közjavak, illetve piaci úton nem biztosítható javak előállítása
• Lehetséges következmények:
– a minőség csökkenése – Járadékhoz jutás
Csak „second-best” megoldás lehetséges
• Nincs egyértelmű, legjobb megoldás az állami szerepvállalás módjára
• Az egészségpolitika számára a fő kérdés:
az egészségügy egyes területein a kormányzati beavatkozás és a piac összehangolása (megfelelő szerepük és mértékük kialakítása)
Az információ segítheti ezt a folyamatot
• Tudás-bázisok kialakítása (pl. technológiák gazdasági értékelése)
• A jó kormányzás gyakorlati példáinak a közzététele
Kormányzati beavatkozás: eszközök, instrumentális és alapvető célok
Forrás: (Hsiao and Heller, 2007)
A kormányzati beavatkozás
hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei
a szolgáltatások területén
Könnyű
megtámadhatóság Közepes megtámadhatóság
Nehéz
megtámadhatóság
Jó mérhetőségKözepes mérhetőség
Rossz mérhe- tőség
I. típus
• Egészségügyi fogyasztási cikkek gyártása
• Kiskereskedelem:
Gyógyszerek és orvosi eszközök
Egyéb fogyasztási cikkek
• Képzetlen munkaerő
II. típus
• Műszerek gyártása
• Nagykereskedelem
Gyógyszerek és orvosi eszközök
Egyéb fogyasztási cikkek
• Kis tőkeigény kielégítése
III. típus
• Termelés
Gyógyszerek
Csúcstechnika
• Nagy tőkeigény kielégítése
IV. típus V. típus
• Alapszintű képzés
Szakképzett munkaerő
VI. típus
• Kutatás:
Tudás
• Felsőoktatás
Magasan képzett munkaerő
VII. típus VIII. típus IX. típus
A tényezőpiacok termelési jellemzői
Forrás: (Preker és Harding, 2005)
A termékpiacok jellemzői
Forrás: (Preker és Harding, 2005)
Könnyű megtámadhatóság
Közepes megtámadhatóság
Nehéz
megtámadhatóság
Jó mérhetőségKözepes mérhetőség
Rossz mérhetőség
I. típus II. típus III. típus
IV. típus V. típus VI. típus
• Kutatás:
Tudás
• Felsőoktatás
Magasan képzett munkaerő
VII. típus VIII. típus IX. típus
• Nem klinikai tevékenységek:
Menedzsment
Mosoda, konyha
• Rutinjellegű diagnosztika
• Klinikai
beavatkozások
• Csúcstechnológiájú diagnosztika
• Ambuláns kezelés:
Orvosi ellátás
Ápolás
Fogászat
• Közegészségügyi intézkedések
• Ágazatközi programok
• Fekvőbeteg-ellátás
• Egészségpolitikai programok
megalkotása
• Monitoring és értékelés
A kormányzati beavatkozás
hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei
A piac megtámadhatóságát elősegítheti:
• a nagy, bürokratikus struktúrák felbontása
(az állami irányítás módjának megváltoztatása)
• egyes funkciók kiszervezése arra szakosodott szolgáltatókhoz (a finanszírozási rendszer
megváltoztatása);
• azonos piaci szabályok kialakítása minden szereplő
számára
A kormányzati beavatkozás
hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei (folyt.)
A piac megtámadhatóságát elősegítheti:
• azon belépési korlátok leépítése, amelyeket csak a politikai beavatkozás indokol
• a versenyzői piacok útján ellátható és a társadalmi
funkciók világos szétválasztása (az állami irányítás
és gazdálkodás módszereinek változtatása)
A kormányzati beavatkozás
hatékonyabbá tételének lehetséges eszközei (folyt.)
A szolgáltatók tevékenységének mérését megkönnyítheti:
• a teljesítménycélok bevezetése
• a kvantifikálható eredményeken (teljesítmény vagy eredménymutatókon) alapuló elszámoltatás
• a rövidebb távú, konkrétabb szerződési megállapodások
• a kvantifikálható, pénzügyi ösztönzők
• a jelentési, ellenőrzési és elszámoltatási mechanizmusok szigorítása (az irányítási és a finanszírozási rendszer
megváltoztatása)
