EGÉSZSÉG - GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs

Szakmai felelős: Orosz Éva

2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

I. rész

Az egészségügyi rendszer elemzése közgazdasági megközelítésben

1–7. hét

Készítette: Orosz Éva

Szakmai felelős: Orosz Éva

Tartalom

1. hét Az egészségügyi rendszer elemzése:

Alapfogalmak

2. hét Az egészségügyi és egészségbiztosítási piac sajátosságai

3. hét Az állami beavatkozás alapvető kérdései az egészségügyben

4. hét Az egészségügy finanszírozásának rendszerei 5. hét Forrásallokáció az egészségügyben

6. hét Az egészségügyi kiadások elemzése

7. hét A finanszírozás fenntarthatóságának és a

hatékonyság javításának lehetséges eszközei

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

1. hét

Az egészségügyi rendszer elemzése: alapfogalmak

Készítette: Orosz Éva

Szakmai felelős: Orosz Éva

Témakörök

• Az egészség-gazdaságtan mint tudományterület

• Az egészség, egészségügy és gazdaság kapcsolata

• Az egészségügyi szolgáltatás mint gazdasági jószág

• A szükséglet, kereslet és kínálat értelmezése

• Az egészségügyi rendszer összetevői és fő funkciói

• Az egészségügyi rendszerek teljesítményének

értékelése: kritériumok, módszerek, indikátorok

Az egészségügy a nemzetgazdaságok fontos ágazata

• Az OECD országokban az egészségügyi szolgáltatások és termékek a GDP (végső felhasználásának) 7–16%-át tették ki 2008-ban (OECD átlag: 9%)

• Az OECD országokban a foglalkoztatottak 6–16%-a az egészségügyben dolgozik

• Mikroszinten: egy kórház a kistérség legnagyobb

gazdálkodó szervei közé tartozhat (foglalkoztatás, más ágazatok számára kereslet stb.)

• Az innováció egyik motorja (az egészségügyi innováció nyersanyag szükséglete alacsony, hozzáadott értéke nagy)

Az egészség-gazdaságtan mint tudományterület

• Az egészségügyi szolgáltatások és az egészségügyi rendszer sajátosságainak feltárása, elemzése – a szűkösen

rendelkezésre álló erőforrások allokációja nézőpontjából

– Közgazdasági módszerek alkalmazása az egészségügy területén

– Az erőforrás-allokáció kérdésének

multidiszciplináris megközelítése

Az egészség-gazdaságtan főbb elemei

Centre for Health Economics, University of York Mi az egészség?

Mi az egészség értéke?

Milyen tényezők befolyásolják az

egészséget?

A terápiás eljárások mikroökonómiai

értékelése

Egészségügyi ellátás kereslete

Piaci egyensúly egyensúlyt

teremtő mechanizmusok Egészségügyi

szolgáltatások kínálata

Tervezési, költségvetési és monitorozási

módszerek

Egészségügyi rendszer értékelése

B A

C E

F

D

H G

Az egészség-gazdaságtan korlátai

• „… hatalmas szakadék mutatkozik az a

felismerés, hogy az erőforrások hatékonyabb – nagyobb egészségnyereséget biztosító – felhasználására van szükség és az ezen

célok eléréséhez rendelkezésre álló tudás- bázis között”

(IMF WP/07/13: What Should Macroeconomists

Know about Health Care Policy?)

Az egészség – egészségügy(i kiadások) – gazdaság kapcsolata

Alapvető kérdések:

• Hogyan járul hozzá az egészségi állapot javulása a gazdasági növekedéshez?

• Hogyan járul hozzá a gazdasági növekedés az egészségi állapot javulásához?

• Hogyan / milyen mértékben járul hozzá az egészségügyi rendszer a társadalom egészségi állapotának javításához?

• Hogyan javítható az egészségügyi rendszer teljesítménye?

Javulna-e (és milyen mértékben), ha többet költenénk rá?

• Hogyan hat az egészségügyi közkiadások növelése az egészségi állapotra és a gazdasági növekedésre?

Az egészség fogalmának különböző értelmezései

• Klinikailag kimutatható tünetmentesség

• Teljes testi, lelki és szociális jólét állapota (WHO) – szociológiai megközelítés

• Nagy társadalmi csoportok egészségi állapotának mérése mortalitási és

morbiditási adatok segítségével

– epidemiológiai megközelítés

Grossmann modell: az egészség inputjai és outputjai

egészségben töltött idő (egészséges

napok) egyén egészség

tőkéje egészségügyi szolgáltatás

oktatás

lakáskörülmények jövedelem

foglalkozási státusz táplálkozás

INPUT OUTPUT

Forrás: (Donaldson and Gerard, 2005)

Milyen tényezők befolyásolják az egészségi állapotot?

ÉLETKOR, NEM, TESTI ADOTTSÁGOK MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZER TERMELÉS

OKTATÁS

MUNKAHELYI KÖRNYEZ

ET

MUNK NÉLK A-

ÜLISÉG K ÖRN

YEZ ET

EG ÉS

ZS ÉG

ÜG YI SZO

LG ÁL

- TA

TÁ SO K

LAKÁS

ÉLET ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK

Forrás: Dalgren,1991

A betegségek terhe

Egészségügyi költségek

Mikro- és makroökonómiai költségek Társadalmi és jóléti költségek

Az egészségi állapot hatása a gazdaságra – az egyén

szintjén / mikro-szinten

• Az egészségi állapot javulása / várható élettartam növekedése pozitívan hat:



a gazdasági teljesítményre (termelékenységre)



a munkaerő kínálatra (munkaképesség hosszára)



a megtakarítási hajlandóságra



a gyermekkori egészségi állapotra: tanulási

képességekre, kreativitásra

A lehetséges közvetítő csatornák az egészség és a makro- és mikro-gazdasági változók között

Source: IMF WP 07/13

Romló gazdasági helyzet Romló egészségi

állapot

Javuló egészségi állapot Javuló gazdasági

helyzet

Termelékenység, Munkakínálat; Oktatás;

Megtakarítások.

Egészséges jószágok fogyasztása; (Köz)egészségügy;

Ismeretek; Demokrácia

Csökken a humán tőke fejlesztésére való ösztönzés;

Csökken a termelékenység, munkakínálat; Csökkennek a

megtakarítások.

Szűkösség; Társadalmi biztonság hiánya.

Egészségre káros jószágok fogyasztása;

Környezetszennyezés;

Munkakörnyezet, stressz.

Környezetszennyezés csökkenése

Forrás: (Kollányi, 2011)

Az egészség és a gazdaság közötti

többirányú kölcsönhatás

Az egészségügy szerepe

– új tudományos eredmények

• „Az egészségügyi szolgáltatások szerepe

jelentős. A tudományos bizonyítékok komplexek, de konzisztensek: az elmúlt évtizedekben a

várható élettartam növekedésének körülbelül a fele az egészségügyi ellátásnak tudható be.”

– Figueras,J. et al: Health systems, health and

wealth: Assessing the case for investing in health

systems. WHO, 2008.)

Egészségügyi szolgáltatások

iránti kereslet

Laikus ellátás iránti kereslet Érzékelt szükséglet, de nem keresletként nem manifesztált Az egyén által nem érzékelt szükséglet

Egészséges egyének

Az egészségügyi ellátás iránti kereslet a „jéghegy csúcsa”

Forrás: (Black and Gruen, 2005)

A szükséglet, kereslet és kínálat kapcsolata

Népesség

Érzékelt szükséglet Kereslet

Érzékelt szükséglet

Szakember által definiált szükséglet

Kielégítetlen szükséglet

Kielégített szükséglet Szűrés

„kiadagolás”

Forrás: (Black and Gruen, 2005)

A javak természete

Közjószág Vegyes Magán

Kizárhatóság Versengés Visszautasíthatóság

– – –

+ – + – + –

+ + +

Fogyasztók védelme Policy-alkotás

Szabályozás

Standardok állítása Minőségellenőrzés

Fogyasztási javak Klinikák

Kórházak

Egészségügyi szolgáltatók Gyógyszerek

A javak természete a neoklasszikus közgazdaságtan alapján

Forrás: (Preker és Harding, 2005)

Az egészségügyi szolgáltatások típusai – közgazdasági nézőpontból

• Közjavak

• Alacsony költségű magánjavak

• Magas költségű (megtakarításokból fizethető)

• Katasztrofálisan költséges magánjavak (az érintett családnak adóssága keletkezik, vagy ingatlant kell eladnia, tartósan

szegénységet idéz elő)

• Közgazdasági értelemben a legtöbb egészségügyi

szolgáltatás a kvázi-magánjavak és a magánjavak közé tartozik.

– Externális hatások: magánpiac többet (ld. antibiotikum rezisztencia) vagy kevesebbet (pl. védőoltás) termel adott javakból, mint ami

optimális a társadalom számára

Az egészségügyi rendszer összetevői

Egészségpolitika / szabályozás

Finanszírozási rendszer Forrás- teremtés

Kockázat- megosztás Szolgáltatás

vásárlás Erőforrások

termelése

Szolgáltatások nyújtása

Minőség Esélyegyenlőség a hozzáférésben és

forráselosztásban

Hatékonyság

Transzparencia és számonkérhetőség

Egészség- nyereség

Esélyegyenlőség az egészségi

állapotban

Jövedelem- biztonság

Igazságos finanszírozás

Fogyasztói elvárások

Az egészségügyi rendszer funkciói

Instrumentális célok Rendszer célok

Forrás: WHO (2006)

Az egészségügyi rendszerek elemzésének alapvető kérdései

• Hogyan jellemezhető / írható le egy egészségügyi rendszer?

• Mikor működik jól egy egészségügyi rendszer?

• Hogyan értékelhető egy egészségügyi rendszer teljesítménye?

• Hogyan befolyásolható egy egészségügyi

rendszer teljesítménye?

Az egészségügyi rendszer leírása:

alapvető kérdések

• A társadalombiztosítás / kormányzati program / állami egészségügy kire terjed ki?

• Milyen szolgáltatások tartoznak a közfinanszírozás (társadalombiztosítás) körébe?

• Hogyan teremtik meg az egészségügy finanszírozásához a forrásokat?

• Hogyan finanszírozzák a szolgáltatókat?

• Milyen jellemzői vannak a szolgáltatási rendszernek?

• Milyen jellemzői vannak a szabályozásnak?

• Hogyan biztosítják a humán és tárgyi tényezőket az egészségügyi rendszer működéséhez?

Az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékelése

• Teljesítmény: alapvető célok elérésének a mértéke

• Koncepcionális keret

– A teljesítmény értelmezése

– Ok–okozati összefüggések az egészségügyi rendszerben – Megfelelő indikátorrendszer kialakítása

• Információs rendszer

• Elemzés, interpretáció

• Felhasználás a gyakorlatban

• A teljesítménymérés rendszerének, működésének

az elemzése

A teljesítmény értékelésének

leggyakrabban alkalmazott kritériumai

• A lakosság egészségi állapotának javítása

• Védelem a betegség pénzügyi kockázatától

• A betegek / állampolgárok elégedettsége

– az egyének igényeire való reagálóképesség értelmezhető a minőség egyik komponenseként is)

• Egyenlőtlenségek csökkentése (méltányosság, igazságosság)

• Hatékonyság

• Minőség

• Az emberi élet védelme (része lehet az egészségi állapot javításának)

• Az emberi méltóság védelme (része lehet az elégedettségnek)

• Egyéni szabadság érvényesülése (része lehet az elégedettségnek)

• Finanszírozhatóság

• Az egészségpolitikai döntéshozatal transzparens, számonkérhető

A megfelelő minőség kritériumai

• Megfelelő struktúra (emberi erőforrás, technológia)

• Megfelelő folyamat (jól szabályozott)

–

–

–

–

– páciens számára elfogadható (etikus, rövid várakozási idő stb.)

• Eredményesség (egészségnyereség)

A hatékonyság fogalma

• Technikai hatékonyság

– az adott szolgáltatás előállítási költségének a minimalizálása

• Költséghatékonyság

– egy adott egészségi probléma kezelésére rendelkezésre álló alternatív technológiák közül az a költség-hatékony, amely

egységnyi egészség-nyereséget a legkisebb ráfordítással ér el

• Allokatív hatékonyság

– akkor érvényesül, ha az egészségügy rendelkezésre álló

erőforrásokkal – a technikailag hatékony – szolgáltatások olyan kombinációját állítják elő, amely maximalizálja a társadalom szintjén elérhető egészség-javulást (egészség-nyereséget)

Koncepcionális keret az egészségügyi rendszerek teljesítményének értékeléséhez:

az OECD egészségügyi minőségi indikátor-rendszere (HCQI Project)

Egészségi állapot

Az egészségi állapotnak az egészségügyön kívüli befolyásoló tényezői

Az egészségügyi rendszer teljesítménye How does the health system perform? What does

this performance cost?

Dimenziók

Minőség Hozzáférés Költség

/ kiadás Szükség-

letek

Getting better Staying healthy

Living with Illness or disability Coping with

end of life

Hatásosság Biztonság

Responsiveness/

Páciens- központúság

Hozzá- férés

Health system design, policy and context

Hatékonyság (makro és micro-economic efficiency)

Equit y

Forrás: (Kelley and Hurst, 2006 )

Input – output – outcome : a hatékonyság mérése

Outcomes

Az életévek számának és minőségének a növekedése

Outputs

Az ellátott betegek száma, etc. Inputs

Naturális mértékegységben mérve (orvosok száma,

kórházi ágyak, etc.) Pénzbeli mértékegységben

mérve

Költség-hatékonyság Cost-effectiveness

Technikai hatékonyság Technical efficiency

Forrás: (Häkkinen and Joumard, 2007)

Indikátorrendszerek:

nemzetközi szervezetek

• EU: European Community Health

• Indicators (ECHI)

• EU: Sustainable development Indicators

• OECD: Health at a Glance

• OECD Health Care Quality Indicators Project

• WHO: Monitoring and evaluation of health

systems strengthening framework

Indikátorrendszerek:

néhány ország példa

• DUTCH HEALTH CARE PERFORMANCE REPORT 2008

• USA: Commonwealth Fund. „Why Not the Best? Results from the National Scorecard on U.S. Health System Performance”, 2008

• Nagy-Britannia: NHS Performance

Framework

76 81 88

84 89 89

99 97

88 97

109 106

116 115 113

130 134 128

115

65 71 71 74 74 77 80 82 82 84 84 90 93 96 101 103 103 104 110

0 50 100 150

France Japan

Australia Spain

Italy Canada

Norway Netherlands

Sweden Greece

Austria Germany

Finland New

Zealand Denmark

United Kingdom Ireland

Portugal United States

1997/98 2002/03

Az egészségügyi rendszer eredményességének egyik mutatója: az „elkerülhető” halálokokból

eredő halálozás

A kellő időben nyújtott megfelelő terápiával nagymértékben befolyásolható halálokokból eredő 75 éves kor előtti halálozás (100 ezer lakosra), 2002/03

Az egészségpolitika (reformok) által befolyásolható / alakítandó

tényezők

• Forrásteremtés

• Szolgáltatók finanszírozása

• Szervezeti / intézményi struktúra

• Szabályozás

• Magatartási minták / szokások / nézetek

(páciensek, orvosok stb.)

Egészségügyi rendszer: eszközök, instrumentális és alapvető célok

Forrás: (Hsiao and Heller, 2007)

MARKOÖKONÓMIAI

FELTÉTELEK KULTÚRA MODELLEK

(Modell országok)

Forrás: Harvard Team, 1997 POLITIKA,

TÖRTÉNELEM

INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK

TELJESÍTMÉNY KRITÉRIUMOK ALLOKATÍV HATÉKONYSÁG

AZ ELLÁTÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS

TECHNIKAI HATÉKONYSÁG SZOLGÁLTATÁSOK MINŐSÉGE

EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT, ESÉLY EGYENLŐSÉG

KOCKÁZAT KÖZÖSSÉG, A TÁRSADALOM ELÉGEDETTSÉGE AZ ÁLLAM

SZEREPE

TÁRSADALMI ÉRTÉKEK

SZIMBÓLUMOK, NÉZETEK

FORRÁSTEREMTÉS (intézményi rendszer, szolgáltatás csomag)

FINANSZÍROZÁSI MÓDSZEREK

SZOLGÁLTATÁSOK (SZERVEZTI RENDSZERE) EGÉSZSÉGPOLITIKAI STRUKTÚRA

(szereplők, a hatalom eloszlása) Az egészségpolitika folyamata

AZ EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER STRUKTÚRÁJA

(közületi/magánszektor, verseny/szabályozás)

Az egészségügyi rendszer társadalmi, gazdasági és

politikai kontextusa

Irodalom

• Black, N. and Gruen, R. (2005), Understanding Health Services, Open University Press

• COM(2009) 567: Commission Communication Solidarity in health: Reducing health inequalities in the EU

• Figueras,J. et al. (2008), Health systems, health and wealth: Assessing the case for investing in health systems. WHO, Copenhagen

• Folland, S. et al. (2008), The Economics of Health and Health Care (Fourth Edition), Pearson Education

• Hsiao, W. and Heller, P. (2007), What Should Macroeconomists Know About Health Policy? IMF Working Paper. WP/07613. International Monetary Fund

• Kelley, E. and J. Hurst (2006), Health Care Quality Indicators Project: Conceptual Framework Paper, OECD Health Working Papers, No. 23

• Murray, C. – Frenk, J. (2000), A framework for assessing the performance of health systems. Bulletin of the World Health Organisation, 2000, 78(6)

• Häkkinen, U. and Joumard,I. (2007), Cross-country analysis of efficiency in OECD health care sectors: Options for research, Economics Department Working Papers, No. 554

• Smith, P.C. (ed.) (2009), Performance measurement for health system improvement:

experiences, challenges and prospects, Cambridge University Press, 2009