A NYELV- ÉS S Z É P T U D O M Á N Y I O S Z T Á L Y K Ö R É B Ő L
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA AZ I OSZTÁLY R E N D E L E T É B Ő L
SZERKESZTI
S Z I N N Y E I J Ó Z S E F
OSZTÁLYT1TKÁR
XXV. KÖTET. tí. SZÁM.
A XVII. SZÁZAD
MAGYAR LÍRAI KÖLTÉSZETE
SZÉKFOGLALÓ ÍRTA
. ALSZEGHY ZSOLT
L. TAG
FELOLVASTA 1934. OKTÓBER l . - É N .
B U D A P E S T
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1935.
A XVII. SZAZAD
MAGYAR LÍRAI KÖLTÉSZETE
SZÉKFOGLALÓ ÍRTA
ALSZEGHY ZSOLT
L. TAG
FELOLVASTA 1934. OKTÓBER l . - É N .
BUDAPEST
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 1985.
P A L L A S IROD. É S N Y O M D A I R.-T., B u d a p e s t , V., H o n v é d - u . 10.
(Felelős: T i r i n g e r K á r o l y igazgató.) — T á v b e s z é l ő : 20-5-67, 20-5-68, 20-5-69.
v i l á g á b a n élt. Örökségül a t e r ü l e t i és v a l l á s i m e g o s z t o t t s á g á t k á t k a p t a s v e l ü k a P r i v a t u m C o m m o d u m n a k m i n d a z t a r o m l o t t - s á g á t , a m e l y e t a X V I . század m o r a l i s t á i versben és p r ó z á b a n h i á b a o s t o r o z t a k . A nemesség, a m e l y n e k s a j á t o s a l k o t m á n y - t a n a W e r b ö c z i a l a p j á n e s z á z a d b a n épül ki, a haza f o g a l m á t a m a g a közösségével azonosítja — de i n k á b b az é r d e k e i t , m i n t az é r d e m e i t h a n g s ú l y o z z a . N á d a s d y F e r e n c k e s e r ű e n p a n a s z o l j a : p u h a s á g , henyeséií, dobzódás d o l g a i f j a i n a k ; az erejebeli v a g y p r o c a t o r v a g y k a l m á r , az örege, midőn eszesedik s veszi h a z á j a r o m l á s á t észre, m á r cselekedetre a l k a l m a t l a n lévén, t a n á c s a n e m kedves, k i t n é m á v á tesz az i g a z m o n d á s , midőn s z e m é r e v e t t e t h e t i k , hogy i f j a b b lévén, m i é r t a z t nem k ö v e t t e , az m i t vénségében tanácsol.2 E g y n é v t e l e n azon kese- reg, h o g y a n e m e s b e n nincsen semmi i s t e n e s t e k i n t e t ; k e v é l y , h a m i s s á g b a n élni i g e n g y ö n y ö r k ö d i k ; beszédében t r á g á r s á g , latorság, c s ú f o s szemtelenség v a g y o n ; húz, von, prédál, kóbo- rol, teszen, a m i t t e h e t ; semmire e g y é b r e , csak p é n z - g y ü j t e n i jók.8 B ű n e i n e k l a j s t r o m á b a n ott v a n a k e g y e t l e n k e d é s , a sok részegeskedés, a b u j a öltözet, az e g y m á s r a t ö r é s , a lelki r e s t - ség.4 Még a szelídebb erkölcsbírók is szomorúan á l l a p í t j á k m e g :
«Pénzen jár az v i l á g , s pénz ő t a l y i g á j a » .6
H a a sok v á d a t nem is vesszük szószerint, az k é t s é g t e l e n , hogy a f o l y t o n o s hadakozások a nemesség erkölcsi m e g j a v u - l á s á r a nem a d t a k a l k a l m a t o s s á g o t . A szívek i l y e n k o r i n k á b b m e g k e m é n y ü l n e k , az önzés e l h a t a l m a s o d i k , a k e g y e t l e n s é g t o m - bol. Az é l e t n e k ezt a s ú l y á t elsősorban a j o b b á g y s á g érezte, de t a p a s z t a l t a m a g á n a városi polgár is, a m i k o r f e g y v e r e s h a t a l o m
1 Székfoglaló értekezésül felolvasta a M. T. Akadémia 1934. okt. 1-i ülésén.
» Nádasdy Ferenc Orafi'oja. 1668. Tört. Tár. 1896. 101. s k. 1.
3 Imago vérit atis. Részei a Tört. Tár. 1888., Apor P. verses müvei közt és az Erd. Muz. 1901.
4 Az országok romlásáról írott könyv (16591 ajánló verse.
5 Rimay J á n o s : Kerekded ez világ . . . (Munkái, 1904. 90. 1.)
188 1 I •
szállta meg a várost, a nemesség is, h a b i r t o k a és l a k h e l y e a h a d a k vonalába került. É s nemcsak idegen hadak p u s z t í t a - n a k : a század a t e s t v é r h á b o r ú k kora, benne a külső ellenség — kevés h a d j á r a t kivételével — a p á r t o k r a szakadt m a g y a r s á g segítője-pusztítója. Ha van, akiben fellángol az eszme : e g y s é g r e hozni és ezzel erőssé t e n n i a m a g y a r s á g o t — az irigység, kicsi- nyesség, félreértés, f é l t é k e n y s é g azt is tétlenségre k á r h o z t a t j a . A k i e század t ö r t é n e t é t lapozza, valóban úgy érzi: v a l a m i kemény b ü n t e t é s n y o m j a a magyarságot, valami bűnnek ke- serves á t k a !
I s t e n büntetésének t u d t a és vallotta már az előző század is a török veszedelmet. «Mert I s t e n n e k indítása nélkül — í r j a K á r o l y i G á s p á r1 — még csak szívébe is nem jönne az török császárnak, hogy M a g y a r o r s z á g o t rontassa, ha az I s t e n nem i n d í t a n á az ő szivét. É s az Isten nem súgná az ő filébe, h o g y f e l f e g y v e r k e z z é k , az m i n t az próféta mondja.» A X V I . század protestáns írói az okot, a b ű n t a katolicizmusban — a m i n t ők m o n d o t t á k : a b á l v á n y o z á s b a n — jelölték m e g ; de a védekezni kezdő katolicizmus viszont r á m u t a t o t t a p r o t e s t a n t i z m u s és török veszedelem kezdetének összeesésére. «Ha az m a g y a r nemzetséget Isten ezelőtt szerette, o l t a l m a z t a és f e l m a g a s z t a l t a : ha dücsősségbe, bőségbe, békességbe t a r t o t t a mind addig, m í g az mi h i t ü n k ö n és v a l l á s u n k o n v o l t : ha a k k o r kezdett rom- l a n i és pusztulni, mikor az t i u j tudomántok támada» — nem világos-e a kapcsolat, kérdi P á z m á n y kemény szóval. 2 É s a fele- lősségrevonás nemcsak a t ö r ö k pusztítást h a n g o z t a t j a , hanem az erkölcsi eldurvulást is.
Ez a beállítás teszi a századforduló legfontosabb problé- m á j á v á a k é r d é s t : melyik az ősi vallás, v a g y — a h o g y a mindennapos h i t v i t á k f o g a l m a z t á k : megvolt-e a k á l v i n i z m u s Calvin e l ő t t ?8 Nemcsak teológiai kérdés ez, hanem p o l i t i k a i is. É s épen ezért olyan szenvedélyes a v i t a fölötte, mert a m a g y a r s á g szenvedéseinek okozóját l á t j a egymásban a k é t ellentétes fél. De épen ezért általános is a v i t a : minden gyülekezés, ünnepi és h é t k ö z n a p i e g y a r á n t , és minden t á r s a - dalmi r é t e g f e l v e t i : a kereskedő boltjában, az iparos műhelyé- ben, az u t c á k és terek n y i l v á n o s s á g á b a n a vallás ősiségének, t e h á t igaz voltának kérdése a beszélgetés t á r g y a .4 Mivel a felelősség vállalásáról v a n szó, a kérdés n y o m á n gyűlölség f a k a d . «A keresztény nevet viselők között olyan igen elára- dott a gyűlölség — v a l l j a az e g y i k vitázó6 — hogy i m m á r
1 Két könyv. 1563. (M. írod. Ritk. V. 51. 1.)
2 Felelet az Magyari István prédikátornak. 1603.
3 Posaházi Jánosnak Kis Imre nevű jesuita páterrel való vetekedése.
1666. Tudósító levél.
4 Monoszlai András: De invocatione Sanctorum. 1589. Ajánló levél.
6 Fövenyen épített ház romlása. 1666. Aj. lev.
184
k e t t e n a v a g y h á r m a n a l i g t a l á l k o z h a t n a k e g y b e e g y u t ó n , a l i g m u l a t h a t n a k e g y a s z t a l n á l ú g y , h o g y a v a l l á s f ö l ö t t n e l e g y e n kocódások és a m i a t t e g y m á s ellen való m e g b é k é l h e t e t - len gyülölségek.» Ebből a szemszögből é r t j ü k meg, h o g y a X V I I . század m a g y a r i r o d a l m á n a k vallásos a jellege, a v a l l á s i g a z á n a k kérdése az u r a l k o d ó probléma.
A század h i t v a l l ó fia a m a g a v a l l á s á t nemcsak az ész, h a n e m a szív d o l g á n a k is érezte. K e m é n y J á n o s a z é r t d ö b b e n m e g a n n y i r a , a m i k o r m e g t u d j a , h o g y első felesége p á p i s t a ; nem is n y u g s z i k addig, m í g h a r m a d e s z t e n d ő r e á t nem t é r í t i .1 B e t h l e n Miklós is m e g é r t i a n y j á t , a k i á t o k k a l s ú j t j a p á p i s t á v á l e t t l e á n y á t .2 A nemesi v é g r e n d e l k e z é s e k b e n csaknem á l l a n d ó az i l y e n f a j t a z á r a d é k : « M i n d e z e k e t az édes f e l e s é g e m n e k ú g y h a g y o m , h o g y igaz r e f o r m a t s helvetica r e l i g i ó b a n á l l h a t a t o s l é g y e n , és p á p i s t a e m b e r h e z f é r j h e z ne menjen, se p á p i s t a cere- m ó n i á k k a l se t i t k o n , se n y i l v á n ne éljen, sőt p á p i s t a s z o l g á k a t és cselédet t u d v a és s z á n t s z á n d é k k a l ne t a r t s o n . H a p e n i g l e n k ü l ö n b e n cselekednék . . . m i n d e n jószágimbul . . . elessék.«8
Mindez a z t m u t a t j a , h o g y e század l e g t ö b b e t a v a l l á s d o l g á - v a l t ö r ő d ö t t .
N y i l v á n v a l ó , h o g y az irodalomból is a vallásos t e r m é k e k é r d e k e l t é k . De n e m c s a k a v i t a t k o z ó t e r m é s z e t ű e k , h a n e m az erkölcsöt építők is. «Mivel, k e r e s z t é n y , bizonyos v a g y ebben, h o g y I s t e n n é l k ü l segedelem n i n c s e n : h á t m a g a d b u z g ó k ö n y ö r - gésre szoktasd» — a j á n l j a Szenczi Molnár A l b e r t i m á d s á g o s k ö n y v e élén (1621) e g y figyelmeztető versike. A k o r n a k t e h á t bő az i m á d s á g k ö n y v - t e r m é s e is. T ö b b n y i r e elmélkedő j e l l e g ű e k , a m e l y e k az ismert i m a k ö n y v e k m o n d a t a i h o z f ű z v é n g o n d o l a t o - k a t , az i m á t m é l y í t i k e l — v a g y az élet e g y e s m o z z a n a t a i - hoz kapcsolnak e g y - e g y m e l e g f o h á s z t . A derék P é c h i L u k á c s m á r 1591-ben m a g y a r u l t o l m á c s o l j a «Szent Á g o s t o n d o c t o r n a k elmélkedő, m a g á n beszélő és n a p o n k é n t való i m á d s á g i t az k e r e s z t é n y a t t y a f i a k n a k épületire» ; P á z m á n y K e m p i s t f o r d í t j a le, a l u t e r á n u s Madarász M á r t o n «Szent B e r n á r d a t y á n a k szép á j t a t o s e l m é l k e d é s i t » ; de v i l á g i a k is g y ű j t e n e k , f o r d í t a n a k , í r n a k imádságos k ö n y v e k e t , m i n t Nádasdi P á l , T a s i G á s p á r , W e s s e l é n y i I s t v á n ,4 a f e j e d e l e m Apafi.6
Az irodalom t e h á t a X V I I . században elsősorban a lélek szolgálata. Nem a f o r m a , h a n e m a t a r t a l o m a f o n t o s . A val- lásos irodalomnak ezt az e l v é t m á r Monoszlai A n d r á s í g y fogal-
1 Kömény János Önéletírása. (Szalay L. kiadása. 1856. 234. 1.) 2 Gr. Bethlen Miklós Önéletírása.. (Szalay L. kiad. 1858. 237. 1.)
» Rozsályi Kún István 1659. febr. 18-án kelt végrendelete. (Károlyi-család oklevéltára, IV. 388.) Ugyanilyen figyelmeztetés katolikus részről pl. Pázmány P. prédikációiában: Pünk. u. XXIII. vas. (Egyetemi kiad. II. 631. 1.)
4 Századok. 1880. 164. 1.
5 Magános könyörgései. Kristóf György kiad. 1930.
185 2
mazta m e g :1 «Nem azon kell a keresztény e m b e r n e k veszekedni, m e l y ékesen szólhat, m e l y szépen, tudósán beszélhet, mi módon az e m b e r e k e t hamis t u d o m á n y á v a l éktelen v é t k e k r e és t é v e l y - gésekre vezethesse, k ö n n y ű dolog ez; h a n e m azon kell min- dennek l e n n i szent P á l l a l , h o g y v a l a m i t cselekszünk, minde- n e k e t c s e l e k e d j ü n k f e l e b a r á t i n k n a k é p ü l e t i r e és előmenetire».
A lélek m e g j a v í t á s á b a n elért eredmény az értékmérő, nem az ékesenszólás. A legtöbb író a maga m e g s z ó l a l á s á n a k n y e l v é ü l is csak a meghódítandó közönség kedvéért h a s z n á l j a a m a g y a r t .
Gróf B e t h l e n Miklós még szükségét érzi a n n a k , hogy í g y szabadkozzék önéletírása2 elején: «Nem i r t a m deákul, noha bizony n e k e m k ö n n y e b b és alkalmatosb is l e t t volna deákul i r n o m ; n e m u g y értem, m i n t h a deákul j o b b a n t u d n é k , m i n t m a g y a r u l , m e r t ezzel bizony nem kérkedhetem, nem is kérkedem, hanem a z é r t , hogy a deák n y e l v az ő bősége és a n n y i száz esztendők a l a t t a sok n a g y elméktől l e t t e x c o l á l t a t á s a m i a t t a l k a l m a t o s a b b a dolgok leírására a m a g y a r nyelvnél». Csak a század vége felé h a n g z i k fel a m a g y a r n y e l v szépségén é r z e t t büszkeség. Landovics I s t v á n3 már dicsekedve m o n d j a : «Kevés szóval s z o k t a a m a g y a r azt kimondani, a m i t mások hosszú beszél-
getéssel rebesgetnének,és a z é r t h a ki az hívságos dicsőségnek kere- , sését sok móddal ócsállaná, hozzá szólván a m a g y a r csak azt mon- d a n á : nem kell a jó bornak cégér». Ez a l e l k ü l e t m á r megbecsüli a m a g y a r n y e l v e t . « A m i n t ezen dicsőséges n e m z e t — í r j a elő- szavában — nem vándorol idegen országokba, h o g y m a g a hazá- j á n a k szük v o l t á é r t azokban maradandó l a k á s t keressen, u g y soha
azon nem busult, h o g y az ő nyelve m á s o k k a l nem közös . . . A n n a k o k á é r t akinek kedves a haza, k e d v e l j e n y e l v é t is».
A p o é t á n a k k é t t í p u s a k o n s t a t á l h a t ó . A z e g y i k r ő l Beniczky P é t e r tesz vallomást, a m i k o r ezt mondja «Más dolgom nem lévén, h e n y é l é s t kerülvén, f o g t a m az r i t m u s i m h o z » E n n e k a t í p u s n a k a verselés unaloműző foglalkozás. K o h á r y I s t v á n is í g y szabadkozik f ű z f a - v e r s e i élén :b
Nem tud ugyan h a j d ú harangot önteni, de magát mulatva jól t u d j a kongatni, én is, bár ne t u d j a m a verset csinálni, t u d o m de azt rontva iidömet mulatni.
Senki de az h a j d ú t minthogy meg nem szólja, h a r a n g kongatását á m b á r szintén hallja, s hogy harangot nem önt, azért sem csúfolja, m e r t az harangöntés nem ő hivatalja.
1 De invoc. Sanctorum, 1589.
8 Id. m ü . 9. 1.
' Novus succursus. 1689. 434. 1.
4 Magyar rithmusok. 1670. II. rész. 1.
s A meggyükerezett rabságos bánatnak keserves busulással elterjedet ágain kinőtt Fűzfa versek. Ajánlás.
Senki hát engem is meg nem szól, gondolom, füzfaverseimért, mert nem hivatalom
a vers csinálása, s hogy most azt koholom, hajtott arra csupán henyélő unalom.
De K o h á r y t u d j a , hogy poétává nem az unalom teszi az e m b e r t . Önmagáról őszintén m e g v a l l j a , hogy Apollónak soha- sem szolgált, a Parnassus h e g y é t nem j á r t a , Pegasus k ú t j á n a k f o r r á s á t nem itta, a versszerző M ú z s á k n a k kedvében sohasem v o l t ;1 s noha álom-versében u g y a n c s a k kiaknázza Ovidiust, G y ö n g y ö s i mesterét, érzi, hogy G y ö n g y ö s i t a poétaságban el nem érheti. Nem mintha ezzel valami megszégyenülés é r h e t n é : k a r d j á v a l szolgálja I s t e n é t és k i r á l y á t , s ezt a szolgálatot sok- kal többre t a r t j a . É p ú g y mint Z r í n y i Miklós, aki Homeros és Vergilius fölött büszkén kérkedik azzal, «hogy az én profes- sion! a v a g y mesterségem nem az poesis, hanem nagyobb s jobb o r s z á g u n k szolgálatjára annál». P e d i g Z r i n y i a maga költői m u n k á j á t is olyan jelentősnek t a r t j a , hogy azt i r i g y üdő, sem t ű z el nem b o n t h a t j a , sem az ég h a r a g j a , sem vas el nem r o n t - h a t j a , sem az n a g y ellenség, i r i g y s é g nem á r t h a t annak.
De Z r i n y i már nem is ennek az első típusnak a megsze- mélyesítője. Az ő poézise már a t u d ó s poéta alkotása. E z t a t í p u s t a legvilágosabban R i m a y J á n o s jellemezte, amikor t e r - v e z e t t előszavában2 Balassa B á l i n t költői egyéniségét értékelte.
Balassa l í r á j á b a n «tudományos elmébül í r t tudós énekeket» lát, m e l y e k b e n «ítéletet is t e h e t n i mind tudományáról s mind el- méje bővelkedéséről, melybe mind az theologiának felséges b á n y á j a ércéből o l v a s z t a t o t t tündöklő fényes a r a n y á t s mind az philosophiának tekintetes ö r v é n y e mélységéből meritett n e k t á r j á t b á g y a d t szemgyönyörködtetéssel, szomjú nyelv, száj- elevenitéssel igen benne h a d t a s e l v e g y í t e t t e is, szenyezte (színezte) is ezekkel igen irását, u g y hogy az h i s t ó r i á k n a k széles e l t e r ü l t mezein való szép gabonavetési, az poéták írási- n a k külömb-külömb szinnel ékeskedő örvendetes kertei virág- j á n a k i l l a t i között is e l a l t a t h a t j a az énekek olvasásában ember
az elméjét». Balassa érdeme t e h á t az, hogy «az Helikon erde- j é n e k k i s á r n y é k á b a n éneklő s beszélő Musák» szavát m a g y a r r á
t e t t e ; azt az irodalmat tolmácsolta és honosította meg a m a g y a r é g a l a t t , amely elsősorban szépségével hódított világszerte.
T o l n a i Balog J á n o s dicsőítő verse B a l a s s á n a k «tudós szóló n y e l v é t » , n a g y szerelmét és bölcs elméjét ü n n e p l i ; a X V I I . században ezt a t í p u s t — a B a l a s s a - k u t a t ó k által f e l d e r í t e t t világirodalmi gyökerektől egyre jobban elszakadva — a szerelmi és o k t a t ó lira képviseli.
1 Keseredet rabnak búban úszva, s annak terhét húzva ébren alvva látót álma. 4. 1.
2 Munkái. 1904. 251. 1.
187 2*
Nehéz arról számot adni, h o g y m i t v á r t e korszak m a g y a r - sága a poétáktól. Azok k ö z ö t t a versek között, a m e l y e k I I . R á k ó c z i G y ö r g y szerencsétlen lengyelországi h a d j á r a t á t s i r a t j á k , az e g y i k1 í g y i n d u l : « P o é t á k hol v a t t o k ? T a l á m mind alusztok ? Hogy n e m sirassátok E r d é l y n e k romlását» . . . E z a s ó h a j m u t a t j a , h o g y a X V I I . század m a g y a r j a is a m a g a ö r ö m é n e k - f á j d a l m á n a k verses tolmácsolását k í v á n t a a verselni t u d ó poétától. A poéta pedig legtöbbször nemcsak a s a j á t l e l k é n a k a r a verses megszólalással k ö n n y í t e n i , hanem e g y közösség érzésének a k a r s z á r n y a t adni. Egyéni forrása ellenére is kol- l e k t i v t e h á t ez a líra; a közösséghez való ú t j á t a dallam biz- t o s í t j a . É p a z é r t r i t k á n köti m e g az énekes még a versfők név- v a l l o m á s á v a l i s : érzi, h o g y nem a személyéhez fűző kapocs, h a n e m az érzés kifejezésének t a l á l ó volta a fontos benne. A z írói t u l a j d o n jeletőségét r i t k á n ismerik f e l : m a g u k is minden a g g á l y n é l k ü l h a s z n á l j á k k i a t a r t a l o m és kifejezés sablonját.
N e m k ü l ö n ü l el világosan, de e g y e s jelekből2 a r r a lehet k ö v e t - k e z t e t n i , h o g y különbséget l á t n a k a poéta és az énekszerző között. A poéta a klasszikus példákon művelt verselő, az ének- szerző egyszerűbb, t a n u l a t l a n a b b tolmácsolója a szívnek. D e azért a t u d ó s poéta köntösét szívesen v e n n é k m a g u k r a : i n n e n a k l a s s z i k u s mitológia és t ö r t é n e t m o t í v u m a i n a k g y a k o r i csillogtatása. Viszont é p a z é r t , m e r t a közösség ízlésének a k a r az énekes megfelelni, h a n g b a n és f o r m á b a n illeszkedni ó h a j t a divatos, a XVI. századból á t n y ú l ó lírához. B a l a s s a B á l i n t ú j s á g a a századfordulóval v á l i k irodalmi m i n t á v á . E g y é n i s é g t e h á t nehezen érhetik meg, hisz m i n d e n újság, még Szenczi Mol- n á r A l b e r t zsoltárai is, csak nehezen t u d j á k a közönséget meg- h ó d í t a n i . A század lírai terméséből t e h á t i n k á b b a közösséget, a n n a k gondolkodását, érzését és ízlését i s m e r j ü k meg, m i n t egyes p o é t á k a t .
I I .
Az e g y h á z i énekek g y ű j t e m é n y é n e k közzétételére már a X V I . század harmincas éveiben gondolt a m a g y a r protestan- tizmus.3 A század második felében Szegedy Gergely kiadásai.4 H u s z á r G á l isteni dicséretei6 és az abban lévőket felhasználó Bornemissza Péter-féle é n e k e s k ö n y v ,8 L i t e r á t u s F e r e n c 1566-ik évi v á r a d i g y ű j t e m é n y e7 és az 1593-ban m e g j e l e n t b á r t f a i
1 Tatár rabok éneke. 1657. (Decsi kódex).
! Pl. Vásárhelyi daloskönyv, 60. dal.
» Gálszécsi István: Énekeskönyv. Krakkó. 1536. V. ö. M. K. Szle. 1887. 215.
* Az 1569. évinek facs. kiadása Szilády Árontól: M. T. Akadémia, 1893.
' Az 1574. évi kiadás maradt csak reánk. Az eperjesi példányt Frenyó- Lajos t a n á r úr közvetítéséből h a s z n á l t a m .
6 1582. Huszár Gálhoz való viszonyáról R. M. K. T. VIII. 438. lapján Dézsi
7 M. K. Szle. 1892/93. 219. 1. (Akad. Mscr. 4-r. 213.)
k ö t e t1 lehetővé t e t t e , hogy a század e g y h á z i énekkészlete min- den n a g y o b b protestáns gyülekezetbe eljusson. A különböző g y ű j t e m é n y e k összefoglalására is m e g t ö r t é n t a kísérlet Gönczi G y ö r g y debreceni k i a d v á n y á b a n .2 A X V I I . század e g y h á z i énekkincsének ezekben az énekeskönyvekben v a n a forrása: nem- csak a protestánsok, de — egy i d e i g — m é g a katolikusok is i n n e n merítenek. S z i l v á s ú j f a l v i I m r e azonban, aki 1602-ben a Gönczi- féle g y ű j t e m é n y t ú j r a sajtó alá rendezi, r á m u t a t arra is, hogy a X V I I . század ezzel a készlettel nem elégedhetik meg. É r d e - kes előszavában sajnálkozik azon, hogy nincs teljes zsoltár- f o r d í t á s u n k — B o g á t i Fazekaséról nem t u d o t t — sőt a meg- lévő egyes fordítások sem hívek, hanem többé-kevésbé ragasz- kodó u t á n k ö l t é s e k . Azt is panaszolja, h o g y az egyházi énekek közé sok oda nem tartozó keveredett.8 A továbbfejlődésnek t e h á t korántsem v á g j a el ú t j á t — és g y ű j t e m é n y é n e k további kiadásai c s a k u g y a n állandóan g y a r a p o d n a k a X V I I . század f o l y a m á n .
K o n z e r v a t í v a b b felfogás vezette az Öreg gradual össze- á l l í t ó i t : Keserűi D a j k a J á n o s t és Geleji K a t o n a I s t v á n t (1636).
K ö n y v ü k n e k a n y a g á t a X V I . század kéziratos g r a d u á l j a i b ó l m e r í t i k — innen a feltűnő egyezés a B a t t h y á n y - k ó d e x n e k n e v e z e t t régi g r a d u á l l a l ; m a g u k csak j a v í t g a t j á k , «az keresz- t y é n i h i t n e k és vallásnak r á m á j á r a s z a b j á k és az notákhoz a l k a l m a z t a t o t t ékes versekre f o r m á l j á k » a legnagyobbrészt középkori eredetű h y m n u s o k a t ; a «nem l i t e r a l i t e r , hanem csak peripbrastice, azaz bővebbedkén való k ö r ü l j á r ó beszéddel» tol- mácsolt zsoltárokat K á r o l y i Gáspár prózai f o r d í t á s á v a l pótolják,
« v e r s e n k é n t s z a g g a t v á n az nótával való éneklésre» azt. G y ű j t e - m é n y ü k n e k a líra története szempontjából nincs is jelentősége.
H a e l f o g a d j u k K a n y a r ó feltevését, h o g y a székelykeresz- t ú r i gimnázium 12-r. énekeskönyve 1607-ben Thoroczkay Máté gondoskodásából j e l e n t meg,4 az u n i t á r i u s énekkészletet m á r a század legelején a r e f o r m á t u s c a n t i o n a l é k t ó l lényegesen elté- rőnek kell í t é l n ü n k ; nemcsak Bogáti F a z e k a s kilenc zsoltára ú j benne, egyéb zsoltárok is, fohászok is más forrásból kerül- t e k bele.6 Az u n i t á r i u s egyházi ének t o v á b b i gazdagodásának
1 Akadémia k ö n y v t á r a : R. M. Ir. Qu. 294.
2 Első kiadása állítólag 1590. Reánk maradt legrégibb kiadása 1592-ből.
Tanulmányom az 1602., 1620., 1635., 1652., 1680., 1683., 1691. és 1700. évi kiadás szövegeit vizsgálta át. Az 1602. évit a gyulafehérvári papnövendékek szíves másolata j u t t a t t a hozzám. A bővülést jelzi Kálmán Farkas is az Akadémia könyviárába jutott példányaiban. Értékes jegyzetei az Akadémia k é z i r a t t á r á b a n : Ivr. 24. sz. M. írod. és 8r. 5 8 : Éneklexikon.
8 Bornemissza énekecskéjére gondol: Gyermekek rengetésére, és Tasnádi Péter Horatius-parafrázisára: Látod mely rövid...
4 Ker. Magvető: 1871. 96. 1. és 1895. 325. 1.
8 Pl. a 66., 86., 53., 88., 111., 113., 117., 147. ps. A 88. magáé Thoroczkay Máté-é, 125. Thordai Benedeké, stb.
184
csak e g y n y o m t a t o t t t a n ú j a v a n még e századból: a H e l t a í m ű h e l y é b e n megjelent Thordai-íéle énekeskönyv, a m e l y első- sorban m a g á n a k T h o r d a i n a k n é h á n y zsoltárával bővült.1
Az evangelikus e g y h á z a k énekkészletében lényeges ú j s á g o t a század végén Acs M i h á l y Zöngedező mennyei i á r a2 szer- zett, l e g i n k á b b a német l u t h e r i e g y h á z a k eddigi m a g y a r f o r - d í t á s b a n meg nem j e l e n t énekeivel.
Mégis a X V I I . század p r o t e s t á n s énekköltészetét egysé- gessé teszi nemcsak az egyező énekszövegek bősége, h a n e m a t a r t a l m i és formai közösség is. N é m e t h y Mihály, a kolozs- v á r i ecclesia lelkipásztora, 1679-ben k i f e j t i ,8 hogy «az ecclesiák- ban szabad a Soltárokon k í v ü l szent í r á s b a n szedegetett É n e k e - k e t is é n e k e l n i . . . m i n e m ű e k : 1. a Soltárokból s z e d e g e t t e t e t t szép é n e k e k : mert azok azon m a g y a r á z a t t y a a nehéz S o l t á r o k - nak, s a kösség is jobban érti s h a m a r á b b t a n u l h a t t y a . 2. az Invocatiok, m e l l y e k merő könyörgések, a T a n í t ó é r t ; az i g e h a l l g a t ó kösségért. 3. az I n n e p i énekek, mellyek szépek s j ó k , és épületesek . . . 4. A L i t á n i á k s Passió, ahol a g y e n g e kös- ség b o t r á n k o z t a t á s a n é l k ü l el nem h a g y a t t a t h a t n a k . » Í m e a t i p i k u s énekeskönyv-szerkezet, a n n a k összes műfajai.
A X V I I . században legkevesebb a bővülés a zsoltárokból szedegettetett énekek («a zsoltárokból való isteni dicséretek») f a j á b a n . Természetes is, hiszen a h a r m i n c a s évektől kezdve a Gönczi-féle énekeskönyv rendesen Molnár z s o l t á r f o r d í t á s a i v a l e g y ü t t l á t napvilágot, a híveknek t e h á t rendelkezésükre áll a z értelmes és szép zsoltárfordítás. A m i ú j p a r a f r á z i s adódik, az a zsoltárt épúgy a kor viszonyaihoz f o r m á l j a , m i n t a X V I . s z á z a d - beliek. A 69. ps. az e l h a g y a t o t t s á g n a k és Istenhez m e n e k ü l ő bizalomnak olyan fenséges megszólalása, h o g y B a r á t I s t v á n X V I . századi fordítása u t á n e kor e g y i k névtelenje is b e n n e t a l á l h a t t a érzés v i l á g á n a k legtalálóbb tolmácsát. (Csak tereád Atyám . . . Gönczi, 1635.) A 20. zsoltár fohász a f e j e d e l e m é r t ; a hadbavonuló B e t h l e n Gábor p r é d i k á t o r a innen veszi t e h á t i m á j á n a k gondolatsorát, a m i k o r híveivel fejedelméért esdekel.
(Gyakorta való buzgó könyörgést . .. Gönczi, 1635.) Giczi J á n o s is a 101. zsoltár p a r a f r á z i s á v a l dicséri u r á t , az igaz és k e g y e s fejedelmet. (Ilyen fogadást tőn . . . Gönczi, 1620.) A p r o t e s t á n s énekmondó lelke a m ú g y is a n n y i r a tele v a n zsoltárokkal, h o g y még f ü g g e t l e n verseiben is lépten-nyomon ennek képeire, gon- dolataira t é r vissza. Dicséretei kérések és hálaadások, p a n a - szok és könyörgések, fohászok és elmélkedések. N a g y o n g y a k - ran a t e x t u s uralkodik r a j t a : v a g y a bibliai idézet, a m e l y e t
1 Az 1697. évi kiadásról Ker. Magvető 1878: 116. s. k 1.
2 1696. Az ev. énekeskönyvek fejlődését az 1682. évi lőcsei k i a d á s t ó i (Magyaróvári piar. könyvt. P. 11, 32) ellenőriztem.
3 Sz. Dávid psalteriuma. 1679.
figyelmeztetőnek versébe f o g l a l t ; v a g y a bibliai t ö r t é n e t , a m e l y e t versszakokra tördel és n é h á n y reflexióval bővít, v a g y az ima, a m e l y n e k egyes mondataihoz f ű z elmélkedő f e j t e g e t é - seket. O l y k o r r i t m i k u s szövegbe foglalja az imát, a m e l y e t a hívők a j k á r a k í v á n adni, máskor t a n í t és i n t , r á m u t a t a bűnökre, a b ü n t e t é s kérlelhetetlen igazságára, az isteni áldozat üdvözítő mentségére. N é h a m a g á t J é z u s t szólaltatja m e g : az Űr ö n m a g á r a m u t a t , megvetettségére, kínszenvedésére; a természet g y á s z á v a l szemben az ember háládatlansága növeli k í n j á t — a n n y i r a , h o g y a t y j á t ó l s z á n a l m a t kér. (No földnek minden népei . . . Gönczi, 1635.) E g y másik dicséretben u g y a n c s a k Jézus búcsúzik híveinek a templomból távozó seregétől: b i z t a t j a és m e g á l d j a őket. (Én híveim, én szent népem . . . Gönczi, 1683.)
Az érzés o t t h a t j a á t legerősebben az énekest, ahol a panasz keserűsége g y ű l t meg a szívében: rettegés, félelem nyomja, sem éjjel, sem nappal nincs nyugodalma, a v í g s á g eltávozott tőle, m e g a l á z t a t o t t és földhöz v e r e t e t t ; és ahol a bizalom t ö r i á t a kétségbeesés f e l l e g é t : mert t u d j a , h o g y az Egek u r á n a k gondja van reá, e rövid életben őrzi, a keserűségben s z á r n y a alá fogja, holta u t á n szenteinek seregébe emeli. A legemberibb melegség azonban a k k o r f ű t i , amikor odalép a gyermek J é z u s jászolához és a n a g y szegénység l á t t á n f e l s ó h a j t (Az Istennek szent angyala . . . Gönczi, 1700.):
Állatoknak Teremtője, Oh én szerelmes Jézusom, Miért vagy ily szegénységbe ? Édes megváltó Krisztusom:
Hogy fekszel az asszú szénán, Jövel, csinálj csendes ágyat Szamár s ökrök közt aluván. Szívemben magadnak házat.
Nincs-é senki a világon, Oh kedves vendég, nálam szállj, Ki tégedet béfogadjon ? Bűnömtől n e iszonyodjál, Nincsen-é meleg helyecskéd, Jöjj bé hozzám te szolgádhoz, Sem gyengén rezgő bölcsőcskéd? Szegény megtérő juhodhoz.
Jellemző, hogy ez a kedves részlet a német k a r á c s o n y i versnek nemcsak a fordításában (Mennyből jövök most hozzátok...
Gönczi, 1635.) van meg, hanem ebben az önállóan induló dicsé- retben is. U g y a n e z a mélység árad a C h r i s t u s kínszenvedéséről szóló énekekből i s : szemmellátható, h o g y az énekszerzőt is meg- h a t j a a szenvedések sorozata és a részvét forró szavait a d j a ajkára. (Pl. Oh ártatlanság báránya . . . Gönczi, 1700.) E z ma- g y a r á z z a meg, hogy C h r i s t u s n a k a k e r e s z t f á n mondott h é t szaváról n é g y énekünk elmélkedik. (Emlékezzünk mi hívek . . . Magas hegyén . . . Jézus a keresztfán függvén . . . Midőn Jézus a keresztfán . . .)
Az élmény szomorú igazsága érzik á t mindannyiszor, amikor a m a g y a r protestantizmus szenvedéseit fonja versébe az énekes. « E l m é i n k e t újítsd meg t e szent Lelkeddel, h o g y mi egymáshoz lehessünk n a g y szeretettel, mindenekkel élhes-
184
síink szép békességgel» — sóvárogja az e g y i k ének. (Minden- ható Felséges Atya Ur Isten . . . Gönczi, 1635.) Mert «sok n y a v a l y a , háború v a g y o n mi r a j t u n k , n a g y nyomorúságban i m m á r elfogyatkozunk.» A pusztító éhség közepett I l l y é s pró- f é t a emlékét idézi e g y m á s i k : a próféta megsegítöjét csodás g a z d a g s á g g a l j u t a l m a z t a az U r ; de a m a g y a r s á g fösvény g a z - d a g a i nem n y i t j á k meg szívüket. (Sok hálaadással mi most tar- tozunk . . . Gönczi, 1635.) A z Isten i g é j é t nem becsülik. Más oldalon az a panasz h a l l a t s z i k , hogy p o g á n y népek f e g y v e r e nehezedik a m a g y a r s á g r a : «Templomokat, kikben h a l l g a t t u k szódat, r o n t n a k , p u s z t í t n a k , égetnek, édes hazánkból kivernek.»
A holtak tetemei t e m e t e t l e n ü l hevernek, vadak h u r c o l j á k széjjel. (Uraknak Ura nagy Isten . . . Gönczi, 1635.) F e l h a n g z i k h á t a íohász istenfélő fejedelmekért, (Tekints reánk Ur Isten ...
Gönczi, 1635.) m e r t «akik k ö z ö t t ü n k mondatnak pásztoroknak», estvéli farkasokhoz h a s o n l a t o s a k ; a szent törvényre nincs gondjok. «Mint a h a l a k , U r Isten, t ö r v é n y nélkül a vízben, f é r g e k és v a d a k megészik e g y m á s t a földön, madarak is az égben, í g y f o g n a k majd t e n n i az emberek . . .» Igaz fejedelmek kel- lenének, «kik féljék s r e t t e g j é k a t e szent nevedet», j á m b o r gondviselők, istenfélő bírák, j á m b o r polgárok, értelmes emberek,
«kik bölcsen, s eszesen viseljék m a g o k a t » . «Ne légyenek, U r Isten, tobzódok, részegesek, és undok paráznák, h a r a g g a l t e l - jesek, i r i g y e k , k e g y e t l e n e k . . . » A zsidóság bibliai sorsának képei vonulnak el az énekmondó szeme e l ő t t : a n a g y harcok, melyekben a számban n a g y o b b ellenséget az Űr segedelme legyőzte, és esdekelve k é r i k I s t e n igazságtevését, hiszen «ők v í j n a k uralkodásért, p r é d á é r t , r a g a d m á n y é r t ; mi h i t ü n k é r t , szent nevedért, özvegyekért, á r v á k é r t , megromlott édes h a z á n k - ért.» (Jövel, légy velünk Ur Isten . . . Gönczi, 1620.) R e f r é n k é n t h a n g z i k ki a g o n d o l a t : «Szent békességgel egész n e m z e t ü n k e t áldd meg,'földünket.» (Az Istennek szent angyala... Gönczi, 1680.)
A szenvedések j a j s z a v á v a l egybeolvad a bűntudat ö n v á d j a . M e g b á n t o t t u k az I s t e n t , napról-napra m e g s é r t j ü k t ö r v é n y é t , e l h a g y t u k parancsolatait, nem t e k i n t ő k hozzánk n a g y j ó v o l t á t . (Mennynek és földnek dicsőséges... T h o r d a y É k . 458. í.) Azr e g y e s ember a vétkes: bedugta a f ü l é t az Űr hívása elől. « É l e t e m I s t e n t ő l eltávozott s hódúit — í r j a az e g y i k vallomás (Oh ki későn futok... Ács, 1748: 164.1.) — B o l y g ó rühes j u h k i n t , ki pusztára szorúlt, M i n t h a v i v é r r u h a igazságom oly r ú t , É r d e m e m n e k rólam a g y a p j a is elhullt.» De nincs ok a k é t - ségbeesésre: «Reménségünk jóvoltában l é g y e n Christus érdemé- ben» — b í z t a t j a híveit az énekes. (Az Istennek nagy szerelme ...
Gönczi, 1635.) P a n a s z u k a t h á l a a d á s r a k í v á n j a átváltani, hiszen az is az Isten jóságát b i z o n y í t j a , «hogy ez üdőt engedte érhet- n ü n k , szent i g á j á t a d t a m e g é r t e n ü n k , az mely által é r t j ü k üdvösségünk.» (Nagy hálákat az Istennek adjunk . . . T h o r d a y
E k . 509.) «Bűnnek s o k s á g a h o g y h a k i t i s z o n y í t , l e l k i f á j d a l m a csak h o g y el nem b o r í t » , (u. ott,. 278.1.) a zsoltáros t a n í t á s a n y o m á n ráébred a r r a , h o g y csak az TJrra kell h a g y a t k o z n i , m e r t :
Boldog és áldott vagy, az ki az Úr Istentől félsz, Semmi gonoszt magad felöl most sohunnét nem vélsz, Igaz hütből hogy ha az Úr szent törvényében élsz,
Az ártalmas szélvésznek szerencséjén nem félsz. (U. ott. Ö18.) E z az I s t e n gondoskodásában, bölcsességében v a l ó m e g - n y u g v á s a szombatosok énekeiben a l e g u r a l k o d ó b b . T e l j e s i g a z - s á g v a n a s z a v u k b a n : « R á d b i z t u k d o l g u n k » , ( Úr mi Istenünk.. .)l
m i n d e n soruk az I s t e n b e n való bizalom és m e g n y u g v á s h i r - detője. «Neked a d t u k m a g u n k a t , t e s t ü n k - l e l k ű n k e t . . . (Oh nagy- ságosfelséges ... T h u r y i. m. 15. é.) Te v a g y r e m é n y ü n k p a i s u n k , bizonyos o l t a l m u n k . . . Mi csak téged f é l ü n k , téged i m á d u n k , s e g í t s é g ü l m i n d e n e k b e n csak téged h í v u n k . . . Csak az t e h á t g o n d u n k , h o g y I s t e n t f é l j ü k , benne való b i z o d a l m a t ne félsze- g e s í t s ü k , sőt semmi v é t e k k e l a z t meg ne s é r t s ü k , i m á d k o z á s i n k a t közbe a z z a l ne szakasszuk.» (Felséges úr Isten hozzád... T h u r y i. m. 25. é.) A külső g o n d o k a t szívükből i g y e k s z e n e k k i v e t n i . Az ü n n e p e i k t e h á t i g a z i imádságos ü n n e p e k : «távol tobzódás, részegség tőlünk, lelki módra i n k á b b mi örvendezünk.» (Tekintsük meg Isten jóvoltát. . . T h u r y i. m. 42. é.) É l e t p r o g r a m j u k is a b é k e és i m á d s á g : «szűbeli alázatosság, szelídség k e l l és k e g y e s s é g , s z ü n t e l e n való k ö n y ö r g é s , t i s z t a békességes tűrés.» (Idvezülendö embernek . .. T h u r y i. m. 54. é.) H e t i m u n k á j u k n a k r e m é n y e a s z o m b a t v á r á s : «ezt t e s t n e k , r u h á z a t n a k v a l ó t i s z t a s á g a i l l e t i , m u n k a , dolog, r o b o t a h a g y á s a , szent t ö r v é n y t a n u l á s a , s z e g é n y t á p l á l á s a , é l e t n e k j ó z a n s á g a , elme v i d á m s á g a » . (Kegyességnek szent Atyját. . . T h u r y i. m. 30. é.) I s t e n e l ő t t v a l ó a l á z a t o s s á g u k mellé n é h a a b ü s z k e s é g is odasimul azon, h o g y ők nem r a b j a i a kincsnek, s z í v ü k n e m r a g a d t hozzá a v i l á g h o z . Nem t a g a d j á k a z s i d ó k k a l szemben p o g á n y s z á r m a z á s u k a t , (Mindenható Úr, felséges . . . T h ú r y i. m. 28. é.) de h á l á t a d n a k é r t e az Ú r n a k , h o g y s z e m ü k e t m e g n y i t o t t a : «Sehol sidó k i v ü l nem l á t t u n k i g a z a t
— í r j á k — (Választott szenteknek... T h u r y i. m. 13. é.) sem t ö r v é - n y e d k i v ü l ü d v ö s s é g n e k u t a t . T ö r v é n y e d t a r t á s á t a z é r t v á l a s z - t o t t u k , Izrael t á b o r á t k e d v e l t ü k , j a v a l t u k , m a g u n k ahoz a d t u k . » A k e r e s z t é n y s é g b e n az ősi t ö r v é n y m e g r o n t ó j á t l á t j á k ; k ü l ö - nösen a k a t o l i k u s o k ellen n a g y a h a r a g j u k , m e r t S y l v e s t e r p á p a r o v á s á r a í r j á k a v a s á r n a p ü n n e p p é t é t e l é t , V i k t o r p á p a b ű n é ü l e m l e g e t i k a p e h s a - ü n n e p «más n y é l b e csapását» (Sión hegyéről... T l i u r y i. m. 60. é.); f o h á s z u k b a is beleszövik g y a k r a n :
« P á p a szele m i a t t ne t á n t o r í t t a s s u n k . . . b á l v á n y i m á d ó k t ó l
1 Thúry Zsigmond bibi. felsorolásában 2. ének (Szombatos kódexek bibliográphiája. 1912.) Az énekeket 1. az Akadémia kéziratt. ivr. 75. sz. kötetében.
193 3
ne n y o m o r g a t t a s s u n k . » (Választott szenteknek . . . T h u r y i. m.
13. é.) A z ének nem e g y s z e r f e j t e g e t ő : az ü n n e p j e l e n t ő s é g é t m a g y a r á z z a , közben k i - k i t ö r a r ó m a i v a l l á s e l l e n ; m á s k o r az ü n n e p keletkezésének elmondása a célja, de m i n d i g szorosan l i t u r g i k u s : a g y ü l e k e z e t összejövetelét értelmezi és t ö l t i m e g v a l l á s i t a r t a l o m m a l . H a n g j a a zsoltároké, stílusa és f o r m á j a a X V I . század p r o t e s t á n s e g y h á z i énekével közös — h a v a l l á s i f e l f o g á s a ú j is, a l í r a i fejlődésében ninc3 j e l e n t ő s szerepe.
S z i l v á s u j f a l v i e l ő s z a v á b a n olvassuk: « K i k l e g y e n e k pedig- len m i n d e n i k n e k a u t h o r i , b i z o n n y a l nem t u d h a t n i , — s nem is igen szükséges dolog.» Hiszen az ének azzal é r d e m e l t e k i f e n n m a r a d á s á t , h o g y a közösség lelkének v á l t t o l m á c s o l ó j á v á . A v e r s f ő k is n é m á b b a k , m i n t a X V I . s z á z a d b a n v o l t a k . B o g á t i F a z e k a s e l j á r á s á n a k is bőven v a n n a k hívei, a k i k az é n e k t a r - t a l m i f o g l a l a t á t t e s z i k versfővé. A t a r t a l o m m a g a a m ú g y is n a g y o n r i t k á n e g y é n i , s h a nem is f o r d í t á s o k , de j e l l e g z e t e s e n közös g o n d o l a t - és s t í l k é s z l e t t e r m é k e i . E g y s é g e s t í p u s ú v á teszi ő k e t m á r a zsoltáros k ö l t é s z e t n e k ö n k é n t e l e n v á l l a l t k á n o n j a is, a m e l y n e k h a t á s a a k o r m i n d e n - n y e l v ű p r o t e s t á n s l í r á j á n érezhető. A m a g y a r é n e k e s a zsoltáron k í v ü l a n é m e t vallásos l í r á n a k e g y - e g y t e r m é k é t is ismeri, de ezek a f o r d í t á s o k tel- jesen beleolvadnak az e r e d e t i m a g y a r termésbe. G. A e m i l i u s
Oemler szép d a l a : Warumb betrübst du dich mein Hertz (Mire bánkódol óh t e én s z i v e m . . . ) , P a u l u s E b e r d i c s é r e t e : Herr Gott, dich loben alle wir (Ur I s t e n téged d i c s é r ü n k és m é l t á n . .
G e s i u s : Heut triumphiert Gottes-Sohn ja (Ma Christus győzedel- mes lőtt...) még a v e r s f o r m á b a n is a m a g y a r t í p u s h o z a l k a l - m a z h a t ó . A n é m e t t o l m á c s o l a t o k b a n Á c s g y ű j t e m é n y e a leg- g a z d a g a b b : L. Helmbold, Michael Weisse, Ä m b r . B l a u r e r , J a c .
E b e r t , B. R i n g w a l d , Nie. Seinecker, Nie. Hovesch, J o h . L e o n , E . Alberus, M a r t . B e h m , J . Kolrose, P e t r . H e r b e r t , M a r t i n S c h a l l i n g és mások e g y h á z i énekeit f o r d í t j a és f o r d í t t a t j a , v a g y veszi á t a h o z z á j u t ó kéziratos f o r d í t á s b ó l . É r t é k b e n az eredetiek is, a f o r d í t á s o k is n a g y o n különbözők, b á r néme- l y i k n e k k ö n n y e d s é g e , (Békességnek fejedelme... Szerelmes Jézus vájjon...) melegsége (Jézus Krüztus én életem... Szívből szeretlek én Istenem...), e g y s z e r ű hűsége, (Jézus életemnek öröme ...) pontossága (Midőn mi végső Ínségben . . . ) a m e g nem n e v e z e t t f o r d í t ó n a k b e c s ü l e t é r e v á l i k . A legtöbben a z o n b a n g y a k o r i a félreértés, nehézkesség, hosszadalmasság, s z ó v a l a
r o b o t m u n k a . J e l e n t ő s é g ü k mégis lenne, ha az e r e d e t i n e k dal- l a m á t is m a g u k k a l h o z n á k : az a z o n b a n r i t k á n s i k e r ü l n e k i k . M é g i s : a n é g y e s rím h e l y e t t a félrím és páros rím, s e n n e k
1 Magyari István énekfordításai között is van P. Ébertől fordított é n e k : Christus király ember s Isten... Jézus Christus Innék szent fia. • . (Ik.
1903. 467.) Fordított N. Hermann, A. Lobwasser és Flaminius versei közül is.
n e m c s a k n é g y , de t ö b b s o r ú versszakokon való k e r e s z t ü l v i t e l e , a rövidebb sorok k ö n n y e d e b b lejtése, v á l t o z a t o s a b b v e r s s z a k f o r m á l ó d á s a , a r á ü t ő r ö v i d e b b sorok p a t t o g á s a , a h o s s z a b b vers- s z a k utolsó s o r á n a k k i h a n g z ó rímtelensége, a s z a b a d a b b és v á l - t o z a t o s a b b rímelésből eredő k o m p l i k á l t a b b szerkezet a m a g y a r l í r a i f o r m á k t o v á b b f e j l e s z t é s é n e k g a z d a g t e r m é s ű g y ö k e r é v é lett.
B á t o r s á g o t a d o t t a r r a , h o g y az eredeti é n e k e k is i l y e n v á l t o z a t o - s a b b d a l l a m o t v e g y e n e k fel, m i n t a Hirdetek tinéktek lelki nagy erőmet, Hogy naponkint Uram, Ecce Homo, ím az ember, stb.-ben.
A m a g y a r m i n t á k k ö z ü l Szenczi M o l n á r A l b e r t z s o l t á r a i n a k v o l t a l e g n a g y o b b h a t á s a . A m a g y a r p r o t e s t á n s é n e k d a l l a m f e l s z a b a d í t á s á r a e g y m a g a t ö b b e t t e t t , m i n t az egész h o z z á n k - j u t ó német vallásos l í r a . J o g g a l h a n g s ú l y o z z á k m é l t a t ó i , h o g y
v á l l a l k o z á s a v a k m e r ő volt.: a M a r ó t — B é z a - f é l e é n e k e k idő- m é r t é k e s d a l l a m á t r á s z a b n i a m a g y a r v e r s r e n a g y b á t o r s á g volt. Természetes, h o g y ebből csak a s t r ó f a s z e r k e z e t v á l t o z a t o s - s á g a é r v é n y e s ü l h e t e t t , b á r t a g a d h a t a t l a n , h o g y M o l n á r a d a l l a m zeneiségét is sokszor m e g é r e z t e és n é h a m a g y a r s z ö v e g g e l is meg t u d t a t ö l t e n i . A X L I I . zsoltár f o r d í t á s a ennek k é t s é g b e - v o n h a t a t l a n b i z o n y í t é k a . Szenczi Molnár n e m v o l t költő, de a f o r m a a s t í l j é t is e m e l k e d e t t s é g r e k é n y s z e r í t i , s z ó g a z d a g s á g a , s y n o n i m á i n a k bősége, m o n d a t a i n a k f o r d u l a t o s s á g a a X V I I . század v a l l á s i á t l a g - v e r s e l ő i n e k m a g a s a n fölébe emeli. B r u n e - t i é r e a X I V . és C X I V . z s o l t á r m e g i n d u l á s á t idézi,1 h o g y a s z i n t e prózai t e r m é s z e t e s s é g b e n Marót l í r á j á n a k ú j s á g á t és erejét i g a z o l j a ; M o l n á r b i z o n y e k é t zsoltár t o l m á c s o l á s á b a n messze elmarad m e s t e r e m ö g ö t t , de ú j s á g a és e r e j e i t t is ki- e m e l i a X V I . századi f o r d í t ó k elé. « L ' e n t h o u s i a s m e r e l i g i e u x , l u i aussi, est poéte!» — i d é z h e t j ü k mi is M o l n á r r a . A sorok
— az ú j s t r ó f a s z e r k e z e t ellenére — természetesen f o l y n a k , és a szó mögött a v a l l á s o s érzésnek izzó h e v é t s e j t e t i k . H o g y a s z ö v e g nem m i n d i g s i m u l teljesen a zsidó eredetihez, « h o g y számos z s o l t á r t n a g y o n is szabadon ü l t e t e t t á t , különböző s z ö v e g k i h a g y á s o k r a k é n y s z e r ü l t , g y a k r a n idegen g o n d o l a t o k a t is kapcsolt a z s o l t á r o k eszmekörébe»2 — az a verses f o r d í t á s t e r m é s z e t e s k ö v e t k e z m é n y e ; az bizonyos, h o g y s o k k a l t a hívebb, m i n t a zsoltárból v e t t dicséretek X V I . századi sora. M a g á t a z s o l t á r h a n g u l a t á t a z o n b a n m i n d i g h í v e n a d j a és e h a n g u l a t közvetítésében a f o r m á t és dallamot legtöbbször jól h a s z n á l j a fel. K ü l ö n ö s e n esdeklő, kérlelő s z a v á n a k v a n m a g á v a l r a g a d ó l e n d ü l e t e : a z o k n a k a z s o l t á r o k n a k , a m e l y e k a h á n y a t o t t életű f o r d í t ó n a k is meleg é l m é n y e i v o l t a k . E r d é l y i P á l8 a Molnár-
1 Histoire de la littérature frangaise classique. Paris, 1904. I. 102.
8 Pintér Jenő Magyar irodalomtöHénd. III. k. 1931. 232. 1.
3 Énekeskönyveink a XVI. és XVII. században. 1899. 42. 1. 69—96.
sorszám alatt.
f é l e z s o l t á r o k n a k 28 k i a d á s á r ó l számol be a X V I I . s z á z a d b a n : ez m u t a t j a , m e n n y i r e m e g h ó d í t o t t á k a p r o t e s t á n s h í v e k e t , s ez jelzi, m i i y e n t e r m é s z e t e s m e g ú j í t ó i l e t t e k a p r o t e s t á n s e g y - házi é n e k f o r m a k i n c s é n e k .1
H a a m a g a s t r ó f a s z e r k e z e t e i v e l a m e g l e v ő m i n t á k h o z a l k a l m a z k o d i k is, m é g i s becses t e r m é k e e k o r n a k T h o r d a y J á n o s z s o l t á r f o r d í t á s a . S a j n o s , k é z i r a t b a n m a r a d t — csak n é h á n y d a r a b j a j e l e n t m e g a T b o r d a y - f é l e u n i t á r i u s é n e k e s - k ö n y v b e n .2 T h o r d a y f o r d í t , n e m p a r a f r á z i s t a d : elsősorban h ű s é g r e t ö r e k s z i k . V e r s i c u l u s r ó l v e r s i c u l u s r a halad, de az u n i t á r i u s é n e k e k d a l l a m á r a szedi szövegét, -s í g y n é h a össze- vonni, néhol r é s z l e t e z n i k é n y s z e r ü l . H í v e b b és erőteljesebb B o g á t i F a z e k a s n á l , a X V I . század zsoltárosai k ö z ü l csak S z t á r a i v e h e t i f e l vele a v e r s e n y t . A h o l az o k t a t ó t a r t a l o m nehezedik reá, o t t b i z o n y nem e g y s z e r nehézkes, de a m e l e g e b b z s o l t á r o k e r ő t e l j e s e b b e k . K e r ü l i a t e o l ó g i a i v i t á t , a m i B o g á t i t n é h a h a t a l m á b a k e r í t i , de n e h e z e n k ü z d az a p r ó b b sorok rímbőségé- vel ; e z é r t n é h a az é r t e l m e t p a r a f r á z i s b a önti, m á s k o r a m o n d a t s z e r k e s z t é s e v a g y s t í l u s a f u r c s a , e r ő s z a k o l t . N é h a a rím k e d v é é r t e l n y ú l i k , de k é p e i b e n az eredeti k é p z e t k ö r é b e n i g y e k - szik m a r a d n i . N ó t a j e l z é s e n e m k ö t i ; a C X I X . - n é l pl. m á r a második v e r s s z a k í g y aprózza a H u s z á r G á l b ó l v e t t m e l ó d i á t : (Urunk szolgái no dicsérjétek. . .) «Soha ezek b ű n t — h o g y szivökben t ü n t — a j ó s á g nem t é s z n e k ; a j ó b a n szível, — szível és b ű v e l — ö r e g b ü l é s t vésznek» ; v a g y a C X X I - b e n a Szegedi- től v e t t n ó t á t : (Jer emlékezzünk keresztény népek...) « N a g y í n s é g e m b e n — és s z ü k s é g e m b e n — A m a g a s h e l y r e — a M e n n y r e — t e k i n t é k , —- S e g í t s é g e m é r t — b é k e s s é g e m é r t — A m e n n y n e k — f ö l d n e k — e g y U r á r a i n t é k » . A v e r s f o r m a t e h á t j ó v a l f e j l e t t e b b a X V I . század e g y h á z i k ö l t é s z e t é n e k f o r m á j á n á l . A finomítás p é l d á j a a CXXXVT. z s o l t á r is. N ó t a - jelzése e z : « E m l é k e z z ü n k e g y n a p o n — U r u n k n a k h a l á l á r ó l
— É s f e l t á m a d á s á r ó l , — N e k i a d v á n b á l á k a t : — I r g a l m a z z n é k ü n k » . E b b ő l T h o r d a y e z t a f o r m á t dolgozza k i : «Dicsér- j é t e k az U r a t , — M e r t Ő ad m i n d e n j ó k a t , — Örök i r g a l m a t m u t a t , — É s k e g y e l m é b e j u t t a t , — Á l d o t t az I s t e n » . Á l t a l á - b a n : a r í m e k b e n való g y ö n y ö r k ö d é s n a g y o n c s á b í t j a ; sokszor m e s t e r k é l t t é v á l i k , de v a n n é h á n y s i k e r ü l t v e r s s z a k - s z e r k e z e t e ; k ö z t ü k a R á k ó c z i - n ó t á n a k r í m s o r á t csendíti m e g e z : «Uram, k i á l t á s o m H a l l d m e g zokogásom, Mert az ellenség, E r ő s h a t a l - mas nép, M i n t a t ű z ú g y ég, M a j d e l s z a g g a t és tép».8 S o k -
1 Sz. Molnárról 1. Császár Ernő, IK. 1914., Németh László, Prot. Szle.
1928. 82. 1.
! Teljes kézirati példányának h ü másolalát Pálffy Márton volt szíves rendelkezésemre bocsátani. Címe: Szent Dávid király Soltári. Magyarúl írattattak T h o r d a i János által C o l o s v á r o t t . . . 1627. esztendőben.
8 Az LIV. zs. 2. vsza; visszatér a rím az LVIII. zs. 1. vsz.-ban is.
h e l y t átízzó melegsége is m e g é r d e m e l t e volna, h o g y h i t f e l e i a f o r d í t á s t k i a d j á k .
K é z i r a t b a n m a r a d t a szombatosok z s o l t á r f o r d í t á s a i s : az, a m e l y e t 1624—29 k ö z ö t t P é c h i S i m o n k é s z í t e t t h i t f e l e i részére.1
N e m csak f o r d í t a n i , h a n e m m a g y a r á z n i is a k a r j a a z s o l t á r o k a t . E l ő t t e a zsidó szöveg f e k ü d t , és n e m c s a k a nyelvbe, h a n e m a zsidó m a g y a r á z a t o k b a is t e l j e s l é l e k k e l elmélyedt. P r ó z á - b a n f o r d í t , de az á b í t a t és á t é r z é s n e m e g y v e r s i c u l u s á t k ö l t ő i v é teszi. É r t e l m e z ő j e g y z e t e i b i z o n y í t j á k , h o g y P é c h i g o n d d a l l a t o l g a t t a a t o l m á c s o l á s n a k e g y - e g y f r á z i s á t (p. o. a X X . zs. 7. j e g y z . ) ; ahol s z ü k s é g e s n e k érezte, a szótól a «sensus»
k e d v é é r t e l t é r t (p. o. XX. zs. 5. jegyz.), m á s h e l y t m e g ő r z i és c s a k j e g y z e t e i b e n o l d j a fel a « m y s t i c u s sensust». M e g m a r a d t e h á t a zsoltár eredeti színe, a n n á l k ö n n y e b b e n , m e r t hisz a szombatosok egész g o n d o l a t v i l á g a e h h e z a forráshoz t é r t vissza.
A l e g t ö b b d a r a b o n az é l m é n y k ö z ö s s é g átérzése is s z e m b e t ű n i k ; n é h o l a fejezetben m a g a is u t a l a s a j á t s o r s á n a k odaillő epizód- j á r a . Mindez h a n g u l a t o s s á és e r ő t e l j e s s é teszi a f o r d í t á s á t ; p r ó z a v o l t a ellenére sem árad, é r t e l m e s r ö v i d s é g r e t ö r e k s z i k , az e r e d e t i n e k p a r a l l e l i z m u s a i t k i é r e z t e t i . A szöveget s z e n t n e k é r z i : nemes t i s z t e l e t t e l f á r a d o z i k a m a g y a r tolmácsoláson.
A X V I I . század p r o t e s t á n s e g y h á z i l í r á j á n a k ez a h á r o m z s o l t á r f o r d í t ó a legjelesebb m u n k á s a .2 N é h á n y vallásos ének v e r s f e j e azonban az é n e k m o n d ó t is e l á r u l j a — elsősorban a B a l a s s a - R i m a y Istenes énekei g y ű j t e m é n y é b e n3 — k ö t e l e s - s é g e m n e k érzem, h o g y röviden a z o k a t is s z á m b a v e g y e m . A z i g a z i s z u b j e k t i v i z m u s a z o k b a n is r i t k a ; szinte e g y e d ü l á l l ó a G e s z t i I s t v á n éneke, a k o r n a k e g y i k legszebb vallásos verse.4
F o h á s s z a l indul, s a z t a m a g a szomorú s o r s á n a k p a n a s z o l á s á - v a l m é l y í t v e , s z e g é n y s é g é t , e l h a g y a t o t t s á g á t , keserves b u j d o - s á s á t s i r a t v a , f o l y t a t j a ; h a l l a n i v é l i az Úr v i g a s z t a l ó v á l a s z á t , s a v v a l n y u g s z i k el. A s z e m é l y e s v o n a t k o z á s rendesen c s a k a z á r ó v e r s s z a k ö n b e m u t a t ó v a l l o m á s á b a n rejtőzik, m i n t D a r ó c z i I m r e i n t ő versében. (Ez világnak utolsó vége féle... Decsi kód.
32. é.) A t a r t a l o m t e h á t t ú l n y o m ó r é s z b e n sablon. Czemeki M á t y á s p é l d á u l a zsidók h á l a é n e k é n e k p a r a f r á z i s á t a d j a , (Magasztallak én Istenem)6 Becse I m r e a 100. z s o l t á r m a g y a r á z a t á t o l d j a f e l versbe. (Egy szép idvösséges... Decsi kód. 31.) Zsoltáros gon-
1 Szilády Áron adta ki 1913-ban.
2 A negyediket, akit Erdélyi Pál, Szabó Károly nyomán felvesz (i. m.
51. 1. 126. sorszám), törölnünk kell a sorból, mert az Egyetemi Könyvtár- ban lévő kötet, amelyet Laskai Dánielnek tulajdonítanak, Szenczi Molnár zsoltárfordítása.
8 A kiadások jegyzéke az 1904. évi Rimay-kiadás függelékében. Az éne- kek közzététele Dézsi Balassa-kiadásában: II. k 283—366. 1.
4 A Komáromi énekeskönyvből Erdélyi Pál, az E.Ph.K. 1899. 212. 1.:
Gondviselő édes A tyám.. .
« B. R. Dézsi kiad. II. 358. 1. vö. Thúry i. jegyzékében 82. sz.
184
d o l a t o k és képek l é p t e n - n y o m o n i s m é t l ő d n e k ,1 ima-szólamok- hoz f ű z ő d ő elmélkedések is v e t ő d n e k elénk.2 P a t h a i I s t v á n8 és I s t e d (?) I s t v á n (Fölségös Istennek áldott... Decsi k. 30. sz.) v e r s e i b e n a t a n í t ó elem, a f e j t e g e t ő h a n g f o j t j a m e g a l í r á t . D e a s a b l o n n a k o l y a t é n t e r m é k e i v e l szemben, m i n t B u d a i P é t e r - n e k t e l j e s e n X V I . s z á z a d b a illő éneke, (Bizodalmam Ur Isten ...
D e c s i k. 43. sz.) a b ű n b á n a t n a k , I s t e n b e v e t e t t b i z a l o m n a k , esdeklő s e g í t s é g k é r é s n e k v a n n a k o l y a n t e r m é k e i is, a m e l y e k a f e j l ő d é s b e n m á r s z á m o t t e v ő k . I d e t a r t o z i k elsősorban K ö r ö s i I s t v á n n a k k é t éneke, m e l y e k b e n a szerző azon p a n a s z k o d i k , h o g y «lelkem, t e s t e m k ö z t v a n n a g y pör», és a lélek g y e n g e - s é g é n e k érzetében f o h á s z k o d i k s e g í t s é g é r t ; (Büntetésből...;
Könyvem forrási.. .)*• T ó t h D e m e t e r verse, a m e l y b e n a s a j á t s z í v é h e z szól és a z t t a n í t j a a r e g g e l i f o h á s z s z a v a i r a . (Bánatos szivem tekints... Lipcsei kód. 5.) Ú j s z e r ű a Dóczi Z s u z s a n n a n e v é t h i r d e t ő v e r s is (Dicséröm én az Urat... V a s a d i kód.
89. a. 1.); m í g a k o r esdeklő v e r s e i r e n d e s e n azzal k é r l e l i k az U r a t , h o g y az ő m e g s e g í t é s ü k k e g y e l m é v e l m u t a s s a m e g i r g a l - m á n a k p é l d á j á t ,6 ez az é n e k boldogan h i r d e t i , h o g y az énekes s o r s á n íme p é l d á t v e h e t n e k , r a j t a l á t h a t j á k , h o g y jó az Ú r a b e n n e bízókhoz. Sajnos, a v e r s e k r e n d e s e n e l n y ú l n a k ; de h a a h e l y z e t e t m a g y a r á z ó v e r s s z a k o k p r ó z á j a l a p o s is, a h o z z á j u k f ű z ő d ő f o h á s z bizalma m e g h a t .6 N e m h i á b a s ó h a j t j a K ö r m e n d i L u k á c s : « Á r t a t l a n S z e n t L é l e k szálljon én f e j e m r e , H o g y én i m á d s á g o m l e g y e n ő k e d v é r e » , (Zarándokságimnak te vagy...
K u u n kod. 75. s. k. 1.) sem az elmélkedő, sem az epikai rész a f o h á s z melegségéhez nem e m e l k e d i k . L e g k e v é s b é az epikai, b á r ezek k ö z ö t t is adódik e g y , az Ének a gazdagrul, (Oh mely nagy bujaság... a L i p c s e i és a Szencsey k.-ban.) a m e l y az ú j - s z ö v e t s é g i L á z á r - t h é m á t nem ereszti o l y bőre, m i n t S z u c h y G y ö r g y vele e g y k o r ú éneke, (Szükség minekünk mi körösz- tyének... Lipcsei k. 36. lap.) h a n e m e g y b e v e z e t ő és e g y z á r ó i n t ő v e r s s z a k közé f o g l a l j a és a p o k o l b a j u t ó lélek j a j s z a v á v a l f r i s s í t i fel. A f o h á s z meleg esdeklése emeli k i e k o r j e r e m i á d - j a i n a k sorából P e t k i J á n o s énekét.7 I s t e n h a t a l m á n a k h i r d e t é -
1 Pl. Körösi I s t v á n : Bűn testéből. . . 12. vsz., vagy Vásárhelyi P é t e r : Vigasztald meg Uram. . . (Komáromi ÉK. 82. 1.)
2 Pl. Örvendi Molnár F e r e n c : Mennybeli felséges Isten •. . (Lelki tár- ház, 1692.)
3 Szent az Ur Isten.. . (Erd. Muz. 1911. 118. és 177. 1.; Sok rend- béli próbák vannak.. . (Halott temetéskorra való énekek, 1635. 46. 1.)
* B. R . ; Dézsi kiad. 346., 351. 1.
5 Pl. Sz. Ts. M.: Ifjúságom vétke. . . Körösi István: Bűn testéből. . . (Dézsi kiad. II. 295., 349.)
6 Pl. Fáy Mihály versében: Magos hegyén. . . F a r k a s János é n e k é b e n : Járulok az TJrhoz...
7 Igaz felség egyedül Ur... (Thordai-f. Ek. 689. 1.) Két elmélkedő versét a Radvánszky-kód.-ből Dézsi Balassa-kiadása is közli II. k. 369., 370. 1.
sével indul, h o g y a h a t a l m a s Ú r t e k i n t e t é t a szenvedő m a g y a r - s á g r a i r á n y í t s a ; a m a g y a r n y o m o r ú s á g o t t á r j a a z u t á n fel, a t u d o t t és érdemeltnek v a l l o t t b ü n t e t é s t , m e l y n e k b i b l i a i pár- h u z a m a i is m e g v i l l a n n a k e m l é k e z e t é b e n ; és ép e p á r h u z a m o k viszik á t esdeklésbe a s z a v á t : «Vedd el rólunk o s t o r o d a t , m u t a s d pogánokon.» A t a r t a l m i m o t í v u m o k k ö z ö t t csak k é t ú j h a n g s ú l y o - zódik k i ez énekesek v e r s e i b e n : az ördög h a t a l m á n a k p a n a s z o l á s a ( K ö r m e n d i L u k á c s n á l , K u u n kod. 75. sk. 1.) és a v i l á g v é g e köze- ledésének f e n y e g e t ő i n t é s e . (Daróczi I m r é n é l , Decsi k . 32. d.)
G a z d a g a b b az ú j s á g a f o r m a és a s t í l u s t e r ü l e t é n : szembe- t ű n ő ez a kor két l e g g a z d a g a b b t e r m é s ű vallásos verselőjének, R i m a y J á n o s n a k és P é c z e l i K i r á l y I m r é n e k é n e k e i n . R i m a y B a l a s s a t a n í t v á n y a . M e s t e r é t n e m c s a k csodálta, de s z e r e t t e i s ; neki köszöni é l e t f i l o z ó f i á j á t : «beatum eum esse, q u i supe- r a t i s a e q u a n i m i t a t e e t p e r s e v e r a n t i a cunctis f o r t u n a e i c t i b u s sua esset sorté a t q u e salino c o n t e n t u s » ;1 b í z t a t á s á n a k köszöni poétái m e g i n d u l á s á t .2 R a g a s z k o d ó h á l á j á n a k l e r o v á s á u l s a j t ó a l á r e n d e z t e Balassa i s t e n e s énekeit, s a m i k o r e z e k h e z o d a k a p - csolta a m a g á é i t , b i z o n y á r a a méltó t a n í t v á n y b ü s z k e s é g e b á t o r í t o t t a . A t a r t a l o m és v e r s f o r m a v a l ó b a n a m e s t e r istenes énekeire emlékeztet, h a n é h o l a verselgető m o r a l i s t a s z í n v o n a l á r a s ü l l y e d is az i h l e t e t t k ö l t ő mellől. A B u c h a n a n - f o r d i t á s o k m u t a t j á k legjobban, m e n n y i r e h í j á v a l v a n R i m a y a t ö m ö r s é g - nek, m i l y e n bőbeszédű (pl. az LI., X I I I . ) ; h o s s z a d a l m a s vers- s z a k a i e l n y ú j t j á k a k l a s s z i k u s m i n t á t . N e m elégszik m e g a zsoltár képeivel, h a n e m v á l o g a t a t l a n u l t e t é z i a z o k a t . « L e l k i f e k é l y ellen csak t e v a g y j ó orvos, K i n e k ő f ü s t i t ő l É n l e l k e m is kormos . . . L e l k e m b e n nincs oly rész, K i r e r ü h nem r a g a d t . . . P e j e m r ü l , I s t e n e m , V o n d le a z t a r ú t k o s z t . . . S z í t a s d k i lel- k e m b ő l A z z a l g a n é j t , r ü h e t . . . » — i l y e n k i f e j e z é s e k k e r ü l n e k tolla alá. A s t í l u s n a k ez a n y e r s e s é g e m á r X V I I . századi s a j á t o s s á g : u g y a n a n n a k a t ö r e k v é s n e k a szülötte, a m e l y a festőművészeiben C a r a v a g g i ó t a m a n i r i z m u s b ó l a t e r m é s z e t i g a z s á g á n a k h a n g s ú l y o z á s a felé v i t t e8 — c s a k h o g y m ű v é s z i e t l e n próbálkozás. É p í g y a b a r o k k szépségeszménynek v a n a b b a n is része, h o g y R i m a y csilingelőbbé i g y e k s z i k t ö r n i a B a l a s s á - nál t a l á l t v e r s s o r o k a t . A z i l y e n e k : «Segíts, k e n n y í t s , l é g y is»,
« B ű n ö m r ú t f e r t e l m é t , kék mérgét vesd el szemed elől», «Ter- jeszd ki f é n y e d e t , kezedet, ne bizz és h a g y j m á s r a » — e n n e k a stílszépítő t ö r e k v é s n e k az eredményei. Ez a t ö r e k v é s m e g - f e l e l t R i m a y t e r j e n g ő s s é g é n e k i s : ezért h a l m o z z a — n é h a m á r értelmetlenségbe — képeit.4
1 Rimay ajánlólevele, az 1904. évi kiad. 266. lapján.
2 «Quique me, q u i c u n q u e me efficit literarum amantem.» I. m. 265. 1.
a H. Voss: Die Malerei des Barock in Rom. 1924. 435. 1.
4 Te légy hitem célja, Lelkemnek páncélja, Szablyám éli, a c é l j a . . . 184
Megvan mindez Péczeli K i r á l y Imre verseiben1 is, de több ízléssel. A m i k o r í g y fordul I s t e n h e z : « P a r a d i c s o m n a k te szép élőfája, Oh kegyes Jézus, Istennek b á r á n y a » , v a g y túlzóbb fokozással: «Paradicsomnak t e szép f é n y e s N a p j a , 0 áldott Jézus, mennyország a j t a j a , N y i l j á l fel Istennek palotája, H a l l - gass meg engem hívek szent oltára» — ennek a d i v a t n a k hódol. N a g y veszedelme neki is a hosszadalmasság — ebbe kény- szeríti már az is, h o g y hosszú nevét a versfőkbe a k a r j a i k t a t n i ; de ez nem a n n y i r a stílusának, mint i n k á b b versszerkezetének baja. A f e j t e g e t ő v a g y intő beszédet példák s o r á n a k ismételt k ö z b e i k t a t á s á v a l húzza el, de csak r i t k á n t u d felsorolásába valami fokozatosságot vinni. (Eljő még az idő . . . Prédának ki örül . . .) F r i s s í t ő fogása, hogy i n t e l m é t a s a j á t lelkéhez intézi, a fohászt a s a j á t lelkének a j k á r a adja.2 Sőt komplikál- t a b b szerkezettel is tesz p r ó b á t : e g y vén j á m b o r és egy i f j ú
között költ párbeszédet, hogy az öreg t a n á c s á n a k figyelembe- a j á n l á s á v a l oktasson. (Egykor egy vén jámbor . . .) Képei között u g y a n több az elgondolt és kieszelt, m i n t az átérzett, de fel- tűnően g a z d a g b e n n ü k . Gondolatismétléseiben is v á l t o z a t o s ; fokozatossága nem egyszer lírai erejű.8 S z a v á n a k nyersesége nem bántó, mint ebben a kapcsolatban sem: «Magadnak hiz- laljad, Igéddel h i z l a l j a d Tőled k i j ö t t lelkemet». Ahol pedig a természetből veszi képét, önkéntelenebbnek érzik, m i n t u g y a n - a n n a k R á m a y n á l elénk vetődő változata.4 V e r s f o r m á j á b a n nem olyan játékos, de azért i t t is változatos és könnyed.6 Mindketten Balassa t a n í t v á n y a i , de már egy ú j stílus-kor g y e r m e k e i ; és Péczeli K i r á l y Imréről méltán elmondhatjuk, hogy e század protes- t á n s e g y h á z i verselői között a legtehetségesebb, legértékesebb.
I I I .
A k a t o l i k u s templomi ének ü g y é b e n az első szót az 1560.
évi nagyszombati z s i n a t mondja ki ;8 védekezni k í v á n a protes- t á n s forrásból beáradó énekek éneklése ellen, «nehogy, a jámbor i n d u l a t ú m a g y a r nép istenesség színe a l a t t félrevezettessék, mint a h o g y n a p j a i n k b a n , szívünk f á j d a l m á r a , több h e l y ü t t tapasztaltuk.» Csak az ősi, száz év előtti énekeket engedélyezi
1 P. K.I. verseit Vasáry Dániel dissertatiója szedte össze: Esztergom, 1907.
8 Eljő még az idő... Könyörülő szent Istenhez... En nyavalyás lelkem...
3 Pl. Téríts rám kedvedet, Nyújtsad kegyelmedet, Segélj ily szükségemben.
(Gazdag bö kegyelmű...)
4 Pl. R i m a y n á l : «Az természet is la Mert mindent változtat, Az mit egy ideig Egy kézzel t a r t ó z t a t : Tél az mit aszal, foszt, Nyár_ megvirágoztat».
Péczeli Királynál: «Vidul a szép tavasz az erös tél után, Ú j u l n a k a mezők kemény dér elmúlván, Napunk is fényesebb, fölyhők e l t á v o z v á n . . . » .
6 Legsajátosabb d a l l a m : Paisa szegény f e j e m n e k . . .
3 Péterffy: Sacra Concilia Eccl. Rom. Cath. 1742. II. 93. (Idézi Horváth Cyrill: Középkori magyar verseink. 1921. 417. 1.)
184
