V 50443
X L I X . É V F . 1 9 4 4 — 1 9 4 5 .
O R S Z A G O S V ^ ^ r y
1POLGÁRI ISKOLAI TANÁREGYESÜLETI
KÖZLÖNY
F E L E L Ő S S Z E R K E S Z T Ő
D E Á K G Y U L A
DECEMBER-JÚLIUS
KIADJA AZ ORSZÁGOS POLGÁRI ISKOLAI TANÁREGYESÜLET
PIrovszky Lajos másodelnök: lakás: 122—369, iskola: 125—056.
D e á k G y u l a könyvtáros: 135—702.
S á n d l y V i l m o s ellenőr: lakás 129—821, iskola: 499—380.
Castiglione László, a Jóléti Bizottság elnöke; 153—303 (d. e.).
B a b l r á k Mihály, vagyonkezelő gondnok: 496—742.
Tlx Miklós, a Diákotthon igazgatója: 297—027.
A S z é k h á z (Vili., Szentkirályi-u. 11.) v e n d é g s z o b á i : 135—702.
HIVATALOS ÓRÁK:
F ő t i t k á r : hétköznapokon délután 4-töl 7-ig.
K ö n y v t á r o s : hétköznapokon délelőtt 9-től l-ig.
KÜLDEMÉNYEK :
Minden beadvány, megkeresés, kérvény, levél ___ kivéve a Diákotthon vendégszobáira vonatkozó megkeresés — az E g y e s ü l e t e l n ö k s é g é - n e k címére küldendő.
A s z e r k e s z t ő címére küldendők a cikkek, hírek, ismertetésre szánt köny- vek. Lapzárta a hónap 1-én van. Kéziratot nem adunk vissza.
A p é n z t á r o s hataskörébe tartoznak a tagsági és előfizetési díjak, hirdetések, A k ö n y v t á r o s a Székházban levő könyvtár kezelése mellett intézi a
Közlöny szétküldésével öszzefüggő ügyeket.
A T e m e t k e z é s i B l z t o s i t ó E g y e s ü l e t elnöke: K o p ó c s y B é l a , XIV., Hungária-körűt 105. (Tel. d. e.: 165—223.)
Az e m i i t e t t ü g y e k r e v o n a t k o z ó m e g k e r e s é s e k az i l l e t é k e s t i s z t e s n e v é r e c i m e z v e a S z é k h á z b a k ü l d e n d ő k ( B u d a p e s t , VIII., S z e n t k i r á l y i - u t c a 11.).
A D i á k o t t h o n v é n d é g s z o b á i r a vonatkozólag forduljunk Tix Miklóshoz, a Diákotthon igazgatójához (Budapest, XIV., Thököly-út 82.).
Tagsági díjak befizetése a 6875. csekkszámlára történik.
A Jóléti Bizottság csekkjének száma : 25.524.
A Temetkezési Biztosító Egyesület csekkjének száma ; 49.374.
T A R T A L O M :
Oldal
Rákosi Zoltán : Dr. Imre Sándor f 49 Babirák Mihály : Számadás _>. 50
Deák Gyula: Szellemi értékeink II—III 51 Szémlélődés í 54
Egyesületi Élet 55 Irodalom. Gáspár Dezső: Szabályos sokszögek szerkesztése az ötszögtől a
a tizenkilencszögig. Ism. Sándly Vilmos. — Molnár Béla: További vázlatok a madár szaporodási ösztönének megnyilvánulásáról. Ism.
Babirák Mihály 56
Hírek 57 Halottaink 58 Az egyesületi pénztáros közleményei. Boríték 3. oldalán.
Ezen számunk terjedelme .a címlappal és tartalommutatóval együtt 16 oldal.
Az Egyesület tagjai a Közlönyt a tagsági díj fejében kapják.
A július 1-töl június 30-ig tartó egyesületi évre a tagsági díj 8 P.
A Közlöny előfizetési díja nem tagoknak, iskoláknak ós intézményeknek 8 P.
ORSZÁGOS POLGÁRI ISKOLAI
TANÁREGYESÜLETI KÖZLÖNY
SZERKESZTETTE AZ 1—3. SZÁMOT
STÉGER FERENC,
A 4. SZÁMOT
DEÁK GYULA
XLIX. ÉVFOLYAM
1 9 4 4 — 1 9 4 5
B Ü D A P E S T ,
BETHLEN GÁBOR IRODLAMI ÉS NYOMDAI RT. NYOMÁSA
1945
50443
TARTALOMMUTATÓ
CIKKEK
Oldal
A magyar nevelői rend kötelessége — — — — — — — — 37 Babirák Mihály: Számadás — —; — — — — — — — 50 Deák Gyula: Szellemi értékeink I. 38, II., III. — — — — — 51 Kedves Miklós: A tankönyvírásról 2. — — — — — — — 26 Kovács István (Sopron); Az igazgatói státus a számok tükrében — 8
Mezei Béla: Neveljünk Zrinyi szellemében!— — — — — — 6 Névtelen: A menekültek gondozása— — — — — — — — 29 Rákosi Zoltán: Dr. Imre Sándor f —- — — — — — — — 49 R- helyi Oszkár: Tanáregyesületünk helytállása a nehéz időben— — 25
— A megszakított Iskolai év margójára— — — — — — — 39 Síéger Ferenc: Erődépítés — — — — — — — — — 1
SZEMLÉLŐDÉS
1. Új tagjaink bevonulása. 2. Tanárképzők tárgypsoportosításai. 3. A Helységnévtár és az Iskolai helyesírás— — — — — — 11 4. Halottaink. 5. Gombaszakértői tanfolyam. 6. Csökkent a gyermek-
halandóság — — — — — — — — — — — 30 7. Menekültjeink. 8. Polgári iskolai gondolatok 1818-ban. 9. Egy
tönkrebombázott iskola — — — — — — — — — 40 10. Pedagógiai szegénység. 11. Iskoláink az Evkönyvek tükrében — 54
EGYESÜLETI ÉLET
Elnökségi megbeszélések és ülések 31, 42. — — — — — — 55 Új tagok — — — — — — — — — — — — — 55 Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete — — — — — — 55 Iskolareform-tervezetünk — — — — — — — — — — 55 Tisztségek betöltése — — — — — — — — — — — 55 A bombakárosultak segélyezési alapja: 12, 32, 42 — — — — 56 A menekültek elszállásolása — — — — — — — — — 41 Tiszteseink munkakörének ellátása — — — — — — — — 32 A Temetkezési Biztosító Egyesület tájékoztatója — — — — — 56 Jóléti intézményeink állapota — —- — — — — — — — 55
IRODALOM
A népművelők munkaközössége felé. Ismertette Deák Sándor — — 43 Balogh István: Rajtanítás. Deák Sándor — — — — — — 44 Dömötör Sándor : Kedvet virágoztató magyar népmesék. Stéger Ferenc 15
III
Oldal
Gáspár Dezső; Szabályos sokszögek szerkesztése az ötszögtől a tizen- kilencszögig. Sándhj Vilmos— — — — — — — — 56 Havas István: Akikkel találkoztam. Rákosi Zoltán — — — — 14 Molnár Béla : További vázlatok a madár szaporodási ösztönének meg-
nyilvánulásáról. Babirálc Mihály — — — — — — — 56 Németh László: A Medve-utcai polgári. Mtlnárné Csízy Jolán — 15 Nemzetnevelők Könyvtára— — — — — — — — — — 43 Noszlopi László (dr.) A szeretet lélektana és bölcselete. Mezei Béla— 39 Olcsó Könyvtár — — — — — — — — — — — — 44 Pétergál Henrik (dr,) : Az Angolkisasszonyok Róm. Kat. Polgári Iskola
Tanárképző Főiskolájának ötvenéves múltja. (1894—1944.) Deák Gyu'a — — — — — — — — — — — — 14 Szabó Gyula : Református egyházzenetörténeti dolgozatok. Deák Gynla 44 Szini Zoltán : Önismereti alapok kétségeskedő felnőttek számára. Diák
Gyula — — — — — — — — — — — — 43 Szombach Godehárd (de.); Az iránykeresők kora. Ádám Zoltán — 33 Szondy György: Az ismeretlen birodalom. Deák Gyula — — — 33 Vidacs Aladár: A film és a népművelés. Stégen Ferenc — — — 16 Veress Zoltán: Magyar Asszonyok házatája. Réhelyi Oszkár — — 15
HÍREK
Államérvényes bizonyítványok 36, — — — — — — — — 47 Beszerzésre ajánlott könyvek — — — — — — — — — 46 Évkönyvekből (1943—44.) — — — — — — — — — 58 Gaál Dezső rajztanár sikere — — — — — — — — — 46 Igazgatói cím: Lőrinczy Anna Mária — — — — — — — -36 Ifjúsági regénypályázati dicséret: Molnár János (Pestszenterzsébet)
és Avar Gyula— — — — — — — — — — — 35 Izsóf Alajosról — — — — — — — — — — — — 45 Kinevezés a minisztériumban — — — — — — — — — 57 Kinevezés az áll. iskoláknál 18, 34, 36, 45— — — — — — 58 Kinevezés a székesfővárosi iskoláknál 18, — — — — — — 46 Kitüntetések: Légoltalmi jelvény 18 — — — — — — — 45 Kötelességteljesítés példaképe: Deák Gyula — — — — — •:— 18 Kultúrképek Szovjet-Oroszországból -—• — — — — — — — 57 Leidenfrost Gyula (dr.) nyugalomban — — — — — — — 36 Miniszterválasztás: gróf Teleki Géza — — — — — — — 57 Névmagyarosítás: Krómer József—Gencsi — — — — — — 19 Nyugdíjazás az áll. stb. iskoláknál — — — — — - — — 46 Nyugdíjazás a székesfővárosnál 18, 34, 46 — — — — — — 58 Rakodczay Pál — — — — — — — — i_ — — — 20 Székesfőváros közoktatásának vezetője: Dr. Szoboszlay Ferenc — — 57 Tankerületek — — — — — — — — — — — — 58 Tanáregyesületünk hetvenéves — — — — — — — — 57 Tanárképző Főiskolánk hetvenéve — — — — — — — — 57 Útiképek az énekórák országából — — — — — — — — 19
Oldul HALOTTAINK
Abonyi Erzsébet — — — 60 Adámyné (dr.) Péter Gizella (dr.) 60 Békéi Ignác — — — — 60 Bérci Béla— — — — — 44 Bíró Ilona hősi halott — — 58 Bokor Róza — — — — 59 Bontó Klára — —' — — 60 Cholnoky Margit — — — 60 Csincsák Elemér hősi halott — 22 Dániel Lajos — — — — 60 Derzsy Irén — — — — 48 Dexel M. Konstantina — — 47 Domokos Sándor hősi halott — 59 Dózsa Aranka — — — — 59 Eötvös Mihály — — — — 48 Erdősné Szeibert Ilona — — 59 Érsek László hősi halott— — 21 Ferenczi Etelka hősi halott — 59 Gáspár Dezső — — — — 60 Gelsy László — — — — 60 Gerenday Ádám (vitéz) — — 60 Hajdú Aranka hősi halott — 60 Halász Gézáné — — — — 47 Holtzer Pál hősi halott — — 22 Hreblay Lajos — — — — 60 Imre Sándor (dr.) (Rákosi Z.) 49 Jellenz Maigit hősi halott — 59 Kárpáti Ernő (dr.) — — — 59 Keresztessy Ferenc — — — 36 Kerékgyártó Ilona hősi halott — 58 Kézdy Béla (dr.) — — — 48 Király Margit — — — — 59 Kiszelényi Irén — — — — 60 Kmetykó János hősi halott — 59 Koczka Árpád hősi halott — 47
Koós Róza hősi halott — — Lévai Miksa — — — — Littke Aurél (dr.) — — — Matolcsy János (vitéz) — — Messik Vilma — — — — Nánay Sándor — — — — Nemere Margit— — — — Némedyné Wallner Erzsébet hősi
halott— —
Osváthné Böszörményi Róza (Deák Gyula) — — — Pataky Ferenc (dr.) — — — Pál Tibor hősi halott — — Prém Margit (Schubert Ilona) Saskeőy Béla hősi h. (K. L.) Schlosser Hermin — — — Schülz Irma — — — — Solymossy Sándor (dr.) — — Sóváry Béla — — — — Szekeresné Toldy Erna hősi h.
Szilárd Lajos — — — — Sztankovics Károly — — — Taufferné (dr.-né) Simon Anna
hősi halott— — — — Theiszen Magda — — — Tóth József — — — — Tőkésné Lendvay Gabriella — Triznyai László— — — — Urhegyi János — — — — Vadász Béla hősi halott — — Vajna József (Deák Gyula) — Weinreieh Bella — — — Windisch Antónia — — — Zakariás Gizella — — —
47 60 59 59 36 60 60
— — 59 60 23 58 23 22 59 59 60 60 58 59 60
59 48
59 60 60 23 59 47 60 60 60
Felelős kiadó: Réhelyi Oszkár.
Bethlen-nyomda Rt. — Műszaki igazgató: Lomhár László.
XL1X. (1944—45.) ÉVF. 1945. JÚLIUS 4. SZÁM
ORSZÁGOS POLGÁRI ISKOLAI
TANÁREGYESÜLETI KÖZLÖNY
Az Egyesület elnöke RÁKOSI ZOLTÁN
Újpest, 11. sz. áll, polg. leányisk.
Telefon: 295—080.
Felelős szerkesztő DEÁK GYULA
Budapest, VIII , Szentkirályi-utca 11.
Telefon: 144—391.
Felelős kiadóéspénztáros MIKLÓS BÉLA
Budapest, VIII., Szentkirályi-utca 11.
Telefon: 335-702 (d. u.).
Az Egyesület főtitkára RÉHELY1 OSZKÁR, VIII., Szentkirályi u 11. Tel. 335-702
D r . I m r e S á n d o r
1877—1945.
A p o l g á r i iskola h á r o m n e g y e d s z á z a d o s é v f o r d u l ó j á t ü n n e p l ő k ö z g y ű l é s ü n k e l ő a d ó i s z é k é b e n l á t t u k u t o l j á r a k ö r ü n k b e n m e g - jelenni, M a g a s s z á r n y a l á s ú , s ú l y o s i g a z s á g o k a t t a r t a l m a z ó b e s z é d e m é l y n y o m o k a t h a g y o t t n e m c s a k a m a g u n k , d e a k ö z g y ű l é s e n jelenvolt v e n d é g e i n k l e l k é b e n is.
H a el n e m szólítja I s t e n e földi világból, a p o l g á r i iskolai g o n d o l a t v e r h e t e t l e n v é d ő j e k é n t h a l l a t n á b i z o n y á r a s z a v á t m a ú j r a a k ö z o k t a t á s ü g y ü n k r e f o r m j a k ö r ü l t á m a d t v i t á b a n .
P ó t o l h a t a t l a n h i á n y a m é l t á n f o k o z z a h á t v e s z t e s é g ü n k é r - zetét, amellyel b á n k ó d ó szívvel k o r á n t o v a t ű n t n e m e s a l a k j a u t á n t e k i n t ü n k . N a g y e m b e r ü n k volt. N e m z e t i é l e t ü n k n e k is igaz, k i m a g a s l ó a n j e l e n t ő s é r t é k e .
E r d é l y fia, a k i n e k k e b l é b e n a s z a b a d s á g s z e r e t e t e s az e m b e r i m é l t ó s á g tisztelete v i r á g z o t t . E m e l k e d e t t g o n d o l k o d á s ú l é n y é b e n p a r á n y a s e m élt a g y ű l ö l k ö d ő t e s t v é r i e t l e n s é g s ö t é t s z e l l e m é n e k . M a g a s b a ívelő p á l y a f u t á s á t a k o l o z s v á r i ref, főgim- n á z i u m t a n á r a k é n t k e z d t e . T a n á r k é p z ő n k p r o f e s s z o r i , m a j d igaz- gatói s z é k é b e n f o l y t a t t a . I n n e n k e r ü l t a v a l l á s - és k ö z o k t a t á s - ügyi m i n i s z t é r i u m á l l a m t i t k á r i s z é k é b e . T a n á r k é p z é s ü n k főiskolai r a n g r a e m e l é s e f ű z ő d i k m ű k ö d é s é n e k e h h e z a z i d ő s z a k á h o z .
A z u t o l s ó k é t é v t i z e d b e n e l ő b b a s z e g e d i t u d o m á n y e g y e - t e m , u t ó b b a b u d a p e s t i m ű e g y e t e m nyilv. r. t a n á r a .
T a n á r e g y e s ü l e t ü n k b e n 1 9 1 4 — 1 9 1 8 - i g a z e l n ö k i tisztet töl- t ö t t e b e , 1920. óta tb. e l n ö k ü n k .
N e m e s szíve, n a g y f á j d a l m u n k r a , e z é v m á r c i u s 11-én m i n d ö r ö k r e m e g s z ű n t d o b o g n i .
S z e l l e m e a z o n b a n t o v á b b él k ö r ü n k b e n , s e m l é k é t á l d ó k e g y e l e t ü n k á p o l j a n e m z e d é k r ő l - n e m z e d é k r e t o v á b b , h o g y k é s ő u t ó d o k is m e g b e c s ü l ő tisztelettel e m l e g e s s é k n e v é t !
Ú j p e s t .
Rákosi Zoltán,
Számadás
A polgári iskola ekéje közel egy évszázada szántja a ma- gyar barázdákat. Munkája nyomán gazdag rendekben tárultak fel a magyar élet térségein földünk — népünk rejtett kincsei.
Viharok sokszor szaggatták, irigyei sokszor megdúíták vetését.
Egyre mélyebbre bocsátkozott; mindig megifjodott, mindig győ- zedelmeskedett, mert a népi mélységek ősi életerejéből táplál- kozott. Mindig a küzdő, törekvő, a többre, jobbra vágyó magyar
nép kedvelt iskolája volt.
Ma, a gépkolosszusok, traktorok dübörgéséből komor han- gok szólnak felénk: a polgári iskola betöltötte hivatását! A meg- újulás után sóvárgó világ viharzó szálai kikezdték a mi hival- kodás nélküli szerény hajlékunk mohos tetőzetét is. Lelkiismere- tünk, igazságszeretetünk, a magyar jövő iránt érzett mélységes felelősségérzetünk tudatában vetjük a polgári iskola értékeit az idő mérlegének serpenyőjébe.
Iskolánkat a tiszta liberalizmus optimizmusa szülte egy nagy nemzeti felbuzdulás forrongó korszakában.
Százesztendős küzdelmes története a magyar polgárosulás- nak, a népi művelődésvágy feszítőerejének, a népi felemelkedés- nek, a retrográd erőkkel vívott gyakran reménytelennek látszó harcoknak hősi eposza. Lehetséges volna, hogy a belső lényegében állhatatosan demokratikus polgári iskola már nem kaphat helyet a győzelmes demokrácia terített asztalánál ? Feladatát már való- ban betöltötte, és hivatás többé már nem vár reá?
A történelem nem érzelgős. Iskolánk a múltban is a tiszta meggyőződés hevével, de a hideg értelem józan érveivel vívta nehéz harcait. Mai munkásai, akik méltatlan mellőzöttségében sem tudtuk soha megtagadni, most sem tehetünk másként. A de- mokratikus fejlődés útját kereső magyar köznevelés rendszerét nem tudjuk elképzelni a polgári iskola féltő gonddal őrzött esz- mei értékei nélkül. Lehet, hogy az új idők sokban új fogalma- zást kívánnak; lehet, hogy iskolánk tiszta nemes vizei a jövőben egy másik egyetemesebb áramlat medrébe torkollanak; de mé- lyen érezzük, hogy nemzeti művelődésünk végzetesen szegényebbé válnék a legdemokratikusabb iskola, a magyar polgári iskola ha- gyatéka nélkül.
Minden demokratikus társadalmi rendszer nevelési célja, de egyben fennmaradásának feltétele is a haladás, a teljesebb és jobb élet felé törekvés, a minőségi elv szolgálata Ez nem- csak a példátlan mélységbe hullott magyarság felemelkedésének útja, de kiáltó életparancs minden kis nép számára, amelyik a nagy népek versenyében csak a jobb minőség szellemi fegyver- zetével állhatja meg a helyét. Nem nélkülözhetünk tehát egy olyan középfokú iskolát, amelyik magasabb erőkifejtésre képes ifjúságunkat alaposabb, mélyebb kiművelés céljából társadal- mi és vagyoni különbségekre való tekintet nélkül falai közé
fel fogadja. Az elásott talentomok példájára nem tékozolhatjuk bűnhődés nélkül népünk rejtett kincseit. Semmiféle tetszetős fik- ció kedvéért nem mondhatunk le egy, a középfokúság külső biztosítékaival felruházott és belső tartalmi értékeivel telített kö- zépiskola egyetemes kulturális vonzó és termékenyítő erejéről.
Az új középiskolának szilárd támasza és egész népi művelődé- sünk alapja csak egy minden vonatkozásában megerősített, mai súlyos fogyatkozásaiból kiemelt népiskola lehet, amelynek kiépí- tését őszinte együttérzéssel kívánjuk.
Országos Egyesületünk elnöksége gondos munkával kidol- gozta a demokratikus szellemű és szervezetű középoktatás egy- séges rendszerét. Tervezetében elsőnek hívta fel a hívatott té- nyezők figyelmét egy, a kötelező népiskolai oktatás követelmé- nyeinél nagyobb igényű, minden társadalmi vagy foglalkozási kör 10 —15 éves ifjúságából a vezetésre és minőségi munkára hivatott, magasabb szellemi adottságú tanulósereg nevelését vál- laló középiskola jelentőségére. A szellemi kiválasztódás egy szé- les, elvileg mindenki számára hozzáférhető általános, egységes, 5 osztályos középiskola révén valósulna meg. A 15. életév be- töltése után a középiskolát végzett ifjú hajlamai szerint választ- hatna az egyetemre előkészítő 4 évfolyamos gimnázium, 4 éves tanítóképző, a közgazdasági és hivatali életpályákra előkészítő 3 éves líceum vagy a gyakorlati életre előkészítő 3 évfolya- mos ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági szakiskolák, esetleg a kisebb keretű különféle gyakorlati tanfolyamok között.
A gimnázium alsó tagozatának és a polgári iskolának ösz- szeolvasztásából kialakítandó általános középiskola és a ráépülő közgazdasági irányú líceum voltaképpen a polgári iskola régi gondolatának modern megtestesítője. Óratervét sorozatos tanács- kozásokon alakítottuk ki. Az idők súlya nem tette lehetővé, hogy e munkánkat tanári társadalmunk széles nyilvánosságának bevonásával végezzük el.
Nem tudjuk, mit hoz reánk a jövő, de érezzük, hogy mul- tunk kötelez. Hisszük, hogy tanári rendünk a polgári iskola de- mokratikus hagyatékát el nem alkudja, hanem teljes erejével, egész lélekkel, kipróbált hűséggel vállalja részét a demokratikus Magyarország felépítésének magasztos munkájából.
Budapest. Babirák Mihály.
Szellemi értékeink
2. Könyvtár.
A Könyvtár igen nagy értéke Tanáreg3^esületünknek. Sok- évi, több, mint félszázados várakozás után született meg ez a kincsünk. Az 1875. évi május 6-án alakult Egyesületünk, meg az 1884-ben alakult Felső Nép- és Polgáriiskolai Tanítók s Ta- nítónők Orsz. Egyesülete, végül a két Egyesület egyesüléséből
újraalakult Egyesület minden tisztújítás alkalmával választott könyvtárnokot, azonban könyvtárt nem szerveztek. A könyvtár- nélküli könyvtárnoki állást maga az Egyesület szüntette meg, az
1911. évi közgyűlésen már nem választottak könyvtárost.
Mint főtitkár, az Egyesület 1920. évi április hó 9-én tartott igazgatótanácsi ülésén jelentettem, hogy tervbevetíem a Könyv- tár megszervezését. Össze is gyűjtöttem 74 könyvet, füzetet. A néhány hónap múlva történt miniszteriális beosztásom miatt a főtitkári állásról lemondtam. Ezzel a szervezés megakadt, s ak- kor indult meg újra, amikor az 1933. év őszén már iskolai tenni- valók nélkül indulhattam a 13 évvel azelőtt abbahagyott kedves tervem végrehajtására. A szeptember 14-én tartott elnökségi inditvány alakjában felébresztettem a Könyvtár ügyét. Az el- nökség örömmel fogadta az indítványt, és megbízott a Könyvtár szervezésével. A Közlöny 1933. évi december havi számában kérelmet intéztem „Mindenkihez", megjelölve az összegyűjtendő és beszolgáltatandó anyagot. Néhány hónap múlva pedig az iskolák igazgatóit kértem az Értesítők megküldésére. A tanárság megértette a kérő szó jelentőségét és nagymértékben támogatott, amit mutat az a körülmény is, hogy Közlönyünk minden számá- ban nyugtázhatok könyvadományt.
Sok adatot lehetne felsorakoztatni, azonban a papiros kor- látozása miatt nem lehet széles mederben tartott cikket közzé- tenni, így csak a következőkről emlékezem meg. A Könyvtár
1933-tói 1936. március 20-ig a Thököly-úton lévő Diákotthonban nyert helyet, ahonnan a Székház egyik kis termében helyeztük el Onnan 1939. évi június hó második felében költöztettük át mostani nagy helyiségébe. A Könyvtár ünnepélyes megnyitása
1934. október 23-án történt, amikor az állomány 5.417 darab volt. A megnyitást Havas István egyesületi elnök végezte.
Végül bemutatom könyvtárállományunkat a legutóbbi zárlat (1945. június 30.) adatai alapján.
A kötetek Értéke :
száma :
I. Pedagógia 441 1.728— P
II. Tanügyi folyóiratok 566 4.321-65 P III. Polgári iskolai tankönyvek
és segédkönyvek 1.466 2.932'— P
IV. Törvények, rendeletek stb. 319 448'84 P V. Polgári iskolai Évkönyvek 10.429 3.128'70 P VI. Polgári iskolai tanárok
munkái 1.449 3.288-20 P
VII. Polgári iskolai adatokat tar-
talmazó munkák 347 674-45 P
VIII. A vallás- és közoktatás-
ügyi minisztérium letétje 989 — P
16 006 16.521-84 P
53
3. E m l é k m ú z e u m .
Utolsó szellemi alkotása Tanáregyesületünknek Rákosi Zoltán elnök elgondolásából származott. A z 1936. .évi április hó 17-én tartott elnökségi ülésen a következőkben ismertette elgon- dolását : A tanártestületek és az iskolák fényképeit, a volt elnö- kök arcképeit, művész-tanáraink festményeit vagy azok másola- tait, szobormodelljeit, iparművészeti tárgyait, hősi halottaink em- léktárgyait kell összegyűjteni. — Ugyanezen év október hó 4-én tartott elnökségi ülésen az elnök jelentette, hogy az Emlékmú- zeum vezetését Gaár Vilmos vállalta, aki november 6-án ismer- tette tervezetét: a) történelmi fejlődés; b) a polgári iskola élet- fája rajzban és grafikonokban, tanárok különböző pályákon; c) statisztikai rész, a tanítási módszerek fejlődése és eredményei;
d) emlékrész: az Egyesület jóléti intézményeinek fejlődése és eredményei, iskolák fényképei; e) vezető egyéniségek arcképei, szobrai, irodalmi munkásságuk, művészeti alkotásaik, elhalt ta- nárok relikviái; f) tanulók munkái. Az 1939. évi február havi Közlönyben más csoportosítás szerint, „Emlékmúzeumunk" c.
cikkében kérte a tanárokat, hogy a megfelelő tárgyakat küldjék el az Emlékmúzeumnak. Gaár Vilmos mégegyszer (1943. febr.) fordult kéréssel anyaggyűjtés végett.
A Múzeum ünnepélyes megnyitása a Komjáthy Jenő-em- lékkiállítással kapcsolatban 1939. november 17-én folyt le abban a helyiségben, amelybe a Könyvtár is beköltözött. A szépszám- ban megjelent vendégeket Rákosi Zoltán elnök üdvözölte; dr.
Damjanovich Lajos min. tanácsos nyitotta meg a Múzeumot és a kiállítást, Tállyai István Komjáthy Jenő emléke cimmel elő- adást tartott, Ónodi Ákos színművész Komjáthy remek verseit szavalta.
Az Emlékmúzeum anyagához tartozik a volt 15 elnök arc- képének megfestetése. Az elnökség megbízásából jelen sorok írója készíttette el a festményeket. Az arcképek ünnepélyes lelep- lezése az 1941. évi április hó 7-én tartott választmányi ülésen folyt le, amikor ugyancsak ezen sorok írója ismertette a volt elnökök életrajzát.
Az elhúnyt tanárok közül legfőképpen Komjáthy Jenő em- lékeit gyűjtöttük össze. Őrizzük könyvespolcát, 54 könyvét (na- gyobbrészt filozófusok munkáit és költők műveit), leveleit, lény- képeit, egyetemi indexét, iratait, gyászjelentését, síremlékének le- leplezésére küldött koszorúk szalagjait stb.
Kaffka Margit író és költő emlékei: gyermekkori munka- asztala, fényképei, levelei, kéziratai stb, A Könyvtárban minden munkája megtalálható.
Tolnai Lajos regényíró műveiből több példányt magában- foglal a -Könyvtárunk. Á vele foglalkozó cikkekből néhányat megtalálunk az Emlékmúzeumban.
Az emlékek megőrzésére dobozok szolgálnak. Egy-egy do- bozban az emlékek száma szerint több vagy kevesebb tanár tárgyai foglalnak helyet.
1944. sieptember 22-én Gaár Vilmos lemondott az Emlék- múzeum vezetéséről. Az elnökség Deák Gyula könyvtárost bízta meg ezen munkakör ideiglenes ellátásával.
Egy kis cikkben nem lehet felsorolni mindent-, sem az anyagot, sem a kezelés rendszerét. Látni kell az Emlékmúzeumot, s a látottakból meggyőződni, hogy Egyesületünknek ez az alko- tása is érdemes a támogatásra, mert ebből is a tanári lélek sugárzik.
Budapest. D e á k Gyula,
S Z E M L É L Ő D É S
10. Pedagógiai s z e g é n y s é g . Mielőtt rátérnénk a tulajdonkép- peni tárgyra, felemlítjük, hegy a Magyar Tudományos Akadémiának, a 8zent István Akadémiának, a Petőfi Társaságnak és a Kir. Természet- tudományi Társulatnak van liáza a szépirodalmi és tudományos társula- tok kőzlil, ellenben a Kisfaludy Társaság, a Magyar Földrajzi Társaság, a Magyar Történelmi Társulat és a Magyar Paedagogiai Társaság nem dicsekedhetnek saját épületükkel, mert csak vendégként kapnak valahol helyet könyvtáraik és irattáraik elhelyezésére, valamint felolvasások és előadások tartására. Valóságos pedagógiai szegénység, hogy a Magyar Paedagogia Társaságnak nincsen épülete, ahol előadásait tarthatná, és ahol könyvtárát és irattárát elhelyezhetné. Ez az előkelő tanügyi társa- ság a magyar pedagógusok akadémiája, és mégsem tudott székházat Szerezni, noha már a mult század első felében fennállott nálunk egy Pae- dagogiai Társaság, azonban 1848-ban feloszlott, 1877. január 6-án újra alakult egy társaság, amely 1879-ben Évkönyvet is adott ki. Tulajdon- képpen ez a társaság alakult ríj onnan, új szervezettel 1892. jan. 5-én.
11. Iskoláink az É v k ö n y v e k t ü k r é b e n . A Fővárosi Peda- gógiai Könyvtár kiadványai között szerepel az 1935/36. — 1939/40. évi iskolai Évkönyvben megjelent értekezések szakkatalógusa. A kiváló gond- dal szerkesztett katalógus három csoportban közli az Évkönynek cikkeit, úgymint: a Pedagógia alaptanulmányai, Pedagógia, Tudomány és művé- szet főcímek és a megfelelő alcímek alatt. A szakkatalógus érdemes szerkesztője, dr. Bakács Istvánná az Előszóban megjegyzi: „Sajnos, az a törekvésünk, hogy gyűjteményünket teljessé tegyük, eredménytelen ma- radt. Egyes iskolák teljesen hiányoznak, mások töredékesen vannak kép- viselve." Mindenesetre káros mulasztás az iskolák igazgatói részéről, hogy az Évkönyveket nem küldik meg a Fővárosi Pedagógiai Könyvtárnak. A polgári iskolák közül 41 iskola nem szerepel a szakkatalógusban, mert vagy nem küldték meg az Évkönyveket, vagy pedig az Évkönyvekben nincsen értekezés. Részletezve a mulasztó iskoláinkat, ez a kép róluk : 3 áll. fl., 1 áll. f., 2 áll. fl., 3 közs. 1., 1 közs. fi., 2 rk. f., 17 rk. 1., 1
rk. fl., 1 ref. 1., 2 társ. fl., 1 m. f., 7 m. fl. Őrszem.
E G Y E S Ü L E T I É L E T
55
ELNÖKSÉGI MEGBESZÉLÉSEK ÉS ÜLÉSEK. Egyesüle- tünk elnökségének tagjai 1944. nov. 23-án, 30-án, 1945. márc. 8-án, 22-én, ápr. 5-én, 29-én, máj. 16-án, 25-én és jún. 28-án ülést tartottak.
'A megbeszélések főbb tárgyai: felszerelésünk biztosítása; anyagi ügyvite- lünk biztosítása; Emlékmúzeumunk rendezése; a menekült kartársak ügye;
az egyesületi (köri) munka megindítása; jóléti intézményeink állapota;
közoktatási reformtervezet; Egyesületünk és a Magyar Pedagógusok Sza- bad Szakszervezetének viszonya és jövője; vizsgadijak felemelése: az illet- mény-rendelet; megürült tisztségek betöltése; a Temetkezési Bizt. Egyesü- let helyzete; a székház helyreállítása stb. Egyes ügyekről részletesen be- számolunk.
1. Tisztségek betöltése. V. Kiss Béla főtitkár, Kautny Károly vagyon- kezelő gondnok és Stöger Ferenc hollétéről nincsen tudomásunk. Elnöksé- günk a főtitkári tisztség ellátásával Rélielyi Oszkárt bízta meg (nov. 30.), va- gyonkezelő gondnok pedig Babirák Mihály lett. Közlönyünk jelen befejező számának szerkesztését Deák Gyula vállalta. Jegyző lett: Mladoniczky György (máj. 16.).
2. A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetében régi törekvé- sünk, a pedagógus-egység megvalósítását látjuk. A magyar tanítók és ta- nárok egy táborba tömörülésének ez a politikai pártokon felül álló szervezete a szebb és jobb pedagógus-jövö biztosítása. Ezért hívtuk fel a kartársakat körlevélben arra, hogy lépjenek a Szakszervezet tagjai so- rába. Ezúton is kérjük azokat, akik eddig még nem léptek a tagok so- rába, jelentkezzenek felvételre a helyi szervezetnél, illetve az országos központban: Budapest, VIII., Múzeum-u. 17. sz. a.
3. Iskolareform-tervezetünk. Elnökségünk folytatólagos üléseken tár- gyalta Rákosi Zoltán „Gondolatok iskolaszervezetünk megreformálásá- hoz" és Babirák Mihály „Közoktatási rendszerünk keretei" c. tanulmányát.
A megbeszélés eredményét illetékes körök elé terjesztettük.
Az osztályozás kérdésének megreformálásával is foglalkoztunk. Javas- latunkat illetékes helyre juttattuk.
4. Új tagok• 1944. okt. 26 óta a következő új tagokat vettük fel: Bicske: Drexler István, Budapest: Dalmát Piroska, Illés Irén, Kiss Ilona, Ladányi Margit, Schág Mária, Straszer Benőné, Vadon Józsefné, Debrecen ref. 1.: Derne Irén, Dunakeszi: Kovács Margit, Süttö Artúrné, Jászapáti: Gojsza lstvánné, Komárom: Galamb József, Miskolc: Csáki An- na, Oberländer Sándor, Pestújhely: Doroszlai Sándorné, Pestszentlörinc:
Szakái Ilona, Sashalom: Institoris Margit, Tiszafüred: Béky Pálné, Szigeti lstvánné, Húsz Laura, Tótkomlós: Roszner Károly, d ^ Stöckl Perencnó, hely megjelölése nélkül: Csaba Ilona, Dienes Júlia. Összesen: 25.
BESZÉLŐ SZÁMOK. 1945. január 30-ig 111 (49 férfi és 62 nö) menekült kartársnak adtunk segélyt. A kifizetett segélyek összege 13.550 P. — 50 pengőt kapott 35, 100 pengőt 31, 150 pengőt 14, 20Ó pengőt 23, 250 pengőt pedig 8 kartárs.
JÓLÉTI INTÉZMÉNYEINK ÁLLAPOTA. Székházunkat nem súlyos károk érték. Soproni üdülőnk kisebb épületkárt szenvedett, de fel- szerelése megsemmisült. Balatonfüredi üdülőnk ép, felszerelése jórészben megmaradt. Budapesti Diákotthonunk súlyos, de helyrehozható épületká- rokat szenvedett, felszerelése nagyobb részben megsemmisült.
A BOMBAKÁROSULTAK SEGÉLYEZÉSI ALAPJA. A no vemben Közlönyben megjelent elszámolás szerint az alap egyenlege:
I.828 83 pengő volt.
B e v é t e l; . november 13.: Komárom á. 1. 28'— P, nov. 16.: Gfúta k. fl. 35"— P, nov. 28.: II. Medve-utcai k. f. 84*14 P, Székesfehérvár á.
fl. 65'— P, dec. 14.: Kispest á. f. 85 P, dec. 13.: Lovas Lászlótól (Deb- recen) visszajött 350'— P. Összes bevétel: 647" 14 P.
K i a d á s : 4 vidéki tanárnak 1.100*— P, 1 budapesti tanárnak 400*— P. Összes kiadás: 1.500'— P. Alapunk összes bevétele: 6.175 97 P, összes kiadása: 5..200-— P ; egyenlege 975*97 P. Ez az összeg a pos- tatakarékpénztárnál levő zárolt számlánkon van. Sándly Vilmos, h. egye:
• sületi pénztáros.
A TEMETKEZÉSI BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET TÁJÉKOZTATÓJA.
A Polgári Iskolai Tanárok Temetkezési Biztosító Egyesületének vagyona bankbetétként zár alatt ¿11, ahhoz ezidőszerint hozzányúlni nem lehet,
• ezért az Egyesület egyelőre még a 600 P-s temetkezési segélyt sem tudja az igényjogosultak számára kiutalni. Az Egyesület működésének folytatá- sához szükség van a taglétszám megállapítására. Azok a tagok, akik tag- ságukat fenntartják, közöljék nevüket és címüket. Az elhunyt tagok ne- vének, a halál körülményeinek, idejének és helyének bejelentését is kérjük. Mivel ma egy temetés költségei 10—12.000 P-re rúgnak, a régi
havi 1 P-s tagsági dijat kb. havi 20 P-re kellene felemelnünk. Kérjük tagjaink véleményét, hogy: 1. kívánják-e a Temetkezési Biztosító Egye- sület fenntartását; 2. kívánják-e az alapszabályok olyan módosítását, amely a havi hozzájárulást az adott körülményekhez képest megváltoz- tatja, hogy az valóban segítséget jelentsen a súlyos gondokkal küzdő hozzátartozóknak. Kopócsy Béla, elnök. (Címe: VIII., Szentkirályi-u.
I I . sz.j Vagy XIII., Hungária-körűt 105. sz.)
Gáspár Dezső: Szabályos s o k s z ö g e k s z e r k e s z t é s e az öt- szögtől a tizenkilencszögig. Egyetemi Nyomda kiadása. Buda-
pest, 1944. 51 1.
A szerző a maga rajzolta ábrákon megvilágítja a gyakorlati hasz- nálatra szánt szerkesztési módokat és eljárásokat. Á szerkesztések helyes- ségét és pontosságát számításokkal is kíséri és bizonyítja. Az általános, szabályos sokszög szerkesztésének lehetősége után sorban tárgyalja az 5-, a 7-, a 9-, a 11-, a 13-, a 15-, a 17- és 19-oldalú sokszög szerkesz- tését éíf elméletét. Szaktanárok — különösen felső középiskoláinkban — eredménnyel hasznosíthatják a gyakorlati módokat. Az elméleti rész al- gebrai, trigonometriai tudást igényel.
Budapest. Sándly Vilmos.
Molnár Béla: További vázlatok a madár szaporodási ösz- t ö n é n e k megnyilvánulásáról. (Madárélettani, madárlélektani tanul- mány.) Szarvas, 1944. 44 1.
A tudós szerző legújabb nagyszerű műve a madár szaporodási ösz- tönének egyes jelenségeivel, mint a madár lelkiségének megnyilvánulásá- val foglalkozik. A madarat ösztöni érzetének, belső feszültségének a leve- zetése kényszeríti a faj parancsának teljesítésére. Ezt a tételt számtalan
7 megfigyelésével igazolja a szerző, s éppen ezeknek a nagy gonddal, lel- kiismeretességgel és lelkesedéssel végzett megfigyeléseknek szemléletes leírása ragadja meg, elsősorban mind a szakember, mind a laikus érdek- lődését. A tudományos rendszerességgel végzett megfigyelések sorozata naplószerűen vetődik az olvasó elé, aki nemcsak az élet szépségeivel is- merkedik meg, hanem még jobban felemelkedik a Teremtőhöz. Igaz sze- retettel ajánljuk minden kartársunk figyelmébe ezt a pompás kis köny- vet. Sem a tanári, S9m magánkönyvtárakból nem hiányozhatik.
Budapest. Babirák Mihály.
H Í R E K
Közlönyünk jelen számát a Magyar Miniszterelnökségnek 1945.
július 2 án 3257/1645. sz. a. kelt rendelete alapján adtuk ki. Kérésünket azzal támogattuk, hogy Közlönyünk legutóbbi száma 1944. november havá- ban jelent meg, és a befejező számra igen nagy szükségünk van, mert az országban szétszórtan élő tanárokkal az összeköttetést meg akarjuk teremteni.
Miniszter-választás. A Debre- cenben 1944. évi dec. hó 21-én ösz- szeült Ideiglenes Nemzetgyűlés a ma- gyar állami szuverénitás kizárólagos képviselőjévé nyilvánította ki magát, és a dec. 22-én tartott ülésében megválasztotta a minisztereket; val- lás* és közoktatásügyi miniszterré gróf Teleki Gézát.
K i n e v e z é s e k a minisztéri- umban. A miniszterelnök dt. Szom- bat falvy György tanügyi főtanácsos, gimn. igazgatót miniszteri osztályfő- nökké, dr, Bisztray György és dr.
Bassola Zoltán miniszteri osztályta- nácsosokat miniszteri tanácsosokká kinevezte.
Kultúrképek Szovjet-Orosz- országból. A cári idők alatt 73Vo analfabéta volt Oroszországban, ma egy sincs. — Száznyolcvannégy-'féle nyelven olvasnak a Szovjet népei.—
Az utolsó békeesztendő gigantikus iro- dalmi termésére jellemző, hogy Solochov: Csendes Don c. könyve Oroszországban nyolcmillió példány- ban kelt el, és Stendhal művei 1921- 1944-ig nagyobb példányszámot ér- tek el, mint Franciaországban száz év alatt. — Az orosz író, ha hozzá- fog műve megírásához, havi fizetést kap, amelyből tisztességesen megél- het. — A moszkvai Lenin-könyvtár hatalmas olvasótermét most rendezik
be 3000 olvasó részére. A könyvtár- ban 1914-ben még csak egymillió kötet volt, 1925-ben 3 millió, 1944ig pedig már 10 millióra emelkedett.
A tisztviselők száma 1000 körül van.
70 é v e s T a n á r e g y e s ü l e t ü n k . 1'875. évi május hó 6-án alakult a Tanáregyesületünk, Sztojanovics Ist- ván indítványára. Elnöknek Roller Mátyást választották, aki két éven át vezette az Egyesületet.
P e d a g ó g u s a főváros köz- o k t a t á s á n a k vezetője. A fővá- ros polgármestere dr. Szoboszlay Ferenc középisk. igazgatót bízta meg a közoktatási ügyosztály vezeté- sével.
K i n e v e z é s . A vallás- és közok- tatásügyi miniszter Szabó Gyida, Halápi Irén, Puskás Zsófia és Zá- dor Béla tiszaföldvári magán polgári iskolai tanárokat állami polgári isko- lai rendes tanárokká, György József, Herényi Sarolta, Molnár János és Szönyi Edit tiszaföidvári polgári is- kolai helyettes-tanárokat, továbbá Hagymásy Imre oki. középisk. ta- nárt állami polgári iskolai helyettes- tanárokká kinevezte, és az utóbbit a turkevei áll. polgári iskolához osz- totta be.
Fel k e l l e m e l n i a népet, mert csak művelt nép és művelt nemzet lehet igazán szabad. (Bajcsy- Zsilinszky Endre.)
A T a n á r k é p z ő F ő i s k o l á n k h e t v e n é v e . Az áll. polgári isko- lai tanárnőképző 1873. jan. 15-én, az áll. polgári iskolai tanár- képző pedig 1873. okt. 27-én nyilt meg Budán. A két képzőt 1928 ban egybeolvadva Szegedre helyezték át.
A Tanárképző Főiskola tehát 1943- ban érte el fennállása 70-ik évét, ezt a nevezetes évfordulót az 1942—43.
tanévről kiadott Évkönyvvel ünne- pelte meg a főiskola tanári kara. A bevezető két cikk a még külön mű- ködő intézetek 50. évi jubileumán felolvasott megemlékezés. íróik ; dr.
Kovács János és Sebestyénné Ste- tina Ilona főiskolai tanárok. Az igazgatók névsora, az 1943. jún.
6-án tartott évzáró ünnepségen el- hangzott beszédek, a nyugalmazott és jelenleg működő tanárok rövid életrajza, az utóbbiak irodalmi mun- kálkodásának kimutatása, a főisko- lai hallgatók statisztikája a további anyaga az 1944-ben megjelent tar- talmas könyvnek.
Tankerületek : 1. Budapesti;
2. Budapestvidéki (Pest-Pilis-Solt- Kiskun, Nógrád-Hont, Komárom-Esz- tergomi) ; 3. Székesfehérvári (Fejér, Veszprém, Tolna, Győr-Moson); 4.
Szombathelyi (Sopron, Vas, Zala);
5. Pécsi (Baranya, Bács-Bodiog, So- mogy) ; 6. Szefedi (Békés, Csongrád, Csanád): 7. Debreceni (Bihar, Haj- dú, Jász-Ndgykun-Szolnok, Sza- bolcs, Szatmár-Bereg); 8. Miskolci
tankerület (Abauj, Heves, Zemplén, Borsod Gömör vármegyék).
Fővárosi nyugdíjazások: Há- ray István polg. isk. igazgató, vitéz Szirtes Lajos és Vörös Bezsőné polg. isk. tanárok.
Az 1943-44. É v k ö n y v e k b ő l 385 érkezett a Tanáregyesület Könyv- tárába a 416 iskolától. Összesen csak 76 Évkönyvben olvasható cikk a het- venéves polgári iskoláról, noha a Ta- náregyesület felkérte az igazgatókat, hogy emlékezzenek meg méltóan a jubileumról. — A miniszteri rendelet szerint Az iskola múltja címen min- den évben meg kell emlékezni a fon- tosabb változásokról, mégis csak 208 igazgató tett eleget ebbeli kötelessé- gének. — A tanári könyvtárak sza- porodása : Zenta á. 1. 565, Hajdu- hadház á. fl. 171, Dombóvár rk. 1.
169. Putnok á. fl. 163, Temerin á.
fl. 155, Érsekújvár rk. 1. 145, Pápa rk. 1. 138. -- Sok érdekes dolgot lehetne megállapítani az Évkönyvek- ből, ha rendelkeznénk hellyel.
Az Országos Polgári Iskolai T a n á r e g y e s ü l e t Könyvtára. Az
•944. évi november—1945. évi június hónapok alatt a következőktől érkez- tek adományok a Könyvtár részére : Farkass Endre 2, Miklós Béla 1, dr.
vitéz Sághelyi Lajos 2. Összesen 5.
Miklós Béla 47 Közlönyszámot is adományozott könyvtárunknak.
Deák Gyula.
H A L O T T A I N K
Pál Tibor hősi halott. A bácsalmási áll. polgári fiúiskola igazgatója, tanulmányi felügyelő
1944. dec. 25-én a harctéren, Po- mázon hősi halált halt. Ott helyez- ték örök nyugalomra. A negyven évet élt kartársrrnk emléke él.
Dr. S z e k e r e s n é Toldy Erna hősi halott. A szfőv. Lajos-u.
polgári leányiskolában működött 1927-től. Meghalt életének 54. évé-
ben 1944. dec. hó végén. Bomba- találat érte. Nyugodjék békében!
Kerékgyártó Ilona hősi ha- lott. A szkf. Simor-u. polgári leányiskola gyászolja kiváló tanárát, a tanulóifjúság finomlelkü vezető- jét. 1945. jan. 3-án a házát ért bombatámadás alkalmával a lég- nyomás ölte meg életének 59. évé- ben. Áldott legyen emléke!
Biró Ilona hősi halott. 1945.
59
jan. 5-ón bombatalálat érte s jan.
8-án meghalt. A szkf. Váci-úti pol- gári fiúiskolának volt jeles tanára.
Kmetykó János hősi halott.
A Testnevelési Főiskola ny. testne- velési tanára a székesfőváros ostro- ma alatt életének 65. évében hősi halált halt. A megboldogult 1911- ben a Pedagógiumhoz került rendes tanárnak, majd 1928-ban a Testne- velési Főiskola tanára lett.
Ferenczi Etelka hősi halott.
A szkf. Lajos-u. leányiskola tanára volt, 1945. jan. 10-én bombatalálat érte, s ugyanezen hónap 29-én ki- szenvedett.
Hajdú Aranka hősi halott,
A székesfőváros ostroma alatt, 1945.jan. 13-án hősi halált halt édesany- jával együtt. Hajdú Aranka a pest- szenterzsébeti áll. polgári leányiskola derék tanára volt.
Domokos Sándor hősi ha-
lott. Az újvidéki tankerületi kiren- deltség polg. isk. előadója, tart. fő- hadnagy, a budai harcok idején1945. jan. 18-án torlasz építése köz- ben szilánktól megsebesült. Operá- lás után néhány nap múlva meg- halt.
Némedyné Walner Erzsé- bet hősi halott. A kispesti áll.
polgári fiúiskola tanára volt. 1945.
jan. 23-án bombatámadás következ- tében hősi halált halt.
Jellenz Margit hősi halott.
A szakszerű testnevelésnek jeles müvelője 1945. febr. 19-én Eszter- gom ostroma alatt bombatalálat kö- vetkeztében hősi halált halt.
Dr. Tanfíer Simon Anna hősi halált halt. A székesfővá-
ros polgári iskoláinak tanárai gyá- szolják kartársúkat, aki a budai harcok alatt febr. hónapban bomba- támadás áldozata lett.Schlosser Hermin, a komá-
romi áll. polgári leányiskola ny.kézimunkatanára, 1944. szept. 8-án Komáromban 85 éves korában visz- szaadta nemes lelkét Teremtőjének.
Dózsa Aranka, a Szegedi Ál-
lami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolához beosztott tanár tragikus körülmények kőzött 1944. évi okt.l)ó 18-án meghalt.
Dr. Littke Aurél. A Szegedi
Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola ny. igazgatóját, a Tanáregyesület pedig tb. tagját gyászolja. Tragikus körülmények közt halt meg 1944.nov. 2-án.
Bokor Róza, a budapesti ref.
egyházmegyei skót ref. polgári leány- iskola tanára, festőművész, 1944.
nov. 6-án, önként vállalt szolgálatá- nak végzése közben szerencsétlen- ség áldozata lett.
Tóth József ceglédi áll. pol-
gári fiúiskolái ny. tanár, a koronás ezüst vitézségi érem tulajdonosa, Ceglédről Budapestre törtónt mene- külése közben szerzett betegségében * Budapesten 1944. évi nov. 16-án elhúnyt.Király Margit ny. igazgató
1944. dec. havában jobblétre szen- derült. Munkás élete és hivatássze- retete például szolgálhat a jövö nemzedéknek.Vitéz Matolcsy János, a
szombathelyi áll. s. községi polg.leányiskola igazgatója, 1944. dec.
7-én 53. életévében szívszélhűdés következtében elhunyt. Mindenkin segíteni akaró és tudó igazgató volt.
Erdősné Szeibert Ilona, a
szombathelyi áll. s. közs. polgári leányiskola tanára, 1944. dec. 22-én elhunyt. Pályatársai megbecsülték ós tanítványai szerették.Dr. Kárpáti Ernő igazgató,
1944. dec. 26-án meghalt feleségé- vel és két leányával Tragédiájuk . örök titok.Szilárd Lajos, a szkfv. Kórház- u fiúiskola rajztanára 1945. jan.
3-án életének 49. évében elhunyt.
Schütz Irma, az újpesti II. sz.
áll. polgári leányiskola ny. tanára, meghalt 1945 jan. 6-án Budapes- ten, Kiváló nevelő volt.
Zakariás Gizella, szkf. polgári
leányiskolái tanár 1945. jan. 10-ón meghalt. Áldott emlékezetű társu- kat őszintén gyászolják a Csobánc-u.leányiskola tanárai.
Dr. Ádámyné dr. Péter Gi-
z e l l a Budapesten az ostrom alatt elhunyt. Legutóbb a szkf. Medve-u.fiúiskolában működött.
Weinreich Bella, a miskolci
áll. polgári leányiskola igazgatója 1945. jan. 26-án néhány órai szen- vedés után életének 56 évében el- költözött az Örökkévalóságba.Messlk Vilma, szkf. tanár 1945. év elején elhunyt. A megbol- dogult 1893. évben Budapesten született.
Gáspár Dezső, szkf. rajztanár az ostrom idején ötven bároméves korában visszaadta nemes lelkét Te- remtőjének. Szépen képzett tanára volt a Hernád-u. fiúiskolának.
Békél Ignác. Jeles igazgatója
volt a fiumei áll. polg. fiúiskolának, ahol 1892—1919. működött. Buda- pestre költözött, s itt élt nyugdíj- ban 1945 elejéig, amikor elhunyt.Gelsy László, szkf. tanár az
1945. évi ostrom alatt elhunyt.Vitéz Gerenday Ádám, bics-
kei áll. polg. isk. igazgató, e. e. ny.százados, az Ifj. Vöröskereszt ezüst- érmének tulajdonosa, életének 54.
évében, tragikus körülmények között az 1945. év elején meghalt.
Triznyal László. A székesfő-
városi Nagyatádi Szabó-u. polgári fiúiskola igazgatója volt. Meghalt 1945. márc. 5-én életének 54. évé- ben.Klszelényi Irén. Tanára volt
a Lovag-u. leányiskolának. Meghalt 1945. év elején életének 49. évé- ben.Hreblay Lajos. Több iskolában tanított, egy évig a zirci és három évig a siófoki polgári iskolát' igaz- gatta. Utoljára a kispesti fiúiskolá- nak volt c. igazgatója. Kínos be- tegség után halt meg 1945. márc.
13-án.
Nemere Margit. Hosszú ideig működött az újpesti áll. polg. nö- ipariskolában, mint művezető. Meg- halt 1945. március 18-án.
Dr. Solymossy Sándor ny.
egyetemi nyilv. r. tanár 1945. év tavaszan elhunyt életének 80. évé- ben, 1922-ben kinevezték az Erzsé- bet Nőiskola Tanárnőképzöjéhez ta- nárnak és megbízták az igazgatás- sal. Egy év múlva egyetemi tanár lett.
Bontó Klára. A szkf. Hungá-
ria-körúti leányiskola tanárnője éle- tének 36. évében 1945. márc. 14-én elköltözött az Örökkévalóságba.Sóváry Béla. Fiúméban kezdte meg pályáját. Utolsó állomása az újpesti I. sz áll. fiúiskola volt, hol mint c. igazgató és igazgatóhelyet- tes fejtett ki működést.
Cholnoky Margit, a szegedi
gyakorló és a III. ker. áll. polgári leányiskola énektanára 1945. márc.23-án elhunyt.
Dániel Lalos, a nyíregyházi
közs. polgári fiúiskola tanára, tanul- mányi felügyelő, tart. honvédföhad- nagy, a II. oszt. ezüst-bronz vitéz- ségi érem sávval, Károly csapatke- reszt, sebesülési és háborús emlék- érem tulajdonosa életének 49. évé- ben 1945. máj. 12-én csandesen elhunyt.Sztankovics Károly miskolci
áll. polgári iskolai igazgató 1945.máj. 21-én 71 éves korában el- hunyt. Jónevü munkása volt a pe- dagógiai irodalomnak.
Tőkésné Lendvay Gabri-
ella, pestszenterzsébeti áll. polg.leányisk. tanár, 63. évében elhunyt.
Május 18-án temették.
Dr. Pataky Ferenc, a szkf.
Batthyányi-u. polgári leányiskola jeles igazgatója, e. e. tüzérliadnagy^
a Jeruzsálemi Szent Sír Rend lo- vagja, életének 54., szolgálatának 31., igazgatóságának 14. évében 1945. május 28-án csendesen elhunyt az Úrban.
Abonyi Erzsébet makói közs.
leányiskolái tanár hősi türelemmel
•viselt szenvedés után 1945. jún.
23-án visszaadta jóságos lelkét Te- remtőjének.
Vadász Béla hősi halott.
A Honvéd-utcai iskolában érte bom- batámadás 1945. janijár 13-án.
Lévai Miksa szkf. c. igazgató,
89 éves korában elhunyt. Júl. 10- én temették el. A megboldogult kar- társunk 1920-ban ment nyugdíjba.
Windisch Antónia mohácsi
tanár 1945. évi jún. hó 24-én éle- tének 46., tanári működésének 23.évében elhunyt.
Az egyesületi pénztáros közleményei
Az 1944. évi novembertől 1945. június hó végéig befolyt tagsági díjak és előfizetések nyugtázása:
Az 1941—42. évre tagsági díjat fizetett (5-- P v. 2 — P):
•Geőcze Bertalan, Kubinyi Zoltán.
Az 1942—43. évre tagsági díjat fizetett (8-— P v 4 — P): dr
Hunyady Kalmánné, Kabla Irén, Kopeczky Alajos, Kubinyi Zoltán, Madarassy :Sarolta, Rumpler Pálné, Tóth Kálmán, Várkonyi József, Vokurka Gyula, Volly
István, Walthier György.
Az 1943-44. évre tagsági díjat fizetett (8-— P v, 4 — P):
Angyal Kálmánné, Arányi Olga, Badik Dezső, Balassa Nándorné, Baloghné Hajós Teréz, Baranyai Imre, Baranyai Imréné, Bartos Gyuláné, Bartos Klára, Bányaine Saager Erzsébet, Bohoczky Mária, Borbély Károlyné, Boros Jenő, C s a n á ö y Miklós, Császik Istvánná, Csekán Antal, Csorbáne Scherer Alice, Csippékné Behyna Margit, Czekusné Gangl Rozália, Czibula Samuné, dr. Czinte Károlyné, Czöndör László.
Debreczeny Lilla, Dévay Péter, Díenes Dezső, Elek Jánosné, Elek József, dr.
Emmerling Rezsőné, Falvay Géza, Fankovits Márta, Fábián Dénes, Frenyó István, Frőhlich Margit, dr, Gagatkóné Hudák Magdolna, Gáspárdy Aladár, Godényi Irma, Gyurgyán Hajnalka, dr. H a j d a n Józsefné, dr. Hajdú Józsefné, Halvax Klotild, Hamza Viktória, Hankótzky Antal, Harsányi Adél, Hartyányí Katalin, Hebeltné Gindert Margit, Heckl Stefánia, Heinrich Lajosné, Hollós Mária, Jellen Gusztávné, K a r d o s József, Kampis Sarolta, Kaszanyiczky Istvánné, Kemenes Gizella, Kelemen Mihályné, Keveváry Jolán, dr. Koloszár Gézáné, dr. Kézdyné Klobusiczky Anna, Kovács Piroska, Kozár Klára, dr. Kopári Jánosné, Kőváry Gyuláné, Krizs József, Kraumann Erik, Kubinyi Zoltán, Kuzma László, Linczényi József, Lits Ödön, Lökös Gézáné, Markovics Gábor, Marczinkóné Mikó Stefánia, Magyarosi Mária, Masson Izabella, dr. Miklós Jánosné, Mondik András, Mondik Andrásné, Nagy Béla, Nagy Ferenc, Nagy József, Nasinszky Mária, Neiszer Janka, Nyers Elek, Podmaniczky Edit, Rauscher Lujza, Remes Nándor, Répási Edit, Rissányi Gizella, Rumpler Pál. Salamon Margit, Sebestyén Júlia, Sift Margit, dr. Sikabonyi Györgyné, Simon Emilia, Somogyi István, Stilicha László, Szabó Erzsébet, dr. Szalay Pálné, Szecső Sándor, Szikora Ernő, Szoby Endre, Szotyoryné Oltványi Valéria h., Szte- gura Pál, Szupkay Sándor, Szvoreny János, Tamássy Katalin, Técsy Ilona, dr.
Udvarhelyi Ubulné, Varga Mártonné, Vargha István, Vatter Margit, Veres Klára, Vitár Ilona, Villányi Ambrusné, Vinczéné Szira Emma, Vlaszaty Ádámné, Wewerka Adél, Zettner Emma.
Az 1944—45. évre tagsági dijat fizetett (8 — P. v 4 — P):
Adorján Sándorné, Albert Klotild, Angyal Kálmán, dr. Antall Béláné, Apagyi Andor, Axaméthy Gyuláné, dr. Ádám Istvánné, Árva József, Babirák Mihály, Bachát Istvánné, Bagoly Lászlóné, Balassa Mihályné, Balassa Sándor, Ballai József, Balogh Ilona, Banai Tóth Pál, Bandhauer Irén, Barabás Endréné, dr. Barta Borbála, Bálint
•Géza, Bányász Karola, Bányai Ferencné, Bánhegyi Györgyné, Bátyainé Antal Gabriella, Beregszegi Ignác, Bernáth István, Beszterczey Györgyné, Bezzegh Magda, dr. Békésy Jánosné, Blaskovics Aranka, Bodor Józsefné, Bozóky Andorné, Bóbik Imre, Böllinger Irén, Bottló Vince, Böngérfi Géza, Böngérfi János, Böttger Gyula, Broszman Lajos, dr. Bründmeierné Rozsnyói Ilona, Burán Mihályné, Castiglione László, Chriastély Árpádné, Cristofoli Erna, Czinege Imre, Czirok Aranka, Czenthe László, Csaba Ilona, Csatáry Dezső, Csató László, Csernák Béláné, Gsemus Gáspár, Csertőy Gyula, Cziky Erzsébet, Csősz László, Dalmát Piroska, Debreczeny
Margit, dr. E g r y n é Krammer Vilma, Enyedy József, Erdős Lajosné, Estély Lajosné, Fallenbüchel Tivadamé, Fankovics Márta, Farkashalmi Lászlóné, dr. Fazakas Józselné. Fejér Gyula, Fekete Zoltán, Feleki Gizella, Ferenczi Etelka, Féja Tiborné, Fónagy Béláné, Földi Károlyné, Gaár Vilmos, Gách Stefánia, Gádoros Aranka, Gálos Ferenc, Gáspárdy Aladár, Gedeon János, Glasewski Adámné, Gombás Istvánná, Gosztonyi Gizella. Göndöos Irma, Göndör Ferenc, Göndör József, Gráner Stefánia, Grössinger Mária, Gyenes Gyula, Győrffy Erzsébet, Győrffy Mária, dr.
H a j d ú Józsefné, Halasy Jenő, Halmos Nóra, Halmos József, Hányi Csilla, Haris Károly, Harmat Márta, Hartmann József, dr. Hauber Károlyné, Havassy Gabriella,, Hámori Pál, Heinrich Lajosné, dr. Herendi Béla, Hidy Lászlóné, Horváth Ernőné, Horváth Margit, Hradilek Erzsébet, Illés Irén, Illés Istvánná, Institoris Margit, Istvánffy Lászlóné, Isiik György, Janovich Erzsébet, dr. Jaszovszky Miklós, Jákó Dezsőné, Jelenffy Lajosné, Jeszenszky Anna, dr. Jets Istvánná, Juhász Ida, Juhász- Mártonná, Kenyeres Margit, Keresztély Gyula, dr. Kertész Aladárné, dr. Király Istvánná, Kiss Erzsébet, Kiss Emma, Kiss Ilona, Kiss István, Kiss László Virgil,, Kiss Mihály Gyula, dr. Kissné Harrer Margit, Koíbay Ödön, Kollányi Jenő, dr.
Komár Józsefné, Komáromy Katalin, dr. Korompay Gusztávné, Kondor István, Kovács Albert, Kovács Dezsőné, Kovács Erzsébet, Kovács Ilona, Kovács Kata, Kovácsné Nagy Méda, Kovácsné Stitz Lujza, Kóródy Lajosné, Köhler Józsefné, Köves Károly, Kövy Józsefné, Körösi Margit, Krausz Gusztávné, dr. Králik Dá- nielné, Kubinyi Zoltán, Kuliszeky Mária, Ladányi Margit, Las-Torres Mária, Leitner Ferenc, Lébényiné Rébay Mária, Lindner Istvánná, Lovas László, Lovrits Kálmán, dr. Lőlincz Sándorné, Ludvig Emma, Luptáb Emőné, Lux Gusztávné, Marasztó Ferenc, Marschall Mária, Matolay János, Matolay Jánosné, Mátés Kálmán, Mátyás József, Mendöl Hona, Mike Jolán, Miklós Béla, Molnár Mihály, Molnár Mihályné, Nagy Béla, dr. Nagy Béláné, Nagy Ferenc, Nagy Gizella, Nagy József, Nagy- Vilma, Nehéz Margit, Németh Kálmánná, Nyékhegyi Auguszta, Odorfer Emma, Olasz Károly, Olvedi István, Parsiczky Sándor, dr. Pazárné Lux Katalin, Pánczél Tibor, Pentsy Margit, Perlaki Géza, Perlaki Gézáné, Petry Margit, Petróczi Józsefné, Péntek Aranka, Polgár Károly, Polgár Margit, Polyák Dezső, Pólya Sándorné, Porcsalmy Zoltánná. Probszt Mária, Radnai Béláné, Rakonczai Mihály, Rakonczai Mihályné, Ráduly Jánosné, Rákosi Zoltán, Reichart Gyuláné, Rimóczi József, Rostár Mária, Sablauer Jenő, Sachsel Jenőné, dr. Sáfrány István, Sámson József, Sárdy János, Serényi Emma, Simon Aranka, Simon József, Simon Károlyné, dr.
Sólyi Józsefné, Somogyi Gizella, dr. Somogyi István, Somogyi Jolán, Sonkoly Endre, dr. Spányi Andorné, Schág Mária, Schiller László, Schmoll Ilona, Schubert Anna, Stecker Margit, Steyer Gyuláné, Stief Endréné, Strasser Benőné, Stróbl Irén, Szabolcs Gyula, Szabó Józsefné, Szabó Pál, Szalay Pál, Szebény! Rezső, Szentesi Gizella, dr. Szekeres Jánosné, dr. Szemesné Wallner Erzsébet, Székely Mária, Székely Vilmos, Székely Vilmosné, Szibner Jánosné, Szíj Ilona, Szijj Jolán, Szikora Ernő, Szilágyi Mária, dr. Szily Ferencné, Szlavek Ilona, Szombath Ernő, Szombath Ernőné, Szommer Edit, Szőnyi József, Sztankovics Károlyné, dr. Szulocsik Lászlóné,.
Takáts Gyula, Takáts Sándor, Telek Antalné, dr. Thtiringer Pálné, Tibor Erzsébet, dr. Tokaji Nagy Béláné, dr. Toldy Zoltánná, Tompa Anna, Torkos Irén, Tormássy István, dr. Tóth Alajosné, Tóth József, Tóth Mária, Tróján Malvin, Tuba Lászlóné, Tury Maria, Űjházy Jánosné, Újhelyi Sándor, Újhelyi Vilmos, Vadon Józsefné, Vajda Mária, Varga Antal, Vargha Ibolya, dr. Veress Józsefné, Veréczy Lujza, Végh János, Vidos Melánia, Vincze József, Vladár Anna, Waiszbecker Margit, Waltrichné Milakovszky Margit, Weinreich Bella, Wilhelmh Margit, Willinger Margit, Zachariás Márta, Zalatnai Lászlóné, Zoltai Ferenc, Zsiga Erzsébet
Az 1945-46. évre tagsági dílat fizetett (8'— P v. 4'— P);
Győrffy Imre, Halmay Mária, dr. Sikabonyi Györgyné.
Az 1942—43. évre előfizetett (8 — P ): Szombathely II. SZ. ásk. f
Az 1943—44. évre előfizetett (81— P ): Szombathely ésk. f.
Az 1944—45. évre előfizetett (8'— P ): Athenaeum r. t., Budapest III. Lajos-u. k. 1., Budapest, IX. Ranolder I n t . rk. 1., Bátaszék I. sz. á. fl., Bicske rk. fl., Bölcske rk. 1., Budakeszi rk. 1., Csorna rk. 1., Kalocsa á. f., Keszthely rk. 1., Léva rk. 1., Nagymegyer á. fl., Ózd rk. 1., Pápa rk. 1., Sárbogárd á. f l . Sopron rk. 1., Székesfehérvár rk. ]., Szombathely ásk. 1., Tolna á. fl. Sándly Vilmos, h. egyesületi pénztáros.
Bethlen-nyomda Bt. — Műszaki igazgató: Lombár László.
