VII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1931. JANUÁR
POLGÁRI JOG
Főszerkesztő:
Dr. MESZLÉNY ARTÚR
Szerkesztik:
Dr. BECK SALAMON Dr. VARANNAI ISTVÁN
A férj holtnak nyilvánítása után tíz hó le- teltével született gyermek törvényessége,
vagy törvénytelensége.')')
Irta: Dr. Tóth György, a Kúria bírája
I .
A házassági jog alkalmazása terén még mindig vannak oly sötét folyosók, amelyek feltétlenül igénylik a jobb, tökéletesebb megvilágítást, hogy a gyakorlati jogászok tapogatózás helyett teljes biztonsággal mo- zoghassanak ezeken a területeken is. A jog alkalmazása terén a legnagyobb határozottságra és a lehető legna- gyobb tökéletességre kell törekedni — már amennyiben a jogalkalmazás művészete az élet szokatlan változatai közepette erre képes, mert minden formula előre meg nem határozható számú ember, sorsát érinti.
A most megbeszélés alá vett kérdés különös jelen- tősége a nagyüzemű embermészárlás: a világháború
') E cikkem 1930. X I I . 20-án m á r készen volt, a m i k o r a J. K. 1930. X I I . 15-iki (24.) számában dr. Szladits Károly egye- temi t a n á r ú r „Holtnaknyilvánítás" c. oikkét olvastam. Dol- gozatom gondolatmenetén és felépítésén m i t se változtattam, csupán a dr Szladits cikkében foglaltakat kritikailag bedol- goztam. Igen örvendek, hogy e kérdéshez ex kathedra is hozzászólott, m e r t ezúton kétségtelenül tisztázódni fog e foly- ton megújuló törvénymagyarázat! probléma.
2) A z idetartozó monográfiák felsorolva: Szladits^—Új- laki irodalmi m u t a t ó j á b a n .
K ü l ö n a j á n l o m mindenkinek a figyelmébe: Grosschmid B.: A házassági törvény. (I—II. kötet 1908. Bp.) c. forrás- m u n k á j á t .
Legutóbb dr. Szladits K.: A holtnaknyilvánítás. J. K.
1930. X I I . 15.
után lépett nálunk előtérbe. A tengeri kereskedelmet folytató és' gyarmatpolitikát űző államokbán a holtnak nyilvánításök békeidőben is elég . gyakoriak, azonban nyugalmas időkben a társadalom szigorúbb erkölcsi fel- fogása nagyobb önfegyelemre és erősebb erkölcsi ellen- állásra sarkalja az eltűnt férjek'visszamaradt feleségét s így az élet kevesebb esetben termeli ki a holtnak nyil- vánítás után (tíz hó leteltével) született gyermekek problematikus eseteit. A háború után azonban nemcsak nálunk,· hanem külföldön is gyakorivá vált a' f é r j el- tűnte után született gyermekek- érdekeinek valamely módon való biztosítása. Az utólagos házasságok sok ily esetet oldanak meg. A biztos megélhetés is sok esetet von el a bírói beleszólás alól. Rendszerint a nőt kihasználó férfi fogyatékos jelleme és á . gyermek megélhetésének a bizonytalansága- kergetik a feleket a -bírósághoz. No, meg a vagyon után vágyó rokonok is gyakran támadják a gyermekek törvényességét az öröklés keretében.
A holtnak nyilvánított f é r j házasságával kapcsolat- ban kétségtelenül merülnek fel oly esetek, amelyek a szociális nyomor folytán az emberies érzést nagyon irri- tálják, viszont másfelől nagy horderejű családjogi vo- natkozások követelik a jogrend feltétlen érvényesülését.
A kérdés a tartást kereső anya szempontjából na- gyon egyszerűnek látszik; de másfelől', a jogi konstruk- ció szempontjából, sokkal bonyolultabb, semhogy ezt első tekintetre észrevenni lehetne.·· A dolgozaton keresz- tülvonúló vörös fonál tehát á holtnak· nyilvánított f é r j
·' gyermekének: tartási igénye. .- · Ez á kérdés nemcsak a magyar bírói gyakorlatban, hanem a német bírói gyakorlatban is ellentétes módon nyert megoldást és a néniét irodalómban a megoldás mi- kéntje tekintetében igen érdekes vita fejlődött ki. A magyar jognak a német jog útján történt telítettségéből okszerűen foly, hógy a vitakérdést összehasonlítólag kell boncolgatni, mert a mi'nyugáteurópai közösségünk folytán a családjogi szempontok is sokbán a'zonosak. Itt oly törvényhozói technikával állunk szemben, amely a mi kérdésünk formulájára nem fektetett súlyt. Helye- sebben: talán nem is volt szükség a most szóban levő kérdés formulába öntésére. A'kodifikátórok munkájában jelentkező hiányt azonban — ha erről az adott esetben szó lehetne — a gyakorlatban a jogmágyarázás szabá- lyai.alapján ki kell tölteni. Az élet nem . tűr, szükség fennforgása esetén, szabályozatlan területet.
Én ezúttal nem tudok a kérdéssel Oly mélyrehatóan foglalkozni, hogy, a teljes anyagot felöleljem és az ösz- Szes „áthidalásokat" megszerkesszem, mert ezek a. „jogi
yiaduktqk" a. gyakorlat által csak hosszú időn át épít- hetők ki s ma még feleslegesnek látom a „túlméretezett"
anyagösszehordást. Most csak arra . szorítkozom, hogy bevilágítsak abba a sötét, folyosóba, ahol a házastársi hűségéről ós a ..nő erkölcsi- intakts ágáról megfeledkezett feleség gyermeke részére tartást keres, azonban a gyer- mek néma ajka tiltakozik, hogy ,a „törvényes vélelem"
leplét róla lerángassák s a nemző. Luciferként áll az er- kölcs halvány fénysugarának útjában, nehogy az emberi igazságot kereső bíró ebből a tapogatózásra kényszerítő sötét folyosóból az igazság útjára találhasson.
A f é r j holtnak nyilvánítása után· született gyermek személyi allapota a holtpak nyilvánított férj házasságá- nak. sorsától' függ. Áholínak ,nyilvánítás. tényéhez fű- zött vélelem másként hat a ,,férj vagyonjogi" helyzeté- ben, és másként, hat „a f é r j házasságjogi" helyzetében.
E különhöztetéshen lehet exponálni • a vitakérdésbe bekapcsolódó további kérdések; anyagát.
Az első' tény a holtnak nyilvánítás.
Az 1868 :LIV. t.-c. :522. §:a egészen szabatosan kü-
lönböztet: ' ' ' · ' . . ' ' „Eltűnt'egyén'holtnak nyilvánítását kérhetik:
a) a házastárs á házassági kötelék feloldása és b) a törvényes örökös, vagy , örökösök hiányá- ban· a korona ügyésze az örökség birtokbavétele vé- gett." ' .;· ·' ' Az 1868 :LIV. t.-c. 528. §.: Azon nap, amelyen a holtnak nyilvánítási ítélet jogerejűvé ' vált, az' eltűnt egyén elhunyta, mápjául tekintendő.· Az - 1881 :LIX.· t.-c.
90. §-a az 1868 :LIY. t.-c. 528. §-ának helyéhe lépve, való- jában csak az X·. bekezdést módosította akként,- hogy az eltűnt egyén, elhunytának ¡napja-,az ítéletben- kiteendő, azonban a II. bekezdésben, fenntartotta az előző rendel-
kezést: . . · : . . ' . " . . . : • · . · . ' • A holtnak nyilvánítás, nem; zárja; ki annak iga-
zolását, hogy az ejtünt élőbb, .vagy. kérőbb halt el, .· vagy hogy.még életben van. E z utóbBi, esetb.en az,
aki' a bírói holtnak nyilvánítás, alapján, valamely ' vagyont vett birtokába, .jóhiszemű birtokosnak te-
kintendő.
A törvény a Vagyonjogi vonatkozásban nem kellett, líógy továbbiAéndélkezésf'felvegyem' A vélt' jóhiszemű birtokossal szemben a rosszhiszeműség' kimutatására .szolgáló tények igazolhatók. Az örökösi és .öröklési sza-
bályok pedig a valódi örököst áz ál-örökössel szemben feltétlenül jogához juttatják.. '„A' házassági kötelék fel- oldása·" báljából · kert holtnak nyilvánítás" következmé- nyéit a felhívott pe trendi- törvények egyáltalán . nem
4
érintik. Tehát nem érintik a holtnak nyilvánítás után született gyermekek személyállapotát sem.
Ebben az időben az egyházi bíráskodás oly szerte- ágazó volt, hogy a bontás céljából való holtnak nyilvá- nítás további részletkövetkezményeit szabatosan nem lehetett volna — az egyházak által gyakorolt bírásko- dásra is kihatólag — szabályozni. Az idő ily kérdések tör- vényhozási bekapcsolására még nem érkezett volt el.
A polgári házasságkötés és a bontás országos tör- vényhozási szabályozása folytán a holtnak nyilvánítás kérdése újból felszínre került s ekkor az 1894:XXXI.
t.-c. 132. §-a akként rendelkezett, hogy:
„A jelen törvény alkalmazásában az 1868 :LIV. * t.-c. 522. §-ának b) pontja szerint jogosult kérelmére
hozott holttányilvánító ítélet egyenlő hatályú a há- zastárs kérelmére hozott holttányilvánító ítélettel".
Az illetékesség bifurkáci ójának megszüntetése foly- tán is, de a dolog természete folytán is a „holtnak nyil- vánító ítélet hatálya" egy en 1 ősittetett mindkét irány- ban, azonban, amint ezt alább látni fogjuk, az „egyenlő hatályú ítélethez" fűződő jogkövetkezmények mások.1) Ez ugyan ellentmondásnak látszik, de mégis így van.2)
Az 1911:1. t.-c. 732—748. §-aiban szabályozott holt- nak nyilvánítási eljárás az előbb ismertetett tényleges állapotnak az összefoglalása.
A Pp. 732. §: Eltűnt egyén holtnak nyilvánítását a házastárs, az örökös és ezeken kívül mindenki kérheti, aki az eltűnt halálának megállapításában jogilag érde- kelve van.
A 734. §. b): Holtnak nyilvánítás esetében az a vé- lelem, hogy a holtnak nyilvánított meghalt abban az idő- pontban, amely elhalálozásának idejéül a holtnak nyil- vánító ítéletben meg van állapítva.
A 746. §. III. b): A holtnak nyilvánítás nem zárja ki annak a bizonyítását, hogy az eltűnt előbb vagy utóbb halt meg, vagy hogy még életben van. Ennek megálla- pítása iránt mind az eltűnt, mind bármely érdekelt a kérelmező, vagy jogutódai ellen keresetet is indíthat.
E törvényhelyekhez kapcsolódnak most már az anyagi jogi hatályú vélelem következményei. A holtnak nyilvánított vagyonjogi viszonyai a kötelmi, dologi és
9 Lásd: Grosschmid II. k. 901—4. lapjait.
2) Dr. Schwarz Gusztáv az akkori eljárások szabályai- val kapcsolatban, ironikusan kérdezi: Tehát mégis csak egy- féle praesumptio létezik? És melyik? A perrendtartási novel- láé (most a Pp.-é), vagy a H. T. 132. §-áé?
|5
örökösödési jog rendelkezései értelmében szűnnek meg, változnak át, vagy szállnak át.
Ebben a tekintetben nyomatékosan kiemelendő, hogy a bírói gyakorlat kifejlesztette azt a jogszabályt is, hogy:
az örökösödési igények érvényesítéséhez nem előfeltétel a Pp. rendelkezéseinek megfelelő holtnak nyilvánítás, mert az örökösödési per bírósága az előtte folyó perben — a peresfelekre korlátozott ha- tállyal — alkalomszerűleg is elbírálhatja és megál- lapíthatja, hogy valamelyik leszármazó az örök- hagyó előtt halt el.
Természetesen ezt az örökösi igényt támasztó- nak kell bizonyítania.
Más magánjogi vonatkozásban is bizonyíthatók az eltűnt egyén elhalálozására utaló tények. A bírói holt- nak nyilvánítás csak leegyszerűsítése a holtnak nyilvá- nításban jelentkező ügydöntő ténynek.
A holtnak nyilvánítás eme vagyonjogi vonatkozású szabályozásával szemben az 1894:XXXI. t-c. a házasság szempontjából ekként rendelkezik:
A 73. §. A házasság megszűnik:
a) az egyik házastárs halálával (74. §.);
h) bírói felbontással.
Holttányilvánítás esetében az a vélelem irány- adó, hogy a holttányilvánított nem élt tovább annál az időpontnál, amely az ítéletben elhunyta napjául meg van állapítva.3)
A törvénynél reá kívánom a figyelmet terelni arra, hogy a törvény szövegében zárójelben utalás van a 74.
§-ra. Itt a törvényhozó még mondani akar valamit, ami idetartozik, de külön §-ban van szabályozva.
Ez a rendelkezés az ütköző pontja, vagy helyeseb- ben az áthidalandó szakadéka annak a vitás kérdésnek
(és sok másnak is), hogy a f é r j holtnak nyilvánítása után született gyermek törvényes-e, vagy törvénytelen'?4)
A H. T. 73. §-ában hivatkozott 74. §. így szól:
„Megszűnik a házasság azáltal is, hogy az egyik házastárs a másiknak holttányilvánítása után há- zasságot köt, kivéve, ha az ú j házasságot megkötő felek egyike a házasságkötéskor tudta, hogy a holttá^
3) E rendelkezés folytán nem volt. szükség· a Pp. 734.
II. bekezdésére. Lex generális — és lex .speciális1? A szöveg ugyanaz, csak: „holtnak" és „holttá" nyilvánított. „Nem élt tovább" és „meghalt" abban az időpontban. Nyelvészeti szem- pontok, de nem jogi különbségek.
4) Az újabb szóhasználat szerint: házasságban született, vagy házasságon kívül született-e?
|6
nyilvánított él, vagy ha az ú j házasság egyéb okból semmis". ' ' ·
E törvényszöveg n'yilvánvalólag a házasfelek bár- melyikére — a férjre és a nőre egyaránt — szólt. Itt á gyermek'törvényessége, vagy törvénytelensége figyelem- be nem jött: itt az ú j házasság érvényességének kérdése volt szabályozva. E §. jogászi értelmezésén és helyes értelmén, nemkülönben e törvényhely rendszerbeliségén fordul meg a házasság érvényességéhez fűződő minden kérdés: a holtnak nyilvánítás után · született . gyermek házasságonkívülisége, vagy házasságban születettsége is!
A H. T. 74, §-ának keletkezése és értelmezése, tekin- tetében utalok a ténybenforgó „szakértő-tanura": Gros- schmid Bénire s alapvető munkájának II. kötet 660—672.
lapjaira. ,· · . - • · • , • . : . • . · A további boncolgatás, szempontjából · reáutalok, hogy e törvényhely a H: T. 12. , és 22..,§-ával áll szoros kapcsolatban.5) .· , .
A 12. §. „Nem' köthet házasságot az, kinek ko- rábbi házassága meg .nem szűnt, vagy érvénytelenné nyilvánítva nincs '· ,
Ha a korábbi házasság semmis, a 21 §., holttá- . .nyilvánítás esetében pedig a; 73. és ,74. §-ök rendel-
kezése irányadó". • -
E rendszerbeliségből · foly, hogy .a holtnak nyilvání- tás ténye a holtnak nyilvánított házasságát - nem szün- teti meg. A házasság a társadalom -erkölcsi rendje szem- pontjából sokkal .jelentősebb,· semhogy azt a holttányil- vánításhoz kapcsolt vélelem alapján megszűntnek, lehetne tekinteni. · . . , · · ·
A-házassági törvény, híres kodifikátorai· valósággal vért izzadtak·, véres verejtékkel termelték ki a H. T. 73;
és 74. §-ait — amint ezt Gros'schmid. megörökíti (II. k.
643—«660). .. - _
Grosschmid a Schwarz vonatkozó észrevételeire meg- jegyzi (659. old.),,hogy: „a vélelem formulázására vo- natkozó részökben azt tanúsítják, hogy ezen igenis éles és finom fonadékú kérdést szédületes logikai örvények veszik körül,.'amelyekbe a legotthonosabban okoskodó is
könnyen beleesik".6)
·'') A 22. Tilos holttányilvánítás alapján házasságot kötni, ha a holttányilvánított házastársa, .vagy az, kivel ú j házasságot akar kötni, tudja, vagy ha igazolva van, hogy a holttányilvánított a vélelmezett elhalálozás n a p j á t túlélte.
6) Dr. Schwarz G. a H. T. 73. §-át így szövegezte: A há- zasság megszűnik: a) az egyik házastárs halálával; b) azáltal,
|7
A H. T. 73. §. II. bekezdésének vélelme tehát a H. T.
22. és 74. §-ok egybevetésével utal a rendszerbeli kiépí- tésre: a holtnak nyilvánított házassága csak akkor szíh nik meg, ha a másik a holtnak nyilvánítás után házassá- got köt, kivéve... • : • ·
Az ú j házasságkötésre vonatkozó egyéb jogi bon- colgatást mellőzve, arra utalok, hogy az indokok szerint:
a szigorú következetesség' azt követelné ugyan, hogy a holtnak nyilvánított visszatérése esetében az első há- zasság érvényben fenntartassák akkor is, midőn a hátra- maradt házastárs a •holttányilvánítás .alapján újabb há- zasságot kötött, .mert. a, második házasság .az általános elvek szerint önmagában semmis; a gyakorlati életnek azonban az ily jogi rendezés alig felelne meg., . • hogy az egyik házastárs a. másiknak holttányilvánítása után
házasságot k ö t . . . , .' . . . - . · : , : > . ; Dr. Schwarz G. -á- bírálatában — idevonatkozólag szati-
rikus: a „holt ember", ha hazatér, mégis csak „eleven" és. min- den közokirati, vagy ítéleti bizonyíték dacára , az .„özv.egy"
még sem özvegy. A „vélelmezett" és „bizonyított" halál ha- tása. között tehát valóságban jogi különbség nincs .és legkö: vetkezetesebb rendezésnek azt tartottam volna, hogy,. a (há- ' zasság; valamint halál, úgy holttányilvánítás által is .meg- szűnik. Ezzel kikerültük volna a javaslat azon logikai fur- csaságát, . hogy a, hátramaradt háza,stárs a hölttányilvání- tott, tehát ellenbizonyításig megholtnak tekinendő híreyeszet1 tel tovább is érvényes házasságban marad.
Igen, a H. T. 74.' §-ának 'ez a valódi 'belső, jogi tartalma, De ez így van rendezve!. Ezzel a professzori világos beállí- tással szemben dr. Szladits professzor egészen hibás jogi kö- vetkeztetésre jut, amidőn azt mondja: „Már pedig.aH. T. 74,
melleit, is fennáll a Pp. 734, §. utolsó bekezdésének a ren- delkezése,... A holtnaknyilvánítás ezek szerint teljes és kö- tött bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy a holtnak, nyilvání- tott m e g h a l t . .; ezzel egyúttal szükségszerűen be van bizo- nyítva, .hogy a házasság megszűnt."
•A" bírói gyakorlat szempontjából ebben az okfejtésben rettenetes nagy tévedés van! A H. T. 74. Schwarz szerint éppen azt a logikai furcsaságot tette törvénnyé, hogy a há- zasság, a holttányilvánítás dacára fennáll. Ez a bíróságot köti! Ezt a bíróság nem t u d j a a H. T. rendszeréből kiküszö- bölni és ezért a K ú r i a döntései a rendszerből folynak. Dr.
Szladits .hasson oda, .mint kodifikátor, hogy,.a nagy Szilágyi Dezső törvény-konstrukciója helyébe más kerüljön, de addig ne a k a r j a „ügyvédi rahulisztikával" a törvény rendszerét riiegbontani. H a a házasság „megszűntnek" volna tekinthető,
akkor e vitakérdés nem volna!., j
|8
íme, a józan ész gondolatmenete helyett a törvény- hozó megint konstruált és rendezett. Az előző házasság csak az ú j házasság kötése által szűnik meg, de a holtnak nyilvánított visszatérése után az ú j házasság érvénytele- nítése esetén sem éled fel. A házasság ilyetén rendezésé- nek rendszerbeli folyományaként a holtnaknyilvánítás után született gyermek status-állapotának jogi rende- zettségét is, az érzelmi motívumok kellő mértékre való leszállítása mellett, a jogrendszer szempontjából kell szigorú kritika alá venni.
A polgári társadalom jogrendje a törvényességen és nem az érzelmi hullámzásokon nyugszik. Minél na- gyobb engedményeket teszünk a családi kapcsolat meg- lazulására, a jogrendszeren nyugvó társadalomtól annál nagyobb lépésekkel távolodunk el és közeledünk a bol- sevista társadalmi rend felé. A mostani polgári társa- dalmi jogrend még sem oly kegyetlen, hogy érdemes volna a bolsevista társadalom rendjével helyettesíteni.
A jogállamnak a fejlődés útján el kell jutnia a szociális állam jogrendjéig, azonban a radikálisok elégedjenek meg a kezdeményezés dicsőségével, mert a tömegek soha se tudták az újítókat nyomon követni. A társada- lom tömegeinek lelkülete nem bírja a tempót a benzin- motorral s ezért a családi élet rendezettségében inkább kell védeni a tömeglélkülettel összeférőbb erkölcsi erő- ket, mint a jogrendszert sértő radikális egyéni rendszer- telenséget.')
A holtnak nyilvánítottnak házastársa által kötött házasság — a miniszteri indokolás világos szavai szerint
— a jogrend szempontjából részesül védelemben, habár ') Én teljes nyíltsággal reá merek utalni a r r a , hogy a korunkat átható túlhajtott impresszionizmus a jog területét se hagyta érintetlenül. A köz szempontjából oly n a g y jelen- tőségű, hosszú időn át kiailakult klasszikus m a g y a r jogrend- szerrel szemben a „méltányosság" fogalmába burkolt im- presszionizmust kelleténél nagyobb mértékben látjuik meg- nyilvánulni. Az anyagi igazság érvényre j u t t a t á s a a hivatá- sos bírót valóban s a r k a l j a ú j formula keresésére, de ez min- dig a rendszer keretében, a rendszer továbbfejlesztéseként jelentkezik. Ez a K ú r i a évszázados dicső múltjának a leg- maradandóbb értéke, a jelen leghatékonyabb ereje és a jövő legbiztosabb záloga. És éppen ezt a dicséretes erényt szokták egy-egy impresszionista ítélet, vagy felfogás árnyékába állí- tani. A felvetett kérdés is igen alkalmas jogi impreszionista (dadaista, expresszonista) kísérletezésre. Ily irányú eszme- futtatások, úgy első látszatra, tetszetősök, de a magasabb erkölcsi nézőpont kívánatos mértékét nem fogják megütni.
|9
az' úgynevezett józan ész szerint a -visszatért házastárs házassága volna előnyösítendő.
A férj holtnaknyilvánítása után született gyermek jogállapotában is a jogrend szilárdsága kell, hogy a ve- zető motívum legyen. A túlhajtott természettudományias felfogás az erkölcsi jogrenden felépült társadalomban nem érvényesülhet, amint a marxista társadalmi beren- dezkedésben sem érvényesül (Oroszország) az erkölcsi világrenden felépült társadalmi jogrend. Ezért a férj holtnaknyilvánítása esetéhen nem a születés fizikai té- nye és az ezt előidéző lehetőség és lehetetlenség a döntő, hanem a születés tényének a fennálló jogrendbe való el- helyezése, Nem szabad szem elől tévesztenünk: az er- kölcsi jogrend kényszere nevelt minket kultúregyénekké és a mai kultúra sok természetellenes jelenség ered- ménye.
A világ és a társadalom teremtésének folyamatos- ságában, a hasonlatosságot kereső gondolatmenet da- cára, eltérő törvények uralkodnak. A természet törvényei sé nem jók, se nem rosszak. Azok a természet szükség- szerűségeinek formái. Az emberi társadalom törvényei ethikusok és jogi formulák. Az emberi társadalomban éppen a születés tényével kapcsolatban egy csomó fik- cióval és még több vélelemmel állunk szemben.*1)
A monogamikus családi jogrendszer fikciója az, hogy a törvényes házasságban született gyermek a há- zastársak kizárólagos nemi érintkezésének az eredménye.
A természet törvénye ezt — a nő magatartása folytán — nap-nap után meghazudtolja. A jogrend a saját fikció- jának a helytállóságával szemben csak azt az enged- ményt teszi, hogy egyedül a férj jogosított a saját csa- ládja körének zártságát a születés törvényességének a megtámadása útján megbontani és törvényi, úton az oda nem tartozót kizárni.
A mai jogszabályok ezt a kizárási célzatot a nemi érintkezés lehetetlenségének határáig megnehezítették.
Az ok egyszerű és érthető: a család erkölcsének védelme és a jogrendbe való beleszületés lehető óvása. A Mt. 181.
§lának szóhangzata is ez: a származás törvényessége megtámadható, ha a férj a fogantatás idejében az anyá- val nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek a férjtől származik, vagy ha a gyermek a házasság még-
8) Az orvosi tudomány és tapasztalat ellenére a törvény ái 182 napnál nem rövidebb és 300 napnál nem hosszabb idő- ben való nemi érintkezéshez kapcsolja a születés fikcióját, pedig· 300 napos születés valójában nincs.
|10
szünte, vagy érvénytelennek nyilvánítása után fogan- tatott.
A férjen kívül a gyermek törvényességét — csak inter partes — a vagyonjogi rendezés keretében lehét megtámadni. Ebben a keretben a. jövőben· a gyermek- nek' is joga lesz a saját törvényességének a megtámadás sára, de ezen túlmenőleg mindenkivel szemben hatályo- san neki se lesz joga erre.9)
Ezzel szemben a· természettudományias elgondolás a hiltnaknyilvánítás után 302 napon túl született gyer- meket törvénytelennek tekinti, mert a holttányilvánítás- hoz fűzött vélelem az, hogy:
a holtnak nyilvánított „meghalt"· abban az idő- pontban, amely elhalálozásának idejéül meg ' van ' állapítva! · : . • • • < ·. • :'
A házasság jogi fennállása az az időtartam, amely alatt a gyermek törvényességének vélelme fennáll!·
E vélelem logikai kényszerűséggel folyó következe rnénye, hogy a „meghaltnak" gyermeke nem lehet, tehát a holtnaknyilvánítás után. 302 napon túl született gyer- mek törvénytelen.
Az eddigi fejtegetéseimből nyilvánvaló, hogy én éppen azt emeltem ki, 'hogy. a polgári erkölcsi jogrend a család körét olyan k'ényszerítőfeg ható jogszabályok- ' kai bástyázza körül, amelynek folytán a .természettudo- mányias nyers valóságoknak, éppen a társadalmi er- kölcs védelme szempontjából, az. egyeseken• esett sérelem esetében nem engedhet..' ,
•Mi,· jogászok ezt. tisztán· látjuk,..azpnban, ezeket az inkonvenienciákat nekünk tiszta lelkiismerettel el kell bírnunk, mert az emberi társadalmi jogrendszer nemcsak
n) .Ezért helyes dr. Szladits eikkének 2. pont alatti fejte- getése s ezért helytálló a K ú r i a megtámadott ítélete perjogi szemponthói! És ezen a perjogi indokoláson n e m is kellett volna a.Kúriának túlmennie az adott esetben. Az a n y a g i jojgi döntés lényegében az. örökös által örökösödési igényének ér- vényesítése céljából, indítható per keretébe tartozik. E g y ily perben a K ú r i a — inter partes — már . nem utalt volna· a H. T. 748. §-ra, mert ennek vélelmi ereje a bizonyított tények1
kel szemben hatástalan. , A H. T. 74. $-ra az a n y a által a nemző ellen indított tar- tási perben lehet helyénvalóan elutasítás indokául hivatkozni·
A házasság jogi fennállása által — a nemzés ténye alapján — tartási igény nem érvényesíthető.
Helyesen utal dr. Szladits a r r a is, hogy az örökösödési igény érvényesíthetése folytán a Pp. 130. §-ban szabályozott megállapítási pernek nem volna helye.
|11
ebben a fennforgó kérdésben, hanem más kérdésekben is igen tökéletlen.10 . ' '
A szembenálló két felfogás belső lénye, akárhogy forgassuk is a kérdést, mégis csak a H. T.'73. és:74. §- ban foglalt ama rendelkezésen sarkallik, h^gy:
a holtnak nyilvánítás vélelme a kötelmi, dologi és örökösödési vonatkozásbari alkalmazást találhat^
, ' csak á házassági jogviszonyra.; és á házassági jog- viszonnyal .kapcsolatos személyi állapotokra nem.'
A házasság .azáltal szűnik meg', ha a holtnak nyilvánítás után a másik házastárs házasságót köt
(74. %)·.... · . ' , ' ! : · • · : ' ,
Ennék a házasságnak az érvényessége,, vagy semmissége' (megtámadhatósága) áll ' szemben az előző házassággal, semmi más. E ket állapot közé a házasságon kívüliség be nem ékelhető! '
.·,., A gyermekek személyi állapota..is ehhez , igazodik, A törvénytelen születés-csak ,a két házasság kezdetéhez és megszűnéséhez, viszonyítva jöhet szóba..
A M't. 191. §-a hidalja át .a kérdést:
Ha a nő újra,férjhez ment és a gyermek, a törvényes
10 a) A házaságtörésből szárínazpt't gyermek, utólagos h'ár zasság, által nejja.-törvényesíhető. De viszont: a vérszerinti apá jogosult az utólagos házasság által.nem törvényesíthető gyer- mekét' örökbefogadással kedvezőbb helyzetbe hozni!
Ez az erkölcsi .állapotok kérdése. Az olasz .törvény (205.
egyenesen kizárja,, hogy a törvénytelen gyermeket, nem- zője örökbe fogadhassa. . , . ' , · • • • • •
b) A házastársakra nézve mai jogunk álláspontja — a külföldi jogok rendszerével ·.szemben — az, hogy az egyik házastárs a másik házastárs beleegyezése nélkül is fogadhat örökbe. Ez· azután ,a következő erkölcstelen állapotra vezetett:
Egy állami hivatalnok a vidékről a fővárosba kerül .s egye- lőre vidéken hagyja a feleségét, és négy gyermekét. Buda- pesten egy nővel vadháza.sságra lép és gyors egymásutánban születik négy gyermek. A vidéki asszony hosszú hitegetések után rájön, hogy ő miért.nem kapja meg a tisztességes ház- tartási költségeket. Perel. E r r e az erkölcsi elveken nyugvó állam tisztviselője örökbe fogadja a házástöréssel nemzett négy gyermekét, és ezekkel és ezek anyjával vadháazsságban vígan él tovább. Védekezése: törvényes feleségének és törvé- nyes gyermekeinek nem adhat több tartásdíjat, mert örökbe-, fogadott gyermekei és ezek gondozója tartását is kell, hogy fedezze. Ez nem társadalmi erkölcs. A tervezet 2Ö9. ennek ú t j á t állja, de a minisztérium, már. most a tervezet álláspont- jára kellene, hogy helyezkedjék. A mai morál mellett a libe- ralitás megöli a társadalom erkölcsét.
|12
származásra vonatkozó szabályok értelmében mind a korábbi, mind a későbbi házasság alapján törvényes lenne, a gyermeket a későbbi házasságból származottnak kell tekinteni.
Ha ilyen esetben a későbbi férj, vagy a gyermek a származásnak az előbbi bekezdésen alapuló törvényessé- gét megtámadja és a bíróság a keresetnek helyt ad, az ítéletben a gyernmeket nem házasságon kívül szárma- zottnak kell nyilvánítani, hanem azt kell kijelenteni, hogy a gyermek a korábbi férjnek törvényes gyermeke.
Ha a gyermeknek a korábbi házasságra alapított ez a törvényessége is megtámadható, azt a jogosult az általános szabályok szerint támadhatja meg."11)
Ha a boltnak nyilvánított f é r j felesége a holttá- nyilvánítás után nem megy férjhez: a H. T. 74. §-ban megszabott jogállapot az, hogy a házasság nem szűnik meg. Ezt a jogi helyzetet zavarja meg a feleségnek az a ténye, hogy idegen férfival való nemi érintkezést kezd és ebből a nemi érintkezésből gyermek származik.
Az asszonynak ez a vétkes magatartása azonban jo- gilag ugyanaz alá a jogi konstrukció alá tartozik, mintha a férj 10—20 év óta távol, ismeretlen helyen tartózkodik, de azért holtnak nyilvánítva nincs — s a feleség mégis gyermekekkel ajándékozza meg.
A jelenlegi társadalmi berendezkedésünk és a nyu- gateurópai keresztény-kultúrkör alapját képező mono-
11 A f é r j — az egyedül jogosított holtnak nyilváníttatván, a mindenkivel szemben hatályos megtámadás nem következ-
heták be. Ezt .mindenki helyesen észleli, ámde az emberek kö- zött sok vitás kérdés m a r a d függőben. Ilyen manad ez is, azon- ban vagyonjogi (örökösödési) vonatkozásban az érdekeltek mégis csak a „jogosult" fogalma alá esnek.
Ezért nélkülözi Cziglányi vonatkozó megbeszélése a tel- jes átgondoltságot, amidőn a K ú r i a ítéletére (MT. IX. 93. sz.) azt mondja, hogy lehetetlent kíván. Gondolatéin szerint a
holtnak nyilvánítás után született gyermek jogi helyzeitét ki- zárólag a házsságon kívül született gyermek ideiglenes tar- tásának szemszögéből nézni — téves!
A M. Tára szerk. részéről is a IX. K. 93. sz. alatt közölt esetben csak ez a megjegyzés történt: Adott eseban a megol- dás, bár logikusan levezetett, gyakorlatiig nem megnyugtató.
Suimmum jus — summa in jurta. De a megjegyzés is a kérdést tisztán a törvénytelen gyermek ideiglenes tartásának szemszö-
géből nézi. Hibás nézőpont. A gyermek törvényességének vé- lelme mellett a törvényes öröklés és törvényből folyó tartás mégis csak nagyobb értékeknek mutatkoznak! Ebben az irányban természetesen a tényállásra szükség nem volt.
|13
gam házasság jelenlegi rendszere mellett ragaszkodnunk kell a H. T. 74. §-ban foglalt szabályozás összes követ- kezményeihez: előnyeihez és hátrányaihoz egyaránt.
Megbontatlanul védelmezendő ez a rendszer mindaddig, amíg a fejlődés, az élet sokféleségéhez képest, a méltá- nyosságot szélesebb alapon védő formulát kitermeli.
A holtnak nyilvánítás után kötött házasság meg- támadhatósága szempontjából még csak arra mutatok rá, hogy az „egyéb semmiségi okokon" kívül a H. T.
54. §. f ) pontja értelmében megtámadható az ú j házas- ság, ha a holtnak nyilvánított az ú j házasság megkötése után jelentkezik, és ha az ú j házastársak a házasság megkötésekor nem tudták, hogy a holtnak nyilvánított életben van.
Ez a megtámadás a H. T. 56. §. érteiméhen csak az ú j házasságban levőket illeti,. — ellenben a holtnak, nyil- vánítottat nem.
A H. T. 61. §. a) pontja pedig nrA előző házasság megtámadását kizárja, ha a házasság a H. T. 74. §. ér- telmében megszűnt,
A házasság jogi fennállása alatt született gyermekek személyi állapota a házasság fennállására vonatkozó szabatos törvényi rendelkezések szemlélete mellett any- nyira világos, hogy elvi alapon a holtnak nyilvánítás után született gyermek törvényességének vélelme két-
ségbe nem vonható. "
A holtnaknyilvánítás után való születés törvényes- ségének vélelmét, a lehetetlenség fogalmával kapcsolat- ban, megzavarja a nemzés ténye.ia)
12 A kifejtettek után — úgy vélem — teljesen tisztán áll a K ú r i a indokolásában a „házasság megszűnésének" kérdése és a „boltnak nyilvánítás" bizonyerejéndk kérdése. A K ú r i a tisztán látja, hogy a H. T. 74. rendszerbeldisége és szó- banigzata mellett a holtinak nyilvánítás után 10 hó eltel- tével született gyermek nemzése a család erkölccsi világában
„légköri zavart" idézett elő, azonban, másként bírálja el ezt a tényt, ha a) törvénytelenítésre irányuló pert, b) t a r t á s r a irá- nyuló pert, c) örökösödési igényt érvényesítő pert bírál el s
e ¡külön¡féleségekhez szabja — igen helyesen — az Indokolást.
Ez a kúriai határozatok rendszeres osztályozásánál egészen világosan kiderül. Utalok a házassági életközösség' fennál- lása alat született, de nem a f é r j által nemzett gyermek tar- tása iránt indított perekben keletkezett ítéletek indokolására is, aani a most tárgyalt kérdésünknek az ellentéte.
Éppen ¡ezért meglepő dr. Szladátsnak — aki a K ú r i a ma- gánjogi gyakorlatát állandóan jegyzetezéssel kiséri és magán- jogunknak professordasan alapos ismerője — az a kijelentése:
u
A nemzés ténye azonban a m. kir. Kúria gyakorla- tában következetesen akként nyer eldöntést,^ hogy „a házasság jogi fennálkása alatt" a nemzés tényére gyer- mektartás iránti· pert fektetni nem lehet". A H. T. 74.
§-a értelmében a házasság jogilag — az ú j házasság- kötésig — fennáll, tehát a nemzés ténye alapján a holt- naknyilvánítás után született gyermek tartása^ céljából, a jogrendszer felforgatása nélkül, jogot biztosítani nem lehet.
Már pedig az. a felfogás,, aipely a holtnaknyilvání- tás után született gyermek tartását a nemzővel szemben megítélhetőnek tartja, lényegében a házasság. jogi fenn- állását is .tagadásba veszi és a tényleges helyzet által engedi magát irányíttatni, amidőn a gyermek, vagy az anya által érvényesített tartást a házasságon kívül szü- letett gyermek tartásának i .mintájára megítélendőnek tartja.'' '' ' " .. ..
Ezzel szembpn a polgári társadalom.' családi intéz- ménye, amiiít ezt a fenti fejtegetésekkel igazolni "töre- kedtem, szigorúan elválasztandó és· féltékenyen óvandó a méltányosságból jogvédelemben részesített házasságon kívüli,' erkölcsellénes és minden tékinteben kóros álla- pottal szemben. ·' -;'
. . . . (Folytatjuk) ... .
„Ez az okfejtés súlyos fogalomzavarban szenved és a holtnak nyilvánítás jelentőségét félre. ismeri. Az ítélet két . egészen különböző, kérdést kever össze. Az. egyik: hogy holtnak'.nyil- vánítás esetében mikor szűnik meg a házasság, ha kiderül, hogy a holtnak nyilvánított életben van. A másik: mi 'a holt- nak-nyilvánít.ó ítélet bizonyító, ereje az eltűnt halálára vonat-
kozólag?" . . . Szíves engedelmével kérdeni: hol hozta,a K ú r i a a holt-
nak-nyilvánított életben létét a házasság megszűnésével kap- csolatban? A K ú r i a ilyet.nem tett! A holtnak nyilvánítás ese- tében a házasság megszűnését csaík az újabb házasságkötéssel hozta kapocsolatban! S ez a H. T. 74. szerint az egyedül he- lyes álláspont. A másik: a K ú r i a a holtnak nyilvánító. ítélet- nek áz eltűnt halálára vonatkozó bizonyító erejével tisztában van. A K ú r i a részéről fogalomzavar nincs. A nem éppen, sze- renesés fogalmazásé kritika nem veszd észre, hogy: a házas- ságban levő nő szülése esetén a gyermek státus állapotát a házasság fennállásából kiindulva kell elbírálni és.nem a holt- naknyilvánítás vélelméből. A K ú r i a ezt világosan l á t j a és a család erkölcsi állapotát a törvényes születés védelmével óv- ja! A törvénytelen születések szaporodását a bíróság: nem véli istápolahdónak! Itt erkölcsi nézőpontok is belejátszanak a vi- tás jogkérdésbe.
|15
r. . Hibaigazítás. Mult .évi" decemberi.számunkban B á l á s P. Elemér „Kártérítési sajtójog" című cikkének utolsó,olda- lán a 4. .pont után tévesen 6. p o n t - következik. 5. .helyett.
Ugyané cikk. .utolsóelőtti mondata. · pedig . helyesen így .szól:
„A K ú r i a gyakorlata, a fentebb 1. és 4. alatt ..formulázott té- telektől eltér."·. • .· ·;; . ; , . • · . · . • • • .
J O G A L K O T Á S
Reformtörekvések az ingatlanárverést eljárásban.
' A gazdasági válság; mind szélesebb .teriiletekét'elbo- x-ító'·'áradata á jogfejlődést is ú j irányokba kényszeríti. .Az újonnan' felbukkant problémák közül egyik legérdeke- sebb, mert égetően id,őszerű, a nemzeti gazdálkodás leg- jelentősebb' érdekcsoportjait érintő és megoldásaiban á magánjog elvi mélységeit keresztező':'."az ingatlanárveré- sek'kérdésé.' . . ' ' .';·' ,'"'* · ' .. Az utóbbi · időkben az ország' egy'es részein, az' ár- verések-feltűnő módon elszaporodtak:'a statisztikai ada- tok tanúsága szerint 1930. november hó közepéig, tizen- egyezer esetben kértek árverést mezőgazdasági ingat- lanra. Az árverések, tekintetében a térkép érdekes raj- zót mutat: á,legtöbb árverés. —'-j.a, kóros foltok - ^ Kecs- kemét, .Nyíregyháza és Nagykálló vidékén, a Tisza-Ma- ros, szögén jelentkezik,· jní'g a Luná'jitúl és· az északi ha- tármenti. megyék. nagyjában egészségesek. A statiszti- ka tiikróbén .figyelemreméltó áz is, hogy. az árverések- nek csupán 20" .százalékát kérték a pénzintézetek — pe- dig a földbirtok,mai eladósodottsága 'és' a, földárak zu- lianása mellett, nem .túlzás annak megállapítása, hogy a megterhelt birtokok legtöbbjének ,. tulajdonosa lé- nyegében már a .bank és a .gazda csupán .megbízásból és visszavonásig ügyködik — míg' az árverések tömegét az áruhitelezők, főleg, gép, olaj. és más' mezőgazdasági cikkek, eladói k,érték; .végül megállapítható, hogy az, ár- verésre kerülő gazdaságok javarésze 50^1,50 . holdas gazdák tulajdona. ' ·
;.·' A földbirtokban· rejlő nemzeti érték, megóvásának érdeke és. a .közhitel .szempontjai',.szükségszerüleg kész- 1 ették az; érdekelt köröket. arra, .hogy. gazdasági életünk válságát egy -ujabb' tényező' súlyával kiszélesítő e • bete- ges, tünettel,· sürgősen: ¡és behatóan·', foglalkozzanak. A téma.'keretében napirendre kerültek· a végrehajtási eljá- rás fogyatékosságai· és azok á jogi defektusok -is, ame-
