A magyar szociális jogszabályok ismertetése

1—3. szám —— e 8 —— 1944

különböző időszakokban és korcsoportokba—n' szerző grafikailag is ábrázolja. Érdekes, hogy az ú.n.

,iirdeális vonal" alkalmazásával ő is —— miként azt

Wolff munkáján-ál már ismertettük —— meghaltá—

rozza az egyes szervben rálkok százalékos eltérését egy kiszámított értékhez képest 5 megállapítja, hogy újabb időben mely rákféleségek előfordulá—

sának tendenciája csökkenő s melyeknél emelkedő az elméletileg megállapított gyakorisággal szem- ben. E számitásmóddal a tüdő és a hörgők rákjaln kívül a vastagbél s a valkhél rákjain'ak gyakoribb előfordulását igazolja.

A kórházi rákos betegek halsálokát Zalka a' férfiaknál 93'2%—han, a nőknél 94'8%-han tudja közvetlen a rákra visszavezetni. A többieknél tüdő—

gyulladás vagy más betegség volt a közvetlen lia—

lálok, Elvórzést és állúródást nőknél ri'tlkábhan talált, mint férfiaknál. Férfiaknál kevésbbé gya- kori az áttétel (_82'0'%l, mint a nőknél (9867).

Úgy a nyirokcsomü z'itwtét és a szervátxté-t külön—

külön több mint 50%, együt—tesen azonban csak

37'öffn-ban fordulnak elő. Végül ő is foglalkozik a téves diagnózisok arányaivnl. A férfiaknál klinikus által fel nem. ismert az összes rákok 22'8'7041.

szervtévedés pedig 20'l%-l)an fordult elő. A nők- nél a klinikai és a kórbonctani diagnozis az esetek

(32'817r-v'lmu különbözött, szervtévedézst pedig 21'O%-

ban állapított meg. Negatív irányú tévedés az ősz- szes klinikai diagnózisokra vonatkoztatva 9681-ban

fordult elő. S:. 'I'. dr.

A magyar szociális jogszabályok ismertetése.

' Sur les régles juridigues sociales de Hongrie.

Kiadta: a magyar kir. Igazságügyminiszter.

Publié par 1: ministre royal hongrois de la Justice.

Budapest 1943. 231. 1. — pages.

A több mint száz éves multra visszatekintő magyar szociálpolitika hű tükrét adja ez a könyv, sőt a száz évet megelőzően régi jogunk egyes szo—

ciális vonatkozású rendelkezéseit is tartalmazza, Hézagpótló, mert szociális tartalmú jogalkotásunk mindezideig oly szerteágazó volt. hogy ezeknek a szabályoknak összegyűjtése, csoporthafoglalása, szinte szükségszerűnek mutatkozott. A munka azonban nemcsak olyan vonatkozásban sikerült, hogy a rendelkezéseket megfelelő csoportosításban többé-kevésbbé kimerítően tárja elénk, hanem abból a szempontból is, hogy kitünően kezelhető azok számára, akik az egyéni és családi létnek, aaz egé'SZ- ségnek, az erkölcsi, szellemi és anyagi fejlődésnek etlőmozdításával akár a szellemi, akár a gyakor- lati életben foglalkoznak. Ha nem is közli valla- mennyi szociális jogszabály szószerinti szövegét is így nem pótolhatja jogalkalmazás közben az ere- deti jogforrások használatát, arról ad kimerítő beszá—

molót, ,,hogy a magyar nemzet a szociális jogalko- tás terén, a multban is, mint most is mindíg lépést tartott más művelt nemzetekkel". A bevezetés után

hét pontban foglalja össze a magyar szociális jog

általános elveit, amelyek közül az első, hogy minél több ember boldogulását kell a termelő mtuntkában előmozdítani. A második alapelv szerint a munka- nélküliek munkához juttatását államilag kell elő- mozdítani. A harmadik: minél több önálló k.is— és középgazdaságra, úgyszintén minél több önálló kis- ipari vá'llalxa—tra van szükség. A negyedik a család—, az anya—, a csecsemő— és gyermekvédelmet tartal—

mazza, az ötödik az egészségügyi problémákat veti fel, a_ hatodik a nevelésüggyel loglalkozik, a hete- dik pedig a honvédelmi kötelesség teljesítéséből származó hátrányok elhárítását és kiegyenlítését a nemzet erkölcsi kötelességének tartja. Ebben a hét pontban összefoglalt általános elvek vitára ugyan

adhatnak okot, a munkának azonban nem az volt

a célja, hogy szociális programmot tárjon elénk, hanem csak annyi, hogy ismertesse azokat az erő- feszítéseket, amelyeket a magyar kormányzat a szegények, a segélyezésre szorultak érdekében tett.

A mit a hevezeté—sen, az általános elveken, s

régi jogunknak a szegényebb iieépotszttályok érdeké- ben hott rendelkezéseinek ismerte'tésén kívül tizen—

négy fejezetre oszlik. Az első a szolgálati és munkaviszonyra vonatkozó eddigi rendelkezéseket tárja elénk, a második az alkalmazottak kötelező biztosítását tárgyalja a törvények és rendeletek

tükrében, a harmadik azokat a rendelkezéseket

ismerheti, amelyek a munkavállalók és kistermelők jog— és érdekvédelmét, a munkaviszályok kiegyen- lítését tartalmazzák. A negyedik a uiuntkaközvetí-

tés, munkaalkalomszerzés, munkástházépítés és hitel,

az ötödik a földbirtokpolí'ttika, a hatodik az ONCSA, a hetedik a osalád- és gyermekvédelem, ta nyol—

cadik a ha—(l'igondozás, a kilencedik az ellátatlanok és szegények gondozása, elítéltek utógondozása, a tizedik a közegészségügy, a tizenegyedik a köz—

ellátás, a tizenkettedik a népoktatás, a népnevelés,

testnevelés, erkölesvédeliem. a tizenharmadik—a gaz- daságilag gyengébb felek és válságba jutottnak jogi védelmét tárgyalja. Az utolsó, tizennegyedik felje- zet pedig az adó- és álletttékkedvezményekre vonat- kozó rendelkezéseket taglalja. Három számsoros és betűrendes mutató egészíti ki a nagy alapossággal készült munkát.

A statisztikus mindig örömmel fogad ilyen tartalmú könyvet. egyrészt mert a jelenségek kuta- tásánál, illetőleg azoknak megmérétsénél szinte nélkülözhetetlen segédeszközt kap benne, másrészt a szociális jogszabályok csoportosításában az egyes témakörökről a való helyzetnek megfelelő ismere- tet nyer, s így könnyebb számára oly irányokba

1-——3. szám

kiterjesezteni a jelenségek megfigyeléseit, amelyek talán éppen abból a célból a legalkalmasabbak és a legszükségesebbek, hogy a jelenségek megfigyelése után újabb jogszabályok ltétesitljenek. G. L. dr.

Magyar Tájékoztató Zsebkönyv.

Manuel hongrois de renseignements.

Magyar Nemzeti Szövetség kiadása. 2. kiadás.

Edition de lüssacíation Nationale Hongroise. 2: édition.

Budapest, 1943. 1200 l. —— pages —l— 9 térkép — cmtes.

A magyar élet alapvető kérdéseinek jobb meg—

ismerését és ezzel a tudatosabb nemze—ti közvéle—

ménry kialakulását óhajtotta elsősorban szolgálni a Magyar Nemzeti Szövetség, amikor a Tájékoztató Zsebtkönyve't már második kiadásában bocsátotta útjára. A Zsebköny-r tartalmilag jórészt az első kiadás keretei között mozog és megtartja annak bevállt rendszerét, mitkor anyagát áttekinthetően, főcímek alatt fejezet-ekre tagoltan tárgyalja.

Rövid bevezetés után altalanos adatok cím alatt a Zusebkőnyv bemutatja a magyar allamcszme geo- politiikati' alapjait, a magyar alkotmányt, SZÓL a nyu—

gat védelnlékben ősszpontlovsulo magyar hivatástudat—

ról, majd több

stvatiszlttikai anyag kiséretében tárgyalja az ország népességét, a magyarsag létszámát, a tarsadalom szempontok szerint részletezett

tagozódását, a trianoni diktátum létrejöttét és mér- legét, a csonkaország több ízben való megnagyob bodását és a Kz'irpwátmedenmiben újabban bekövet- kezettté változásokat.

Az immár ismét többnyelvű ország kisebbségi problémx'iit, Kárpát-Duna sorsközösxség címen fog—

lalja össze a Zsebkönyv. Külön if'ejezettek ismertetik a nemzetiségi kérdés történetéhamagyar nemzeti—

ségi politika alapelveit, a megszállt területeken élő magyarság sorsát. Külön—külön foglalkozik a hazai kisebbségekkel, ismerteti a dunai népek egyiiitltmű—

ködésére vonatkozó magyar elgondolásokat, fejeze—

tet szenltet a pánszláv gondolat és mozgalom ismer—

tetésének.

Címében Magyarország gazdasági egységére utalva bemutatja a Zsebkönyv hazánk mezőgazda—

ságát, __ jelentőségéhez képest kissé szerény tL'rje—

delemhen iparát, —, emergiag—azrdlálkodtását, bel. és k'ülke'reskedelmét, az államháztartást, a magyar gaizdaiságpolitttikat és szervezeteit, s ismerteti deviza—

gazdátkodásunkat.

Szociális problémáik címen összefoglalóan szól a Zselbkönyv a iöldretforamról, a közegészségügyi, népélelmezési, lakásviszonyokról, a szociális véde- lemről és e fejezet ismerteti statisztikai anyaggal megvilágított-an a magyarországi zsidókérdés-t.

A történelem, politika, tudomány és művészet hazai kiválóságaiit sorolja fel a Magyar Pantheon, mely a kultúrpolitikai adatok című fejezetben ka- pott helyet. Ugyanitt ismerteti a Zsebkönyv a ma—

__59_ ₁₉₄₄

gyar oktatásügyet és hazánk külföldi kultúrális kap- csalta—tail.

A továbbiakban külön fejezetek ismertetik a magyar sport kiváló teljesítményeit, idegenforgal—

mwnnk fejlődését, jelentőségét, szervezetét, és a nta—

gyatr közlekedésügyet.

Igen áttekinthető a Zsebkönyvnek a magyar nemzet történetét a honfoglalás-tó! napjainkig tár—

gyaló főevsemények szerint csoportosított, térképek- kel illusztrált része.

Vaskous, statisztikai adatokban bővelkedő feje- zetek tájékoztvatmak a hazánkkal szomszédos, vagy jelentősebb kapcsolatot fenntartó államokról, is- mertetve azok formáját, területét, népességét, tör- ténelmét, állami berendezkedésé—t, gazdasági fel- építését, tárgyatva politikai, kulturális és gazda- sági kapcsolatainkat.

Külön rész foglalkozik a második világháború króntikájával, 1942. decemberéig és a második ki- adás elsőízben szentet fejezetet a magyar sajtónak.

A sok tekintetben hézagpótló, statisztikai ada—

tokban bővelkedő zsebkönyvett Magyarországra vo- natkozó jelentősebb idegennyelvű művek jegyzéke zárja le, mely különösen a külföld számára nyújt- hat értékes tájékoztatást. Szt. Gy. dr.

Friedrich Burgdörter: Völker am Abgrund.

Politische Biologie. Sehr-itten für naturgesetzliche Politik und Wissenschaft. Heft 1. J. F. Lehmanns Verlag.

München—Berlin, 1937. Zweite, vermehrte Auttage, 76 1. — pages —I— függelék 43 ábrával — el 43 figures.

Az illusztris szerző, aki a népességpotitikai kérdésnek egyik legkiválóbb szakértője, dióhéjban adja az európai népességfejlődésset összefüggő

össz—es problémát és azok megoldási lehetőségeit,

különös figyelemmel a Harmadik Birodalom né—

pességi kérdéseire.

Bevezetésiil röviden vázolja Európa népeinek—

jelenlegi és várható lélekszámalakulását és a leg—

utóbbi 30 év állandóan csökkenő irányt mutató születési arányszámaiból tisztán matematikai—sta- tisztikai alapon levonja azt a következtetést, hogy az ú. n. nyugati kultúrkörből tartozó európai né—

pek fejlődése gyakorlatilag megállt. s földrészünk népességi súlypontja mindinkább keletre totó- dik el,

A visszaesés okait kutatva erélyesen leszámol az ú. n. Malthus-féle törvénnyel s kimutatja, hogy

az elsőrendű ok korántsem gazdasági vagy fizikai jelenség, esetleg e népek élettani kimerültsége, hanem élettani akaratgyengeség.

Annak elörebocsátásával, hogy a főeél: a nép számszerű ereje mellett annak minőségi állagát is fenntartani, részletesen foglalkozik mindazokkal a lehetőségekkel, melyeknek célja befolyást gyako—