Magyarország kőolajfinomító ipara

00.000!

Magyarország kőolajfinomító ipara.

Les raffineries de pétrole en Hongrie.

Résume'. L'emploi des moteurs a pétrole s'tétant généralisé ces dernieres dizaines dlannées avec une tapidite' prodigieuse dans ltindustrie, dans lyagricultarg et particuliérement dans les tranSports, la production mondiale du pétrole a augmente' puissmnment (tableau 1, graphigue I.).

En ce guí concerne la Hongrie, bien (ju'ell'e n'ait pas de gisements pétroliers considérables, on y a créé, il y a longtemps déja, des raffineries de pétrole. Le premier de ces établissements fut iondé en 1854; en 1898, on y en comptait 13, avec 94!

ouvriers et en 1913, 28, (;ui occupaient 1.996 ouvriers. ()n ooit, par le tableau 2, gu'auant la guerre, les importations de pétrole brut aug'men- taient notablement, ainsi gue les erportations de produits de pétrole; cela indiaae également le dé—

veloppement des ra/fíneries Izongroíses de petrole.

Cette évolution fut ralentie par la guerre.

Le traite' de Trianon ayant prive' la Hongrie de la plupart de ses ra/fineries de pétrole, on n'y comptait, lors d'une enguéte industrielle e.te'cutée en 1921, gue G établissements de ce genre (tableau

3). Pendant la derniére ouinzaine d'années, l'in—

dustrie pétroliére hongrois'e a fait (le nouveau rle beaux progres, (lui ressol'tent surtout de l'augmen—

tatíon de la capacité productive des ra/fineríes (tableau 5). Grace a ce pl'ogres, les raffineries, favori—

sées par la restriction de la circulation d'es (levises, ont réussi, en guelgu'es années_ a assurer (es be- soins du pays, Par suite de cette évolution, orion noit aussi par les données du commerce exte'rieur (tableau 4, graphigue II.), les 7 ra/fíneries fonc- tionnant á présent en Hongrie suffisent complete—

ment a la consommation intéríeure, de sorte (]u7on n*y 'est plus oblige' (i importer des produits pétro- liers étrangers.

i!-

A modern kor eliparosodott nemzetgaz- daságában az energiakincs a nemzeti va—

gyon egyik legjelentősebb tétele, az ener—

giagazdálkodás pedig az általános gazdál- kodás egyik legfontosabb része. A föld energiakincsei közül évezredeken át ——

majdnem a XIX. századig ———— csak a szél

és a víz volt az a két természeti erő, me—

lyet az ember kezdetleges módon kihasz- nált. Alig másfél évszázad óta a kőszén jelenti a legfőbb energiaforrást s csak néhány évtizede tör az erőforrások között

mind diadalmasabban előre a szénhidrogé—

nek csoportja 7— elsősorban azonban an- nak legnagyobb mennyiségben előforduló tagja: a kőolaj (ásványolaj).

Már az ókori művelődési központok némelyikében is szerepet játszott a kőolaj mint konzerválószer, gyógyszer és hadá—

szxati célokra alkalmas anyag. Jelentősége növekszik, amióta a szennyező anyagoktól való megtisztítása által a nagy tömegek világítási szükségletének kielégítésére is alkalmassá válik. A finomítási eljárások további tökéletesedése révén használata mint kenőolaj s mint tüzelőanyag később még jobban általánosnl. A kőolaj világgaz—

dasági jelentősége azonban csak azóta vá- lik! teljessé, amióta hajtóerőként —— de kü—

iönösen a járóművek hajtóerejeként —— való közvetlen felhasználása is megindult.

A XIX. század utolsó évtizedétől kezdve magyar találmány: a karburátor révén a gázgépek hajtóerejeként a gáz mellett a nagy gázfejlesztő képességű folyékony tü—

zelőanyagok — a kőolajtermékek —— köz—

vetlen felhasználása általánosabban is le—

hetővé válik. A benzin— és nyersolajmóto—

rok rövidesen az ipar és a mezőgazdaság széles területein nyernek alkalmazást. A folyékony tüzelőanyagok nagy előnyei: a magas fűtőérték, kis fajsúly, csekély tér—

szükséglet és nagy hasznosítási hatásfok elsősorban a mobil erőgépeknél, a, járó—

műveknél válnak döntő jelentőségűvé. A kőolaj a vízi közlekedésnél az emlitett elő—

nyök között, különösen kedvező tárolási

lehetősége következtében jut a szénnel szemben mind nagyobb szerephez, úgyhogy a kőolajjal akár közvetve,, —— mint tüzelőa anyaggal, —— akár közvetlenül ——-- mint mo—

torhajtó anyaggal 4_ üzemben tartott ha—

jók száma egyre gyarapodik. A kőolajter—

inékeknek a szárazföldi közlekedésnél be—

töltött szerepe azonban sokkal nagyobb je—

lentőségű. A közúti közlekedésben szinte—

gombamódra elszaporodott géperejű járó—

művek hajtóereje és kenőanyaga ugyanis.

csaknem kizárólag kőolajtermék: ben- zin, gázolaj és ásványi kenőolajok. A nyers—

olajmőtorokxnak a vasúti közlekedésnél való!

alkalmazása —— külöl'lÖSOn amióta kedvező

'1. szám. __23_ ₁₉₃₆

mótorszerkezeti megoldások révén a drá- gább benzin helyett az olcsó és jobb hatás- fok mellett hasznosítható gázolaj felhasz—

nálása is lehetővé vált —— elsősorban a köz- lekedés tervszerűsítésénél részesül figye- lemreméltó előnyben. Főként a helyiérdekű forgalomban, de sok esetben nagy távol- ságnál is gazdaságosabb ugyanis a nagy lokomotivval vontatott, jórészt kihaszná—

latlanul futó vonatok helyett az adott sze- mélyforgalomnak megfelelő mótoros kocsi- kat beállítani. Az üzembentartás kilométe- renkinti összköltsége ezúton lényegesen csökkenthető. A anótoros vonatok elterje—

dése a vasutak olajszükségl-etének is ál—

landó emelkedését vonja maga után. A vi- lág általános elgépiesedése következtében az erő- és munkagépek évről-évre növekvő kenőanyagsziikségletét ugyancsak a kő- olajtermék fedezi és végül a modern 'hadi technika egyik l—egnélkülözhetetlenebb nyersanyaga szintén a kőolajtermék.

Mindezeket figyelembevéve természetes tehát, "hogy a kőolajtermékek szükség—

lete az elmult néhány évtized alatt roha- mosan emelkedett. A kőolajtermékek szük- ségletének növekedésére a nyers kőolaj vi- lágtermelési adatainak alakulásából kellő módon lehet következtetni. A francia ?An- nuaire Statistigue XLIX. évfolyamának közleményein alapuló 1. számú táblázat a kőolaj világtermelésére vonatkozó adatait az 1860. évtől kezdődőleg öt évenkinti és

termelő területek szerinti részletezéssel tün- teti fel. A közölt adatok és az azok alaku—

lását közvetlenül szemléltető grafikon gör- béi (I. számú ábra) a kőolaj termelésének hatalmas arányú fejlődéséről adnak szá- mot. Megjegyzendő azonban. hogy a nyers—

olaj termelése nem a rendelkezésre álló készletek nagysága szerint alakul, s a ter—

melt mennyiségek a termelési lehetőségek-

kel nem állnak arányban. Úzleti érdek, bel—

és külpolitikai tényezök játszanak közre a termelésnél és befolyásolják annak— meny—

nyiségét.

Az ismertetett adatok szerint a kőolaj—

termelésben első helyen az Amerikai Egye—

sült Államok állanak. Az 1885. esztendőtől kezdve Oroszország a kőolajtermel—ésben az

Amerikai Egyesült Államoknak veszélyes

versenytársává válik, annyira, hogy a XIX.

század kilencvenes éveinek a végén és a XX. század elején e téren fölébe is kere- kedik. A XX. század kezdetén felfedezett gazdag amerikai nyersolajmezők azonban az Egyesült Államok olajtermelési fölényét mind a mai napig ismét biztosítják. A há—

ború utáni években a kőolajtermelés nagy- ságának sorrendjében a második helyen Oroszország helyett rövid időre Mexico, majd Venezuela áll, az Egyesült Államok termelését megközelíteni azonban egyiknek sem sikerül, úgyhogy a világon termelt összes nyers kőolaj mennyiségének mint—

egy 60%—át ezidőszerint is Amerika szol—

]. Nyers kőolajtermelés országok szerint 1860-tól l930-íg.

Production du pétrole brut sui'vant les pays, de 1860 21 1930.

53 u § %; '4 § * § 3 A világ

, § (su MÉ E.: 014; § § e§ Htgg "es:

, oa W: E : 5513 7333" "23 533 ÉS 8 %% És a'": gi entier

Mm se és; cin? es: asv— 34.13 es w ; §; MEÉÉP— a;

termelése ezer tonnában — production en millíers de tonnes

1860 . . 1 . . 66 . 67

1865 9 . 5 . . 333 15 362

1870 28 . 12 701 33 774

1875 95 22 15 1.171 30 1.8?3

1880 410 32 16 3.504 51 4.013

1885 1.904 65 27 . 2.914 39 4.949

1890 3.980 92 53 . 16 6.110 . 63 10.314

1895 7.106 189 80 . 50 7.052 . 168 141 14.786

1900 10.339 347 247 . 144 8.482 . . . . 37 311 249 20.156

1905 7.553 794 681 551 17.962 36 . . . 50 1.083 276 28.986

1910 9.625 1.766 1.326 . 818 27.941 520 19 . 3 168 1.523 384 44.093 1915 9.300 759 1.588 480 1.094 37.480 4.388 200 5 76 332 1.598 105 57.405 1920 3.830 1)765 1.108 1.685 1.170 62.122 24.410 290 68 243 373 2.365 571 99.000 1925 7.213 ')768 2.317 4.622 1.065 104.522 17.626 640 2.884 834 1.225 3.066 8.218 155000 1930 18.695 1)663 5.744 5.797 1.112 126686 6.045

1) Lengyelország termelése —— Production de la Pologne.

1 szám

__24.._

1936

gáltatja. A kőolajtermelésnek földrészen- kinti megoszlásáról az I. számú ábrának kördia—gramxmjai nyújtanak képet. A vona- las grafikonnak a világ összes olajterme—

lését szemléltető görbéjén —— annak felüle—

tes megtekintésénél is —— három töréspont észlelhető. Mindhárom töréspont után a görbének nagyobb hajlásszög alatti emel—

kedése —— az olajtermelésnek újabb neki- lendülése —— következik. A görbe első meg- törése azt az időpontot jelzi, amikor a belső égésű mótorok gyakorlati alkalmazásának területe kitágulni kezd. Az olajtermelésnek a századfordulón bekövetkező újabb lendü- lete az automobilizmus nagyobb térhódítá- sával áll szoros összefüggésben. A terme—

lés irányvonalának az 1915. évtől kezdődő nagy meredeksége pedig egyrészt a világ- háború hatalmas olajszükségletét tükröz- teti, másrésztuaz olajjal hajtott szárazföldi, vízi és légi közlekedési járórműveknek, a talajművelő gépek és egyéb robbanó móto- rok elterjedésének további kiszélesedését mutatja. A termelt kőolajnak világításra fordított hányada az elmult évtizedek fo- lyamán lényegesen nem változott. Mindezek alapján kitűnik tehát, hogy a kőolaj—világ—

termelés csaknem kizárólag a gépkultúra szolgálatában áll.

Mérlegelve az eddig elmondottakat, tel—

jes meggyőződéssel állapítható meg, hogy bár a földön rendelkezésre álló s jelenleg technikailag is hasznosítható erőforrások között a széntelepek jelentik a legnagyobb, a kőolajmezők a legkisebb energiakészle- teat, a kőolajenergia jelentősége ma már mégis sokkal nagyobb. mint azt a szénhez viszonyított mennyiségi arányszám-a kife- jezi.

A nyers kőolaj termelésének ellenőr—

zésére nagy trösztök, világkonszernek ke—

letkeztek. a termelő területek birtoklásáért óriási tőkék hatalmas erőmeg—feszítésekkel álltak egymással harcban s a versengés a jövőben is folytatódni fog. mert a küzdő felek tudatában vannak annak, hogy a pet—

róleum birtoklása messze kiható, nemze- tek sorsát befolyásoló hatalmat, világha- talmat jelent. Érde'klődésre tarthat tehát számot. hogy a kőolajiparba —— ebbe a nemzetközi szempontból oly rendkívül n—agyjelentőségű iparágba _— Magyarország

miként kapcsolódik be.

Magyarország egész területe —— elte- kintve Erdély gazdag földgázmezőitől ,.—

szénhidrogén lelőhelyekben nagyon sze—

gény. A magyar kőolajipar tehát a háború

előt-ti és utáni időkben egyaránt nyers- anyagában teljesen a külföldre volt utalva s majdnem kizárólag az importált nyers- olaj finomítására korlátozódott. A nyitra- megyei Egbellen az 1913. évben végzett fúrások ugyan eredménnyel jártak, de a termelt kőolaj mennyiség tekintetében nem volt kielégítő, minősége pedig csak egy- irányú felhasználását tette lehetővé. Az eg- bell'i olajtermelés az 1914—1917. években ugyanis nem igen haladta meg ,a napi 300 méter—mázsát, a termelt nyersolaj pedig csak kenési célra volt használható.

A világ kőolajfinomító ipara -— amint erre az eddig elmondottakból is következ—

tetni lehet w- nagy multra nem tekint vissza, Magyarországon —— a román olaj- mezők közelség—ének ösztönzésére -—-— mégis korán gyökeret vert ez az iparág s már 1854—ben Brassóban megalakult az első kőolajfinomító gyár s néhány év mulva Oravicán a második. Az 1878—1897. évig terjedő időközben gyors egymásutánban még 17 kőolajfinomító gyár létesült, ame—

lyek rközül azonban időközben 6 üzem meg- szűnt.

Kedvező Vámpolitikai intézkedések és előnyös ásványolajadó életbeléptetésével (1882) Magyarország kőolajfinomító ipara gyors fejlődésnek indult. Az 1898. évben már 13 kőolajfinomító gyár működik az ország területén oly módon helyezkedve el, hogy vagy a kész termékek számára biztosítson kedvező piacot (Budapest, Po- zsony), vagy a nyersanyag-szállítás szem—

pontjából jusson előnyös helyzetbe (Brassó Orsova, Fiume stb.). A finomítók ugyanis a nyersolajat kezdetben leginkább Romá—

niából és Oroszországból, elvétve Ameriká—

ból importálták s csak a századforduló tá—

ján váltak Galicia olajmezői a magyar gyá—

rak nyersanyagainak főforrásaivá.

A 13 olajfinomító alkalmazottainak a száma ,,A az 1898. évi adatok szerint —-—

1.199 volt, akik közül 197—en látták el a tisztviselői teendőket, a munkáslétszám pedig 941 főből áll—ott. Majdnem valameny—

nyi gyár fel volt szerelve gőzkazánnia'l; az erőgépek Összes teljesítőképessége 383 ló- erőt tett. Az 1898. évben összesen 1,145.815 métermázsa nyersolaj került finomításra.

Minthogy az olajmótorok és a—utomobwilo—k száma ezidőben még nem volt jelentős, a

gáz- és villanyvilágítás pedig egyelőre fény-

űzés számba ment, a finomítási eljárásnál

a nehéz benzineket a petróleumban bent—

hagyták és így az előállított termékek

I.AVILÁG NYERS KÖOLAJTERMELÉSE.

DRODUCTION MONDIALE DU PÉTROLE BRUT

M7/lb'fmm

._ __, " , En műlimaobfvmn 200

__A NYERS KÖOLAJTERMELÉS 190

FD LDRESZENKINTI MEGOSZLASA. A w/afy farm/ése

REPARTITION DE LA PRODUCTION DU PETRÚLE — ' .

BRUT SUIVANT LES PARTIES DU MONDE. WWW: "Wa/9 180

Am. f_gyesu/f/J/la/na/f __ " f/a/s- (ln/ls

, 170

űraszax'szag

-'-.-.-RUSSI.€

MeX/on 1 60

I'IUIIIIIIIMax/706

zo,1se.ooo r. o——ol/enezue/a 150

1915.

140

' 130

II

, 1 20

I

II

1 10

szt—05.000 r. ,

1930. 'I 00

90

200,000.000 r.

Ame/Ma

Amén'yue [araba Ára/b

[Ufope KIS/2?

1695119001905 1910 1915 192011925

M.ShSZJSSBRMAG Sr.

1. szám.

_25__ 1936

2. Nagy—Magyarország kőolajiparának külkereskedelmi forgalma 1898-tól 1918-ig.

Commerce ewtérieur du pétrolc brut et des produits pétrolz'ers dans la Hongrie d'avant lc traité de Trianon, de 1898 él 1918.

Importations: Ewportatz'ons:

Nyers kőolaj hőgajferek Kőolajipari összes Nyers kőolaj thlajttierttnek Kőolajipari ősszes

Év Pétrolg brut pggoggg Total Pétmle brut péfgogfgg Total

Anne'es behozatal kivitel

index j index index j _index

) indíces indices (] indices (1 * mdices

j1898:100 1898:100 1898:100 1898:100

l

1898 1,139.683 100'0 417.823j 100'0 1,557.506 100'0 — 256304!i 256.304j 1000 1899 1,090.734 95'7 359066 85'9 1,449.800 93'1 —— 245.709j 2457093 959 1900 1,022.977 89'8 402816 96'4 1,425,793 91'5 555 234942 235497 91'9 1901 1,270.701 111'5 455408 109 () 1,726.109 1108 5.479 227065 232544 90"?

1902 1,465.697 1286 470314 1126 1,936.011 124'3 15.583 177.651x 193234 7541 1903 1,977.571 173'5 474988 113'7 2,452.559 1575 5.281 257925 263206 1027 1904 1,905.365 1672 547829 1311 2,453.194 157'5 10.923 347457 358380 139'8 1905 2.087.907 1832 481674 1153 2,569.481 165'0 2.971 489048 492019 1920 1906 2,467.463 21651 513117 1228 2,980.580 1914 2.482 470107 472589 1844 1907 2,975.889 261'1? 503231 1204 3,479.120 2234 1.314 455124 456438l 1781 1908 3,602.164 316'1 494259 1183 4,096.423 263 0 127 576688 576815 225'1 1909 4,217.106 370'0 576830 1381 4,793.936 3078 122 528108 528230 2061 1910 8,671.954 3222 597461 143'0 4,269.415 274'1 —— 549840 549840 214'5 1911 3,656.542 320'8 731169 175'0 4,387.711 281'7 -— 528549 528649 2062 1912 3,958.301 3478 693584 1660 4,651.885 298'7 —— 653.6l7 653.617j 2550 1913 2,888.460 2534 783847 187 6 3,672.307 235'8 51 489843 489894 1911 1914 1.816.436 15914 639963 1532 2,456.399 157"? 823 461.913 462736j 1805 1915 1,054.429 925 866762 2074 1,921.191 1234 351 292647 292998 114'3 1916 2,004.268 175'!) 511205 1223 2,515.473 161'5 181 275083 275264 1074 1917 1,038.665 91'1 238489 57'1 1,277.154 820 36 152747 152783) 596

1918 994351 872 148454 3555 1,142.805 734 15 91.266 91.281j 356

l

mintegy háromnegyed része a világítási célra szolgáló világító kőolaj volt.

A magyar kőolajfinomítt') ipar további fejlődésére az idevonatkozó külkereske' delmi adatok alakulásából lehet következ- tetni (2. számú tz'tblázat). A nyersolajbeho- zata'l az 1898. esztendőtől 1913-ig, a Világ- háború kitörését megelőző évig állandó és elég jelentős emelkedést mutat. A behozta-

nem teljesen meggátolta a külföldi, egyéb—

ként kedvezőbb feltételek mellett szállított nyersolaj behozatalát és így a magyar kő- olaj-finomítók a galíciai nyersolajtenmelő vállalatok-kal szemben függő viszonyba ju—

tottak. Az importált kész termék legna—

gyobb része a Magyarországon alig. vagy csak kisebb mértékben gyártott különle- ges kenőolaj volt. li kenőolajok behozata—

tal emelkedésének egyenletességet __ el- lának emelkedése az ország általános ipari

tekintve egy-két kevésbbé lényeges vissza- fejlődéséről tesz bizonyságot.

eséstől % csupán. az 1909. évi kiugrás 1— A háborút megelőző néhány kedvező a 42 millió métermz'izsát meghaladó maxi— kon—junktúrájt'i esztendő után az 1913. év málixs behozatali mennyiség -— bontja meg. a gazdasági élet minden területén lényeges

.A nyersolajbehozaltlal következetes növe- kedése a finomítók foglalkoztnatottságának folytonos fokozódását jelenti. A kőolajter- mékek kivitelének növekedése pedig amel- lett szól, hogy a magyar kőolajfinomító ipar fejlődése oly nagyarányú volt, hogy a hazai szükségletek fedezésén kívül már jelentős exportra is dolgozott. Ez a körül—

mény annál figyelemreméltóbb. mert a galíciai olajmezők termelésének védelme és fellendítése érdekében az Ausztriával közös vámterületen az 1900. évben felállí- tott prohibitív jellegű vámvédelem majd-

rosszabbodást mutat. Nagy visszaesés ész- lelhető a nyers kőolaj behozatalában is. Az ip-arstatisztikai adatgyüjtés ebben az évben 28 üzemben lévő kőolajfinomító gyárról számol be, amelyekbe-11 összesen 2.724 ló—

erő szolgáltatta a hajtóerőt és 1.996 munkás dolgozott. Az 1898. esztendővel szemben tehát nagy fejlődés állapítható meg annak ellenére, hogy az 1913. évi ipari tev—ékeny- ség mára válság jegyében folyik.

A következő háborús esztendők alatt a kőolajipar foglalkozt—a'tottsága szoros ősz- szefüggésben áll a hadi helyzettel. Kezdet—

1. szám. ._25_

1936

ben az oroszok galiciai offenzívája, a ro—

mán kiviteli tilalom, majd .a román betö—

rés, azután a román petróleumkutak el—

pusztítása és azok helyrehozatalának kés- lekedése a nyersanyagellátásbatn mind óriási zavarokat okoznak, a raffináláshoz szükséges segédanyagokban nagy hiány mutatkozik, —— a háború pedig rengeteg kőolajterméket igényel. Az idevonatkozó külkereskedelmi adatok rendszertelen ala- kulása (2. számú táblázat) híven tükröz- teti az akkori idők zavaros viszonyait.

Amikor pedig bekövetkezik az összeomlás, megszűnik a nyersolajbehozat—al; az idő—

közben megalakult nyensolajszindikátus felada—ta már csak a gyárak készletének fomalomba-hozatalára, majd a kommuniz- mus után a kőolajtermékek beszerzésére korlátozódott.

Csonka-Magyarorszá g kőolaj—iparának alakulása az 1921. évtől kezdve —— az éven—kint rendszeresitett gyáripari terme- lési statisztikai adatgyűjtés eredményei ré—

vén —— már évről—évre figy—elemmel kísér—

hető. A 3. számú táblázat a kőolajfinomító gyárak számára és erőgépeinek teljesítő-

3. A kőolajfinomító gyárak száma, erőgépei'nek teljesítőképessége.

Nombre des raffineries de pétrnle en Hongrie et puis- sance de leurs machmrs motrzces.

GW!)

" ; ;

§§ Az erőgépek A villamos ág'tgfnpálárgi

; § Machines ?lótíorok Machines matri—

É § moiríces éleclifílázses ces eétlíigfem's

És

a; aki,

§ § § összes teljesítőképessége — leur puissance

: Gw _ ,— . —;

Du ' 8 : o _:

1 §? ag Ég,)? a:; Émwe es; Évag

' M" a, Mi a, Mi

1921 6 1618 1000 5327 100-02.150-7 100—0L 1922 7 1.653 1022 5390 101-22.192—o 1019 1923 6 1644 1011; 5390 1006 2.180-0 1014 1924 7 1.688 104-3 536-0 100-62224-0 103-4 1925 8 1.669 103-2 6328 1188 2.301'8 107-0 1926 8 1.639 1013 6349 119-222739 105-7

1927 8 1.679 1038 6551 123'02.334'1 1085 1928 8 1.696 104'8 675'9 126'92.371'9 110'3 1929 8 1.696 1048 733'7 137'72.429'7 1130 1930 9 2.662 164'51211'3 227'43.873'8 1801 1931 7 2.628 162'412218 229'4 38498 1790 193 7 2.579 159'412008 225'43.779'8 175?

1933 7 2525 156'11.2188 228'83.743'8 174'1 1934 7 2.537 156'81.2670 237'83.804'0 176'9

képességére vonatkozó adatokat tizennégy

*évre visszamenőleg tartalmazza.

Az ország területének megcsonkítása következtében a kőolajfinomító telepek legnagyobb része idegen kezekbe került.

Megmaradt az a néhány gyár, mely letele- pülésénél a háború előtt a piac közelségét kereste és így a most is fennálló kőolaj—

finomítók nagyobb része a fővárosban, il- letőleg annak közvetlen szomszédságában folytatja üzemét. A háború befejezése óta, eltelt másfél évtized alatt a gyárak szá- mában változás alig történt. A meglevő gyárak termelőkuépessége azonban évről- évre növekedett, amire a rendelkezésre álló adatok közül leginkább az erőgépek és villamos mótorok teljesítőképességében észlelhető emelkedésből lehet következtetni, (az 1921. évhez viszonyított iwndexszám az 1934. évben 1568, illetőleg 2378) bár az erőgépek teljesítőképességének nagysága a kőolajfinomító üzem ítenmelőképességének inkább csak velejárója, mintsem annak fokmérője.

Magyarország kőolajtermékszükségle- tének emelkedésével a hazai finomítók termelése eleinte nem tudott lépést tartani, úgyhogy tekintélyes kész kőolajtermék—

behozatalm volt szükség. Az ipar és a me—

zőgazdaság évről—évre fokozódó olajszükség- lete mellett a géperejű járóműveknek —— a kőolajtermékek legjelentősebb fogyasztói—

nak —— a száma és így olajszükséglete ugyanis gyorsabb ütemben emelkedett, mint a kőolaj—gyárak termelése. A kőolaj—

finomító ipar termelése egy—két év alatt azonban tökéletesen alkalmazkodni tudott a belföld megnövekedett fogyasztásához.

Az 1930. évtől kezdve —— a kőolajfinomító ipar további fejlődése mellett elsősorban kedvező devizapolitikai intézkedések kö—

vetkezményeként ——a mindinkább csökken a kész termék behozatala, sőt az 1934. év- ben már csaknem teljesen meg is szűnik.

A 4. számú táblázat a kőxoliajipar kül- kereskedelmi forgalmára vonatkozó meny- nyiségi adatokat az elmult tíz esztendőre visszamenőleg tartalmazza. Az adatokból kitűnik, hogy a kőolajipari behozatal az 1925. évi mintegy 770 ezer métermázsáról öt esztendő alatt több mint háromszorosra

———- majdnem 2-5 millió métermázsára __

1. szám —— 27 — 1936

4. A kőolajipari külkereskedelmi forgalom nem elérte —— a nyers'kőolaj behozatalába—n 1925-től l934-ig.

Commerce emte'rieur de la Hongrie pour le pétrole brut et les produits pétroliers, de 1925 d 1934,

Importations §

;: . Nyers kőolaj Köolajtermék Kőolajipari %%

, Produits összes 573 a

% Petrole bf"! pétmlmfs Total % gg

e, ':.§S

§ behozatal SAE-32

% %% §§§

m § §? a

1

1925 222976 28'9 546325 711 769.901 100'0 7.656 1926 615888 46'2 71581553'8 1,331.703 172'9 41.234 1927 975.755 58'6 68872741'4 1,664.482 21622 22.673 1928 l,211.531 63 () 710.56637'0 1,922.097 249'7 6.105 1929 1,362.296 65'4 721045 34 6 2 ,083.341 270'6 11.188 1930 2,160.847 86'9 32524613 1 2,486.093 323'0 12.051 1931 1,535.134 93'2 112363 6'8 1 641497 214'010.811 1932 1,413.709 96'3 54.519 3'/ 1,468.228 190'7 8.944 1933 1,718.566 98'1 33.480 120 1,752.046 227'6 14.380 1934 2,295.652 982

emelkedett. Az 1981/32. években az általá—

nos gazdasági helyzet leromlása következ- tz'xben a behozatal lényegesen visszaesik, az 1934. évben azonban a kőolaj-import már ismét annyira megnövekedett, hogy majd—

felül is multia —— a kőolajiparban mutatkozó 1930. évi konjunktúra eredményét. Az ás- ványolajfi'nomító ipar foglalkoztatottsaga szempontjából kedvező tünetként könyvel—

hető el, hogy a nyerso'laajbehozatalnak az egész kőolajipari behozatalban való része—

sedését feltüntető szaz-alékszamok, még a behozatal visszaesése/nek az idején is, köe vetkezetesen emelkednek. A behozatal kor- látozása tehát elsősorban a kész terméke—v ket erintette. A kőolajipar behozatali tőbb—

letének alakulását szemléltető II. számú ábra szembetűnően domborítja ki, hogy a- nyersolajnak évről-évre erősödő behozatala mellett az ol—ajtertmókok importja mint szo—

rul háttérbe s lassan csaknem teljesen el is tűnik.

_A 4. számú táblázatban közölt külke—

res1kedelmi adatok szerint az 1930. év volt.

az 1925-től 1934-ig terjedő időszakban a—

kőolajipar legnagyobb forgalmat felmutató esztendeje. A kőolajfinomító ipar foglal—

koztatottságára rz'ivilágító adatok az 5.

számú táblázatban ugyancsak az 1930. év—

ben jeleznek maximumot. A 9 kőolajfino—

mító telep majdnem 900 munkást foglal—

koztatott ekkor és összesen 2,()02.211 mé—

m Mil/ió 17

A KÖULAJIPARI BEHOZATALI TÖBBLET '

La variauon des 1mportations pétmliéres

mill/ons de a 2.8

4 L ''''''J!Ósszes — Importations pélfo/iéres tata/es 2. ...

_ Nyers kőo/a/ -— Imperial/ons de pétro/e brut

242 _{"__}űKőo/ajtermék — lmportations de produits pétro/iers _

2'4

2'2

2'0

2'0

4'6

48

4'6

41)

'1'2

4'0 0'8 O'G 011

042

1928 1929

00

M 515: 1936

1925 1926 1927

f É ; : : 100

1992 1933 1934H

1939 1931 '

4-6

4-4 '

1. szám.

_ 5. A kőolajfinomító ipar főbb adatai l925-től

1934—ig.

Donne'es principales sur les raffineries de pétrole de Hongrie, de 1925 d 1934.

A felhasznalt

28——

§ Az üzemben Évi átlagos n ers kőolaj és Termelési

§ volt gyárak munkásléte élgyártmány érték :; szama szám mennyisége pengőben

! Nombre des Nombre om— g-ban _ Pánik Valemr de la raffinerizs nuel moyen brut ?! dí'm' production

,; en activité des ouwiers 3170th"? _pejro- m pengős

tars utzlzses, (;

1925 8 487 480.318 12,960.549

1926 8 516 739.573 18,376.166

1927 8 501 964.551 19,989.666

1928 8 555 1,257.943 25,043.787

1929 8 607 1,451.712 28,612.424

193 9 894 200221] 37,066.918

1931 7 709 1,678.211 30,715.825

1932 7 623 1,518.319 28,577.002

1933 7 613 1,771.378 32,865.804

193 7 701 2,018.718 32,559.080

termázsa nyersolajat és fkélgyártmányt fi—

nomított, mintegy 37 millió pengő értékű termelést mutatva fel.

A kőolajipari" az ország egész gyáripa- ráhan foglalkoztatott munkásság mintegy ()'4%-lániak nyújt csak megélhetést, tennie—

lési értéke pedig az egész gyáripari terme- lési értéknek 2%-át sem éri el. —— eléggé

szerények tehát azok a keretek, amelyek között tevékenységét eddig kifejtette. Még—

sem lehet azonban a magyar kőolajipar mellett érdeklődés nélkül elzhal-adtni és to—

vábbi alakulását figyelmen kívül hagyni.

Magyarország vkőolaajterniék-sziikséglet—e előreláthatólag növekedni fog. A kőolaj- termék legjelentősehb fogyasztóinak __ a

%1936

géperejű járóműveknek —— a száma Ma—

gyarországon ezidőszerint ugyanis oly ala—

csony (az 1934. évi adatok szerint a vilá—

gon átlag már minden 57-ik, Ausztriában minden 193—i-k, Magyarországon viszont csak minden 620—ik lakosra jut egy automobil), hogy annak emelkedését és így a kőolaj- termékek fogyasztásának növekede'sét jo—

gosan lehet remélni. A magyar kőolajipar jövő helyzete és a nemzetgazdaságban be—

töltött szerepe szempontjából azonban a belső fogyasztás emelkedésénél mélyreha—

tó—bb jelentőségűnek ígérkezik a szénolaje kérdés gyakorlati megoldása. A föld kő- olajforrásai ugyanis nem kimeríthetetle—

nek, sőt egyes szakértők véleménye sze- rint a kimerülés előjelei máris mutatkoz—

nak. A kőolrajxforrások kiazpadása esetén pedig —- a technikai tudományok mai ál—

lása szerint w— egyelőre a cseppfolyósított barnaszén hivatott arra, hogy a Világ olaj—

ellátását biztosítsa. Magyarország jelentős barnaszén-kinccsel, rendelkezik. A szénolaj- kérdésnek —— a kísérleti állapoton túl—

menő M gyakorlati megoldása Magyaror- szágon tehát messze kiható jelentőséggel bír. A belföldön előállított olaj egyrészt ugyanis felesleges-sé tenné a nyers kőolaj behozatalát s ezáltal az ország kereskedelmi mérlegének tehertételét csökkentené, más—

részt a nemzeti vagyon gyarapodásához is hozzájárulna, ment a barnaszén—kincs csepp—

folyós halvmazállapotában gazdaságosab- ban hasznosíthat('). értékesebb energiate—

nyezővé válik.

Szalay Zoltán.