11. szám.
—— 1027 —-— 1935 meghaladja a hollandiai kivitelét, a forga-
lom aktívuma pedig 2'3 millió pengőre emelkedett.
Az Amerikai igyesiilt Államokkal szem—
ben mindig passzív egyenlegünk ez évben
jelentősen csökkent. A behozatalunk nemiesése Emellett az exportunkat erős mérték-
ben fokozni tudtuk, minek folytán a pasz—szívum: 6-5 millió P, a mult évinek csak-
nem a felére esett vissza.
A fentiekben főként annak a vázolását kíséreltük meg, hogy a magyar közgazda—
ság élő faja, amely táplálékát nemcsak
a magyar talajból kenytelen meríteni, hováengedi gyöklérzetét. Láttuk, hogy erős győ- kerek fűzik úgyszólván valamennyi konti-
nenshez. Taplálé'kot vesz magahoz Kelet- lndia szigeteitől kezdve az argentínai par- tokig. Egyes gyökerek —— talán a mostoha viszonyok következtében —— elhalnak, de helyettük újak támadnak, amelyek újra biz—
tosítják azt az éltető anyagot, amit a ma—
gyar föld nem tud nyujtani. Érintettük nagy vonásokban azt .a területet is, ahová a fa termése, a magyar áruk lel—hatolnak:
magába foglalja ez az összes világrészeket.
De azt is mutatják az ismertetett adatok, hogy az a fa, amely ennyire súlyos viszo—
nyokkal töretlen erővel meg tud birkózni, életerős, s kedvezőbb körülmények között
jólétet tud biztosítani azoknak, akiknekléte függ e fia sorsától.
vitéz Pap László dr.
a IRODALMISZEMLE e §
Könyvismertetések.
Chronigue de livres.
Erdészeti Statisztikai Közlemények 1932.,
1933. és 1934.
Publications de Statistz'gue Fores—
tiére, 1932, 1933 et 1934.
Közreadja a m. kir. főldmívelésügyi miniszter, IV. füzet.
Publié par la minisíre royal hongmis de llAgricul—
iure. Fascícule IV.
Budapest, 1985. 45 l.——p.
A füzet adatai törvényhatóságok szerint be—
számolnak az erdőket ért fontosabb elemi károk—
ról, az erdei melnl—ékhasználatokról, továbbá a jóvá—
hagyott erdőgazdasági tervekről és az erdőgazdasági forgalmi berendezésekről. Ismertet—ik az adatok az erdei munkásviszonyokat, a fafeldolgozó üzemeket, továbbá az állami kezelésben lévő erdőbirtokokat, valamint az erdészeti igazgatás szerveit és végül az erdészeti szakoktatást.
Az adatokból megtudjuk, hogy 1932—ben 108 esetben pusztított erdőtűz összesen 50 ezer pengő értékű kárt, a szél és hó ugyanakkor 238 ezer pengő értékű kárt okozott. A rovarok kártételét 194 ezer kat. hold endlőterület-en állapították meg. lrtásukra mintegy 35 ezer pengő t'ordíttatotti
A gazdasági és használati tervek szerint kezelt erdő—innét (az összes erdőterület (%%—anál) az erdei mellékhaszonvétel értéke 1932—ben 2'1 milllió pen—
gőt tett. Ennek az összegnek a vadászat 35-4%4-;'u,
a kő—, kavics. és agyagbányaszat tT'S'lat—át, a legel—
tetés 16'1%-át, a többi egyeb mellékhaszonvétel pedig együttvéve 31'0*%4—_út szolgáltatta,
Az adatok szerint erdei vasútaink pátlyahossza 433 km., a siklók pályahossza 1, a sod'rony'köt—él- pályák hossza pedig az erdőgazdaságban 10 kilo—
méter,
Az erdei munkálatok körében a tárgyalt évben, 192.659 munkás volt foglalkoztatva. Közülük 47-0w%
a fatermelésntél, 11'7% a faanyag szállításánál, 41'3%t pedig egyéb erdei munkáknál nyert alkali- mazást. Ugyanazon esztendőben 123 fűrészmű és 53 fafeldolgozó gyár volt üzemben.
1934—ben az állami erdészeti igazgatást 167 erdőmérnök, 21 számvevőségi tisztviselő, 154 altiszt és 123 egyéb alkalmazott látta el.
Ezek az adatok most hozattak elsőízben nyi—- vanosságra; így bizonyára széles körben érdeklő- désre tarthatnak számot. Sz. Z. (g,-_
Kerék Mihály dr.: A telepítés iélévszázada.
DV Michel Kerék: La colontsa-
tz'on intérz'eure p e n dani le dernier demi-siecle.
A mezőgazdasági telepítés rendszere és eredményeiNémet—
országban 1886—1985vig.
Systéme et résultats de la colonísatíon agricole in- téríeurc ,en Allemagne, de 1886 21 1935.
A Magyar Ut kiadása. —— Publié par ,,Magyar Út".
Budapest, 1935, 214, l. _ p.
A németek, akik a földbirtokpolzitika elméleti tudományában is előljárnak, a gyakorlatban is elég tapasztalatot szerezhettek a telepítés
a közel 2
ter—én annak milliárd márkának az árán, melyet az utolsó! 50 évben erre a célra fordítottak. A tele- pítés w'vgrehajtás-áníil azért bármelyik kultútrnemzet—
nek tanulsággal szolgálhatnak.
Ebből a szemszögből tárgyalja a szerző azt a nagy anyagot, mely a német telepítési tevékenység utolsó 50 esztendejét minden fontosabb részletében fel—
öleli.
útmutatással és
Rövid történeti áttekintés után a földről és a
72
