Statisztikai híradó

STATISZTIKAI HIRADÓ

Szervezeti hírek —— Közlemények

Magyar küldöttség a népességtudomá- nyi kongresszuson. A Nemzetközi Népes- ségtudományi Unió rendezésében 1959.

augusztus 28 és szeptember 4 között meg—

tartott bécsi népességtudományi kong—

resszuson magyar demográfus küldöttség vett részt. A küldöttség vezetője Péter György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, tagjai dr. Szabady Egon, a Köz-

ponti Statisztikai Hivatal főosztályveze- tője és dr. Vukom'ch György, a Központi

Statisztikai Hivatal főelőadója voltak.

A francia Népességtudományi Kutató-

intézet igazgatója Budapesten. Alfred

Sauvy, a francia Állami Népességtudo—

mányi Kutatóintézet (Institut National diÉtudes Démographigues) igazgatója, egyetemi tanár a magyar Központi Sta—

tisztikai Hivatalban folyó népességtudo- mányi kutatómunka tanulmányozása

céljából 1959. augusztus 22—27 között

Budapesten tartózkodott.

Magyar demográfus küldöttség külföldi tanulmányútja. Dr. Szabady Egon, a Köz-

ponti Statisztikai Hivatal főosztályveze—

tője és dr. Klínger András, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője a német, a csehszlovák és a magyar próba—

népszámlálás tapasztalatainak összehan—

golása, valamint a német népszámlálás

időpontjának és programjának megválto—

zása következtében felmerült problémák tanulmányozása céljából 1959. július 30 és augusztus 13 között a Német Demokra—

tikus Köztársaságban és Csehszlovákiá- ban tartózkodott.

Magyar statisztikus tanulmánya kül- földi folyóiratban. A Statisticky Obzor,

a Csehszlovák Allami Statisztikai Hivatal

folyóirata 1959. évi júniusi száma közölte Lukács Ottónak, a magyar Központi Sta-

tisztikai Hivatal főosztályvezetőjének

,,Az ipari termelés indexeinek kiszámí—

tása Magyarországon" címmel írt cikkét.

Német küldöttség magyarországi tanul- mányútja. A Német Demokratikus Köz-

társaság Ágazati Kapcsolatok Mérlege Bi—

zottságának küldöttsége augusztus 22—től 29—ig látogatást tett hazánkban. A kül—

döttség tagjai voltak: Martin Jüger, a Né- met Demokratikus Köztársaság Állami Tervhivatalának munkatársa, a német

Ágazati Kapcsolatok Mérlege Bizottságá—

nak vezetője és Werner Kalbstein, a Né—

met Demokratikus Köztársaság Állami

Központi Statisztikai Hivatalának mun—

katársa, a német Ágazati Kapcsolatok Mérlege Bizottságának tagja. A küldött—

ség tanulmányozta a magyar népgazda—

sági mérlegrendszert, az első magyar ágazati kapcsolatok mérlege statisztikai előkészítésének, a mérleg összeállításának kérdését és a mérleggel kapcsolatos to-

vábbi munkák állását. A küldöttség lá—

togatást tett a Magyar Tudományos Aka- démia Közgazdaságtudományi Intézeté—

ben is, ahol az Intézetnek az ágazati mér- legekkel kapcsolatos vizsgálatait, kutatási módszereit tanulmányozta.

Interjú a. magyar statisztikusok fel-

adatairól. A Statistische Praxis 1959. évi 7. száma az Interjú rovatban dr. Zala Júliának, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőjének nyilatkozatát közli.

Zala Júlia nyilatkozatában a Magyar Népköztársaságban folyó statisztikai mód—

szertani munka újabb eredményeiről adott tájékoztatást. A lap munkatársának

kérdéseire válaszolva beszámolt a magyar

statisztikusok előtt álló legfontosabb fel- adatokról, a nemzeti jövedelemszámítás

fő problémáiról, az ipari nettó termelés

indexének számításánál, valamint az ága—

STATISZTIKAI HIRADO

zati kapcsolatok mérlegének összeállí—

tása terén elért eredményekről.

A Népesedési Bizottság 10. ülésszaka.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Gazda—

sági és Szociális Tanácsának (ECOSOC)

Népesedési Bizottsága 1959. február 9 és

20 között Genfben tartotta 10. ülésszakát.

Ennek keretében a Bizottság foglalkozott a világ népesedési helyzetével, a népesség gyorsuló növekedésének társadalmi és gazdasági következményeivel, különös tekintettel a gazdaságilag elmaradott területekre. A Bizottság meghatározta és a Gazdasági és Szociális Tanács számára írt jelentésében összefoglalta az általa legfontosabbnak vélt időszerű feladato- kat a tájékoztatás, a módszertan, az ada—

tok minőségének javítása, a népesség- tudományi szakemberek képzése és a

nemzetközi együttműködés területén, va- lamint megjelölte a feladatok megoldása érdekében hozandó legfontosabb intézke—

déseket. Javasolta a Bizottság többek között: a világ népesedési helyzetének

folyamatos vizsgálatát; regionális demog—

ráfiai Vizsgálatok végrehajtását; a belső vándormozgalom tanulmányozását, kü—

lönös tekintettel az iparosodásra és az urbanizációra a gazdaságilag elmaradott ' országokban; különböző munkacsoportok, szemináriumok és konferenciák szervezé—

sét a népszámlálások eredményeinek be—

ható tanulmányozására stb. A bizottság végül kidolgozta tevékenységének 1959—

1961. évekre szóló minimális munkaprog—

ramját.

Megjelent ,,A világ népessége" című demográfiai adatgyűjtemény dr. Acsádi György, dr. Klinger András és dr.

Szabady Egon szerkesztésében. A mint—

egy 570 oldal terjedelmű, szép kiállítású könyv teljességre törekvő, sokoldalú elemzését adja a világ népessége alaku- lása főbb tényezőinek. A könyv első ré- szében a szerzők a világ népessége XVII.

századig bekövetkezett fejlődésének rö- vid ismertetése után igen alaposan tár-

gyalják az utolsó három évszázad népes—

ség-alakulását, a népesség—elhelyezkedés

változásait —- különös tekintettel a nagy—

városok problémáira —, a népesség össze- tételét kor, nemek, családi állapot, vala- mint foglalkozási ágak szerint, s ugyan- akkor a legfrissebb adatokból ismerhet- jük meg a népesség nemzetiségi, nyelvi,

1035

vallási és etnikai megoszlását. Ezt köve—

tően a szerzők a világ népességének ala—

kulására, a népesség területi elhelyezke—

désére, a népmozgalomra, a népesség vándorlására vonatkozó főbb adatokat

ismertetik összefoglalóan. A könyv má—

sodik része világrészenként, ezenbelül

országonként tartalmazza a lakosságra vonatkozó legfontosabb adatokat és mu- tatókat.

A táblázatokat tartalmazó — az újabb adatokat pótlólag közlő Függelékkel több, mint 100 oldalas — harmadik részben 10 tábla mutatja be a népesség területi el- helyezkedését és különböző ismérvek szerinti összetételét (az 500000 lakoson felüli városok népességszáma, a népesség kor, nemek, családi állapot, gazdasági ak- tivitás és foglalkozási viszony szerinti összetétele stb.), 16 tábla pedig népmoz—

galmi adatokat és arányszámokat közöl

(házasságkötési, válási, reprodukciós arányszámok, halandósági táblázatok, a

nemzetközi vándormozgalom adatai stb.).

A táblázatos rész előtt, a könnyebb meg—

értés érdekében a demográfiai jelenségek és fogalmak magyarázata található.

(Dr. Acsádi György—Dr. Klinger András—Dr.

Szabadu Egon: A világ népessége. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1959. 572 old.)

Megjelent a Demográfia 1959. évi 2—3.

száma. A Demográfia új számában

Frantisek Fajfr a Csehszlovák Allami Statisztikai Hivatal elnöke az 1960. évi csehszlovák népszámlálás alapelveivel és

előkészületeivel foglalkozik.

Acsádi György és Klinger András cik-

kükben a termékenység, a családterve-

zés és a születésszabályozás kérdéseiről közölnek részletes adatokat a Központi Statisztikai Hivatal reprezentatív felvéte—

lének anyagából.

A munkaerő vizsgálatának demográfiai

alapjaival, a munkaerő nagyságának és

összetételének demográfiai tényezőivel, a

gazdasági aktivitással, a demográfiai té—

nyezők által előidézett változások mérésé—

vel foglalkozik Tamásy József tanul—

mánya.

Barsy Gyula és Pallós Emil a magyar

halandóságnak a századforduló óta be—

következett javulását vizsgálják a régebbi és a most készült 1955. évi kiegyenlített halandósági tábla alapján.

A népességi optimum fogalmáról és polgári elméleteiről Vukovich György írt

1036

STATISZTIKAI HIRADÓ

cikket, amelyben kitér arra is, hogyan

kapcsolódik a népességi optimum kérdése

a népesség és a gazdasági élet közötti ösz—

szefüggések tanulmányozásához.

Kulcsár Kálmán tanulmányában a de—

mográfiai tényezők (kor, nem, családi kör- nyezet stb.) hatását vizsgálja a fiatal- korúak bűnözésében.

A folyóirat ,,Közlemények" rovatában az elme— és elmeidegbetegségek helyzeté—

ről, az elme— és elmeidegbetegek ellátásá—

ról és gondozásáról Marton Zoltán és Szabó Emilne' írt cikket. A népszámlálás

és a regionális vizsgálatok, a települések

komplex vizsgálata a tárgya Kiss István

közleményének. Kázsmér Rózsa és Schleif- fer Ágnes a többes (iker) születések ala—

kulásával foglalkozik. Wallner Ernő

Dunaföldvár népességfejlődéséről és XVIII., XIX. századbeli társadalmi vi-

szonyairól ír közleményt. A rovat záró közleményében Hirschler Imre szól hozzá Barsy Gyula—Miltényi Károly: ,,A művi vetélések kérdése az 1957. évi adatok tük—

tében" című, a Demográfia egy korábbi számában megjelent cikkéhez.

A ,,Figyelő" rovatban a folyóirat hosz—

szabb ismertetést közöl az 1945—1958.

időszakban megjelent népesedéspolitikai jogszabályokról és ezek népességi hatá—

sairól. Ezenkívül a rovat a Nemzetközi

Népességtudományi Unióról és annak

magyar kapcsolatairól, az 1959. évi szov—

jet népszámlálás előzetes eredményeiről, a ,,Demografz'e" című új csehszlovák demográfiai folyóiratról és az 1955. évi

török népszámlálásról tartalmaz beszá- molókat.

Az ,,Irodalom" rovatban a hazai és kül- földi népességi vonatkozású irodalomról

szóló könyv— és , folyóiratcikk ismer—

tetések találhatók.

Wassily Leontief könyve orosz nyelven.

Az elmúlt évben a Goszsztatizdat, a Szov—

jetunió Központi Statisztikai Hivatalának kiadója megjelentette W. Leontief és munkatársai ,,Az amerikai gazdaság szer—

kezetének vizsgálata. Input—output séma szerinti elméleti és empirikus elemz "

című könyvét.

A könyvet a Szovjetunió Központi Sta—

tisztikai Hivatala folyóiratának, a Veszt- nik Sztatisztikinek 1959. évi 6. számában

Sz. Nikítin ismertette. A könyv egyes fe—

jezeteinek tárgyalása során Nikitin a leg-

fontosabb megállapításokhoz, tételekhez kritikai megjegyzéseket is fűz. Figye—

lemre méltó az a megállapítása, mely sze—

rint a sakktáblaszerű mérlegek módsze—

rét legeredményesebben a szocialista gazdaság körülményei között lehet alkal-

mazni. A szocialista gazdaság ugyanis anarchia— és válságmentesen, egységes

terv szerint fejlődik, és ez nagy távlato-

kat nyit az ágazati kapcsolatok mérleg-

rendszere felhasználása számára a nép—

gazdasági tervezésben is. Nikitin rámutat arra, hogy a sakktáblaszerű mérlegek

módszerét a Szovjetunióban alkalmazták először az ágazatok közötti kapcsolatok vizsgálatára az 1923—24. évi népgazdasági

mérlegben. (A szovjet népgazdaság

1923—24. évi mérlegének részletes ismer-

tetését lásd Statisztikai Szemle, 1958. évi

4. sz. 315—322. old.) Az ágazati kapcsola—

tok vizsgálata az azóta eltelt időben is

fontos szerepet kapott a népgazdasági

mérlegek összeállításának munkálatai során, s különösen nagy jelentősége van napjainkban, a hétéves terv nagyszabású feladatainak megoldásában. Véleménye szerint még széleskörű kutatómunkára van szükség ahhoz, hogy az ágazati kap—

csolatok vizsgálatának legmegfelelőbb

formáit és módszerét kidolgozzák. E fel—

adat megoldásánál nem hanyagolható el a külföldi tapasztalatok és eredmények széleskörű tanulmányozása sem.

A József Attila Szabadegyetem közgaz—

dasági tagozata az 1959/60. tanévben ,,Időszerű közgazdasági kérdések" címen előadássorozatot rendez.

A magyar népgazdaság problémáival hét előadás foglalkozik. Ezek az előadások sokoldalúan ismertetik a soron következő ötéves tervet, az ipar, a mezőgazdaság fejlesztésének fő irányait, az életszínvo-

nal emelésének gazdaságpolitikai kérdé—

seit stb.

A világgazdaság helyzetét kilenc elő-

adás tárgyalja. Ezek keretében ismerte—

tésre kerülnek a szocialista tábor gazda—

sági helyzete és távlati tervei, a népi de- mokratikus országok gazdasági vezetésé—

nek módszerei, továbbá a főbb kapitalista országok gazdasági helyzete, a tőkés or—

szágok valutáris problémái stb.

Az előadásokat az egyes szakterületek

kiváló ismerői tartják, többek között

Bognár József. Fekete Ferenc, Vajda

Imre, Zala Júlia.