ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY
A takarékkorona szerepe a pénz— és hítelforgalomban.
Le röle de la couronne d'épargne dans la circulation fidueiaire et le mouvement du credit.
Re'sume'. Pour empécher la dépréciation de la couronne, le gouvernement hongrois institua le 20 fe'vrier a. c. la valeur en couronnes d'épargne.
Pour appre'cier le röle financier et éco—
nomigue de la couronne dvéparane, il faut envisager la guestion de deux points de vue principaurc: dyabord la mesure, dans laguelle cette méthode de valorisation a pu empécher la spéculation tendant a déprécier la valeur de la monnaie au moyen des credits accorde's, d'autre part, si l'activité du producteur ou du commerg ant base'e sur le credit en couronnes duépargne a pu saccomoder a la formation donnée du prix.
La proportion de la valeur de la couronne et de la couronne d'épargne est fixée dans le décret suivant la fluctuation de la valeur de la couronne au marché international. Le change—
ment de la valeur est subordonné a trois facteurs: 1) la couronne hongroise, 2) les cours moyens des devises intérieures trans- missibles, cotées a la Bourse de Vienne, 3) le cours des six principales valeurs d'arbi- trage des Bourses de Budapest et de Vienne.
Vu gulcntre le 20 et le 27 fe'vrier des phénoménes anormauac se sont manifeste's, influengant transitoirement la valeur de la couronne d'épargne, il faut considérer le 27 février comme le premier jour efectif du cours de la couronne dyépargne. Notre tableau mentionne a partir du 27 février jusgu'au 23juin, derniere cote de la couronne d'épargne, les changements du jour survenus dans la valeur de la couronne d'épargne, le cours de la couronne hongroise a Vienne, la cote du dollar a la Centrale des Devises de Buda- pest, le cours des six principales valeurs
d'arbitrage et le pris: de gros de certains articles
importants.On peut constater des données mentionnées, gue la Ccntrale des Devises de Budapest e'levait ordinairement le cours des valeurs étrangcres dans la proportion de la fluctuation de la cou—
ronne d e'pargne. Toutefois, les change-ments de deux facteurs de la couronne d'épargne, ceux du cours de la couronne á la Bourse de Vienne et ceux du cours des valeurs d'arbitrage trou—
blent cette homogénéité. En effet, le cours de la couronne a Vienne, coté le 31 mai, était plus bas de 53"/o a celui du 27 fe'vrier, par contre on constate aux cours des valeurs ol arbitrage le 31 mai, au lieu dune hausse conforme de 530/0, relative au cours du 27 février, une rechute de 60/0. En oppasant les données du premier et du dernier jour du cours de la couronne d'épargne, les deux fluctuations com—
parées présentent des divergences encore plus accentuées. Tandisgue le cours de la couronne d'épargne du 23 juin surpasse de %% celui du 27 fe'vrier, la Bourse des Valeurs de Buda- pest cote les valeurs dlarbitrage le 23 juin a un cours inferieur de 350/0 en moyenne a celui
du 27 février. La proportion de la valeur de ,
la couronne et de la couronne d'e'pargne est, par censéguent, déterminée par des formations divergentes de valeurs. Les fluctuations des valeurs d'arbitrage ne suivent pas en général la Huetuation internationale de la valeur de la couronne. Par conséguent, en prenant en con-
sideration, lors de la fixation de 'la valeur de la couronne d'épargne, le cours des valeurs d'arbitrage, on obtint une proportion se trou—
vant au-dessous de la dépre'ciation internatio—
nale de la couronne hongroise. Autrement dit, si l'on avait ű'xé la valeur de la couronne depargne uniguement sur la base du cours de la couronne a l'Etranger, sans prendre en con—
side'ration le facteur du cours des valeurs d'ar- bitrage, la valeur de 100 couronnes d'épargne aurait du etre fixée de 10,15 a 20 couronnes au--dessus des 132 couronnes du cours effectif Les comptes fails en valeurs étrangeres produi- sent, par conse'guent, dans les trois mois pré-
cédant le 31 mai, un total surpassant de 10 a 150/0 celui du compte en couronnes d'épargne.
Les crédits accordés a la production et au, commerce en couronnes d'épargne font conclure
a la supposition, gue la hausse de la couronne dlépargne est suivie par une hausse conforme des prix des articles produits ou mis en vente.
Il faut constater en définitive, gue la conjoncture des prix des articles produits ou mis en vente apporta a peine un profit surpassant les charges des emprunts faits en couronnes d'épargne,
on peut, au contraire, conclure a des pertes
considérables a plusieurs égards.
1924
Nos tableaux contiennent la somme des eréances de lllnstitut my. hongr. d*Emission a titre de traites eseomptées, d'avances faites .sur warrants et papiers-valeurs, enjín les som—
mes placées aux établissements de credit en eowonnes dépargne. A partir du 20 fe'vrt'er, llnstitut dÉmt'ssion ne pouvat't accorder des credits sur traites, papiers—valeurs et warrants gu en couronnes d'épargne. L activité de lIn—
stitut dÉmission de llÉtat a cessé le 23 juin, avec la méme date les credits en couronnes dlépargne furent supprimés.
A takarékkoronában való értékszámítást
"folyó évi február hó 20-án vezette be a magyar kormány rendelete, amely ezzel az intézkedéssel a korona értékcsökkenésének meggátlására törekedett.
A pénz értékének hanyatlásánál kétség—
telenül termelő tevékenységgel meg nem szol- gált haszonhoz jutnak mindazok, akik valori- záció kötelezettsége nélkül hitelt élveznek s az ilyen adósoknak a pénz értékromlásához fű- ződő érdeke a valutaárfolyam leszorítására irá- nyuló spekulációt nyilvánvalóan táplálja. E kó—
ros jelenség megakadályozására a legkézen- fekvőbb eszköz a jegykibocsátó intézetnél a magánhitel beszüntetése; ez az eljárás azonban a termelés és a forgalom igen tekintélyes szer- veitől olyan nagy üzemi tőkéket vonna el, melyekről e szervek aligha tudnak lemondani.
A jegyintézeti magánhitel fenntartása mel—
lett csak hitelvalorizáciőval lehet a pénz inflá—
ciós értékhanyatlásának ideje alatt a pénz árfolyamcsökkenéséből a kölcsönvett össze- geken való nyerészkedés útját eltorlaszolni.
A hitelvalorizáciő bevezetése esetén azonban előtérbe kerül az a kérdés, hogy a termelés- nek, illetve a kereskedelemnek, ha valorizá—
landő hitelt vesz igénybe, mennyiben térül meg a termelt, illetve forgalomba hozott árúk—
nál mutatkozó áremelkedés által az a teher, amelyet a valorizálás megállapított kulcsával való kölcsönvísszatizetés jelent. A takarék—
korona pénzügyi és közgazdasági szerepének megállapításánál tehát két fontos szempontot kell figyelembe venni; elsősorban azt, hogy a valorizációnak ez a módszere mennyiben tette lehetetlenné az igénybevett hitelekkel a pénzérték lerontására törő nyerészkedést, másodszor, hogy a takarékkoronahitellel foly- tatott termelő, illetve kereskedelmi tevékeny—
ség az adott áralakulás mellett megtalálhatta-e számításait.
A koronaárfolyam hanyatlásából hasznot látó hitelmüveletek megakadályozását tartva szem előtt, a korona és a takarékkorona értékviszonyának megállapításánál aligha lehet
——211—— 5—6. szám.
megfelelőbb támpontokhoz, mint a magyar koronának a fontosabb nemzetközi pénzpiaco- kon történt értékeltolodásait jelző adatokhoz alkalmazkodni, miután ebben az esetben a takarékkoronában és az idegen valutákban keletkezett követelések és tartozások elszámo- lása számbavehető értékkülönbözetet nem ered—
ményez, sígy már a kölcsönvett összegeknek a korona belföldi értékromlása útján való hasznosítása sem valószínű. A takarékkorona és a korona értékarányának meghatározásánál a megállapítás módját szabályozó rendelet kifejezetten a koronának a nemzetközi piaco- kon kialakuló értékváltozását tekinti irány- adónak. A kérdéses értékváltozás a rendelet szerint három komponens tigyelembevételével döntendó el, és pedig 1. a magyar korona, 2. a belföldi átruházható kifizetés bécsi közép- árfolyamai, 3. a hat legjelentősebb budapesti és bécsi értéktőzsdei arbitragerészvény ár—
tolyamai alapján. Az említett komponensek változásának jelzőszámait megállapítva, ezek alakulásának áttekintése és egymással, vala- mint a takarékkorona és a korona értékará—
nyára megállapított számokkal való egybe- vetése útján megfigyelhető a takarékkoronában való értékszámítás és a korona nemzetközi értékeltolodásai közötti egyöntetűség, illetőleg a kettő közötti eltérés nagysága és oka. A takarékkoronahiteleknek a termelés és a for—
galom irányában való szerepét a takarékkorona és a korona értékváltozását mutató adatoknak a nagykereskedelmi árak változását jelző ada- tokkal való egybevetése világíthatja meg.
A takarékkorona, amint már említettük, f. évi február hó 20-án lépett életbe és a koronához való értékviszonyát jelző adatok már ettől a naptól állanak rendelkezésre.
Figyelembe veendő azonban, hogy az érték-
,arány február 20—25-re nézve nem napon-
kint, hanem az utolsó napra visszamenőleg egyszerre határoztatott meg s a bécsi bank- tisztviselősztrájk miatt február 27.—e előtt a korona bécsi árfolyamalakulásáről nem voltak megbízható adatok. A korona első reális bécsi árjegyzése csak az értékviszony február 27-i megállapításánál volt alapul vehető. A buda- pesti devizaközpont valutaárfolyamai sem vol- tak paritásban február 20—án a koronának a a külföldi piacokon jegyzett árfolyamaival s e diszparitás kiegyensúlyozása február 20. és27 . között történt. Az értékalakulás bizony-
talanságával járó abnormis tünetek megnyilvá-nulnak február 20. és 27. között egyes cikkek
nagykereskedelmi árának alakulásában is.
Szemléltető képét adják e tényállásnak az alábbi adatok:
15*
——212——— 1924
igeretes grasses tés
éiűtí'iűnÉS ssaaega § §
usage won—§ xmrug zza-§ *? [ m
; 3_R';$o JO—Eesxae* **
*dg—N 051133 e-E'Éüww § § 253153
% "Scan '%*W %%:sz
t. 5.3 ** "GEN ag : _co*
Nap f'oN3S-9—"zmeáalmwax erűsx
!an "'*mÉc—ífn :%E *" ismerés—§
seas "asztala—ássa ?; es
1-4 x _ b§§íb %- '*, "'
'5x**nn*,f faggatni-* u.az 13—55
' 23 ággá smx£§ egg sgt—:
:(C 4 "Ádi—'*' § '4 "*
§! változása (l924.ll.2():100) changements (201119242100
! _
1924. H. 20. 100 100 100 100! 100
_ ,, 21. 102 100 — 105 100
,, ,, 22. ) 101 125 92 107 100
,, ,, 23. § 101 125 _ 111 100
,, , 25. , 102 131 95 116 101
,, ,, 28. % 101 131 104 119 101
,, , 27. * 100 134 102 116 101
A takarékkorona értéke tehát ugyanannyi volt február 27—én, mint február 20-án, ezzel szemben a budapesti devizaközpontnál a dollár február 27-én 340/0-kal drágább, mint 20—án s a búza a két szóbanlevő időpont között 160/0—os áremelkedést mutat. Megemlítendő továbbá, hogy február 27-én a magyar és osztrák korona értéke a külföldi jegyzések közül legmértékadóbb bécsi jegyzés szerint egyenlő volt. Ezek után tekintetbe véve még, hogy takarékkoronára szóló követelések és tartozások csak február 27-től keletkeztek, kétségtelenül ezt a határnapot kell a, takarék—
korona érvényének tulajdonképeni kezdőnap—
jául tekinteni és ezt a leghelyesebb az össze- hasonlításoknál alapul venni.
Folyó évi február hó 27—tól kiindulva június 23—ig, a takarékkorona árfolyamjegy- zésének utolsó napjáig mutatja a táblázat a takarékkoronaértékben, a bécsi magyar koronajegyzésben, a budapesti devizaközponti dollárjegyzésben, a hat legfontosabb arbitrage- papír értékjegyzésében és egyes fontosabb cikkek, a búza, a liszt, az élő állat, a hengerolaj és a női ruhaszövet nagykeres- kedelmi áraiban napOnként történt változá—
sokat.
Akimutatott adatokból megállapítható, hogy a budapesti devizaközpont avaluták árfolyamait
—— jelentéktelen különbségektől eltekintve — rendszeresen azzal a kulccsal emelte, amellyel a takarékkorona koronaértéke változott. A takarékkorona együtthatóinak, a bécsi korona- jegyzésnek és az arbitragepapirok árfolyamá—
nak változása azonban az egyöntetűség előbb észlelt képét már megzavarja. A korona bécsi árfolyama 530/o-al volt alacsonyabb május 31-én, mint február 27-én, az arbitragepapirok -május 31-i árfolyamértékénél ellenben a feb- ruár 27-i árfolyamokkal szemben nem a meg—
felelő 530/0-08 emelkedés, hanem 60/0-08 vissza- esés tapasztalható. A takarékkorona érvényé—
nek kezdő és végső időpontjaira vonatkozó adatokat hasonlítva össze, a két szóbanlevő értékalakulás még nagyobb eltolódást jelez.
Míg június 23—án a takarékkorona 250/9—kal többet ért, mint február 27-én, az arbitrage—
részvények árfolyamait átlagosan 3öo/o—kal
alacsonyabban jegyzi a budapesti június 23—iértéktőzsde, mint a február 27-i. A takarék-
korona és a korona értékviszonyának kulcsát tehát egymással divergáló értékalakulások adják. Az arbitragepapirok árfolyamának elto—
lódásai általában a korona nemzetközi érték- változásaival való kapcsolatot nem mutatják.
Míg a magyar korona árfolyama május 31-én február 27-ével szemben a bécsi jegyzés 5350-es emelkedése mellett a zürichi jegyzésnél 536, a prágai jegyzésnél 398, a newyorki jegy- zésnél pedig 516%—0s emelkedést jelez, az arbitragepapiroknál a nemzetközi fontosabb piacokon ezek szerint általánosan jelentkező koronaromlásnak megfelelő átértékelődés nem történt meg, hanem ellenkezőleg, amint láttuk, árfolyamcsökkenés következett be. A takarék- korona értékének megállapításánál tehát az arbitragepapirok árjegyzéséuek figyelembevé- tele a magyar koronaérték nemzetközi hanyat- lásának mértékénél alacsonyabb kulcsot ered- ményezettés az arbitragepapirok árfolyamainak, mint értékmeghatároző tényezőknek figyelmen kívül hagyása és e helyett csupán az egyes külföldi koronajegyzések alapulvétele mellett május 31-én 100 takarékkorona értékét mint- egy 15—20 koronával magasabban kellett volna megállapítani a megállapított 132 korona értéknél. Az idegen valutában való érték- elszámolás tehát a február 27—tól május 31.
közötti, vagyis háromhavi időszakra nézve mintegy 10—150/o-kal magasabb magyar korona- összeget ad7 mint a takar-ékkoronában való elszámolás. A takarékkoronában való érték- megállapítás utolsó napjára, június 23-ra ez a különbség némileg csökkent, de még mindig a takarékkorona 25%-os értékemelkedésével szemben a korona bécsi jegyzésének 35%—os hanyatlása áll.
A termelés és a kereskedelem hiteligé- nyeinek takarékkoronában való kielégítése maga után vonja azt a feltevést, hogy a takarék—
koroua emelését a termelt, vagy a forgalomba hozott cikkek árában megfelelö emelkedés kíséri. Táblázatunk adatai felvilágosítást nyuj- tanak abban az irányban, hogy egyes számot- tevő cikkek áraival való összehasonlításban mennyire igazolódik ez a feltevés. A búza ára, május végén körülbelül ugyanolyan százalékkal
1924 —213—— 5—6. szám.
A takarékkorona értékének, továbbá egyes valutáris és tőzsdei értékeknek és némely fontosabb árú nagykereskedelmi árának változása 1924 II/27-től 1924 Vl/23—ig.
Variations de la valeur de lá couronne dye'pargne, de certaines Monnaz'es et papiers valeurs et des prix de gros de guelgues articles importants, du 27 fe'wier au 23 juin 1924.
,w , . _
%1* 1.4! m' ; sw iram—am "Ha 14132": mm um aga ,íéÉSÉ ':C—óS—É zűrös 244535? ao§ ! me§ 94353 32133 ÉV:
* ? k**NNP :— —'*N *, m " A,..* 135", NN . .: 1, .
, § 11§§§§§1§§§§§§§§§§1w , 1§§E§ §§1§§1 .;§:§ §§::
2.1, §§:§,;s ?m,—§ ,Ma §§§§ 91311 %S?) 'ax'éü—A
m 8 §31§§§1 gay-§ §85831§§§m§§í 352533 J§§§SIÉ meg;; %% §§w§
; § ig'S'ÉSSgí 388553: 4§i3§§1238§§m1 44352 1421343'525303 (cS—Évá; §§§5
.a *a i' _"
; § változása az 1924 febr. 27—i állapothoz viszonyitva (1924 Il/27 : 100) —— Changements
;: ?. par rapport (( l'élat du 27 février 1924 (??/II 1924 : 100) 1924 ,
, febr. 27. févr. V 100 100 100 100 100 100 100 1007 100
,, 28, _ 102 100 104 _ 101 100 101 100 100
,, 29. ,, 103 102 104 97 107 106 101 100 100
márc. Lmarsf 103 102 104 —- 107 106 101 100 100
,, 3. , 1 104 103 105 102 111 111 104 100 100
,, 4. ,, ;, 104 108 105 102 112 111 104 100 100
,, 5, ,, 105 104 105 105 108 111 104 100 100
,, 6, ,, 106 104 105 — —- 111 97 100 100
, 7. ,, 108 106 111 113 110 111 97 100 104
,, 8. , 112 110 111 — 117 111 97 100 104
,, 10. ,, 115 113 115 122 123 127 104 100 104
,, 11. ,, 118 116 120 113 122 127 104. 100 104
,, 12. ,, 117 115 118 109 122 127 104 100 104
,, 13. ,, 116 114 _ 115 — 122 127 109 100 104
,, 14. ,, 114 113 115 102 121 125 109 100 104
, 17. ,, 114 113 112 103 121 125 109 100 107
, 18. ,, 114 113 115 102 118 125 109 100 107
,, 19. ,, 115 115 115 104 116 125 109 106 107
, 20. ,, 116 117 118 —— 118 123 107 106 107
,. 21. ,, 116 - 117 119 98 123 126 107 106 107
,, 22. , 118 118 —— —— 126 131 107 106 111
., 24. ,, 118 118 123 92 126 134 106 106 111'
,, 261 , 117 118 123 91 119 134 106 106 111
,, 27. , 118 118 119 —- 118 129 103 106 111
,. 28. ,, 115 117 117 89 114 ! 122 103 106 111
,, 29. ,, 115 117 — —— 116 122 103 91 111
,, 31. ,, 111 112 125 86 115 122 105 91 111
ápr. 1. avril 111 112 125 92 115 120 105 91 111
, 2, ,, 111 112 124 85 115 120 105 91 111
_ 3. _ 112 113 124 — 120 120 109 91 111
,, 4. ,, 113 114 124 81 120 126 109 91 111
,, 5. ,, 113 114 — —— 119 125 109 91 111
,, 7. ,, 114 115 124 89 119 125 117 91 113
,, 8. ,, 114 115 124 $ 87 118 125 117 91 113
, 9. ,, 114 115 124 83 118 125 117 91 113
, 10. , 114 115 123 _- 116 ; 125 114 91 113
,, 11, ,, 115 116 117 78 115 125 114 91 113
,, 12. ,, 115 116 _— —— 114 125 114 91 113
, 14. ,, 115 116 118 77 113 125 118 91 113
,, 15. ,, 116 117 120 78 113 123 118 91 113
,, 16. , 116 117 120 —— 113 122 118 91 113
,, 17. , 116 117 121 81 115 122 122 91 113
,, 22. ,, 118 119 121 87 119 126 120 91 113
,, 23. ,, 118 119 123 82 125 126 120 81 113
,, 24. ,, 119 120 124 85 125 126 119 81 113
,, 25. ,, 119 121 124 —— 124 126 119 78 113
,, 26. ,, 120 121 — — 124 126 119 78 113
,, 27. ,, 120 121 —— — 124 126 119 78 113
,, 28. ,, 120 121 129 81 — , 126 127 78 113
,, 29. , 122 123 131 79 123 ; 126 127 78 113
,, 30. , 125 126 128 79 122 ! 126 127 7 113
5—6. szám. —- 214 — 1924
_lu' á'; t.. ug§ HAt—'..wr'a" "3533"? "ST-: "S.W.;w :,5'3 ;gju
§ 355353, %% §i§§§ §f§§3 §3§§ Egg §§§§ÉZ %% $$$
§ éig—Ess; .SNME: §§§§§ "ago—W Sim 39232 3'2i§§ sl§§ 519,
.; saga—go gűg§§ ,,amgx: aaűá mesa afat 3413 ': "NR "%a—t
műauue utálnám futók)? 0"53 Nu 923??? :E*"3 Ae § A 'E'iwg Mm a. § w: § Sas "gs; §§ $$$ § : ., safá § ha 933 § § Sam; ";; Eü § az Én '%s—:;
2 v: 236596 3300, 3§§§§§ £§€§N3 ;—§§-§§ "2139; www 25.533; gané
'8 s: in; 3315; 'áaáxs's eeáaw massag gű § 23§Éw§ ;" §; $$$?
$ § §§§§s§ aux—§ 255083, Mami!)? 32§§§ 683: ?)ÉGEÉÉ %d $$$
§ af áxn-Ésk grammra (...s: l—É's'u Én-S'ügm í—ÉÉPe 432463 gbgmgm (dawn: §:wa
10
_ §
_; §. változása az 1924 febr. 27-i állapothoz viszonyítva (1924 II/27 : 100) — Changements par rapport á l'état du 27 fe'urier 1924 (27/II 1924 :- 100)
máj. 1. mai 125 126 — -—— 122 126 133 78 116
,, 2. ,, 126 127 140 —— 122 126 133 78 116 §
,, 3. ,, 126 127 ,— —— 122 126 133 78 116
,, 5. ,, 126 127 142 76 122 126 135 78 116 s
,, 6. ,, 126 127 136 72 125 126 135 78 116
,, 7. ,, 126 127 136 72 126 129 135 78 116
, 8 ,, 127 128 140 — 126 130 132 78 116
,, 9. ,, 127 128 140 70 129 130 132 78 , 116
, 10. ,, 128 129 — ) —— 131 131 132 98 116
,, 12. ,, 128 129 142 82 131 131 135 98 116
,, 13. ,, 128 129 142 84 130 132 135 98 116
,, 14. ,, 128 129 142 84 126 132 135 98 116
,, 15. ,, 128 129 - 142 — 126 132 132 98 116
., 16. ,, 129 130 142 83 126 133 132 98 116
,, 17. ,, 129 130 — — 131 133 132 98 116
,, 19. , 129 130 140 80 132 133 132 98 116
, 20. ,, 130 131 140 81 134 133 132 98 116
,, '21. ,, 3 130 131 142 83 135 137 132 98 116
,, 22. ,, 130 131 142 — 134 * 137 135 98 116
,, 23. ,, 131 132 144 ' 84 134 138 135 98 116 !
,, 24. ,, 131 132 —— — 134 135 135 98 116 m
,, 26. ,, 132 133 146 — 86 132 136 145 106 116
,, 27. ,, 132 133 146 89 130 136 145 106 116
,, 28. ,, 132 133 148 — 131 129 150 106 116
,, 30. ,, 132 133 153 94 130 129 150 106 116
,, 31. , 132 133 — — 125 129 150 106 116
jun. 2. juin 132 133 154 87 125 129 159 106 116
,, 3. ,, 133 134 149 89 125 125 159 106 116
,, 4. ., 133 134 149 89 125 126 159 106 116
, 5. ,, 133 134 149 — 125 127 141 106 116
,, 6. ,, 133 134 149 84 125 127 141 106 116
,, 7. ,, 183 134 — — 125 127 141 106 116
,, 10. ,, 133 134 152 81 123 127 144 106 116
,, 11. ,, 133 134 152 81 121 127 144 106 116
,, 12, ,, - 133 134 149 —-- 121 126 146 106 116
,, 13. ,, 132 133 147 76 122 126 146 106 116
,, 14. ,, 132 133 — —— 121 126 146 106 116
,, 16. ,, 130 131 145 75 121 126 146 106 116
,, 17. ,, 129 130 147 72 118 126 146 106 116
,, 18. ,, 129 130 145 , — 118 119 146 106 116
,, 20. ,, 128 129 143 71 118 119 146 106 116
,, 21. ,, 128 129 — — 119 119 146 106 116
,, 23, ,,
125 126 135 65 119
119 144 106
116
1) A budapesti és bécsi értéktőzsdén jegyzett következö részvények. Actions suiyantes, cotees aux Bourses de Budapest et de Vienne: az Osztrák hitelintézet, a Magyar altalanos hitelbank, az Osztrák-magyar államvasúttarsaság, a Rimamurány-salgótarjáni vasmű rt., a Salgótarjáni köszénbanya rt. és a Magyar alta—
lános kőszénbanya rt. részvényei. —— 2) Tiszavidéki 79 kg—os búza. Froment de 79 kg nommé tiszavidéki. ——
3) Tarka ökör, hízott. Boeufs gras, tachetés. — 4) Tiszta gyapjú nöi szövet. Tissus de laíne pure pour femmes_
1924 ——2115— 5—6. szám.
volt magasabb a február végi árnál, mint amilyen százalékkal magasabb a takarékkorona május végi árfolyama a február végén fenn- állott árfolyamnál. Háromhavi lejáratú, június 23—án esedékes búzaváltónál a takarékkorona- tartozás tőkeösszege nagyobb százalékkal emelkedett, minta búza tőzsdei ára. Ha tehát a gabonakereskedő a közraktárban elhelyezett gabonára takarékkoronaelőleget vett fel, azért rendszerint legalább ugyanolyan, néha azon- ban még nagyobb arányban növekedett össze- get kellett a tartozás tőkeösszege címén fizetnie, mint amilyen arányban árujának koronaértéke nőtt, az áralakulás révén ennélfogva a kamat—, raktári, stb. költségek már semmiesetre sem terültek meg. A lisztárak emelkedése a taka—
rékkorona életbeléptétől a harmadik hónap végéig 29, június 23—ig csak 190/0'08; ez az áremelkedés az adott kamatviszonyok mellett takarékkoronában való elszámolásnál a nagy—
összegű malomváltókra nézve nem mondható kedvezőbbnek, mint a búzára nézve kimutatott árképződés. A piac más fontos cikkei jó—
részben még kevésbbé tudják a takarékkoro- nában igénybevett hitelek terheit kiegyenlítő számvetést az áremelkedés alapján biztosítani.
A női ruhaszövet ára május végén és június 23-án egyaránt csak lőo/o-kal magasabb, mint február végén, a hengerolaj ára ugyanezen idő- pontok összehasonlításánál csak (%%-es emel- kedést mutat, május l-én azonban még mintegy ZOO/o-kal alacsonyabb volt, mint február végén.
Az élő állatoknál a takarékkoronaárfolyamhoz viszonyított árkonjunktúrák kezdetben, mint táblázatunk adataiból látszik, nagyon kedvezőt- lenül alakultak, körülbelül április közepétől azonban itt sikerült a takarékkorona értékválto—
zásának arányánál erősebben felszorítani az árakat, úgyhogy május végén a február 27-iki árakkal szemben ÖOO/o—OS emelkedés jelentke- zik, ami a takarékkorona értékemelkedésének százalékszámát 18—al túlhaladja. Végeredmény- ben meg kell állapítanunk, hogy a termelők és kereskedők a termelt, vagy forgalomba ho- zott cikkeknél jelentkező árkonjunktúrákből a felvett takarékkoronakölcsönök terheit megha—
ladó nyereséget alig találhattak, sőt több irány—
ban jelentős veszteségekre kell következtetni.
A m. kir. minisztérium rendelkezése sze- rint az állami jegyintézet f. évi február hó 20—tól kezdődőleg váltókra, értékpapírokra és közraktári jegyekre csak takarékkorona hite- leket folyósíthatott. A jegyintézet a takarék- korona életbelépte előtti utolsó, vagyis február 15-iki kimutatásában a váltókra, értékpapi—
rokra és közraktári jegyekre nyujtott hitelek- ben fennálló követelések címén 7274 milliárd
koronát tüntet ki. Takarékkoronában fennálló
követelések első ízben a jegyintézet március 15-iki kimutatásában szerepelnek, ettől kezdve abban az arányban, ahogy a régi követelések kiegyenlítést nyertek és új hitelek folyósíttat- tak, fokozatosan nagyobbodó rész jut a szóban-levö címeken kiadott hitelekből a takarék-
koronában elszámolandó tételekre. Az utóbbi tételekkel való telítódés folyamatát a követ- kező adatok szemléltetik:A m. kir. állami jegyintézet követeléseinek ösz- szege leszámitolt váltókra, közraktári jegyekre
és értékpapírokra adott előlegek után.
Montam des créances de lyof/ice National d'Emission du Royaume de Hongrie sur trailes, uram-ante et va-
leurs escompte'es.
Összes követelé- SEÉYÉrÉá-ELKSÉ—ággrí I d 6 sek _,TOMZ de Créances en cou- creances romtes d'épargnes
Épogue
milliárd kor. — milliards de cour.
1924 Ill. 15. . . 7140 1500
,, lll. 23. . . 741'4 265'0
, III. 31. . . 783'0 343'5
,, IV. 7. . . 8636 5128
,, IV. 15. . . 9544 692'3
,, lV. 23. . . 1.010'6 812'7
,, IV. 30. . . 1.106'1 9906
,, V. 7. . . 1.210'4 1.118'8
,, V. 15. . . 1.275'1 1.219'6
, V. 23. . . 1.344'7 1.344'7
,, V. 31. . .
1.400'6 1.400'6
A követeléseknek takarékkoronában el- számolandó része március 15—én tehát egy—
ötödrész volt, május elsejétől azonban már úgyszólván csak takarékkoronában számítandó követelések állottak fenn.
A jegyintézeti adatok a takarékkoronában való számítás érvénye alatt is a hitelnyujtás koronaösszegének jelentékeny és állandó növe—
kedését mutatják. Az igénybevett hitelek nemesvalntájú összegeinek egybevetése alap—
ján lehet csak a takarékkoronaszámítás előtti és alatti hiteligénybevétel mértékéről helyes képet alkotni. A váltókra, közraktári jegyekre és értékpapírokra adott jegyintézeti kölcsönök álladéka február 15-én, tehát méga takarék- koronaszámítás előtt 147'3 millió, június 7-én azonban csak 873 millió svájci frank volt, a hitel igénybevételét tehát az új értékszá—
mítással járó nagyobb kockázat elég jelenté- kenyen korlátozta.
A takarékkoronában elszámolásra kerülő kölcsönműveleteknél a jegyintézeten kívül a gazdasági élet egyéb hitelforrásai is szerepet játszottak. A takarékkoronában való tőkeel—
helyezésre a pénzintézetek nagy része is alkal-
mat nyujtott, miután a jegyintézet a betéti
üzlet folytatására jogosított pénzintézetektől,5—6. szám. ——216——— 1924
mint giroszámlatulajdonosoktél készpénzben befizetéseket, vagy átutalásokat takarékkoro—
náról szóló számlákra elfogadott, illetőleg átvett. A központi statisztikai hivatal a pénz- intézeteknél takarékkoronában elhely ezett ösz- szegek álladékának adatait bizonyos határna—
pokra nézve beszerezte és pedig a budapesti pénzintézetek túlnyomó részére vonatkozólag a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének közreműködésével, a vidéki és egyes buda- pesti intézetekre vonatkozolag pedig közvetle—
nül az illetö intézetektől. A pénzintézeteknél takarékkoronában elhelyezett összegek álladé- kának alakulását félhavonkint március 1-től április 15-ig a következő adatok tüntetik fel:
A pénzintézeteknél takarékkoroná—
ban elhelyezett
_, %, az ige;
; A* m:**
§ V'É 32—28
; a) el: ; E
" * .o, §"!er ; [mi?
Idopont xi) : l -_ 65 En
wa sumi": N nem
x__ 6—9 "i.-%%:—
g.'_* ! NO cozgg
' x% CSN is;—.es
Epoguc 33— ng i gamma
!
places [HIX bialvli'ssemmts financim's m mzn'omzes d'epmgnes
!, özszege millió takarékkorona _ mmz
! tan! m nr(Mining/18760"rmmes d'éz'raíggg
A) Budapesti pénzintézetek — Éiablisscmmts finmzciers de Budapest
1924 11. 29. — ? 3.113-4
!
, 6-5 1 !
,, III. 15. . .]! 60224 ; 8.900 ! 28.765—7 , III 31. . emi—: sam-5 _ 93.859-4 , IV. 15. . .í? 6.0413 § 9.404-9 * 87 iss—7
B; Vidéki pénzintézetek — Etablissemenís ]?nanciezs de la provincc
1924 Il. 29. 609 § — 536'8
,, III. 15. . . 1.712-3 1-5 1797'8
,, Ill. 31. . . 22356 ! 716 , 22539 _ IV. 15. . .( 2.469?) 1 692 25830
J
0) Osszes pénzintézetek —— Tolem: des établissements fmancz'crs
' !
1924 Ií. 29. . . 67433! ——— _, 3.649'7 ,, Ill. 15. . . T.iTi—ii' 8.901'5 § 805635
,, HL 31. . .' 84271 ; 88481 5 96.123-3
,, IV. 15, . . 851( 8 9.474'1 * 900397
Aprilis 15—én tehát nem sokkal haladta meg a 100 milliárd koronát a pénzintézeteknél taka—
rékkoronában elhelyezett Összeg. Az április 15-e utáni időszakról a pénzintézetek kimutatásai nem állanak rendelkezésünkre, azonban ennek az álladéknak későbbi csökkenésére kell követ- keztetnünk. A pénzintézetek ugyanis a náluk elhel yezett takarékkoronaösszegek et túlnyomó- részben valószinűleg haladéktalanul átutalták az államijegyintézetnél lévő girószámlájukra.
A jegyintézet április 15-i girótartozása körül- belül egyenlegét adja a pénzintézeteknél április 15—én fennálló takarékkoronaelhelye—
zéseknek, amennyiben az elöbbi 111'1, az utóbbi 1080 milliárd takarékkorona. A jegy—
intézeti giróátutalások álladéka azonban április 30—án már csak 313, május 15-én 208,
május 31-én 48'0, június 7-én 204, június
15—én 92 milliárd takarékkorona volt; ezek az adatok oda mutatnak, hogy a pénz- intézeteknél takarékkoronában elhelyezett ösz- szegek áliadékában április 15—e után nem emelkedés, hanem visszaesés állott be. A pénzintézeteknél takarékkoronában történt el- helyezések április 15-i összegét svájci frankra számítva át, takarékbetétekben 740442 svájci frankot, pénztárjegybetétekben 824243 svájci frankot, folyószámlabetétekben 7,833.450 svájci frankot találunk. A valorizációnak ez a rendszere tehát nem alakult ki a tőkeel- helyezés és tőkegyüjtés tekintélyes formájává.Az a mintegy 9.4 millió svájci frankösszeg, mely a pénzintézeteknél április 15-én adataink szerint takarékkoronában elhelyezve volt, a folyószámla és takarékbetéteknek 1920. év- végi 180 millió svájci frank összegű álladéka mellett egészen elenyésző.
Az állami jegyintézet működése folyó évi június hó 23—án megszűnt s ugyanakkor a takarékkoronában Való hitelnyujtás is véget ért. A takarékkoronában még fennálló köve—
telések és tartozások elszámolásánál az ide—
vonatkozó rendelkezés szerint a június 23i 125 : 100 értékarányt kell a lejárati időpontra nézve alapul venni. A szobanlévő rendelke- zés nyilvánvalóan abból indult ki, hogy a korona nemzetközi értékében június 23-tól számottevő változások nem történhetnek.
Annak a körülménynek az eldöntésére, hogy ez a föltevés egészen helytáll e, még nagyon kis idő, mindössze 4 nap áll rendelkezé- sünkre. Ez idő alatt a korona zürichi értéke érdemlegesen nem változott, bécsi értéke azonban mégis 70/0-08 emelkedést jelez. Ha a kérdéses "(%—os emelkedés csak átmeneti és maximális változásnak tekinthető, a jegy—
intézeti és takarékkoronahitelekben érdekelt gazdasági körök általában nem túlságos érzé- kenyen vannak ezaltal anyagilag érintve.
Amennyiben a 70/0-os többlet megmaradna, így már a jegyintézetnél fennmaradt takarék—
koronatartozások összegét figyelembe véve mintegy 100 milliárd koronára tehető az az összeg, melyet a jegyintézeti hitellel adós termelésnek és kereskedelemnek a korona külföldi értékalakulásának kulcs szerinti össze- gen felül kell visszafizetnie adóssága kiegyen- litésénél. Szigeti Gyula dr.
