A nemzetközi pénz- és tőkepiac

ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY e [§

'l-I-unnnuuunnnnnunna-cnn-...n-...-...-...-...n-.-.-...---_--nun-nunnlnnnu.

A nemzetközi pénz- és tőkepiac.

Les Bourses et les marchés aux capitaux du monde.

Résumé. D'aprés (es relevc's relatifs aux Bourses et aux marchés aux capitnur, les reserves—

or des pays créanciers oni, guoigue moins rapide- ment gue dans les anne'es précédentes, continue () nugmenter 'en 1932. La reserve-or de la France slest rapprochée du niveau de celle des Etats-Unis; elle la dépasse déjá si ljon ne considére (lue les reserves de la Federal Reserve Bank, sans Por du gouvernement des Etats-Unis. Les chiffres concernant les billets de bangue en circulation montrent, euac aussi, gue les partisans de l'inflation n,ont nulle part réussi: la guanlite' des billets de bangue en circulation ne s*éléve notablement gue dans les pays augmentant leur couverture-or, et elle augmente moins gue cette derníére. Ainsi, en Suisse, de décembre 1930 d septembre 1932. la circulation des billets de bangue slest élevée de 48%, tandis gue la couverture-or monta de 67 Ez 168%.

Les taux d'escompte, le mouvement des Bourscs et les e'missions de capitauac semblaient indiguer, ces tout derniers temps, une certaine dimínuiion de la críse économírlue mondiale. Le mouvemcnt des Bourscs, ainsi (luc Findiee des prix de gros, ont particuliérement augmenle' en plusieurs pays.

Les tableaux ci—rlessous ofrcnt (les renseigne—

ments détaíllés_

i

A gazdaságtörténelemben páratlanul álló válság, melynek most vagyunk szemtanui és szenvedői, tudvalevőleg 1929 őszétől, a newyorki tőzsdekrachtól kezdődőleg vált tulajdonképen akuttá. A newyorki tőzsdei válságnak a tőkepiacra gyakorolt hatása akkor főkép abban nyilvánult, hogy azok a hatalmas tőkék, melyeket az 1929. év folyamán az amerikai óriási spekuláció fel- szívott, visszaözönlöttek, letörvén a példát- lanul magas kamatlábakat. A tőkék azonban elhelyezkedést mindig kevésbbé találtak, párhuzamosan azzal, hogy a termelési vál- ság mindinkább előrehaladt. Hitelválsággá, a szó akut értelmében, a válság az 1931.

évben fejlődött, mely csúcspontját az év nyarán érte el az osztrák Kreditanstalt, a Dresdener Ban - és a Darmstádter Bank fizetésképtelenségével és a több helyütt elrendelt bankzárlattal. Innen számítható a valutaválság is.

A legutóbbi időben egyes jelenségek (a tőzsdék megélénkülése, a nyersanyagkész-

letek fogyása, a bizalmi válság enyhülése stb.) arra látszanak utalni, hogy elérkez- tünk a válság mélypontjára, s az irányzat megváltozása várható. Kitűzött célunk csu—

pán az lévén, hogy néhány jellemző adatot soroljunk fel a nemzetközi pénz- és tőke- piac 1932. évi helyzetére vonatkozólag, prognózisok felállításába nem bocsátkoz—

hatunk. Tényként megállapítható, hogy a pénzpiacon a pénzbőség már oly mérvet ért el, hogy egyes tételek már átfolynak a tőke—

piacra; a kamatláb annyira csökkent, hogy a konverziók a fix kamatozású értékek pia- cán egymást érik, elég itt utalnunk a világ legnagyobb konverziós műveletére, az (angol hadikölcsön konverzióra 21 milliárd font értékben, melyet az angol kormány a leg- nagyobb sikerrel hajtott végre, a francia-, svájci konverziókra stb. A nagykereskedelmi indexek általában szilárdulnak, a részvény- árfolyamok, ha zökkenéssel is, emelkednek és követik a fix kamatozású értékeknek már előzetesen megindult tartós emelkedését.

Nem látszik azonban javulás a termelésnél és a nemzetek közti forgalomnál, sőt ez utóbbinál a kontingentálási törekvés terje—

dése egyenesen akadálya a gyógyulás folya- matának. Hasonlóképen nem mutatnak javulást az adós államok pénzügyei és a va- lutáris helyzet. A meglévő tények alapján, tehát némely itt—ott mutatkozó kedvező jelenség mellett, az irányzat megváltozásá—

ról még nem beszélhetünk.

Aranytartale'lc.

Az aranykészleteket illetőleg, a rendel——

kezésre álló adatok az arany felhalmozódása tekintetében, változást nem mutatnak (1.

sz táblázat). Az adósállamoknál az arany- tartalékok tovább csökkennek, 'a hitelező úllamokénál emelkednek. Franciaország aranykincse megközelíti már az amerikait.

Az Egyesült Államokban az [aranytartalékok összege a mult év közepén, az európai hitel és valutaválság kitörése idején érte el a maximumot, amikor —— augusztusban ——

266 milliárd pengő értéket képviselt, 7_8 milliárddal haladva meg év eleji álladékát.

Ezen a színvonalon persze nem maradhatott és az első ijedség elmúltával az arany egy része, visszajött Európába _ Francia-

11. szám. —982—— 1932 1. Aranytartalékok. —— Réserves-or.

Amerika 0- seh- - _ , g - J' — v; . .. ' ,

Időpont Egan. A... 86561? §... Fgggzcgg Japan 1593... 233353 13350- sw... ggg; 1333;-

D at 8 bit-§- Autnche gigue 370215?— ance ]apon 131571ng— ngg' magna Suisse Suéde Hangne

77_ millió pengő—enmmillrnusde pangás

Alafude-1928végén1 21.339 136 719 196 7.129 3.059 4.254 1.000 3.704 590 360 201 ,, ,, 1929 ,, 22.276 136 935 213 9 329 3.087 4.054 1.027 3.198 659 363 163 ,, ,, 1930 ,, 20.132 172 1.093 261 11.997 2.379 4.115 979 3.007 790 357 163 1931. 1. 18.381 172 1.095 261 12.429 2.396 3.889 1.002 3.045 725 357 163 11. 18.426 172 1.127 261 12.521 2.408; 3.929 1.025 3.101 712 356 148 111. 18.683 172 1.145 261 12.565 2.399 4.010 1.025 3 153 712 356 126 IV. 18.956 172 1.149 261— 12.453 2.419 4 085 1.034 3.216 712 356 112 V. 19.451 172 1.152 261 12.456 2.439 4.221 1.034 3.243 712 354 112 Vi. 20.363 172 1.136 261 12.635 2.454 4.551 1 142 1.928 930 353 112 VH. 26.194 172 1.224 260 13.077 2.379 3.699 1.347 1 850 1.289 353 112 VIII. 26.454 172 1.263 259 13.112 2.341 3.735 1.489 1.854 1.317 341 105 IX. 24.932 153 1.983 257 13.286 2.356 3.778 1.613 1.766 1.882 295 105 X. 22.304 153 2.042 263 14.475 1.976 3.800 1.921 1.554 2.421; 316 105 Xl. 23.024 153 2.035 265 15.190 1.564 3.378 2.071 1.364 2 438 305 105 XII. 23.139 153 2.028 279 15 414 1.354 3 367 2.038 1.335 2 599 305 102 1932. I. 22 399 144 2.016 279 16.037 1.241 3.370 2.006 1.287 2.709 305 100 . 11. 22.550 144 2010 279 16.806 1.241 3.367 2.020 1.259 2.767 305 100 111. 22.767 144 2.000 278 17.202 1.238 3 370 2.020 1.193 2 701, 305 100 IV. 22.596 144 2.007 278 17.433 1.236 3.373 2.082 1.166 2.701 305 96 V. 21.230 132 2.022 278 17.793 1.236 3 492 2.195 1.171 2.830 305 96 VI. 19.797 120 2.041 278 18.382 1.236 ( 3.803 2 252 1.129 2.887 305 97 VII. 20.106 120 2.091 278 — 18.397 1.236 § 3.818 2.335 1.040 2 920 A 305 97 VIII. 20.780 120 2.080 278 13.413 1 236 ? 3.881 2.372 1.052 2.928 305 97 IX. — 120 2.054 281 18.512

országba, Svájcba és Hollandiába. Az 1932 év januárjában az amerikai aranytartalé- kok összege 229 milliárd pengő volt, mely áprilisig némi ingadozások után 226 mil- liárd pengőre csökkent. Ebben az időben a dollár helyzete meginogni látszott és nagy arányban megkezdődött az aranynak Ame- rikából való elvonása. Májusban 21'2, júni- usban 198 milliárdra csökkent az amerikai .aranykészlet (pengő értékre átszámítva).

A dollár azonban diadalmasan állotta az ostromot, s mikor júliusban Newyorkban a tőzsdén az árfolyamok emelkedése meg—

indult, az aranyáramlás iránya megválto- zott és jelentős tőkék Özönlöttek vissza Franciaországból és Angliából.

Franciaországban az aranykészlet évek óta tartó emelkedése ez évben is megszakítás nélkül folytatódott és ma már az álladék erő—

sen megközelíti az amerikait. Sőt ha a Fede- ral Reserve bankok tul—ajdonképeni arany- tartalékát vesszük — a táblázatban feltünte- tett összegben, az amerikai kormány tulajdo- nában lévő aranymennyiség is bentfoglal- tatik — a francia bank készlete, azt máris erősen felülmúlja. A francia nemzeti bank aranykészlete az 1928. év végén még 71 milliárd volt, egy év múlva 9'3 milliárd, 1930 végén pedig kereken 12 milliárd

(pengő értékben). Innen kezdve 1932. szep- temberéig ez :az Összeg 18'5 milliárdra, vagyis 65 milliárd pengővel (54%) emel- kedett. 1928 végén a francia bank arany- tartaléka, csak mintegy harmadrészét tette az amerikai aranynak, most pedig eléri mintegy 90% —át.

Az angol bank aranykészlete a mult év közepétől, az év végéig csökkent, még pedig elég nagy mértékben. A júniusi 46 milliárd pengővel. szemben decemberben az összeg nem tett ki többet 3'3 milliárdnál, a vesz-

teség tehát közel 30 % -os volt. A továbbiak- ban azonban fokozatosan emelkedve, szep—

temberre 39 milliárd pengőnek megfelelő;

értéket ért el. Május-júniusban, az Ameri- kából történt aranyelvonások idején, az *—

angol bank aranykészlete több mint 400 millió pengővel gyarapodott (fontparitásonf számítva).

A svájci bank aranykészlete 1931. nyara a tőkemenekülés ideje óta mutat rohamo arányú emelkedést. Ez évben egészen máju sig bezárólag, a svájci aranykészlet ali mutat változást, júniustól kezdve azonban amely hónap már több mint 200 millióva emelte a svájci aranykészletet, hirtelen fel szökkenik. Az év első részében a svájc arany összege 700 millió pengő körül állott

11. szam.

4983-—

A MAstuÉMEtrRANclA És A,svÁJcl JEGYBANKDK ARANYTARTALEKA.

Haszna—var de Ban/71155 d'eimss/a/r (Hany/711, Al/emag/ze, fra/758 Ef Syrsse) [nyamm/kus Mori/:. — [.a/leila: wgarifllmwues

:: 0 000 mz/lw Jill/fm"! de

'15 000 16 000 11. 000

Fra/755 Fra/ma

't 2 000 10.

9, 000

5000

?000 6000

5.

4,

3.00

511/5551

;? t/Emagne 1. 000

800

600

1100

200 ne 160

%o

120

100

80 '

4 " m xv v vu vu vm tx x n Xt t , 1931,

M$r.susaz

1931 decemberben pedig elérte a 26 milliár- dot, tehát közel négyszeresére emelkedett, alig hét hónap alatt. Jelenleg megközelíti a 3 milliárd pengőt.

A hollandi ananytartalék a svájcival együtt szintén a mult év júniusában kezdett emelkedni és egy milliárd pengőről két mil- liárd pengőre emelkedve, az év végéig kere- ken megduplázódott. 1932 augusztus és szeptember hónapjaiban a hollandi arany- tartalék 24 milliárd pengő értéket képviselt.

Körülbelül a hollandinak megfelelő arány—

ban növekedett a belga bank aranykincse

1932 is, azzal a különbséggel, hogy 1932-ben itt az aranykészlet már nem növekedett.

Ha már most az adós államokat tekint- jük, vagy az aranykészlet további csökke—

nését, vagy pedig a megkötöttség következ- tében változatlanságát észleljük.

Németország aranykészlete a mult év elején még meghaladta a 3 milliárd pengőt, az év végéig azonban 13 milliárdra csök- kent. A folyó évben a csökkenés folytatódott, jelenleg 1 milliárd körül van. A német aranykészlet csökkenéséhez legközelebb áll a japán bank aranykészletének a kisebbe—

dése, mely az 1931 év elején még 2% mil—

liárd pengő körül állott, s 1932 szeptembe- rében nem tett ki többet 1.236 millió pengő—

nél.

Ha az 1930 decemberi álladékot IDO-zal vesszük egyenlőnek, a fontosabb államok aranytartale'kának változása a következő volt.

1930 XII. 1931. XII. 1932. IX.

Amerikai Egy. Államok . 100 114 103 ')

Ausztria . . . . . . 100 89 70

Belgium . . 100 186 188

Csehszlovákia . 100 107 108

Franciaország 100 128 154

Japán . . 100 57 52

Nagybritannia 100 82 95

Németalföld 100 208 243

Németország 100 44 36

Svájc . 100 329 370

Svédország . 100 85 85

Magyarország; . 100 63 60

1) Augusztus.

Az utolsó hónapokban a helyzet az, hogy az Amerikába irányuló aranyküldé- seket leszámítva, az aranymozgalmak álta—

lában nyugvó pontra jutottak. A hitelező államokban jóformán minden mozgósítható arany fel van halmozva, további halmozó- dások jóformán lehetetlenek. Viszont annak sincs nyoma, hogy az aranynak az adós államokba irányuló visszaszivárgása meg—

kezdődnek.

Bankjegyforgalom.

Az adós államokban jelentkező pénz—

szűke és tőkehiány napirendre vetette az infláció kérdését, mely —— amint ismere-

tes ——- ez év elején az Egyesült Államokban

is egyes tervezett intézkedésekkel kapcsola- tosan meglehetősen nagy port vert fel.

Nálunk és másutt is a legkomolyabban, néha vehemesen követelték bizonyos réte- gek fedezet nélküli bankjegyek kibocsátá—

sát a válság által okozott súlyos pénzügyi és gazdasági helyzet nehézségeinek áthida- lására. A gyakorlatban azonban azt látjuk, hogy ennek a kétélű fegyvernek az alkal—

11. szám. -— 984 — 1932

mazására eddig nem került sor. A bankjegy— bankjegyforgalom emelkedése, hanem az forgalom adatai a deflációs politika előtérbe aranyfedezet csökkenése következtében

nyomulását mutatja és a bankjegyek állott elő. A 2. SZ. táblázatban az adatok

nagyobb mérvű szaporítása csak azokban pengőre való átszámításánál a valutáris az államokban észlelhető, ahol az arany— ingadozások is figyelembe vétettek, ott—ahol készletek megnövekedtek, tehát a hitelező ennek nagyobb Jelentosege VPN, (Anglia es államokban, míg az adós államokban a Japan), azer't mutatkomk e ket allam bank-

bankjegyforgalom általában csökkent. A JegyfoFg'alíflanal, oly. meglehetosen nagy- bankjegyforgalomra vonatkozó adatokat a ?l'anyu csokkenes. MldÉn azonban a bank- 2. sz. táblázat tünteti fel, pengő értékre Jegytorgalom ,V0113n19318tiek1nt5'ík* a pari-

átszámítva. tason valo atszamitas Jellemzobb .kepet

_ _ mutat. Ily alapon az 1930 decemberl ada-

AZ adatok szerint a bankjegyforgalom tokat IDO—zal véve egyenlőnek, a bankjegy- emelkedése vagy csökkenése, meglehetősen forgalom változása a következő képet jellemzően választja szét az államokat, hite- mutatja:

lező vagy adós államok szerint (nem szá- mítva a különleges helyzetben lévő Nagy—

1930. XII. 1931. XII. 1932. IX.

Amerikai Egy. Államok. 100 115 116 ')

. . Ausztria . . . . 100 109 82

Brltarmiát). Ott, ahol a válság folyamán az Belgium , . , . _ . . 100 111 111

aranykészlet növekedett, emelkedett a bank- CsEh-Slloválfia - - - - 100 98 79 jegyforgalom is, míg másutt az aranykész- Éggglaofszáá : ágg lég lgg

letek csökkenésével együtt járt a forgalomba Nagygrimnnia _ _ , . 100 99 98

hozott bankjegyek mennyiségének a csök— Németalfölfi - - - ' ' 100 121 115

hankjegyeknek inflációs jellegű szaporítása. Svédors'zá'g : : : : : : 100 98 103 s ha néhol mégis inflációs tünetekre vall Magyarország — . . - - 100 90 79

az aranyfedezet elégtelensége, az nem :a 1) Augusztus.

2. Bankjegyforgalom. — Circulation des billets de bangue.

Amerikai — Cseh— * - _ ' 'l .—Brit. Német— Német— — w .

Időpont 1422; ;Áll. Ausztriai Beggailnm 753334 501122? 33232 ina'ÉÉÉE- ggg ! 025523; ; Svájc obrgígg 939535;—

Date Uzi-§ Autnche gigue Slov. France [ *) *) ! Bas ! magus ; Smsse Suéde lHongn'e

' millió pengő—en millions de peugős

; _A la jin de— .-..

1928 végén 28.405 857 1.847 1.432 13.922 5.008 10 498 1.963 6.691 1.055 810 513 1929 ,, 27.788 878 2.217 1.393 15.353 4.729 10.262 1.956 6.845 1.106 844 501 1930 ,, 27.931 875 2.612 1.324 17.115 4.136 10.234 1.940 6.484 1.176 881 469 1931. 1. 28.668 786 2.551 1.118 17.580 3.493 9.624 1.841 5.948 1.051 790 446 11. 26.484 784 2.556 1.112 17.677 3 421 9.649 1.843 6.009 1.064 808 400 111. 26.438 785 2.517 1.133 17 435 3.367 9.679 1.933 6.047 1.101 860 385 IV. 26.749 790 2.608 1.118 17.292 3.303 9.707 1.926 5.533 1.094 813 406 V. 26.951 916 2.560 1.139 17.505 3.105 9.848 1.924 5.934 1.096 804 370 VI. 27.360 892 2.540 1.182 17.225 3.344 9.790 2.020 5.929 1.194 870 385 VII. 27.623 968 2.671 1.187 17.881 3.128 9 973 2.142 6.145 1.390 833 501 VIII. 28.856 879 2.643 1.181 17.605 3.151 9.721 2.146 5.950 1.432 841 415 IX. 29 964 892 2.750 1.214 17.502 3.036 8 862 2 379 6.255 1.619 881 383 X. 31.643 911 2.865 1 221 18.727 3.148 7.771 2.383 6.441 1.659 858 435 XI. 31.621 907 2.824 1.212 18.481 3.174 7.403 2.415 6.298 1.636 854 392 XII. 32.255 950 2.907 1.299 19.193 3.328 6.967 2.351 6.482 1.782 864 423 1932 I. 32 226 878 2.921 1.152 18.969 2.457 6.697 2.261 5.981 1.682 780 416 II. 32 003 838 2 955 1 132 18.626 2.200 6 755 2 316 5 792 1.667 780 383 III. 31.181 810 2.914 1.155 18.311 2.105 7.401 2.259 5.742 1.680 891 374 IV. 31 215 802 2.906 1.140 18.532 2.189 7.536 2.257 5.602 1.693 854 417 V. 31 301 799 2.870 1 114 18.229 1.949 7 438 2 311 5.375 1.700 820 370 VI. 32.529 772 2.912 1.085 18 061 1.949 7.600 2.254. 5.407 1.743 881 389 VlI. 32.706 762 2.942 1.053 18.386 1 670 7.556 2.259 5.384 1 740 824 403 Vlll. 32.512 735 2.905 1.039 17.892 1.420 7.474 2.289 5.180 1.729 824 376

IX. — 724 2.888 1.052 18.463 1.331 7.362 2.238 . 5.096 1.744 907 372

*) A valutáris változások figyelembevételével, aranypengöben. _ En pangás—or, compte tenu rles finc- tuatíons de la monnaie.

11. szám. ———985— 1932 Az összehasonlítást az idényszerű befo-

lyások meglehetősen nehézzé teszik a for—

galom abszolut magasságának szempontjá- ból, miután az év vége felé a forgalom rend- szerint emelkedik; az egyes államok szerinti különböző irányzatot azonban az adatok meglehetősen tisztán tükrözik vissza. Jelen—

tékenyen magasabb a mai index az 1930 decemberinél az Egyesült Államokban, Belgiumban, Franciaországban, Németalföl—

dön és Svájcban —— ezek valamennyien hite- lező államok, nagy aranytartalékkal. Leg- alacsonyabbak viszont az arányszámok Németországban, Japánban, Ausztriában és Magyarországon, tehát az adós államok- ban. Az angol adatok azt mutatják, hogy az aranyfizetések felfüggesztése és a fontár—

folyam csökkenése távolról sem jelentett inflációt.

A bankjegyforgalomnak az aranyfede- zettel való összevetéséből is vonhatók bizo—

nyos következtetések, bár természetesen az így nyert arányszámok nem jelentik az egyes országok bankjegyforgalmának tör—

vényes fedezeti arányát, hiszen ebben sze- repe van a devizakészleteknek és a bank—

jegyforgalomhoz számítandó azonnal esedé- kes kötelezettségeknek.

A bankjegyfogalom kimutatott adatai- nak az aranytartalékok kimutatott adataival való egybevetéséből a következő arányszá- mokat nyerjük:

Aranytartalék a bankjegyforgalom (Vo—ában.

1930. XII. 1931. XII. 1932. !x.

Amerikai Egy. Államok . 72 72 64 ') Ausztria . . . . . . . 20 16 16

Belgium . . . . . . 42 70 71

Cseh Szlovákia . . . . 20 21 27 Franciaország . . . . 70 80 100

Japán . . . . . 58 35 44

Nagy— Britannia . . . . 40 33 39 Németalföld . . . . . 50 87 101 Németország . . . . . 46 21 21 Svájc . . . . . . . . 67 146 168 Svédország . . . . . . 41 35 34 Magyarország" . , . . . 35 24 26

1) Augusztus.

Azonnal szembetünik, hogy mily szédü- letes arányban Változott az aranytartalék—

nak a bankjegyforgalomhoz viszonyított aránya az európai hitelező országokban. A pálmát kétségkívül Svájc viszi el, ahol 1930 decemberében az arányszám még csak 67 % volt, de nem is két évre rá, 1932 szeptembe- rében az arany már 168%—át tette a bank- jegyforgalom összegének. 100%-os az arányszám Franciaországban és Németal-

földön is. Általában legmagasabb az arány-

szám azokban az államokban ahol az aranytartalék és a bankjegyforgalom is nő- vekedett.

Kamatláb.

A hivatalos leszámítolási kamatlábak a mult évi hitelválság idején érték el kulminá—

ciós pontjukat, elsősorban persze azokban az államokban, melyeket leginkább érintett a válság kitörése. Ha a mult év októberében érvényben volt hivatalos leszámítolási ka—

matlábakat összehasonlítjuk a folyó évi szeptemberiekkel, a következő képet kap—

juk:

A hivatalos leszámítolási kamatláb "lo-a 1931 okt. 1932 szept.

Amerikai Egy. Államok . 350 250

Ausztria . . . 1000 600

Belgium . . . 250 350

Cseh-Szlovákia 6'50 4'50

Franciaország 250 250

Japán . 584 438

Nagy—Britannia 600 200

Németalföld 300 250

Németország 800 400

Svájc . 200 200

Svédország . . 600 350

Magyarország . 8'00 500

A mult év októberében a válságtól leg- inkább érintett államokban a kamatláb rendkívüli magasságra emelkedett. de 1932-

3. Magánkamatláb. — Tam: d'intc'réts privé.

,. § — 3 a, ::FÉ

nem §

Date § "g— %s%szgsa

4: a: cum-NZmemmN

1931. I. 1' 35 4 75 238 225 165 4 00 1'891'17 II. 1' 06 4' 88 23125? 146 400 1'89 100 III. 104 4 76 2 25 260 1'56 4'00 1'530' 99 IV. 144 465 225 258 150 400 143 1 06 V. 136 4'659 20 225108 4 00 1 25 1' 12 VI. 1'04 009 2" 13 2'10 094 4 00 1 03 1 12 VII, 149 — 2 15 260 094 4 87 1 341'55 Vlll 1'30— 2 41 428 094 5 00 1 50 1'98 IK. 100 7'94 244 475 104 540 1 54180 X. 2'74 8 009 44 ' 259 650 185 1'90 XI. 1'54 8 00 2 44 576 308 650 1'75 177 163 7'32 2 44 585 306 6336 176175

01 05 CD

1932. I. 219 6 94 291 5'52 292 6' 00 1' 82 1'69 II. 178 667 331 463 280 6 00 1 80 1'52 III. 1'12 609 336 259 257 6 00 1'75 150 IV. 086 5'13 326 2 19 1 45 535 1'571'50 V. 060 4 87 321 1 44 098 5 00 1 38150 VI. "!)404753'16105093500114150 VII. -0 41 4' 58 3'17 089 081 5' 00 0 97 1 50 VIII. 033438 —— 0'74 —— _— 1'091 50 IX.

11. szám. -——986—— ¹⁹³² ben általában csökkenés következett be.

Legfeltűnőbb ez Nagy-Britanniánál, mely a fontválság idején 6%-ra emelt kamatlábat

fokozatosan 2%-ra csökkentette. A többi

hitelező államokban hasonló kilengések nem észlelhetők. Meg kell jegyezni, hogy a va- lutavédelmi szempontból életbeléptetett in- tézkedések, így különösen a kötött deviza- gazdálkodás következtében a jegybankok le- számítolási kamatlába elvesztette azt a sza- bályozó jelentőségét, mely azelőtt valóság—

gal fokmérőjévé tette a gazdasági élet min- denkori alakulásának. Nemcsak a tett kény- szerintézkedések fosztották meg ettől a funkciójától, hanem már előzetesen láttuk, hogy a bizalmi válság idején semmiféle ma- gas kamatláb nem volt képes arra, hogy megakadályozza az arany átáramlását oly piacokra, ahol a legalacsonyabb kamatláb volt érvényben. A kamat kérdése háttérbe szorul akkor, ha a tőke állaga látszik veszé- lyeztetve.

A magánkamatláb külföldi alakulását a 3. sz. táblázat tartalmazza. A gazdasági hely- zetre az adott viszonyok között a magán- kamatláb alakulása jellemzőbb képet ad, mint a hivatalos leszámítolási kamatláb, mely természettől fogva merev. Látni, hogy különösen az amsterdami, londoni és new- yorki piacon mint esett a kamatláb egy % alá, sőt annak töredékére, jeléül a minden

Tőkekibocsátások és az ipari termelés.

A tőkekibocsátások az 1929. évben érték

el tetőpontjukat. Az Egyesült Államokban

ebben az esztendőben nem kevesebb, mint 57'6 milliárd pengő értékű tőke került ki- bocsátásra 1930-ban ez az összeg 395 mil- liárdra, 1931-ben pedig 17'6 milliárd pen- gőre csökkent (4. sz. táblázat). Az ipari cé—

lokra és általában a külföld számlájára tör- ténő kibocsátások még 1931—ben jóformán teljesen megszüntek. 1932-ben az amerikai belföldi kibocsátások összege is tovább csökkent. A newyorki után a második leg- jelentősebb tőkepiacon, Londonban 1929—

ben 79 milliárd pengő, 1930-ban pedig 74 milliárd pengő értékű tőke került kibocsá—

tásra, 1931—ben viszont csak 2'6 milliárd.

1932—ben a nagy konverziós műveletek a londoni tőkepiacot megélénkítették, a kül—' földi kibocsátásokra azonban tilalom áll fenn. A francia helyzetre jellemző, hog Párisban 1930-ban és 1931-ben több tőke- került kibocsátásra, mint 1929—ben.

Az ipari tőkének hányada az összes ki—

bocsátosokból legnagyobbrészt nem ismere—

tes. Bizonyos, hogy a válság előrehalad—

tával az ily célra történő kibocsátások jó- formán megszüntek. Az 5. és 6. sz. táblázat közli egyrészt az ipari termelés nemzet-—

közi indexszámait, másrészt az ipari részvé- nyek árfolyamalakulását a legfőbb piaco-

mértéket felülmúló tőkebőségnek s aminek kon. A termelés visszaesése .az Egyesült Ál—

következtében egyes tőkete'telek már átvo— lamokban az 1929. év közepén indult meg.

nultak —— ha kis mértékben is —— az ipari Az 1928. évi adatokat 100-zal egyenlőnek termelés piacára. Az amsterdami 0'25%—os véve az átlagos termelési index ekkor jú- kamattétel (szeptember) a legalacsonyabb, niusban érte el a maximumot 113'5-tel. In—

mely valaha felszínre került. nen kezdve az index gyorsan, sokszor a sze- 4. Tőkekibocsátások. —— Emissions de capitaum.

A *k . - Cseh" - _ ,' Nn um. N' t- N' t— ,. .; _ _

Időpont 12331?— Auszfm 32533 3113; 173332 W" a... 51333: 053225; WC 535235, 3335;

Eiats- Autmche (gigei Tchéco- France Japan Gr.-Bre— Pays— Alle— .Smssc Suede Hongrie

Date Unis Slou. tagne Bas magna

millió pengő—en millions de pengős

A la fin de ——

1929 végén 57.638 85 1.893 55 3.421 3.001 7.909 965 1.144 1.076 454 72

1930 ,, 39 464 46 569 51 4.909 1.316 7.437 1.131 626 1.233 378 36

1931 ,, 17.609 30 393 46 3.658 1.607 2.627 496 657 1.136 724 15

I

1932. 1. 1.022 2 § 34 0 83 54 19 21 98 , 63 18 0

II. 417 5 A 5 5 182 42 195 30 8 § [4241 12 0

III. 925 0 7 1 76 59 144 34 15 21 0

IV. 406 29 7 1 382 43 278 7 100 14 12 0

V. 520 2 21 1 125 42 2.457 2 11 7 0

VI. 446 0 4 0 50 87 336 184 11 150 53 0

VII. 605 0 5 1 47 128 0 11 44 § 10 0

VIII. — 1 § 12 7 73 —— 1 28 23 203 15 0

IX. _ —— —- — 44. — —— — — § 13 0

?! 1 I !

11. szám. _— 987 — 1932 5. Az ipari termelés indexszámai *) ——- Indíces de la production industfiellef)

(19282100)

Németország §§ Franciaország § Nagy-Britannia Am. Egy Állam0k§ Magyaro.

Idő "mt § Allz'niílgnc Francc §§ Gr.-Bretagne Etats Unis ij Hongrie

DI § [MW §textilipar§§ [tl'g §textilipar§ aaggxí'u: "tl r textilipar vasipar ; tl T 3833;— , tl ate ; ' d" , Industríe§ l d §Indnst7ía§1ndnstri£§ d ag, Induslríe Sídé- d % Industrie a ag

§M1'yl'mm'? textilo V'W'mm § textilt: anáoíno— ; Ala-"""" § textíle rurgíe ÉMp—Wmm angolmo- Mol/"m"

,j * §; : § ze ; ! , ie §

§ § ;

1929. I. 95'2 , 98'2 ! 107'9 98'0 § 114'3 §§ § § § 105'4 1399

11. 91'0 § 93'9 ' 107'1 , 98'0 § 110'7 §§ 105'7 § 107'8 105'f 1054 132'1 82'6 HI. — 99'0 ? 91'1 §§ 108'7 § 94'9 § 115'4 §§ § § ) 106'3 ; 142'3

IV. * 108'4 _ 97'1 §, 1094 960 1144 ; ' ) 109'9 § 136'9 § (

V. ' 109'1 82'5 § 109'4 939 118'0 ; §108'3 ; 102'3 1110 1108 132'4 ' 1166

VI. 109'8 85'3 § 111'0 — 960 1157 : § § 113'5 ? 1449 ; §

VII. ' 1047 709 _ 1094 929 1056 § ( ; 111'7 127'1 ; (

VIII. 103'3 , 86'7 , 109'4 , 88'9 104'4 § §1056 : 83'9 112133 '; 110 8 1280 § 107'2

IX. : 101'8 ; 876 _ 108 7 879 99'7 § ' ' 1099 1190 ' 1

X. 1 101'4 — 95'3 '; 1110 909 96'2 § S 1064 101'2

XI. ' 101'4 97'4 f 112'6 ' 91'9 98'0 § $1120§ 111'1 112'1 95'5 ; 72'6 § 86'9

XII. 960 10041 113'4 91'9 100'5 § . ) 89'2 44'0 ;

1930. I. 93'7 _, 93'1 §' 113'4 87'9 104'8 f 93'7 858

II. 910 ' 92'5 " 112'6 88'9 109'5 $1069§ 100-7 114'23 96'4 90'2 % 803

111. ; 909 § 929 § 113'4 ( 85'9 § 1125 937 § 86'6 ,

IV. : 923 ., 92'3 ', 1134 § 87'8 112'3§ ( I . 95'5 90'2 ! (

V. ; 884 't 88'6 § 113'4 869 f 111'1 984 808 1007; 93 7 893 § 90'7

VI. _ 82'0 § 872 113'4 ? 87'8 : 108'4 ( 901 796 § (

VU. 80'6 : 85'4 É 111'0 '_ 828 1069 3 ; 84'7 66'3

VIII. * 79'6 § 875 §§ 109'4 § 80'8 ' 103'3 9 855 3 610 824 829 54'8 % 85'9

IX. 78'8 ! 85'9 § 1079 808 98'4 § É ? 82'0 § 54'8 § ,

X. . 77-6 ' 84'5 § 107—1 § 848 977 - § 79-3 ; 433 '? §

XI. 75'4 83'2 § 106'3 É 86'9 97'4 % 904 783 70'5 _; 75 7 ' 65'4 72'0

XII. 72'5 _ 79'3 ? 105'5 859 972 __ ) 35 73 9 % 75'2 §

1931. I. § 677 784 1047 838 969 _ / ' 739 § 55'7 § 2

II. 68'8 78'4 104'7 _ 838 986 ? 82' 7 § 68-8 611; ;; 77'5 § 60'1 62'4

III. 722 84 4 ' 103'9 82'8 97'7 § § § 79'3 * 59'2 §§ (

IV. 76'3 85'6 ' 103'1 81'8 95'2 § " 79'3 ' 68'1 (

V. 739 87'5 § 101'6 78'8 93'3 § 786 * 75'6 5403 78'4 ' 68 1 ;; 7613

VI. 74-4 86 9 : 99-2 717 92 6 ( ; 748 § 57-5 ;S S

VH. 71'7 , 86'0 969 6413 910 5 739 § 53'1 § (

VIII. § 67'5 87'2 §3 95'3 ' ,65'7 87'0 ; 79' 1 ? 73'3 47.5 703 3 46'0 §§ 72'2

IX. § 670 87'2 § 93'7 65'7 843 : ? 68'5 § 35'4 §§ §

X. 642 § 90'7 921 _ 63'6 § 80'7 ; Z _ § 65'8 § 23'0 ;; §

XI. ; 640 904 89'8 62'6 79'2 88'3 _, 984 484 65 8 § 31'8 61'5

XII. § 59-4 89-3 874 i 59'6 77-2 § ' §, 66—7 584

1932. 1. 52'9 ( 878 : 82'7 § 54'5 76'1 § § 64 9 § 39' 8§§ §

]I. § 55'1 867 i 78'7 ; 51'5 76'9 % 900 É 996 492 § 622 310§ % 58'8

IH. :; 56'7 — 85'8 77'2 § 55'6 76'2 ) " 60'4 ' 24'8§§

IV. §§ 565 802 V 74'8 535 705 Z '§ 57'7 30'9 U

V. §§ 59'5 770 , 740 3 56'7 ' 656 81' 2 f 95'8 § 44'7%§ 50'0 ' 39'8 §§ % 57'3

VL ;; 557 7458 732 ; 576 64'6 5 j ; 532 7 *; !

§§ ; § § í

Havi átlagok. _— Jloycnnes mensuelles.

1928——100 § ' § § § § §í

1929 * 101-4) 91-1 , 109-49 92-9 § 1077 §§ 1079§ 101-2§ 110-3 ; 106'3 115—0 §

1930 83'6 87 7 , 1102 85 6 _ 104 9 § 96' 1 § 80'2 § 92 0 § 86 9 73 4 §§

1931 691 ' 86'0 ' 97'6 : 71'7 § 89'5 § 822 § 79'5 § 528 . 729 513 §§

* § § § § §§

*) Nemzetközi adatok a ,,Vierteljahrshefte z. Konjunkturforschungrh a magyar adatok, a Magyar Gaz- daságkutató Intézet adatai alapján. —— Les données internationales sont empruntées a

Konjunkiurforschnng les données hongroises, a

zonális ingadozásokat is ellmmályosítva

,Vierleljahrshefte z.

um releve's de lInstitnt Hongrois de Reoherches Economigues.

maximumhoz viszonyítva a csökkenés esik és mélypontját az eddig rendelkezésre

álló adatok szerint 1932 májusban érte el.

mikor pontosan 50-en állott. Az 1929. évi

56%-os. Még nagyobbak a szélsőségek, ha a konjunktúra iránt igen érzékeny automo- bilipari adatok—at tekintjük. Enngk az index-

"0l

11. szám -——988——— 1932

AZ IPARI TERMELES INDEXSZAMAI

franc/áafsza'gáan és az Ám így Néma/iban.

lmi/[es de /a [imát/mon IML/slf/Me 8/7 für/ce e/ azt ffa/s—Z/ms, 'IGZBHDO,

120

%

'HO xx

100 x

x

f*v'*§ x

go— —— —

5

x__ XX

50 x ,a* ;

N_ .a, *a X

70 **

S_f'_*

so NVN

X

501111:HHttHH,%Ht1,Hx(

1930 1931 1932

M 87511932 ; maeSHSJZ

száma 1929 májusában 144'9-en állott és ezt a —— a szezonális ingadozásokra való tekintettel —— a következő éveknek ugyan- azon hónapjával összehasonlítva, látjuk, hogy az index 1930-ban 89'3-ra, 1931-ben 68'1—re, 1932-ben pedig 39'8-ra esett. 1929 májustól 1932 májusig a csökkenés 7396.

A német termelési index visszaesése nagyjá- ból párhuzamos az amerikaival, a francia és az angol index azonban részben eltérően alakul. Franciaországban a válság csak ké- sőbb éreztette hatását, kivételes helyzete tu- lajdonképpen csak másfél esztendeje válto—

zott meg, mikor csekély kivétellel már az egész világot megremegtették a sohasem lá- tott arányú gazdasági megrázkódtatások. A francia termelés 1930—ban még kedvező

konjunktúrának örvendett, amit mutat a

termelési indexnek az előző évekhez viszo- nyított emelkedése. Csak 1931-től kezdve számítható a válsággal összefüggő vissza- esés, 1930 nyarán 113'4-en állott az átlagos francia termelési index, 1931 nyarán 100 körül, a folyó év júniusában pedig 73'2—ig esett. Az angol termelés helyzetét az 1931.

év őszének eseményei változtatták meg. Két főtényező hatott kedvezően akkor az angol termelés élénkítésére: a font értékcsökke—

nése és a védvámrendszerre való áttérés. A font árfolyamesése az angol termelést elő- nyös helyzetbe hozta a világversenyben ——

aminek csakhamar jelentkezett a hatása az angol export élénkülésében — a védővámok pedig gátat szabva az eddig szabadon be- özönlő külföldi termékeknek, a hazai fo—

gyasztást utalták a belföldi piacra. Az angol termelés helyzete az átlagos angol termelési 'indexben is visszatükröződik, még inkább az angol textilipari indexben. Az angol vá- mok a textilipari import jelentékeny részét

visszaszorították, aminek következtében angol textilipari index, mely az 1931. év hará—

madik negyedében 73'3-on, tehát meglehető§

sen alacsonyan állott, az év utolsó részében 98'4-re ugrott és a magas színvonalát az

1932. év első negyedében még növelte (996).

Nem jöttek azonban segítségére az említett körülmények az angol nehéziparnak, me—

lyet, mint az egész világon mindenütt, a leg- súlyosabban érintett a válság.

A magyar termelés —— a Magyar Gazda—

ságkutató Intézet adatai szerint -— nem mu- tat különleges jelenségeket. Az index az 1928. évi adatokat 100-zal véve egyenlőnek, az 1932. év második negyedében 57'3—ma1 mély ponton áll. Tekintettel arra, hogy az 1929. évnek hasonló időszakában 116'6—on állott. ehhez viszonyítva az átlagos magyar termelési index visszaesésének aránya 51 % nak felel. meg.

Ipari részvények tőzsdei árfolyanm.

A 6. sz. táblázatban a Nemzetek Szövet- ségének jelentései alapján 1926—ig vissza—' menőleg összefoglalóan közöltetnek az ipari részvények nemzetközi árfolyamai. Az 1926 év volt az az időpont, mikor a legtöbb tőzs- dén az ipari részvények árt'olyiamemelke—

dése megindult, azért az utóbbi években az f indexszámításoknál a legtöbb állam ezt az ' évet választotta kiinduló pontul. Az ipari részvények árfolyamalakulása jellegzetes ki- sérő jelensége a konjunkturális változások- nak.

A közölt adatok — melyek csak az ipari részvényeket foglalják magukban érde- kesen tüntetik fel ezek árfolyamát a válság kitörése előtt és után. A világ legnagyobb tőzsdéje, a newyorki 1926 közepétől kezdve mutatja az árfolyamok szilárdulását és az amerikai ipari részvények jóformán szaka- datlanul emelkednek egészen 1929 őszéig, tehát több mint három esztendeig. Abban az összes felsorolt államok részvényindexei megegyeznek, hogy az emelkedés 1926 má- sodik felében indul meg, különböző azonban ' egyes államokban a megindult árfolyam- emelkedés periódus hossza. Németország- ban, Ausztriában és Magyarországon az emelkedő irányzat már 1927—ben megsza- kadt; a német index ez év áprilisában, az , osztrák index novemberben, a magyar in—

dex pedig augusztusban érte el a válság előtti legmagasabb pontját. Franciaország—

ban, Angliában, Svájcban és Hollandiában általában az 1928. év vége, vagy az 1929. év