Svájc

—281——— _{7—8. szám.}

Bern, 1923 június 22.

Az általános áremelkedés a lefolyt hóna- pokban sem szűnt meg. Ez a körülmény még a teoretikus érdekű totális indexből is kitűnik, mely legutóbb 185'9-ről 186'5-re emelkedett.

Plasztikusabb a kép azonban, ha az egyes anyagok árait tekintjük s különösen, ha a jelenlegi en gros-árakat az előző év áraival hasonlítjuk össze. Az előbbi esetben azt ta—

láljuk, hogy például az élelmiszerek ára leg—

utóbb 1'2"/o, a lakbér 1'10/0, fűtés és világítás

2'6%-kal emelkedett. A második esetben ——

az 1914. évi júliusi árakat lOO-nak véve — kitűnik, hogy a tej 1922. májusában 115, 1923. május havában ellenben 150 s hogy ugyanazon időben a vaj 169-ről 187-re, a sajt 126-ről l43-ra, a hús 157-ről 174-re, a rizs 121-ről 146—ra, a zsír 110-ről 117—re,

a cukor 167—ről 256-ra emelkedett. A szén—

árakban a Bahr-konfliktus hatása még min- dég érezhető. Míg ugyanis a szén index- száma — 1914. évi július lOOolo—ával szem- ben —— 1922. januárjában 230, ugyanazon év májusában már 241 és egy kis esés után 1923. márciusában 252, áprilisban 270 és május elején 280-ra emelkedett. Most itt abban reménykednek, hogy a saar- vidéki sztrájk megszűnése után az ajánlat emelkedvén, a szénár valamelyest esni fog;

mérvadó helyen ugyancsak az 'en gros-árak stabilizálódásával számolnak. Aresést csak abban az esetben tartanak lehetségesnek, ha a frank váltókurzusa —— intervenció alapján

—— a dollárral és a fonttal a paritást elérné.

Ami az ipart és a nagyipart illeti, úgy annak egyes ágaiban a konjunktúra legutóbb némileg javult, ezzel szemben azonban a munkásság egy része béremelési kivánalmakkal állott elő, melyek az érdekeltek részéről ——

mégpedig, az általános ipari helyzet folytán, joggal —— nem részesültek jó fogadtatásban.

Mert bár az utolsó hónapokban a munkate]- jesitmény egyes iparágakban emelkedett, az ipar és a nagyipar helyzete még mindég nem kedvező, miután a piacért való küzdelem az árakban is megnyilvánul és a termelési költ- ségek kismérvü emelkedése is a fogyasztás, illetve kereslet csökkenését, szóval a termelés redukcióját és így a munkanélküliség erős—

_ bödését is hozná magával. A helyzet tehát

az, hogy az ipar és nagyipar termelési költ- ségei nem emelhetők, sőt ellenkezőleg, még

Svájc.

Suisse.

leszállítandók, nehogy a megindult javulási processzus megakadjon, vagy visszaesés álljon be. A svájci közgazdaságnak ugyanis kon- kurrenciaképes iparra van szüksége, ez utóbbi—

nak azonban olcsőn kell dolgoznia, ha az egyes piacokat nem akarja elveszteni. Ezért védvámot és beviteli korlátozást Svájc addig nem nélkülözhet, amig az itteni bérek a többi európai'országokban üzetett béreknél maga- sabbak.

A svájci valutapiac az utolsó hónapban

—— a márka katasztrofális esésétől eltekintve

—— elég nyugodt volt. A svájci frank gyen—

gülése, mely még március és áprilisban aggályos mérveket öltött, ugyan még nem szünt meg, de lassúbb lett és — ami a fődolog —— a frank ismét paritási viszonyba kerül az angol fonttal és a dollárral. Svájc ugyanis főbevá—

sárlásait ezen országokban eszközli. A frank—, font-, dollárreláció javulásához lényegesen hozzájárult a svájci kivitel.

A svájci export azonban a folyó év első kvartális statisztikája szerint nem gyarapodott, sőt az 1922. év utolsó negyedével szemben (442 millióról 406 millióra) esett. Ezen vissza—

esés különösen a gépipart (45 millióról 35-re), a tejtermékeket (sajt 18 millióról l4-re, kon—

denztej 7 millióról 5-re, csokoládé 7 millióról 4-re), és az őraipart (57 millióról 40—re) érin- tette. A bevitel azonban körülbelül az 1922.

évi első három kvartális nívóján (531 millió) maradt, ami arra enged következtetni, hogy a forgalom itt nem csökkent, Ez annál örven- detesebb, mert részletezve a behozatalt, kitűnik, hogy a nyersanyag- és félárúimport 141 millió- ról mégis 190 millióra emelkedett, ami a for- galomnak legalább bizonyos brancheokban való élénkülése mellett tesz tanuságot.

A svájci pénzpiacon, különösen a rövid- lejáratún, az utolsó időben a legnagyobb likviditás mutatkozott, olyannyira, hogy keres- kedelmi bankok elsőminőségü váltókat körül- belül l"/n alapon diszkontáltak. Erre a körül- ményre és a drágulásra vezethető Vissza az a hossz is, mely bizonyos szolíd svájci ipari és külföldi értékekben állott volt be, melyek

a k'antonális és kommunális papirosoknál

nek, ellenkezőleg, túlkapitalizálódásuk még mindég visszafejlődőben van, belátható időn belül a pénz drágulására alig van kilátás.