A bírálóbizottság értékelése
Pap Norbert Magyarország és a Balkán – Kapcsolatok és Helyek című akadémiai doktori értekezése egy igen fontos kutatási témát, a magyarok számára egyfajta történelmi keretet jelentő Balkánt vonta társadalomföldrajzi vizsgálat alá. A disszertáció számos értékes elemzést és felvetést tartalmaz, jól vázolja a Balkán pillanatnyi gazdaságföldrajzi, geopolitikai és etnikai állapotát és elhelyezi azt egy a magyar érdeklődést kielégítő dimenzióban. A dolgozat érdemeihez tartozik a magyarországi társadalom, kiemelten az elitek Balkánról alkotott képének feltárása, annak földrajzi, regionális tartalmi elemeinek meghatározása, elsősorban külpolitikai vonatkozásban. Ebben a megközelítésben a szerző túllépett a politikai tervezés és cselekvés „kemény” struktúrákra vonatkozó fókuszáltságán és kulturális, illetve szimbolikus tartalmakat is bevont a vizsgálódásaiba. A munka fontos eredménye továbbá, hogy a magyar szempontú balkáni kapcsolati terek feltárása és feldolgozása révén árnyalja a magyar-balkáni viszonyrendszert, egyúttal segít értelmezni Nagy Szulejmán türbéjének feltárásával kapcsolatos szimbólumrendszert.
A dolgozat széles módszertani alapokra épít: mennyiségi módszerek (statisztikai adatok feldolgozása, reprezentatív mintán végzett kérdőíves felmérés, térinformatikai elemzés, távérzékelés, geofizikai módszer) és minőségi módszerek (interjú, diskurzuselemzés, résztvevő megfigyelés) egyaránt helyet kapnak benne. Ez a sokoldalú megközelítés ugyanakkor magában hordozta annak veszélyét, hogy a dolgozat tartalmában is heterogén lesz. A szerzőnek nem sikerült maradéktalanul összecsiszolni a kissé eklektikus, különböző tematikájú, különböző módszertannal végzett kutatásainak eredményeit. Ezért a Bizottság az értekezés monográfiaként történő megjelentetése esetén mindenképpen javasolja a munka nagyobb fokú módszertani egységesítését.
A Bizottság az értekezés új tudományos eredményeiként fogadja el:
1. A balkanizáció vizsgálatát a Hartshorne modell segítségével.
2. A magyar szempontú, balkáni kapcsolati terek (mint eltérő civilizációs térség) feltárását és feldolgozását, ezáltal pedig a magyar-„balkáni” viszonyrendszer árnyalását.
3. A Nagy Szulejmán türbéjének feltárásával kapcsolatos szimbólumrendszer értelmezését.
