• Nem Talált Eredményt

kérdésnek mutat- kozik — ha mégannyira eltérő válaszokat fogalmaznának is meg a kérdés értői.) Sapir szerint „Egy egyszerű vers megértése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "kérdésnek mutat- kozik — ha mégannyira eltérő válaszokat fogalmaznának is meg a kérdés értői.) Sapir szerint „Egy egyszerű vers megértése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

munkra mutatkozik ez komikusan kisszerű kérdésnek. Egy „Mit ér az ember, ha néger?" ugyanakkor föltételezhetően világszerte „jelentéssel bíró" kérdésnek mutat- kozik — ha mégannyira eltérő válaszokat fogalmaznának is meg a kérdés értői.) Sapir szerint „Egy egyszerű vers megértése... nemcsak az egyes szavak megértését tételezi föl azok átlagjelentésében, hanem a közösség egész életének teljes meg- értését, ahogy az a szavakban tükröződik, vagy ahogy a szavak felhangjai sugallják."

És nemcsak ebben a tekintetben van bizonyos „rugalmassága" (módosulási le- hetősége) a műalkotás-jelentésnek. A jelentéshálózat egészébe beletartozhatnak köz- vetlenebb és közvetettebb képfölidézések is, akár erősebb és gyengébb asszociációk

— dolgok, személyek, események vagy éppen műalkotások asszociálásai —, tisz- tábban körvonalazott, vagy csak a sorok „mögöttesével" érzékeltetett világnézeti és erkölcsi meggyőződések. Jellemkifejező és korfölidéző erők is vannak a tényezők közt — legyen szó akár egy megjelenített gesztusról, tárgyról vagy beszédmegnyi- latkozásról. Ezeknek az erőssége pedig éppoly kevéssé határozható meg, illetve ír- ható le pontosan, mint amennyire az sem, hogy mennyire ítélhető jellegzetesnek egy műből elénk rajzolódó emberi arcvonás vagy egy leírt társadalmi jelenség. Vagy

— megint más példát véve — az, hogy egy bizonyos mondat elhangzása milyen nagyságrendű pszichikai erőknek érzékelteti az összeütközését, vagy pedig milyen hatást kelt — milyen hatással játszik bele a mű jelentésének kialakulásába — a műalkotás struktúrája.

Mérőeszközeink esetleges pontatlansága azonban sohasem adhat okot arra, hogy vizsgálódásaink során döntő tényezőket szorítsunk érdeklődésünk peremére. Ha tu- domásul vesszük, hogy az emberi tudat nem kizárólag gondolatoknak a rendszere, hanem egyszersmind különböző mozgásoké is, akkor az irodalmi műveket is csak ezek bonyolult rendszerében érthetjük meg — kutatásukat is ebben a szférában kell tehát végeznünk.

Nem engedve át magunkat a tudományos áttörésekhez óhatatlanul társuló di- vatáramlatok vonzásának.

SZABÓ IVAN:

JÓZSEF ATTILA

34

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A fiatalok (20–30 évesek, más kutatásban 25–35 évesek) és az idősek (65–90 évesek, más kutatásban 55–92 évesek) beszédprodukciójának az összevetése során egyes

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

csak évek múlva jelent meg, és mindjárt akuttá tette a Matáv által egyébként iszo- nyatosan drágán adott nagyterületű bérelt kommunikációs vonalak kapacitásá-

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább