MAGYARÁZATA AZ ERDŐTÖRVÉNY

Teljes szövegt

(1)

(2)

(3)

(4)

(5) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(6) AZ ERDŐTÖRVÉNY (1879. ÉYI XXXI. T. CZ.). MAGYARÁZATA IRTA. Dr K L E K N E r. ALAJOS. K AS S AI K I K . A K A D ÉM IA I NY. R . J O G T A N Á R .. BUDAPEST.. FRANKLIN-TÁRSULAT MAGYAR ÍRO D . IN TÉZET ÉS KÖNYVNYOMDA.. 1881.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(7) © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(8) NAGYMÉLTÓSÁGÚ. T R E F O R T. Á G O S T O N ÚR-,. Ő CS. ÉS PB. KIK. F ELSÉG E V. B. TITKOS TANÁCSOSA, M. K I R , VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI M I N I S T E R Ő EXCELLENTIÁJÁNAK,. KIVÁLTKÉPEN MINT A KINEK AEGISE ALATT (AKKOR ÉPEN A FÖLDMIVELÉS-, IPAR- S KERESKEDELEMÜGYI MIN. TÁRCZA VEZETÉSÉVEL IS MEG LÉVÉN BÍZVA) EZ E R D Ő TÖ R V É N Y JAVASLATA KÉSZÜLT S AZ ORSZÁGGYŰLÉSNEK BEMUTATTATOTT, — NAGY TISZTELETE ÉS MÉLY HÁLÁJA JELÉÜL. A SZ E R Z Ő .. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(9) FRANKLIN TÁRSULAT NYOMDÁBA. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(10) ELŐSZÓ. « . . . imprimer est excellente chose, et la meilleure qui se puisse fairé, cár si votre pensée est bonne, on en profité ; mauvaise, on la corrige, et l’on profité encore.» P a u l -L o u is Co u r r i e r .. A jelen dolgozat a m. k. földmívelés, ipar- s kereskedelmi nagyin. Ministeriumnak a «Budapesti K özlöny» 1879. évi november-liavi 19. számában megjelent pályázati hirdetménye folytán keletkezett, melyben e hatóság az általa az 1879. évi XXXI. t- ez. (erdőtörvény) értelmezéséhez és végrehajtá­ sához kivánt s a hirdetmény szövegében tüzetesen körülírt magyarázó utasítás megírására hívta föl a vállalkozási kedvet. Egyike tehát azon pályamunkáknak, melyek a nevezett ministermmnál 1880. évi márczius l-étől kezdve egész ugyanazon év deczember hava utolsójáig szakértői bírálat alatt állottak. A hivatalos «Budapesti K özlöny» 1880. évi folyamának deczember 31. (300.) számában tétetett ugyanis közzé — az ugyanazon év imént-mondott hónapja 29-kén kelt azon újabb hirdetmény, mely az illetőket s köztök az alúlírtat, mint a pályázók egyikét értesítette, h ogy: «Az erdőtörvény népszerű magyarázatát tárgyazó utasítás megírására a «Budapesti Közlöny» múlt évi (1879) 267. számában közzétett pályá­ zati hirdetmény alapján beérkezett öt pályamunka közül egyik sem oldván meg teljesen azon feladatot, mely a pályá­ © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(11) VI. zati feltételekben részletesen kijelölve lett, egyik sem talál­ tatott alkalmasnak arra, hogy mint az erdőtörvény ren­ delkezéseinek értelmezésénél és czélszerű végrehajtásánál megfelelő tájékozásul szolgáló segédkönyv, az érdekelt közigazgatási hatóságok, községek, községi elöljárók és erdőbir­ tokosok számára hivatalos jelleggel felruházva kiadathassák. Ennélfogva a kitűzött pályadíj, daczára annak, hogy a heér­ kezett pályamunkák között egyesek sok értékes anyagot és elis­ merésre méltó gondossággal kidolgozott részleteket tartalmaznak, a pályázati feltételek értelmében a viszonylag legjobbnak sem volt odaítélhető.» A figyelmeztetés nyomán: — mikép az érdekelt szerzők munkáikat a tulajdonjog kellő igazolása után, a szóbanforgó ministerium elnöki ügyosztályában visszavehetik, — közbejött akadályok miatt — csak f. évi február havában intézkedhet­ tem, hogy dolgozatom ismét kezeimhez kerüljön. Ez oka annak, hogy — bár e mű az erdőtörvény életbe­ léptetését (1880. évi julius 1-je) jóval megelőzőleg kész volt — mindamellett azt csak ezúttal juttathatom nyilvánosság elé. Közzétételére leginkább két indok sürgetett. Az egyik azon elismerő kedvező nyilatkozat, melyet munkám értékére vonatkozólag magánúton utólagosan nyer­ hetni szerencsés voltam. Mert hivatalos adatokat a szakértői bírálat részleteire nézve — bármennyire iparkodtam is a bírálati előterjesz­ tésből legalább kivonathoz juthatni — szereznem, fájdalom, nem sikerült. Erre így gondolkodtam: ha már megvan e dolgozat, s értékes anyagot és elismerésre méltó gondossággal kidolgo­ zott részleteket tartalmaz, mindenesetre kár volna az érté­ kes anyagot és a gondosan kidolgozott részleteket, a kézirat félretételével, a feledékenység meddőségének ölébe dobni. A második indokot pedig a közzétételre azon törekvé­ © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(12) VII. sem szolgáltatta, hogy — a mint az ezen előszó élére állított jelige is mondja — a jó ügynek részemről is erőmhöz és tehetségemhez képest jó szolgálatot tegyek. Ha t. i. behatoltam a törvény szellemébe s találólag magyaráztam — a mi pedig még csak életbeléptetendő s egészen uj törvényre nézve vajmi nehéz feladat, miután, mint tudva van, minden Írott jognak legjobb magyarázója maga az élet, az élő gyakorlat, * — úgy az egyesnek a mások nézeteivel is találkozó helyes felfogása s fejtegetése az intézkedések értel­ mezésének csak annál biztosabb alapot kölcsönöz. Ha ellen­ ben néhol netán nem sikerülhetett volna kellőleg feltüntet­ nem a törvényhozás czélzatát — mivelhogy bizonyára nehéz, úgyszólván lehetetlen, mindenben tökéletes emberi müvet létesíteni — ha az eltérés csak, mint reményiem, üdvös eszmecserét indítand : akkor is a felébresztett jóakaratu helyreigazítások által ismét csak a jó ügy fog nyerhetni, — annál inkább tisztáztatván t. i. ekkép a különböző felfogásra alkal­ mat nyújtó egyes törvényes rendelkezések. Ennek előrebocsátása után, mert legjobban tudom, mily lelkiismeretes buzgósággal jártam el e munkám elkészítésé­ nél, azt hiszem, méltán kérhetem s kérem is a szakértő közönség méltányos megítélését. Vajha müvem megírásával és közzétételével azon nagy czélok elérésére csak némileg is közrehatottam volna, melyek az erdőtörvény megalkotásakor törvényhozásunk szemei előtt lebegtek ! Ebben nyerhetném kifejtett fáradságos működésemnek legszebb, legmaradandóbb jutalmát. Kassán 1881. április 25-én.. Dr. K lekn er A lajos. * «Consuetudo optima legum interpres.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(13) TARTALOM-JEGYZEK. Lap. Bevezetés .......................................... 1. MÁSODIK CZÍM. A z e rdei kihágásokról. A TÖRVÉNY SZÖVEGE ÉS MAGYARÁZATA.. 1. F e jez e t. Lap. Általános határozatok .................... ELSŐ CZÍM.. 95. 2. F e jez e t.. A z erdők fenntartásáról.. Különös határozatok : A) K lopásról ............... B) Az erdei kártételekről ...... C) A veszélyes cselekményekről és mulasztásokról ....................... Kivételes intézkedések................ 1. F e jez e t.. Általános határozatok ................... 2. F e jez e t.. 114 134 135 146. Különös határozatok az állam, a 3. F ejezet. törvényhatóságok, a községek, az A bíróságokról, az illetékességről s egyházi testületek és egyházi sze­ az eljárásról erdei kihágások ese­ mélyek, az alapítványok, a hittén ................................................. 150 bizományok és közbirtokosságok erdeiről ......................................... 26 HARMADIK CZÍM. 3. F ejezet.. Az erdőrendészeti hatóságokról és közegekről .................................... 46. 5 F e je z e t.. N E G Y E D I K CZÍM. A z erdei termékek szállításáról.. 4. F ejezet.. Az erdőbirtokosok által saját erdeikben elkövetett erdőrendészeti áthágásokról. A kopár területek beerdősítéséről ........................................... 189. 1. F e jez e t. Szállítás szárazon .......................... 206. 72. 2. F ejezet.. Szállítás a vizen ......... .................. 211. ÖTÖDIK CZÍM. A hatóságokról, az illetékességről A z országos erdei alapról ... ... 238 és az eljárásról az erdőbirtokosok HATODIK CZÍM. által saját erdeikben elkövetett er­ 241 dőrendészeti áthágásokra nézve ... 87 Zárhatározatok. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(14) B E V E Z E T É S. Erdő alatt az ingatlan vagyon azon részét értjük, mely vagy a természet működése, vagy emberi munka folytán, összefüggő nagyobb kiterjedésben, ugyanazon vagy különböző fajú élő-fákkal borítva található s hasznotliajtó kezelésre szolgál. A hazánkbeli ily különböző fajú élő-fák névszerint: a fenyőfa, bükkfa, tölgyfa, gyertyánfa, szilfa, juharfa stb. Számos indok hozható föl, melyek igazolják, ha a törvényhozó hatalom a vagyonnak ezen részére kiváló gondoskodását fordítja. így köztudomású tény, hogy erdők létezése vagy hiánya befo­ lyást gyakorol az időjárásra s egész vidékek termőképességére vagy terméketlenségére, egészségi viszonyokra stb. Azon közeg ennélfogva, mely hivatva van arra, hogy az ország­ ban kötelező erővel biró intézkedéseket tegyen, vagyis mindenki által követendő törvényeket alkosson, nem bizhatja teljesen a tulaj­ donosok és vagyonbirtokosok szabad tetszésére: hogyan és miképen hasznosítsák, kezeljék erdeiket; hanem szükséges, hogy közjó szem­ pontjából megállapíttassanak s megszabva legyenek azon korlátok, melyeket az erdők mívelése, fenntartása, használása körül az illető tulajdonosoknak szemelőtt tartaniok kelljen; mi ha nem történik, az érintett törvényhozó hatalom (nálunk az országgyűlés Királyunk ő Felségével együtt) egyúttal előre meghatározza azon eszközöket, melyek utján az erdőbirtokosok kényszeríttessenek a hozott szabvá­ nyok tiszteletbentartására és követésére. Ezen, szükség esetében kényszereszközökkel is foganatosítható szabványokat egyenként, de együttvéve is, törvényeknek, törvénynek nevezzük. Az 1879. évi magyar törvényhozás is, a hazánk területén levő erdőkre nézve, alkotott ily, az erdőtulajdont s ennek gyakorlatát tüzetesen meghatározó, kötelező, szabványokat. Ezek összege — az erdő-törvény. Klekner, erdőtörvény.. 1. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(15) Tartalmazza ezt az 1879. évi harminczegyedik törvényczikk. Szentesítést nyert, azaz ö Felsége által, miután az országgyűlés megállapította, elfogadta, szintén jóváhagyatott, elfogadtatott s királyi aláírásával megerősíttetett 1879. évi juniuslió 11-én. A kihirdetés, vagyis az országgyűlés mindkét házában (felsőház és képviselők háza) való közzététel, foganosíttatott 1879. évi junius hó 14-én. A törvényhozó hatalom maga, az erdő-törvény életbelépteté­ sére, azaz arra, hogy bizonyos időponttól kezdve az erdők kezelése, mivelése és hasznosítása körül annak szabványai követessenek és alkalmaztassanak, a kihirdetés napjától (1879. junius 14.) számítandó egy esztendőt határozott, — kötelességül tévén a kormányra nézve, hogy ezen egy év alatt, tehát okvetlenül 1880. juniuslió 14-éig külön rendelettel szabja meg a napot, melytől fogva a törvény életbelépte­ tettnek legyen tekintendő (E. T.1 210. §.).2 Arra, hogy a törvényben foglalt intézkedéseknek foganat is szereztessék, vagyis hogy rendelkezései végrehajtassanak, ugyancsak a törvényhozás maga, a földművelés-, ipar- s kereskedelmi-, továbbá az igazságügyi, pénzügyi, belügyi és közmunka- s közlekedési minis­ tereket bízta meg. (E. T. 213. §.) Tehát csak az ő Felsége személye körüli, a vallás- s közoktatásügyi és a honvédügyi ministerek nincsenek említve, mint olyanok, kikre egyúttal szintén bízva volna a végrehajtás felőli gondoskodás. Ezen erdő-törvény következő alkatrészekből áll : Első czím : Az erdők fenntartásáról. Második czím : Az erdei kihágásokról. Harmadik czím : Kopár területek beerdősítéséről. Negyedik czím : Az erdei termékek szállításáról. Ötödik czím : Az országos erdei alapról. Hatodik czím : Zárhatározatok. Ezen czímek egyenként fejezetekre oszlanak. A fejezetek szaka­ szokból állnak. A fejezetek száma összesen 10-et, a szakaszoké 213-at teszen ki. 1 Erdő-Törvény. 2 A ministerium e rendelete (M. E. 1628. sz.) 1880. évi május 30-án adatott ki. Ebben a törvény életbelépésének időpontjául 1880. évi julius 1-e lön kiszabva. (L. Budap. Közi. 1880. évi 123. szám.) V. ö. még a belügyministemek az e törvény liatálybalépte tárgyában 1880. julius 6-án 25372. sz. a. kelt körrendeletével is. (L. Budap. Közi. 1880. évfolyam 165. szám.). © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(16) A TÖRVÉNY SZÖVEGE ÉS MAGYARÁZATA. E L S Ő CZÍM.. AZ. ERDŐ. FENNTARTÁSÁRÓL. ELSŐ FEJEZET.. ÁLTALÁNOS HATÁROZATOK.. A törvény első czíme az erdők fenntartásáról szól és intézkedik. Mi értendő erdők fenntartása alatt ? Erdőfenntartás alatt értjük életbeléptetését, foganatosítását m ind­ azon módoknak és alkalmas eszközöknek, melyek által az ingatlan vagyon erdőnek nevezhető része az elpusztulástól nemcsak megóvatik, hanem egyúttal alkalmassá tétetik arra, hogy rendeltetésének folyvást megfeleljen s czéljához illő hasznot-hajtó állapotban találtassék s ebben állandóan megőriztessék. Az első czím törvényünkben, e czélt tartva szem előtt, az első fejezetben, általános határozatok felirat alatt, elősorolja mindazt, mit bizonyos erdők föltétien fenntartása és átlag véve erdőknek improductiv, azaz pusztító, fogyasztása ellen való lehető megoltalmazása végett, hatóságoktól, erdőbirtokosoktól, egyesektől kíván és követel. Ezen „Általános határozatok“ feliratú, első fejezet összesen 16 §-t tartalmaz. Lássuk e §§-okat egyenként. 1* © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(17) 4. I. §. «Az erd ő k h a sz n á la tá t és k e z e lé sét, m á so k jo g a in a k ép en tartá sa m e lle tt, csak a je le n tö r v é n y b e n m eg h a tá ro zo tt in té z k e d é se k k o r lá to z z á k .». Az erdők használatát és kezelését, úgymond a törvény fenti szövege, csak a jelen törvényben meghatározott intézkedések korlá­ tozzák. Erdőtulajdonosok és erdőbirtokosok a törvény e szavai szerint minden cselekvényökre nézve, melyeket a vagyonukat képező erdő mikép és mi czélra való használata végett megteendőknek tartanak; nemkülönben erdeik kezelése szempontjából is csak annyiban van­ nak tehát megszorítva, mennyiben azt a törvény rendelkezéseiben világosan kifejezve találjuk. Más szavakkal: minden oly esetben, melyekben és a hol a tör­ vény nem intézkedik, nem parancsol, vagy nem tilt, az erdőtulajdo­ nos vagy birtokos jogának használatára es érvényesítésére nezve — teljesen szabad ; más által semmiben nem akadályozható; rendelke­ zéseiben nem háborgatható; utasítások elfogadására, még kevésbbé azok követésére nem szorítható; tehet-vehet, intézkedhetik — sza­ badon a nélkül, hogy valakinek felelősséggel tartoznék, mert hiszen vagyonának a törvény korlátain belül teljes kizárólagos ura. Ezzel kapcsolatban áll törvényünk azon rendelkezése, — a mint ez a zárhatározatokban mondatik, — melynélfogva az 1807. évi harminczegyedik törvényczikk és az erdélyi részekben fennálló erdészeti szabályok, ezen törvény (1879. 31.) életbeléptével hatályon kívül helyeztetnek, az azokban elrendelt zárlatok pedig, * amennyi­ ben magán erdőbirtokosokra vonatkoznak a jelen törvény kihirdeté­ sétől számított egy év óta, tehát 1880. évi juniusbó 14-étöl kezdve feloldottaknak tekintetnek. (E. T. 211. §.) A törvény ugyanis 1879. juniusbó 14-én birdettetett volt ki. De míg egyrészt a törvény a tulajdon szabadságát hirdeti és állapítja meg, másrészt egyúttal másoknak az erdőtulajdon netáni használatára és kezelésére bármikép, t. i. a tulajdonosok vagy jog* Zárlatok a hatóságoknak intézkedései, melyek által a tulajdonos ren­ delkezési jogát felfüggesztvén, az erdők kezelését zárgondnokokra (sequestri curator) ruházták.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(18) 5. elődeik, vagy a törvény által nyert különös jogozatait, pl. a faizás, haszonélvezet, használat, legeltetés stb. épségben tartandóknak jelenti ki. Ezt fejezik ki a törvény szövegének e szavai: ,,■mások jogainak épentartúsa mellett!“ A már szerzett jogok tekintetéből a törvényhozás szükségesnek látta még külön is kimondani, hogy a jelen törvénynek nincs szán­ déka mások szerzett jogainak bolygatását, megrövidítését elő­ idézni. II. §. (Vederdoh.) «A zon erd ő k b en v a g y e rd ő részek b en , m e ly e k m a ­ gasabb b e g y e k k ő-g ö rg eteg jein , h a v a so k fen sík ja in v a g y h e g y te tő ­ k ö n és g erin czek en , m e r e d e k h e g y o ld a lo k o n és e z e k le jtő in , h e g y ­ om lások , k ő- v a g y h ó -g ö r g ete g e k és v íz m o s á s o k tá m a d á sá n a k és te r je d é sé n e k m e g a k a d á ly o z á sá r a szolgáln ak , v a g y a m e ly e k e lp u s z ­ tu lá sa fo ly tá n a la n ta b b fe k v ő te r ü le te k te r m ő k é p e ssé g e v a g y k ö z ­ le k e d é s i u ta k b iz to n sá g a v e s z é ly e z te tn é k , v a g y s z é lv é s z e k r o m b o ­ lá sá n a k ú t n y itta tn é k — az irtás és ta rv á g a t tilta tik . (V éderdők kijelölése.) E z e n erd ő k a föld m űvelés-, ip ar- és k e r e sk ed elm i m in iste r iu m á lta l a szü k ség es e lő m u n k á la to k alapján, a tu la jd o n o s és a k ö z ig a zg a tá si b iz o ttsá g m eg h a llg a tá sá v a l, le h e t ő ­ le g a je le n tö r v é n y k ih ir d e té se n a p já tó l sz á m íta n d ó ö t é v a la tt r é sz le te n k in t k i fo g n a k je lö lte tn i, ter je d e lm ü k a h e ly i v isz o n y o k h o z k é p e s t m eg fog h a tá r o z ta tn i és k ö z tu d o m á sr a h o z a tn i s e z e n id ő ­ p o n ttó l k e z d v e te lje s a d ó m e n te ssé g b e n , v a g y a v isz o n y o k h o z k é p e s t a d ó k e d v e z m é n y b e n r é sz e síte n d ő k .» E szakasz állapítja meg a különben szabaddá tett erdőtulajdon első korlátozását. All e korlátozás abban, hogy bizonyos erdőkben és erdőrészek­ ben az irtás és a tarvágat tilalmaztatik. Irtá s erdőkre nézve azon huzamosb tevékenység, mely által a fával borított tér erdőbeli minőségétől teljesen megfosztatik olyképen, hogy az újabb beerdősítésig erdő lenni megszűnik, azaz nem ­ csak minden, azon téren levő élő-fa tönköstől kivágatik, hanem ezeknek még gyökerei is kiásatnak a földből úgy, hogy a terület, pl. vagy szántóföldnek, vagy rétnek vagy más valamely hasonló nemű czélnak megfelelőleg használtatliatik. Ez utóbbi mozzanatban van épen a különbség az irtás és a tarvágat közt. Irtásnál az erdő teljesen elpusztíttatik. A tarv á g atn ál ellenben, mennyiben tönkök, vagyis a kivágott © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(19) 6. fáknak gyökerein felül való csonka maradványai hagyatnak, meg­ van a lehetőség, hogy a tér újabb emberi szorgalom és nagyobb erőkifejtés nélkül is önmagától még beerdősűl, mert a (lombfáknál r tölgy, bükk stb,) a tönkök líjabban is ágakat eresztenek s ezek, némi gondozás által, idővel élő-fákká fejlődhetnek ki. Törvényünk bizonyos erdők- és erdőrészekben legeslegelül e két cselekvényt tiltja meg az erdőbirtokosoknak. Ig e n ! de e tilalom bizonyos feltételekhez van kötve úgy, hogy az nem absolut, hanem csak viszonylagos. E feltételek elseje magának az erdő- vagy erdőrészeknek ter­ mészetes fekvésében, minőségében rejlik. Másodika pedig a törvény azon világos kijelentésében foglalta­ tik, hogy csak azon erdők- és erdőrészekre tartandó fenn e tilalom,1 a melyek, a szükséges előmunkálatok alapján, tehát szakértői meg­ vizsgálás, fölmérés, sajátságaiknak, rendeltetésöknek kitudása utján, az erdők vagy erdőreszek birtokosainak, a törvényhatóság (megye, város) közigazgatási bizottságának meghallgatásával, lehetőleg a jelen törvény kihirdetésének (1879. június 14.) napjától számítandó 2 ö év alatt — azoknak részletenként való kijelöltetése által meg fog­ nak határoztatni — a földmívelés-, ipar- s kereskedelmi minister részéről. A törvény ezen erdők vagy erdőrészek terjedelmének a helyi viszonyokhoz képest leendő meghatározását, azaz megállapítását is kívánja azon határoknak, melyek az erdőrészeket a használatra és kezelésre szabad erdőbirtoktól elkülöníteni fogják. Megtörténvén a kijelölés, a terjedelem meghatározása, mindez aztán még közhírré is fog tétetni s ezen időponttól, tehát csak a köztudomásuvá-tétel napjától kezdve, az ily erdők vagy erdőrészek teljes adómentességben, vagy a viszonyokhoz képest adókedvezményben fognak részesíttetni. Az irtás és tarvágat tilalmát sem mondja ki tehát a törvény minden viszontszolgáltatás nélkül, mert a tilalomban foglalt korlá­. 1 Ugyanegy erdőterületen, előforduló esetekben, lehetnek majd teljesen -szabad, és kezelés és használat tekintetéből tilalom alá vetett kiegészítő részek is, ha t. i. a tilalom feltételei az erdőterület csak egy, de nem egyúttal más részére is lesznek alkalmazhatók. 2 E határidő a körülményekhez képest meg is hosszabbítható. (V. ö. E. T. 18. §.). © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(20) 7. tozásért másrészt a tulajdonosnak egyúttal adókedvezményt is nyújt, vagyis az adó teljes vagy legalább részbeli elengedését Ígéri. Magának az erdő- vagy erdőrészeknek természetes fekvése-, minőségéből a törvény szerint a tilalom e feltételei állanak e lé : Az említett kijelölés és terjedelem-meghatározás ugyanis csak oly erdőkre nézve eszközlendő, melyek a) magasabb hegyek kő-görgetegjein ; b) havasok fennsíkjain; c) hegytetőkön és gerinczeken; nemkülönben d) meredek hegyoldalokon s azok lejtőin léteznek. Magasabb hegyek. Az erdő első természeti sajátságának tehát annak kell lenni, hogy az magasabb hegyeken s ezek kő-görgetegjein feküdjék. A hegy-magasság a törvényben meghatározva nincsen. Ez az előmunkálatokkal megbízott szakértők belátásától fog függni. Kő-görgetegek. Itt oly területek értendők, melyek a hegyről az idő és időjárás behatása s a természet működése folytán leomlott s szétmállott kisebb-nagyobb szikla- és kő-darabokkal, azok törm elé­ kével borítvák s mely területekről, ha az azon levő élő-fák teljesen kipusztíttatnak, az a veszély fenyegethet, hogy az ott található szírt-, kőtöredékek útjokban erdő által akadályozva nem lévén, könnyen mind tovább és tovább gurulhatnak s nevezetesen erős záporok, ta r­ tós esőzések folytán támadt ragadó víz-folyások keletkezésével az alantabb fekvő területek termőképességét, avagy a hegyek lábában elterülő közlekedési eszközök (utak, folyók) biztonságát veszélyessé tehetnék; vagy hogy erdők hián szélvészek rombolásának utat nyit­ hatnának. Havasok fennsíkjai. Havasok azon hegyek, melyek sokszor alegforróbb nyári évszakban is hóval vannak födve. Az ily hegyek magaslatain elterülő lapályos területek neveztet­ nek fennsík- vagy fennsíkoknak. Mennyiben az ily fennsíkokon levő erdők mindenesetre megaka­ dályozzák az ott leeső hónak a szelek által eszközölhető összetereltetését s nevezetesen azt, hogy a hótömegek a hegyek csúcsaira eről­ tetve hóomlások, lavinák alakjában a hegyek alatt épült falvakat romlással fenyegessék: csak méltányolható a törvény gondoskodása, mely által ily fennsíkokon levő erdők irtását vagy az ott eszközlendő tarvágatot, a közjó érdekében, határozottan tilalmazza. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(21) 8. Hasonló szempontok alá vonhatók a hegytetőkön és gerinczeken vagyis a hegymagaslatok csúcsán és élén elterülő, valamint a mere­ dek hegyoldalokon s ezek lejtőin található erdők vagy erdőrészek is. Miután az élő-fák köztajmsztalat szerint csak gátjai a különben előfordulható hegyomlásoknak s a meredek hegyoldalokon ellenkező esetben sokszor rohamosan lezuhanó vizeknek : az erdők fenntartása által ily helyeken számos keletkezhető kárnak s hátránynak véte­ tik eleje.. III. §. (H a szn á la ti m ód m egállapítása.) «A 2. §. alá eső v éd erd ő k h a sz n á la ti m ó d já t — a m e n n y ib e n az a 17. §-ban e m líte tt r e n d sz e ­ res ü z e m te r v á lta l n e m v o ln a m eg á lla p ítv a — a b irtok osok által e lő te r je sz te tt ja v a sla t alapján, az erd ő -felü g y elő és a közigazgatási b iz o ttsá g m eg h a llg a tá sá v a l, a fö ld m ív e lé s- ipar- és k eresk ed elm i m in iste r h a tá r o zz a meg.» Itt a törvény az épen most meghatározott és fejtegetett erdőket s erdőrészeket véderdőknek kereszteli, s helyesen, t. i. akár abbeli rendeltetésűket tekintsük, hogy más területek védelméül szolgálnak ; akár azt, hogy a közjó szempontjából azok az erdők és erdőrészek méltán követelik a magánosok érdekeivel szemben eszközlendő kor­ látozó törvénybeli oltalmat. (Véd-, vagy védett-erdők.) Véderdők alatt tehát azon erdők értendők, melyekben mint más területek védelmére szolgáló erdőkben, az előző §. megkivántatóságaihoz képest, az irtás és tarvágat a birtokosoknak tilalmaztatik. E szakaszban törvényünk mindazonáltal tovább megy, sem­ hogy beérné a szóbanforgó véderdőkre nézve az irtás és tarvágat egyszerű eltiltásával. A korlátozásban, melyet a tulajdonra nézve itt megállapít, — kapcsolatosan az irtás és tarvágat tilalmával s tekintettel azon előnyre is, melyet adó szempontjából nyújt a megszorított tulajdo­ nosnak, — megkívánja, hogy a véderdők liasználási módjának meg­ állapítása iránt a hatóságoknak befolyásuk legyen. Annak meghatározását t. i., hogy a véderdőket birtokosaik mi módon használják, a földmívelés-, ipar- s kereskedelmi minister szá­ mára tartja fenn a törvény. Minthogy azonban itt a közjónak a jelen megszorítás által eszközlött biztosítása után mégis első sorban a tulajdonos érdeke. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(22) 9. forog szóban: a törvény neki adja a jogot arra, hogy egyéni viszo­ nyaihoz képest ő tegyen javaslatot az iránt, miképen óhajtja vagyo­ nának véderdőt képező részét használni; annak termékei iránt stb. rendelkezni. Nem mellőzi a törvény, bár a végeldöntés a nevezett ministert illeti, a szakértő erdőfelügyelőnek (kir. erdőfelügyelő) * s a közigaz­ gatási bizottságnak véleményét sem, mely közegeknek egyenként jogot ad arra, mi másrészt kötelességök is, hogy a mint a véderdő birtokosa, az illető törvényhatóságnál, melynek a közigazgatási bizottság administrativ közege, a véderdő mikép való használata iránt a javaslatot beadványozta, a fölött a maguk részéről szintén véleményt mondjanak s a javaslatot annak kíséretében terjeszszék föl a minister elé. Azon viszonyból, mely a törvény által az alkalmazott kir. erdőfelügyelő s a közigazgatási bizottság között meg van állapítva, következtethető, hogy ily esetben önállóan fogja mind a kir. erdő­ felügyelő, mind a közigazgatási bizottság saját nézetét a minister elé terjeszthetni. Mindenesetre praxis dolga lesz, vájjon a kir. erdőfelügyelő a közigazgatási (al)-bizottság ** üléseiben, a mely bizottságnak a kir. erdöfelügyelő véleményező tagja, a szakelőadó előtérjesztese folytán jelentse-e ki nézetét, vagy az erdőbirtokos javaslata előzetesen egy­ úttal neki is kiadassák. E részben czélszerű volna a javaslatnak a 18. §. analógiájára két példányban való beadványozását sürgetni. A törvény szövegében előforduló azon közbevetett m o n d at: ((mennyiben az — t. i. a liasználási mód — a 17. §-ban említett rendszeres üzem-terv által nem volna megállapítva)) összefüggésben áll törvényünk azon különös korlátozásával, mely névszerint az állam, a törvényhatóságok, a községek stb. erdő-tulajdonára nézve megállapítva van, ha ily véderdők t. i. e birtokosok vagyonához ta r­ toznának. * Az állami felügyelet gyorsabbá és erélyesebbé tétele végett ugyanis az ország a fölclmívelés-, ipar- s kereskedelmi minister által kerületekre lett osztva s minden ily kerület élén ő Felsége által kinevezett kir. erdőfelügyelő áll. V. ö. E. T. 28. §. Erdőfelügyelő alatt a jelen esetben ez a kir. erdő fel­ ügyelő értendő. Jegyzet. Az e területi felosztás iránti ministeri rendeletet tüzetesebben lásd a 28. §. kapcsában. ** E. T. 26. §. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(23) 10. IV. §. (Irtás.) «Az irtás tilta tik o ly erdőkben, m e ly e k n e k e ltá v o lí­ tá sa á lta l a fu tó h o m o k terje d é sé n e k út n y itta tn ék , v a g y m e ly e k n e k ta la ja m á sn em ű gazd asági m ív e lé sr e (szántóföld, rét, kert v a g y szőlő) á lla n d ó a n n em alkalm as. A z ily talaj on á lló erdők fe lté tle n ü l fen n ta rta n d ó k .» Ismét újabb korlátozás, illetőleg az előbbi korlátozás kiterjesz­ tése, másrészt megszorítása, más természetű erdőterületekre nézve. Oly erdőterületeknél, melyek futóhomok terjedésének gátul szolgálnak, vagy oly erdőkben, melyeknek talaja másnemű gazda­ sági, pl. szántóföld, rét, kert vagy szőlő gyanánti mívelésre állan­ dóan nem alkalmas, a tulajdonos szintén megszoríttatik. E megszorítás által csakis az irtás tilalmaztatik s megállapíttatik a kényszer, hogy az ily erdőterületek erdőbeli minősége föltét­ lenül fenntartandó. A tarvágat itt eltiltva nincsen. A törvény ez erdők liasználási módja mibenlétének meghatá­ rozása s megállajútása iránt sem tart fenn semmiféle befolyást a kormányközegek számára. A tulajdonos itt csak annyiban van megszorítva, hogy ha ily fajta erdei vannak, ezeket irtás utján megtorlatlanul el pem enyésztetheti. Ily erdők pedig azok, melyek oly területeken fekszenek, hol 1-ör a fák és cserjék eltávolítása által a futóhomok terjedésének út nyittatnék; 2-or hol a talaj a másnemű gazdálkodás állandó életbe­ léptetését kizárja. Futóhomok. Ez ítz ásványországnak azon finom porszerű ter­ méke, mely a szél által könnyen felkavarható s egyik helyről a másikra átszállítható. Ily futóhomok található hazánkban az alföldi rónákon. Hogy e homok fák ültetése által megköthető, köztapasztalati tény. De tudva van az is, mikep a futóhomok terjedése, termő területekre való sodortatása, a talaj termőségére káros behatás­ sal van. A tulajdon e korlátozása tehát ismét csak közjó szempontjából állapíttatott meg. Hogy ez erdőknek szintén ki fog kelleni jelöltetniök, terjedel-. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(24) 11. mökre nézve meghatároztatniok, ámbár erről a törvény hallgat, következik annak szükségéből, nehogy az erdőtulajdonosok erdeik használatára nézve a felügyelettel megbízott közegekkel összeütkö­ zésbe jöjjenek, vagy zaklatásoknak higyjék önmagukat kitéve. Úgyszintén ki kell ez erdőkre is terjesztetniök a véderdőkre kimondott kedvezményeknek. Igazolja ezt az irtás tilalm ának s így a szabad használat megszorításának kimondása, valamint a fenntartás kényszerének megállapítása, mennyiben a költségek, melyekbe ez kerül, lehet, tetemesek. De a törvény azon intézkedése is hozza magával, miszerint ily területek beerdősitését és erdőül való fenn­ tartását állami közvetítés útján előmozdítandónak mondja ki. (E. T. 177. §.). V. §. (Tarvágat.) «H a a 2. §-ban m e g je lö lt v é d e r d ő k b e n ta rv á g a t, v a g y a tö r v é n y r e n d e le t é v e l e lle n k e z ő m á sn e m ű vágás, v a g y ép e n irtás — v a g y a 4. §. h a tá r o za ta i alá eső fu tó h o m o k o n á lló erd ők b en , v a g y o ly erd ők b en , m e ly e k n e k talaja m á sn em ű g a zd a sá g i m ív e lé s r e n e m alk alm as, irtá s e sz k ö z ö lte tik . a k iv á g o tt v a g y ir to tt te r ü le t le g ­ feljeb b h a t é v a la tt b e e r d ő s íte n d ő .» (Ú jra erdősítés.) Míg az előbbi törvényszakaszok az elősorolt erdőterületek iránt inkább csak tiltólag rendelkeznek: itt már tevőleges intézke­ déssel találkozunk. Ki van mondva, hogy ha véderdőkben tarvágat, vagy a törvény rendeletével ellenkező másnemű vágás, vagy épen irtás, vagy futó­ homok terjedését gátló, vagy oly erdőterületeken, melyek talaja más gazdasági mívelésre nem alkalmas, irtás eszközöltetik: a kivágott vagy irtott terület legfölebb hat óv alatt újra beerdősítendő. Beerdösítés az a tevékenység, melynek következtében a kivá­ gott vagy kiirtott talajon idővel ismét erdő hozatik létre. Szükséges, mikép az ily terület vagy maggal bevettessék, vagy csemetékkel beiiltettessék, még pedig a törvenyellenes vágat vagy irtás időpontjától számítandó 6 év alatt. * A törvény rendelkezésével ellenkező másnemű vágás. Mennyiben a véderdőkre nézve a használási mód a hatóság által meg lesz álla­ * Rövidebb határidő is szabható. E. T. 47. §. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(25) 12. pítva, a tulajdonosnak a megállapított gazdasági tervtől önkényiileg eltérnie nem szabad. E szerint másnemű vágás lesz a különben megengedett vágás is, lia nem a kellő sorrendben, vagy nem azon időben és helyen eszközöltetik, a mikor és a hol tulajdonkép engedve van; minél­ fogva ez határozottan tilalmaztatik s az ily módon támadt hiányt okvetlenül pótolni kelletik. Tilalmazva van s pótlandó a túlvágatás is.. VI. §. (Tushó-, gyökér-irtás.) «A 2. és 4. §§. alá eső erd ők b en a tu sk ó - és g y ök ér-irtás tilos.#. Tuskó-, gyökér-irtás. E szakaszban a törvény tilalmazza, mikép véderdőkben és futóhomok terjedésének megakadályoztatására szol­ gáló, vagy oly erdőterületeken, melyek talaja másnemű gazdasági mívelésre nem alkalmas, bárki is tuskó- vagy gyökér-irtással fog­ lalkozzék. Tuskó alatt a tönkök, a levágott vagy letört élő-fáknak a föld fölött kiemelkedő törzs-maradványai értendők, melyek érzékeink alá esnek s melyek kivált egyes fanemeknél (lombfák) még alkalma­ sak sarj hajtására, mely sarjakból idővel kellő ápolás mellett fák növekedhetnek, s melyek főleg homokos területen a futóhomok meg­ kötésére kitűnő szolgálatot tesznek. Gyökerek a fának a föld színe alatt elterülő részei s ezek elágazásai. Minthogy a laza föld megszilárdítása által a futóhomok meg­ kötésére a gyökér a legnagyobb mértékben közreműködik, méltán tiltatik, kivált futóhomok terjedését gátló erdőkben, a gyökér-irtás a tulajdonosnak, vagy bárki másnak is.. VII. és VIII. §§. (Legeltetés.) «A 2. §. alá eső v é d e r d ő k b e n és fu tóh om ok on á lló erd ő k b en a le g e lte té s m in d a d d ig tilos, m íg az a fák- és sarjad ék o k - v a g y a ta la jb a n kárt okozhat, ez irán t az erd őfelü gyelőn ek , v a g y a tu la jd o n o sn a k m egk eresésére, de m in d en ese tre _az erd őfel­ ü g y e lő v é le m é n y é n e k m eg h a llg a tá sa u tá n a k özigazgatási b izottság határoz.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(26) 13. A z o n erd őrészek , m e ly e k r e n é z v e le g e lte té s i tila lo m á ll fen n , az erd őb irtok os á lta l n y ilv á n o s je le k k e l lá ta n d ó k el.» (N y ilv á ­. nos jelek.) (A lo m g yű jtés.) (8. §.) «A 2. §. a lá ta rto z ó v é d e r d ő k b e n és a fu tó h o m o k o n á lió erd ő k b en a lm o t g y ű jte n i t ilo s .». E két szakasz is tilalmi intézkedés. Az egyik, a 7. §. a legeltetést tiltja. Legeltetés házi állatoknak, lovak, szarvasmarha, juhok, szár­ nyas-állatok stb. erdőbe azon czélból való beterelése, illetőleg ta r­ tása az erdőben, hogy az ott részökre található alkalmas növényzet­ tel táplálkozzanak. Állatoknak véderdőkben és futóhomok terjedésének megaka­ dályozására szolgáló erdőrészekben való őrzése, legeltetés végett, mindaddig, mig fákban, sarjadékokban, vagy a talajban kárt okoz­ hatnak, nem engedtetik; mert pl. a fák rügyeit leszakgatliatják, a fris hajtásokat, sarjakat letéphetik, vagya csemetéket megcsonkíthat­ ják, vagy a talajból a bevetett magot kiszedhetik, kitéphetik, kita­ poshatják, s ilyeténkép az erdőfejlődést gátolhatják, késleltethetik. A tilalom e szerint föltételes; továbbá nem vonatkozik oly erdőkre, melyek csak azért rendeltetnek fenntartandóknak, mert talajuk másnemű gazdasági mívelésre nem alkalmatos. Intézkedni egyébiránt e tilalom ügyében, t. i. megállapítani : a tilalom föltételei mikor vannak jelen; meddig tartson a tilalom stb. joga azon törvényhatóság közigazgatási bizottságának, a melyiknek területén az erdő fekszik. Okot arra mindenkor az erdőfelügyelő, * vagy a tulajdonos megkeresése szolgáltathat. Az esetre, ha az erdőfelügyelő indítványozza az intézkedést, a tulajdonos csak értesítendő, meghagyatván neki, hogy a tilalom alá vont erdőrészeket a törvény értelmében oly nyilvános jelekkel (tilalmi táblák) lássa el, melyek a tilalm at észrevehetővé tegyék. Meghallgatása nem kívántatik. Ellenben, ha maga a tulajdonos kérelmezi a közigazgatási bizottság ez irányban teendő intézkedését, a törvény szerint az erdő­ felügyelő előzetesen mindenkor meghallgatandó. A 8-ik szakasz szintén csak a szóbanforgó erdőkben tilalmazza az alomgyiíjtést. * Itt is a kir. erdőfelügyelő értendő. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(27) 14. E tilalom föltétien. S mennyiben a fákról lehullott levél, gyümölcs s a talaj nö­ vénytermékei is stb., köztudomás szerint erjedési átalakulás folytán termékeny földdé válnak s kivált a homok-föld szilárdabbá-tételét, javítását eszközük, az erdőfenntartás, a homok-terjedés megakadályoztatása végett a hulladéknak (levelek, gályák stb.) fölszedetése s elhordása méltán tiltatik. Alom alatt főleg a fának lehullott száraz levelei, lombjai érten­ dők, melyek némely vidéken szalma hián házi állatok fekhelyének készítésére s trágya szaporítására fordíttatnak. A házi állatok alá szórandó falevél- s egyéb növényzeti anyagokat is alomnak nevezik.. IX . §. ( Tüzelés.) «A z erd ő k b en s azok k ö z e lé b e n száz m é te r n y i t á v o l­ ságon b e lü l — csa k az erd ő ég ések m eg a k a d á ly o zá sá ra szü k séges óv r e n d sz a b á ly o k m egtartása, s id e g e n e k n e k m ég ez en felü l, csak az e r d é sz e ti sz e m é ly z e t e n g e d é ly e m e lle tt sza b a d tü z et r a k n i; a zo n ­ b a n az erd őőrök az á lta lu k ő rzö tt terü letek en , a favágók a v á g á ­ sokban, s a k őfejtők a k őb án yák b an , és a n y á ju k a t le g e lte tő p á sz ­ to ro k főzés és fe lm e le g e d é s v é g e t t , o ly v e s z é ly te le n h ely ek en , m e ly e k e n az erd őb irtok os a tű zg erjesztést v ilá g o sa n e l n em tiltotta, a k e llő ó v r e n d sz a b á ly o k m eg ta rtá sa m e lle tt rak h atn ak tüzet. A k i tü zet rak, m in d en e setb e n ta rto zik azt tá v o zá sa e lő tt te lje se n eloltan i. K ü lö n ö se n száraz id őjárás a lk a lm á v a l az e rd ő ren d észeti h a tó ­ ság a tü z e lé s t az e r d ő b e n e g é sz e n eltilthatja.)! Itt a törvény azon veszélyek megelőzése s elhárítása iránt intézkedik, melyek a kellő módon nem őrzött tüzelésből az erdők fenntartására esetleg származhatnak. Tudva van, hogy kivált fenyvesekben, de másfajta erdőkben is, a száraz növények és ágak, gályák útján a tűz sokszor mily rop­ pant dimensiókat öltbet s mennyire elpusztíthatja nemcsak a már meglevő termékeket, hanem jövőre nézve is, miután a tűz a fák élet­ erejét rontja meg, mily nagy károkat okozhat. Ez okból nem lehet eléggé nem méltányolni minden gondos­ kodást, mely e bajoknak útját állani törekszik. Az erdőfenntartás szempontjából, s tekintettel a nemzeti vagyonosodásra is, lehetőleg megelőzendő a teljesen improductiv, azaz minden oly fogyasztás, mely senkinek semmi hasznot nem hajt. E czélból a törvény jelen szakaszbeli intézkedése az erdőkben. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(28) 15. tüzet rakni csak úgy engedi meg, ha a kellő tekintetek figyelembe vétetnek; ellenesetben tiltja az erdőkben a tüzgerjesztést. Sőt nemcsak liogy e tekintetek mellőzésével tüzet magukban az erdőkben rakni nem szabad: ki van e tilalom terjesztve az erdők legközelebbi környékére is — 100 méternyi távolság hosszában. Es ámbár a törvény eddig csak bizonyos erdőterületek iránt intézkedik, erdőknek tűz által lehető pusztítását megelőzendő, semmi különbséget nem tesz erdő s erdő közt. A tüzelési tilalom, illetőleg a tüzelés körül megtartandó tekin­ tetek parancsai tehát mindenkire egyiránt alkalmazandók s m in­ denki részéről egyformán követendők. Első, mit a törvény erdők- s azok közelében való tüzelés körül m egkíván: az erdőégések megakadályozására szükséges óvrendszabályok megtartása. Ily óvrendszabályok m indenekelőtt: liogy fákkal sűrűn benőtt helyen, bozótban, hol a tűz a fák törzseit, ágait könnyen megkap­ hatja, elterjedhet; vagy tőzeggel, sarjjal sűrűn borított té re k e n ,— nemkülönben liogy —• nagy tüzet ne rakjunk; továbbá, liogy a tűz­ rakás helyét lehetőleg víz vagy forrás közelében szemeljük ki ; vala­ mint hogy erdőkben könnyen található kövekkel vagy könnyen húzható árkocskákkal különítsük el a terület többi részétől, nehogy különben a talajon éghető termékek közvetítésével a tűz valahogy tovább az erdő fáiba liarapózzék; végül hogy a tűz felügyelet nélkül ne hagyassék. Ez óvrendszabályok követése mindenkire, tehát erdőtulajdono­ sokra, birtokosokra, erdei felügyeleti személyzetre, munkásokra nézve is, egyformán kötelező. Idegeneket illetőleg ezen fölül még egyenest megkívántatik, liogy tűz gerjesztbetésére az erdészeti személyzet, tiszt, altiszt, erdő-őr stb. engedélyével bírjanak. Idegen személyek lehetnek: útasok, fuvarosok stb. A törvényben felsorolt következő egyedeknek ellenben positiv engedélyre, habár netán idegenek volnának is, nincsen szükségük, u. m. favágók a vágásokban, kőfejtők a kőbányákban, azaz azon m un­ kások, kik a vágásul kijelölt részekben a fák ledöntésével, feldarabo­ lásával, kikészítésével stb. s kik a földben találtató kőtermékek fölszinre-hozatalával foglalkoznak a kőbányákul szolgáló területe­ ken ; a nyájukat legeltető pásztorok, — lia főzés vagy fölmelegedés © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(29) 16. végett s oly veszélytelen helyeken raknak tüzet, hol a tűzgerjesztést a tulajdonos világosan el nem tiltotta. Ugyanez áll az erdő-őrökről is az általuk őrzött területekre vonatkozólag. Ha tehát mindezek, névszerint erdő-őrök, favágók, kőfejtők netán oly helyeken akarnának tüzet rakni, hol a birtokos ezt vilá­ gosan eltiltotta, ezt csak úgy tehetik, ha erre, bár nem idegenek is, szintén positiv engedélyük van, mennyiben t. i. a birtokos tilalmát kivételesen felfüggesztené. A törvényszakasz mindezeken túl még egy parancsot foglal magában. Köteles mindenki, a ki erdőkben s azok közelében tüzet rakott, arra, hogy azt távozása előtt teljesen eloltsa. Yégiil jogot ad még e szakasz az erdőrendészeti hatóságnak arra, hogy száraz időben az erdőkben való tüzelést egészen is eltilthatja. Az erdőrendészeti hatóság az illető közigazgatási bizottság, ille­ tőleg albizottsága leszen. Magától érthető, hogy a kezdeményezési jog a kir. erdőfelügye­ lőt e részt is megilleti; sőt sürgős esetekben saját felelősségére egye­ dül is intézkedhetik. Nemkülönben szabadságukban áll maguknak az erdőtulajdo­ nos- és birtokosoknak is ily tilalom kieszközöllietése. Egyébiránt ha a tulajdonos önmaga, a hatóság közreműködése nélkül rendelné el s nyilvános jelek által tenné észrevehetővé az ily teljes tilalmat, — tehetné ugyan; a tilalmat megszegő ellen mindazáltal csak annyiban léphetne föl, mennyiben neki ez tette által netán kárt is okozott. Birságnak egyedül csak akkor volna helye, ha a tilalommegszegés egyúttal a törvényben megállapított tilalomnak is áthágását foglalná magában.. X. §. «A m eg elő ző §. h atározatai alá n em esn ek a ren d szeres ü z le t­ b ől fo ly ó szü k ég es tü z e lé s e k .». Ebben a törvény a tüzelésből származható veszélyek és károk megelőzése iránt tett intézkedései ellenében önmaga statuál ki­ vételt.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(30) 17. Megállapítja, miféle tüzelések azok, melyek az előbbi szakasz rendelkezései alá nem tartoznak; melyekre nézve tehát idegeneknek sem kell az erdészeti személyzet részéről engedélyt eszközölniük; a melyek továbbá a hatóság részéről még annyira száraz időben sem tilthatók e l ; — ellenkezőleg bármikor, bárhol, természetesen azon­ ban szintén a kellő óvrendszabályok megtartása s felelősség mellett, foganatosíthatók. Ily tüzeléseknek mondja a törvény a rendszeres üzletből folyó szükséges tüzeléseket. Rendszeres üzletből folyó szükséges tüzelések. Hogy a tüzelés e kivételes intézkedés alá tartozónak tekintessék: két kellek kívánta­ tik meg. Először, hogy a tüzelés rendszeres üzletből folyó; másodszor, hogy szükséges legyen. Ily rendszeres üzlet lesz például bányászat, kohászat, meszvagy szénégetés, vagy téglagyártás, vagy gőzfürészelés stb. beren­ dezése. Az ez üzlet fenntartása, gyakorlása czéljából eszközlött tüzelé­ sek, épen mint az üzlet körül foglalkozó munkások tüzelései is, tagadhatatlanul egyszersmind szükségesek-, vagyis elkerülhetetleneks mellőzhetetleneknek tartandók.. XI. § . (Tűzoltás.) «A k i e r d ő b e n v a g y a n n a k k ö z e lé b e n e lh a g y o tt tü z e t talál, ta rto z ik azt le h e tő le g e lo lt a n i; h a p e d ig a zt e lo lta n i m ár n e m bírja, v a g y h á e r d ő é g é st v e s z észre v a g y a n n a k tu d o m á sá r a jut, ta rto z ik azt az ú tjá b a n eső le g e lső h á z la k o s a in a k tu d tá r a ad n i, e z e k p ed ig ta rto z n a k az e r d ő é g ésr ő l az e r d ő b ir to k o st v a g y a n n a k h á z n é p é t v a g y az e r d ő fe lü g y e le tté l m e g b íz o tt s z e m é ly z e te t h a la d é k n é lk ü l értesíten i, v a g y a le g k ö z e le b b i k ö z sé g i e lö ljá ró sá g n a k (le h e ­ tő le g a szolgab irón ak , m e z e i r e n d ő r -k a p itá n y n a k ) b ejelen ten i.)) Erdőégések megelőzése és elhárítása végetti intézkedések képe­ zik e szakasznak is tartalm át. Megkülönböztetendő benne négy eset. Az elsőt illetőleg ki van mondva s általa mindenki kötelezve arra, hogy ha erdőben, vagy közelében valahol tüzet talál, azt eloltsa. Ily esetben tehát mindenki köteles odahatni, hogy a minden felügyelet nélkül hagyott tüzet a parázsnak szét-szórása s eltaposása Klekner, erdőtörvény.. 2. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

(31) 18. vagy földdel való behintése, vagy vízzel foganatosított belocsolása utján elenyésztesse. Természetesen, lia mindez még eszközölhető! „Lehetőleg eloltani“ — úgymond a törvény. Mennyiben lehetetlen volna, ilyenre kötelezettség nincsen. A többi bárom esetre nézve a változó előzmények daczára a törvény parancsa ugyanegy. Közös kötelességül van t. i. kimondva, hogy mindenki tartozik az útjában eső legelső ház lakosaival tudatni azt, a) hogy erdőben vagy annak közelében elhagyott tüzet talált, melyet eloltani nem tudott; b) hogy erdő-égést vett észre; c) hogy erdő-égésnek jutott tudomására. Az a) és h) alatti eset egyszerű. A c) alatt érintett azonban csak úgy képzelhető, hogy az illető emberekkel találkozott, kik az égésnek már eloltására siettek s a tör­ vény őt kötelezi, hogy az útjában eső legelső ház lakosainak ezt tudtokra adja, hogy ilyeténképen az erdőbirtokos vagy háznépe, vagy az erdei felügyelettel megbízott személyzet annál biztosabban s min­ den haladék nélkül értesíttessék az erdő-égésről s így maguk is intéz­ kedhessenek az oltás iránti gondoskodás felől; vagy a legközelebbi község elöljáróságának (biró, polgármester, mezei rendőr-kapitány), ha lehet a szolgabirónak, minél bizonyosabban bejelentsék, hogy így más községek is tudomást szerezhessenek az erdő-égésről s segítségre kirendeltethessenek. Vagy pedig úgyis képzelhető, hogy például találkozunk valami emberrel, ki nekünk, mint lóháton vagy kocsin járóknak, az égést hírül adja s miután mi hamarébb érhetjük az utunkban eső legelső házat, az oltás iránti gyorsabb intézkedlietés végett mi is tartozunk az első ház lakosait a tűzről értesíteni. Mindezen esetek annál inkább figyelemre méltók, mert a ki az itt kifejezett törvénybeli meghagyások szerint nem cselekszik, veszé­ lyes mulasztás miatt kihágási eljárás alá kerülhet. A törvény továbbá az eloltliatlan tűzről vagy az erdő-égésről ily módon értesített ház lakosait ismét arra kötelezi, hogy ezek, már a körülményekhez képest, magát az erdőbirtokost vagy háznépét, vagy az erdőfelügyelettel megbízott személyzetet, még pedig haladék nélkül, tudósítsák; vagy, már mindenesetre ha ezt hamarább tehet­ nék, a tüzet, az égést a legközelebbi község elöljáróságának vagy a szolgabirónak bejelenteni el ne nmlaszszák.. © OEE Wagner Károly Erdészeti Digitális Szakkönyvtár 2018. Támogató: Földművelésügyi Minisztérium szerz.sz.: EVgF/255/2018..

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :