EGY KISÉRLETI PRESZTlZSVlZSGÁLAT TAPASZTALA TAI
HOSSZÚ KATALIN
A foglalkozások tekintélyének (presztizsének) vizsgálatával számos tőkés és szo—
cialista országban foglalkoznak (1). Hazánkban azonban napjainkig csak néhány
ilyen irányú kutatás volt. A társadalmi mobilitás vizsgálata szempontjábólye'rdekes annak tisztázása, hogy a különböző foglalkozásokat miként értékeli a lakosság. mert így megállapítható, milyen mobilitási lépéseket tekint kedvezőnek és melyeket ked- vezőtlennek. Ezért a Központi Statisztikai Hivatal tájékozódó vizsgálatot végzett an—nak megállapítására, hogy hazánkban végrehajtható-e ilyen felvétel, s ha igen, mi- lyen társadalmi rétegekben és milyen módszerrel valósítható meg.1 Emellett tudni akartuk. hogy a foglalkozások magyar rangsora mennyire hasonló más országoké- hoz, és alkalmazható—e Magyarországon a Donald J. Treiman által összeállított nemzetközi skála (2). Továbbá meg akartuk állapítani azt is. hogy a több ország presztizsrangsorából összeállított rangsor és a magyar foglalkozási presztizsrangsor között milyen szoros korreláció mutatható ki.
A PRESZTIZS SZOClOLÓGlAi ELMÉLETE
Bór világszerte mind többet foglalkoznak presztizsvizsgálattal, a presztizs egy—
séges. mindenki által elfogadott meghatározása még nem született meg.
Hazánkban először Leopold Laios kísérelte meg értelmezni a presztizs fogal-
mát (3).
Leopold szerint az egyéni presztizs (tehát nem" a foglalkozások presztizse) bizo—
nyos .,kedvező pszichológiai helyzet" eredménye. Az tehát. hogy valakinek a sze- münkben társadalmi tekintélye van, attól függ, milyen tapasztalatokat szereztünk vele kapcsolatban. Ahhoz, hogy valakinek presztizse lehessen előttünk — Leopold szerint -— legalább a következő három dolognak kell meglennie: érdeklődés. nehe—
zen hozzáférhető értékek. nem túl nagy és nem túl kicsi távolság. ((3) 20. és 40.
old.) A presztizs kialakításában nemcsak a belső értékek játszanak szerepet, ha- nem nagy szerepe van a megnyerő külsőnek, a jó modornak is. Ez a presztizs tehát nem egyetlen csoport, osztály presztizse, hanem csak egyetlen emberé, amelyet kedvező pszichológiai körülmények hoztak létre egy másik emberben vagy csoport- ban.
A foglalkozások presztizsvizsgálata esetébe n nem egyetlen ember, hanem adott
csoport. réteg. szakma presztizsére vagyunk kiváncsiak. Leopold szerint .,Az embe—rek általában nem a foglalkozást értékelik, hanem a vele foglalkozókat." ((3) 152.
i A vizsgálatot 1978-ban dr. Kulcsár Rózsával. (: Központi Statisztikai Hivatal csoportvezetőjével hajtot- tuk végre.
HOSSZÚ: KlSÉRLETl PRESZTIZSVIZSGÁLAT 1203
old.) Véleményem szerint az ilyen, egyénekből kiinduló társadalmi presztízs nem te- kinthető valóságosnak, hiszen a réteg presztízse nem függhet egy ember egyéni tu-
lajdonságaitól.
Max Weber nem az egyéni presztizsből kiindulva vezette le a társadalmi presz-
tízst. hanem a fogyasztással és az életmóddal (életvitellel) hozta kapcsolatba. ((4)
253. old.) A köztudatban, de a szakirodalomban is sokszor használják szinoníma—ként a társadalmi presztízst és a társadalmi státust, Léderer Pál élesen elhatárolja
egymástól ezt a két fogalmat. ((l) 19. old.) Szerinte a státus meghatározható bizo-
nyos paraméterek (képzettség, jövedelem, felelősség) alapján, a presztízs viszont csak az emberek véleményén keresztül ragadható meg. A foglalkozások presztízsét csak úgy tudjuk mérni, ha a különböző osztályokba, rétegekbe tartozó egyének vé- leményét megkérdezzük. Az egyének viszont -— ]. H. Goldthorpe és K. Hope véle—ménye szerint2 — ,.... a foglalkozásokat azon az alapon értékelték, amit tudtak (vagy gondolták, hogy tudnak) néhány olyan objektív sajátosságukról, amiről úgy vélték, hogy a foglalkozás általában vett ,jóságába' beleszámítanak" (260. old.). A gyakorlatban tehát nem is beszélhetünk egyértelműen a foglalkozások presztízsé- nek rangsoráról. de a jó foglalkozások rangsorát is érdemes vizsgálni, mert az egyes rétegek, csoportok véleménye különbözőképpen alakul aszerint is, hogy mit tekintenek jó foglalkozásnak. E különbség adódhat abból. hogy az egyes rétegek az egyes foglalkozásokat mennyire ismerik, és abból is. hogy szerintük mi tesz egy foglalkozást jóvá.
Tanulmányom célja is az, hogy e rétegek véleménye közötti eltéréseket meg—
vizsgáljam és megkiséreljem magyarázni.
Felvetődik a kérdés, hogy vajon volt-e és lesz—e mindig minden társadalmi for- mában presztízskülönbség az egyes foglalkozások között. Mindaddig, amíg az osz—
tályok között antagonisztikus ellentét van. egyértelmű. hogy az uralkodó osztályok presztízse magasabb az elnyomott osztályokénál. A szocializmusban, az osztályok közötti antagonisztikus ellentét megszűnésével ez a viszonylag egyértelműen meg- határozható presztizskülönbség is megszűnik. Nem szűnik meg azonban az egyes foglalkozások közötti olyan különbség, hogy egyesek magasabb, mások alacso- nyabb jövedelmet biztosítanak. hogy eltérők a munkakörülmények, a foglalkozási karrier lehetőségei stb. A differenciáló juttatási rendszer létrehozza a státuskülönb- ségeket, és ennek következményeként kialakul az emberek tudatában az egyes fog—
lalkozások eltérő presztízse.
Érdemes megvizsgálni, hogy az egyes országok társadalmi presztízsskálája kö—
zött van-e hasonlóság, és az esetleges különbségek milyen tényezőkre vezethetők vissza;
A különböző országok presztízsskálájának hasonlóságát az egyes szociológu- sok eltérő módon magyarázzák. E különböző vélemények két elméletben foglalhatók össze.3 Az egyik elmélet képviselői az ipar fejlettségére vezetik vissza a különböző országok presztizsrangsorának azonosságát. Véleményük szerint nem az ország kul- turális sajátosságai, történelmi hagyományai, társadalmi rendszere befolyásolják a presztizsskála alakulását. hanem arról van szó, hogy az iparilag egyformán fejlett országokban a foglalkozások presztizsrangsora 'feilettségükből következően. meg- közelítőleg azonos. A másik elmélet képviselői szerint ... .. minden egyes országon vagy kultúrán belül a megkülönböztető helyi értékrend lényegi különbségeket idéz elő..:" (98. old.) a foglalkozások értékelésében. lgy például az ipari munkások
? Goldthorpe. John H. —- Hope, Keith: A foglalkozások minősítése és a foglalkozáspresztizs. Megjelent:
(1) 250—268. old.
3 Inkeles, Alex -— Rossi, Peter H.: A foglalkozási presztizs nemzetközi összehasonlitása. Megjelent: (1) 97—118. old.
3-
1204 HOSSZÚ KATALIN
presztizse a Szovjetunióban sokkal magasabb, minta Német Szövetségi Köztársa- ságban,
Az országok presztizsskálája közötti eltérést azzal magyarázhatjuk. hogy a rangsorolásnál az egyes összetevők különböző súllyal szerepelnek. Annak megál—
lapítása végett, hogy mi lehet az oka e súlyozásbeli különbségnek. meg kellene vizs—
gálni országonként az egyes foglalkozások történelmi alakulását. a helyi sajátossá- gokat, az egyes országok eltérő kulturális adottságait.
A VIZSGÁLAT ELÖKÉSZlTÉSE
A nemzetközi vizsgálatok tapasztalatait figyelembe véve, a vizsgálat során mi is a megkérdezéses módszert alkalmaztuk, ezen belül is a szóbeli megkérdezéstj Azért döntöttünk így, mert a kérdőíves módszerrel szemben a személyes kikérdezés.
beszélgetés során jobban meg lehet magyarázni a megkérdezettnek (: felvétel cél—
ját, világosabbá lehet tenni magát a kérdést, a foglalkozásokat szükség esetén be lehet mutatni. emellett kis mintaelemszámnál a szóbeli megkérdezéses vizsgálat
lebonyolítása nem okoz nehézséget.
Annak eldöntéséhez. hogy mit kérdezzünk, szükségünk volt a presztizs fogal- mának meghatározására. A presztizs ,,dimenziőit" többek között Murray Thomas határozta meg. Ezek: a hatalom, a jövedelem és más anyagi előnyök, a fogl-alko—
zás fontossága, az iskolai végzettség. a munka szellemi és fizikai jellege. a munka hasznossága/* Voltak olyan presztizsvizsgálatok, amelyekben az egyes dimenziókat — külön kérdésként tették fel.5 Mi úgy döntöttünk, hogy nem az egyes dimenziókat kér- dezzük külön, hanem arra kérjük meg a vizsgálatban részt vevőket, hogy rangsorol—
ják a foglalkozásokat aszerint, hogy melyiket tartják jobb, illetve kevésbé jó fog- lalkozásnak. A rangsorolás megkönnyítése céljából a foglalkozásokat egyenként kis kártyákra írtuk. Ezek segítségével egyszerűbb a rangsorolás. mintha adott listán kellene a foglalkozásokat számozással rangsorolni. Ezzel a módszerrel a vizsgálat kicsit játékosabbá is válik, és nem okoz nehézséget a sorrend változtatása sem. En- nél az eljárásnál nem befolyásolja a megkérdezetteket az előnyomtatott sorrend.
A megkérdezés során felhívtuk a megkérdezett személy figyelmét arra, hogy a fog- lalkozás megítélésekor gondoljon a jövedelemre, a munka érdekességére. a mun—
kakörülményekre, a munka megbecsültségére, hasznosságára, és ezek figyelembe- vételével alakítsa ki az adott foglalkozások rangsorát. A nemzetközi presztizsvizs- gálatokban a rangsorolandő foglalkozások száma 13—90 között mozgott, leggyak—
rabban 20—30 foglalkozás rangsorolását kérték. Mi az átlagosnál több. 41 foglalko- zás rangsorolását kértük. A vizsgálat kísérleti jellegű volt, és azért szerepeltettünk 41—féle foglalkozást. hogy megtudjuk, képesek—e a megkérdezettek ennyit rangso- rolni. A feldolgozás pontozással történt, az első helyre tett foglalkozás 100 pontot,
a 2. helyre tett 97,5 pontot és így tovább. vagyis minden további foglalkozási rang—
sorhely 2.5 ponttal kevesebbet (az utolsó 0 pontot) kapott.
A presztizsvizsgálatnál természetesen lényeges, hogy a megkérdezett szemé- lyek ismerjék az osztályozandó foglalkozásokat. Ezért a leggyakrabban előforduló
foglalkozások közül választottuk ki azt a 41-et, amelyet rangsoroltatni kívántunk.
Arra is törekedtünk, hogy a foglalkozások között olyan arányban szerepeljenek fi—
zikai és szellemi foglalkozások - és ezeken belül az egyéni fo glalkozási főcsoportok
-— mint amilyen az összes foglalkoztatáson belüli arányuk. Az 1970. évi népszám-!
4 Murray, Thomas R.: A foglalkozási presztízzsel kapcsolatos strukturalista álláspont Felülvizsgálata, Meg- jelent: (1) 129—134. old.
5 Sarapata, Adam —- Weselowski. Wlodzimierz: A foglalkozások értékrendje a varsói lakosok szerint. Meg—
jelent: (1) 163-181. old.
KlSÉRLETI PRESZTIZSVIZSGALAT 1205
lálás adataiból számítva az egyéni foglalkozások 74 százaléka fizikai, 26 százalé- ka szellemi. Ezért a 41 foglalkozásból arányosan 30 fizikai és 11 szellemi foglalko- zás. Az egyéni foglalkozási főcsoportok arányait is figyelembe véve választottuk ki
a 41 foglalkozást. _
Kísérleti vizsgálatunkban nem törekedtünk arra, hogy a megkérdezettek repre- zentatív mintát alkossanak, hanem csak arra, hogy amennyire lehetőségünk enge- di. minden rétegből körülbelül rétegarányosan kérdezzünk meg egyéneket. Elegen- dőnek tartottuk, ha 100 egyént megkérdezünk. Válaszaikból megállapítható. van-e valami általános eltérés az egyes rétegek véleménye között, érdemes—e majd repre- zentatív vizsgálatot folytatni e témakörben.6 Nemcsak arra voltunk kiváncsiak. hogy az egyes rétegek véleménye különbözik-e, hanem arra is, hogy a rangsorolás el—
tér—e aszerint, hogy valaki városban vagy egyéb településen lakik. 35 éven aluli vagy felüli, férfi-e vagy nő. A minta kialakításakor ezeket a szempontokat is figye-
lembe vettük.
A VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI
A vizsgálatot több helységben. illetve különböző szerveknél végeztük. hogy min- den rétegből megfelelő számú egyént tudjunk megkérdezni. A vizsgálat helyei Sár—
pilis község, a Ganz Villamossági Művek. az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem voltak. Sárpilisen kezd- tünk, ahol 3—4 nap alatt 40 embert kérdeztünk meg. Sajnos csak néhány mezőgaz—
dasági fizikai foglalkozású került a mintába, a megkérdezettek nagy része a me- zőgazdasági termelőszövetkezetben nem mezőgazdasági munkakörben, például mint darus, egyéb gépkezelő dolgozott. Elképzelésünk szerint azonban alig lehet nagy különbség a termelőszövetkezetben dolgozó mezőgazdasági fizikai és nem mező- gazdasági fizikai munkások véleménye között, inkább a munkahely és a lakóhely hat a szemléletre és nem az egyéni foglalkozás (különösen egy kis faluban).
Amikor a vizsgálatot elkezdtük a presztizs definíciója még nem volt végleges.
Ezért általában azt tudakoltuk, mit tart a megkérdezett személy ,.jó" foglalkozás- nak, s felsoroltuk az említett szempontokat. kérve. hogy ezek figyelembevételével rangsoroljon. Kerestük a megfelelő kifejezést, amellyel a ,,presztizs" körülírható.
Kérdésfeltevéskor több szót soroltunk fel, úgymint: közmegbecsülésnek örvendő, rangos, befolyásos. tekintélyes, elismert. Legmegfelelőbbnek a tekintély mutatko—
zott. e szó hallatára értették meg a legtöbben, mit kívánunk.
Úgy is fel lehet tenni a kérdést —— az életkortól függően —, mi lenne a megkér- dezett személy, ha most választhatna foglalkozást, vagy milyen pályát szán gyerme- kének, s ennek megfelelően rakja sorrendbe a foglalkozásokat. Az ilyen kérdés- feltevés esetén azonban a nők csak azokat a foglalkozásokat rangsorolják, amelyek nem kifejezetten férfi foglalkozások — így például kihagyják a sorból a kubikost, vájárt. rakodómunkást, amelyekben önmagukat nem tudják elképzelni —.
ugyanúgy a férfiak is kihagyják (: kifejezetten női foglalkozásokat (ápoló, gyors- és gépíró, szövő). Általános jelenség, hogy az emberek — különösen a betanított és a segédmunkások — nem tudnak elvonatkoztatni X agronómustól, Y orvostól. Z mű- vezetőtől, amikor a kártyán a foglalkozás nevét meglátják, és így nem ,,az" agronó- must teszik a rangsor bizonyos helyére, hanem X agronómust. (Ez a rangsorolási mód a Leopold által elképzelt társadalmi presztizsnek felel meg.) Ez a szubjektivitás
5 Más országokban végzett presztizsvizsgálatok sem alkalmaztak mindig reprezentativ mintát, mert egye- sek szerint a nem reprezentatív mintából kapott válaszok ls kielégítően jellemzik a kérdéses ország presztizs- rangsorát. (Lásdv: Hodge, Robert W. -— Treiman, Donald !. — Rossi. Peter H.: A foglalkozási presztizs össze-
hasonlító vizsgálata. Megjelent: (1) 119—128. old.)
1206 HOSSZÚ KATALlN
azonban érthető, hiszen egy kis faluban az emberek általában csak egyetlen or- vost. agronómust ismernek. és így nehéz elszakadniuk a velük kapcsolatos tapasz—V talatoktól. A torzítások elkerülése végett szükséges minél jobban megértetni. hagy ne ,,Y" orvosra gondoljanak, hanem próbálják felidézni, amit eddig az orvosokról hallottak ismerősöktől, rádióból, tv-ben láttak. vagy újságban, folyóiratban olvastak, s ezek alapján alakítsanak ki magukban képet az adott foglalkozásról. Ajánlatos arra kérni a rangsorolót. hogy először csak három csoportba rakja szét a foglalkozá- sokat — jó, közepes, rossz foglalkozás szerint -—. és azután ezeken a csoportokon
belül rangsoroljon.7
Több ízben előfordult, hogy csak egy-két foglalkozást emeltek ki, s azt mond—
ták, hogy a többi foglalkozás számukra egyforma. llyen esetben hosszabb beszél-
getésre volt szükség. hogy képet kapjunk (: megkérdezett személy véleményéről.'Egy
esetleges nagyobb vizsgálat szempontjából fontos tapasztalat. hogy a 41 foglalko-zás túl sok. Nemcsak a rangorolás nehézsége miatt (a megkérdezettek ,.megijed—
nek" ilyen sok foglalkozástól), hanem a feldolgozás. értékelés szempontjából is.
5—10 pontos különbségek —— különösen a presztizsrangsor közepén -— nem jelente—
nek lényeges eltérést. Vannak olyan foglalkozási megnevezések, amelyeket sokan nem értettek pontosan. llyen például a ,.mezőgazdasági önálló". E népszámlálási
kategória helyett inkább a ,.maszek paraszt" elnevezés volt közérthető. Előfordult,
hogy túl tágnak találtak egy foglalkozási meghatározást, így például megjegyez- ték. hogy nem mindegy milyen mérnökről van szó, egy ,,kis" üzemmérnökről vagy egyetemen dolgozó kutatómérnökről. (Ez a tapasztalat felveti azt a kérdést, vajon nem lenne-e érdemes a foglalkozási csoportokon belül is megvizsgálni a presztizs—rangsort.) Ilyen esetben meg kellett kérnünk a vizsgálat alanyait, hogy ne a szél—
sőséges esetekre gondoljanak, hanem az átlagra.
Többször előfordult, hogy az emberek saját foglalkozásukat a rangsor végére tették. Ennek talán az a magyarázata, hogy ezt ismerik a legjobban, és esetleges munkahelyi vagy egyéb problémák miatt jobban előtérbe kerülnek a foglalkozás hátrányos oldalai, mint előnyei. A kevésbé ismert foglalkozásoknál viszont a hason—
ló lehetséges hátrányokat — ismeretük hiányában — nem veszik figyelembe.
A vizsgálat többi helyszínén is hasonló tapasztalatokat szereztünk, mint Sárpi—
lisen. Említésre méltó még az a túlzottan jövedelemcentrikus szemlélet, amely kü—
lönösen a munkások körében jellemző. Hallottam szakmunkásról, aki a magasabb jövedelem miatt segédmunkás lett, beszéltem gyors- és gépírónővel. aki az alacso- nyabb fizetés miatt lemondott pedagógusi hivatásáről. A társadalom szempontjából káros ez a szemlélet, nem lehet azonban csodálkozni azon, hogy valaki alacso—
nyabb szakképzettséget igénylő, de magasabb jövedelmet biztosító állást választ.
ha tanult szakmája sem anyagi. sem szakmai téren nem elégíti ki. A jövedelem szempontja a presztizsrangsor kialakításában döntő szerepet játszik. Azokat a fog-
lalkozásokat értékelik többre, ahol magasabb keresetet lehet elérni.
AZ ADATOK FELDOLGOZÁSA
A feldolgozás első lépéseként a megkérdezettek által összeállított 100 presz—
tizsrangsor közül kihagytuk azt a hatot. amelyek hiányosak voltak, túlzott szubjek- tivitást vagy véleményhiányt tükröztek. lgy végül 94 rangSOr állt rendelkezésre. A mintát igyekeztünk úgy kialakítani. hogy bizonyos szempontok szerint elemezhető le- gyen. Például a megkérdezettek 50 százaléka 35 év alatti. 50 százaléka 35 év felet—
7 Volt olyan vizsgálat is, amelyben a rangsorolás helyett csak a foglalkozások 5 kategóriába való be- sorolását kérték. (Lásd a 6. lábjegyzetben idézett tanulmány 165. old.)
KlSÉRLETl PRESZTIZSVIZSGÁLAT
1207
ti, 48 százaléka nő. 52 százaléka férfi. 39 százaléka községi, 61 százaléka buda- dapesti lakos volt.
A vélemények szórása — feltehetően a kis minta miatt — nagy. átlagosan 21 körül mozog. Ezt a későbbiekben egy nagyobb reprezentatív vizsgálattal csökken- teni lehet, de így is látszik bizonyos foglalkozások esetében a vélemények nagyfokú
hasonlósága (általában a rangsor elején és végén).
A PRESZTlZSRANGSOR ELEMZÉSE
Az összesített — 94 megkérdezett véleményét tükröző — presztizsrangsor (lásd az 1. tábla utolsó két oszlopát) általános tanulsága, hogy az egyes foglalkozásokat űző társadalmi rétegek többnyire a várt sorrendben kerültek a rangsorba, de ezek a rétegek presztizs szempontjából nem homogének, igen jelentős átfedések vannak közöttük. Mint a továbbiakban látni fogjuk, egyes szellemi foglalkozásokat sokszor megelőztek szakmunkás foglalkozások. A mezőgazdasági fizikai foglalkozások — némileg várakozósunkkal ellentétben — megelőzték a betanított munkás és a se- gédmunkás foglalkozásokat. Ennek az a magyarázata. hogy a mezőgazdaságnak a korábbinál jobb helyzete, a mezőgazdasági fizikai munka anyagi ösztönzése miatt
ezek a foglalkozások az utóbbi években kívánatosabbak lettek, mint a képzettséget
nem igénylő ipari fizikai munka.
A presztizsrangsorban az első helyeket az értelmiségi foglalkozások foglalják el. Ezek között is az első az orvos. Az orvosi foglalkozás abszolút elsőségét azzal magyarázhatjuk. hogy ez olyan foglalkozás, amelyet mindenki ismer. élete során mindenki kapcsolatba kerül vele. Ezenkívül jól fizetett. felelősségteljes, fontos fog- lalkozás, s bizonyos történelmileg kialakult tisztelet is övezi. Tehát a presztizs di- menzióinak bármelyikét tekinti a rangsoroló elsődlegesnek, az orvos foglalkozás min- den szempontból a rangsor élére kerül.
A második helyre az egyéb szellemi foglalkozások kerültek. Itt már nem eny- nyire egyezők a vélemények, nagy a különbség a nők és a férfiak által adott rang—
sorolási pontszámok között. A harmincöt éven felüli férfiak által megállapított rang—
sorban pedig a szakmunkás foglalkozások megelőzik az egyéb szellemi foglalkozá- sokat.
A harmadik helyet a presztizsskálában a szakmunkás foglalkozások foglalják el.
Közülük kiemelkednek a divatos szakmák, mint például az elektroműszerész. a mo- torszerelő, a villanyszerelő. A második és a harmadik helyet elfoglalt csoportok kö—
zött a legnagyobb az átfedés. Nagyon sok szakmunka került az egyéb szellemi fog- lalkozások elé, elsősorban az előbb említett divatos szakmák. E két réteg pontszá—
mainak keveredése is mutatja. hogy közeledik egymáshoz a szakmunkások és az egyéb szellemiek munkájának társadalmi értékelése.
A szakképzetlen munkákat a rangsorban megelőzi a kisiparos és a kiskereske- dő csoport. Ez a csoport sem került egyértelműen a szakmunkások mögé, mert van—
nak olyan hagyományos. ma nem divatos szakmák. amelyek alacsonyabb pontszá- mot értek el. lgy például a kisiparosokénál alacsonyabb pontszámot kapott a ko- vács, az asztalos. a szövő szakmunka.
Az önálló kisiparos és kiskereskedő foglalkozásokat követik a rangsorban a vi- szonylag jól fizető mezőgazdasági fizikai foglalkozások. A mezőgazdasági fizikai
munkák sem határolódnak el egyértelműen az ipari fizikai munkáktól. A mezőgaz-
daság gépesítésével egyre inkább közeledik ez a munka az ipari munkához.A rangsor végén a betanított és a segédmunkások vannak. Ezek közül homogé- nebb a segédmunkások csoportja, mely egyértelműen az utolsó helyre került.
Foglalkozás Értelmiségi Agronómus.. Mérnök... Közgazdász.. Orvos.. Tanár(általánosiskolai) Egyébszellemi Művelető... Tanácsielőadó. Ápoló.... Könyvelő.. Gyors-ésgép:0 Bér-elszámoló. Szak—ésbetanított Vájár.... Lakatos... Motorszerelő.. Kovács.... Elektroműszerész Asztalos... Szövő.... Szabó,varrónő. Nyamdúsz... Villanyszerelő. Kőműves... Kubikos... Növénytermelő. Állotgondozó. Traktoros... Gépkezelőx.. Kocsis.... Boleladó.. Fodrász... Pincér.... Autóbuszvezető. Postás.... Kalauz.... Dorus..... Segédmunkc'is Takarító... Rakodómunkós Házfelűgyeló.. Unóllók Kisiparos... Kískeraskedő.. Mezőgazdaságiönóll
x
AnőlszellemiAnőifizikaiAférfiszellem!
Afoglalkozásoktekintélyrangsoraésátlagospontszáma(:megkérdezettekvéleményeszerint Aférfifizikai
% e a
8 8 §
O.".
N a
00
? tn
; F 34
.31,4
"Ji
aa
83
" "?.
8 E
edd—d hon
38338538
S
ÚCODOF'OOO
39. 26. 41. 36. 40. 24. 14. 27.
G$§8§ 888228 823$SS$823G5333333$3388$
ÚOBG'D n—famcuo MOONPMÚNODFü'OOVF-VIDOMDPNO 000
333 33.:§
_N—o
dolgozókértékítéleteszerinti
ne 33958
"Né—m
23300—
es
non—r run
"mi
N 17. 12. 16. 9. 30. 24. 11. 18. 37.
3333333
32. 19. 21. 39. 35.
m ':nm
m33—8w
31. 10. 33. 36. 23. M. mi a. n %:um
*h%%0
"l'-":T'i'to66€S€£""""'
v—n—o—nohnmooNr—wngg _ _ geo
'O
car-MN GMO
nöm
mma- 86—
,,F
3
"! .
83
*o
sorszám[pontszám]sorszámIpontszám]sorszám!pontszám*sorszámIpontszám 11. 13. 19. 25. 30. 41. 32. 14. 10. 12. 34. 40. 36. 39. 33. 37. 17. a:
sorszóm
mnwoo ommoao
hason vonná
.:
IN
enim—uri Homo __
353833
883§§3253838%3
á
S§§§§áááááá᧧á§iáááááüa
15.
thhnNncoOhNMchoN'OWODW'O COD Nina-
Eüá 383
1.tábla Avélemények általanosítása
SE$88
33555 'áá
'ás 1ZB
pontszám
OIHNNOs NMONFID warO§ONOOVM§DDG
HOSSZÚ KATALlN
KlSÉRLETi PRESZTIZSVIZSGALAT
1209
A foglalkozási csoportok és nemek szerinti presztizsrangsorok
A társadalmi rétegeket tekintve egy helyen mutatkozik kiugró különbség a nők és a férfiak rangsorolása között. A férfiak rangsorában a szakmunkás réteg a má—
sodik helyen áll, ezzel szemben a nők rangsorában megelőzi ezt az egyéb szellemi foglalkozásúak rétege. A rétegen belüli többi különbség a foglalkozások férfi. il- letve női jellege szerint alakul. A fizikai foglalkozások közül a nők azokat értékelik többre, amelyek kifejezetten női vagy női jellegű foglalkozások, például bolti el—
adó. fodrász, szabó. Ezzel szemben a férfiak a nehéz fizikai, kifejezetten férfias fog—
lalkozásoknak (például vájár, kovács. rakodómunkás, mezőgazdasági fizikai fog—
lalkozások) adtak magasabb pontszámot.
A szakma szerinti presztizsrangsorvizsgálatánál a nők esetében az értelmiségi és az egyéb szellemi réteget, valamint a szakmunkás és a betanított munkás réteg véleményét együttesen vizsgáltuk. A segédmunkások rangsorolását kihagy-
tuk a foglalkozásonkénti elemzésből, mert ezek nagy része lejegyezhetetlen, érté-
kelhetetlen volt, a fentmaradó rész pedig kicsiny elemszáma miatt elemezhetetlen.A kis elemszám miatt a foglalkozásonkénti elemzésből a kisiparosok és a mezőgaz- dasági fizikai foglalkozásúak is kimaradtak. de az életkor és a lakóhely szerinti, va—
lamint az összesített presztizsrangsorban az ő véleményük is szerepel.
Általános tapasztalatként elmondható a nők esetében, hogy a szellemi dolgo- zó nők véleménye sokkal egyöntetűbb, mint a fizikai dolgozóké. Ezt az átlagoshoz mérten alacsonyabb szórás mutatja. A szellemi dolgozók rangsorolásában a szórás jóval 10 alatt van. a fizikai munkásnők véleménykülönbsége egyes esetekben — mint például a közgazdász foglalkozás esetében — 20 pont fölötti eltérést mutat. Ezaz—
zal magyarázható, hogy a fizikai dolgozó nők kevésbé ismerik az értelmiségi foglal- kozásokát, s bár az ő rangsorukban is az első helyeken szerepelnek ezek a fog—
lalkozások, alacsonyabb pontszámot adtak nekik, mint a szellemi dolgozó nők. A szak- és betanított munkásnők rangsorában egyedül az orvos ért el 90.11 pontot, ez—
zel szemben az értelmiségi és egyéb szellemi foglalkozású nők rangsorában az el—
ső 4 foglalkozás 90 feletti pontszámot kapott. igen érdekes és jellemző jelenség, hogy a szakmunkás és a betanított munkásnők rangsorában a könyvelő a 3. helyre került, megelőzve a közgazdászt, a tanárt. Ennek feltehetően az a magyarázata.
hogy a szellemi foglalkozású nők az értelmiségi foglalkozásokat maguk számára el—
érhetőnek látják. viszont a szak- és betanított munkásnők számára az egyéb szel—
lemi munka (könyvelés, bérelszámolás) jelenti a feljebb lépés reális lehetőségét. A presztizsrangsorok különbözőségét tehát nemcsak a presztizs dimenzióinak külön—
böző súlya okozza. hanem befolyásolja az egyén származása, helyzete, előrelépé- sének reális lehetősége is.
A fizikai foglalkozások rangsorolásánál szembetűnik, hogy a szellemi dolgozók a nagyobb szaktudást, ügyességet igénylő ún. divatos szakmákat értékelik maga- sabbra. Ezzel szemben a fizikai munkásnők azokat a foglalkozásokat értékelik ma—
gasabbra, amelyek kevesebb szaktudást, de több fizikai erőt kívánnak, mint példá—
ul kubikos, rakodómunkás. Érdekes, hogy a ..borravalós" szakmákat (pincér, fod- rász) a fizikai dolgozók értékelték többre, náluk e két foglalkozás a 6., illetve 9. he—
lyen áll, a szellemi dolgozók rangsorában viszont a 16., illetve a 18. helyet foglalják el. Ez valószínűleg abból ered. hogy a szak— és betanított munkásnők a presztizs- rangsor összeállításakor nagyobb súlyt helyeznek a presztizs anyagi, jövedelmi di- menziójára, mint a szellemi foglalkozásúak.
Érdemes felfigyelni azokra a pontszámbeli különbségekre is, amelyek a mező- gazdasági munkák rangsorolásánál tapasztalható. Mindhárom mezőgazdasági
1210 HOSSZÚ KATALlN
munkát a fizikai dolgozók értékelték magasabbra. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy a fizikai dolgozók általában magasabbra értékelik a nehéz fizikai,
kevés szellemi energiát igénylő munkákat, amelyek közé sorolhatók a mezőgazda- sági munkák is. A másik ok valószínűleg az, hogy a jelenlegi szak-. illetve betanított munkásnők nagy része mezőgazdasági fizikai származású, vagy ő maga is a mező- gazdaságból került az iparba. Ezért jobban ismerik ezt a foglalkozást, jobban be-csülik e nehéz munka végzőit.
A férfiak esetében együtt vizsgáltuk az értelmiségi és egyéb szellemiífaglalko-
zásúak rangsorát, a másik csoport a szakmunkások csoportja volt. A segédmunká- sok, a mezőgazdasági fizikaiak (és a férfiak esetében a betanított munkások) véle- ményét -— hasonló okokból mint a nők esetében - kihagytuk a szakmák szerintielemzésből. A férfiak véleményét vizsgálva, az értelmiségi foglalkozásokat tekintve
ugyanaz állapítható meg, mint a nők esetében: a szellemi dolgozók értékelik több—re ezeket a foglalkozásokat. egyedül az arvos pontszáma magasabb a szakmunká—
sok presztizsrangsorában. A férfi szakmunkások, nem úgy, mint a nők, átlagosan alacsonyabb pontszámot adtak az egyéb szellemi munkáknak. Ez természetes is,
hiszen a férfi szakmunkások többsége többre értékeli a .,jó" szakmunkát, mint az _ irodai munkát, amely általában női foglalkozás. és kevesebbet lehet vele keresni.
A művezetői állást sem tartják különösen jónak, ezt tükrözi, hogy egyes szakmun—
kák pontszáma megelőzi a művezetői beosztás pontszámát.
lgen érdekes megfigyelni, hogy a köztudatban ,,pénzes" szakmákként ismert foglalkozások a szakmunkások rangsorában mennyire kiugróan magasabb pont—
számot kaptak, mennyivel előbbre kerültek a fizikai foglalkozású férfiak rangsorá—
ban, mint a szellemi dolgozókéban. lgy például a fizikai dolgozók rangsorában a pincér a 10., a kiskereskedő a B.. a szellemi dolgozókéban viszont a pincér a 31., a kiskereskedő a 27. Vannak olyanok is. akiknél a presztizs összes többi dimenzió—
ját elnyomja a jövedelem nagysága. s a mások által lenézett, utolsó helyre tett (ta—
karító) foglalkozást a rangsor elejére teszik —- vélt vagy valóságos — magasabb ke—
resete miatt. Ez a szemlélet nem általános, de a szellemi és a fizikai dolgozók által megállapított rangsort összehasonlítva nem lehet véletlen. hogy az utóbbiak rang—
sorában szerepelnek magasabb pontszámmal a jobban jövedelmező szakmák. A nőkhöz hasonlóan a férfiak közül is a szakmunkások értékelik többre a mezőgazda- sági fizikai munkát, így magasabb pontszámot kapott tőlük a növénytermesztő, az állatgondozó és a mezőgazdasági önálló foglalkozás is.
A lakóhely szerinti presztizsrangsorok
Lakóhely szempontjából a megkérdezetteket két csoportra osztottuk, községi
és budapesti lakosokra (a községi lakosok legnagyobb része sárpilisi). A két rang—
sor közötti különbségeket (lásd a 2. táblát) vizsgálva szembetűnik, hogy az egyéb
szellemi foglalkozások kiugróan magasabb pontszámot kaptak a községekben la- kóktól, mint a budapestiektől. A községi lakosok számára még mindig magasabb pozíciót jelent az irodai foglalkozás, mint a városi ember számára. Sok fiatal vá- gyódik vidékről a nagyobb városokba, s számukra — különösen a lányok számára— az irodai munka jelenti az előrejutás. a városba kerülés lehetőségét.
Érdekes, hogy egyes mezőgazdasági foglalkozásoknak a városban lakók adtak magasabb pontszámot. így például a növénytermelő a községekben 32.5, Budapes- ten 43.9, a mezőgazdasági önálló a községekben 25.ó. Budapesten 46.8 pontot ka- pott. Ez valószínűleg azzal magyarázható. hogy a városi ember a mezőgazdasági foglalkozásnak az előnyösebb oldalait (például a tényleges vagy vélt jövedelmet) veszi figyelembe. viszont a vidéki ember jobban ismeri e munkák nehézségeit. Van—
KlSÉRLETl PRESZTIZSVIZSGÁLAT
121 1
nak olyan foglalkozások, mint például a pincér. a fodrász, a kiskereskedő, a kisipa—
ros. amelyek a községekben nem gyakoriak, vagy mások a jellemzőik, ezek vidéken kisebb pontszámot értek el. Ezzel szemben vannak olyan foglalkozások, mint a pos- tás, a kalauz, amelyek a községekben értek el magasabb presztizspontszámot. Ez talán azzal magyarázható, hogy a postást, a városba vivő autóbusz kalauzát min- denki ismeri, ez a két foglalkozás köti össze a kis falut a várossal. a külvilággal.
2. tábla
A budapesti és a községi lakosok véleményének eltérése
A községi lakosok ! A budapesti lakosok véleményéből összegezett
Foglalkozás '
, átlagos , átlagos
sorszam pontszám sorszam pontszám
Könyvelő . . . . * . 7. 73,0 13. [ 59,l
Bérelszámoló . . . . 165. 56,3 28. 41,4
Növénytermelő . . . 34. 32.5 27. l 43,9
Mezőgazdasági önálló. 37. 25,6 23. l 46,8
Postás . . . 21. 45,1 33. ! 332
Kalauz . . . 35. 29,2 36. 21,8
Kisiparos . . . 31. 36,1 18. l 54,9
Kiskereskedő . . . . 27. 42.3 10. ; 62,4
Az életkor szerinti presztizsrangsorok
A kor szerinti csoportosításban csak néhány foglalkozásnál mutatható ki ki- sebb-nagyobb eltérés.
3. tábla
Néhány kiemelt foglalkozás presztízse a 35 év alattiak és felettiek rangsorából
A 35 év alattiak l A 35 év felettiek véleményéből összegezett
Foglalkozás
, átlagos , átlagos
SOTSZGm pontszám sorszam pontszám
Agronómus . . . . 4. 83,6 4. 78,4
Közgazdász . . . . 3. 862 5. 78,3
Motorszerelő . . . . 12. 60,5 8. ó9,l
Nyomdász . . . 8. 62.9 15. 54.7
Postás . . . . . . 35. 27,8 27. 43,6
Rokodómunkás . , . 38. 17,7 36. 27,0
Hózfelügyelő . . . , 39. 15,7 38. 24,4
A különbségek igen érdekes és jellemző módon aszerint alakulnak, hogy me- lyek voltak a régen magasabb presztízsű szakmák, és melyek a ma divatos foglal—
kozások. lgy például az értelmiségi foglalkozások közül -—- amelyeket a 35 évnél fia—
talabbak általában csak 1—2 ponttal értékeltek magasabbra — magasabb pont- számmal emelkedik ki a fiatalabbak ranglistájából a közgazdász és az agronómus foglalkozás. E két foglalkozásnak az idősebbek valószínűleg azért adtak kevesebb
1212 HOSSZÚ KATALIN
pontszámot. mert viszonylag újabb foglalkozások -— nem úgy, mint például az or- vos, a mérnök —, s régebben, az 1950-es években ezek alacsonyabb presztízsű, nem kifejezetten megbecsült foglalkozások voltak, s ma még mindig tükröződik ez az alacsonyabb presztizs az idősebbek értékítéletében.
Az értékek lassú átalakulásáról árulkodik például az is. hogy a postás a 35 éven felüliektől jóval magasabb pontszámot kapott, mint a fiataloktól. Régen, kü- lönösen a második világháború előtt az olyan ..biztonságos". állandó fizetéssel rendelkező, nyugdíjat biztosító állami állások. mint a postás. a vasutas, sokkal ma- gasabb presztízzsel rendelkeztek, mint ma. amikor már minden foglalkozás ..bizton—
ságos", sehol sem fenyegeti az embereket a munkanélküliség. E régi. magasabb te- kintélyét őrizte még meg a postás foglalkozás a 35 év felettiek gondolatvilágában.
A 35 év feletti korosztály általában többre értékeli a segédmunkát és a szakkép- zetlen fizikai munkát, mint például a rakodómunkást, a takarítót. A fiataloktól a se- gédmunkák átlagosan 15.4 pontot, az idősebbektől viszont 21,0 pontot kaptak. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy az idősebbek közül feltehetően többen kezd- ték pályájukat nehéz fizikai munkával. mint a fiatalok közül.
A társadalmi átrétegződés és a foglalkozások presztizse
A társadalmi mobilitás és a foglalkozások presztízsének együttes vizsgálatakor
arra törekedtünk. hogy számszerűen is igazolható legyen az a feltevésünk, amely szerint a társadalmi mobilitás iránya és a foglalkozások presztizse között kapcsolat mutatható ki. A vizsgálat során az 1973-es mobilitásvizsgálat azon tábláiból indul—tunk ki, amelyekben az összeírt személyek 1973-es foglalkozását hasonlítják az apa 1938. évi foglalkozásához.
A mobilitás nagyságának megállapításához kiszámítottuk, hogy a dolgozók hány százaléka folytatta apja foglalkozását, majd ezt 100 százalékból levonva meg- kaptuk a mobil egyének arányát; ez ó4,3 százalék volt. A presztizsvizsgálatban meg—
állapított rangsor alapján (lásd a 4. táblát) meghatároztuk a mobilok közül azok arányát. akik egyértelműen felfelé, illetve lefelé voltak mobilok, és azokét, akik ese—
te'ben nem lehet egyértelműen eldönteni. hogy mobilitásuk emelkedésnek vagy süllyedésnek tekinthető-e. Felemelkedésnek tekintettük, ha az egyén az egyéb szel- lemi. a kisiparos. a szakmunkás, a betanított munkás, a segédmunkás, a mezőgaz—
dasági fizikai rétegből vezető, értelmiségi rétegbe került át, vagy a betanított mun- kás, a segédmunkás, a mezőgazdasági fizikai rétegből egyéb szellemi. kisiparos.
szakmunkás rétegbe lépett. Egyértelműen lefelé mozgott az egyén, ha az előző ré- tegek között az áramlás fordított irányban történt. Vannak olyan társadalmi réte—
gek közötti mozgások. amelyeket nem tekinthettünk egyértelműen sem felfelé. sem lefelé irányulónak. Ilyen például az egyéb szellemi és a szakmunkás réteg, a mező- gazdasági fizikai. a betanított és a segédmunkás réteg közötti mozgás. A mobil egyének nagyobb része, 25,4 százaléka mozgott felfelé, és csak 9.4 százaléka le- felé, 25,5 százalék mozgási iránya nem egyértelmű.
Ha külön vizsgáljuk a nők és a férfiak társadalmi átrétegződését. megállapít- ható, hogy jelentős különbségek vannak a szakmunkás és egyéb szellemi rétegbe való áramlásuk között. Amíg a nők igen jelentős része apja foglalkozásától füg- getlenül legnagyobb arányban az egyéb szellemi rétegbe áramlott (például a szak- munkás apák lányaiból is 42 százalékban egyéb szellemi dolgozó lett), a férfiak — szintén apjuk foglalkozásától függetlenül — legnagyobb részben szakmunkásokká váltak. Ez a nemek közötti mobilitásbeli különbség együtt jár az egyes rétegek kö- zötti presztizspontszám-különbséggel. tehát azzal. hogy a nők magasabb pontszám-
KlSÉRLETi PRESZTIZSViZSGÁLAT * 121 3
mal értékelik az egyéb szellemi foglalkozásokat. a férfiak esetében viszont e foglal—
kozások pontszáma szinte megegyezik a szakmunkák pontszámával, vagy ez alatt is marad.
A NEMZETKÖZI ÉS A MAGYAR VÉLEMÉNYEK ÖSSZEHASONLlTÁSA
A vizsgálat egyik célja az volt, hogy a megkérdezettek véleményéből kialakított átlagos nézetet összehasonlítsuk D. ]. Treiman nemzetközi presztizsskálájával. Trei—
man 85 vizsgálat eredményeit hasonlította össze. országpáronként korrelációs együtt—
hatót számított. melyek átlaga 0.8. ((2) 97. old.) Az országok skálájának hasonló-
ságát azzal magyarázta. hogy az emberi társadalmakat általában — fejlettségi fo—kuktól és társadalmi rendszerüktől függetlenül — jellemzi valamilyen munkamegosz- tás, és az ennek következtében egymástól elkülönülő foglalkozások presztizse min—
denütt hasonló sorrendet mutat. A nemzetközi értékrendet a különböző vizsgála—
tokban szereplő azonos foglalkozások pontszámainak átlagolásóval állította össze.
A foglalkozások pontszáma O és 100 között mozgott, ami lehetővé tette. hogy skálá—
ját összehasonlítsuk vizsgálatunk skálájával. minthogy mi is O-tól 100-ig terjedő pontszámmal dolgoztunk.
Treiman számításai szerint a nemzetközi skála és az egyes országok számsze—
rűsített véleményei közötti korrelációs együttható a legtöbb esetben 0.9 fölött volt.
((2) 176—177. old.) Hét ország esetében volt csak kisebb az együttható 0.87-nél, s e hét ország között szerepel a vizsgálatban részt vevő 4 szocialista ország. Ez azt mutatja, hogy a szocialista országok társadalmi szerkezetének —- s ennek következ- tében a foglalkozások presztízsének -— olyan sajátosságai vannak, amelyek miatt ezen országok presztizsskálája a nemzetközi skálától az átlagosnál nagyobb elté- rést mutat.
Magyarország nem szerepel a nemzetközi vizsgálatokban, ezért kívántunk tájékozódni arról, vajon ránk is érvényes—e Treimannak az a megállapítása, hogy a szocialista országok presztizsskálája és a nemzetközi skála között a korre- láció 0.87 alatt van. Az összehasonlításokból kitűnik, hogy a hazai presztizsrangsor sokkal széthúzottabb, mint a nemzetközi (13,8 ponttól 96.2—ig terjed, a nemzetközi viszont 18 ponttól 71—ig). E különbség oka valószínűleg az. hogy a nemzetközi ská- lát sok skála átlagoiósával alakították ki, s az átlagolás közelítette egymáshoz az egyes foglalkozások pontszámát.
A két rangsor összehasonlításakor rangkorrelációs együtthatót számítottunk, a- melynek képlete:
1 e 2: 43.
9 _ _" T(n2—1)
ahol:
el — a két skála egyes foglalkozásoinak rangsorbeli különbsége, n -— az összehasonlított foglalkozások száma (ez esetben 29).
A számítás eredményeképpen 0.8594es korrelációs együtthatót kaptunk. Tehát ilyen kis mintán is igaznak látszik Treiman megállapítása. Ahhoz. hogy az átlagos- nál alacsonyabb értékű korrelációt megmagyarázhassuk. behatóbban kellene vizs- gálni a szocialista és a nemzetközi vizsgálatban szereplő egyéb országok társadalmi
struktúrája közötti különbségeket. itt csak néhány nagyobb sorrendbelí eltérést
emelünk ki. ; —
1214 HOSSZÚ KATALIN
A skála elején és végén található foglalkozások esetében a két rangsor meg—
egyező. vagy csak kis mértékben tér el egymástól. Ez tehát azt jelenti, hogy az em-
berek véleménye mindenütt nagyrészt megegyezik aszerint. hogy melyek a nagyon ,,jó" és nagyon ,.rossz" foglalkozások. A skála közepén azonban már találhatók ki- sebb—nagyobb rangsorbeli különbségek, különösen abban az esetben. ha az össze- hasonlított foglalkozási kategóriák nem pontosan azonos foglalkozásokat takarnak (például farmer és önálló mezőgazdasági dolgozó). llyen foglalkozási kategória a ,.kisiparos" is. amely országonként igen eltérő tartalmú lehet. A ,,borravalós" pin—cér foglalkozás a hazai rangsorban az előkelőbb 15. helyet foglalja el. szemben a nemzetközi skála 22. helyével. Ez valószínűleg abból adódik, hogy az országok leg—
nagyobb részében nincs olyan nagy szerepe a borravalónak, mint nálunk (illetve a jövedelem nem olyan magas), s ennek hiányában ezt az igen nehéz munkát nem
ítélik olyan előnyösnek, mint a magyar rangsorolók.
Különbség mutatkozik a társadalmi rétegek sorrendjében is.
4. tábla
Hét társadalmi réteg nemzetközi és hazai rangsorolásának összehasonlítása
A nemzetközi rangsor l A hazai rangsor alapján megállapított
Társadalmi rétegek
, átlagos , átlagos
sorszam pontszám sorszam pontszám
Értelmiségi . . 1. 63.7 l 1. 86.11
Egyéb szellemi 2. 48,3 l 2. 572
Szakmunkás 4. 412 l 3. 53,4
Betanított munkás . 5. 322 l 6. 32.11
Segédmunkás . 7. 2050 ; 7. 18,3
Kisiparos . . . 3. 44,3 l 4, 46.9
Mezőgazdasági fizikai. 6. 24,4 l 5. 39,8 l
A nemzetközi rangsorban a betanított munkások pontszáma nagyobb a mező—
gazdasági fizikai munkások pontszámánál, a magyar rangsorban ez fordítva van.
Valószínűleg 20—25 évvel ezelőtt a magyar rangsor ebből a szempontból hasonlóan alakult volna. mint a nemzetközi skála. Ma azonban a mezőgazdasági fizikai mun- ka jobb megbecsülésével, magasabb jövedelmével Magyarországon ez kívánato—
sabb foglalkozás. mint az ipari betanított munka.
A VIZSGÁLAT TAPASZTALATAlNAK USSZEFOGLALÁSA
A mondottak alapján bátran állíthatjukhhogy érdemes hazánkban is presz- tizsvizsgálatot folytatni. Kis elemszámú minta esetében is érdekes, jellemző különb—
ségek mutatkoztak az egyes rétegek, korcsoportok presztizsrangsora között.
Arra a kérdésre. hogy az egyes rétegek esetében milyen módszerrel végezhető—
el a vizsgálat, már nem lehet ilyen egyértelmű választ adni. Az értelmiségi. az egyéb szellemi és a szakmunkás rétegben a megkérdezéses vizsgálat leírt módszere meg—
felelőnek bizonyult. Csökkenteni kell azonban a rangsorolandó foglalkozások szá- mát. A betanítottrmunkások. a segédmunkások, a mezőgazdasági fizikai foglalko—
zásúak véleményének tudakolására már neheZebben alkalmazható ez a módszer.
de 20—25 foglalkozás rangsorolásával valószínűleg ők is könnyebben megbirkóznia-
KISÉRLETI PRESZTIZSVlZSGALAT 1215
nak. Az ő esetükben azonban feltétlenül több magyarázatra. beszélgetésre van szükség, hogy az egyes foglalkozásokról alkotott véleményüket megismerjük.
A megkérdezéses módszer mellett alkalmazhatók további módszerek is, mint például a pályaválasztások alakulásának vizsgálata. Esetleg a két módszer együttes alkalmazásával megállapíthatnánk, mi a 14—15 évesek szemében a ..jó" foglalko—
zás. és pályaválasztásukat összevetve presztizsrangsorukkal, megállapítható lenne, hányan kerültek az általuk jónak tartott foglalkozásokba.
A vizsgálat eredményeit elemezve a presztizsről elmondható, hogy ez a való- ságban a foglalkozások ,,jóságake'nt" ragadható meg inkább, a jóságot pedig leg- inkább a jövedelmezőség határozza meg. Egy foglalkozás presztizse függ a rang—
soroló egyén társadalmi helyzetétől, lehetőségeitől is.
Érdemes tehát megvizsgálni a társadalmi mobilitás mellett (esetleg azzal együtt) a foglalkozások társadalmi presztízsét is, és egy ilyen reprezentatív vizs- gálat eredményeit részletesen összehasonlítani nemzetközi vizsgálatok eredményei—
vel. A nemzetközi vizsgálatok közül is különösen érdekes lenne összehasonlítani a rangsort más szocialista országok rangsorával.
lRODALOM
(1) A foglalkozások presztizse. (Tanulmányok) Válogatto: Léderer Pál. Gondolat. Budapest. 19773332611
old. " 4 ",
(2) Treiman, Donald J.: Occupotional prestige in comparative perspective. Academia Press. New York.
1977. 514 old.
(3) Leopold Laios ifj.: A presztizs. Athenaeum. Budaptst 1912. 243 old.
(4) Gazdaság és társadalom. Szemelvények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1967. 334 old.
PE3l'OME
B caoeű crarbe aBTOp uanaraer nonroroaxy H OI'IHT akcnepuMeHraanoi-o oőcneaosa—
HMS! npecruma. l'lpouasogn'r oősop Bcrpeuammuxca : memAyHaponr-ioü nurepa'rype Barns—
nos o'rHocmeano noun'ma npecmma a satan u3narae'r " ouenuaaer METOAbl ero vizme—
peHnsr.
Aarop ananuanpyer MHeHHSI onpowermsix a xone oőcnenoaaum nuu, no BHAY SÖHH- ms, nony, Boapacry " mecry mmenscraa, a mamut ormeuaer, ura a :; cnyuae Heőonbmoü no konw-iecrsy aneMeH'ros BhlőOpKH cymecrayror 3Haun'reanble pasnuuuz memAy MHeHma- MM OTAeanbIX cnoes, Bospacmux rpynn.
B AanbueümeM aarop ocranasnusae-rcn Ha canau memny oőmecraeuuoü "OABPDKHOC—
Taro " npecmmeM OTAeanbIX semmi, a sareM paccmarpuaaer paanuuun, KOTOpre mom—lo oöuapymmb npu cpaeueuun eenrepcxoro " memnynaponnoro lizu—ranazmm-i npecmma.
SUMMARY
The study presents the preparation and results of an experimental investigation of pres—
tige. lt looks over the concepts of prestige in international literature. then shows and evalu- ates the methods.
The author analyzes the opinion of persons interviewecl as expressed during the experi- mental investigation, broken down by occupation, sex, age and residence. She comes to the conclusion that there are significant differences, even in the case of (: small-scale sample.
in the opinions of different strata and age groups.
Further on, the author discusses the connections of social mobility with the prestige of occupations, then [she investigates the differences betweenthe Hungarian and an inter-
national prestige scale.
