• Nem Talált Eredményt

Számítástudomány alapjai gyakorlat

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Számítástudomány alapjai gyakorlat"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Számítástudomány alapjai gyakorlat

villamosmérnök szak, I. évf. 1. félév, 21/24. csoport

8. alkalom - 2007. november 8.

Megoldásvázlatok

90. K4 síkbarajzolható: vegyünk egy háromszöget, a belsejében egy negyedik pontot, majd kössük ezt össze a három csúccsal.

K7 nem síkbarajzolható, mert részgráfként tartalmazza a K5-öt.

K4,5 nem síkbarajzolható, mert részgráfként tartalmazza a K3,3-at.

K7,2 síkbarajzolható. Vegyünk fel 7 pontot egymás mellett, egyet fölöttük, egyet alattuk. A fels® és az alsó pontot kössük össze mind a 7 középs®vel, ekkor pont a keresett gráfot kapjuk.

91. Az élek számae= 16. A gráf 4-reguláris, ígyncsúcs mindegyikéb®l 4-4 él indul ki, azaz4n= 2e, innenn = 8. Ekkor az Euler-féle poliéder-formulából (n+t =e+ 2) a tartományok számat = 10. 92. Ha a pontok száma n = 11, akkor G-ben és G-ben együttesen ¡11

2

¢ = 55 él van (egy gráfhoz a komplementerét hozzávéve teljes gráfot kapunk). Síkbarajzolható gráfokra e 3n6 = 27, tehát n = 11 esetén legfeljebb 27 éle lehet a gráfnak, ha síkbarajzolható. Viszont az élszámok összege 55>2·27, tehát Gés Gközül az egyikben 27-nél több él van, így az biztosan nem síkbarajzolható.

Ha11< n, akkor hasonló módon bizonyítható az állítás, hiszen ¡n

2

¢>2·(3n6) teljesül.

93. Az els® gráf nem síkbarajzolható, mert tartalmaz egyK3,3-mal topologikusan izomorf részgráfot:

töröljünk két élt, majd a bal alsó és a jobb alsó ponton átmen® 2 hosszú utat helyettesítsük egy-egy éllel, így az ábrán látható módon megkapjuk aK3,3-at (a két pontosztály pontjai körök és négyzetek).

A második gráf síkbarajzolható: tekintsük a három bels® pont közül a jobb oldalit, majd ezt húzzuk ki képzeletben jobbra a gráfon kívülre. El®bb-utóbb elérjük, hogy nem lesz keresztez®dés.

A harmadik gráf nem síkbarajzolható, mert tartalmaz egy K5-tel topologikusan izomorf részgráfot:

töröljük a lenti középs® pontból jobbra felfelé mutató élt, majd a két bal oldali pontot (a bel®lük kiinduló élekkel együtt). Végül a lenti középs® ponton átmen® 2 hosszú utat helyettesítsük egyetlen éllel, így megkapjuk aK5-öt (lásd az ábrán).

94. AK8-nakn = 8 pontja és¡8

2

¢= 28 éle van. Tudjuk, hogy síkbarajzolható gráfoknál e≤3n6, tehát egy 8 pontú gráfnak legfeljebb 3·86 = 18 élét tudjuk keresztezés nélkül lerajzolni a síkba.

Ez azt jelenti, hogy ha egymás után húzzuk be aK8 28 élét, az utolsó 10 él mindegyike legalább egy korábbi élt keresztezni fog.

95. Igen. Az élek száma 2·4+6·32 = 13, a tartományok száma t = 8, így az Euler-formula szerint a pontok száman = 7. Egy lehetséges megoldás:

(2)

96. Sorrendben: Két pont összekötve annyi éllel, ahány éle a körnek van;K4; Oktaéder; Kocka 97. Az alábbi két gráf izomorf (a bal oldalinál a két párhuzamos él közötti pontot húzzuk ki jobbra, ezzel pont a jobb oldalit gráfot kapjuk).

Viszont duálisaik már nem izomorfak, csak gyengén:

98. Mindennpontú fánakn−1éle van. Kör nincs benne, valamint minden él vágás, hiszen bármely élt elhagyva két részre esik szét a fa. Tehát bármely n pontú fában ami vágás, az vágás a másikban is. Az élek pedig tetsz®legesen megfeleltethet®k egymásnak. Ezzel teljesül a gyenge izomora.

99. Az 1. és4., valamint a 2.és 5.izomorfak, a többi nem, mert vagy a csúcs-, vagy a fokszám nem egyezik. (Itt elvileg össze kell hasonlítani az összes lehetséges párt.) Természetesen amik izomorfak, egyben gyengén is izomorfak. Gyengén izomorf továbbá még a 2., 3. és 5, hiszen például a 3.-at a bal fels® és a jobb alsó csúcs mentén szétszedve, megforgatva és összerakva az 5.-et kapjuk. (Ezeket ellen®rizzük!)

100. A gráf éleinek számae= 20·32 = 30, a csúcsok száman= 20. Ekkor az Euler-féle poliédertételb®l a tartományok számat =e+ 2−n= 12, a duálisban a tartományoknak felelnek meg a pontok, így a duális gráfnak 12 pontja van.

101. Legyen a gráf pontjainak száma n, ebb®l az 5-ödfokú pontok száma x. Ekkor az élszámra felírható a 2e 5x+ 6(n−x) becslés (hiszen a maradék n−x pont legalább 6-odfokú), továbbá a síkbarajzolhatóság miatt e 3n6. A kett®t összevetve 5x+ 6(n−x) 6n12, amib®l pont 12≤x-et kapjuk.

102. Induljunk el az 1. csúcstól, majd addig haladjunk el®re, a sorszámokat növelve, amíg nem kell visszalépnünk. Az els® visszalépés a 4. csúcsnál következik be, a következ® a 6.-nál stb. A kapott fa:

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az összehasonlítás kedvéért a fenti két ábra közül a bal oldalon a teljes, a jobb oldalon pedig a párhuzamos geometriából kapott eloszlás látszik nagy

Nyomtatva a Békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium (http://belvarbcs.hu/portal)?. Címlap &gt; Nyomtatóbarát PDF &gt;

Azaz a H gráf minden csúcsa a G gráf csúcsai közül kerül ki, és ha H-ban két pont össze van kötve, akkor az a két pont a G-ben is össze van

Hány egymással nem izomorf 60 csúcsú, 1768 élű egyszerű gráf létezik.. Egy gráf izomorf

Ugyanis egy részút lehet lehet szélesebb, mint az egész út, viszont ezen részúton az egész út szélességének megfelel ˝oek közül kellene a legrövidebbet nyilvántartani, nem

Határozzuk meg az összes olyan véges, egyszer¶ G gráfot, aminek nincs két azonos fokú csúcsa.. Mutassuk meg, hogy ha G véges gráf, akkor páratlan fokú pontjainak

Legfeljebb hány éle és hány tartománya lehet egy olyan egyszer¶, n pontú, síkbarajzolt G gráfnak, aminek van olyan tartománya, ami G minden csúcsát tartalmazza a

a) Ha egy hálózatban minden él kapacitása páratlan, akkor a minimális vágás páratlan. Mekkora lesz a értéke abban a hálózatban amit a két folyam soros illetve