Az energetikai ágazatok fejlődésének fontosabb tendenciái

(1)

AZ ENERGETIKAI ÁGAZATOK FEJLÓDÉSÉNEK FONTOSABB TENDENCIÁI

DR. NÉMETH]! JÁNOS

A társadalmi és gazdasági fejlődés velejárója a fokozódó energiratfelahaszin'áilás, ugyanis az emberek alapvető szükségletei sorában a táplálkozás és a ruházkodás után közvetlenül az energfiratogyasztás következik. Az einergixaiigtények növekedése különösen évszázadunilebian szembetűnő. A népesség szaporodása, az embert *k—i- szolgáló gépek és eszközök növekvő száma, az (életszínvonal! és az életkörülmények javulása. egyre több energiát igényel.

A szükségletek kielégítése érdekében igénybe vett energiaforrások _a tört—é- lnelem folyamán minőségileg változtak. A változás fő jellemzője az energiát biz- tosító anyag egységnyi mennyiségére jutó fűtőérték jelentős növekedése. (Lásd az 1. táibl'ált.) A társadalmi (fejlődés kezdetén az ember kizárólagos energiafor—

rása SClljÓf izomer-eje votl—t, *iésőbb az állati izom—erőit is igénybe vette. Az izom- erőhelyébe idővel a mezőgazdasági hulladék és a tűzifa (kerület: az utóbbi a

XIX, század elejéig jellemző energiahordozó volt. Az ipari forradalom a szén ro—

hamos térhódítását eredményezte, mivel sokkal! nagyobb termelélkenységű és gaz—

daságosabb energiaforrás, mint a korábbiak voltak. A különböző szréiníféilék sze—

nepe az energiaforrások között 191049 fokozatosan nőtt. azóta a termelésüildhiöz még kevesebb munkát és anyagi eszközt igénylő szénhidrogének fokozatos-an háttérbe szorították. A XX. század második felében a kőolaj és a földgáz felhasz—

nálását rendkívül gyors növekedés jellemzi; [maximális arrányuik az energiahordo- zóuk között a [következő évtizedben vó'rihiató. A század végén az energiaszü'kségl—etet bizonyára már csak az atomenergia nagyobb arányú felhasználásával lehet ki-

elégíteni. (;

Az energiahordozók vilá—gképének módosulását a fogyasztás gyors mennyi- ségi növekedése okozza. A mennyiségi változás egyik jellemzője, hogy a világ teljes enieng'i—afhokrdozó—rfelfhasz*ná'l—ásua a század-fordulóig nagyjából követte az em—

beriség számszerű gyarapodását, a növekedés üteme csak a XX. században gyor—

sult fel jelentősen. A növekedés az évszázad első felében évente 2, a második világháború utáni 25 év átlaga pedig évenként 5 százalék (volt. A ZOOO-iig ké—

szített előrejelzések mérsékeltebb — 3—4 százalék körüli — növekedési ütemét mu- tatnak.

A dinamikus fejlődést tükrözi. hogy a világ energiafogyasztása 1970-ben az 1900—05 értéknek mintegy hétszerese, és a 2000—re becsült térrtélk további négy—

ötszörös növekedést jelez. Az energiafelhasználásban nem tapasztalható telítődés.

és még a kiemelkedően sok energiát fogyasztó országokban is a felhasználás

további tartós növekedése várható. Figyelmet érdemel, 4hogy az előrejelzések

(2)

952 DR. NÉMETH! JÁNOS

szerint napj'ain—któ-l az ezredfordulóig a világon annyi energiát fog-halk felhasz—

nórlnri, mint az emberiség össz—es energfixa'felhasználása volt 197'0—ii-g.

ll. bóblea

Az energiahordozók fűtőértéke és történelmi jelentőségük változása

lid" ! k, — n', -

Energi a'hordozó axnfeflíien gáttmüák doumwi nú-lc (t)

Tüzifa. . . 4890 3500

Szén . . . 1890—1960 7000 Szénhidrogének . . . 1960—2000 10000 Atomenergia . . . . 2000—42100 390 000 Fúziós reakció . . . 210046! .

Gyakran visszatérő kérdés: a rendelkezésünkre álló forrásokból meddig le—

het kielégiteni a gyorsan növekvő enrengiiaszükséglehet, hiszen a könnyebben el- érhető ósvónykészleltek (szén, [kőolaj, földgáz) fokozatosan kiemerüllhetnek, és e- mellett számolni kell azzal is, hogy a szsén- és szénhidrogén—ib—órnyósz—att mu-nika- erő-ellátása egyre nehezebbé vélik.

Egyesek úgy vélik, hogy 10—15 év múlva enengeiacsőd következik be. Gyakran röppentek fel vészhírelk például a világ ikőoliaijkéuszlerbeinek kimerüléséről. A té—

nyek azonban ezt idáig m-egcórfolrtrók. sőt a világ feltedez—ett és bizonyitott kőolaj—

vagyona növekszik. A jelenlegi kőalvajifo—gyaszfta's mérsékelt növekedése esetén a világ mintegy 90 milliárd tonnós kitermelhető kőolajkészlete 30 évre elegendő.

Ugyanigy ítélhetők meg a földgázkészletek, nem is beszélve (: szénről, amelyből a rendelkezésre álló készletek több száz évig fedezhetik az igényeket. Ehhez hozzá—

számítható, hogy már a jelen, de a jövő energiatermelésében még inkább helyet kapnak olyan erőművek, amelyek nem a hagyományos energiahordozók—a épülnek. Korunik energetikai problémó—ja tehát nem abba—nyman, hogy az energia- készíletek rövid időn belül! kimerülnek, hanem a különböző energiahordozók igény- bevehetőségének eltérő mértékében, alapvetően pedig a termelés. a készletek és az igények eltérő földrajzi megoszlásában. Egyre több nehézséget okoz például, hogy Nyugat—Európa és ÉSZOIk-lAimlePlllCG, amely a ikőolajfogylazsztósból mintegy 60

százalékkal részesedik, a kitermelhető készletek mindössze 8 százalékát bimtakoxlfja.

ugyanakkor a Közel—Kelet esetében éppen fordítottak ezek az arányok.

2. tábla

A kőolaikészletek kihasználása

A kitermelhető Az 1913. évi

keszlet termelés [ fogyasztás

Terület

mi llió aranya millió aránya milllió aránya

manna (sszózia'liék) mon-no (számlák) iron-mu (százalék)

Világ összesen . . . 91700 100 2700 100 2800 100

Ebből:

Nyugat—Európa. . . 900 1 16 KO 740 26

Élszalk—Amsenilka . . . 6500 7 600 22 940 33

Közel—Kelet. . . . . . . 442010le 46 1000 37 80 , 3

(3)

AZ ENERGETIlKAil AGAZATOK * 953

Az emberiség energiagondjai't a termonukleánis itúziós reakcióval lehet vég- évrényesen megoldani. egyrészt. mert ez hosszú távra is kimeríftlhetetlen erőtorrás, másrészt hasznositása gyakorlatilag mentes a legtöbb energiatermelő folyamat káros következményétől. Végső soron ugyanis arra a megállapításra lehet jutni, hogy a környezeti ártalmak jövőre vetített következményei sokkal több nehézsé- get jelentenek az emberiség és a Föld élővilága számára, mint a ma ismert energiahordozók kimerülésének veszély—e.

Az elsődleges enerxgia'lelhasználás 15 évenként meglkuétszereződ'ik. Ez a gaz- dasági növekedés lehetőségét biztosítja. de egyre súlyosbodó gondok 1forrása is.

A hagyományos energiahordozók hőenergliájának felszabadítása során ugyanis olyan mellék—'tenmékek ikelebloeznek, amelyek szennyezik a környezetet: a levegőt.

a vizeket és a talajt. Ezek közül kiemelihető, a széndioxid, ennek "melegházi"1 átlaghőmérsékletet növelő hatása, annak minden következményével együtt; a kén- dioxid, amely megváltoztatja a levegő vegyhatásáit (a savassá vált vegyhatás következtében évente mintegy 500 millió dollárra becsülik (: korróziós károkat);

a nii'brogéund—ioxidok. a szilikátok és a pernye. amelyek rontják a növény— és állat- világ életfeltételeit. Éppen ezért napjainkban az energetikusokat és az őket se- gitő tudósok—at — a hagyományos einergiiahordozórkra épülő berendezések hatás- fokának javítása mellett -— egyre inkább foglalkoztatják olyan energiatermelő meg—

oldások. amelyek biztosítják a környezeti ártalmak elkerülését. Ezért vált napjaink egyik legfontosabb tudományos feladatává a mogtiúzión alapu—ló energiatermelés kidolgozása. és az első fúziós erőművek mielőbbi üzembe helyezése. A fúziós energia rielhasznáilásáin'ak előnye ugyanis nemcsak az, hogy időben szinte Akor- látlanul biztosítja az emberiség számára az energiabőséget (a fúziós energiater- melés üzemanyaga a Föld tengereiben megtalálható nehézhidrogvén, így nyers!

anyagproblémiával nem kell számolni), hanem az is, hogy a környezetre veszély- telen. Az erre irányuló kutatások célja röviden azzal jellemezhető. hogy a tudósok megkísérlik a hidrogénbomba megszelz'dítését, azaz a Naptól ellesett páratlan energiabőségű folyamat földi viszonyoknak megfelelő. ember által szabályozott változatának létrehozását és a munkába állításához szükséges szerkezeti anyagok kifejlesztését.

A VILÁG ,.ELSÖ SZÁMÚ PROBlLÉMÁJA"

Az energiahordozók nemzetközi piacán az 1970—es évek elején újszerű jelen- ség, hogy a termelés kivánt ütemű növekedése ellenére a kőolaj és a kőolaj- termékek ára szokatlan mértékben emelkedni kezdett. Az áremelked'ésnek két fő oka volt: az egyik a kereslet növekedésével, mindenekelőtt az Egyesült Államok kőolajtermuélk—ibehozatalának fokozatos emelkedésével függött össze [(az Egyesült Államok finomitókapacirtásai kevésnek bizonyultak), a másik pedig az volt. hogy a kőolajtenmelő országok a haszonból való részesedésük növelését kívánták elér- n—i. ami a tőkés országok—loan nyugtalanságot váltott ki. és fokozódó kőolaj-tarta- lékolási töretkvéselchez vezetett. 1973-ban kitört a közel-keleti háború, megterem—

tődött az OlPilEC-országok2 újabb, minden eddiginél erőteljesebb egysége. Sor került a világgazdaság mai napig és még sokáig legviharosobb eseményére: (:

kőolaj ára — most már nem konjunkturális tényezők miatt -- a korábbi szin-t többszörösére emelkedett. Ennek hatását az arab államok által átmenetileg al-

l A Föld légkörében a széndioxid hőszigetelő rétegként hat: bebocsátja a napsugarakat. de a Föld hősugárrzását kisebb mértékben engedi ki a világűrbe.

2Az OPEC a kőolajat exportáló országok szervezete. Jelenlegi tagországai: Abu—Dhabi, Algéria.

Ecuador. lndonézia. irak, Irán, Kuvait, lNigério. Katar. Szaud-Arábia, Venezuela. Dubai. Sharjo, Gabon.

(4)

954 DR. (NÉMET—HI Minas _ ka'lmazoht alrajemibargó tovább erősíiteite. Hogyan imiinősitih'eiő. milyen következ- ményekkel jár az OBEC áremelési alkaióijfa?

A kőolajwárak évtizedekig mesterségesen alacsonyak vo-liaik, és tmxéltáinytlalvan'url kevés bevételt biztosítaniuk azoknak az országoknak. amelyeknek gya'ko'rlaviiliag ez a nyersanyag az egyetlen gazdasági rforr-ázsuík. Az arab államok nemzetközi gazdaságnpolsiiilkai akciója aunii'imipeniaiisia jeilegű volt a teljes körű nemzeti

önrendelkezésre való törekvés jellemezte mind politikai, mind gazdasági kek—intet—

ben, mivel minden ország sz*uvere—nlitása'lhoz hozz—á tantaz'i'k a rendelkezési jog sa—

ját természeti kincsei felett. Az olajfegyver sikeres alkalmazása a harmadik vi—

lágihoz t—ontozó olajtermelő országaikban olyan óriási anyagi erő létrehozását tette lehetővé, amely nemcsak bel—ső iiej'leszriiésüildhöz nyújtott alapot, hanem a nemzet—

közi piacon keresztül (befolyó—sofllja a tőkés országok gazdasági helyzetének al'a—

kulásót. valamint hatással van a fejlődő országok politikai és gazdasági magatar—

tására is.

,

A fejlett tőkés országok nagymértékben olajiellhasznólós—ra épüllil: energiag'az- daságáft igen érzékenyen érintette a ikia-la—ku'th vállságo—s helyzet. Az 1973. évi köz-ell- keleti események ráébreszteiitélk ra fellhaszná'lólkai arra, hogy az energia .nem bar—

tozik a ikorlátlaniu'l rendellkezlés're á—lll'ó, mindenkor olcsó-n hozzáiérlhető javaik kö—

zé, ugyanakkor az elliótás biztonsága jelentős anyagi áldozatokat is megér. Vli- lágoss—á vállt, hogy az enierigiiaváilság sorárn módosuxl't számos ményező megvá—"ho—

z-ásánaik folyamata visszaford—í'iihfaiailaln: így például az alacsony olajárak idő—

szaka végleg lezártnak tekin'ihető. Megállapíiih—ató össz—eg-ezéslkénlt az is, hogy az 1973. évi közel—keleti háborút követő időszakban tényleges olaijihliány a világon nem volt, az ellátási zavarokat a magasabb oílajáralk kihasználására irányuló spe- kulációs manőverezések okozták. Az áremelkedés és annak toválbsbgyű'rűződése tartós változásokat okozott a tőkés világ energiagazdaságában és — közvetve vagy közvetlenül — érintette az egész világ gazdasági éleiét. Az en'ergiaelllóftás folya- matossága és biztonsága a világ első számú problémájává left.

A KGST—ORSZÁGOK E'NwERGiETIlKAll EGYUTTMÚeKÖ—DÉSE

, A fejlett tőkés országokban kialakult oil—aijv'álsóg — amely tehát nem első—

sorban az olajihiá-ny eredménye, íhanem politikai és gaz—dasáig—poiliitikaii törekvések felszíni kifejezése volt — az európai KGST—országok, azon belül hazá'n—k energia—

ellótósát közvetlenül alapvetően nem éninietie. A válság közvetett hatása egy- részt abban muihaihkozott meg. hogy a kiegészítésként szükséges 'tő'kés alajíbehoz'a-

tal jelentős mértékben megdrágu'l't, másrészt abban. hogy az energ'iagazdáiliko—

dás a szocialista országokban mlinden'üvt a iigyelem, közép—po—nltljálba kerüli. Az üzemelő és tervezett erőművek tüzelőanyagellenőrt—ásának felülvizsgálata során nagyobb súlyt kapott a szén-termelés. A világpiaci helyzet változása, a növekvő igé—

nyek kielégítése szükségessé i.etite a geológiai kutatások növelését és a kiterme-

lés intenzívebb fejlesztését is. A KGST-országok 1976 és 1980 között a beruhá-

zá-soknaik a korábbinál jelentősebb hiánya—dát fordítják az energetikai iparágak fejileszibésére.

Az energiabázisok bővifüéséft a szocialista országok hosszú távú gazdas—óg—

fej'lesztési célkitűzéseinek realizálása is megkívánja. A távlami feladatokkal össz—

hangban ugya'n—is az összes elsődleges energiariellhasznrálás kb. 15 évenkénti. 'a vi—lflaimosenerglia—ielihiaszrnfálás nagyjából 10 évenkénti megkétszeneződiéséveil szá—

malnaik. A feladat végrehajtása az erőforrások növekvő igénybevételét teszi szük-

ségessé, ugyanakkor a kiinduló bázis is magas, hiszen a KGST—országok a ví-

(5)

AZ EN ERGIETlKAll AGrAZATO-K

955

lág összes energiafelhasználásának mintegy negyedrészét. villamosenergia-fel—

használásánafk mintegy egyötödét képviselik.

Az európai szocialista országok készletei energiahordozóbál korlátozottak (Lengyelország szén-. és Románia szénhidrogénvagyona kivételével). A gyorsan növekvő szükségletek kielégítését a Szovjetunió energiahordozó bázisainak bő- vürlése segíti elő.

B. tá bla

A Szovjetunióból a KGST-országokba szól/ított szénhidrogének és villamos energia mennyisége

l1966—11970. (197l—il975.

Energiafajta Mértékegység m— w — ,,—,.,._,

években

Kőolaj . . . milllió torma 138 243 Földgáz . . . milliárd köbméter 8 33 Villamos energia . . . milllió-ird kWó 14 42

Forrás: Energiagazdálkodás. 1076. évi 3. sz. 163. old.

Figyelmet érdemel. hogy a Szovjetunió területén levő —- a szocialista országok növekvő ellátását is biztosító -— energiahordozók részletes feltárása, a tenmel'és fokozása. valamint a termékek elszó'llltása növekvő költséggel jár. A felhasználás és a Szovjetunió termelési bázisai területileg egyre távolabb kerülnek egymástól, amit a szovjet olajipar fejlődésén—ek következő három fázisa is mutat.

Az első fázisban (a forradalom győzelme után) a régi lelőhelyek — Baku,

Groznij, Kiraszinod'ar —- rekonstrulkc'iójá—ra került sor az ott feltárt és potenciálisan jelentős készletek kihasználása érdekében. A második fázist (a második világ—

háború után) a Vorlgia és az Ural közötti ihat—almos lelőlhelye'k -— Raimaslkino, Ruxj- maz, Anlan. Mushanovo —- geológiai feltárása és termelésbe állítása képezte. A napjainkban megvalósuló h—awnmadik fázisban az újonnan feltárásra k—ervülő szén- hlidragérníkészletek nagy nésze a Szovjetunió távol—keleti körzeteiben -— nehezen megközelíthető Lés időjárási okokból is csak nagy költséggel kiaknázható vidéken - helyezkedik el. Új kitenmelő központok jönnek létre, amelyek között kiemelkedő helyet foglal el Nyugat-Szibéria. A mostoha időjárási és talajviszonyok ellenére a kitenmelés ebben a térségben gyors ütemben fejlődik, de ezeken a távol-keleti lelőhelyeken új városok, utak és egyéb beruházások létesítése szükséges.

EN'ElRG'llAPO'lJlTlllKAA, BNERGllASZERiKiEZiET

Az elsődleges energiahordozók termelésének. i'mporthánya—dának, (illetve fel- használási szerkezetének gazdasági és műszaki megalapozása az ország energia—

politilkájától függ. Az energiapolitika magában foglalja az energiahordozók főlblb arányaira. a jelentősebb beruházásokra vonatkozó döntéseket, valamint a nem—

zetközi együttműködés fejlesztésére irányuló elhatározásoka't. Az energiapolitika a kormány g-azdasxágipalitikájának egyik fontos tényezője. Az energiapolitika meg- alapozása, a döntések előkészítése széles bázison nyugszik: az energiaszülkség- letelk felmérésétől. elemzésétől egeszen a fejlesztési poll'itikáig. Fő feladat annak biztosítása, hogy a szükségletek kielégítését biztositó energiahordozöknak olyan kam'binláció'j—a jöjjön létre. amely a legkisebb lehetséges költség, mellett a maxi- mális népgazdasági eredlmény elérését teszik lehetővé.

(6)

Az elmúlt néhány esztendőben a hazai közvélemény figyelmének középpont-

jóba kerültek az energetikai kérdések. Átfogó jellegű értékelő mlunlka kezdődött az elmúlt évtized energetikai fejlődésének elemzésére és a hosszú távú feladva—

to—k meghatározására. Az energiapolitika ugyanis csak alapvető elveit tekintve

lehet állandó, feltételeit és eszközeit illetően alakítani kell, mégpedig kölcsön—

hatásban a gazdasági élet fejlődésével, a nemzetközi piaci viszonyok, együttmű- ködési lehetőségek változásával.

A népgazdaság energiaiogyasztását több tényező sokoldalú kölcsönhatása alakítja. Hazánkban energetikai célokra a népgazdaság összes beruházásainak közel egyötödét Eorditjunk. Az energielilátás sok munkaerőt igényel: az energetikai ágazatokban napjainkban mintegy 170000 ember dolgozik. az össz-es ipari foglalkoztatónak létszám-ának közel 10 százaléka. Jelentős a népgazdaság ener- giaellátásának külkereskedelmi hatása: 1965-ben a népgazdaság energiaforrá- saínak még mintegy 31 százaléka származott importból, 1975 végére pedig ez az

arány már elérte a 45 százalékot. Az energi-agazdállkodás körébe tartozó fejlesz—

tési döntések előkészítése is alapos munkát kíván, ugyanis a jelentősebb ener—

getikai létesítmények (erő—művek, bányák. kőolajfinomíták stb.) kivitelezése az el—

hiatt—áirozástól a vmegvalósulásig kedvező esetben is 6—8 évet igényel. ,

Az energiafogy—asztás növekedését főleg a következő tényezők idézik elő: a társadalmi termelés dinamikus növekedését biztosító termelő és szolgáltató te- vékenység fenntartása és fejlesztése. a termékszerkezet megváltozása; a műszalki haladás, az automatizálás és a gépesítés kiterjedése; alapanyagként nragyrmeny- nyiségű energiahordozót igénylő új iparágak és új technológiai eljárásaik -— mint például a petrokémia — elterjedése; a háztartási és kommunális energiafogyasz—

tá's növekedése.

A felhasználás csökkenését eredményezi az egyes felhasználási bedhnológi-ák fajlagos fogyasztásának javulása, a műszaki fejlődés; az energi—asfogyasztás szer-

kezetének változása következtében az energiaátalakítási hatásfok növekedése.

Mindezek iigyelemibeve'telével alakultak ki a középtávú energetikai célkitű- zések, amelyek jellemző vonása, hogy a népgazdaság energiaigényessége a ne—

gyedik ötéves ten/időszak során kialakult helyzethez viszonyítva a jövőben alalpl

vetően nem változik. Az enuergialhordozó—igény a nemzeti jövedelem emelkedés—é—

hez viszonyí'tva mérsékeltebben nő. Az energi-aielihaszniálási együttható (az egy- ségnyi nemzeti jövedelem emeléséhez szükséges energiaiogyasztás mutatója) ót—

lagosan 0,7—0,8, ami nemzetközi összehason'litásiban is kedvező érték, és viszony- lag olacsony energiaigényességű fejlődést jelez. Ez azonban nem jelenti. hogy gazdá'lkodásurnk kevésbé energ'ifa'in'tenzí'v, mivel az energialogyasztás növekedésé- vel együtt járó fejlesztési ráffo-rditáisolk még e kedvező együttható mellett is igen jelentősek. Hiszen az ötödik ötéves tervben előirányzott energetikai beruházások értéke

egyharmadát jelenti az összes ipari beruházásoknak.

Az ötödik ötéves tervben előirányzott gazdasági növekedést energetikai oil- da'lról (: tüzelőanyag—források átlagos—an évi 4—4.3 százalékos, a villamosenergia- felhasználás 7—8 százalékos emelése alapozza meg. A számításba vett növekedési

ütem alacsonyabb, mint a KGST—országok átlaga. Ebben tülk—röződilk, hogy hazánk

geológiai adottsága—i energetikai szempont—ból kedvezőtlenebbek. Energiaelílátá—

swnlk nagymértékben behozataillból oldható meg, és a gazdaság fejlesztése az importra utarltság további erősödésével jár. A tendenciát jól érzékelteti. hogy a hazai energiahordozók aránya fokozatosan csökken, a hazai források 1970-ben még a szükségletek közel kétharmadát, 1975—ben már csak 55 százalékát fedez- ték, 19804ban pedig előreláthatólag 43 százalékát fogják kielégiteni.

(7)

AZ EN ERG ETllKAll AGAZATOK 957

Jelentősen emelkedik a szocialista országokból, elsősorban a Szovjetunióból származó energiahordozók behozatala. lmpor'tra utailltságuník erősödése szü—ksé- g—esse' teszi:

—— a gazdaságosan igénybe vehető hazali eniengiiavfonráisook minél nagyobb mértékű feltárását és kiaknázását, a geológiai kutatás fokozását, a természeti erőforrásolldkal való jobb gazdálkodást;

— az energiiaáelhiaszxnállás hatékonyságának növelését, továbbá az enengiilaihondozólk belhOZOlllUllló'nlO'k tartós és biztonságos megoldását.

A földgáz. a kőolaj és a villamos energia behozatalának növelését a nem- zetközi vezetékek — az oren'buungl földgázvez—e'té'k, a Vlinyioa—Allbentirsa közötti villarmos távvezeték. az adria—i kőolajvezeték -— épít—ésében való részvétellel kíván—

juk elősegíteni. Az ország energiaellátásánaík kevesebb mint egytizedét az arab országokból származó kőolaj és kőolajtermék fedezi.

A KORSZiERÚ E'NERGIASZERKEZET KlALAKíTÁSA

Az energiaellátás hatékonyságának növekedése és ezzel párhuzamosan az energiafogyasztás szerkezeti átalakulása az utóbbi évtizedben döntő szerepet ját—

szott a népgazdaság fejlődésében. az ipar szerkezeti összetételének korszerűsö—

désében. A struktúrafejlesztés (lásd a 4. táblát) során a magyar energiagazdál—

kodás -— nemzetközi összehasonlításban - több évtizedes elmaradást pótolt.

4. tábla

A fogyasztás aránya a hazai energiahordozókból

(százalék)

1920. 1940. 1960. 1970. 1975.

Energ iahordazó ' __

évben

Szén. . . 69 78 74 50 36

Kőahj . . . . . . . 2 9 20 29 38

Földgáz. . . —- 4 3 14 19

Egyéb . . . 29 9 3 7 7

Összesen

100 , 100 ! 100 I 100 , 100

Az energiaszerkezet átrendezésének műszaki és gazdasági hatékonyságát

azok a megtakarítások igazolják. amelyelk a népgazdaság különböző ágazataiban jelentkeznek. A megtakarítás elvileg a technológiák alapvető változásából, a fo—

gyasztőlonál a beruházási költségek mérsélkrlődréséből. a berendezések magasabb hatástakábóll és alacsonyabb fajlagos hőfogyasztásából, a manipulációs költs—é- gelk csökkenéséből és az ezzel összefüggő munkaerő-megtalkawrí'tásból, a ked- vezőbb környezetvédelmi tényezőkből tevődik össze. Például:

— a földgáz. illetve a fűtőolaj felhaszin—álázsánaik ipari elterjedése a hatásfok javu- lását eredményezte, és évente 3—400 000 tonna szénhidrogén, valamint számottevő mértékű munkaerő megtakarítását tette lehetővé;

-— a kohászatban a szénhidrogének alkalmazása a tenmelélkenység emelkedésével és jelentős mennyiségű kohókoksz megtakarításával járt együtt: a földgázfelhasználás növelé- sével a kohók fajlagos hőfogyasztása mintegy 20—25 százalékkal csökkenti

—— a tim—fölrd előállításánál a szénhidrogén—tüz—elllésne való átténés átlagosan 20—25 szá—

zaliélldkal, a műtnágyagyámhá—snáíl a föld-gázbázisna való áttérés kb. 50 százalékkal osuövldkieln- tette a terméklegyséigtne jutó hőtellihaszvnváll—áist.

(8)

958 DR. NÉMET—Hl JANos (

Az energia—szerkezet korsz—erűsödése segítette a műszaki haladást, és megte—

remtette számos ágazat intenziv fejlesztésének lehetőségét. (Ezeket a következők

példázzák:

- imregtenevmtődött a hazai pletnalkémilali ipar, valamint a mű'tnálgyagyálrtáos fejlesztésé- nek Egen—satnyag/bázzisa. új ilpaml közepén—talk jöttek lértne az Alföld iparilag elmaradott kör-

zetei n;

— lehetővé vált a közúti közlekedés és a motorizáció dinamikus fejlődése: a vasút diireselsesibéise, a villamos vontatás terjedese; nagymértékben tehenmenmesüllt a MÁV szal—

!l—ltási kapacitása; a megépített olaj és gázvezetékek lehetővé tették az energiahordozók egyre nagy-obb hiá-nylaldlálnalk csővezetékes szállító—sat;

—- a lkőOllG/jll'plülr és a lgwáizilpar fejlődése elősegítette a mezőgazdaságban a gépi muan- káik cumó—nyának növelését, a nröwénytenmesz'tésben és az áfl'lattenyészttésben a kanszerű teah- nalóglilólk (rszálríl'tólku hűltőlk, fűtött nevelőmeluelpelk) alkalmazását.

A lakosság millióinak életkörülményeit jam/itatta a gázszolgáltatás (vezetékes.

illetve palackos gáz) elterjedése. Az alacsony beruházással létesülő, szénlhlid'ro—

gént fogyasztó fűtőművek (csökkentették a lakásépítés közművesítés'i költségét. A szénhidrogének alkalmazása mérsékelte a levegő szennyezését. és segitette a

környezetvédelem fokozódó feladatainak megoldását is. Jelentős az energiaforrá—

sok szerkezeti átalakuló—sának hatása a munkaerő hatékonyabb kilhasmállásóra.

1965-ben a három energiatenmelő ágazatban kereken 190000 jfő dolgozott. Je—

lenleg a három ágazat mintegy 20 OOO—rel kevesebb embert foglalkoztat. A fel- használók—nál is csökkent az energiaellxátálssal összefüggő fajlagos vl'éftszáxmcigény.

Az energiaszenkezet korszerűsítése továbbra is energiiagazdlállkodásulnlk fon—

tos jellemzője mavrad. Ugyanakkor gazdas'áglpdlli'tilkai. ezen belül energiapolitikai céljaink kialakításánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a változó leöanüllményeket, a költségmiszanyolkat, a világgazdaságban végbemenő folyamatokat, a nemzet—

közi együttműködés módosuló feltételeit.

Az energiiaszerlketet átalakulását 1980—ig a kőolaj világpiaci árának változása, beszerzési feltételeinek uramllása már csak kismértékben befolyásolhatja. A kőolaj- feludalgozás — és a szükségletek mértékének megfelelő behozatal —- volumenét-

ugyanis a népgazdaság ún. fehéráwrwu—szü'kséglete. mindenekelőtt ibenz'irn- és gáz- ol-ajszückségllete meghatározza. Alapvetően ennek hatására folytatódik az energia—

szerkezet átrendeződése. Adottsá—gairnlk és a változó körülmények szlintézlisélből következik, hogy az energli'arforrósokon belül a szénhidrogének aránya 1980—ig még növekedni fog. Ezt követően megjelenik már a has-adóanya-gak fel—hasznú- lósa. Az ötödik ötéves tenv energiivalm'érlegénelk szerkezeti jellemzőit az 5. tábla adatai mutatják.

5. tábla

Az energiahordozók szerkezeti összetétele

(százalék)

H 11975. NVBK).

Energ ialhordozá ——— "WAN ,.,__,z_, évben

Szén . . . ! 36 28

Szénhidrogén . . . 57 64 Ebből :

Kőolaj . 38 M

Föld—ga 2 l 9 23

Egyéb l 7 3

Összesen [

(9)

AZ BNwE'RGxETlKAil ÁlGrAZATOK 959

A Szerkezeti átrendeződés iránya — mint látható — változatlan. de az átala- kulás üteme mérséklődik. Erre utal az, hogy amíg a harmadik ötéves tervidőszak éveiben a szénhidrogének aránya 20 százalékponttal, a negyedik ötéves terv idő—

szakában pedig 14 százalékponttal nőtt, addig az ötödik ötéves terv éveiben már csak kb. 7 százalékpontos növekedéssel! szálmalituna'k.

A SZÉNBÁNYÁSZAT HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSE

A világ energiahordozó ásványi nyersanyagaifnak felkutatott és reménybeli készlete — 7000 kilokalóriás szénre átszámítva -— közel 12000 milliárd tonna.

amelynek 88 százaléka fekete— és barnaszén.

6. ta' bla

A világ szénvagyona*

,, A megegye-Leia

Ter ü let milli! i'óifd megoszlása tonna (szá za lék)

Szovjetunió . . . 5713 53

Kin—a:... 1000 9

Egyéb Azsíia . . . 108 1 Egyesült Allamok . . . 29125 27

Kanada . . . . . . . . 109 1

Dél—Amierniik—a . . . . . . ;33 —

Európa . . . 608 6

Aifniika . . . 59 11

Óceávnlilafwm : . . , 7200 7 _2 ,

Összesen 11 755 100

* A M. Energia Vllágikonferencio dolgozatai alapján. Energiagazdálkodás. 1075. évi (in—112. sz.

A számba vett szénnimennyiség óniálsri: ha a becsült llaéstletnek csak 5 száza- léka lle—nine gazdaságosan (hasznosítható, aldkor 'is -— a felhasználás jelenleg—i szín- vonalán _. 2100 évig rleclez-nié 'az igényeket. A Nillóg lhata-lmas széntartaléka—i ellenfé—

ne a szénrfellhasz—n'álás aránya az energiahordozók között — lkiülönt'vsen a máso—

dik világháború után — csökkent. A világ energiafelhasználása mintegy 70 száza-

lélldkral emelik-edett 1960 és 1972 lközöltt, ugy-anaklkor a szén tfefllhasznáulása ,mlind-

össze 6 százalékkal nőtt, következésképpen aránya 1972-ben az energiamé—rleg-

ben csupán 28 százalék volt. az 1960. évi 45 (száz xlxéldkal (szemben.

A világon tapasztalható *ten—denaíálldkal egyezően. (hazánkban is csökkent a szén felhasználása és az energiatménlegfben mzutalilkozó aránya: 1965—ben ,31_4 mil-

lió. 1970-ben 27.8 millió, 1975-ben pedig 249 millió tonna szenet használtunk

fel. melyből külfejtésen termeltek ki 2.4, 3.3. illetve 5.9 millió tonnát.

Az elmúlt 10 évben a küilszí—ni széwn'tenmelés növekedését a mélyművelési szén- bányászat ltenmelésének 35 százalékos csökkenése kiséri. A legnagyobb mértékű csökkenés 1967-ben (2.8 millió tonna) és 19711—197i2—ben (4.3 millió tonna) követ- kezett be. A harmadik és a negyedik ötéves terv időszakában üzemösszervonás, a szénvagyon kimerülése és felhagyása miatt 68 mélyművelésű bányában szűnt meg a termelés. (A felihagyás főként azokat a kiskapaaifbású, nem gazdaságos észak- ma-gyarországi bányákat énilnteitte, amelyek számottevő szénvagyonnal rneim lren- delkeztek. Szénvagyon-kimerülés, illetve elemi csapások (vízbetörés) miatt csök- kent - az egyébként gazdaságosan (termelő —- dunántúli *báinyálk 'SZólm'O is. A

(10)

960 DR. NÉMETH! mos

bányák megszűnésével felszabaduló létszám foglalkoztatása egyes területeken kü—

lönleges intézkedéseket igényelt. Jelenleg 54 mélyművelésű szénbánya üzemel.

Az 1965 és 1975 közötti időszakban a "termelés súlypontja a 'mélyművellésű szénbányászaton belül a mecseki ifeke'teiszén és a dunántúli barna—szén, a teljes széntermelésen belül pedig az alacsonyabb ffűtőrértéckű lignlitelk felé tolódott el.

%. hálblld

A hazai széntermelés struktúrája (százalék)

1985. 1975.

Megnevezés ———————————-—-

évben

Felkieteiszén . . . 15 147

Dunántúllti born—arszién . !. . . . . 40 45

Észak magyarországi ba—nnlaszén . . . . 33 31 Mélyműivelésű liigzlnit . . !. . . 12 7

Mélyműveléssel lnyemt szén

összesen . . . . 100 100

az összes temm—eillt szén százalékában . . 96 76 Külliejtéesű lignit . . . . !. . . 4 24

Összesen 100 100

A termelés szerkezetében bekövetkezett lkettős változás fhatásának egyik jel- lemzője. hogy a mélyművelésű szentenmelés átlagos iűt"ér*te*ke skiílogralmi'manlként 3200- ról 3400 killokalóriáma emelkedett, miközben a teljes szén—termelés lfűtőévhé—

kre mintegy 10 iszózal'é'ldlaall csölldkenrt. A másik jellemző. hogy a szénbányászat ter-

melési szehkezet—e és a működő bányák lkészle'tállovmiávnya közötti összhang a belső

szerkezeti változás lh-atásc'ma megbomlott. illetve egyes területeken "tovább romlott.

Az ásványvagyonlmérleg szerint ugyanis a jelenleg működő fbáxnyc'lk mintegy 760 millió tonna lel—termelhető sz—éinildészllettel rendelkeznek, amely az 1975. évi tanme- lési színvonalon átlagosan 31 évi művelési időt biztosít. (Lásd a 8. táblát.) Az élettartam azonban szénfajtánként és szénmedencénként eltérő.

8. tá bilin

A működő bányák élettartama az 1975. évi termelés szintjén

Termelés A bányák

Magnum "%i—ili? éiiíléií'íáo

tonna) (lév)

Feketeszén . . . . . . . . . 3010 103

Dunántúli barnaszén . . . 8.8 ,16 Észak--magyarországi barnaszén . . 6.12 20

Lignit . . . 6.9 27

A működő bányálk sélettantalma (különösen kedvezőtlen Komárom megyében.

ahol azonban a szabad (bányával még nem nyitott) tte—rületek szénvegyona a mélyművelésű szénbányászat gyors rfej'lseszizésénelkjlehet az ralliocpja. Például a

Na—gyregyháza—M—áfny "térségében található jóminőségű rbafrn—aiszé—n a szén és a

bauxit együttes kitermelését, unaigyllaafpa'oitás—ú erősmű telepítését teszi "lehetővé.

(11)

AZ EN ERGwETllKAI AGAZATOK 961

A szénbányászat jövőjének megítélésére az utóbbi években széles lkörű vizs—

gálatakat végeztelk; távlati szerepenek tisztázása különösen a szénhidrogénár—ak nagyfokú emelkedése miatt vált időszerűvé. Az új helyzetben egyre erősebben jelentkezik a szénfelhasználás hosszabb távon számottevő növelésére irányuló tö- rekvés. Szükségessé vált, hogy a szénbányák fellhagyásának programját, első lép- csőként az ötödik ötéves terv korábbi széntenmelési előirányzatait felülvizsgálják.

A mérlegelés során nemcsak a gazdasági összefüggéseket kellett figye—

lembe venni, hanem azokat a műszaki követelményeket is, amelyek a kőolajter—

mék-ek szénnel való ihelyettesíthetőséget meghatározzák. G—ondolnlí kell arra is.

hogy a széntermelés csökkenésének - az alacsony ikőuolaj'árak periódusában .meg- indult — folyamatát rendkívül nehéz visszafordítani. A lezárt bányaüzemeket az ese- tek többségében szinte lehetetlen wújna ltenmel'ésbe vonni; a föld alatti termelés-

hez szükséges szakmunkások kiképzése is hosszú időt vesz igénybe.

A jelenlegi törekvés a termelés szintentartása az ötödik ötéves tervidő—

szakban és jelentős bővítése 1990-ig. A szénbányászat termelésének stabilizálása azonban nagy beruházásokat igényel, és a imunikaerő—g-azdálkodássol, a képzés-

sel, a :bérezéssel, a technikai fejlesztéssel összefüggő feladatok megoldását kí—

vánja. A célkitűzések alapvető ösztönzője, hogy az árarányok a szénbázisú villamosenergia—termelést gazdaságossá teszik. Már ma is (: villamosenergia-ipar fogyasztja a hazai termelésű szénnek csaknem kétharmadát, és ez az irányzat a jövőben folytatódik.

A gazdaságosság és ezzel szorosan összefüggésben a tenmeliélkenysé—g foko—

zása szükségessé teszi, 'hogy a szén'terlmelés a legjobb adottságú bányákba, fej- tésekbe és külfejtésekbe koncentrálódjék. Az ezzel összefüggő fő fejlesztési irány a (mélyművelésű bányák gépesítése, automa'tizálása. Az elmúlt évtizedben ha- zánkban a szénbányászat munkafolyamatainak —— biztosítás, jövesztés, rakodás.

szállítás _ komplex gépesítése gyors ütemben fejlődött. A ,fejtéselkben a komplex termelés aránya 1965 és 1975 között 3—ról 27 százalékra emelkedett. Az elmúlt 10 évben mintegy 50 százalékkal nőtt az egy frontfejtésre jutó termelés. és ma már az átlag elleni a napi 470 tonnát. de nem egy esetben az 1000 tonnát 'is meghaladja. Az üzemikoncentráoió és a műszaki fejlesztés eredményeként a szén- bányászat termelékenysége 10 év alatt 3252ázalélk'kal nőttAlmély'művel-ésű szén- tenmelés csúcseredimrényenél 33 százalékkal alacsonyabb termelést, 42 százalékkal kevesebb szé'nüzemi létszám produkálta. A széneláfordalásak geológiai viszonyai következtében a gépes'ítéis színvonala területenlként jelentősen eltér. Magas a színvonal az oroszlányi, (a várpalotai, a közép—dunántúli és a borsodi szénbányák—

ban, lassú fejlődés tapasztalható a nógrádi és az Ózd vidéki területeken. Az erőfeszítések ellenére sem sikerült számottevően növelni a gépesítés színvonalát a karsztvízveszélyes dorogi és a gázlkitöwr—éssel veszélyeztetett, meredek települlfésű

mecseki szénimedencétben. Általános a vágailhajtás gépesítéséiben mutatkozó le-

maradás.

Az ötödik ötéves terv több szénibánya beruházásainak megkezdésével szá—

mol, de a bányászati berulházásak hosszú átfutási ideje miatt új bánya a terv—

időszakban még nem lép termelésbe. A termelési színvonal javításának ezért fő módszere a termelő és a kiszolgáló mun—kalfolyamatakra egyaránt [kiterjedő ;mű- szaki fejlesztés folytatása marad, amelynek fő iránya: a termelési folyamat komp—

lex gépesítése; a termelés koncentrációja a bányák kapacitásának és a fejtés felületegységére eső teljes—ítm'ényelknek növelésével, folyamatos szállítás alkalma—

zása. automatikus ellenőrző rendszerek elterjesztése, a bányamunkáso—k biztonsá- gának fokozása.

3 Statisztikai Szemle

(12)

952 DR. NÉMETH! JÁNOS A hazai bányász-att jelenlegi feltárt uszéniv—agyona, kiszállítást és szellőz'teiési kapaaitása alapján nagyo/bb termelési feladatok megvalósítására alkalmas, de —-—

a lehetőségek kihasználását biztosító értékesítési viszonyokon túlmenően — a lét- szám szűk keresztmetszetet jelent. (Közismert, hogy a szénbányászat munkaerő- ellártása sohasem volt megoldott. hiszen a :báfnyaimunxka az átlagosnál veszélye- sebb és fárasztóbb. de munkaerő-gazdálkodási gondot okozott a bányászat kon- junkturális kiilátásai terén 'nem ritkán mutatkozó bizonytalanság is. A szükséges munkaerő biztosítása érdekében az utábbi években kormányzati intézkedésekre is sor került. amelyek tovább javítják a szénbányászosk jövedelmi és szociális hely- zetét, segítik a fiatal bányászok lakással való ellátását, kiterjednek a szakmunkás-—

képzés feladataira. Az intézkedések kedvező hatását már érezni lehet.

A SZÉN'HIDRO—G'ÉNl'FlAiR iFElLÖDÉ'SE

!!

A szénhidrogének földtani kutatására az 1930-as évek óta hazánkban is az vált jellemzővé, hogy a geológiai kiut-atást korszerű geofizikai módszerekkel (Eöt—

vös-inga. graviméter, sze'izm—i—ka) kötik össze. Ez az alapja a felszabadulás után feltárt, felkutatott hazai kőolaj- és földgázkészletek erőteljes növekedésének, a szénihidrogénipar gyors fejlődés—ének. Az eredményes kutatómunka lehetővé tette az 1950—es évek elején a nagylengyelvi 'kőo'lajrmezőn a termelés megkezdését, az 1950—es évek végén pedig a (hajdúszoboszlói földgázmező üzembe helyezését. A harmadik ötéves "terv időszakára esik az algyői kőolaj- és földgáz—készletek kiak- názásának megkezdése.

Az elmúlt évtizedben megváltozott a szénhidrogének termelésének földrajzi elhelyezkedése is. A lkő'OlOij- és a *földgázt—enme'l'és súlypontja a Dunántúlról faka- zatosa'n az Alföldre helyeződött át. Napjainkban az ország mintegy évi 2 millió tonnás kőalaj'termelésének csaknem négyötöd—ét a naigya'lföld'i mezők adják. 'Ezen belül Algyő térségében hozzák felszínre oz össztermelésneik több mint felét. A kőolajtermelő kutak száma ma már több mint ezer. A kő—olajjal együtt nyert föld—

gáz túlnyomó részét 1960—ig visszasaj'tolták. Lényeges változás—t itt is a nagy lifiöllidi

— a hajdúszoboszlói, a békési, a sza'nlci és az algyői -— földg—ázmezák és -telepeik feltárása hozott. Az 1960. évi 410 millió köbméteres főidgáz'tenmelés több mint

13-szorosára emelkedett. és 1975-ben elérte az 5,5 milllárd köbmétert. Mindezek

megteremtették a feltételét a közrpwontli földigázfelthaisználási ipirogratm kidolgozá—

sának, és hozzájárultak a népgazdaság energiaszerkezetének karszerűsífbéséthez.

A népgazdaság szükséglete [cseppfolyós szénlhidxrogéniből —- különösen 1960- tól — rohamosan nőtt. Mivel hazai adottságaink nem teszik lehetővé. hogy a kő- olajtermelést évi 2 millió tonna fölé emeljük, az igények kielégítéséhez szüksé—

ges kőolajat külföldről kell beszerezni. A kőolaj—feldolgozó kapacitást viszont úgy kellett fejleszteni, hogy a feldol-gozástbál nyert —— .az első időszakban még leg- inkább energiahordozó jellegű — termékekkel biztosítani lehessen a fogyasztók ellátását. A feldolgozott kőolaj mennyisége az 1965. évi közel 4 millió torn—n—óról 1975-ure csaknem két és félszeresére nőtt. Az új kapacitás legjelentősebb bázisai a Dunai Kőolajiipari Vállalatnál lé'tesitett lxep'árol—ó egységek, amelyek ma már évi 7.5 millió tonna kőolaj feldolgozására alkalmasak. A mennyiségi növekedés mellett jellemző a minőség javulása; a termékek nagy részének minősége eléri a közeli tőkés országok hasonló termékeinek színvonalát. Jellemző továbbá a termékválaszrték bővülése: az energiahordozó jellegű termékek gyártása melletti:

előtérbe került a vegyipari célra alkalmas alapanyagok (vegyipari bentivn. benzol, toluol. xilol) előállítása.

(13)

AZ EN amerre/vi ÁGAZATOK 963

A feldolgozó ipar fejlesztésével párhuzamosan fejlődött a szolgáltató háló- zat. A harmadik ötéves terv éveilben 37 000 *öbm—éter tárolótér és 145 töltőállo- más épült; megkezdődött a termlékvezeték-lhálóz'ot fejlesztése. A negyedik ötéves terv'időszak alatt az elosztólháf'lózat gyors ütemű fejlesztése a jellemző: eredménye- képpen 171 000 köbméternyi tárolótér épült az ÁFORJhálózaltban, továbbá 166 töl- tőálloumás és 390 kilométer *termlékvezetélk. E fejlesztések hatására jelentősen javult a fogyasztók ellátása. Növekedett a kőolaj és a kőolajtermékek csővezetélkeun történő szállítása; a vezetékek hossza 1975-ben megközelítette az 1400 kilomé- tert. A kőolajnak több mint 93 százalékát. a termékek (közül a fűtőolajnatk 40 százalékát. a benzinnek és a gázolajnak közel 50 százalékát továbbítják ter—

mléxkvezet'élkeken a fogyasztó—kihoz, illetve a bázistelepelkre.

A hazai szénhidrogén-kutatások által feltárt földgázvagyon és az ennek kö- vetkeztében dinamikusan fejlődő földgázt—ermelés együtt járt a gázszolgáltatás erőteljes fejlődésével. A földgáz távwezetélk—lhállózata az 1960-es évek elejétől kezdett kiépülni. Először a Hajdúlsz'oboszlót a borsodi iparvidéklkel összekötő távve- zeték készült el, ezt követte a Hajdúszoboszló és Budapest közötti távvezeték, majd sorra épült a többi, amelyek ma már összefüggő. mintegy 2600 kilométer hosszú vezetékhálózatot alkotnak.

A legjelentősebb lföldgázfogyasztó—k a hőtermelő és a villalmosenergla-ltermelő üzemek, a közvetlen ipari felhasználók, valamint a vegyipar. Gyorsan növekszik a lakossági és a kommunális felhasználás is: mind több lakást, kórházat, is- kolát, gyermekintézmlényt fűtenek földgázzal. A vezetélkesg'áz-szollgáltartá'sf'ba 1965- ben 400000, 1970-ben 525000. 1975-ben 700000 háztartás volt bekapcsolva.

Jelentősen növekedett a gázzal fűtött lakások száma; amíg 1965—ben 27000 ilyen lakás volt. addig 1975-ben 300000. Elterjedt a palackos gáz használata, ami elsősorban a falusi háztartások konyhai kultúrájának gyors fejlődését segítet- te elő ott, ahová a vezetékes gáz nem jutott el. 1965—ben 284000 volt a propán- butáln gázt fogyasztók száma. 1975—ben pedig már elérte az 1.6 milliót.

Az ipar ötödik ötéves tervének kiemelt fontosságú területe — a világpiaci helyzet [követelményeinek megfelelően — a kőol'arj'ílpar és a gázilpa—r. A kőolajlapar fejlesztési célkitűzései elsősorban a népgazdaság fehéráru-szüxksuégleteinelk kielé- gítésére irányulnak. Benzin'rfogyasztásunk az 1975. évi 1.8 millió tonnáról 2.7 mil—

lióra. gázolaj- és tüzelőolaj-fogyasztásunik 3.6 millió tonnáról 4.8 millió tonnára fog várhatóan emellked ni.

A fehérárwk túlnyomó hányadát ott (használják fel, ahol azok más energia- hordozóval *nem helyettesíthetők. Az ötödik ötéves terv szerint 1975 és 1980 között a teheráruk fogyasztás-a 2.1 millió tonnával emelik—edik, ami 1980—ban mintegy 12 millió tonna kőolaj feldolgozását teszi szülkségessé. A tervben előirányzott lkőolaj- feldolgozásból nem elégíthető ki teljesen a hazai fehéráruígény, ezért a Szov—

jetunióból kell — elsősorban benzint rés gázolajat —— belhozn'i. Ezt a célkitűzést segíti megoldani az országlhatártól Lenlilnváurosig megépülő tenméxkvezeltélk.

A kőolaj—feldolgozás során a kőolaj mintegy 30—50 százalékának meglfelelő mennyiségben —- lepárlás—i maradéklldént — fűtőolaj keletkezik. A visszamaradó és eltüze'lésre kerülő fűtőolaj mintegy 50 százalékát jelenleg az erőművek (a Duna- menti Hőerőmű és az épülő Tlszai Hő-erőmű) hasznosítják. Távlati fejlesztési al- ternatíva a fűtőolajak hatékonyabb felhasználását biztosító fluid katalitikus krakk üzemek létrehozása. amely lehetővé tenné, hogy a fűtőolaj egy részéből -— az igényeknek megfelelően — döntően benzint vagy gázolajat gyártsanak. Ez azért válhat szükségessé, mert a termékek felhasználása egyre inkább idényszerű. és az ingadozó szükségletek fedezése egyébként már nem biztosítható.

3;

(14)

964 DR. )NEMET—Hi JNNOS

Kőolaj— és földgázkészleteiník továbbra sem teszik lehetővé. hogy a növek—

vő igényeket a ahoz—ai termelés kielégítse. Az ötödik ötéves terv végéna szülkséges

kőolajrnak már öthatodátkülföldről kell 'beszereznrünlk. Az import túlnyomó részét

a Barátság !. és a Barátság ll. kő'olialjttávvezetélk-rendsz'eren keresztül a Szovjet—

uniólból biztosítjuk. (rE távvezetékek üzembe helyezése. 1962 óta a csővezetékene összesen 40 millió tonna kőolaj érkezett hazánkba.) Meg—épül az Adria kőolaj—

távvezeték, amely üzembe helyezése után a Közel—Keletről származó kőolajat jut—

tatja el hozzánk.

Földgázt korábban csak keveset importáltunk (a Román Szocialista Köztár—

saságból). A Testvériség Gázvezeték, amely 1975—ben kezdte meg a szovjet földgáz

szállítását hazánkba, 1980-ban már mintegy 4 milliárd köbméter földgáz import—

ját teszi lehetővé.

Az ötödik ötéves tervben a rendelkezésre álló földgázlorrásolk közel 40 szó—' zaléldlool nőnek. A földgáztermelés az 1975. évi 5.5 milliárd köbméterről WBC—ig 6 milliárd köbméterre nő, amit az előirányzat szerint mintegy 4 milliárd köbméter

import egészít ki. Az energiamérlegben szereplő 10 milliárd köbméter földgáz;

ésszerű elosztása szükségessé teszi az országos gázszállító távvezeték bővítését.

továbbá a hatékony felhasználást biztosító fogyasztók bekapcsolását. Az új fo—

gyasztók kiválasztásánál — az általános iparpolitikai célkitűzések-kel összhang- ban - meghatározó kritérium az. hogy a földgáz elsősorban jigényes ipari teclh-

nolágiálhoz álljon rendelkezésre, a kommunális szektor ellátását biztosítsa, vallva-

mlnt vegyipari alapanyagként h—asznosuljon. A fejlett országokban ez a törek—

v—és nagymértékben érvényesül, hazánkban pedig az ipari szerkezet fejlesztésé- vel összefüggő, fontos energetikai feladat. Az ésszerűtlen, pazarló földgázlfel- használást jelzi az erőművekben el'tüzelt földgáz arány-ának tartós emelkedése, vagy az olyan ipari felhasználás, afmely szénnel is kielégíthető volna.

A szé—nihid—rog—uénliiparb'an néhány sajátos feladat is végrehajtásra kerül az ötödik ötéves tervfidőszakban. A termelést megalapozó geológiai kutatás gyorsí-

tott ü'temlben valósul meg annak érdekében. hogy a gazdaságosan i-gxénylbe ve-

hető készletek minél nagyobb mértékben hasznosításra kerülhessenek. Közel 200

olaj—mérnök, geológus és g-eofizilkus foglalkozik szénhidrogénakartatással. mint-

egy 120—130 kutat mélyitenek le évente. Sajátos (feladatként jelentkezik a leuta—

tótevékenység tervezett kielégítésével párhuzamosan a meglevő készletek osztá- lyozása. a gazdaságossági minősítésre vona-tkozó határköltségek átértékelése a szénhidrogén megváltozott árának, valamint beszerzési feltételeinek figyelembe- vételével.

Új feladat a végső kihozatal növelése is. (Világátlagban a kihozatali ténye- ző 0,3—0.4 körüli érték, tehát a :kőal-aj'ke'szlet 60—70 százaléka a rétegekben marad.) A kihozatal növelésének alapvető módszere a vízbesajtolás, amely fenntart—

ja a rétegenergiát. Ezzel az eljárással a földtani készlet mintegy 50, egyes miezőlk—

ben 65 százaléka termelhető loi. A szénlhiidrogéanutatás intenzitásának növel-ése,

továbbá a kihozatali tényező javítása azért fontos, mert csak e feladatok eredmé—

nyes végrehajtása esetén lehet fenntartani a kőolaj- és földgáztermelés eddig el- ért színvonalát.

(Fel kell készülni arra is. hogy a földgáz és a kőolaj termelésének (és szállí-

tásának) egyenletessége és a fogyasztás Jidényszerű ingadozása. az egyes kőolaj—

termékek (iránti igény idényszerű változása feszültségeket okozhat az ellátásban.

Ezzel függ össze az a sajátos feladat. amely a negyedik ötéves tervben megkez—

dett tartályépítés továbbfolytatását. a földgáz vonatkozásában pedig (csúrcslizem'i kapacitások üzembe helyezését, illetve földrgáztárolők kiépítését jelenti.

(15)

Az ENwERGETlKA! ÁGAZATOK 965

A WLLAMOSEN ERGllA—lG ÉNYEK NlELÉGlTÉSE

Magyarországon számítás—cik szerint 30 évenként megtízszereződik a villamos

energia fogyasztása. Az ezzel összefüggő feladat nagyságát jól érzékelteti, hogy

az elkövetkezendő tív évben legalább akkora erőművi kapacitást kell létrehoznunk, mint amekkorát az elmúlt 90 évben építettünk. Víllamosenergia-termelésünrk 1934- ben érte el az 1 milliárd kilowattőra szintet, a felhasználás 1963 közepén halad- t'a meg a kerek 10 milliárd kilowattó'rát, és az 1990-es évek közepén várható a 100 milliárd kilowattóra használás. A szükségletek telítődéséről még hosszú ideig nem lehet beszélni, hiszen huazánlk jelenlegi évi wil—lamosenerglia—fogyasztásánál (egy lakosra 2330 kilowattó'ra) több hozzánk hasonló fejlettségi fokú és nagy- ságrendű országban találunlk négyszer-ötször nagyobb fajlagos fogyasztásokat.

Ennek megfelelően a villaímosenergia-iipawr a többi energetikai ágazatnál gyorsabb ütemben fejlődik; növekedésének üteme közel kétszerese az elsődleges energia- hordozók felhasználása növekedési ütemének.

Amint a korábbiakban láttuk. az elmúlt évtizedek energetikai fejlődését a szénhidrogének előretörése, a földgáz hasznosítási ütemének emelkedése. tehát az energiahordozók szerkezeti összetételének több irányú átalakulása jellemezte.

Az átalakulásban egy fontos és az előbbieknél egyetemesebben érvényesülő ten- dencia is megállapítható: a villaimosenagic-felhasználás gyors fejlődése. A villamos energia növekvő jelentőségét — az energliaigrények kielégítésében betöltött kulcshelyzetét — érzékelteti, hogy amíg 1950-ben a hazánkban használt összes

ener—glilathordozónalk csak 17 százalékát (világátlaglban 19 százalékát) fordították villam—Olsenergria—termelésre, 1975-ben ez az arány már 26 százalékra (világá'tlag-

ban 29 százalékra) emelkedett. A v-illalmosenergliadfelhasz—nálás hazánkban is gyor- sabban emelkedik, mint az összenergia-igény.

9. tábla

Az elsődleges energiahordozók felhasználása és a villamosenergia—fogyasztás alakulása

11960. 1905. 4970. 11975.

Megnevezés

évben

Elsődleges energiahordozók felhasználása

milliárd kixlakalórila . . . . . 1412 183,1 2116,6 256,7

a növekedesi ütem (százalék). . . . 5,4 3.4 3.4 v

Vi ! Ia—mosenergéla .1 log yarsztáls

milliárd kdflowattána . . . . . . . 8_1 :12,5 17.9 24,6

növekedési ütem (százeailek) . . . 8.9 7.5 6,6

az egy lakosra jutó fogyasztás (kWóa . 744- "1118 1597 2330

A villamos energia szerepe tehát az ország energiaellátásában egyre nagyobb jelentőségű. A felhasznált energiának 1965—ben kereken egyötöde. jelen—

leg egynegyede, 1990—ben pedig közel a fele villamos energia formájában jut a fogyasztókhoz.

Az erőművek kapacitása 1980-ra kétszerese lesz az 1970. évi ér'télkrnelk. Az erőművek létesítésének növekvő fajlagos beruházási költségigénye, valamint a kapcsolódó szállító —és elosztórendszerek kiépítésének rköltségei azt jelentik. hogy a nemzeti jövedelem felhalmozási alapjának egyre nagyobb hányadát kell a villamosenergíja-iparban felhasználni.

(16)

966 DR. NÉMETH! mum

Az elmúlt években a fogyasztási igények lcielaégílését nagyobb részben a ha- , zal termelés. kisebb részben a szoc'ialli'slba országokból származó belhlozaalral biz—

tosítou'c'ba.

10. tábla

A villamosenergia-fogyasztás alakulása források szerint

(mllllllllólfd ki lowarlltóna) ,

rasa 1955. 1950. 1955. 1970. m.

Megnevezés — — _m

évben

Behoznaltall. . . . . . . . -— O;,2 0.5 1.3- 3.4 4.3

Haz'al termelés. . . , 3.0 5.4 7.6 M.? 145 203

Az elmúlt 10 év villamosenergiaJogylasztásának növekedésén belül ügyeltem—

re méltó a mezőgazdasági fogyasztás ötszörösére. a háztartási felhasználás három

és félszeresére növekedés—e. Az ország lakásainak mintegy 94 százaléka van be'—

kalpcsolva a villamos hálózatba. A fennmaradó 6 százol'é'kolt főleg a banyall la- kások j-eleonllllrk, ahol a bekapcsolás költsége az országos átlag 3—6—szorosa. A tanyák villamosítósána számos kezdeményezés történt, de teljes mértékben még

az ötödik ötéves tewldőszalaban sem lehet bekalp'csolásulkaft megoldani. .Egy—re in—

kább jellemző, hogy az erőművek elégítik ki körz-etülk'ben az xlrpar és a lakosság gőz— és melegvízig'évnylének jelentős részét is. A hőszolgáltatás 1—0 év alatt Ötszö—

rösér—e növekedett.

A vill—almos—energlía-logyasztáson belül -— bár tendenciájában csölklkenően —- a legnagyobb részt az ipari vételezés jelenti. E szektor vlillalmosenergiia-rfogyasz—

tásáunralk növekedésére hraltássa'l van az l'pani szerkezet átalakulásra, az energia—

igényesebb termékek fejlesztésének mértéke (mindkét tényező lehet az ütemet növelő vagy mrérsélklő tényező), a villl-armosener'gEwa-logyasztás magas ütemét azon—

ban egyértelműen megköveteli a tenmelékenység emeléséhez feltétlenül szü—ksé- ges gépesítés (és automatizálás gyors fejlődése. Hlazátnlklban ezek együttes hőtá—

saként az egy ipaxni foglallkozrhatattr—a jurtó fajlagos ivpari vlillll—axmoseneng'i—a-llellhwasz- nálás az 1965. évi 5.072 ldil'owlaltltóráról 1975-rre 6.720 kilowattórára emelkedett. Ez teremtette meg a technikai feltételét annak, hogy az iparban a termelékenység

10 év alatt 1.8-szeresére emelkedjék.

Az elmúlt 15 éVben a villl'amosenergxia-"tervmellésre feullhra'szrnálllt tüzelőanyagok között a szén mennyisége nőtt, aránya azonban az 1960. évi 94 százalékról 1975—

re 56 százalékra csökkent.

l 1 . tábla

A villamosenergía-termeléshez felhasznált elsődleges energiahordozók megoszlása

(százalék)

Folyékony

Év I Szaétn műzelő- lFöllvclvgxáz Összesen

anyag

1960 . . . . . . . 94b4 35 31 1000

1965 . . . . . . . 818 136 5.6 100.0

1970 . . . . . . . 653 19.2 1 5151 1000

1975. . . 56,3 24.'1 l9l6 100,0

(17)

AZ EINERGETlKAi AGAZATOVK 967

A tüze'lőanyug—piacain uralkodó tartós tendenciák hatására terveink a szén- felhasználás növelését irwányozzá'k elő. az atomerőmű-épitési program egyidejű végrehajtása mellett. Ennek megfelelően a villaimos'energiia-ipárban a szénfel—

használás az 1971—1980. években évi 2—3 százalékkal, az 1981—1990. években pedig még erőteljesebben fog növekedni, az olaj- és földgázfelhasználásnál pe—

dig az 1970-es évek 11,4 százalékos növekedését az 1980-as években várhatóan csökkenés fogja felváltani.

A széntüzelésű erőművi kazánok intenzív műszaki fejlesztése napjaink gaz- dasági követelménye. Angliában például olyan tüzelési technológiával kísérle- teznek, amelyeknél az alkalmazott fluidágyas kazánok olcsóbbak, üzembiztosa'b- bak, élettartamuk hosszaib'b, nagy hamutartalmú iszeneiket is el tudnak tüzelni, és alkalmasak arra, hogy — más kéntelenítési eljáráshoz viszonyítva alacsony költ- séggel — lényegében megszüntessék a kiérndioxid kibocsátását.

Erőiműveinlkire jellemző az egyre növekvő gépn—agyság. A 215 megawatt egy- ségteljesítményű turbinák és generátorok a magyar ipar és a szocialista orszá- gok terimékei. Uzemeltetésüldkel az egy kilowattóra előállításához felhasznált tü- zelőanyag 20 százalékkal csökkent az elmúlt 10 év alatt. Gazdaságossági meg—

gondolások miatt folytatódik a gépegységek teliesí'tőképességének és az erőmű- velk nagyságának növelése. A tervezők az elkövetkezendő évtizedben 500 megawattos erőműegységek bevezetésével számolnak, és megkezdődtek az előkészítési és kiviteli munkák egy 2000 megawattos erőmű építésére, amelyet a dunántúli bar- naszénloészlefteere telepítenek. A létesülő széntüzelésű erőmű verse'nyldépességét növeli egyrészt az egyidőben kitbányászásr—a kerülő bauxit hasznoisítiha'tósága.

másrészt (hogy a keletkező nagymennyiségű pernyét cement-, illetve alumínium- ipari célra hasznosítani lehet.

A növekvő villaimosenengia-'igiények kielégítésének leglon'tosaibib feladata a szükséges erőművi kapacitások megteremtése. az ehhez szükséges alapenergia- hordozó bázis megválasztása és biztosítása. Jelenleg nagyobb teljesítményű erő- mű é'pí'tése folyik Leninváros körzetében (Tiszai Erőmű) és Százlhaloum'battán (a Dunamenti Hőerőimű bővítése). Épül Paks környékén az ország első atomerőműve is, amelynek első 440 megawattos egységre — az előirányzatok szerint —— 19804ban kezdi meg működését. A Duna vízgazdálkodási és energiaterimelési lehetősé—gei- nek hasznosítása érdekében — Csehszlovákiával közösen — megkezdődik egy d'u- nai vizierőmű-rendszer beruházása is, amely nemcsak energetikai célokat szolgál, hanem az árvízvédelem. a haiózás és az öntözés érdekeit is figyelembe veszi.

Egy—egy országban egységes enengialh'álózartot alakítanak ki, vagyis olyan távvezeték-rendszert építenek, amely az ország valamennyi erőiművét egyetlen ge—

ri'nahálózatltal kapcsolja össze. Kis országok számára célszerű. hogy ahol lehe—

tőség van rá, saját energetikai h—ólózatukat szemszédav'ikéval is összekapcsolják, és így nemzetközi energetikai együtt—működést alakítsanak ki. Jelenleg Európában hónom együttműködő villamosenergia-rendszer működik: a KGST—országok, a

nyugat-európai országok és a skandináv országaik rendszere.

A hazánkban folyó erőműlejiliesz'te'snek is fontos kiegészítője, hogy a magyar villaámosenergia-rrendszer (: KGST-országok egyesített enengii'arendiszerének tagja- ként, azokkal egybekaepicsolva (párhuzamosan járva) működik. E nagy nemzetközi rendszer jelenleg mintegy 76000 megawatt erőiművi teljesítőlkiéipesség párhuza- mos járását biztosítja. Az együttműködés főbb előnyei igen kézzellogrhatók:

—— a viillaimsosenrengsira-szolgáltatás biztonsága növekszik, folyamatos az ellátás olyan esetekben is, amikor a hazai erőműrendszer teljesilimiéinytaaiittallélkia az üzemzavar miatt kieső gépek pótlására már nem elegendő;

(18)

— a kü'löntélle időzólnába eső erőművek összekapcsolása az erőművi ber—uházási költ- ség és az üzem—költség bizonyos mértékű megtakarítását eredményezi;

— a nemzetközi össz—ekaspasal'áseatl csökkenthető az ún. üzembiztanfságzi tartalékerő- művek teljesítménye — a különálló rendszerek tartalékainak összegéhez hasonlítva —-, ami szintén beruházási megtakarítással jár.

A Szovjetunióból a Béke Villamos Távvezeték, továbbá a szomszédos orszá—

goklkal kiépített együttműködési kapcsolatok révén a behozott vti'l—l-aimosene—ngiiw teljesitmény jelenleg eléri a 800 megawattot. de szükség esetén _az 1000 megawattot is meghaladja. E mennyiség jelenleg az ország villa'mosenergi—a-Afogya—sz'tá- sának kereken 20 százalékát jelenti.

Az ötödik ötéves tényben 600 megawatt-tal növekszik a vil'lamosenergsia-im—

port. A Vinyica és Ailbertirnsa között létesülő 750 kilo/voltos távvezeték. melynek

beruházási költségét a részt vevő KGST-országok közösen viselik. birtos—ítja a be- hozatal növelését. Műszalki tartalmát tekintve figyelmet érdemel. hogy ez a veze—

ték lesz az első 750 kilovoltas Európában. A beruházás befejezése után évente

3.3 milliárd kilowattőra energia érkezik ezen (: távvez—etélken a Szovjetunióból

hazánkba. En'nek nagyságát érzékelteti. hogy jelenleg a lakosság évi fogyasztása 2.8 milliárd kilowattóra, vagy hogy az új táwez-etélken érkező mennyiség 6—700 megawattos erőmű kapacitásának felel meg. vagyis akkora, mint a Gagarin Hő- erőmű jelenlegi teljesítménye. A 3,3 milliárd kilowattóra nagyobb részét

a magyar hálózat veszi fel, kisebb része átkerül Csehszlovákiába, Lengyelország-

ba. a Német Demokratikus Köztársaságba és Bulgáriába. Ezek az országok anya—

gli eszközökkel, szolgáltatásokkal vagy közvetlen kivitelezői munkával járulnak hoz- zá a távvezeték megépítéséhez.

.

A népgazdaság energiaszüfkségletének kielégítése csak egyre növekvő be- ruházással és külföldi beszerzéssel biztosítható. Ezért a hazai energiatermelő ka-

pacitások maximális igénybevételén túl olyan intézkedések kidolgozása vált szülk- ségessé, amelyek elősegítik az energiahordozókkal való takarékosságot.

Az energiatakarékossági feladatok elsősorban a következő három fő területen jelentkeznek.

Az első csoport az állami irányítás szférájába tartozik. A gazdasági szerkezet energiaigényességének, az energetikai iparágak fejlesztésének és az energia- behozatal forrásainak meghatározását jelenti, és így döntő módon befolyásolja a népgazdaság energi-ateweinek alaku—lását. Ebben az intézkedési könben (: kő—

olajtermékek fogyasztói igényeinek mérséklésére kell törekedni. lde sorollható a behozatal csökkenését elősegítő geológiai kutatás is, amelynek gyorsított vég- rehajtása előfeltétele az új szén-, kőolaj- és földgázkészletek kiaknázásának. A sa—

ját erőforrások, mindenekelőtt a szénkészletek kiaknázása sajátos szemléleti módja a takarékosságnak. Az energiapiac megváltozott viszonyai ugyanis a saját erő- forrás-ok hasznosítását igénylik, a gazdaságosság legszélső határáig.

A második csoportba sorolhatók azok az intézkedések. amelyek elősegítik az energiatakarékos technológiák kialakítását és bevezetését, az erre irányuló mű—

szaki fejlesztés meggyorsítását.

A harmadik csoportba azon vállalati intézkedések tartoznak. amelyek arra irányulnak, hogy a folyamatos tenmeliés energiaráffordítósa—i csökkenjenek, és az energiafel—xhasználás szenkezetében kedvező változásaik következzenek be. E fela—

datokat jellemzi az éves tervekhez való közvetlen kapcsolódás. valamint olyan operatív intézkedések, amelyek a pazarlás megszüntetésére irányulnak.