472.
Utófaangolk d r . Varammal I s t v á n : „Államai nnámdemlhaJóság é s imagámjogi j u d i c a t u r a " cianem t a r t o t t pJőadásáh®?;.
A h á b o r ú utáni m a g á n j o g i j u d i k a t u r a feltűnő ingado- zása, az ellentétes pólusok között lebegés tul a jogászi berke- ken is: nyill titok, a v v a l a közgazdasági élet f a k t o r a i szá- molnak.
Amióta a „modus proeedendi" t á r s a d a l m i szabályozást nyert, a „da mibi factum, dabo tibi jus" p r o b l é m á j a m i n d - i n k á b b differenciáltabbá lett. M á r a kezdet kezdetén sem le- hetett minden életviszonylatra a testhez álló jogi szabályo- zást, a jogrendszer a u t o n ó m i á j á b ó l egy g o m b n y o m á s r a meg- kapni. A j u d i k a t u r a pótolta m i n d e n h a a t ö r v é n y hézagait, sőt t ö r v é n y t módositó, t ö r v é n y t — a kiélt t ö r v é n y t — r o n t ó ereje is volt és lesz m i n d i g is a „responsa p r n d e n t i u m " - n a k . A h á b o r ú u t á n i szeszélyes gazdasági fluktuáció a m a g á n j o g i j u d i k a t u r á b a u szükségszerűen megnyilvánul.
A j o g és erkölcs k o n t r o v e r z i á j a klasszikus örökség. N o n omne quod licet, honestum est. A klasszikus kor b í r á j a sem volt isten, j o g b i z o n y t a l a n s á g a k k o r is volt, hisz m á r akkor is a k a d t a k olyanok, kik u g y vélekedtek, hogy „plus valet távol- in judice, q u a m lex in codice". A pereskedésnek m i u d i g volt rizikója. Ma ez a rizikó azonban szinte k i s z á m í t h a t a t l a n . E n - nek a. rizikónak a csökkentésére való törekvés v i t á n felül helyes és u g y érzem ez volt félre nem érthető t e n d e n c i á j a V a r a m i a i I s t v á n széles körben m é l t á n feltűnést keltő elő- a d á s á n a k .
H a V a r a u n a i a stabilitás után vágyakozódás közepette idézi a klasszikusokat, ezt senki sem értelmezheti ugy, h o g y ő a „jó erkölcsök" v a g y a „méltányosság" b e f o l y á s á t a k a r n á a j u d i k a t u r a terén csökkenteni, h a n e m éppen ellenkezőleg: a tiszta erkölcs u r a l m á n a k k i v á n s á g a volna ez. V a r a n n a i sze- r é n y vélekedésem szerint azt k i v á n t a demonstrálni, iiogy az Ítélkezési g y a k o r l a t nem fejlődhet abban az i r á n y - ban, hogy a biró éppen a jóerkülcsre vagy a m é l t á n y o s s á g r a való hivatkozással mindent félre tehet, a j u s eogenst is — éppen azon indokolással, hogy a legerősebb j u s cogens: az er- kölcsi n o r m a .
Az irott jus cogens mindenkit köt A m a g á n j o g i Ítélke- zés ne vigye túlzásba az individualizálást, az lehetőleg sze- m é l y v á l o g a t á s nélkül történjék. A jó biró n e m képzeli, hogy röntgen-szeme van, hogy a vesékbe lát, hiszen emberek va- g y u n k és t i s z t á n l á t á s u n k a t sok dioptriás o k u l á r é dacára, minden emberi kiválóság és jó szándék dacára is, véges emberi mivoltunkból folyólag sok minden z a v a r h a t j a . A jó biró nem védekezteti az alperest, nem a k a r pápább lenni a p á p á n á l , nem í á g j a a szájába az alperesnek azt a védekezést, amit ő a biró terjesztene elő, ha történetesen ő a biró lenne az al- peres helyén. A jó biró nem hiszi, hogy az adós, hogy az al-
473.
peres: áldozati bárány, s hogy az, aki a szerződés-adta jogo- kat érvényesiti , az a kizsákmányoló, a g a z d a s á g i l a g erősebb.
A peres felek egyike sem g á n c s nélküli lovag!
Szubtilis és nem általános é r v é n y ű etikai felfogások n e m törhetnek össze szerződéseket, melyek megengedett gaz- d a s á g i tevékenység, k e n y é r h a r c v a g y természetszerű nyerész- kedési v á g y eredményei. Gondoljunk például a r r a , hogy a m a i keserves gazdasági viszonyok mellett milyen művészet az üzletszerző ügynöknek vevőt felhajszolni, s igy á r t a t l a n ügy- nöki szépités — nem lehet eszenciális kellék. N o n omne qnod licet, bonestum est. A részvényjog terén is d e m o k r á c i a van, az pedig a részvénytöbbség a k a r a t á n a k u r a l m á t jelenti. A közjogi státusból folyó szükséges különbségek a, m a g á n j o g teréről lehetőleg elimináltassanak, f a j , osztály vag'y m á s skatulyázás egyébként indokolt védelmére a civil jogász nem r a g a s z t h a t j a a jó erkölcs vagy a m é l t á n y o s s á g védjegyét.
Szögezzük le: V a r a n n a i éles tiltakozása m i n d n y á j u n k elnyomott érzését fejezte ki és amikor e sorok Í r ó j á v a l meg- h a j t o t t a elismerése zászlaját bíróságaink kiváló döntései előtt, végre egy bátor gesztussal r e á m u t a t o t t a r r a , hogy épen a klasszikus értelemben vett tiszta erkölcs érvényesülése érde- kében, a könnyen szabadosságba átcsapó mérlegelési szabad- ságnak végre korlátokat kell emelni.
Dr. Rácz Kálmán.
A felek szerződési autonomiája a nemzetközi kötelmi jogban. Dr. Szászy I s t v á n a M a g y a r Jogászegylet és az In- t e r n a t i o n a l L a w Association m a g y a r c s o p o r t j á n a k 1929. no- vember 16-án t a r t o t t együttes ülésén előadást t a r t o t t a felek szerződési a u t o n ó m i á j á r ó l . T a n u l m á n y o z á s t á r g y á v á tette azt a kérdést, hogy megilleti-e a feleket a. nemzetközi kötelmi jogban a szerződésre alkalmazandó jogszabályok m e g h a t á r o - z á s á n a k a joga, és amennyiben megilleti, a feleknek ez a, joga m i l y e n körben érvényesülhet, kiterjed-e a kényszerítő jog- szabályokra is, vagy pedig csupán a diszpozitiv, v a g y i s az szerződéstpótló ós értelmező jogszabályokra. H o g y e kettős kérdésre feleletet adjon, a, szerződési a u t o n o m i a elmélete tör- ténetének rövid ismertetése utón, az irodalomban, s a legtöbb á l l a m törvényhozásában é s bírói g y a k o r l a t á b a n uralkodó felfogást ismertette, amelyet négy pontban f o g l a l t össze:
1. A felek a nemzetközi vonatkozásokkal rendelkező kötelmi szerződéseknél szabadon m e g h a t á r o z h a t j á k azt a jogot, ame- lyet szerződésükre i r á n y a d ó n a k kivannak tekinteni. 2. A fe- lek e z i r á n y u a k a r a t á n a k nem kell kifejezetten kitűnnie a szerződés szövegéből, a bírónak a felek hallgatólagosan ki- nyilvánított a k a r a t á t is figyelembe kell vennie. 3. A szerződési a u t o n ó m i a kizárólag nemzetközi m a g á n j o g i és kizárólag kö- telmi jogi probléma; mihelyt a szerződésnek nemzetközi vo-
