A bölcsészet elemei

Teljes szövegt

(1)

A

BÖLCSÉSZET ELEMEI.

I . KÖTET.

-LÉLEKTAN.

MÁSODIK, BŐVÍTETT KIADÁS.

P E S T E M ,

H A R T L E B E N K . A. TULAJDONA.

I 8 4 6.

(2)

L É L E K T A N.

I R T A

P U R G S T A L L E R C A L A S . JÓZSEF,

K E G Y E S S Z E B Z E T B E L I P A P , A D Ü L C S É S Z E T É S HITTUDOMÁNY TANÁRA , A M A G Y A R T U D Ó S T Á R S A S Á G L E V E L E Z Ő T A G J A , A

B Ö L C S É S Z E T OKTATÓJA.

C

< 4 -

H A R T L E B E N K . A. TULAJDONA. .

1 8 4 6 .

(3)

«<Uíi, a magyar királyi egyetem betűivel.

(4)

F Ő T I S Z T E L E N D Ő , NAGYSÁGOS , T U D Ó S

KOMÁROMY ÖDÖN URNÁK,

CS. K I K . TANÁCSOSNAK ,

S Z . KI3RESZTI ÉS SZ. GOTHÁRDI A P Á T N A K , A HÉCSI GAZDASÁGI TÁRSULAT TAGJÁNAK,

MOSÓN VÁRMEGYE TÁBLABIRÁJÁNAK

KMLÉKÜL.

(5)

X

i

(6)

*K ,- , / . ' i f i - 1

A m a s z i v e s részvét, m e l l y e l a tudós közönség m u n ­ kámat f o g a d t a , a z o n méltányló bírálat, m e l l y m a g y a r és német folyóiratokban, j e l e s e n a „Religio és N e v e ­ lés", utóbb a z „Areopag" czimü l a p o k b a n , róla e g y a ­ ránt kedvezőieg n y i l a t k o z o t t , végre a z o n k e g y e s m e g ­ tiszteltetés, m i b e n a m a g y a r tudós társaság részesített, e n g e m e t nagyérdemű kebelébe fölvévén: a r r a bátorított, h o g y e munkának második kiadását megindítsam, m e l l y az előbbinél t a r t a l m a s a b b levén, czélszerü tankönyvül szolgálhatand, annál inkább, miután Tomory-Szabó Sándor úr, kecskeméti bölcsészet-oktató a z elsőt már a l k a l m a s n a k ítélte a r r a , h o g y nyilvános oktatásaiban t a ­ nítványaival használtassa.

A munkának rendszerét változatlanul h a g y t a m , a z t h e l y e s n e k vélvén, m e l l y véleményen a z A e r o p a g részé­

ről i s helybenhagyást n y e r t . S z a b a d j o n a z a r r a v o n a t ­ kozó ítéletét röviden idéznem: „Purgstaller p h i l o s o p h i a i kézi könyvének érdeme a mondottaknál f o g v a n e m c s a k a b b a n áll, h o g y a jogtudományt kivéve, m i n d e n e g y e s p h i l o s o p h i a i tudományokat magában f o g l a l , és p e d i g

(7)

V I I I

s z o r o s a n a z oktatási f o l y a m a k h o z kiszámított mennyiség­

b e n ; h a n e m a b b a n i s , h o g y a külön tudományok e g y r e n d s z e r után dolgozvák, s főleg, h o g y e z e n r e n d s z e r a d u a l i s t i c a i s y n t h e t i s m u s ( i d e a l - r o a l i s m u s ) , tehát az i g a z i . " Bírálónak mély belátásu figyelmeztetését köszö­

n e t t e l v e t t e m , és h e l y e s észrevételeit, a m e n n y i b e n a l a p eszméimmel megegyeztethetők, kellőleg használtam.

Váczon, m a r t i u s 19-kén 1845.

A s z e r z ő .

(8)

BEVEZETÉS A BÖLCSESZETBE.

], T Á R G Y A .

M i lulajdonkép ,a líölcsószet tárgyú, a z t történetéből l e l t e t m e g t u d n i , tűiből kiviláglik, m i t vizsgáltak a böl­

csészek s t u i l . t a r t o t t a k bölcsészeinek.

A történet tanúsága s z e r i n t a régiek m i n d e n e k előtt a külvilágról bölcselkedtek, elmélkedvén a világ e r e d e ­ téről ós a létezők elemeiről : miből némi bölcsészeti t e r ­ mészettan k e l e t k e z e t t . " A görögök a z i l l y i s m e r e t t e l kitűnő férfiút s o p h o s a z a z bölcsnek tisztelték, minő T h a i e s és P y t h a g o r a s v o l t ; d e e z utóbbi magát szerénységből p h i - l o s o p h o s a z a z bölcseség-szeretőnek n e v e z t e . . — - ^ S o c ^ a - tes a z önismeretet t e t t e a bölcseség alapjául, m i n e k kö­

vetkeztében a bölcsészet fő tárgya a z e m b e r , e n n e k b e l ­ világa a z a z s z e l l e m i élete l e t t . Platón és A r i s t o t e l e s a z e m b e r i i s m e r e t n e k végső a l a p j a i t nyomozták, m i általa bölcsészet s z o r o s tudományi a l a k o t öltött. —- A k e j e s z -

^ény bölcsészeknek fő tanitmányál a z e g y I s t e n n e k léte és az erkölcsiségnek a vallásossággal s z o r o s összefüggése képezte, minélfogva a bölcsészet n j irányt k a p o t t . M u l l század végével K a n t a z észt v e t t e bölcselkedésének tár- gyául, és e z e n föladatokat törekedett m e g f e j t e n i : m i t t u d h a t , az e m b e r1? s m i t k e l l c s e l e k e d n i e . , . h o g y r e n d e l ­ tetésének, „nvegfeleljen ? -— A z általánosról, m i t némeÜy

(9)

u j a b b a k fő lárgymik ítélnek, a bölcseszei lörlénelébeti

»zolandunk.

M i n d ezekből érthetni, h o g y a p h i l o s n p l i i a a z a z böl­

csészet a böleseseg s z e r e t e l e s tárgya a külvilág, e m b e r és I s t e n . D e e tágas értem e n y h e n a bölcsészet a fölsőbb tudományokat m i n d f o g l a l j a köréhen. S valóban a régiek­

nél a természettan és mennyiségtan részei v o l t a k ; d e nö­

vekedvén a tudományok köre, e részek l a s s a n k i n t elvál­

t a k tőle. Kérdés tehát: m i a bölcsészet tárgya m a i n a p o n ? M i n t h o g y n a p j a i n k b a n a külvilágról a természettan, Istenről a hittudomány, a z e m b e r n e k t e s t i életéről az o r v o s t a n értekezik: a bölcsészeinek m a i tárgya kizárólag, az e m b e r n e k s z e l l e m i élete, szóval a s z e l l e m i , a z ér- zckfölötli.

• « ' • ^ " « • • • " • • • - ^ . 2 , . F O G A L M A .

A bölcsészeta többi tudományoktól: 1 ) tárgyra néz­

v e különbözik. Föl e b b említők, h o g y e tudománynak s a ­ ját tárgya a z e m b e r s z e l l e m i élete. D e m i b e n áll e z e n

élet? A z e m b e f v e s z e s és s z a b a d akaratú lény, g o n d o l ­ k o d i k , a z i g a z r a , szépre és jóra törekszik, és önmagát szándékosan azaz kitűzött czélok s z e r i n t elhatározókig c s e ­ l e k s z i k : a z idézett működésekben s z e l l e m i élete, áll, m i ­ n e k czáfolhallan tanúi a tudomány, művészet, a polgári és erkölcsi élet. — M i n d e n működésre tehetség és erő k e l l ; a működésnek s z a b o t t módja a törvény; a z , m i r e irányozzuk a z erőt és m i i elérni törekszünk, a ozél: e n ­ nélfogva s z e l l e m i életünkben különféle erőket, törvénye­

k e t és czélokat különböztetünk, m i k e t a z ész a t a p a s z t a ­ lás segedelmével fejteget. E s z e r i n t a^Jllqsés^ei, s z e l l e m i erőink, törvényeink, czéljaink, szóval s z e l l e m i élelmik tudománya. • '

2 ) Különbözik kútfőre nézve. is. N o h a a bölesószel- n c k saját tárgya s z e l l e m i életűnk •. de m i n t h o g y e z és a

(10)

— 3 —

külvilág m e g I s t e n között s z o r o s v i s z o n y áll, ezekről i s értekezik a z o n különbséggel, h o g y tanitmányait a z ész­

ből meríti; a z ész p e d i g a z eszméknek tehetsége ( 4 0 8 szám.) E r r e nézve a bölcsészet a z e m b e r t , világot és I s t e n t tárgyazó eszméknek tudománya.

3 ) Gzélra nézve. A bölcsészet a z t törekszik m e g ­ f e j t e n i : m i t t u d h a t a z e m b e r ? s m i t k e l l c s e l e k e d n i e , h o g y czéljait elérje ? S z e l l e m i czéljaink a z i g a z , szép és- jó: i g a z r a a tudományban, szépre a művészetben, jóra

polgári és erkölcsi életünkben törekszünk. E s z e r i n t a b ö l c s é s z e t a z o n t u d o m á n y , m e l l y a z i g a z ­ n a k , s z é p n e k és j ó n a k e s z m é i t á s z s z e r ű l e g f e j t e g e t i . Ebből érthetni, h o g y a bölcsészet észleges tudomány, m i n e k saját kútfeje a z ész, n o h a a t a p a s z t a ­ lást e l n e m mellőzi.

Bölcselni, bölcsészni általán véve n e m egyéb, m i n t a létezőknek természetét a z a z erőit, törvényeit, czéljait, o k a i t , v i s z o n y a i t n y o m o z n i , h o g y bölcsen a z a z czélszc- rííen élhessünk. így tehát a természettudósok, o r v o s o k , mennyiségtudósok, torlénetbúvarok, törvénytudók és e g y e b e k tágas érteményben m i n d bölcsészek; d e s z o r o ­ s a n véve bölcsész a z , k i a z e m b e r n e k s z e l l e i r i életét, az érzékfölöttit a z ész utján vizsgálja.

Némellyek h e l y t e l e n n e k tartják előre bocsátani a bölcsészet fogalmát, m e r t a z t mondják, bölcselni k e l l a n ­ n a k , k i t u d n i a k a r j a , m i a bölcsészet. D e a bölcsészet szintúgy tárgya a z oktatásnak, m i n t egyéb tudomány;

oktatásban p e d i g i g e n i s h e l y e s e l e v e kijelölni a tudomány tárgyát, tehát fogalmát i s .

3. B Ö C S E .

E tudomány böcsét tárgya nyilvánítja.- A z e m b e r e s z e s és s z a b a d akaratú lény, t e l t e i t szándékosan intézi

(11)

e l : ismervén tehát s z e l l e m i erőit, törvényeit, czéljait- meggyőződéséről és cselekvéséről könnyen számot a d h a t magának. — Közméltányláaát»a történet tanúsítja, m i ­ ből b i z o n y u l , h o g y a tudós férfiak és m i i v e i t n e m z e t e k m i n d tisztelték e tudományt.

4. RÉSZEI.

M i n d e n e k előtt l e l k i erőinket k e l l ismernünk, h o g y törvényeiket illően fejtegethessük : ennélfogva a lélektan bevezető része a bölcsészetnek.

A többi részek elméletiekre és g y a k o r l a t i a k r a o s z l a ­ n a k : a z elméletiek közvetlenül a z e m b e r i tudást, a g y a ­ k o r l a t i a k a cselekvést tárgyazzák.

T i s z t a elméletiek: a gondolkodástan és i s m e t a n ; tiszta g y a k o r l a t i a k a természetjog és erkölcstan. — A széptan és vallástan részint elméletiek, részint g y a k o r ­ l a t i a k , az előbbieket tehát épen u g y közvetítik , v a l a m i n t a művészet a tudomány és élet közvetítője.

Igazról a z i s m e t a n , szépről a széptan , a z erkölcsi jóról a z erkölcstan értekezik: a többi részek e három

t a n n a k ágai. — A bölcsészeihez a neveléstant i s szá­

mítják , m e l l y a l k a l m a z o t t része.

A bölcsészet segéd tudományai: a természettan, történetirat, o r v o s i e m b e r t a n és hittudomány.

(12)

— 5 —

L É L E K T A N . BEVEZETÉS.

5. A L É L E K T A N T Á R G Y A .

A lélektan része a z e m b e r t a n n a k : a z e m b e r t u d n i ­ i l l i k t e s t és lélekből, s ennélfogva t e s t i és s z e l l e m i t e r ­ mészetből áll. A z e m b e r t e s t i természetét a z o r v o s i e m ­ b e r t a n n y o m o z z a , m e l l y a l e l k i természetet c s a k a n n y i ­ b a n v e s z i t e k i n t e t b e , a m e n n y i b e n a lélek működései néha kártékonyán, v a g y üdvösön h a t n a k a t e s t i életmű- ségre. A z o r v o s i e m b e r t a n a természeti tudományok o s z ­ tályába t a r t o z i k , m i n t h o g y a z e m b e r testére nézve a kül­

világnak, m i n t a t e s t e k országának, t a g j a .

A z e m b e r n e k n e m e s e b b természetét és l e l k i életét a lélektan vizsgálja, m e l l y a l e l k i működéseket és álla­

p o t o k a t f e j t e g e t i ; m i n t h o g y p e d i g a s z e l l e m i élet a bölcsé­

s z e t saját tárgya, ennélfogva a lélektan a bölcsészeti t u ­ dományok közt f o g l a l h e l y e t . E tudomány a l e l k i életei vizsgálván, a t e s t i természetet c s a k a z o n tekintetből vészi figyelembe, m i s z e r i n t testünk és lelkünk közösülé­

sénél f o g v a a t e s t n e k befolyása v a n a l e l k i életbe.

6. F Ö L A D A T A .

V a l a m i n t a természettan és o r v o s i e m b e r t a n n a k t i s z t e a t e s t i változásokat ós állapotokat n y o m o z n i s ér-

(13)

- ß -

t e l m e z n i , u g y a lélektan föladata a l e l k i működéseket és állapotukat f e j t e g e t n i . E fejtegetésre kívántatik: először, h o g y a l e l k i működéseket ós állapotokat e g y e n k i n t híven i r j a l e , s határozott v o n a l a k k a l jelölje k i , m e r t t u d n i a k a r j u k , miről szól s m i t f e j t e g e t ; másodszor, h o g y a z o k a t értelmezze, t u d n i i l l i k a z o k n a k származását és mű­

ködésmódjait a z a z törvényeit h o z z a tisztába. — M i n d a két követelés méltányos: m e r t h a a lélektan a tudomány n e v e t és b e c s e t igényli, u g y tisztében áll tárgyáról o l l y t i s z t a i s m e r e t e t közölni, minő egyéb tudományé. V a g y talán a l e l k i állapotok o l l y sajátságunk, h o g y a z o k a t a lé- lektudós n e m képes tisztán kijelölni v a g y i s s z o r o s a n m e g ­ határozni? K i a z t h i s z i , v a l l j a m e g őszintén, h o g y n i n c s e tárgyról tulajdonképi ismeretünk s ennélfogva n i n c s h e ­ l y e a lélektudománynak. A z o n b a n k i k i t u d j a , h o g y a lé­

l e k t a n ügye n e m áll i l l y vesző félben, m i n t h o g y közel­

ismerés, h o g y a l e l k i állapotokat egymástól tisztán m e g ­ különböztetjük: v a l a m i n t m i n d e n c l n e m fogúit és józan lélektudós a g o n d o l a t o k a t a z érzelmektől, a vágyakat a szemléletektől igazán megkülönbözteti. — D e v a n n a k - e a lelki működéseknek való törvényei? E törvényeket c s a k az o l l y a n t a g a d j a , k i elfogultságában mindenütt p u s z t a véletlent lát, és a külvilág j e l e n e t e i b e n s e m i s m e r e l tör­

vényszerűséget, d e őt a z emberiség közitéleto ellenáll- h a t l a n u l czáfolja. U g y a n i s m i n d e n , létező fejlődésében s működéseiben némi sajátságnak hódol, és kellékekhez v a n kötve, m i k i n t a z t a köztapasztalás tanúsítja: e s a ­ játságos és határozott működésmódot törvénynek n e v e z ­ zük, i g y különböztetünk például gondolkodási törvénye­

k e t , m i k e t a kétkedők is követnek elmélkedésben, v i t a t ­ kozásban, v a l a m e l l y értekezés szerkesztésében. H o g y a l e l k i fejlődésnek saját törvényei v a n n a k , a z t a n e v e -

i A „ t „ „ „ i : „m„ „ : ;,< „ i . i „ i „ I I „ , I , „ „

(14)

gyára. ( S z i l a s y János: A nevelés tudománya, B u d . 4 8 2 7 . ' Széchy Ágoston: A Nevelés s Oktatástan vázolala, P e s ­ t e n 1 8 4 5 . )

7. K Ú T F E J E .

M i n t h o g y a lélektan t i s z t e a l e l k i állapotokat m i n t való tényeket tisztába h o z n i , a lények p e d i g közvetlenül észrevevés által jőnek t u d t u n k r a : ennélfogva a lélektan­

n a k közvetlen kútfeje a z észrevevés, m i s z e r i n t a j e l e n - kező l e l k i állapotokat elménk elé állítjuk. D e a z e m b e r élete, m i k i n t a z t alább látandjuk, n e m pusztán érzéki, m i n t a z e s z t e l e n állaloké, h a n e m azonfölülszellemi ( 1 7 d i k szám a l a t t ) , m i r e nézve l e l k i állapotjai i s kétfélék, ér­

zékiek és s z e l l e m i e k : érzéki például a z érzés, a z Ön- kényü mozgás; s z e l l e m i a gondolkodás, a z a k a r a t i e l ­ határozás. E r r e nézve a z e m b e r kétféle észrevevő t e h e t ­ séggel, érzéki és s z e l l e m i v e l b i r : a m a z t érzéknek, o z t észnek nevezzük. Így tehát a lélektan kútfeje m i n d a z ér­

zéki, m i n d a s z e l l e m i észrevevés: a v v a l a z érzéki, e v ­ v e l a s z e l l e m i működéseket és állapotokat f o g j u k föl.

H o g y a lélektan kútfeje n e m egyedül a z érzéki észre­

vevés v a g y i s tapasztalás, már abból érlhetni, m i s z e r i n t a lélektan t i s z t e a l e l k i állapotokat n e m c s a k közleni, h a n o m értelmezni i s ( 6 d i k szám), m i t a gondoló tehetség e s z ­ közöl. S m i n t h o g y a z e m b e r i lélek s z e l l e m , mór p e d i g a s z e l l e m i a z észnek saját tárgya ( l O O d i k szám): ennél­

f o g v a a lélektan kútfeje m i n d a tapasztalás, m i n d a z ész.

— Tapasztalás a l a t t tágas értelemben m i n d e n észreve- vést ériünk; s z o r o s a n véve a tapasztalás a z érzéki éoz- rg.vésen a l a p s z i k .

E tudomány segéd forrósai e következők:

1 . A z önvizsgálás v a g y i s öntapasztalás, m e l l y szük­

séges , m i v e l o l l y l e l k i állapotot, m i t a z e m b e r n e m v e t t észre magában, mások közléséből n a g y n e h e z e n f o g h a t

(15)

— 8

m eg : i g y például m i n m a g u n k b a n k e l l t a p a s z t a l n u n k , h o g y p u s z t a képzetek g e r j e s z t h e t n e k vágyakat, s h o g y a z erős a k a r a t képes a vágyakat fékezni.

2 . A mások tapasztalása: m e r t m i n t h o g y n e m m i n ­ d e n k i t a p a s z t a l h a t m i n d e n t , e hiányt mások tapasztalá­

sával k e l l fedeznünk. I d e t a r t o z n a k m i n d a z o n tudós fér­

fiak munkái, m e l l y e k a z e m b e r i életei tárgyazzák, m i l y - l y e n e k : a n e m z e t e k és tudományok történetei, a z u l n - zásrajzok , életiratok, sőt némelly u j a b b regények i s , m e l l y e k az e m b e r i lelkületet lélektanilag értelmezik.

M i n t h o g y a n n y i segéd forrása v a n a lélektannak, azt hihetné v a l a k i , h o g y n a g y tökélyre j ö t t e tudomány.

A z o n b a n ismeretünk e tárgyban e d d i g szűk körű , m i v e l a léleknek vizsgálására n a g y o b b figyelem kívántatik, m i n t a külvilágra. U g y a n i s a l e l k i működések n e m térben, h a ­ n e m egymásutáni következésben a z a z idő b o n történnek : a z o k tehát s e b e s e n f o l y n a k egymás után és o s a k h a m a r eltűnnek, u g y h o g y néha a l e g s z o r g a l m a s a b b vizsgáló­

n a k figyelmét i s kikerülik. V a n n a k továbbá o l l y l e l k i álla­

p o t o k , m e l l y e k b e n önmagát vizsgálni l e h e t e t l e n , például h e v e s i n d u l a t b a n , álomban, őrültségben. Végre a l e l k i életbe s o k külső o k n a l r v a n befolyása, m i r e nézve a l e l k i állapotok néha különféle o k o k eredményei: m i n d a z o k a t tisztába h o z n i i g e n szövevényes föladat.

A lélektan fejletlensége o k a i t bővebben m e g i s m e r t e t i Hetényi János p h i l o s o p h i a i pályamunkájában: A lélektu- domány nevelési fontosságáról, P e s t e n 1 8 4 4 .

8. H A S Z N A .

H a s z n o s a lélektan: 1) elménk leművelésére. I i i - ménk tehetségeit m a j d vég nélkül tökél y e s i l h o t n i : i s m e r ­ nünk k e l l tehát a z o k a t , h o g y természetükhöz képest k i - -

(16)

— 9 —

lejthessük. 2 ) Vágyaink fékezésére. K i a z o k n a k szárma­

zását n y o m o z t a , könnyen l e l módot a z o k a t fékezni.

E tudomány a z o n tekintetből is h a s z n o s , m i s z e r i n t az önismeretet alapítja, m e l l y erényes életre h a t a l m a s a n s e r k e n t . Svaiéban, k i s z e l l e m i természetével m e g i s m e r ­

k e d e t t , a z önmaga iránt mély t i s t e l e t e t érez, m i n e k kö­

vetkeztében m i n d a z t távoztatja, a m i e m b e r i méltósá­

gával e l l e n k e z i k . D e e z e n i s m e r e t embertársunk iránt is t i s z t e l e t r e g e r j e s z t , és részvétre, felei s z e r e t e t r e buzdít.

9-

A lélektannak üdvös befolyása v a n m i n d a z o n t u d o ­ mányokba , m e l l y e k a z e m b e r n e k s z e l l e m i életére köz­

vetlenül, v a g y közvetve v o n a t k o z n a k . így:

1. A bölcsészet általán véve a s z e l l e m i t , a z érzék­

fölöttit tárgyazza. H o g y a z érzékfölötti valóban létezik, ázt a lélektan a z e m b e r n e k s z e l l e m i életéből, m i n t ön­

t u d a t u n k n a k t a g a d h a t l a n adatából h o z z a k i . — Különö­

s e n : a gondolkodástan a gondolkodás törvényeit f e j t e g e t i , d e e r r e a z e l m e i működéseknek i s m e r e t e okvetlenül szük­

séges. A z i s m e t a n ismerő tehetségünk bírálatát közli, m i lélektani i s m e r e t e k nélkül l e h e t e t l e n . A z erkölcstan a z erkölcsi észtörvényekkel f o g l a l k o d i . l t , . d e e z e k a z e m b e r ­ n e k s z e l l e m i természetében gyökereznek, m e l l y a lélek­

t a n tárgya. A lélektani a d a t o k világot h i n t e n e k n e m c s a k a z e m b e r n e k rendeltetésére, h a n e m a z I s t e n n e k létére i s .

2 . A neveléstan útmutatást a d a r r a , mikóp k e l l a t e s t i és s z e l l e m i erőket éleszteni s czólszerűleg irányoz­

n i , h o g y a z ifjú e m b e r természetéhez képest 'kiműveltes­

sék : e r r e nézve p e d i g a lélektanhoz f o l y a m o d i k s e l v e i t tőle kölcsönözi.

(17)

3. A lörvénytudomány a z e m b e r e k és n e m z e t e k j o ­ g a i t f e j l e g e l i : már p e d i g végolomzésben a z o k u g y m i n i az állodalom a z emberiség rendeltetésén a l a p s z a n a k . ( S z o n t a g h Gusztáv: P r o p y l a e u m o k a társasági p h i l u s o - phiához, Budán

1843.)

4. V a u n a k betegségek, m e l l y e k l e l k i okokból szár­

m a z n a k , m i r e nézve a gyógyásznak h a s z n o s szolgálatul t e s z a lélektan.

M i n d ezekből érthetni, h o g y a lélektan h a s z n o s n e m csak m i n m a g u n k r a nézve, s z e l l e m i művelődésünket elő­

mozdítván, h a n e m másokra nézve i s , k i k e t o k t a t u n k , i g a z g a t u n k , v a g y k i k n e k üdvös tanácsol a d u n k . így t e ­ hát az ifjúság nevelői, a néptanítók, a törvényhozók, gyógyászok, sőt köllészek i s jó sükerrol használják.

N e m józan használása, h a n e m visszaélése v o l n a e tudománynak, h a v a l a k i a végeit tanulná, h o g y kiösmer- vén az e m b e r e k gyengéit, másokat c s a l h a s s o n s h a t a l m a alá v e t h e s s e n .

10. MÓDSZERE.

Fölebb m o n d o t t u k , m i k i n t e tudomány föladata a l e l k i működéseket s állapotokat lisztán kijelölni és értel­

m e z n i : e n n e k eszközlésére a z elemező és összekötő mód­

s z e r t használja.

A lélektan a d o t t tárgygyal, t u d n i i l l i k öntudatunk a d a t a i v a l f o g l a l k o d i k , minélfogva a z észrevett l e l k i mű­

ködéseket megkülönbözteti és s z o r o s a n meghatározza v a g y i s e l e m e z i , h o g y i g y t i s z t a f o g a l m a t szerezhessünk azokról. Továbbá könnyebb áttekinthetés végeit a l e l k i j e l e n e t e k e t r e n d e z i és osztályozza v a g y i s összeköti, m i

által a lélektan r e n d s z e r e s a l a k o t ölt. E z e n rendezésben a l e l k i életnek fejlődését veetuljük s z e m p o n t u l , v a g y i s az úgynevezett.származtató módszerre lesz tekintetünk, m i n e k következtében a l e l k i élet t i s z t a és z a v a r t a l a n ké-

(18)

pében f o g j o l c n k c z n i . N e m l e s z érdektelen e z e n származ­

tató módszerrel közelebb m e g i s m e r k e d n i . Vegyük pél­

dául a növény származását: a földbe v e t e t t m a g a n e d v és m e l e g hatása által csírázik, e z e n csirából a növény b o n t a k o z i k , m e l l y bimbót, virágot és m a g o t t e r e m . A m a g , n e d v e s m e l e g a z o n föltétek, miktől a növény szár­

mazása függ; a k i tehát e föltéteket és e z e k n e k hatása módját értelmezi, a z a növénynek származását a d j a elő, s i l l y tudományos előadás a származtató módszer. A z o n ­ b a n emliletlenül n e m h a g y h a t j u k a z t , h o g y e módszer használása k i n e m tárja előttünk a természet rejtélyeit, és n e m s z e r e z t e l j e s i s m e r e t e t a létezőkről, m i n t h o g y tapasztalásunk és elménk s o k k a l korlátoltabb, h o g y s e m képes v o l n a a létezőknek velejéig t i s z t a belátás­

s a l j u t n i .

A z előadott származtató módszertől különbözik H e ­ g e l s híveinek vitalkozási módszere, m i t e z e k n e m csak a lélektanban, h a n e m a bölcsészet és tudomány m i n d e n ágaiban használtak. Nézelök s z e r i n t m i n d e n f o g a l o m , pél­

dául.//, ellenkezőjére, t u d n i i l l i k nem-^ra m u t a t , e b b e átmegy, és e g y m a g a s a b b f o g a l o m egységében egyesül, például a z y/ ós 7icm~Aegysége a B f o g a l o m , a B és nem-Bú a C f o g a l o m , s u g y tovább a ^ f o g a ­ l o m i g , m e l l y ismét yí f o g a l o m b a m e g y át. A kezdetét, t u d n i i l l i k a z yj\ a z e l v o n t lét t e s z i , m i n e k tagadója a nem-lét a z a z s e m m i . E z e n ellentét m e g n e m állhat, m i v e i s e m t i s z t a lét, s e m t i s z t a s e m m i n i n c s e n , h a n e m c s a k önmagát határozó lét és s e m m i létezik. A lét és nem-lét egysége a l é t e s ü l é s , v a g y i s levés. E példából láthatni, m i k i n t a f o g a l o m v i t a t k o z á s i u t o n t e r e m t i l a r - lalniát; d e h o g y e módszer üdvös eredményekre n e m v e z e t , a z t a n n a k helyén kétségtelenné tbendjük.)

(19)

- 12 — 11, ELOSZTÁSA.

A z e m b e r i e l e t fejtegetéséből k i l o g világiam, m i - k i n t l e l k i életünk érzékire és s z e l l e m i r e s z a k a d , m i r e nézve h e l y e s e n három részre o s z t j u k a lélektant: a z első rész­

b e n az e m b e r i életet általában v o e u d j i i k t e k i n t e t b e , a másodikban részletesen a z érzéki életet, a h a r m a d i k b a n a s z e l l e m i t vizsgálandjuk.

M i n t h o g y a l e l k i életnek u g y m i n t a t e s t i n e k egész­

séges és kórságos állapoljai'vannak, ennélfogva némely- l y e k két főrészre osztják a lélektant: élettanra, m e l l y az e m b e r i léleknek r e n d e s állapotjait t e r j e s z t i elő, és kórtanra, m e l l y a léleknek úgynevezett kórságos álla­

p o t j a i t közli, minő a z ábránd, őrültség. D e a kórságos állapotok m i n t kivételek c s a k mellék s z e r e p e t játszanak, minélfogva csekélyebb értékűek, h o g y s e m főrészt ké­

p e z z e n e k , és h e l y e s e b b e n e t a n n a k befejezéséül tár­

g y a l t a i n a k .

Többnyire kétféle lélektant e m l e g e t n e k : t a p a s z t a l a ­ t i t és t i s z t a ószlegcst. Nézetök s z e r i n t a t a p a s z t a l a t i lé­

l e k t a n egyedül a tapasztalás a d a t a i r a szorítkozik; a z ész- l e g e s a léleknek tulajdonságait a t i s z t a ész utján n y o m o z ­ z a , v a g y i s o k o s k o d v a határozza m e g . Fölebb emiitők, h o g y a lélektan kútfeje a tapasztalás és ész e g y s z e r s m i n d , minélfogva a lélektan t a p a s z t a l a t i k i g észloges.

É L S ü R É S Z .

AZ EMBERI ÉLET ÁLTALÁBAN.

1 2 , E M B E R .

M i n t h o g y a z e m b e r a földi lények sorában fő h e l y e t f o g l a l , szükségkép a z o k k a l közös és sajátságos termé­

s z e t t e l b i r . Közös természetéhez t a r t o z i k : h o g y önálló egyes lény v a g y i s e g y e d , h o g y t e s t e és különféle álla-

(20)

pótja v a n , végre h o g y más e g y e d e k k e l közösülésben áll.

Sajátságos természetét háromfoku élete képezi. ( R e i n h o l d E r n s t , L e h r b u c h d e r p h i l . p r o p P s y c h o l . 4 4 — 4 8 . l a p . )

3 3. É L E T M Ü V E S É L E T E .

: A z e m b e r n e k háromfoku élete v a n : életmüvés, ér­

zéki és s z e l l e m i élete. A z élelmüves, máskép tenyésző, növényi életet t e s t e életműsége eszközli.

A z a t e s t élelmüves, m e l l y önmagát képzi e g y e d i ­ ségét és nemét f e n t a r t j a : m i r e nézve a z i l l y lény különös alkatú műszerekkel v a g y i s életmüvekkel v a n ellátva, minő életmüvek állatokban a véredények, a s z i v , tüdő.. A z o n képző erő , m i n e k működése által a z élelmüves lények egyediségüket és nemüket fentartják, életerőnek n e v e z t e ­ tik. A z i l l y életerőt m i n d e n k o r némi e s z m e , előkép v e ­ z e t i , m e l l y a képzés módját jelöli k i : i g y például a búza­

m a g o t v a l a m e l l y láthatlan kép h a t j a á t , m i n e k vezérlése a l a t t a sojátncmü búzanövény a l a k u l , u g y h o g y a kitű­

zött e s z m e a z a n y a g o t alakítja. ,. ^

Testünk a z o n működései,mellyek áltabÓletünket f e n - t a r t j u k , életműködéseknek n e v e z t e t n e k . Életünk fentartá- sára p e d i g szükséges: a táplálás, vérforgás, máskép vér­

keringés, lélekzés: m i k b e n élelmüves életünk áll. A táp­

lálásnak műszere a g y o m o r , a vérforgásnak a s z i v a z l i t e r e k és v i s z e r e k k e l , máskép vérerekkel, a lélekzésnek a tüdő. Részletes előadásukat a z o r v o s i e m b e r t a n közli.

14. É R Z É K I ÉLETE.

A z élelmüves t e s t e k két neműek: növények és álla­

t o k . M i n d a kellő magát táplálja, és nemét f e n t a r t j a , d e az állat azonfelül érez, és életét önkényü mozgással n y i ­ l a t k o z t a t j a . A z o n erő , m i n e k hatása által a z állatok érez­

n e k és önkényileg m o z o g n a k , léleknek n e v e z t e t i k ; a z ál­

l a t i l e s t b e n tehát lélek l a k i k .

(21)

_ 1 4 -

• A z érzésnek műszerei a z i l l e g e k , a z önkényü m o z ­ gásé az i d e g e k és i z m o k e g y s z e r s m i n d . A z i d e g e k t u d ­ n i i l l i k kétfélék: először érzők , m e l l y e k a külhatást b e f o ­ gadják, miből aztán a z érzéki észrevevés származik; má­

s o d s z o r a mozgó i d e g e k , m e l l y e k a z i z m o k a t a z érzés közbejöttével mozgásra indítják. Említésre méltók a dú- e z o k , t u d n i i l l i k a z i d e g e k főleg a hasüreg körül b o g o k a t képeznek és dúczoknak máskép föntartó i d e g e k n e k n e v e z ­ t e t n e k , s működésök leginkább a z életmüves életre v o ­ n a t k o z i k .

15.

A z i d e g e k összeköttetésök által v a l a m i egészet ké­

p e z n e k , m i t i d e g r e n d s z e r n e k nevezünk. Hasonló a z élő­

fához: m i n e k virága v a g y koronája a z a g y , törzsöke a nyúltagy, ágai és l e v e l e i a z i d e g e k , m e l l y e k a z a g y b a n központosulnak, s m i k n e k állománya hasonló a z agyéhoz.

A z i d e g e k a g y b a n i központosulásuk által o l l y közösülés­

b e n állanak, h o g y a bennök történt változásokat e g y ­ mással közlik, m i r e például szolgál a z , h o g y a g y o m o r ­ baj fejfájást s z o k o t t o k o z n i . "

- A z a g y n a k három ágát különböztetjük: a n a g y a g y a t , az a g y a c s o t , a nyúltagyat, m i n e k része a g e r i n c z a g y . M i n d e z e k e t három hártya borítja, úgymint a kemény, pókhálós és lágy agykér. V a n n a k a z a g y n a k számtalan ülerei és páraedényei, m e l l y e k a vért v e z e t i k és e l ­ választják.

i f i .

'V H o g y az a g y és i d e g e k által érezünk, k i t e t s z i k u kö­

vetkezőkből.

1. A z o n t e s t i részek, n i e l l y e k h e n n i n c s e n e k i d e g e k , érzéstelenek, például a köröm, luij.

2 . H a v a l a m e l l y t a g b a n , például u j j b a n , a z i d e ­ g g e l megkötjük, v a g y szétvágjuk, m i n e k követkéz-

(22)

lében a z a g y g y a l i közösülésük megszűnik, érzékenysé­

gét e l v e s z t i .

3 . H a a z a g y n y o m a t i k , v a g y megsértetik, m i n d e n érzés egészen elvész. —•• A z a g y t e s z i a z e m b e r b e n a z érzésnek központját, a z úgynevezett érzelgóczot.

Érzéki életünkhöz a z e g y e s érzékek működései, úgy­

m i n t a hallás, látás, izlés, szaglás és tapintás, továbbá az érzéki érzetek és i n g e r e k t a r t o z n a k , mikről részletesen a második részben szólandunk.

A z i d e g r e n d s z e r a z érzéki életet a z életmüvessel egybeköti. Egyfelől s z i n t e a n y a g i e l e m e k vcgyületébőbáll, m i n t a többi testrészek, másfelől a z érzéki életnek köz­

v e t l e n műszere. — A z i d e g r e n d s z e r t a c s o n t r e n d s z e r r e l nz i z o m r e n d s z e r köti össze, szintúgy m i n t a z a g y a l é s g y o m r o t a s z i v közvetíti. G y o m o r b a n a bőr, vérerek és dúczok, szívben és tüdőben a z i z o m , üterek és mozgó i d e g e k , a g y b a n a velő, póraedények és érző i d e g e k fő­

s z e r e p e t játszanak.

A z i d e g r e n d s z e r és vérrendszer közt s z o r o s közö­

sülés létezik, minélfogva a z i d e g e k n e k h e v e s fölingerülése szívdobogást, r e n d e t l e n vérforgási és h i d e g e i a végső t a ­ g o k b a n o k o z ; u g y v i s z o n t n a g y vértolongás a z a g y b a fejfájást, szédülést és bódítást h o z létre. -

17. S Z E L L E M I É L E T E .

N o h a a z érzéki élet közös a z e m b e r n e k a z e s z t e l e n állalokkal és e r r e nézve a z o k h o z hasonló: mindazáltal s z e l l e m i életével kilép a z állatok sorából, u g y h o g y a z o k ­ tól n e m b e n különbözik. A z e m b e r t u d n i i l l i k öntudattal b i r , g o n d o l k o d i k , magában a z i g a z , szép és jó iránt ér­

z e l m e k e l és vágyakat éleszt, s t e t t e i t s z a b a d elhatároz-'.i v' z a l intézi e l . M i n d e z e k b e n s z e l l e m i élete áll, m i n e k a l a p j a

a z ész és s z a b a d a k a r a t . S z e l l e m i életünknek él'példája

(23)

— I G —

a tudomány, művészet, polgári és erkölcsi élet, m e l l y e k - b e n a z i g a z n a k , szépnek és jónak eszméit öncselokvőlog valósítjuk. A lélek tehetségcinek e fönséges polczán e m ­ b e r i léleknek, szóval s z e l l e m n e k n e v e z t e t i k , h o g \ a z állati v a g y i s érző lélektől megkülönböztessék.

• S z e l l e m i életünk az élelmüvessel n e m közvetlenül, h a n e m közvetve, t u d n i i l l i k az érzéki élet által v a n össze­

kötve , ' u g y h o g y az i d e g r e n d s z e r a s z e l l e m i életnek i s

^ • - ' I s z o l g a l eszközül. — A s z e l l e m i élet áz érzéki életen, ez az életmüvesen a l a p s z i k , s i g y a z e m b e r a z éleinek m i n d a három nemével, az e s z t e l e n állatok csak a z érzéki és élelmüves élettel, a növény egyedül a z élelmüvessel h i r . Ebből érthetni e g y s z e r s m i n d , m i k i n t a z e m b e r i lélek a z életerőn, e z a z a n y a g n a k v e g y t a n i és mozgó erőin a l a ­ p u l : s ennélfogva a s z e l l e m m i n t fölsőbb fok a z életerőt m i n t alsóbbat már magában f o g l a l j a .

' A z e m b e r érzéki élete a z állatokétól a b b a n külön­

bözik, h o g y ő érzéki működéseit i s öntudattal és a s z a ­ b a d a k a r a t befolyásával v i s z i végbe. így a z o n l i i d a l a z e m b e r n e k egész l e l k i éleiét kíséri.

18. ÖNTUDAT.

A t u d a t , m i t eszméletnek i s nevezünk, általán véve a z o n átlapolja a léleknek, m i s z e r i n t v a l a m i a d o l l n l fölfog -,' és a n n a k létét észreveszi, v a g y i s , észreveszi, h o g y v a -

l a m i létezik. E s z e r i n t a z e s z t e l e n állatok i s b i r n a k t u d a t - , t a l , m i n t h o g y ezek is érzéki észrevéve tehetséggel e l -

•r'ílátvák, d e e z e n t u d a t u k p u s z t a érzéki.

: A t u d a t n a k n a g y o b b f o k a az öntudal , oneszuiélet, m i s z e r i n t a lélek öncsdekvó'ségét v e s z i észre: e z e n o n .(.;.-.hidat tehát a l e l k i onoselekvőségtiek t u d n i a , : m i n e k k o -

vetkeztében magát " m i n i a l a n y t a kültárgyaklól tisztán megkülönbözteti. E z e n öntudat a z e m b e r n e k t u l a j d o n a .

(24)

— 17 —

k i észszel ós s z a b a d a k a r a t t a l ellátva szándékosan ós ön­

magát, elhatározólag c s e l e k s z i k , . minélfogva t u d j a , h o g y önállólag létezik és öncselekvőleg működik, tehát való személy.^ E z által észreveszi a z e m b e r a z e s z t e l e n álla­

t o k fölötti lényeges folsőbbségét v a g y i s előnyét, m e l l y a b b a n áll, h o g y n e m működik Ösztönszerűleg, m i n t a z állatok, például a m a d a r a k fészkelésben, sőt h o g y önmaga tűz eszméket a z a z czélokat és szabályokat m a g a elé, s i g y szándékosan és öntudatosan c s e l e k s z i k . (Erről többet a z észnél és akaratnál.) -

Némellyek s z e r i n t a z öntudat a n n a k tudása, m i k i n t t u d j u k , h o g y létezünk, tehát a t u d a t n a k , a z eszmélet­

n e k tudása. — H e g e l és hívei s z e r i n t a t u d a t a s z e l l e m ­ n e k a z o n cselekvősége, minélfogva önmagát m i n d e n egyéb­

től megkülönbözteti. A z öntudat p e d i g a z ,,én"nek tudá­

s a , m i b e n a l a n y és tárgy e g y és u g y a n a z .

A z öntudattól a z önérzet a b b a n különbözik, b o g y a m a b b a n a z e m b e r önállóságát és öncselekvőségét t i s z ­ tán a z a z g o n d o l k o d v a megkülönbözteti, önérzetben p e d i g a z t pusztán érzi.

19.

Öntudatra a z e m b e r c s a k f o k o n k i n t jő. A z e m b e r első élete merő testképzés a n y j a méhében, h o l életmű- sége és érzékisége fejlődik, tehát merő élelmüves élet m i n d e n t u d a t nélkül. E z e n kifejlés után k e z d érezni és m o z o g n i , m e l l y érzéki életet a g y e r m e k c s a k születése után ér e l tökéletesen. Bíost k e z d tárgyakat megkülön­

böztetni: a fényt s z e m m e l kiséri, h a n g o k felé f o r d u l , nyújtott e l e d e l e k után k a p , és lábaira e m e l k e d i k . E z a z érzéki életnek és t u d a t n a k k o r s z a k a , m e l l y b e n a g y e r m e k a z észrevett tárgyakat elméjében m e g t a r t j a és fűzi. —•

S z e l l e m i életre és öntudatra c s a k a k k o r ébred',' midőn gondoló tehetsége k e z d működni, a z a z midőn önmagára

(25)

- 1 8 -

.és a iüllúrgynkra értelemmel f i g y e l Y f i g y i s eszmél, m a ­ gát a kültárgyaktól és e z e k e t egymástól tisztán megkü­

lönbözteti, 8 főleg midőn s z a b a d a k a r a t j a n y i l a t k o z i k a z a z szándékosan c s e l e k s z i k , és észreveszi, h o g y ő önelhalú- vozólag c s e l e k s z i k , tehát h o g y önálló, öncsclckvő lény a z a z személy. E z e n időtől f o g v a n e m beszél többé a g y e r m e k magáról a h a r m a d i k személyben , h a n e m a z e l ­ sőben: én a k a r o k . Előbb pusztán érezte és c s a k homá­

l y o s a n t u d t a , h o g y önállólag létezik, m o s t már tisztán t u d j a a z t , és arról g o n d o l k o d i k is. —- A z öntudat a s z o ­ r o s értelmű eszmélet, m i v e l eszméléssel a z a z belső f i ­ g y e l e m m e l jön a z e m b e r öntudatra.

SO.

A z eszmélet a z e m b e r l e l k i világossága, m e l l y n e k s z i n t e f o k a i v a n n a k , m i n t a napvilágnak. így a g y e r m e k - L e n , a haldoklóban a z eszmélet homályos, m e l l y állapot ínajd n e m egyéb, m i n t önérzet, m i s z e r i n t u g y szólván c s a k érzi létét. — Öntudatunk homályos : a s z e n d e r b e n , részegségben, az i n d u l a t o k hevében; e l l e n b e n t i s z t a a z ébrenlét és eszmélés állapotjában. D e e z e n állapotban i s néha a z önérzet és öntudat gyengül: i g y például a törté- íiclbúvár a régiség vizsgálásába, a mennyiségtudós a szá­

molásba néha a n n y i r a elmerül, h o g y magáról m i n t e g y friegfelejtkezik, és c s a k a k k o r jön önérzetre és öntudatra, inidón észreveszi, h o g y éhezik, v a g y h o g y emlékezete m e g a k a d . - . , — A z eszmélet elhomályosul t e l j e s e n : a mély a l o m b a n , ájulásban, némi betegségbea például nehézkórban.

A z eszméletet élénkítik: a t e s t i és l e l k i foglalkodás, a mértékletes élelem, ép levegő és járás a s z a b a d b a n , végre a l e l k i megelégedés, m i r e nézve t e s t i élotünkról, különösen idegrendszerünk épségéről szükség g o n d o s ­ k o d n u n k .

(26)

21. Ö N T U D A T U N K A D A T A I .

M i n d a z t , m i t öntudatunkban megkülönböztetünk és közvetlenül t u d u n k , öntudatunk adatának, ténynek n e ­ vezzük. T u d j u k p e d i g először: h o g y létezünk. E létünk- t u d a t a o l l y b i z o n y o s , h o g y s e m m i okoskodással e l n e m vitázhatni, és s e m m i bizonyításra n e m s z o r u l . — Létünk t u d a t a magában f o g l a l j a személységünk és állapotúik t u ­ datát. Személységünk t u d a t a a b b a n áll, m i s z e r i n t t u d j u k , h o g y önálló lények, és p e d i g n e m pusztán érző, h a n e m gondolkodó és önelhatározólag cselekvő e g y e d e k , szóval személyek v a g y u n k . ( A személyes e g y e d e t különböztető- l e g egyénnek n e v e z i k . ) E személységet e szóval „én" f e ­ jezzük k i , m e l l y a személység képviselője, a s z e l l e m i

életnek t u l a j d o n a .

Személységünk t u d a t a s z o r o s a n össze v a n kötve ál­

lapotúik tudatával, u g y h o g y e z e k e t m i n d e n k o r az ,,én"- n e l együtt veszszük észre, a z o k a z „én"re m i n t a l a n y r a v o n a t k o z n a k és a b b a n központosulnak, i g y m o n d j u k pél­

dául: én láttam a z t , én örülök, én f o g o m a z t t e n n i . Ál­

lapotúik tudatát t a p a s z t a l a t i eszméletnek n e v e z i k , s z e ­ mélységünk t u d a t a p e d i g a t i s z t a öntudat. — T a p a s z t a ­ l a t i eszméletünk szüntelen változik, a m i n t t u d n i i l l i k ál- l a p o t i n k változnak; e l l e n b e n a t i s z t a öntudat változatlan, m i r e nézve a z o n o s , m i a n n y i t t e s z , h o g y t u d j u k , m i k i n t u g y a n a z o k v a g y u n k , k i k v o l t u n k , továbbá e z e n öntudat e g y e s , m i s z e r i n t a z „én" m i n d e n különféleséget és több­

séget kizár. \

2 2 .

Állapotúik belsők és külsők: belső állapotúikat a z érzés, gondolkodás, a k a r a t i elhatározás képezik, m e l l y e k a lélekben m i n t e g y r e j t v e m a r a d n a k ; külső állapotinkhoz testünk, e n n e k életműsége és váltuzó állapotjai t a r t o z ­ n a k , m e l l y e k külsőleg j e l e . i k e z u e k . E testünk t u d a t a s z e -

(27)

- 20 —

mélységünk és létünk tudatától elválhatlan, m e r t v a l a ­ m i n t b i z o n y o s a n t u d j u k , h o g y létezünk és létünket belsó s külső működések által n y i l a t k o z t a t j u k , u g y közvetlenül az i s b i z o n y o s , h o g y érzéseink és önkényü mozgásaink v a n n a k . A z érzés szenvedő állapot, e l l e n b e n a z önkényü mozgás, m e l l y a z izomfeszitést szükségkép fölteszi, n e m pusztán szenvedő, h a n e m e g y s z e r s m i n d haló i s . D e v a ­ l a m i n t e mozgatás b i z o n y o s , u g y e működés által folté-

t e z e t t testünknek valósága i s kétségtelen, s i g y t u d j u k másodszor: h o g y való t e s t t e l b i r u n k .

23.

Testünk tudatával a külvilág t u d a t a s z o r o s összefüg­

gésben v a n , m i r e nézve t u d j u k h a r m a d s z o r : h o g y való külvilág létezik, m e l l y e l testünk közösülésben áll, miről ismét öntudatunk kétségtelenül értesít. A z önkényü m o z ­ gás n e m csak testünk kiterjedéséről tudósít, h a n e m e g y ­ s z e r s m i n d a kültesteknek ellenállását v a g y i s mozgásiam áthatlanságát, a z o k n a k kiterjedését, alakját, mozgását, súlyát m e g i s m e r t e t i velünk. ( A külvilág létéről a z i s m e ­ t a n b a n szólandunk. öntudatunk egyéb a d a t a i t alább köz- lendjük.)

(24. E M B E R I T E S T .

A z e m b e r i t e s t n e k életműsége a r r a v a n r e n d e l v e , h o g y eszközül szolgáljon n e m c s a k a z érzéki életnek, h a ­ n e m a s z e l l e m i n e k i s . E rendeltetésének valóban m e g i s felel a z e m b e r i testnek fönséges a l k a t a , m e l l y s o k k a l n e ­ m e s e b b az esztelen állatokénál. Jelességei e következők:

1. Fölemelt állása, m i s z e r i n t ég felé t e k i n t s z e m e i v e l .

• 2 . Agyának aránylagos nagysága és tökélyes kifejtése. 3.

Agyához mért szabása a f e j n e k : a k e r e k d e d k o p o n y a , függélyes h o m l o k , hátráló száj, előduzzadó áll, ós föle-

? m e l t alsó metszőfogak. 4 . A z e m b e r n e k n a g y h a t a l m a

(28)

t e s t e f e l e t t , Némelly e m b e r képes önkényü lélekzésscl változó színeket a d n i arczának, és ezáltal különféle i n ­ d u l a t o k a t tetszése s z e r i n t ábrázolni. K e z e i n k használásá­

v a l művészeti és kézműves munkákat készítünk. V a n ­ n a k , k i k k e z e i k hiányában lábujjaikat o l l y tökélyre h o z ­ ták, h o g y a z o k k a l e s z n e k , v a r r n a k , i r n a k . I l l y m u t a t ­ ványt a d o t t P e s t e n némi leány 1840-ben.

Tévednek m i n d a z o k , k i a z e m b e r i t e s t e t merő álla­

t i n a k t e k i n t i k , és a z e m b e r t a z o k t a l a n állatok osztályába r e n d e z i k , m e r t a z e m b e r n e m b e n különbözik m i n d e n e s z ­ t e l e n állattól. — A z e m b e r i n e m n e k n i n c s e n e k o l l y lé­

n y e g e s fajkülönbségei, m i n t a z o k t a l a n állatok osztályá­

n a k , h a n e m egyedül törzskülönbségei v a g y i s népfajai v a n n a k , m e l l y e k a r c z i d o m r a és bőrszínre nézve külön­

böznek, a z o n b a n e különbségek n e m lényegesek, s való­

b a n mellékes tulajdonságokat képeznek.

Testünk meztelensége és a műösztönökbeni szüköl- ködése elménk kiművelésére késztet, m i a r r a m u t a t , h o g y a t e s t i jelességek hiánya i s s z e l l e m i művelődésünk elő­

mozdítására v a n r e n d e l v e . — A szülelett g y e r m e k s o ­ káig t e h e t e t l e n , t e s t i erői l a s s a n fejlődnek, d e épen e z által e z e n erők tökélyesebb kifejlést, t a g j a i n a g y o b b h a j ­ lékonyságot érnek e l . — A z e m b e r i t e s t különféle b e ­ tegségnek v a n alávetve, d e mindennemű s z e r e k állal gyó­

g y u l h a t i s . — Lakására a földnek m i n d e n éghajlata, e l e ­ delére a g a z d a g állati ós növényi ország szolgálj

25. E M B E R I L É L E K .

A z e m b e r i lélek n e m pusztán érző, h a n e m g o n d o l ­ kodó és s z a b a d elhatározással cselekvő erő, m i n e k j e l l e m ­ ző tulajdonsága a z ész és s z a b a d a k a r a t .

A lélek erő, a z erőt p e d i g működéseiből ismerjük és határozzuk m e g . A lélek működései a t e s t működéseitől lényegileg különböznek.

(29)

22

1 . A t e s t i működések m i n t mozgások tért f o g l a l n a k el; a l e l k i működések például a gondolkodás, a k a r a t i elhatározás, c s a k egymásuláni következésben a z a z időben történnek.

2 . A t e s t n e k munkásságát, a táplálást, vérforgástr lélekzést szemlélhetni v a g y i s külső érzékkel f o g h a t n i föl;

a lélek cselekvőségét egyedül eszméléssol a z a z belső f i ­ g y e l e m m e l ves'zszük észre.

3 A t e s t i erők önkénytelenül a z a z m i n d e n szándék nélkül és kellékekkel ellátva szükségkép munkálkodnak , v a l a m i n t a z t a természettudósok jól tudják, k i k a z a n y a g i erőknek e kénytclenségéből a külvilági, n e v e z e t e s e n a mozgástani j e l e n e t e k e t értelmezik ; l e l k i erőnk p e d i g szán­

dékosan a z a z kitűzött czélok s z e r i n t és önmagái elhatá­

rozókig c s e l e k s z i k , a m i n t a z t m i n d e n tervezésünk , újí­

tásunk, polgári és erkölcsi életünk nyilván h i r d e t i . E t e ­ kintetből R e i n h o l d E r n e s z t a s z e l l e m e t a czélok és törvé­

n y e k eszményi hatalmának állítja, m e l l y a t e s t i erőn u r a l k o d i k ,

2 6 .

M i n t h o g y a lélek működései a t e s t i erőkéitől lénye­

g i l e g különböznek, ennélfogva a l e l k i erőt a z a n y a g i erő­

től különbözőnek állítjuk, m i n e k következtében a l e l k e t méltán a n y a g t a l a n n a k t a r t j u k . — A z e m b e r i lélek a z o n ­ felül s z e l j e m , m i v e l a s z e l l e m i h e z , a z érzékfölötlihez e m e l k e d i k , minő a z igazság, szentség, halhatatlanság.

A z e m b e r i lélek m i n t a n y a g t a l a n és érzékfölötti lény e g y - é s a z o n o s , m e l l y m i n d e n különféloséget kizár, továbbá egyszerű, m i b e n n i n c s való összetétel, végre állomány, m e l l y n e m képez p u s z t a járulékot, sőt önál- lólag és öncselekvőleg működik.

H e l y t e l e n a z o k n a k véleménye, k i k a l e l k e t merő t e s t i erőnek t e k i n t i k . Nézetök igazolására e következő o k o k r a

h i v a t k o z n a k .

(30)

1. A lélek a t e s t t e l összeköttetésben v a n , már p e d i * a t e s t c s a k t e s t t e l l e h e t összeköttetésben, ennélfogva a lélek a t e s t t e l e g y és u g y a n a z o n lény. —- E r r e i g y vála­

s z o l u n k : i g a z , h o g y a t e s t a lélekkel közösülésben áll, d e h o g y a t e s t egyedül t e s t t e l l e h e t összeköttetésben, a z p u s z t a föltevés. A m i mással közösülésben áll, a z a v v a l n e m u g y a n a z o n lény, sőt a közösülést ellenkező erők küzdése t e s z i , a m i n t a z t a z i s m e t a n f e j t e g e t i .

2 . A s z e l l e m i működéseket a t e s t i életműségből szár­

m a z t a t h a t n i , t u d n i i l l i k a gondolkodást a z érzékek műkö­

déséből, a z a k a r a t i elhatározást a z i z m o k hatásából. —- E z e n állítást k e r e k d e d e n t a g a d j u k , u g y a n i s a lélektan két­

ségtelenné t e s z i , h o g y a gondolkodás és a k a r a t i elhatár rozás a z életműségnek működéseitől lényegileg különbö­

z i k , és s z a b a d munkásságot n y i l a t k o z t a t ( 2 5 d i k szám).

3 . A s z e l l e m , a z érzékfölötti lény tapasztalás alá n e m e s i k , a n n a k létét tehát a l a p t a l a n u l állítják. — D e a s z e l ­ l e m épen azért, m i v e l érzékfölötti lény, tapasztalás a z a x érzéki észrevevés alá n e m e s h e t i k ; a z o n b a n a n n a k létét észszel f o g j u k föl, minélfogva a s z e l l e m i működéseket a x anyagiaktól megkülönböztetjük, és t u d j u k , h o g y a s z e l l e ­ m i cselekvőség szükségkép föllesz v a l a m e l l y s z e l l e m i erőt, mitől eredetét v e s z i .

17. A T E S T É S L É L E K KÖZÖSÜLÉSE.

A z e m b e r testből ós lélekből áll, m i r e nézve kétféle természettel és élettel b i r , t u d n i i l l i k t e s t i és l e l k i v e l . T e s t i természetét és életét t e s t e életműsége alapítja, m i n e k tényezője a z életerő és nyilatkozása a z életmüves élet.

A z e m b e r n e k l e l k i természetét érzéki és s z e l l e m i életo nyilvánítja, és e z e n l e l k i életnek alapitója a z érző és g o n ­ dolkodó lélek.

(31)

_ 24 -

A l e l k i ós életerő v a g y i s a lélek és t e s t között s z o ­ r o s összeköttetés , öszhangzás, közösülés létezik, minél­

f o g v a e g y i k a másiktól függ, és állapoljaikat egymással közlik. Tapasztalásunk s z e r i n t :

1 . A lélek függ a testtől. L e l k i életünk fejlődésére kívántatik, h o g y a t e s t előbb növekedjék, a z életrm'íség bontakozzék, a z érzékek nyíljanak. A z érzéki életnek f e j ­ tegetéséből kivilágland, m i k i n t a z érzéki észrevevés, a szemlélés és érzés, például a z étel i z e , t e s t i műszerek­

től függ. A s z e l l e m i élet p e d i g a z érzéki életen a l a p s z i k , m e r t a z alsó f o k a fölsőnek a l a p u l szolgál, m i n e k követ­

keztében a s z e l l e m i élet n e m különben m i n t a z érzéki a t e s t életműségótől függ. — A t e s t n e k n a g y befolyása v a n a l e l k i életbe: u g y a n i s h a testünk gyengül, h a g y o m ­ runkat-terheljük , h a bóditó e l e d e l l e l , úgymint mákony- n y a l , s z e s z e s i t a l o k k a l élünk, eszméletünk elhomályosul, sőt e l i s enyészik, h a agyvelőnk megsértetik. E l l e n b e n h a testünk ép és e r e j e növekszik: elménk n y i l t , kedélyünk vidám, a k a r a t u n k erőteljes, — A z elmék különfélesége t e s t i okoktól függ, minők: a vérmérsék v a g y i s véralkat, életkor, n e m i különbség, élelem, éghajlat. (Ezekről a s z e l l e m i életnél.)

2 . A test függ a lélektől. A kópzelődésnek n a g y h a ­ tása v a n a t e s t r e és a b b a n némi b a j t o k o z h a t . A mély és h u z a m o s elmélkedés t e s t i bágyadtságot szül, innét mondják: h o g y a n a g y g o n d o k fejfájást o k o z n a k . — A z öröm, remény és egyéb s z e l i d érzelmek jótékonyan h a t ­ nak a t e s t r e és a z életerőt e m e l i k ; e l l e n b e n a bú, b á ­ n a t , irigység a t e s t e t sorvasztják, a m i n t a z t a közta­

pasztalás tanúsítja. H a h e v e s i n d u l a t o k dúlnak kedélyünk­

b e n , például h a r a g , fölhevül vérünk és teatünk lázas mozgásba jő. — A t e s t n e k önkényü mozgatása a k a r a ­ tunktól függ, u g y h o g y képesek v a g y u n k testünket h e l y -

(32)

25

ről h e l y r e tetszésünk s z e r i n t m o z g a t n i , föltévén a z t , h o g y testünk ép.

Mikép h a t a lélek a t e s t r e és v i s z o n t , végképen n e m t u d j u k . A z a r r a vonatkozó föltevéseket v a g y inkább véle­

ményeket a z i s m e r e t t a n f o g j a közloni: n h e l y e n még né- mikép érthetlenek volnának. A közösülést lehetővé t e s z i a z : h o g y m i n d a z életerő, m i n d a lélek való erő, és e r r e nézve egymással r o k o n o k . A lélektani adatokból c s a k a n n y i t m o n d h a t u n k : h o g y a l e l k i erő m i n t Iblső f o k a z alsóbbat, a z életerőt magában f o g l a l j a , m e l l y n e k s e g e ­ delmével a t e s t i élelműségon u r a l k o d i k , v a l a m i n t tagarí- h a t l a n , h o g y m i n d e n életmüves t e s t képzésénél v a l o m e l l y láthatlan előkép vezérli a képző erőt.

V a n n a k , k i k a z o n tapasztalatból, m i s z e r i n t a lélek a testtől függ , a z t következtetik : h o g y h a a l e s t c l o s z l a n d , a lélek i s e l fog enyészni. D e n a g y o n tévednek, m e r t h e n e m bizonyíthatni, h o g y a/, életerő a halálnak következ­

tében egészen megszűnik. ( A lélek halhatatlanságáról a z i s t e n i gondviselésnél lesz szó.)

2 8 .

A t e s t i és l e l k i közösülésből némi lélektani torvények f o l y n a k , m e l l y e k n e k használása a z életben jótékony.

1. IÍ!s p e d i g m i n d e n e k előtt f i g y e l e m b e k e l l v e n n i a z t : h o g y ép lélek c s a k ép t e s t b e n l a k h a t i k , minélfogva a t e s t i erők és műszerek ozélszorü kiképzése és szilárdí­

tása a l e l k i cselekvőséget élénkké és hathatóssá l e s z i ; e l l e n b e n a t e s t elpuhitása és elkényczletése l e l k i bágyadt­

ságot szül. E k a p c s o l a t i törvényi j e l e s e n fejtegetiHelényi János fönemlitett munkájában.

2 . V a l a m i n t a vérmérsék a z elmét és kedélyt tnódo-

silJa> e g y a különféle gondolkozásmód és lelkület a t e s t ­ n e k , főleg a z a r o z n a k v o n a l m a i l kűlönfélekép bélyegzi,

(33)

- 2ß

M i n d e g y i k érzelemnek sajátságos h a n g j a és íag/ártatása.

v a n , m i által magát m e g i s m e r t e t i , mikép a z t a j e l e s szó­

n o k o k és színészek jól tudják: i g y például a bút a mély h a n g , a derültséget és örömet a m a g a s és élénk h a n g , a h o m l o k ránezba szedése a boszuságot j e l e n t i k i . — A z e m b e r n e k sajátsága a z , h o g y n e m c s a k a z e l m e i jelossé- g e k és gyengék, a z elmésség, élesség, butaság, o s t o ­ baság, h a n e m a kedélyi h a j l a m o k i s , úgymint a szelíd­

ség, indulatoskodás m a g o k a t a z a r e z b a n , s z e m b e n látha­

tó j e l e k által nyilatkoztatják, és a z o k b a n m i n t e g y állandó bélyeget h a g y n a k m a g o k után, minélfogva némellyek a z e m b e r külsejéből a n n a k belsejét törekszenek m e g i s m e r n i . ( A z a r c z és koponyatanról a kedély különféleségéncl l e s z szó,)

29. L E L K I T E H E T S É G E I N K .

A l e l k i működések szükségkép erőket és tehetsége­

k e t t e s z n e k föl, m e l l y e k nélkül n e m i s g o n d o l h a t o k . A z erő a működésnek szerző o k a , mitől a tehetség a b b a n különbözik, h o g y míg a z erő n e m munkálkodik, d e m u n ­ kálkodhatnék, tehetségnek n e v e z t e t i k , midőn p e d i g már munkálkodik, erő a n e v e s z o r o s érteményben: e r r e néz­

v e a tehetség a működés lehetségének, a z erő p e d i g v a ­ lóságának o k a , mindkettő a z o n b a n általában véve a z o n - e g y e t t e s z i .

. H e r b a r t , j e l e n l e g göttingi bölcsészellanitó, h e l y t e ­ l e n n e k t a r t j a a léleknek különféle erőket tulajdonítani, m i v e l a z által megszűnnék e g y e s , a z o n o s l e n n i . — E z e n erők különféleségét n e m u g y értjük, m i n t l n a z o k e l k u - lönözve léteznének a lélekben, és azokból a lélek m i n t e g y össze v o l n a téve. Fölebb már állítottuk, h o g y a lélek e g y e s , a z o n o s lény, tehát e g y e s e g y erő, d e működés­

módja és iránya különféle, m i r e nézve könnyebb értel­

mezés végett különféle tehetségekot és erőket nevezünk.

(34)

— 27 •

30. ÉRZÉKI ÉS S Z E I X E M I T B H R T t * O r J C

M i n t h o g y a z e m b e r i lélek n e i n ér/4» hanem gondolkodó i s , m i n e k k o v e l k e / . t e b r n ér/rks r * ^ t l r m t működések által n y i l a t k o z i k ; emiéilogva a * i - n i l w * l e k ­ b e n érzéki ós s z e l l e m i tehetségeket kiií..iih-./t>-i-í:.L !»>>ly- lyekből a mt'íködéseket származtatjuk. M i m l w k H t J l i * t érzéki, azután a s z e l l e m i tehelfíégekH f»»j:jnk \i**#Mm.

31. ÉRZÉKI T E H E T S É G E K .

öntudatunk t a g a d h a t l a n u l értesít a r r ó l , \alánk, / . h a l l u n k , t a p i n t u n k , szóval r a j t u n k k i v u l i lárg}*»t»öS *tvm-

lelünk: a szemlélés tehát való é-s U J Í Í U Ü M U Í I I I nutk<.*<Í<'-

"sünk, m i r e nézve lelkünknek t»/i*:nh;h» t r l w t i i ^ v i I w M j - d o n i t u n k .

, t , T u d j u k továbbá, h o g y » t i M t t váHi»JW*<k últ,«n«*.

t p k1 k e d v e s , v a g y k e d v e t l e n ér/Hrket j$«TJ*'»*l<*ii»'lt, m»- '"nők az egészség és betegség é r/ e l n : a / * u>\uú \d-

lelkiállapotunk, minélfogva lelkünk *»ry»5 U«b»'l**ViH l«r B i z o n y o s végre, h o g y t e n t i éli't»z«k»»'gfinl» **% t«*»«r»

l y e i n k i n g e r e l n e k és a r r a i n d i t a t w k , h>*gv »«Irtwut*»* • g e k e t kielégítsük, a veszélyeket e t h a r i t - u k \mrni f«*ti«4 való i n g e r e i n k , minők a táplálás, M ü r u l t sm p ^ m » i»t»h«

l y e k m i n d e n k o r v a l a m i törekvést, i z a t n f r s t i t t ^ t H r e i hatást f o g l a l n a k m a g o k b a n , ,«Wmd nt>é

Un-kvi

te­

hetséget és tetterőt l e s z n e k f o l .

M i n d a szemlélés, m i m l m nyé> n»;im rr*«klt tm- rcvevés, v a g y i s o l l y működe*, m i által « |,-|»«k \émm érzékileg a d o t t a t fölfog, és jeleníti „/a* in.,-« f. j , , ^11,$, j a : miért is a lélek érzéki j e l e n i t u v»$yi* vmtvw-xé te­

hetséggel bír, m i t érzéknek i i f V r z t m k , * tnmr\ * m * szemlélő és ér/ó l e t o l a i g . 15 k«<ító u M 4 kuUmbL*&, h o g y szemléléssel érzéki kullárgyat, énémpí M*tt»|*»- t o t veszünk észre. - M i n d e * e k h < f l f n l v , ht»-v ut é r t á

(35)

lénynek két fó"tehetsége v a n , t u d n i i l l i k : érzéki észrevevő tehetsége, szóval érzéke, és érzéki törekvő tehetsége ~ a z a z t e t t e r e j e , m e l l y e k közöl a z első befogadó, fölfogó, a második visszaható, valóban tevőleges tehetség.

32. KÖZVETÍTŐ T E H E T S É G E K ,

V a n n a k tehetségeink, m e l l y e k m i n d a z érzéki, m i n d a s z e l l e m i életre t e r j e d n e k , s m i k e t közvetítő tehetségek­

n e k nevezünk, minő a képző tehetség és f i g y e l e m . E z e k is u g y m i n t a z érzék c s a k külön irányai és nyilatkozásai az e g y e s e g y észrevevő tehetségnek.

A tárgyak észrevevése csekély h a s z n o t h a j t a n a e l ­ ménknek és t i s z t a i s m e r e t e t n e m s z e r e z n e , h a a z n y o m nélkül lelkünk előtt elsilcamlanék, v a g y más s z a v a k k a l , h a az észrevevő tehetség a z érzéki benyomások m e g ­ szűntével szűnnék működni. A z o n b a n való lélektani tény a z , h o g y n o h a a z érzéki benyomás megszűnt, m i n d a z ­ által a lélekben a tárgynak észrevevése e g y i d e i g m e g ­ m a r a d és l e l k i állapottá válik, m e l l y képzetnek n e v e z t e ­ t i k , így h a v a l a m e l l y tárgyat szemléltünk, a n n a k képe m e g m a r a d elménkben , n o h a attól e l f o r d u l u n k . V a n tehát a léleknek képző, v a g y képzelő tehetsége, m i s z e r i n t a végbevitt működést ismétli és f o l y t a t j a , v a l a m i n t a m e g ­ pendített húrok folytatják rezgésöket.

Továbbá öntudatunk a d a t a a z , h o g y a képzeteket c s a k h a m a r u j m e g u j észrevevések elhomályosítják, és úgyszólván a léleknek háttérébe szorítják, d e h o g y a lé­

l e k n e k v a n tehetsége a z elhomályosult képzeteket ismét világosságra h o z n i , szóval visszaidézni: a z i l l y v i s s z a ­ s z e r z e t t képzet, h a változatlanul lép föl és a z észrevett tárgyal állítja elménk elé, emlékezménynek n e v e z t e t i k ; h a p e d i g megváltozva áll elő, képzemény, v a g y képze- lődésnek m o n d a t i k . T a g a d h a t l a n tehát, h o g y lelkünk v i s z -

(36)

•~ 29 —

gzaidéző tehetséggel b i r , m e l l y a z emlékező .és képzelődő tehetséget f o g l a l j a magában, — M i n d a z emlékező, m i n d a képzelődő tehetség kétféle, érzéki ós értelmi: a m a z önkénytelenül, e z szándékosan működik. —• ( M i n t h o g y a " ' ' képzet a z észrevevés eszközlése által jeleníti a tárgyat, ennélfogva c s a k közvetett jelenitmény, a z észrevevés p e ­ d i g közvetlen.)

Öntudatunk a z t i s tanúsítja , h o g y képesek v a g y u n k az észrevevő tehetséget v a l a m e l l y tárgyra függeszteni a z a z

• f i g y e l n i , h o g y a z t annál tisztábban f o g h a s s u k föl; a figye­

l e m , v a g y figyelinezés tehát való működése a léleknek, m e l l y a z érzéki és értelmi tárgyakra nézve kétféle : érzéki és értelmi f i g y e l e m . , " ,

;$:{. S Z E L L E M I TEHETSÉGEINK.

B i z o n y o s a d a t a a z öntudatnak a z , h o g y a z e m b e r g o n d o l k o d i k és önelhatározólag c s e l e k s z i k .

A gondolkodás tehetsége a s z o r o s érteményü e l m e v a g y i s gondoló tehetség, m e l l y f o g a l m a k o t képez és a z eszmékhez e m e l k e d i k . U g y a n i s érzékkel e g y e s tárgyakat veszünk észre: gondoló tehetségünk a z e g y e s tárgyakkali közöst, a z e g y e t e m e s t f o g j a föl, m e l l y e l a z o k a t e g y e t e m e s képzetbe a z a z f o g a l o m b a köti össze. A f o g a l o m tehát a z e g y e t e m e s n e k képzete: i g y e képzet „érzéki észlény", szóval „ember" f o g a l o m , m e l l y a l a t t m i n d e n e m b e r i egyént értünk.

A f o g a l m a k a t s z i n t e összekötjük , és azokból ítélete­

k e t , ezekből következtetéseket alakítunk. így ítélünk:

h o g y a z e m b e r i t e s t összetett lény. Következtelünk p e ­ d i g : a m i összetett, a z romolható, d e a z e m b e r i t e s t

összetett, tehát romolható.

M i n t h o g y a f o g a l m a k a t a z észrevett tárgyakból s z e r ­ kesztjük, s i g y a z észrevevés!. f o l t e s z i k , ennélfogva a

Ábra

Updating...

Kapcsolódó témák :