UGYVEDPOUTI8CÀI LAP
BUDAPEST, 1938 JANUÁR 31 У. ÉVFOLYAM 1 SZÁM
S A J T T Ö A 1 A T T ' v ••-,
M A G Y A R M A G l M O G "
Főszerkesztő : Dr. SZLAD1TS KÁROLY
egyetemi ny. r. tanár; , , . Il'.j őr. Almási Aulai m. kir. kúriai bíró egyetemi ny. rhr. tanár, dr. Bálás F. Elei
mér egyetemi ny. r. tanár, dr. Bátor Viktor ügyvéd, dr. Beck Salamon ügyvéd,
dr. Kolosvárt Bálint egyet. ny. r. tanár, dr. Martón Géza,• egyet, ny r. tanár, drf
dr. Nizsalovszky Endre egyet. ny. r. ta.
nár, dr. Sándorfalvi Pap István nyugi m.
kir. kúriai tanácselnök, dr. Stolpa József államtitkár, dr. Szászy István kir. ítélö-
á k ; .. ' , \ •-'•
táblai bíró, egyet, m. tanár, dr. SzladSts Károly egyetemi ny, r. tanár, dr. Szo-
kolay "Léó székesfővárosi árvaszéki el- nökhelyettes, <lr. Teller Miksa ügyvéd, dr. Újlaki MiM6s ügyvéd, dr. Villányi (Fiirst) László egyetemi magántanár, dr. Vinceati Gusztáv m. kir. kúriai bíró.
dr. Vladái- Gábor m. kir, kúriai tanács- elnök.
A .munka nagy kommentár alakbán, 2,2
^ - füzetben (1 füzet №. 160 oldal) k&. ,' .;. / x / 3600 oldalon jelenik H|Bg. ' ¡-, V Kedvezményes előjegyzési ára füzeten,
ként 8.— pengő.
Amennyiben a munka terjedelme 22 fi'zetet meghaladna, ügy a kedvezményes előjegyzési áron megrendelők a további füzetekeit díjtalanul, topják. — Megren-
delhető már havi 4.— pengős részletfizetés mellett is, vagy pedig .már meg- lévő folyószámlákra.:
AZ ÜGYVÉDBOLTBAN Budapest V., Markó u. 25. (közp. kir.
Járásbíróság aulája) Telefon: 115-708.
ost jelent meg I
Dr. OtnM Hsa és őr. Bersbard hfmv-
M s k M t g y m é < Z i m m m M n ^ i f
á s z i i / ü g y v é d i r e n M a r í ú s b a n
& B A 3 P E N G Ő 8 0 E I I I É K M e g r e n d e l h e t ő a s z e r z ő k n é l : B u d a p e s i . VI., JÓkaUltoa 16.
/tatóaUcairéaxclc, golyóscsapágyak, tengelyek, mágnes, dynamó, önindító, karburátor
A u i 6 K, motorok, használt és uj, minden typushoz, állandóan raktáron.
Mielőtt szükségletét fedezi, tekintse meg raktáraimat.
, S s s e & o n y a K á l m á n Budapest, V., tCresz Géxa~u/ca 44.
Telefon: 292—703. Ügyvédeknek 5% engedmény.
ü G Y V É D P O l ' I T I K A I L A P
, Budopasí, 1938. jönuáf 3tl 1 v - , Pőszérkeszfő: | Előfizetési ára:: Egy évra ¿ P V. évfolyom 1. sióm | D r. VEKEKDY G É Z A ' '| Intézményeknek 20 pongő
w v i ü n w :.•;••:••.• . ; . „-„i, , . ,.»-.>. .,.». ¡:
í r t a : D r . K Ö V E S S ' B É L A '
A zárkő letétel komoly perceiben el kellett hangzania a bucsu szavainak;
amikor az 1874. évi XXXIV. t. c. hatályba léte "alatt-utolsó választmányi iilé-j.'
s ü n k e t m e g t a r t o t t u k . ';„"'* ... . ,, ?!
Mielőtt még- R e n d t a r t á s u n k a t , amely h a t v a n h á r o m éven á t szolgálta a magyar'' ügyvédséget, sírba tettük, egyidejűleg kegyelettel emlékeztünk meg azokról a ^ elődeinkről is, — a K a m a r a vezetőségének hat ő v t i z é ' f l é n ' a t ^ ó l t t a g j M ^ ö l I1^ akik;
legjobb meggyőződésük szerint ügyvédi e s k ü j ü k h ö z híven szolgálták a haza, a;
nagyközönség és ügyvéd kartársaik érdekeit. " • Nem fojthatom el szubjektív érméseimet. Megilletődéssel szólok Róluk, mint;.|
egy mester-apa fia, amikor á fejlődő ipar technikái törvényei veszik á t uralmukat)]
a régi műhely felett. Magam előtt látom egyrészt az/ö remekbe készült a l k o t á s a i k a t ^ másrészt a jövő feladatait is. H a a változott viszöriyök Mfcött célkitűzéseik m a mán]
nem is. mindenben felelnek meg az u j a b b ügyvédi neríizdék felfogásának,.; hazafias,;
önzetlen k a r i m u n k á s s á g u k követendő p é l d a k é p ü n k m a r a d .
Ülésünkön egy korszak záródott le a m a g y a r ü g y v é d s é g történetében, egy korszak, amely g a z d a g volt küzdelmekben, sikerekben és csalódásokban.
H o g y mit hoz a jövendő, a fejlődés milyen i r á n y t f o g y;eimi, azt elöro nem, t u d h a t j u k , de. egyet tudunk és ez az, hogy hazánk jövőjének kialakulásában - m a g y a r ügyvédség törhetetlen erkölcsi erejére és áldozatkész m u n k á j á r a m i n d e n - ; kor számíthat a nemzet-társadalom. ¡, í ,, ,•, • ? • ' • • ; : • > % • í!
A Budapesti Ügyvédi K a m a r á n a k jövő m u n k á s s á g á is, — a Választmány,, áldozatkész támogatásával — ezen a bevált' csapá&ön föff haladni.- A jö^ö-aspirócíóit-;
?megórző^Jfe; iíTQgértőj i e h ^ k ^ t ^ a arfton^mia bö konzervatizmusa fogja irányítani. J
• -';•' : Nemzeclékök- ¡váltják /fel,, egymást K a m a r á n k „ vezetésében., j D í j n ^ i S-Vá^ör-fcari-.-kérÁfeefnktóVa¥áÍ3SfoááB'--ke^ érvényésülniök az i f j ú s á g törekvéstíinek,!'1
alkotó v á g y á n a k , s az öregek •— mert hiszen r á j u k is m i n d e n k o r szükség vau — t a p a s z t a l a t á n a k .és k r i t i k a i óvatosságának. ,..'• ^ 4 , , , . . . , t , í ' ' ,-..¿Ag, ügyvédi éíl^t.,, lelki élményeiből,.merített. tapasztalataink azt, riiu-i,.
j t a t j á k , hogy a régi ügyvédi R e n d t a r t á s u n k légkörében kisarjadt'' ügyvédnemzeclék | i a termelte ki,'Hníely;ueriícmk a jogi -tudás iftély- 2
• ségéVét; ::^yákóriálti ^éléttajjaszlÉlátáya!''tűnt k i , haném közéleti iskolázottságával,
•' a polgárjogok védelmének Önzetlen szolgálatával. a nemzeti függetlenség és a z ' |
; európai korszellem ímgyomártyainak fenntartásával;. |
•. •• .ipnlCszellemének felidézése, hanem karunk ha | V r á m u t a t u n k mimkáSHágukia, alkotásaikra é& k ö v e t j ü k p"éldaadásukát..
1
g S S S L n Cl Y V к »
A K R I T I K A J O G A
. " A rosszul értelmezett tekintélytisztelőt termelj® ki azt a téves hiedelmet, hogy a bírói ítélet olyan tabu, amit. a sajtóban kritikai nézőpontból tárgyalni nem lehet, bírálni és helyteleníteni nem szabad. A napilapokban lépten-nyomon olvassuk, hogy a cikkírók óvatosan és mentegetőzve hivatkoznak erre a szabályra minden
olyan esetben, amikor valamely politikai per kerül a közérdeklődés homlokterébe.
A jogi élet minden területét éberen fi- gyelő jogi lapnak kötelessége, hogy végre kimondja: ilyen tiltó jogszabály a magyar törvényekben nincsen, tehát a bírói íté- letek, — akár jogerősek, akár nem, — szóban, írásban és sajtóközleményben egyaránt kritika alá vonhatók.
A bíróságoknak nyilvánosan kihirde- tett ítéletei közfunkciót testesítenek meg,
tehát a nyilvánosság ellenőrzése alá tar- toznak. Ebből is következik, hogy nem- csak a parlamentben, a mentelmi jog vé- delme alatt, hanem bárki 'által nyilváno- sul! megkritizálhatok.
Mióta az esküdtszék működése sajtó- perekben is fel van függesztve, a napi- sajtó túlzott félelmében alávetette magát annak az állítólagos szabálynak, hogy bírói ítéleteket nem bírál, még akkor sem, ha olyan ügyről van szó, amelyben az íté- letben megnyilvánuló felfogással a köz- vélemény túlnyomó többsége nem ért egyet.
Természetesen a szabad kritikának is van korlátja: a büntetőtörvénykönyv.
Csak az a birálat mondható megengedett- nek, ami valóban bírálat és nem megy át a büntetendő cselekmények területére. A bíróság megsértése vagy megrágalmazása természetesen tilos és büntetendő. De az
<iz újság közlemény, canel-y a bíróság jó- hiszemű meggyőződésével szemben egy másik'jóhiszemű meggyőződést vall, indo- kol és magyaráz, semmiféle tilalom alá nem esik és egyáltalában nem sérti a1 bí- róság tekintélyét, amelynek fenntartása valóban elsőrendű közérdek.
Bíróságaink sohasem vallották magu- kat csalhatatlannak. Hiszen azért vannak a fellébbezési fórumok ós arra való az ujrafeJvétel meg a perújítás, hogy még a jogerős ítéletek tévedései is korrigálha- tok legyenek. Egymagában azzal, hogy a törvény perújítást ós újrafelvételi enge- délyez, már önmaga elismeri, hogy akad- hatnak ügyek, amelyekben mind a három bírói fórum tévedett.
Minden fellebbezés magában foglalja a nemjogerős ítélet feletti kritikát és annak kifejtését, hogy az ítélet miért helytelen.
Minthogy pedig a fellebbezési tárgyalás is nyilvános és az újságok szabadon kö- zölhetik azt a kritikát, aimit a fellebbező fél gyakorol az ítélet felett, miért volna ez a kritika csak a tárgyalási tudósításra korlátozva ós miért ne volna szabad ezt hozzászólás formájában — ismét hangsú- lyozzuk, hogy a fewtietabei» jelzett módon és koriátok között — külön cikkben is gya- korolni? "
A büntetőtörvény által vont határokon belül gyakorolt kritika közérdekű, mert elősegíti a vélemények tisztázását ós ki- fejleszti azt a vitát, ami végül is az igaz- ság meglátásához visz közelebb. Hiszen a sajtó úgyis csak közérdekű ügyekben akar hozzászólni az ítéletekhez és senki- nek sem jut eszébe, hogy például egy be- töréses lopás ügyében sajtóvitát rendez- zen. A nyilvános vitára'csak ott van szük- ség és ezért csak ott érezzük a hiányát, ahol a közvélemény felfogása nem egysé- ges, ahol különböző, egyformán jogosult vélemények merülhetnek fel, amiknek nyilvános megvitatása szükséges ahhoz, hogy a közvélemény megnyugodjék.
A bírálat és vita szabadságának tudata csak megerősíti a bíróságba vetett bizal- mat és megbecsülést, mert a kritika jogá- nak birtokában az állani polgárai érzik, hogy a bírói ítéleteket nem mint apodik- tikus és érinthetetlen kinyilatkoztatást és parancsot, hanem mint a közfelfogás hivatott kifejezőjét kell elfogadniok.
T)r. Sebestyén Ernő.
z
FÜGGETLEN E J Ű L L J L E
J S ^ l E p I J C I T j ^ C ^ I C l í A választójogi törvényjavaslat a békés és aiktományos m a g y a r politikai és társadalmi fejlődést van hivatva biztosítani • és ainig törvénnyé válik és ezt a célját eléri, akidig is olyan kérdést vetett felszínre, amely nemcsak egyes egyéni érdekeket szolgál, hanem épen olyan mértékben fejleszti a közösség érde- keit is.
A in. kir. koronaügyész a társadalom igazságtételének jogrendszerünkben ínég hiányzó intézményes eszközeiről, a rehabilitáció törvényes szabályozásának szükségességéről nyilatkozott. A koronaügyész nemcsak a vádelv legmagasabb képviselője, hanem a büntetőjog kimagasló k a t e d r á j a után lett a m. kir. Kúria .„jogi szakértője". Az ő nyilatkozata után a szakügyvédség köréből is- felhangzó^
s mindinkább erősbödő kívánságok t á p l á l j á k a reménységet, hogy Magyarország .törvénytárában vegre helyet foglal az a törvény is, amelynek alapgondolata azon a humánumon épiil, aki a büntetés elszenvedésével letudta becsületbeli tartozását, bizonyos idő elteltével követelhesse jogos visszatérését a tisztességesek társa- dalmába.
A hagyományos nagy bírói felfogást vallja következetesen a m. kir. Kúria elnöke az életbe átültetendő lényegbe vágó ú j jogszabályok tékintetében, amelyek biztosítják jogélétünk réndjének a folytonosságát, s egyben azt az előnyt is, hogy másokon figyelhetjük meg és tanulmányozhatjuk az u j jogi berendezkedések jó,
•vagy rossz hatását."'
Valóban a magyar törvényhozás csak egyféle jogot ismerhet. A tisztesség, a.z emberiesség és a szabadság vérrel és gondolattal megszentelt jogait. Talán nép- szerűtlen, de mégis kimondásra váró vélemény, hogy u j a b b törvényhozásunk elő- készületi munkálatai során nem egy retrográd intézkedéssel találkoztunk, amely
— ha törvényerőre emelkedik — visszaesést jelentett volna nemcsak Csemegi bün- tető törvénykönyvével, hanem még az 1712. évből származó első büatotőtörveny-
könyvünk javaslatával szemben is, főleg azért, mert az alkotandó jogszabályt a magyar jogfejlődéssel ellentétes felfogás szolgálatába k í v á n t a k állítani azok, akik .a, párt- ós politikai egyoldalúságot szerették volna érvényre juttattni az igazsá- g o s s á g helyett.
Az egyéniség joga és szabadsága ellen folyó támadó és annak érdekében folytatott védelmi karc azonban a politika mellett a tudomány terén is megvívja
•a maga küzdelmeit. A szabadságjogokkal legszorosabb kapcsolatban álló büntető- j o g tudományában az újkori absolutizmus egyes előharcosai nálunk is jelentkez- tek, hogy szálláscsinálói legyenek a.z egyéniség elnyomása büntetőjogi elméleté- nek. Ezek a teoretikusok korunk uralkodó eszméjének az individualista szemlélet al- konyát hirdetik ós véle szemben a közérdekvédelem feltétlensógét vallják.
A rehabilitáció intézménye nincsen meg Csemegi alkotásában, de benné van a gondolata. Aki a rehabilitációt kívánja, az emberiséget a k a r j a a megtéve- dőkkel szemben. Ugyanazt az etikumot szolgálja, amelyet az egyház magáévá tett a megigazult bűnös érdekében, akit megtérése után még a szentté avatás lehető-
ségétől sem foszt még.
A rehabilitáció gondolata nemcsak az egyén, hanem a társadalom érdekeit is szolgálja ,azét a megbocsátó társadalomét, amely humánus magatartásával bi- zonyítja, hogy érdemes benne élni, érte szenvedni ós áldozatos magatartást vállalni.
A rehabilitáció megvalósítása elsősorban Csemegi felvilágosodott ós a hu- manitás levegőjével télített alkotását tetőzné be és érvényre juttatná magának Deák Ferencnk jogpolitikáját is: „A büntetés célját veszti a közállományra nézve, m i d ő n s ú j t j a a vétkest és csak bosszút áll rajta, a feltámadás és a feltámasztás
¡reménye nélkül." Dr. Boda Ernő.
3
FÜGGETLEN Q Q y V É D
Zágráb ^ Muraköz -
Községi Jegyzők - ügyvédek
(Gy. Á.) A zágrábi ügyvédi ¡kamara 'hiva- talos megkeresést intézett a budapesti ügy- védi kamarához, amelyben kérte, hogy tájé- koztassa és adjon, jogi véleményt a követke- ző kérdésben:
„A jugoszláv büntető törvénykönyv- 120.
§-a szerint büntetendő cselekményt követ el és 1500 Dinárig terjedhető pénzbüntetéssel vagy 2 hónapig terjedhető fogházzal, vaigy mindkét büntetéssel büntethető az, aki anél- kül, hogy erre törvényileg jogosult volna a biróság vagy más állami vaigy önkormány- zati hatóság vagy közjogi testület előtt díj fejében képvisel feleket, vagy pediig iparsze-
(rüleg más személyek részére jogi mimikák- ról okiratokat, vagy pedig a ¡községi bíró- ságokat kivéve — biróság előtti szolgálatra rendelt okiratokat szerkeszt."
Horvát és Szlavonország területén — folytatja az érdekes megkeresés — a ¡közsé- gi j e g y z ő k nincsenek feljogosítva ilyen ok- iratok szerkesztésérc. Muraközben azonban, amelyre .nézve még mindig a vo.lt ¡magyar kormány és törvényhozás által hozott törvé- nyek és törvényes rendelkezések irányadók, a községi jegyzők azt vitatják, hogy ilyen munkálatok elvégzésére fel vannak jogosít- va s mert a bírói és közigazgatási hatósá- gok nincsenek tisztában, a «muraközi községi jegyzők által vitatott rendeletek tartalmá- val, különböző és egymástól elütő határoza- tokat hoztak. Ezért kérdik, hogy Magyar- országon mi a törvényes gyakorlat és- mi- képen bírálják el a községi jegyzők és ma- gyarországi ügyvédek hatásköri összeütkö- zésből származó jogvitákat.
A zágrábi kamara megkeresése a Kamara választmányának teljes ülése elé került és a kamara választmányának megbízásából a kamara főügyésze válaszolta meg. a megke- resést.
Aföü'gyész válaszából közösük a követ- kező érdekesebb részeket:
Magyarországon a.községi jegyzők tény- leg már régi idő óta .gyakorolják azt a jo- rot, hogy a községekben lakó ügyfelek ré-
szére egyes okiratokat készítenek és némely- beadványt is szerkesztenek. A magyar ügy- védség évek óta felemelte a szavát ez ellen a gyakorlat ellen, hivatkozással az 1874. év?
XXXIV. tc. 39. S-ára.
Az ügyvédség felszólalása nem járt ered- ménnyel és a községi jegyzőknek jogszoká- son alapuló jogát legalizálta az 1902. no- vember 12-én 126.000—1902. B. M. szánt-
alatt kiadott belügyminiszteri rendelet,, amely 87-ik §-ában megállapítja a magán- munkálatok -helytelen elkészítéséből • folyó felelősségét a jegyzőknek, a 88-ik §-ában.
kimondja, hogy a vérmegye állapítja meg ezekért felszámítható dijakat és ezt a díj- táblázatot a 98. szerint kötelesek a köz- ségi jegyzők irodájukban kifüggeszteni. Az 1904. évi 47.300—1904. B. M. rendelet fel- hívja a vármegyéket, 'hogy a tarifákat a -bel- ügyminiszter csak úgy hagyja jóvá, ha azok tekintettel vannak a községek kevésbé va- gyonos lakosságára és csak mérsékelt di- jakat szedhetnek.
Az ügyvédi kar ,— végzi a főügyészi vá- lasz — ily helyzetben is folytatja -az ügy- védség érdekében küzdelmét a községi jegy- zők magánmunká 1 atainak beszüntetése iránt.
A választmányi teljes ülésén felmerült az a kérdés -is, hogy a kamara az igazságügy- miniszter útján, vagy közvetlenül juttassa el a zágrábi ügyvédi, kamarához a választ.
Győzött azonban az .a. Vekerdy-féle indít- vány, hogy közvetlen küldessék el a zágrábi ügyvédi kamarához a válasz, minthogy a megkeresés is közvetlenül érkezett a buda- pesti ügyvédi, kamarához,, s minthogy a ka-
marának jogában áll külföldi kamarákkal közvetlenül levelezni.
Hicdt&s€41 a
„ f u ^ e i í m ttfyyvM-"^
Titkos, vagy nem titkos
Gál Jenő kartársunk kamarai választmányi -ölési felszólalása az árvaszéki kirendelések tárgyában nemcsak ügyvédi körökben, hanem .fővárosi körökben is élénk visszhangot keltett és ¡az Uj Budapest című fővárosi lap is foglal- kozik a kérdéssel.
Előző lapszámunkban írott cikkünk folytán -az Árvaszék elnöke felhívta szerkesztőségünket telefonon és hajlandónak nyilatkozott arra, hogy cikkünkben felvetett kérdéseinkre vála- szol.
Anélkül, hogy a kérdést, mely a budapesti Ügyvédi ¡Kamaráiban is 'állandóan szönyeg'en marad, lezárnánk — mint ahogy a közmeg- bizatasok kérdésében állandóan figyelő állás- ponton vagyunk — közöljük az alábbiakban C s o r n a Kálmán elnök úr nyilatkozatát.
— Elsősorban azt a tévhitet kell eloszlatnom
— mondotta az Elnök úr — mintha az Árvaszék
— úgymint régen — nagyobb jövedelmet biz- tosító ügyek tömegei felett rendelkeznék. A megbízatások nagy része: ideiglenes gondnoki és érdekellentét alapján vagy a távollevő részére vagy utóörökös részére ügygondnoki kirende- lések, melyek lényeges jövedelmeket nem je- lentenek. Az esetleg nagyobb jövedelmet jelentő gyámi vagy gondnoki tiszt, a családtagokat' illeti s azok jelentkeznek is.
— A szolgálati lajstromot akként állítottuk essze, hogy 125 ügyvédet a Kamara, 125 ügyvé-1
det pedig az Árvaszék jelölt.
— Semmi különös sincs abban, h o g y az ügy- védek kijelölésére az Árvaszék a városházi pár- tokat hívta fel, mert több ügyvédet ismerhetnek és mert az Árvaszék által kirendelt 125 ügyvéd is csak azok közül kerülhet ki, akik a kamarai alaplajstromban, mint igényjogosultak fel van- nak véve.
— H a valaki — véletlen esetben — e g y jobb ügyet kap, úgy azt azonnal töröljük a szolgá- lati lajstromból é s több ügyet nem kap
— Nagyobb jövedelmet biztosító ügyeket kaptak B o é r Lajos, D a j k o v i t s István.
F o d o r Lajos, H o j t á s Ödön, J a c z k ó PáJ, ' K a z á r István, M á r k u s Tibor, O s v á r t h Ferenc, R a d ó Artúr, S i m o - n y i Gyula, T o m c s á n y i Zoltán, W e i- n e k Károly. A "legnagyobb ügyet, — amely- nek subtratuma 362.000 pengő — P a p József, a budapesti Ügyvédi Kamara volt elnöke kapta.
— A sokat emlegetett B á' n 1 a k y Zoltán egyet- len ügyet kapott, amelynek substratuma kb. 100
•ezer pengő volt és amelyben 500 és 318 pengőt ke- resett. ö t is, mint mindazokat, akik nagyobb ügyeket kaptak, "a szolgálati lajstromból már töröltük és újabb ügyeket 6 évig nem kaphat-
nak. —
— Nekem is feltűnik, hogy ilyen sok hivet tud szerezni Bánlaky, injien az Árvaszékről azonban nem ajánlottuk.
— A lajstromba fel nem vettek csak ú g y kap- - hatnak megbízást, h o g y a kir. közjegyzők a lajstromot nem respektálják, hanem érdekellen- tét esetén saját maguk rendelnek ki ügygondno- kot, arra való hivatkozással, hogy a jog őket a törvény értelmében megilleti és őket semmi- féle szolgálati lajstrom nem köti. H o g y ez he- lyes-e, ebbe az Árvaszéknek beleszólni, nincsen módjában.
—Igaz, hogy a legkülönbözőbb helyről kapok ajánlásokat abban az irányban, hogy az Árva- szék ezt vagy azt az ügyvédet juttassa kőzmeg- bizatáshoz Ezeket az ajánlásokat azonban csak akkor őrzöm meg, ha' azokra vonatkoznak, akik a szolgálati lajstromban fel vannak véve. Abból
| nem csináltam titkot soha, h o g y ilyen ajánlások : vannak, sőt á szolgálati lajstrom hivatalos köny- . vébe ezeket be i s jegyeztem, mert a megfelelő
ajánló quasi a megbízhatóság garanciája.
•Kérdésünkre, hogy nem volna-e lehetséges a kirendelést a szolgálati lajstrom sorrendjében eszközölni, mikor is vitára nem kerülne sor, a következő választ kaptuk.
— Sorrendben való kirendelés n e m vihető keresztül, mert nem mindegy', h o g y kit rendel ki az Árvaszék. Előfordult, hogy valaki felvette e g y kiskorúnak párezer pengőjét, mint m e g - bízott ügyvéd .és többet nem jelentkezett. Az árvaszéki kirendeléseknél tekintettel' kell len- nem a megbízhatóságra és a' hozzáértésre. Rész- ben, mert a kirendelt igen sok esetben vagyont kezel, részben, mért az árvaszéki ügyek intézé- séhez speciális hozzáértés szükséges. (?)
— Valóban előfordult olyan eset is — é s pedig 1937. évben egyetlen egyszer — h o g y olyan ügyvéd rendeltetett ki az Árvaszék ré- széről, aki a szolgálati lajstromban nem volt benne. Ebben az esetben az ajánló személyére való tekintettel nem térhettem ki a kirendelés elöl, azonban az illetőt figyelmeztettem, h o g y vetesse fel magát a szolgálati lajstromba és ee utólagosan m e g is történt.
— Igen nagy kereső fiskálisoknak nem adunk kirendelést, valamint nem adunk olyannak sem, aki már e g y vagy több megbízás folytán jelentő- sebb összeget keresett. Aki 1000—2000 peng«
körüli összeget keresett, azt a szolgálati lajstromból törlöm.
Ezután felmutatta az Elnök úr a szolgálati lajstromot, amely ív nagyságú bekötött k ö n j r és az kb. 250 ügyvéd nevét tartalmazza. Kije- lentette, hogy ezenkívül semmiféle más lajstrom:
sem titkos, sem nyilvános nincsen. Átadta be- tekintés céljából ezt a könyvet és ebből m e g -
5
FÜGGETLEN = c q Y V É D
állapítottuk, hogy abban sok ügyvéd neve után van a rovatba bejegyezve, hogy milyen ügy- ben rendelték ki őket s ha az árvaszék állapí- totta meg a díjakat, az is, hogy mennyi díjat kapott a kirendelt.
Átadott azután egy előadóív blankettát, ame- lyet az előadók hagyatéki ügyekben használhat- nak és amelyben figyelmeztetés foglaltatik a kirendelt gondnok részére, amely a következő-' képen szól:
„az árvaszék a kirendelt gondnokot azzal értesíti, hogy megállapítandó díjának 10%-át a 191.440/1933. B. M. sz. rendelet é s a 10/7—1933. számú árvaszéki teljes tilési határozat értelmében a díj behajtása, ameny- nyiben pedig díja részletekben folyna be, minden egyes részlet bevételezése után az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet- nek köteles beszolgáltatni."
Ez az értesítés azonban csak a ' hagyatéki ügyben kirendelt gondnoknak szól és olyan ér- tesítést nem láttunk, amelyben az Árvaszék a Nyugdíjintézetet értesítené arról, hogy a meg- bízott milyen összeget keresett. E tekintetben az Elnök úr a következőket mondotta:
— A legtöbb esetben a kirendeltek munka- díját és költségét nem. az Árvaszék állapítja' meg és ilyenkor természetesen nem értesíthetjük a Nyugdíjintézetet, de ha a megállapítást az Árvaszék végzi, úgy a 10% befizetésére a ki- rendelt ügyvédet felhívja és a megállapított munkadíj összegéről a Nyugdíjintézetet értesiti.
Ezekben tájékoztatott bennünket az árvaszéki kirendelésekről az árvaszék vezetője és a nyi- latkozatot teljes hűséggel bocsátjuk a nyilvá- nosság elé azzal, hogy legközelebb a másik ol-
^lal nyilatkozatát fogjuk kikérni. (V. G.)
A Kamara felhívása az ügyvédi kereseti adó tárgyában Vettük a következő felihívást:
Budapesti Ügyvédi Kamara. 1480/1937 ük. szám. Postabélyeg kelte. Felihívás.
A Kamara választmánya felhívja a kar tagjait, hogy a mellékelt válaszlevelezö- lapon 48 óra alatt, az 1938. évi általános kereseti adó általányozásának előkészí- tése érdekében' jelenítsék be, mennyi volt
a z 1937. évi általános kereseti adóalapjuk
A kért adatokra kizárólag statisztikai összeállítás elkészítésére kari érdekből van szükségünk. Aki a felhívásnak ele- .get nem tesz, a ikartánsak érdekében vég- zett munkánkat nehezíti meg, esetleg a kedvező eredmény elérését hiusítja meg.
Budapesti Ügyvédi Kamara."
Tekintettel arra, hogy az ügyvédi kereseti adó -általányozása a kar egyetemes érdeke, a Kamara felhívását e helyütt is t. Kartár- sainik figyelmébe ajánljuk.
Alig elképzelhető
megdöbbenést váltott ki az ügyvédség szé- les rétegeiben az ügyvédi meghatalmazá- sokról szóló még ki nem hirdetett törvény,, amely újabb adót ró az ügyvédekre.
E mellett ez a törvény figyelmen kívül hagyja, hogy egyes esetekben, mint pél- dául fizetési meghagyás iránti kérvény elő- terjesztésénél eddig meghatalmazást egy- általán nem kellett csatolni. Az ügyvédi
rneghaíalmazásrVl szóló törvény nem he.
lyezi hatályon kívül a Pp. 601. §-áí és en- nélfogva e törvényhely és az új törvény 1.
§-a első mondata között nyilvánvalóan el- térés van.
Az az általános vélemény, hogy bármi- lyen szeretettel csüng az ügyvédi kar az.
Országos Ügyvédi Gyám. és Nyugdíjinté- zeten és bármennyire kívánja annak min- den lehető' eszközzel való fejlesztését, mégis az ilymődon való adóztatás igazsá- gosnak; méltányosnak és jogosnak nem:
tekinthető.
Aki például 25 esetben ad be 100 pengős- ügyben meghatalmazást, az 25-ször ró le nyugdíjintézett bélyeget s keres legjobb' esetben 500 pengőt. Akinek nagyobb ügyei vannak, az egyetlenegy 2500 pengős ügy- ben keresheti meg ezt az összeget s ezzel szemben a meghatalmazásra a nyugdíjinté-
«.eti bélyeget csupán egyetlen egyszer rójja le.
Nyilvánvaló tehát, hogy a nyugdíjintézett bélyeg elsősorban az úgynevezett kis ke-, reső ügyvédeket sújtja.
Igazságtalan a nyugdíjbélyeg azért is, mert azokat az ügyvédeket, akik nagy- transaktiókat bonyolítanak le, akik nagy szerződéseket készítenek: általában azokat, akiknek perenkívüli praxisuk van, alig- érinti s így az újabb adói az ügyvédségnek csupán egyik rétege, a peres praxisból él5 ügyvédek viselik.
Pedig ez a praxis úgy sem jelent nagy darab kenyeret, vágy legalább is nagyon keveseknek s kétségtelen, hogy egy egyenlő' adóztatás, elől hasonló célra nem zárkóz- nának el azok a kollégák sem, akiknek nem peres praxisuk van.
ö
I
— Két kiváló bír6ről kell ez alkalommal megemlékezni, akiknek előléptetése az ügy-
védség körében osztatlan örömet keltett. Az egyik dr. Thébusz Aladár ouriiai bíró, aki a Kúria 111. tanácsát eddig is vezette, g 'aki most tanácselnöki méltóságot kapott és ugyancsak ennek a tanácsnak a vezetője ma- radt. Thébusz Aladár páratlan előzékeny- ségével, az ügyvédekkel szemben, tanúsított jó indulatával, nyugodt tárgyalási modora, val és elsősorban kiváló jogászi képességei- vel közbecsülést váltott .ki, és pedig nemcsr.k kartársai és az ügyvédség körében, ihan«ni a jogkereső közönség legszélesebb rétegei- nél is. Mint a volt Wiesztenmayer tanács tag- ja tevékenyen közreműködött a háziassági bon.tóperekben az utolsó évtizedben kifejlő- dött klasszikus joggyakorlat kiépítésiében.
A másik kiváló kiró, ©kit ünnepelhetünk előléptetése alkalmával dr. Szemák Jenő kir.
Ítélőtáblai bíró, aki a budapesti ¡büratetőtör vényszéken;' a sajtóperes tanácsát vezeti s aki ugyané bíróság másodelnökévé neveztetett ki. Mielőtt Budapestre került 'Máramaros- szigeten folytatott ügyvédi gyakorlatot, hol széleskörű gyakorlati ismeretekre tett szert és emellett a kir. jogakadémián elméleti szak- tudását is értékesítette tanári működésével A román megszállás elől mentelmim voll kénytelen és Budapesten mindjárt törvény- széki tanácselnökkié nevezték ki. Az ügyvédi kar ragaszkodással és bizalommal tekint a két kiváló bíró további működése elé.
— A Független Ügyvéd felelős szerkesztői pozíciójában változás történt. Dr. Simányi Lajost, aki rövid ideig felelős szerkesztője volt lapunknak, az ügyvédi kamara ügyészt?
választotta és miután e két megbízatást c'gv mással összeegyeztethetőnek nem tartja, fe- lelős szerkesztői állásáróllcmondott. Szeretet- tei búcsúzunk et tőle, mert rövid idő alatt is megmutatta, hogv odaadással és hozzáértés- sel tudott foglalkozni a lap ügyeivel. — A felelős szerkesztői megbízatást dr. B o d a 'Ernő kartársunk vállalta, aki az ügyvédi köz
élei régi kiváló munkása, ismeri a kar tra- dícióit, tiszteli és gyarapítja annak értékeit
és emellett a kartársai sorsát is mindenkor szívén viseli. Amikor mint lapunk aj felelős szerkesztőjét szívből üdvözöljük, meg va- gyunk győződve arról, hogy értékes tevé- kenységével és telkes fáradozásával nemcsak lapunkat fogja gazdagítani, hanem teljes odaadással fog küzdeni "azért, hogy az ügy védség sorsát elviselhetőbbé és a pályát a jövendő ügyvéd nemzedék részére járhatóbbá tegye. Bizalommal kérjük részére kartársaink megértő támogatásút,
— Dr. Karfái Ignác budapesti közp. kir.
járásbíró a „Jogállam" 1937. december havi számában „A látszólagos tényállításról"
címen tanulmányt irt lapunkban „Plósz és a Köziponti kir. Járásbíróság" címen közölt cikkemre hivatkozással. — Loyalisan foga- dom az illusztris szerzőnek okfejtéseit, mert csakis •tudományos és bírói szem pontok ve- zették és mert közlönyünk az ügyvédi taar .jogfejlesztő tevékenységét mindenkor az ügy- védség pártpolitikai szempontjai fölé kíván- ja emelni. Pártpolitikánkból a jogtudomány és a joggyakorlat terére csak a függetlenség elvét visszük át. Függetleneknek valljuk ¡ma- gunkat még saját álláspontunktól is, amelyet korábban elfoglaltunk, ha magas tudományos nézőpontok, jogászi okád a tolás és. a gya- korlat kiváló iamerete az ellenkezőjéről győz ineg bennüniket. (B. E.)
— Bernhard László ügyvéd, 1937. de eember 7-én az Ügyvédi Kamara kebelében szervezett ügyvédjelölti továbbképző tanfo- lyam keretében nívós előadást tartott a szol- gálati jogviszonyról. — Az előadást me- lyet dr. Sövényházy-Neuhold Ferenc kir.
kúriai bíró, a magyar kir. Kúria munkaügy tanácsának tagja megjelenésével tüntetett ki, a hallgatóság nagy érdeklődéssel 'és tet- széssel fogadta és a fiatal előadót számosan üdvözölték.
' Inden ügyvédnek kötelessége hozzátartozóival szemben, hogy az
Orsxágos Ügyvéaott&on Egyesület íemetlcexésl csoportfába beléptem
7
— Lapzártakor értesülünk arról, hogy Hall a Aurél államtitkár lemondott a válasz- tottbíráskodási központ, elnökségéről. A
„Független Ügyvéd" ismételten foglalkozott a választottbináskodási központ működésé, vei és rámutatott arra, hogy úgy a jogkere- ső közönség, mint az ügyvédség jogos ér- dekei szempontjából az Intézmény működése felesleges, sérelmes és káros. Most csupán annyit állapítunk meg őszinte megelégedés- sel, hogy Halla Aurél államtitkár lemondott a választottbiráskodási közipont elnökségé- ről. Amily sajnálattal láttuk, hogy az 8 ki- váló személye s nagy értékű ¡munkássága a válaeztottbírsákodási központ működése te- kintetében a nagy közönség előtt ez intéz- mény jelentőségét téves értékelésben tüntet- hette fel, oly örömmel kell megállapíta- nunk, hogy az intézmény elnökségéről való lemondásával szankcionálta álláspontunk helyességét.
— Ingatlanügynökök zugirászkodása. A bírósági tárgyalásokon és a telekkönyvi hi- vatalokban megforduló felek körében nap- nap után súlyos panaszok hangzanak az in- gatlaniügynöfcök „okiiratszerkesiztési" műkö- déséről. Ezúton is felhívjuk t. Kartársaink figyelmét a m. kir, földnn'velésügyi miniszter
14.000/1937. F. M. számú rendeletére, mely f.z OFB engedélyes ingatlanügynökök tevé- kenységét szabályozván, 1, 4 pontjában kimondja:
,,Az engedély nem jogosítja fel az un- gedélyest arra, hogy az általa leiközveti- tett ügyiéit megkötéséről szerződési ok- iratot készítsen vagy a telekkönyvi vagy más hatóságokhoz beadványt szerkesz- szen."
A kormányrendelet e tiltó ¡rendelkezése el- len vétő ingatlanügynökök tehát a zugirá- szat vétségét követik el. Felkérjük t. Katrtár- sainikat, hogy minden oly esetben, midőn az ingatlanügynökök okiratszer,kesztésá vagy.
leiekkönyvi beadvány készítési tevékenysé- géről értesülnek, ezt dr. Vekerdy Oéza, ka- maránk zugirászati ügyészének tudomására hozni szíveskedjenek.
— A zűgirászok nyomozása, A Kamara választmánya a Kritztcr Lipót ny. detektiv- f el ügyelővel a zugirászok nyomozása tárgyá- ban létesített megállapodást 1938 január 18- án felbontotta « a zuginászati nyomozási teendőket a Kamara saját hatáskörében in- tézteti el.
Segélyezés. A kamarai választmány a segélyzö bizottság javaslata a l a p j á n legutább újból 20 reászoruló k a r t á r s n a k j u t t a t o t t segélyaclományt összesen 1545 pengő é r t é k b e n s így lehetővé tette, h o g y e kar társak t a g d í j - és n y u g d í j j á r u l é - kaikat rendezhessék s a törléstől ; n e g m e n e k ü lj
jenek. . d
. . .abból, hogy az Országos tígyvédszövetség az Országos tlgyvédottlion Egyesületnek öt év óta egy fillért sem fizetett a közösen kiadott ügyvédi napló bevételeiből, holott Minerva évente a szerkesztésért 1(100 pengó't Fizet a Szö- vetségnek?
. . . abból, liogy az Országos "Ügyvéd Otthom Egyesület ezt szó nélkül tűri, holott vagyona közvagyont képez?
. . . abból, hogy a Nyugdíjintézet elnökhelyet- tese neheztel az Otthon vezetőségére, m e r t az nem a k a r j a az egész megszavazott 100 (100 peng®
kölcsönt felvenni?
. . . abból, liogy régi Kendtartás ide.jebeli utol- só tisztikari és választmányi csoportképen, egyet- len egy választmányi tag képmása hiányozni fog, m e r t állítólag „ f ü t y ü l a k a m a r á r a " ?
. . . abból, hogy a „ R i b á r y csoport ügyvéd- baráti t á r s a s á g egyesület hivatalos közlemér nyeit még s a j á t t a g j a i közül is csak a ki válo- g a t o t t a k n a k küldi s ezért az aulában a t á r s a s á - got a rosszmájúak ügyvédi „ t i t k o s t á r s a s á g " - nak nevezik?
•B-
. . . abból, hogy egyes vidéki k a m a r á k akciót indítottak aziránt, liogy az Országos Bizottság elnöke, Kövess Béla által maga meUé munka- társul kiszemelt Vadász Béla t i t k á r r á válasz- tásút- megtorpedózzák ?
. . . a b b ó l , hogy ezt azzal indokolják: nem lehet, hogy Kövess B é l a legyen elnök, N y á r y B é l a elnökhelyettes és Vadász B é l a tit- kár, m e r t a jövőben esetleg ezt precedensnek tekintik és Gyulák, Kálmánok, Józsefek és egye- bek nem j u t h a t n a k b e az O. B. t i s s t i k a r á b a ?
. . . abból, hogy viszont Arady B é l a , &
pestkörnyéki elnök körlevelet í r t a h a r m a d i k Béla érdekében, mert íí jónak l á t j a a Bélák tö- mörülését?
. . . végül abból, hogy a pro és contra moz- galom h í r é r e azok az ügyvédek, akiknek kereszt- neve Béla, új ügyvédi p á r t o t a k a r n a k alapitaniT
8
AZ „ÚJSÁG"
cinűi politikai lap nemcsak a nagy politiká- val foglalkozik, hanem az ügyvéd politikával is, de mint ezt jeleztük, valótlan ügyvédi hí- reket ad le és hozzá nem értésről tesz tanú- ságot akkor, amikor cikkeket közöl a buda- pesti ügyvédi kamaráról, az ott töröltekről és az ügyvédek dolgaival kapcsolatos egyéb eseményekről.
Már a kamarai, választás előtt' közölt cik- künkben rámutattunk' erre és ¡pedig olyan módon, hogy hittünk benne, miszerint az
„Újság" vagy annak cikkírója presztízsé- nek megóvása érdekében sajtópert tesz fo- lyamatba ellenünk ós így módunk lesz, a sú- lyos kitételek valóságának bíróság előtt való bizonyítása.
Ez azonban nem (történt meg, hanem ujabb valótlanságok ¡közlésével vonta magára az ügyvédség figyelmét az ,,Újság."
Meg vagyunk győződve arról, ¡hogy vala- ki tendenciózusan és szándékosan vezeti fél- re az „Újság" illusztris szerkesztőségét, mert belső emberéről nem •tételezhetünk fel olyan tapintatlan ságot, hogy egy köztiszte- letben álló, komoly foglalkozási ággal ok nélkül szembeforduljon- és egy tekintélyes ügyvédi kamara eseményeiről valótlan- híre- ket közöljön.
ígértük, hogy az ,,Ujság"-ból. vett idéze- tekkel fogjuk bizonyítani az általunk elő- adottak igazságát.
Ez alkalommal egy, a törlések kérdésében írott, — majdnem azt -mondhatnánk izgatió,
— cikkel kivárnunk foglalkozni.
Az „Újság" 1937. november 20-iki szá- mában X. aláírással vezércikkben! foglalkozik
„a védtelen ügyvédek"-kel és ¡a következőket írja: „Néhány száz ügyvédet töröltek,¡az ügy- védi kamarák jegyzékéből csak azért, mert ügyvédi kamarai tagdíjuk hátralékát nem tudták megfizetni. A törlés annyit jelent, hogy mától kezdve nem gyakorolhatják az ügyvédi hivatást és máról-holnapra teljesen kenyértelenek lettek. Mehetnek w. utcára /agy családostól a népkonyhára."
Az ügyvédségnek egyik legfájóbb ¡problé- mája a tagdíj és nyugdíj járulékok nem fi- zetése ¡miatti 'törlés. Azonban ezt az összes kamarák olyan módon végzik, hogy nem- hogy több száz ügyvéd törléséről volna szó, hanem ¡még csak jónéhány ügyvéd tör- léséről sincsen!.
Az ugyanis, .hogy a kamara törlési hatá- rozatot hoz, hogy ezt a kúria ügyvédi áa-ná- '
csa jogerőre emeli, nem jelenti azt, hogy az ügyvédek máról-holnapra teljesen kenyérte- lenek lettek és mehetnek az utcára- és a népkonyhára, mert akkor még ujabb felhí- vásokat s azok, akik ¡rászorulnak, segélyeket katpnak s a törlés csak akkor szünteti ¡meg a kamarai tagságot, ha a hivatalos lapban megjelenik. így tagdij és nyugdíjjárulék nem fizetése miatt az ország legnagyobb kama- rája, amelyben a magyar ügyvédek felénél több foglal helyet, az 1937. évben — a cikk megjelenéséig — tagdíj és nyugdíjjárulék nem fizetése miatt Összesen két ügyvédet törölt. Ezek közül az egyik már önkéntes lemondása folytán többször töröltette ma- gát á kamarai lajstromból és. nyilván 1937.
évben azért nem fizette be kamarai járulé- kait, mert nem akart tagja maradni a ka- marának. Nevezett a kamarai segédhivatal- ban ki is jelentette, hogy nem érdemasi hát- ralékát kifizetni, mert reánézve közömbös', hogy törli-e a kamara, miután más pályán helyezkedett el. A másik törölt ügyvéd pe- dig már is kérte újból való felvételét, ami azt jelenti, hogy kamarai hátralékát ki- fizette.
Eszerint tehát az „Újság" valótlan ada- ték közlésével félrevezette a közvéleményt, az pedig, hogy százával törlik a tagdij nem fizető ügyvédeket, az ösisees kamarai tagok- nak ártó cselekmény, miután alkalma® arra, hogy általában megingassa a bizalmat w, ügyvédi hivatást gyakorlóikkal szemben.
Ha.- az „Újság" című lap cikkírójának ez a célja, úgy ezt ilyen hírek közlésével nagy- szerűen- szolgálja. Ha azonban az ai célja, hogy az ügyvédséget támogassa-, akkor leg- helyesebben teszi, ha az ügyvédi kérdések- kel kapcsolatosan nem közöl le ilyen cikket s pláne nem olyat, amely tájékozatlanságot és a cikkíró tudatlanságát árulja el ¡a kér- désiben.
Kétségtelenül drákóian szigorú az a tör- vény, amely az ügyvédeknek a tagdij s nyug- dijintézeti járulék nem fizetése miatti törlé- sét elrendeli, de végeredményben a kamarák gondos és önfeláldozó' munkássága és a 'kar- nak a törlendő kollégákkal szemben meg- nyilvánuló kartársias szeretete ennek a tör- vénynek szigorú rendelkezését oly nagy mértékiben enyhíti, hogy izgató cikk megírá- sára szükség nincsen.
Az „Újság" ilyen irányú munkájának kri- itikáját legközelebbi lapszámunkban foly- tatjuk.
F l s e s s e ® . e l ©
a „Független Ügyi;éd"-re
ÍMWBSS53*Í3B»ES1SW
A k a m a r a i s e g é l y e z é s Igen tisztelt Szerkesztő Kartárs Url Élvezettel olvastam a cikket a kamarai se- gélyezésről Spanyol Dezső tollából., {Régi gondolatom nekem is, hogy ne a kamara fog- lalkozzék a segélyek kiosztásával, amit na- gyon sok érvvel lehet támogatni, de legfőbb érv, hogy a kamarai segélyt sokan, — akik- nek pedig igazán szívesen adna a kamara, — nem veszik igénybe azért, mert a kamarához kell emiatt fordulni s ott az ügyet palam et publiee tárgyalják. Hogy ez igy van, ma- gamról is megállapíthatom.
A kamarának választmányi tagja voltam, s úgy-e érthető, hogy bár teljésen nincstelen vagyok, nem fordulok segélyért a mostani választmányhoz. Míg ha egy karitatív tes- tület utalná ki a segélyt, nem röstelkedném hozzáfordulni.
Még e kérdéshez annyit szeretnék hozzá- szólani, hogy a mostani viszonyok közt a kamarai segélyezésnek csak egyetlen módja tehet indokolt: segélyt adni annak, akit tag- dijnemfizetés miatt törölnének.
Emellett még legfeljebb a mensa fenntar- tása volna indokolt, de csak azok részére, akik valóbari annyira rossz viszonyok között vannak, hogy a mindennapi kenyeret meg- keresni nem tudják. Mert ma nem így van.
Gondolkozzék ezen a választmány s be- látják, hogy igazam van.
E helyütt mondok köszönetet sok kolléga nevében Spanyol Dezső kollégánknak és a Független Ügyvédnek s kérem őket ne hagy- ják elaludni a kérdést.
Levelem tartalmánál fogva azt hiszem fe- lesleges kérnem nevem közlésének mellőzését.
Ha a jegyző zugirászkodik!
Tekintetes szerkesztőség-
Vidéki járásbíróságnál tárgyaltam s a T.ömegfeJ.hivásriál meglepetéssel hallottam, hogy a felhívás közben az elnök minden ügyben, melyben a felperest nem ügyvéd képviselte, megkérdezte a felperest, hogy ki csinálta a keresetet.
Az esetek legtöbbjében a felperes őszin- tén megmondta, hogy — a jegyző úr s megmondta azt is, mit fizetett a munká- ért.
A bíróság elnöke nem volt rest s az ösz- Hzes ügyekben külön jegyzökönyvet vett fel s áttette a büntetőbírósághoz.
Ha minden bíró így üldözne a zúgirá- szokat, akkor lehetne eredményt elérni.
Tisztelő hívük:
Dr. Nagy János.
M u s z á j p e v e f r i i . . . ! Kedves Független Ügyvédi
Elnézésüket kérem, hogy levelemnek № . gnm adiarri a cimet, de valóban muszáj ne- vetni azon a túlbuzgóságon és hozzá nem értésen, ami Pestszentimre (volt Soroksái'- péter!) bölcs elöljáróságának II. A, 288/
1938. nyvt. számú felhívásából kikiabál.
December 20-án árverésen megvettem egy kis ingatlant, melyre költségeim voltak bekebelezve. Erről még a t. Elöljáróság semmiféle értesítést nem kapoiíi, csak on- nan tuütak róla, hogy az árverést a község, házán tartották meg. Hogy az ingatlan a»
enyém legyen, alioz kell, hogy elteljék a»
előterjesztési és utóajánlat: haláridö. Ám a törvényekben jártas bölcs elöljáróság már december 32-én, tehát 2 nappal az árverés után szigorú felhívást küldött, hogy a sza- bályszerűen kitöltött házbérvallomási ívet 8 napon belül (ez még alá is van húzva) feltétlenül nyújtsam be. Hát nem muszáj ezen nevetni?!
És még azf merik állítani, hogy a község- házákon resftantiák vannak? Tiszteit jegyző urak, vegyenek példát Pestszentimrétől.
Az O r s z á g o s Ü g y v é d O t t h o n E g y e s ü l e t
a a l a p b a
r é s z é r e j u t t a t o t t m i n d e n f i l l é r az ügyvédek ós hozzátartozóik köny- nyeit s z á r i t g a l j a .
fiopdoljunk erre, mikor ügyekben mód van e célra valamit fizettetni.
i o
00
l l f t y h é á i k i k é l d
— ,-Vz Ügyvédek Nemzeti és Liberális pártja hébffinkint az! Országház-kávéházban tartja rendszeres összejöveteleit este fél 7 órától kezdve.
— Az Ügyvédek Reformszövefeége ren- des heti összejöveteleit kedden este 7 órakor tartja a Szabadság kávéház külön termé-
ben.
— Az Ügyvédek Gazdasági Parija min- den héten, (szerdán) rendes összejövetelt és pártértekezletet tart este 6—-7 óra között a Szabadság kávéházban, A párt tagjai ekkor beszélik meg az aktuális jogi és ügyvédi problémákat.
— Az Országos Ügyvériotthon Egyesület barátai minden pénteken este az irodai órák után bará'teágos eszmecserére gyűlnek: össze az Országház kávéházban, A legutóbbi osz- szejövetelről a beteg ügyvezető elnököt:
Kadosa Marcelt üdvözölték szívélyes hangú levélben.
— A Magyar Ügyvédek Nemzeti Egye- sülete V., Hold utca 29. szám alatt állandó
klubhelyiséget tart "fenni, melynek telefon- száma 114-272. Tagjait körlevélben, értesí- tette, hogy klubhelyiségében rendszeres elő- adásokat tart az újabb törvényalkotásokról, vita-estéket rendez és a párttagok részére gépírászo Igáki tot is tant a klubhelyiségben.
— Az Ügyvédek Refonmszöveísége f. hó 18-án kezdte meg közérdekű ankétját, me- lyen az új ügyvédi rendtartás fontosaibb in- tézkedései kerültek megvitatásra. Varannai István az Ügyvédi Kamara ügyésze elnök- lete alatt megtartott ülésen dr. Szigeti László tartott rendkívül érdekes előadást
„Az ügyvéd Jogai és Kötelességei az Uj Ügyvédi Rendtartásban" címmel. Az elő- adást vita követte, melynek sorári felszólal- tak: Nagy Dezső, Vészi Mátyás, Wolf Ernő és Frankét Pál. A niagy érdeklődéssel foga- dott előadássorozatot, melynek első ülésén az ügyvédi közélet számos előkelősége je- lent meg, folytatják.
— AZ ÜGYVÉDEK FÜGGETLEN 1'AKT JA RENDES HETI PÁRTÖSSZEJÖ- VETELEIT január 1-től kezdve a V i k.
t ó i ' i a (volt Vígszínház) kávéházban tart
ja minden k e d d e n este tél 7 és fél í) óra, között.
Ezenkívül a vezetőség s z o m b a t o n délután 3—1 óra között a párt tagjainak ugyanitt rendelkezésre áll. A pártnak lóTcn helyisége van a kávéházban és párttagjai azt a kedvezményt is kapják, hogy déluián 4 óra utáni fogyasztásnál magúit! és család- tagjaik részére úgy az összejövetelek alkal- mával, mint máskor is, 10 százalékos ked- vezményben részesülnek, a tagsági igazol- vány felmutatása mellett. A tagsági Igazol- ványokat a párt pénztárosa: K e n y e r e s Gyula állítja ki díjmentesen.
A mi otthonunk
Az Országos Ügyvédotthon építkezésénél megint beigazolódott, amit e lap hasábjain annyit hangoztattunk, hogy közületeknek, egyesületeknek, intézményeknek megirendelé- seiiknél, (beszerzéseiknél, vállalatbiaadásmál a
legcélszerűbb, leghelyesebb a nyilvános, vagy zártkörű versenytárgyalás módja. A ver- seny, amely megfelelő ellenőrzés mellett, a.
Közérdek szem előtt tartásával folyik le, az ajánlattevők legelőnyösebb, legolcsóbb aján- latait, a kivitelezés legtakarékosabb, mégis minőségileg legmegfelelőbb módját teszi le- hetővé. A versenytárgyalás kizárja az illó- yalis konikurrenciát, a befolyás, protek- ció elfajulásait. Ezt hangoztatjuk az Ügyvé- di Kamara és Nyugdíjintézet vásárlásainál és beszerzéseinél. Az Otthon építkezésénél a legolcsóbb ajánlattevő a Katona, Székely és Molnár cég volt és amikor neki a munkát kiadták, már ezáltal jelentékeny megtakarí- tást értek el. A miu,nka lebonyolításánál a
vállalat vezetői, különösen Katona János építész, fővárosi bizottsági tag és Székely Dezső építész nemcsak a vállalkozó lelki- ismeretességével, hainem az Otthon nemes céljaival való együttérzés lelkesedésével vet-- tek részt nap-jnap után a j ófoirmán, alig 3 hónapot kitevő építkezés lebonyolításában.
És ha a nekünk 'ügyvédeknek olyan- kedves
„Otthon épütet" előtt elhaladunk, imindén kartárs csak őszinte elismeréssel gondol- a vállalkozó Katona, Székely és Molnár cégre, amely cég elgondolásainkat ¡a legjobb kivi- telben valóra váltotta.
11
F Ü G G E T W n G y y e ,D
í u k m s é s l / i d a Sokkal komolyabban fogjuk fel kinek-ki- nek az élettel és a társadalommal szemben fennálló kötelességét, semhogy ellenszenvvel ne viseltetnénk mindenféle személyi kultusz iránt. De a személyi kultuszt nem tévesztjük össze azzal az elismeréssel, amely igaz ju- talma mindenkinek, aki az életben helytáll azon a pozíción, ahová a sorsa állította.
Kamaránk pénztárosai, Lukács Imre és V i d a Gyula bőségesen kiérdemelték, hogy a Kar meghajtsa előttük elismerésének zászlaját. Csak aki figyelemmel kisérte azt a munkát, amely szükséges volt ahhoz, hogy a törlendők többszáz személyes listája újból és •íjból néhány főre zsugorodjék össze, csak az tudja a maga teljes nagyságában felérté- kelni azt a hatalmas teljesítményt, amelyről itt szó van. Mikor már mindenki csüggedten állott a tehetetlennek látszó feladattal szem- ben, Lukács Imre a saját akaraterejükre tá- maszkodó optimisták nyugalmával öntött bi- zalmat az aggodalmaskodókba: „és ha a fene fenét eszik, akkor sem engedem" mon- dotta számtalanszor és nem is engedte és készséggel csatlakozott segítségére pénztá- rost ársa, Vida Gyula és az ö bizalmuk és liirelmük mindenkit magával ragadott, aki- nek része volt ebben a munkában.
És ínte az eredmény, amely nem csupán csodálatraméltó, hanem rendkívül tanulságos is. Oktató példa arra, hogy egy bajba jutott társadalomban milyen óriási különbség van .a között, ha a fizetéssel vagy tiszteletből
szolgálatot teljesítő férfiak megteszik a kö- telességüket vagy pedig sokkal többet telje- sítenek a kötelességüknél. Kollégáink egész tömege kerülhetett volna törlés alá oly mó- don, hogy Kamaránk minden tisztviselője nyugodtan állíthatta volna: „rajtunk nem múlott, mi megtettük a kötelességünket". És így is lett volna, ha Lukács Imre és Vida Gyula, valamint a Kamara minden tisztikari tagja sokkal többet nem tett volna a köte- lességénél. Ez a többlet az, amelynek semmi- féle- szabályzatban nincs meg az előírt mér- téke, íimely arra kínálkozik, hogy róla ve- gyenek ínért éket és belőle merítsenek lelke- sedést. (K M.)
вы
,Az ügyvédi munkadíj az új ügyvéd?
rendtartásban.'.' Dr, Bcruhard Miksa és Dr Bernhard György. Szerzők az új törvény- nél !:Ogikiisabba,n az egymással 'kapcsolatos joganyagnak szisztematikusan együvé tar-
tozó rendelkezéseit eltörő rendszerben is- mertetik, hogy ilyen módon világosabb
-'.r/yzetképet adjanak az ügyvédi
szabályozásának jogi értékéről. Jól ismer,к a kérdés körül felmerült és felmerülő ¡prob- lémákat, a megbízó ügyfél és megbízott ügyvéd eltérő, gyakran ellentétes érdekszem- pontjait .Az ügyfél, akinek egész életére ki.
ható, gyakran becsületét, vagyonát érintő, érdeksérelem orvoslása végett keresi, fel az ügyvédet és kíván tőle védelme érdekében gyakran emberfelettii szolgálatot, а пшика elvégzése, a veszély elmúlta után szívesen megfeledkezik a teljesített szolgálatról.
„A törvényes zálogjog" fejezetben szeret- tük volna, ha szerzőik л е т csupán az ügy- féllel szemben, hanem harmadik személyek- kel szemben, m ügyiéi hitelezőivel szemben a megtartási jog kérdését tárgyalták volna.
Egyébként a könyv részletes., kimerítő, biztos tájékozódást nyújt az ügyvédi munt- kadíj kérdésében, mint összefoglaló munka gyakorlati jogáezoiklnak, de különösen ügy.
védelmek nélkülözhetetlen kézi könyv.
(M. M.)
Dr. Sehüler István: A jövö bűnözői a ja.
x'ítönevelés tükrében. Könyvalakban is meg- jelent az a tanulmány, amelyet a szerző- a Bűnügyi Védők Országos Egyesületének decemberi ülésén nagy érdeklődés meflett előadott. A szerző a javító nevelésnek aránylag kevéssé kimunkált, de nagyfon- tosságú kérdéseivel foglalkozik és azt nem- csak a kitűnő büntetőjogásei, de a jóéraékű paedagógus hozzáértésével és szeretetével is tárgyalja. Kartársunknak ezt az élveze- tesen megírt könyve az egéssa nagyközön- ség érdeklődésére is számot tarthat.
12,
FÜGGEFLEN Ü G Y V fi I>
K a d o s a Marcel, ínin- tűenki M a r c i b á c s i j a , sú- lyos t ü d ő g y u l l a d á s s a l , 39.8 foltos lázzal b e t e g e n f e k s z i k . F e l e s é g e a l e g n a g y o b b a g g o d a l o m - m a l k e r ü l g e t i a b e t e g - á g y a t é s valóságos r é - m ü l e t vesz r a j t a evőt, a m i k o r ellialó liangon p a p i r t és c e r u z á t k é r tőle.
M a r é i bácsi sötét k e d v v e l m a g á r a í u a r a d , m i k ö z b e n g o n d t e r h e l t felesége n a g y szoron- g á s s a l t ö p r e n g a m á s i k s z o b á b a n , liogy m i t ír- h a t v á j j o n i l y e n állapot- b a n ? Meg v a n győződve,
hogy Marci bácsi végső a k a r a - t á t f o g l a l j a í r á s b a . 15gy idó"
m ú l v a a z u t á n b e s z ó l í t j a felesé- gét és á t a d j a n e k i a p a p i r o s t azzal a kéréssel, h o g y szépen tisztázza le. A p a p í r o n a követ- kező áll:
SZABÁLYZAT A LÁTOGATÓK RUSZÉBE.
TILOS:
— b ú b á n a t o s arccal b e j ö n n i ,
— f e l t ű n ő v i d á m s á g g a l és
„ m i c s o d a e g y m á z l i s t á t " k i á l - t á s s a l b e j ö n n i ,
— csókolod/,ni ( k o r h a t á r f é r - f i a k n á l 5 év, nőknél' 30 óv),
— o r v o s s á g o t a j á n l a n i ,
— a j á n d é k u l h u r k á t , k o l b á s z t hozni,
— az i r á n t é r d e k l ő d n i , h o g y kedves szüleim h á n y éves k o r t é r t e k el,
— szidni a Chevrát, h o g y e r e t v á g a hozzátartozókon,
— az i r á n t k é r d e z ő s k ö d n i , h o g y a k a r o k - e t e m e t é s e n d a l á r - dát,?
§
A Szabadság-kávéház- ban már régebben alakult egy délelőtti veséző asz- tal, ahol a vármegyei al- ispánválasztás után 0/jp- ler Emil azzal „húzza"
Koródy Pistát, hogy:
— Ezt is Ribáryék csi- nálták, hogy Endre lett az alispán.
Timár Dezső csöndesen mondja erre:
— Tévedés! Azért vá- lasztották meg, mert Ri- báry nem hozta nyilvá- nosságra, hogy Endrét tá- mogatja.
§
Egy nagyon régi tréfát elevenített fel és applikált Kerekes Sándor, egyik jogi- írónk legutóbbi könyve, megjelenése alkalmából.
Az aulában találkozik a szerzővel s ezt mondja neki:
— üdvözöllek! Legutóbbi könyved egészen használ- ható complicatio.
— Komolyan beszélsz?
— kérdi a szerző boldog mosollyal,
— Persze, hogy komo- lyan! Hát gratuláltam én neked még valaha? A házi- asszonynak az ebécl végén nagyon dicséri a vendég a tortát, — magyarázza Ke- rekes — a háziasszony bol- dogan szerénykedik:
— Nem hiszem, maga csak szépet •akar mondani.
— De nagyságos asszony
— mondja -a vendég, — szóltam én egy szót is a le-
vesnél, vagy a húsnál, í
Még egy kedves dolgot hallottunk me- sélni a cukros bolt előtt a pedáns admi- nisztrátorról: R i b á -
r y Gézáról.
Elküldi kezdő je- löltjét egy nagy ügy- ben tárgyalásra: mert az ügyet az iroda úgyis elveszettnek te- kinti.
Délután lelkendezve állit be a jelölt s magyarázza, — az iratcso- mót szorongatva a kezében,
—' mi történt a- tárgyaláson, mit mondott s hogyan hir- detett ki a bíró kedvező íté- letet.
Ribáry Géza hallgatja- hallgatja, majd az iratcso- móra nézve így szól:
— Jó, jó de egészen ösz- szegyűri az iratokat.
Es még egy ltedves be- szélgetés O p p l e r Emilrö!.
A budapesti kamaránál újból választás volt, mert V a r a n n a i István a®
ügyvédi kamarák országos bizottságának tagságáról V a d á s z Béla javára ie_
monio.tt.
Mindenki biztosra vette, hogy Vadász Bélát egyhan- gúlag választják meg, mórt;
ebben a választmány meg- állapodott. Amikor a titkos
szavazásnak vége lett, az elnök meglepetésre kihir- dette, hogy V a d á s z Béla 24 szavazatot, O p p l e r
Emil pedig 2 szavazatot ka- pott.
Az eredmény kihirdetése u!án a rosszmájú W a g - n e r Karcsi odafordul T i - már'Dezsőhöz s hangosan kérdezi:
— Te Dezslce, vájjon lei adta le a második szavaza- tot Oppler re?
13
Tanácsbeosztások az 1938. évre
M kir. K ú r i a :
Polgári szakosztály:
I. számú tanács. Elnöke: Jakab Mihály ta- nácselnök. Bírái; UlJrich Ede, dr. Ludvig Rezső, dr. Brandt József, dr. Vincemti Gusz- táv, dr. Böszörményi-Nagy István', dr. Ré- vész Gusztáv. Tanácsterme: I. cm. 16.
II. számú tanács.* Elnöke: dr. Koós Emil tanácsvezetés jogával felruházott kir. kúriai bíró. Bírái: dr. Gallia Béla, dr. Margitay Valér, dr. Sö'véinyházy-Neii'bold Ferenc, dr.
Dézsi Ferenc, dr. Muzsraay József. Tanács- terme: II. em. .9.
III. számú tanács. Elnöke: dr. Thébusz Aladár tanácselnök. Bírái: dr. Tóth György, dr. Raisz Béla, dr. Medgyesi Ferenc, Klie Antal, dr. Betida Béla, dr. Kientzl Tivadar, dr. Karay Pál, dr. Fejérváry Géza. Tanács- terme: I. em. 19.
IV. számú taraács. Elnöke: dr. Tennovszky Béla tanácselnök. Bírái: dr. Szobonya Béla, Naigy Zoltán, dr. Morvay Aurél, dr. Tolnay Iván, dr. Zímányi József, dr. vitéz Szenitkúthy István. Tanácsterme: I. em. 3.
V. számú tanács. Elnöke: Hutás József, a rn. kir. Kúria másodelnöke. Bírái: dr. Vida Zoltán, dr. Gébért József, dr. Kozma Aladár, dr. Soos Zoltán, dr. Bándy Ferenc, Seidel János. Tanácsterme: II. em. 5.,
VI. számú tanács. Elnöke: Térifi Dezső ta- nácselnök. Bírái: dr, Almási Antal, dr. Kere- kes István-, dr. Antailfy Mihály, dr. Kenényi Alajos. Tanácsterme: II. em. 12.
VII. számú tanács.- Elnöke: dr. Zsitvay Géza tanácselnök. Bírái: dr. Körtvélyessy György, dr. Ipovifz Károly, dr. Dávid István, dr. Gál László, dr. Ruhmamin Emil. Tanács- terme: II. cm. 15.
Büntető szakosztály:
I. számú tanács. Elnökei: dr. Töreky Géza, a m. kir. Kúria elnöke és dr. Bolla Ánpácl tanácselnök. Bírái: Kvasaay Gyula, dr. Qer- gics Károly, dr. Szolnok Jenő, Medvigy Ist- ván, dr. Soöky József. Tanácsterme: I. em. 6.
II. számú tanács. Elnöke: d.r, Polgár Vik- tor tanácselnök. Bírái: dr. Maday Guidó, dr.
Bán, József, dr. Folikmaon Jenő, dr. Mésziier Tivadar. Tanácsterme: II. em. 2.
Ili. számú tanács. Elnöke: dr. Loyczd Kál- mán tanácselnök Bírái: Bókay Béla, dr. Hu- bay László, dr. Sesztáilc Lajos, Sutoris Edgár, dr. Tóth István. Tanácsterme: II. em. 2.
* Egyszersmind szabadalmi tanács.
14
B u d a p e s t i kir. Ítélőtábla:
I. számú tanács: Elnöke: Biber Dezső a III. fiz. csop. jeli. fair. kir. ítélőtáblai biró, 1. em. 21. sz. Birái: dr. Homola László a III. fiz. csop. jeli. feli'., dr. Földvári Hugó kir. Ítélőtáblai birák,
11. számú tanács: Elnöke:... dr. A lesüti Ágost tanácselnök, II. em. 40. sz. Bírái;
Földváry Oszkár, a 111. fiz. csop jeli. felr., 'dr. Nyáry Miklós kir. Ítélőtáblai birák.
III. számú tanács: Elnöke: Bakóczv István tanácselnök, 11. em. 22, sz. Bírái: dr.
Schwartz Tibor, dr. Berni s György kir. táb- lai birák.
IV. számú tanács: Elnöke: Kiiltey Viktor tanácselnök. II. em, 24. sz. Birái: dr. Csalay Béla a III. fiz. csop. jeli. felr., dr. Csiky Károly Ítélőtáblai birák.
V. számú tanács: Elniöke; Uzonyi Imre tanácselnök, II. cm. 23. sz. Birái: dr. Jokay Sándor III. fiz. csop. jeli. felr., dr. Gedeon Alajos kir. ítélőtáblai birák.
VI. számú tanács: Elnöke: dr. Lőw Tibor tanácselnök, 1. cm. 22. sz. Birái: dr. Tribusz Gábor a III. fiz. csop. jeli. felr., dr. Orbán József, dr. Czerman András kir. Ítélőtáblai bírák.
VII. számú tanács: Elnöke: Orosz Mihály tanácselnök. Birái: dr. Telegdy Lajos a III.
fiz. csop. jeli. felr., dr. Hetényi Józseí kir.
Ítélőtáblai bíráik.
VIII. számú tanács: Elnöke: dr. Glatz, Ede a Hl. fiz. csop, jeli. felr. kir. Ítélőtáblai biró.
Birái: dr. Frenreisz Frigyes a III. fiz. csop.
jeli. felr., Vogth Alibin kir. Ítélőtáblai birák, IX. számú tanács: Elnökié: Ury Lajos ta- nácselnök, L.em. 42. sz. Birái: dr. Goldmarin Bernát a III. fiz. csop. jeli. felr., dr. Zettl Agostom kir. Ítélőtáblai birák.
X. számú tanács: Elnöke: dr. Alföldy De- zső alelnök, I. em. 26. sz. Birái: dr. Tergo- vife Aurél, a III. fiz. csop. jeli. felr., dr. Zfiié- dely Isitván a III. fiz. csop. jeli. felír., dr.
Kéler Tibor, dr. Muraközy Sándor, dr.
Szaplomczay István, dr. Rádai Géza kir.
Ítélőtáblai birák.
XI. számú tanács: Elnöke: Móra Mihály tanácselnök, II. em. 40. sz. Birái: Balásfalvi Kis Jenő ia, III. fiz. csop. jeli. felr., dr. Botüik István a III. fiz, csop. jeli. felr., Göllner Frigyes a III. fiz. csop. jeli. felr., dr. Gúthy Károly a III. fiz. csop. jeli. felr., dr. Bár- kányi M. Ödön a III. fiz. csop. jeli, felír.,
