Az SZTE Kutatóegyetemi Kiválósági Központ tudásbázisának kiszélesítése és hosszú távú szakmai fenntarthatóságának megalapozása
a kiváló tudományos utánpótlás biztosításával”
Neveléstudományi Doktori Iskola
2012. november 10.
Észlelés és patológia - vizuális észlelés neuropszichológiája
Csábi Eszter
TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012 projekt
Észlelés és patológia
Vizuális észlelés neuropszichológiája
Vizuális információ haladási iránya
Retina -> retinális ganglionsejtek -> chiasma opticum -> CS -> CGL -> V1
V1
Ventrális pálya (V1,V2,V4, IT)
Dorsalis pálya (V1,V2,V5)
Extrastriatális területek
Vizuális információ haladási iránya
Elsődleges jellegek
Tér
Lokalizáció HOL pálya
Formák Színek
Tárgyak, arcok
MI pálya
Látáskiesések
Szkotóma („sötétség”): szigetszerű vak részterületek (kisebb kiesések) Anópia: nagyobb kiterjedésű kiesések (pl: hemianópia)
Látáskiesések
Látáskiesés kialakulhat:
-retinális szinten (megnőtt intraocularis nyomás)
-látóideg, látópálya, elsődleges látókéreg sérülése következtében
Az átkereszteződés előtti látóideg sérülés mindig az azonos oldali szem látómezejét érinti
Kéreg alatti központok sérülése
Chiasma opticum:
-szemmozgások vezérlése, kevésbé tudatosuló vizuális észlelés, figyelem irányítása -sérülése a szemmozgások irányításának patológiás működését okozza
- nem tudják a tekintetüket irányítani, olyan, mintha vakok lennének (vizuális megragadás hiánya)
Kéreg alatti központok sérülése
Corpus geniculatum laterale:
-„tudatos feldolgozás kapuja” -> a vizuális információ a CGL-en keresztül éri el a kérget
-teljes sérülése esetén hemianópia, részleges sérülése esetén bizonyos jellegek észlelési zavara (pl: szín, mozgás)
Kérgi területek sérülése
A striatális kéreg (V1) felelős az integrációs folyamatokért, illetve az egyes jellegek felismeréséért
A kérgi területek (különösen az extrastriatális) sérülései jellegspecifikus zavarokat okoznak gyakran (agnóziák)
Kérgi vakság:
- a látótér teljes vaksága (nincs tudatos vizuális élmény, nem képes az inger tudatos feldolgozására)
Vaklátás:
- a V1 sérülése után visszamaradó (reziduális) nem tudatosuló vizuális képesség
Kérgi területek sérülése
Vaklátásnál a vizuális reakciók 4 szintje:
- neuroendokrin válasz:
-fény hatására nő a melatonin kiválasztás, attól függetlenül, hogy a pupillák nem reagálnak a fényre
- reflexes válasz:
-a pupilla a fény mennyiségének hatására nő vagy csökken vagy pislogási reflex - implicit feldolgozás:
-pl: hemianópiás betegnek csak a látott ingerre kell reagálni, a „vak” látóterére érkező ingerekkel nincs észlelési feladata
-azt figyelik, hogy a vak látóterére érkező ingernek van-e valamilyen módosító hatása (ha van, az implicit vizuális feldolgozást jelöl)
- célorientált válasz:
-konkrét feladatot kap a vak látótérre eső ingerrel kapcsolatban (pl: meg kell határoznia az inger helyét)
- a véletlennél nagyobb valószínűséggel találják el az inger helyét
Kérgi területek sérülése
Vaklátás ellentéte a neglekt és az Anton-szindróma Anton-szindróma:
-nincs betegségbelátás, elutasítják a vakságuk és tudatos vizuális élményekről számolnak be, konfabulálnak
- megszakad a kapcsolat a látókéreg és azon területek között, amik a tudatos észlelés fenntartásáért felelősek
Kérgi területek sérülése
Extrastriatális kéreg
HOL pálya (V1, V2, V5)
MI pálya (V1, V2, V4, IT)
A két pálya nemcsak anatómiai lokalizációban tér el, hanem funkciókban is
„Mi” vagy ventrális pálya zavarai
Fő feladata a tárgyfelismerés és a felismert tárgy összekapcsolása a már korábbi reprezentációkkal
Deficitek:
Kérgi színlátás és zavarai
Ventrális integrációs zavarok
• vizuális-vizuális integrációs zavarok (tárgyfelismerési deficit)
• vizuális- verbális integrációs zavarok (tárgyfelismerés intakt, tárgy megnevezésének zavara)
„Mi” vagy ventrális pálya zavarai
Kérgi színlátás és zavarai
- leggyakrabbi indiszkriminációs probléma
-ventromediális okcipitális kéreg és a V4 sérülése
-enyhe formája a diszkromatopszia -> csak bizonyos színek észlelése esik ki - akromatopszia: -> színlátás teljes elvesztése (csak szürke árnyalatokat látnak)
„Mi” vagy ventrális pálya zavarai
Ventrális integrációs zavarok
• vizuális-vizuális integrációs problémák (agnóziák, (gnózis= „tudás, ismeret”))
- temporális kéreg anterior része felelő azért, hogy a észlelt tárgyi reprezentációkat összekapcsolja korábbi emléknyomokkal
- ennek az integrációnak a sérülése: agnóza - színagnózia:
- tökéletes színdiszkriminációs képesség, de nem képes a színeket ismert tárgyakkal asszociálni (pl. eper-piros)
- nem ismerik fel az abszurd színezetű tárgyakat (pl. kék ló)
„Mi” vagy ventrális pálya zavarai
- apperceptív agnóza:
-tárgyfelismerési nehézségeik vannak, az egyes jellegek integrációja szenved zavart - nem képesek a tárgy egészét észlelni -> a bejövő információ egységes
analízisére képtelenek
-színlátás, kontrasztérzékenység, éleslátás megtartott
-csak vizuális, tapintás alapján felismeri a tárgyakat, beszédében, memóriájában nem érzékelhető a tárgyfelismeri zavar
-pl: csészét mutatunk neki, tökéletesen leírja a színét, méretét, egyéb fizikai jellemzőit, de nem képes arra, hogy a tárgyat egészében felismerje
-nagyobb kiterjedésű sérülések súlyosabb agnóziát okoznak, ők már az egyszerűbb formákat sem képesek felismerni
-ide sorolható: szimultánagnózia
- felismerik az egyszerű tárgyakat, de több tárgy együttes észlelésére, ill.
összetettebb vizuális környezet detektálására csak csökkent formában képesek -pl: felismerik az autó egyes össeztevőti (pl: kerék, lökhárító..stb), de az autót nem
Vizuális agnózia
Vizuális agnózia
Vizuális agnózia
http://www.youtube.com/watch?v=dG8JGg-d2Pk
„Mi” vagy ventrális pálya zavarai
-assszociatív agnózia:
- perceptuális rendszer és a szemantikus memória integrációja szenved zavart
- le tudja rajzolni a látott tárgyat, náluk akkor jelentkezik a probléma, ha kérdésre válaszolva kell a tárgyakat beazonosítani
- azaz fel tuja ismerni a tárgyat, de ha megkérdezik hogy mi az, nem jó választ ad pl:
asztalt meg tud teríteni, de ha a kezében fogja a kést és megkérdezik mi az, nem tud válaszolni
- az emlékezetből való felidézés is nehézséget okoz (az apperceptív agnóziánál ép a memória!)
„Mi” vagy ventrális pálya zavarai
Az agnózáknak számos altípusa van
- generalizált agnózák -> felismerési zavar számos különböző tárgykategóriára kiterjed -specifikus agnóziák -> csak bizonyos típusú tárgyak felismerése, azonosítása okoz gondot (pl: prozopagnózia)
„ Mi” vagy ventrális pálya zavarai
• vizuális-verbális integrációs problémák
- a tárgyak felismerése és azonosítása nem szenved zavart, a megnevezéssel van probléma
- vizuális és nyelvi rendszerek közötti kapcsolat megszakadása - tiszta alexia (agráfia nélkül):
-íráskészség normális, olvasási nehézségei vannak, még olyan szövegek olvasásakor is, amit ők írtak
- színanómia:
- nem képesek a színek korrekt megnevezésére
- leggyakrabban társtünetként jelenik meg általánosabb vizuális-verbális integrációs zavaroknak
-tökéletesen párosítják a színeket tárgyakkal (tehát nincs agnózia vagy akromatopszia), szemantikus rendszerük jó, tehát helyesen idézik fel a tárgyak színét
„Mi” vagy ventrális pálya zavarai
-optikus afázia (tárgyanómia):
- generalizált tárgymegnevezési zavar
-számos kategórián belül képtelenek a vizuálisan bemutatott tárgyak megnevezésére
-tapintás vagy hallás alapján történő tárgymegnevezés sértetlen
-pusztán vizuális információkra támaszkodva képesek a tárgyak felismerésére és funkcionális azonosítására, de a tárgyak nevét nem határozzák meg helyesen
„Hol” vagy dorsalis pálya zavarai
V1 -> V2 -> V5, feladata a mozgások vizuális irányítása, adott irányú és sebességű mozgás érzékelése, meghatározott irányba mozgó ingerekre való reagálás
Zavarok:
- téri feladatok zavara -> nehézségeik vannak, ha trágyakat kell elérniuk vagy megragadniuk (kontralaterális)
- mélységészlelés zavara
- mozgásészlelés zavara (akinetopszia-mozgásvakság) - dorsalis integrációs zavarok
http://www.youtube.com/watch?v=tYFhDzQ1rYU&f eature=related
http://www.youtube.com/watch?v=B47Js1MtT4w&fe ature=related
„Hol” vagy dorsalis pálya zavarai
-dorsalis integrációs zavarok:
- vizuális és motoros feladatok végrehajtásáért felelős területek „szétkapcsolása”
- optikus ataxia („ataxia= rendezetlenül”):
- gondot okoz a mozgások vizuális irányítása, vakként nyúlnak az egyébként tökéletesen látott tárgya felé
-okulomotoros apraxia („apraxia=nem cselekedni”):
- tudatosan irányított vizuális fixáció képessége csökken -nem tudják a környezetük tárgyaira irányítani a figyelmüket
- a szemmozgások tudatos irányításáért (frontális szemmozgató területek) és a vizuális fixáció fenntartásáért felelős területek (posterior parietális, superior temporális) sérülése http://www.youtube.com/watch?v=KQjmbc6j_es
-topografikus agnózia:
- nehezen orientálódnak saját megszokott környezetükben is, nehezen tájékozódnak térkép segítségével
-jobb félteke, temporo-parietális, temporo-okcipitális területek
http://www.youtube.com/watch?v=BkOb9FR5Lgk
Vizuális figyelem zavarai
Ezeknél a deficiteknek a hátterében nem az észlelési (tárgyi jellegek észlelése, integrációs folyamatok), hanem a figyelmi folyamatok csökkent működése áll (Bálint- szindróma, téri neglekt)
Bálint-szindróma: http://www.youtube.com/watch?v=4odhSq46vtU&NR=1&feature=endscreen
-nehézségeik vannak a tárgyak téri lokalizációjával és a tárgyak csoportosításával
- 3 neuropszichológiai zavar kombinációja : optikus ataxia, okulomotoros apraxia, dorsalis szimultánagnózia
-dorsalis szimultánagnózia
- a látóterükben a tárgyak észlelése csak egy bizonyos részre korlátozódik, nincs globális képük a környezetükről
- képtelenek a vizuális figyelmük irányítására
-a térnek csak egy kis részét látják, azt ahová éppen fixálnak, nem képesek a vizuális környezet folyamatok pásztázására, illetve az innen származó információ hatékony integrálására
Retinális kép
Szín különbségek Fényesség
különbségek
Orientációs különbségek
Mélység különbségek
Mozgás különbségek
Mintázat különbségek
Látáskiesések
Indiszkriminációs zavarok
Csoportosítás/összekapcsolás felületekké és tárgyakká
Organizációs zavarok
A kialakult reprezentáció felismerése Szemantikus tár
Asszociatív zavarok
Tárgy- megnevezési
zavarok
Észlelés és patológia
Téri neglekt
Téri figyelmi hálózat
A térben leginkább kiugró, számunkra fontos tárgyak és események kerülnek a figyelem középpontjába
Téri figyelemben részt vevő struktúrák:
Aszcendáló retikuláris aktivációs rendszer (ARAS)
-biztosítja az éberséget (vigilancia), hozzájárul a figyelemváltáshoz (orientáció) Colliculus superior
-szemmozgás indítását szabályozza, a szakkádikus szemmozgás célja, hogy az adott vizuális inger képét az éleslátás helyére irányítsa
Pulvinar
- thalamus egy magva, kisszűri a fontos információkat, szerepet játszik a szelektív figyelem kialakításában és a szenzoros információ szűrésében
Anterior cingulum
- feladata a figyelmi aktiváció emocionális tartalommal való ellátása, válaszreakció indítása
Téri figyelmi hálózat
Téri figyelmi hálózat
Parietális lebeny téri figyelem, vizuális információk szintézise Frontális lebeny: figyelt inger felé irányított mozgás
Téri hemineglekt
Téri hemineglekt:
-ellenoldali látótér elhanyagolása, negligálása - a lézió helye: inferoparitális kéreg
-testképre is kiterjed (testképzavar-asomatognosia alakul ki)
- kontralaterális testfelét nem veszi tudomásul, idegennek érzi a kontralaterális lábát vagy kezét („szomszéd ágyon fekvő beteg”)
- a beteg a negligált térfélre nem indít mozgásokat
Téri hemineglekt
A rajzolási tesztekben nem rajzolja le az ábra bal felét
Téri hemineglekt
Téri hemineglekt
Téri hemineglekt
Vonalfelezési tesztben a felezővonal a vonal jobb vége felé tolódik
Vonaláthúzási tesztben a tesztingernek csak a jobb oldalát észleli
Miért alakul ki téri neglekt?
A jobb félteke mind a bal, mind a jobb térfélre figyel, a bal félteke csak a jobb oldalra irányított figyelemben játszik szerepet
-tehát, ha kiesik a jobb félteke, akkor negligálódik a bal félteke, mert a bal csak a jobbra figyel
A figyelmi rendszer elülső része a figyelem irányításában, vezérlésében vesz részt (neglektnél valószínűleg ez sérül), a posterior rész a vizuális tér kiugró sajátosságait elemzi
http://www.youtube.com/watch?v=ymKvS0XsM4w
Téri neglekt rehabilitációja
Sok esetben spontán javulás jelenik meg (agyi plaszticitás)
A beteget rá kell venni, hogy tudatosan figyeljen a negligált térre Mozgástréning (végtagok mozgásának helyreállítása)
Prizmaadaptáció (speciális szemüveg, amely a bal térfelet áttolja a jobbra)
Észlelés és patológia
Arcfelismerési zavar vagy
prozopagnózia
Prozopagnózia
Nem képes felismerni az ismerős arcokat (pl: családtag, híres emberek) és nem képes az új arcok megtanulására sem (prozopon=arc)
Hang, testtartás, járásmód, öltözködés alapján azonosítják őket
Lehetnek önfelismerési problémáik, idegennek, szokatlannak megváltozottnak látják saját tükörképüket
Jobb temporo-okcipitális területek sérülése, de pontosan nem tudni, hogy mely területek érintettek
Általában agyi érrendszeri betegség következménye, férfiaknál gyakoribb Egyéni különbségek lehetnek a séeüléstől függően
- pl: farmer, aki nem ismerte fel a teheneit
http://www.youtube.com/watch?v=vwCrxomPbtY&feature=BFa&list=L Pix2Ja8A7F5Q
Prozopagnózia
Tudják, hogy arcokat látnak, csak nem ismerik fel
Tranel & Damasio (1988) prozopagnóziások ismerős arcoknál (családtagok) nagyobb GBR aktivitást mutattak, mint ismeretlen arcoknál (rejtett arcfelismerés)
Prozopagnózia
Nem ugyanaz, mint a Capgras-téveszme
- a Capgras-téveszménél a beteg azt hiszi, hogy a számára fontos személyeket imposztőrök, robotok, idegen lények helyettesítik
- pl: M. nevű beteg azt hitte, hogy a férjét, gyerekeit és a szomszédokat dublőrök helyettesítik
- főként pszichiátriai zavarokban (skizofrénia, hangulatzavarok), agykárosodásoknál fordul elő
Észlelés és patológia
Afáziák
Afázia
Afázia = nyelvi zavar
• organikus agykárosodás következménye (sérülés, érelzáródás, tumor)
• nyelvprodukció és a megértés rendszerét érinti
• már kialakult ép beszédtevékenységet károsítja
• mind a beszédprodukció, mind a beszédmegértés folyamatát befolyásolja, de a sérülés helye, jellege szerint eltérő mértékben
• a javulás függ a beteg életkorától, nemétől a lézió helyétől, a beteggel kialakított együttműködés helyétől, alkalmazott afáziaterápiától
- nőknél a két félteke nyelvi reprezentációja megosztott, a férfiaknál erősen lateralizált ->
domináns félteke sérülését követően az afázia nőknél enyhébb és gyorsabban rendeződik
Történeti előzmények
Paul Broca (1861) bal oldali agysérülést követően súlyos beszédzavar Tünetek:
- meglassult beszéd, - szókihagyás,
- toldalékok elhagyása,
- egyes hangok kiejtésének nehézsége, - neologizmák (nem létező szavak)
- agrammatizmus
Broca-afázia (motoros afázia)
Broca-terület (Br. 44, 45, 46 )
Történeti előzmények
Carl Wernicke: szenzomotoros afázia, vezetéses (kondukciós afázia), Wernicke afázia
Wernicke-terület
Történeti előzmények
A modern neuropszichológiai modellek árnyaltabbá tették az afáziák csoportosítását
Norman Geschwind 3 feldolgozási szakaszt különített el:
1)Nyelvi információ auditoros feldolgozása és kategorizálása, a jelentés, a „Mi”
összetevők azonosítása (Wernicke-terület)
2)Beszéd produkció és szintaxis szabályozása (Broca-terület)
3)Broca- és Wernicke területet összekötő fasciculus arcuatus pályarendszer léziója esretén a két terület között interakció megszakadásának következtében a jelentésfelfogás és a beszédprodukció épsége mellett a hallás utáni visszamondás is károsodik
Nyelvi funkciók anatómiai háttere
Beszédprodukció: Broca-terület (Br. 44, 45, 46-bal félteke inferior frontális gyrus) Beszédmegértés: Wernicke-terület (Br. 22-superior temporalis gyrus)
Nyelvi funkciók anatómiai háttere
Nyelvi kompetenciához szükséges területek:
Supramarginalis gyrus (Br. 41,42) -> nyelv auditív elemei
Okcipitális és angularis gyrus (Br. 17,18, 19, 39) -> olvasás, írás vizuális elemei Primer szenzoros és motoros területek (Br. 1, 2, 3, 4)
Prefrontális régió (Br. 9) -> munkamemória, figyelem
Afáziák osztályozása
• Broca-afázia (expresszív vagy motoros afázia)
• Wernicke-afázia (szenzoros afázia)
• Globális afázia
• Amnesztikus (anómikus) afázia
• Vezetéses (kondukciós) afázia
•Transzkortikális motoros afázia
•Transzkortikális szenzoros afázia
Broca-afázia
Deficit: beszédtervező és produkáló rendszer zavara Lézió helye: Br. 44,45
Tünetek:
- elakadás, szótalálási nehézség, lassú beszéd, raghiány, elhagyott toldalékok, monoton intonáció, mondatként használt mondatrészek
- távirati stílus, ragok, névelő kötőszó nincs - beszéd prozódiája elvész
- torz hangalakok (fonemikus dezintegráció) - nehéz beszédindítás
- a hallott beszéd után mondására nem képesek
- emocionális beszéd (indulatszavak használata) és automatikus beszédsorok (pl:
hónapok nevei) kifejezése nagyrészt ép marad - teljes beszédképtelenség is előfordulhat
Broca-afázia
-kialakulhat szóembólia -> értelmes vagy saját maga által gyártott szavak ismétlése -az ismételt szó, lehet, hogy a trauma pillanatában elhangzott szó perszeverációja pl:
„gyí-gyí”
- a hiperprozódia (gesztus, mimika) némiképp pótolja az artikulációs hiányosságot -beszédprodukció zavara ellenére viszonylag ép beszédértő képesség
http://www.youtube.com/watch?v=1aplTvEQ6ew
Wernicke-afázia
Deficit: hangalakok reprezentációi részlegesen törlődnek vagy nem tudja elérni azokat Lézió: Br. 22.
Tünetek:
- alapvető tünet: mások megértésének zavara
- hangos folyamatos grammatikailag megfelelő gyakran leállíthatatlan beszéd (logorrea)
- tiszta prozódia
- a beszéd tartalmilag nincs megkomponálva
- funkciók szerint egymáshoz közel álló szavak felcserélése pl: villa-kanál - hangalakban hasonló szavak felcserélése pl: kor-sor
- új, értelmetlen szavak kreálása (neologizma)
- az olvasási képesség nem minden esetben károsodik
- szósüketség -> a megértési zavar csak a hallott beszédre vonatkozik, az írott szövegre nem
Wernicke-afázia
- súlyosabb esetben hiányzik a deficittel kapcsolatos tudatosság (anosognósia) ->
ezért sértődékennyé, gyanakvóvá válhatnak, úgy gondolhatja, hogy mások nem értik meg, nem tudják követni a gondolatait
http://www.youtube.com/watch?v=dKTdMV6cOZw&feature=related http://www.youtube.com/watch?v=B-LD5jzXpLE&feature=related
Globális afázia
Deficit: nyelvi feldolgozás általános összeomlása
Lézió helye: a Sylvius-árok környékére kiterjedő globális sérülés az asszociatív területein
Tünetek: valamennyi nyelvi funkció zavara, minimális beszédprodukció, korlátozott beszédmegértési képesség (Broca és Wernicke is sérül)
Amnesztikus (anómikus) afázia
Deficit: hangalak és a jelentés reprezentációja szétválik és nincs aktuális kapacitás azok összeillesztéséhez
Lézió helye: gyrus angularis és egyéb parietális lebenyt ért sérülések Tünetek:
- beszédben és írásban általános szótalálási nehézség, gyakran körülírja a keresett szót
- főleg személynevek és tárgynevek nem jutnak eszébe, elsősorban akaratlagos beszédprodukció esetén
- a szó jelentése megvan, tudja, milyen a keresett tárgy, tudja mire használjuk, de a neve nem tud eszébe
Amnesztikus (anómikus) afázia
Vezetéses (kondukciós) afázia
Deficit: hangalak reprezentáció és beszédprodukció szétválása
Lézió: Broca- és Wernicke-területeket összekötő asszociatív pályák léziója (fasciculus arcuatus)
Tünetek:
-spontán beszéd fluens, a hallott beszéd megértése gyakran ép -csak a bonyolultabb grammatikai szerkezetek okoznak nehézséget
-a mindennapi kommunikációhoz szükséges konvencionális beszéd megtartott -a károsodást a beszédben megjelenő ismétlődő 4-5 szavas frázisok jelentik -sok a fonémikus hiba
-hezitálás, szókeresés (parafráziák), artikulációs zavarok -az írás formailag ép, de sok hibát vét
-az írott szöveget megérti, de hangosan nem tud olvasni
Vezetéses (kondukciós) afázia
Transzkortikális motoros afázia
Deficit: jelentésreprezentáció és motoros beszédprodukció disszociációja
Lézió: Broca-terület alatti fehérállomány vagy a Broca-területhez kapcsolódó anterior vagy superior helyzető másodlagos frontális beszédzónák
Tünetek:
- töredezett spontán beszéd, de gyakrabban jelennek meg elakadások, mint a Broca- afáziában
- beszédkezdés nehéz
- rövid, egyszerű szerkezetű mondatok, perszeveráció
- a viszony kommunikációt tartalmazó kifejezéseket nem értik pontosan pl: kívül, belül, - hangos olvasás akadozik, de amikor magukban olvasnak, jobban érik a szöveget, mint Broca-afáziások
- írásuk grammatikai és alaki hibákkal terhelt
Transzkortikális szenzoros afázia
Deficit: felismeri az elhangzó szavakat, de a szójelentéshez való hozzáférés korlátozott Lézió: parietális és temporális lebeny határa, vmint ezen régiók alatti fehérállomány Tünetek:
- vezető tünet: a tárgyat sem név alapján kiválasztani, sem megnevezni nem tudják (szemantikus anómia)
- beszéd fluens
- hallott szavak visszhangszerű utánzás (echolalia), a környezetben elhangzó szavak bekerülnek a beteg által mondott szövegbe, függetlenül attól, hogy illik-e a tartalomba
-képes visszamondani a számára érthetetlen szöveget (szemben a Wernicke- afáziával)
Afázia vizsgálatának főbb szempontjai
Spontán beszéd vizsgálata
-folyamatosság, szókincs, információközlési kapacitás, prozódia, szemantikai-, fonetikai-, szintaktikai struktúrák épsége
Automatikus beszédvizsgálat
-abc, számok, napok vagy hónapok egymás utáni felsorolása Utánmondás képessége
-fokozatosan bonyolultabb szerkezetű mondatok szó szerinti ismétlése Tárgyak, színek megnevezésének képessége
-instrukció megértése, tárgyak, megnevezése, tárgyak színeinek megnevezése (jelzésértékű, ha csak odaadja a tárgyat)
Szómegértés
-egyszerű kérdésekre igen-nem válasz, tárgyak, testrészek megnevezése tárgyakra, testrészekre való rámutatás, egyszerű és összetettebb mozgások kivitelezése
Afázia vizsgálatának főbb szempontjai
Standard neuropszichológiai vizsgálat
•Boston megnevezési teszt
•Western Aphasia Battery
•Afáziavizsgálat
•Token beszédmegértési teszt
•Rey emlékezetvizsgáló feladatok
•Beszédészlelés és beszédmegértés vizsgálat
•Nyelvfejlettségi vizsgálat
•Útmutató az afáziák vizsgálatához
Afáziák terápiája
Spontán javulás (pl: ödéma csökkenése) Minél hamarabb el kell kezdeni a terápiát Standard eljárások:
Auditoros stimuláció:
-újratanulandó hangok,szavak kimondásának és használatának ösztönzése, előremondással, gyakoroltatással, artikulációs gyakorlattal
Melodikus intonációs gyakorlatok:
- rövidebb hosszabb mondatok, mindennapi kapcsolattartás konvencionális kifejezések formáinak dallamra, ritmusra épített gyakorlása, a beszéd prozódikus elemeinek fokozott hangsúlyozásával
Mesterséges nyelv kialakítása:
- jelbeszéd vagy eszközök használatát igénybevevő közlési formák kialakítása
