• Nem Talált Eredményt

Trend és szezonalitással rendelkező igény előrejelzése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Trend és szezonalitással rendelkező igény előrejelzése"

Copied!
14
0
0

Teljes szövegt

(1)

Trend és szezonalitással

rendelkező igény előrejelzése

(Winters modell)

(2)

Az igény alakulásának jellegzetes alapesetei

Trend komponens

Szezonalitás

1 (nincs) 2 (additív) 3 (multiplikatív)

1 (nincs)

2 (additív)

3 (multiplikatív)

(Koltai, T. (2006) Termelésmendzsment. Typotex, 32. o.)

(3)

Átlag t t t

D

cD

t

c N

N t i

i

A szezonalítás értelmezése

A szezon úgy definiálható, mint egy olyan időszak, amelyben ismétlődő jelleggel ugyanolyan irányban és ugyanolyan mértékben tér el a tényleges igény a becsült

átlagos igénytől.

A jellegzetes szezonoknak azt a sorozatát amelyben ismétlődő részsorozat nem található periódusnak nevezzük. Például egy év a periódus, ha a szezonok száma a

négy évszak. A perióduson belüli szezonok számát jelölje N.

A szezonalitási faktor az átlagosnak tekinthető (konstans jellegű, vagy trenddel is rendelkező) igény körüli ingadozást fejezi ki.

Definíció: a szezonalitási faktor, ct az igény aktuális értékének és az átlagos igénynek a normalizált hányadosa:

(Koltai, T. (2006) Termelésmendzsment. Typotex, 50-51. o.)

(4)

Egy üzemben megfigyelték, hogy a gyártott termék első félévi igénye rendszerint alacsonyabb, mint a második félévi igény.

Egy adott évben az első félévi igény 100 darab, a második félévi igény pedig 300 darab volt.

2 200 300 100  

Átl

D

t

5 , 200 0

100

1

 

c

5 , 200 1

300

2

 

c

Ellenőrizhető, hogy c

1

+c

2

= 0,5+1,5 = 2 darab

(Koltai, T. (2006) Termelésmendzsment. Typotex, 51. o.)

(5)

Additív trenddel és multiplikatív szezonalitással rendelkező igény előrejelzése exponenciális simítással

(Winters modell)

 

t t

t

Gt c

D       E  

t

0 ; VAR  

t

2

(Koltai, T. (2006) Termelésmendzsment. Typotex, 52. o.)

(6)

(Koltai, T. (2006) Termelésmendzsment. Typotex, 52. o.)

(7)

Az átlagos igény becslése:

A trend elem becslése:

A szezonalitási együttható becslése:

Az előrejelzés számítása:

1

 

1 1

t t

N t

t

t S G

c

SD  0  1

1

 

1

1

t t t

t S S G

G

 

0 1

 

t N

t t

t c

S

c    D  1  0   1

t t

t kN

t

t

S G c

F

,

   

k 1 N kN

 

1

1

t

t

t N

t

S G c

F

(Koltai, T. (2006) Termelésmendzsment. Typotex, 53. o.)

(8)

Egy üzem egyik termékének elmúlt néhány évi adatait feldolgozva megállapították, hogy a megrendelt mennyiség fokozatosan nő. de megfigyelték, hogy az első félév igénye rendszerint magasabb mint a második félévi igény. A 2015. év első két félévére szeretnének előrejelzést készíteni. A múltbeli adatokat feldolgozva a következő kezdőértékeket határozták meg: az 2014 második félévi igény konstans elemeinek becsült értéke 200 darab, a növekedés becsült értéke pedig 50 darab. A becsült szezonalitási együtthatók 1.5 az első félévre és 0.5 a második félévre. A simítási konstansok legyenek a következők: α=0.2; β=0.5; γ=0.4.

Miután 2015 első félévében kezdjük az előrejelzést, legyen ez az időszak az első (r=l). így az előrejelzés kezdetét megelőző időszakok sorszámai a zéró és negatív számok lesznek. Induló adataink ennek megfelelően a következőképpen írhatók fel: S0=200; G0=50; c-1=1.5 és c0=0.5. A periódus az év lesz, amely két szezonból áll.

(Koltai, T. (2006) Termelésmendzsment. Typotex, 54-55. o.)

(9)

Félév Tényleges

igény St Gt ct F0,1…

2014/1 -1 1,5

2014/2 0 200,00 50,00 0,5

2015/1 1 240,00 45,00 1,40 375,00

2015/2 2 120,00 -37,50 0,90 150,00

3 420,00 131,25 0,30 525,00

5

alpha béta gamma

0,2 0,5 0,4

(10)

0 0

0 1 2

200 501 , 5 375

1 ,

0

SGc

   

F

0

2

0

0 2 2

200 2 500 , 5 150

2 ,

0

SGc

    

F

Az első félév elteltével megismerjük annak tényleges igényét (D1), amely 300 darab.

    

1 0,2

 

200 50

240

5 , 1 2 300 , 0

1 0 0

2 1

11           

G c S

SD

1 0

 

1

0 0,5

240 200

 

1 0,5

50 45

1   SS   G       

G  

1 1

1 1 2

240 450 , 5 142 , 5 143

2 ,

1

SGc

    

F

  

1 0,4

1,5 1,4

240 4 300 , 0

1 1 2

1

1   1   c      

S

c

D

; 526 , 0 4 2

, 1 5 , 0

5 , 0

0  

 

c 2 1,474

4 , 1 5 , 0

4 , 1

1  

  c

darab

darab

darab darab darab

1 1

1 1 2

 240 45  0 , 526 149 , 91 150

2 ,

1

SGc

    

F

(Koltai, T. (2006) Termelésmendzsment. Typotex, 54-56. o.)

(11)

Adataink alapján 2016. év első félévének előrejelzett igénye a következő lesz:

2017. év első félévének előrejelzett igénye pedig az igény gradiens eleme miatt tovább nő:

1

2

1

1 2 2

 240 2 45  1 , 474 486 , 42 486

3 ,

1

SGc

     

F

1 4 1

1 4 22

240 4 45

1,474 619,08 619

5 ,

1SGc      

F

darab

darab

(Koltai, T. (2006) Termelésmendzsment. Typotex, 55. o.)

(12)

Az igény alakulásának jellegzetes alapesetei

Trend komponens

Szezonalitás

1 (nincs) 2 (additív) 3 (multiplikatív)

1 (nincs)

2 (additív)

3 (multiplikatív)

(Koltai, T. (2006) Termelésmendzsment. Typotex, 32. o.)

(13)

Az igény alakulásának jellegzetes alapesetei

Trend komponens

Szezonalitás

1 (nincs) 2 (additív) 3 (multiplikatív)

1 (nincs)

2 (additív)

3 (multiplikatív)

(Koltai, T. (2006) Termelésmendzsment. Typotex, 32. o.)

(14)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A felbontó vagy ágytól és asztaltól elválasztó ítéletiben a házassági per bí- rósága szükség esetében akkor is határoz a geyrmek tartása kér- désében, ha

vizsgált rendelkezésének vitatható értelmezése két megoldással kiküszöbölhető ki: vagy a jelen hatályos törvényszöveg nyelvtani értelmezésének megfelelően a

Számítsuk ki hogy az új adat alapján, mi lesz a P10-es igény , ha N, a vizsgált múltbeli elemek

Feladat: Egy repülőgépmotorokat javító üzem munkaerő- gazdálkodás céljából szeretne negyedéves előrejelzést.. készíteni a javítandó motorok számának

hét, negyedév; Időtartam: több időszakot átfogó időintervallum..

leten olyan kapacitással rendelkező állami vállalat működjék, mely a fel- merülő összes —— ésszerűen ütemezett ——- beruházási és felújítási építési

pedig elsősorban azt jelenti, hogy „érvényben van”. A valódi értékközpontúság tehát teljes egészében a fenntarthatósághoz kapcsolódik, és egybecseng a témában

Napjainkban egyre nagyobb az igény - a természetvédelmi kezelések értéke- lése és optimális megtervezése érdekében - az egyes kezelési formák hatásainak vizsgálatára