A Fordítók Nemzetközi Szövetségének dubrovniki kongresszusa megtekintése

H U 1963.nov.-deo. X.évf. 9-10.szám

MTA Talaj-tani- és Agrokémiai Kutat iS Intézete Cint X I .t Barmann Ottó ut 15.

Könyvtáros i ZÖIJJI Gabriella

Gyűjtőkörj t a l a j t a n , agrokémia, talajbiológia Állományi 6181 kötet könyv

4507 " folyóirat

Az állományadatok az 1962. január 1 - i állapotot tükrözik; né­

hány intézetben ekkor még nem történt meg a könyv- ée folyóiratlel­

tárak pontos különválasztása.

651.926/100/:061.3

A FORDÍTÓK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGÉNEK DUBROVNIKI KONGRESSZUSA

A Forditők Hemzetközi Szövetsége / F I T / 1963. augusztus 31 - szeptember 7. között t a r t o t t a meg I V . Kongresszusát a történelmi m u l t u dalmát kikötővárosban, Dubrovnikben. A kongresszus alkalmá­

v a l ünnepelték meg a Szövetség fennállásának t i z e d i k évforduló­

ját.

A kongresszuson több m i n t 200-an v e t t e k részt, részben a Szö- ' vétség jelenlévő busz tagegyesületének képviselőjeként, részben meg­

figyelői minőségben. A nyugat-európai országok és az A m e r i k a i Egye­

sült Államok küldöttségein kivül képviselve v o l t a k a s z o c i a l i s t a o r ­ szágok, a KCT-ben még nem képviselt Szovjetunió p e d i g népes m e g f i ­ gyelői c s o p o r t o t küldött k i a k o n g r e s s z u s r a . - Magyarországnak a F I T - be való felvétele a kongresszus folyamán történt meg.

A nyolcnapos ülésszaknak i g e n bő v o l t a tárgysorozata. A meg­

nyitó előadások után, amelyeket a.FIT, a Jugoszláv Fordítói Szövet­

ség, a Jugoszláv Szövetségi népköztársaság Művelődésügyi Tanácsa és az UNESCO vezető funkcionáriusai t a r t o t t a k , a kongresszus részben

FIT Kengresszus

nyilvános üléseken, részben a csupán h i v a t a l o s küldöttek számára öBszehivott tanácskozások keretében f o l y t a t t a munkáját.

Fontos f e l a d a t a v o l t a kongresszusnak a Fordító Chartájának - a benyújtott t e r v e z e t alapján történt megszövegezése és elfogadása.

A Charta öt fejezetből és összesen 40 pontból áll. Meghatározza a fordítók j o g a i t és kötelességeit, a fordítói munka jogvédelmét,fog­

l a l k o z i k a fordítók szociális és gazdasági helyzetével és annak meg­

állapítása m e l l e t t , hogy a mai társadalom nem részesiti a fordító­

k a t a kellő megbecsülésben, felhívja a közvélemény figyelmét a f o r - ditásügy problémáira. A Fordító Chartájáról a "Bábel" c. folyóirat f.évi 3.számában m e g j e l e n t cikkből készült referátumunkban számo­

l u n k be részletesebben./

Nyilvános üléseken számoltak be működésükről a FIT különböző bizottságai, i g y az " I r o d a l m i fordítók bizottsága", a "Szerzői j o g i bizottság", a "FIT-pályadij bizottsága", a "Repertóriumok bizottsá­

ga", a "Bibliográfiák bizottsága", a " H i v a t a l o s okmányok bizottsága", a "Szakoktatási Bizottság" s t b .

A forditásügy különböző kérdéseit megvilágító előadásokat t a r ­ t o t t a k a kongresszus keretében: I v o ANDRIC Nobel-díjas jugoszláv Író, Roger C A I I L 0 I S , az UNESCO i r o d a l m i osztályának vezetője, B u r t o n W. ADKINSOH, a Washingtonban működő Állami Tudományos Alap munkatár­

sa és P a u l FLAMAND könyvkiadó.

A kongresszus megválasztotta a FIT u j tanácsát, amelynek mandá­

tuma a Szövetség következő kongresszusáig, tehát három évre szól. A tanács 12 tagból áll; közülük került k i a F I T u j elnöke, a jugoszláv Z l a t k o GORJAN, a lelépő Dr.Július WUNSCHE /nyugat-német küldött/

utódaként. Tagja a FIT u j tanácsának a Lengyel Népköztársaság fordí­

tó szervezetének képviselője, B.ZIELINSKI i s .

A tanácskozásokon előtérben állt a szakfordítók h e l y z e t e a F I T - en belül. A múltban a szakfordítók nem v o l t a k kellően képviselve a Szövetség tanácsában, s ennek folytán a FIT nem i s f o g l a l k o z o t t a szakfordítási problémákkal jelentőségüknek megfelelően. A l e f o l y t kongresszuson már nagyobb mertékben érvényesültek a szakfordítók s z e m p o n t j a i , s a Forditők Nemzetközi Szövetségének tanácsába i s az eddiginél nagyobb számban kerültek be - a szépirodalmi forditők mel­

l e t t - szakfordítók.

A fordítók szakmai képzésének kérdéseit C.W.FRERX-nek, a FIT alelnökének és a Szakoktatási Bizottság vezetőjének jelentése a l a p ­ ján tárgyalta a kongresszus. A jelentés feltárta a fordítók képzé­

sében mutatkozó hiányosságokat és rámutatott a r r a , hogy a fordítá­

sok iránti igények világszerte növekednek. A tőkésországokban műkö­

dő magánvállalatok és a nemzetközi s z e r v e z e t e k egyaránt nehezen t a ­ lálnak megfelelő képzettségű fordítókat, a szakvizsgára jelentkezők közül csak k i s százalék b i z o n y u l használhatónak, számos nemzetközi s z e r v e z e t p e d i g nyugdíjas fordítóit kénytelen kisegítő munkára igény­

be v e n n i , s a csekély képzettségű időszakos fordítók munkáját állo- mánybeli fordítókkal k e l l ellenőriztetniük.

TMT 1963.nov.-dec. X.évf. 9-10.szám

Az ENSZ Genfben működő n y e l v i osztályának vezetője a FIT m a d r i ­ d i tanácsüléséhez intézett átiratában f e l h i v t a a FIT figyelmét a r r a , hogy az ENSZ csak a legnagyobb nehézségekkel t u d megfelelő képzett­

ségű fordítókat találni, akár f r a n c i a , akár a n g o l , akár p e d i g orosz vagy s p a n y o l nyelvű fordításokról van sző.

A jelentés rámutat a forditőhiány fő o k a i r a . Ezek közül a l e g ­ lényegesebbek a szakoktatási r e n d s z e r hiányosságai és az elméleti képzést követő szakmai g y a k o r l a t kötelező bevezetésének hiánya.

A fordítások iránti igények s z a k a d a t l a n u l növekednek, részben az e x p o r t fejlesztése folytán, részben a tudományos testületek doku­

mentációs igényeinek és a nemzetközi tanácskozások számának és p r o g ­ ramjának növekedése következtében. A megfelelő képzettségű forditők a n n y i munkát kaphatnak, amennyit csak e l tudnak végezni, és s z i n t e korlátlan a n y a g i igényekkel léphetnek f e l . Éppen ezért gyakran s z i ­ vesebben működnek szabadfoglalkozású fordítókként, mintsem hogy ál­

lásba menjenek. Számos o l y a n fordító, a k i a múltban csak n y u g a t i nyelvekről fordított, most az o r o s z n y e l v r e specializálja magát,mert orosz nyelvről való fordításra bőségesen kaphat megbízásokat, két­

szer-háromszor o l y a n magas díjazás ellenében, m i n t h a n y u g a t i n y e l ­ vekről fordítana.

I g e n f o n t o s , hogy a n y e l v s z a k o s egyetemi hallgatók a természet­

tudományokban i s szerezzenek b i z o n y o s a l a p i a m e r e t e k e t , mert csak i g y válnak alkalmassá szakfordítói tevékenységre.

A FIT több tagegyesülete tanulmányozza a fordítók szakmai kép­

zésének kérdését, s ugyanakkor nyilvános értekezleteken tárgyalja meg a forditők helyzetét és a képzésűkkel k a p c s o l a t o s tennivalókat.

Az állami szerveknek és az iparvállalatoknak egyaránt nagyobb megér­

tést k e l l tanúsítaniuk a forditők erkölcsi és a n y a g i igényei iránt /státusz, fizetés s t b . / . Fokozni k e l l a fordítók számára szükséges tansegédletek /kézikönyvek, szótárak s t b . / kiadását, és rendszeresí­

t e n i k e l l a különböző iparágak i r o d a l m i anyagán alapuló fordítói szakvizsgákat.

A fordítói utánpótlás biztosítására a jelentés j a v a s o l j a : 1 . az i s k o l a i és egyetemi nyelvoktatás gyökeres reformját o l y

módon, hogy a hagyományos oktatási formák m e l l e t t megvaló­

sítják a nyelvtudás g y a k o r l a t i alkalmazására irányuló o k t a ­ tást, szakmai a l a p i s m e r e t e k nyújtásával egyidejűleg;

2. a meglévő forditőképző iskolák módszerelnek, színvonalának s t b . felülvizsgálását;

3. a vállalatok részéről a fordítókkal szemben támasztott kö­

vetelmények, továbbá a fizetési feltételek és előrehaladási lehetőségek felülvizsgálását;

4. az elméleti oktatást követő kötelező szakmai g y a k o r l a t b e ­ vezetését;

7X1 Kongresszus

5. központi szaktanfolyamok és többnyelvű szakmai a l a p i s m e r e t e ­ k e t nyújtó szemináriumok szervezését)

6. a forditők értékelését tartalmazó jegyzékek cseréjét a f o r ­ dítási osztályok vezetői között;

7. a fordítói foglalkozás h i v a t a l o s elismerését és az e l i s m e r t fordítók jégyzékbevételét.

A kevéssé f e j l e t t országokkal k a p c s o l a t o s fordítási problémák­

ról R o l f I T A L I AA.1JDER p r o f e s s z o r , az i s m e r t Afrika-kutató számolt be a kongresszuson. Rámutatott arra,, hogy az a f r i k a i népek 1000-1200 különböző n y e l v e t és nyelvjárást beszélnek, s ezeknek a népeknek csak mintegy a f e l e r e n d e l k e z i k i r o d a l m i n y e l v v e l . De még ez utóbbi­

ak közül i s i g e n soknak n i n c s sem használható n y e l v t a n a , Bem p e d i g szótára, ami rendkivül megnehezíti e n y e l v e k és nyelvjárások haszná­

latát. Hasonló a h e l y z e t az ázsiai n y e l v e k nagy részénél i s . Ezért f o n t o s f e l a d a t a a FIT-nek, hogy f e l k e l t s e a fordítók érdeklődését a kevéssé f e j l e t t országokban beszélt n y e l v e k iránt.

Sem kielégítő a fordítási tevékenység a k i B európai nemzetek irodalmából sem. Az előadó a h o l l a n d n y e l v e t h o z t a f e l például, és rámutatott a r r a , hogy a h o l l a n d és flamand i r o d a l o m megismertetése a nagy kiadóvállalatoknak az e m i i t e t t n y e l v e k e t ismerő szakemberek­

ben való hiánya folytán komoly nehézségekbe ütközik.

A h e l y z e t megjavítására ITALIAAHDER j a v a s o l j a , hogy az egyes országok fordítói s z e r v e z e t e i állapítsák meg, hány szakképzett f o r - ditó működik területükön, n y e l v e k s z e r i n t . Meg k e l l továbbá állapí­

t a n i , melyek azok a n y e l v e k , amelyek tanulását elhanyagolják, és ezek oktatását k e l l megfelelő propagandával előmozdítani.

A kongresszus határozatot h o z o t t PIT-pályadij létesítésére,ame­

l y e t a háromévenként tartandó FIT-kongresszusok alkalmával fognak k i o s z t a n i . Az 1000 dollár összegű pályadijat a tagegyesületek r e n d ­ szeres évi hozzájárulásából kívánják előteremteni, további bevételi források adódnának a b e f i z e t e t t összegek kamataiból, különböző k u l ­ turális és tudományos s z e r v e z e t e k , nagy kiadóvállalatok hozzájárulá­

sából s t b . Az i r o d a l m i forditókon kivűl kiváló teljesítményt nyújtó műszaki fordítók és tolmácsok i s részesülhetnek a pályadíjban.

F o g l a l k o z o t t a kongresszus a FIT negyedévenként megjelenő f o ­ lyóiratának, a "Babel"-nek továbbfejlesztésével 6B népszerűsítésé­

v e l i s . A folyóirat szerkesztési e l v e i t alapos bírálat alá vették, és intézkedéseket határoztak e l színvonalának emelésére.

A kongresszuson h o z o t t határozat értelmében a FIT következő kongresszusát 1966-ban, H e l s i n k i b e n kívánják m e g t a r t a n i .

+ + +

A forditők nemzetközi találkozója Dubrovnikban a l k a l m a t a d o t t más kulturális rendezvényekre i s . A k o n g r e s s z u s s a l egyidejűleg n y i -

TMT 1963.nov.-dec. X.ávf. 9-10.szám

tották meg Dubrovnikben a Jugoszláv Forditők Szövetsége által rende­

z e t t könyvkiállítást. Ezen a kiállításon jugoszláv n y e l v e k r e fordí­

t o t t külföldi müveket, v a l a m i n t jugoszláv könyvek idegen nyelvű f o r ­ dításait mutatták be, a fellelhető legrégibb példányoktői n a p j a i n k irodalmáig.

A tanácskozások színhelyéül.szolgáló épület előcsarnokában a mai jugoszláv i r o d a l o m termékeit állították k i /beleértve a Jugoszlá­

viában megjelenő magyar müveket/, továbbá a forditői szakmunkához szükséges i r o d a l m a t mutatták be, bő válogatásban. Több nagy kiadó­

vállalat legújabb kiadású szótárai, l e x i k o n a i és egyéb szakkönyvei álltak - betekintésre - a k o n g r e s s z u s i küldöttek rendelkezésére, a kiállitott müveket propagáló anyaggal együtt. A "Babel"-en kivül terjesztették a "Lebende Sprachen" cimü l i n g v i s z t i k a i folyóiratot, továbbá a kongresszusra készült előadások sokszorosított szövegét és szakkérdésekről szőlő tanulmányokat, v a l a m i n t egyéb ismertető anyagot.

000

05/048/

A VINITI 1964. ÉVI ŰJ KIADVÁNYAIRÓL Vince Pálné

4 i £ Szovjetunió össz-szövetségi Tájékoztató Intézetének most meg- j e l e n t információs kiadványa /Proszpekt P e r i o d i o s e s z k l h I z d a n i j 1964.

Moszkva, 1963. a o s z u d a r s z t v e n n t i j K o m i t e t po K o o r d i n a c i i Naucsno-Isz- s z l e d o y a t e l ' e z k i h fiabot SzSzSzfi i Akademija Hauk Szojuza S z o v e t s z k i h

f»2S

Í

í

5?

?

intézmény tevékenységének további szélesedéséről ad h i r t ?

é

^L

??*

*

1964-ben 25 fősorozatban /szvodnüj tom/, 30 további önálló s o r o z a t ­ ban /otdel'nüj vüpuszk/ és összesen 157 külön i s megrendelhető a l s o - r o z a t b a n /vüpuszk/ fognak m e g j e l e n n i , / l /

, í - 9 6 3 . évi kiadványokkal összehasonlítva a főbb változások az alábbiak s z e r i n t foglalhatók össze:

A Xőaorozatok között u j kiadványként j e l e n i k majd meg a REFERA-