• Nem Talált Eredményt

Egy évszázad a műszaki haladás szolgálatában megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Egy évszázad a műszaki haladás szolgálatában megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

EGY ÉVSZÁZAD A MŰSZAKI HALADÁS SZOLGÁLATÁBAN

Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár fennállásának 100. évfordulóját ünnepli. Jogelődje, a Technológiai Iparmúzeum és annak könyvtára, amelyet a kiegyezés utáni fellendülés, a magyarországi nagyipar születése hívott életre, 100 évvel ezelőtt – 1883. június 24-én – nyitotta meg kapuit a nagyközön- ség előtt.

A centenárium nemcsak az intézmény életében nevezetes dátum, hiszen jelentősége túlnő az intézmény falain: műszaki társadalmunk, a hazai könyvtárügy és a műszaki-tudományos tájékoztatás dolgozóinak közös ügye, ha eredményes 100 évre tekinthet vissza egy olyan intézmény, amely kezdettől fogva azon fáradozik, hogy elősegítse az emberiség évszázadok során felhalmozódó, felbecsülhetetlen értékű szellemi vagyonának okos befektetését az ország ipari termelésébe, a hazai tudományos kutatásokba és fejleszté- sekbe.

A TMTe száma az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárat köszönti fennállásának 100. év- fordulója alkalmával, közreadva az 1983. június 10-i országos emlékülésen elhangzott ünnepi beszédeket, amelyeket Szekér Gyula, az OMFB elnöke, Korcsog András, a Művelődési Minisztérium államtitkára és Ágoston Mihály, az OMIKK főigazgatója tartottak, valamint Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének üdvözlő levelét és Gurij Marcsuk, a Szovjetunió Tudományos és Műszaki Állami Bizottsága elnökének az intézmény dolgozóit köszöntő levelét.

Benedek Jenő, az Országos Műszaki Könyvtár nyugalmazott igazgatója tanulmányában az OMIKK történe- tének főbb eseményeit eleveníti fel az-ország politikai, gazdasági és kulturális fejlődésének tükrében.

Futala Tibort, az Országos Műszaki Könyvtár igazgatóját a centenárium „hétköznapi számvetésre" ihlette a Könyvtár közelmúltjáról, jelenéről és jövőjéről.

Kertész József, az OMIKK rendszertervezési és információszolgáltatási főosztályának vezetője az intéz- mény számítógépes fejlesztéseiről nyújt áttekintést, megemlékezve az elmúlt évek alapozó eredményeiről is.

A centenárium adott alkalmat egy jelentős és aktuális téma – a nemzetközileg hozzáférhető adatbázisok hasznosítása a nemzeti tudományos és műszaki információs rendszerekben – széles körű szakmai megvi- tatására egy nemzetközi konferencia, a DATABASE '83 keretében. Erről tudósít Vajda Erik, a konferencia programbizottságának elnöke.

Természetesen a TMT – terjedelme szabta korlátai miatt – nem tud részletesen beszámolni az OMIKK 100 évének történetéről. Azoknak, akik eziránt érdeklődnek, az OMIKK két részben megjelent történetét ajánl- juk,

az 1883-1949 közötti időszakot dr. Móra László,

az 1950-1983 közötti időszakot pedig Benedek Jenó örökítette meg számunkra, illetve utódainknak.

SZÁNTÓ PÉTER főszerkesztő

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

A kongruencia/inkongruencia témakörében a legnagyobb elemszámú (N=3 942 723 fő) hazai kutatásnak a KSH     2015-ben megjelent műhelytanulmánya számít, amely horizontális

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban