É R T E K E Z É S E K
A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L . KIADJA A MAGVAI! TUI). AKADÉMIA.
A Z I . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
R7.F.RKK8ZTI
SZINNYEI J Ó Z S E F
O S Z T Á L Y T I T K Á R .
X I X . KÖTET. 9 . S Z Á M .
SZIKSZAI FABRICIUS BALÁZS
LATIN-MAGYAR SZÓJEGYZÉKE
1590-BŐL
A K É S M Á R K I Á G . E V . F Ő G Y M N A S I U M KÖNYVTÁRÁBAN LÉVŐ E G Y E T L E N P É L D Á N Y B Ó L K Ö Z Z É T E T T E , B E V E Z E T É S S E L É S MAGYARÁZATOKKAL
ELLÁTTA
MELICH JÁNOS
LEV. TAG.
Á r a 3 k o r o n a .
B U D A P E S T .
I. k . I. Télfy : Solon adótörvényéről. 20 f. — I I . Télfy: Adalékok az attikai törvénykönyvhöz. 20 f. — I l i . Tarkányi: A legújabb magyar Szentírásról. 40 f. — IV. Szász K.: A Nibelungének keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről. 20 f. — V. Toldy F.: Tudomáuybeli h á t r a m a r a d á s u n k okai, s ezek tekintetéből Akadémiánk feladása.* 20 f. — VI. Vámbéry : A keleti török nyelvről. 20 f. — V I I . Imre S.:
Geleji Katona I s t v á n főleg mint nyelvész. 60 f. — V I I I . Bartalus: A m a g y a r egy- házak szertartásos énekei a XVI. és X V I I . században. Hangjegyekkel. 1 K 20 f. — IX. Toldy : Adalékok a régibb m a g y a r irodalom történetéhez. 1 K 20 f. — X.
Brassai : A m a g y a r bővített m o n d a t . 40 f. —- XI. Bartalus I.: A felsöaustriai kolostoroknak Magyarországot illető kéziratai- és nyomtatványairól. 40 f. (1867—1869.) I I . k . I. Mátray G: A Konstantinápolyból legújabban érkezett négy Corviu-codex- ről. 20 f. — I I . Szász K. : A tragikai felfogásról. 40 f. — I I I . Joannovics : Adalékok a magyar szóalkotás kérdéséhez. 40 f. — IV. Finály: Adalékok a magyar rokon- értelmű szók értelmezéséhez. 40 f. — V. Télfy : Solomos Dénes költeményei ás a hétszigeti görög népnyelv. 40 f. — VI. Zichy A. : Q. H o r a t i u s satirái. 40 f. — V I I . Toldy : Ujabb adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. 80 f. — V I I I . Gr. Kuun G. : A sémi magánhangzókról és megjelölésük módjairól. 40 f. — IX.
Szilády: Magyar szófejtegetések. 20 f. — X. Szénássy S. : A latin nyelv és dialek- tusai. 60 f. — X I . Szilády Áron : A defterekről. 40 f. — XII. Szvorényi J. : E m l é k - beszéd Árvay Gergely felett. 20 f. (1869—1872.) — I I I . l t . I. Brassai:' C o m m e n t a t o r commentatus, Tarlózatok Horatius satiráiuak magyarázói után. 80 f. — II. Szabó K. : Apáczai Cséri János Barcsai Ákos fejedelemhez benyújtott terve a m a g y a r hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében. 20 f. — I I I . Szabó I. : Emlékbeszéd Bitnitz Lajos felett. 20 f. — IV. Vadriai : Az első magyar társadalmi regény. 40 f. — V. Finály : Emlékbeszéd Engel József felett. 20 f. — VI. Barna F. : A finn költészetről, tekintettel a m a g y a r ősköltészetre. 80 f. — VII. Riedl Sz.:
Emlékbeszéd Schleicher Ágost, kiilső 1. tag felett. 20 f. — V I I I . Dr. Goldziher I.:
A nemzetiségi kérdés az araboknál. 60 f. — IX. Riedl Sz. : Emlékbeszéd G r i m m J a k a b felett. 20 f. — X. Gr. Kuun G. : Adalékok Krim történetéhez. 40 f. — X I . Riedl Sz.: Van-e elfogadható alapja az ik-es igék külön ragozásának. 40 f. (1872—1878.) I V . k . I. Brassai: Paraleipomeua kai dinrthoumena. A mit nem mondtak s a m i t rosszul m o n d t a k a commentatorok Virgilius Aeneise Il-ik könyvére különös tekin- tettel a m a g y a r r a . 80 f. — I I . Bálinth G : Jelentése Oroszország- és Ázsiában t e t t utazásáról és nyelvészeti tanulmányairól. 40 f. — I I I . Bartal A. : A classica pliilo- logiának és az összehasonlító á r j a n y e l v t u d o m á n y n a k mivelése hazánkban. 80 f. — IV. Barna F. : A határozott és határozatlan mondatról. 40 f. — V. Dr. Goldziher
I.: Jelentés a m . t. Akadémia k ö n y v t á r a számára keletről hozott könyvekről, tekin- tettel a n y o m d a i viszonyokra keleten. 40 f. — VI. Hunfalvy P. : J e l e n t é s e k : I Az orientalistáknak Londonban t a r t o t t nemzetközi gyűléséről. — n . Budenz ./. .•
A németországi philologok és tanférfiak 1874-ben I n n s b r u c k b a n tartott gyűléséről.
30 f. — V I I . Fogarasi J. : Az u j szókról. 30 f. — V I I I . Toldy F.: Az u j m a g y a r orthologia. 30 f. — IX. Barna F. : Az ikes igékről. 30 f. — X. Szarvas G. : A nyelvújításról. 30 f. (1878—1875.) — V. l í . I. Barna F.: Nyelvészkedő h a j l a m o k a magyar n é p n é l . 50 f. — I I . Brassai S. : A neo- és palseologia ügyében. 60 f. — I I I . Barna F. : A hangsúlyról a m a g y a r nyelvben. 6(1 f. — ÍV. Ballayi M. : Brassai és a nyelvújítás. 30 f - V. Szász K.: Emlékbeszéd Kriza János 1. t. felett. 50 f. — VI. Bartalus I. : Művészet és nemzetiség. 40 f. — VIT. Télfy I. : Aescbylos. 1 K 60 f. — V I I I . Barna F.: A m u t a t ó n é v m á s hibás használata. 20 f .— IX. Imre S.:
Nyelvtörténelmi tanulságok a nyelvújításra nézve. 1 K 20 f. — X. Arany L. : Bérczy Károly emlékezete. (1875—1876.) — V I . k . I. Mayr A.: A lágy a s p i r a t á k kiejtéséről a zendben. 20 f. — II. Bálint G. : A mandsuk szertartásos könyve, 20 f. — I I I . Dr. Barna I. : A rómaiak satirájáról és satirairóikról. 40 f. — I V . Dr. Goldziher I.: A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése t ö r t é n e t é b e n , összehasonlítva a keleti arabokéval. 1 K. — V. Szász K. : Emlékbeszéd J a k a b István 1. t. fölött. 20 f. — VI. Adalékok a m . t. Akadémia megalapítása történe- téhez. i. Szilágyi I. n . Vaszary K. ni. Révész I. 1 K 20 f. — V I I . Bartalus : Emlékbeszéd M á t r a y Gábor 1. t. felett. 20 f. — V I I I . Barna : A mordvaiak tör- ténelmi viszontagságai. 40 f. — IX. Télfy: Eranos. 40 f. — X. Joannovics : Az ik-es igékről. 80 f. (1876.) — VII. k . I . Barna F.: E g y szavazat a nyelvújítás ügyében.
1 K. — II. Budenz J.: Podhorszky Lajos magyar-sinai nyelvhasonlitása. 20 f. — III. Zichy A.: Lessiug. 40 f. — IV. Barna F.: Kapcsolat a magyar és s z u o m i
SZIKSZAI FABRICIUS BALÁZS
LATIN-MAGYAR SZÓJEGYZÉKE
1590- BŐL
A KÉSMÁRKI ÁG. EY. FŐGYMNASIUM KÖNYVTÁRÁBAN LÉVŐ EGYETLEN P É L D Á N Y B Ó L KÖZZÉTETTE, B E V E Z E T É S S E L É S MAGYARÁZATOKKAL
ELLÁTTA
M E L I C H JÁNOS
LEV. TAG.
B U D A P E S T .
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
1 9 0 6 .
Szikszai Fabricius Szójegyzéke,
(Felolvastatott a M. T. Akadémia 190o. decz. 4-ikén t a r t o t t iilésén.)
I s m e r e t e s dolog, bogy a középkori iskolázásnak legfőbb czélja a latin nyelvnek szóban és í r á s b a n való elsajátítása volt.
L a t i n volt a t a n í t á s nyelve s ez volt az érintkezés nyelve az iskolán kívül is. E z t a czélt ó h a j t o t t a elérni a renaissance és a h u m a n i s m u s is, s e t e k i n t e t b e n csak a b b a n kiilömbözött a közép- kortól, bogy megvetette az egyházi latin nyelvet, s ideálul Cicero nyelvét állította fel. Hogy a l a t i n nyelvet a tanulók m i n é l j o b b a n e l s a j á t í t h a s s á k , t a n k ö n y v e k r e volt szükség. Ezek a t a n k ö n y v e k h á r o m csoportba o s z t h a t ó k ; az első csoportot az Abecedarium-ok alkotják, a melyekben a latin betűk, a Hiszekegy, Üdvözlégy, M i a t y á n k , s n é h á n y a legszükségesebb a l k a l m a k r a szóló i m a van közölve. Az i m á k u t á n 10—15 f o g a l o m c s o p o r t b a n latin és n e m - zeti nyelven való szavak. Ilyen e m l é k ü n k az 1630. és 1694. évi A b e c e d a r i u m , a melynek végén tíz fogalomcsoportban l a t i n - m a g y a r szavak v a n n a k . E z e k n e k az abéczés könyveknek a f e l a d a t a az volt, hogy a gyermekeket az írás- és olvasás elemeibe, v a l a m i n t n é h á n y legszükségesebb latin szó b i r t o k á b a j u t t a s s á k . A m á s o d i k csoportot azok a t a n k ö n y v e k alkotják, a m e l y e k b e n kérdések és feleletek a l a k j á b a n közölt beszélgetések v a n n a k ; ilyen e m l é k ü n k
H E Y D E N S E B A L D «Gyermeki beszélgetései» cz. könyve, a mely leg- először 1531-ben j e l e n t meg. E z e k n e k a t a n k ö n y v e k n e k az volt a czéljuk, hogy a t a n u l ó k a latin g r a m m a t i k a elemeit kérdések és feleletek a l a k j á b a n m e g t a n u l j á k . A h a r m a d i k és utolsó cso- p o r t b a azok a t a n k ö n y v e k t a r t o z n a k , a melyek czélja az i f j ú v a l a latin g r a m m a t i k á t , a latin szókészletet m i n é l szélesebb a l a p o n m e g i s m e r t e t n i . A szókészlet m e g i s m e r t e t é s é n é l a középkort is,
m e g a r e n a i s s a n c e és a h u m a n i s m u s k o r á t is az a psedagogiai elv vezette, hogy fogalomkörök szerint csoportosítva kell a szókincset az i f j a k k a l e l s a j á t í t t a t n i . E h a r m a d i k csoportba tartozó e m l é k e i n k az ú . n. szójegyzékek, n o m e n c l a t o r o k , n o m e n c l a t u r á k , a melyek első s o r b a n tankönyvek, a m i n t azt 1847-ben S Z I L Á G Y I I S T V Á N ,
a Beszterczei Szójegyzék felfedezése a l k a l m á v a l pedig T A G Á N Y I K Á R O L Y is kifejtette. Ez emlékeink egyik legbecsesebbike S Z I K S Z A I F A B R I C I U S B A L Á Z S «Nomenclaturá» -ja, a m e l y n y o m t a t á s b a n először 1 5 9 0 - b e n j e l e n t meg.
S Z I K S Z A I F A B R I C I U S B A L Á Z S 1561-től 1576-ig bekövetkezett h a l á l á i g sárospataki t a n á r volt.*) Híve volt a h u m a n i s m u s p e d a - gógiai elveinek, s vallotta ő is, hogy a latin nyelvi o k t a t á s n á l a r r a kell törekedni, hogy a t a n u l ó m i n d e n r ő l , a m i k ö r ü l ö t t e v a n , szabatosan, választékosan t u d j o n latin nyelven beszélni.
S Z I K S Z A I e t e k i n t e t b e n vallotta azt, a m i S T U R M J Á N O S egyik levele- b e n olvasható s a m i t a N o m e n c l a t u r a 1597-iki kiadásához mel- lékelve is találunk, hogy t . i. «Nihil v i d e a t u r in corpore h o m i n i s : nihil in p e c u d i b u s : nihil sit in c u l i n a : in cella v i n a r i a : in cella f r u m e n t a r i a : ad ccenam q u o t i d i a n a m nihil a f f e r a t u r : nihil in h o r t i s c o n s p i c i a t u r h e r b a r u m , f r u t i c u m , a r b o r u m : nihil in Scliolis sit u s u r p a t u m : nihil in b i b l i o t h e c a : nihil in templis f r e q u e n t a - t u m : n i h i l in coelo sensus quotidie h o m i n u m moveat, quod p u e r i t u i q u o a d ejus fieri poterit, n o n q u e a n t l a t i n o n o m i n a r e n o m i n e » .
S Z I K S Z A I a z o n b a n azt is t a p a s z t a l t a , hogy n i n c s olyan t a n k ö n y - v ü n k , a m e l y alkalmas volna a t a n u l ó t a n n a k a latin szókészlet- nek az e l s a j á t í t á s á r a vezérelni, a melyre a m i n d e n n a p i életben szüksége van. Volt ugyan S Z I K S Z A I előtt h u m a n i s t a elvek a l a p j á n m e g í r t két l a t i n - m a g y a r s z ó g y ű j t e m é n y ü n k , ezek MuRMELnusnak 1 5 3 3 - b a n m e g j e l e n t Lexicona és P E S T H Y G Á B O R négy kiadást ért (1538, 1550, 1561, 1568) N o m e n c l a t u r á - j a , ezeknek a m ű v e k n e k a z o n b a n következő hibái v o l t a k : a) Mind a két m ű a m a g y a r szavakat n é m e t betűvel n y o m t a t v a adta, a m i miatt, a m i n t azt
M O L N Á R A L B E R T MuRMELLiusról, S Z I L V Á S U J F A L V Y I M R E pedig
*) É l e t r a j z á t olv.: Oratio de vita et obitv clarissimi v i r i . . . D. Ba- silii F a b b i e i i (sie I) Szikzouiani liabita á Georgio Csesare Cassoviensi.
Witeberg® 1577 (megvan a M. N. M u z e u m k ö n y v t á r á b a n H u n g . 1. 270.
4-edrét jelzet alatt) és Pallas L e x i k o n á b a n . 4-18
SZIKSZAI FAI3RI0IUS SZÓJEGYZÉKE. 5
P E S T H Y GÁBonról m o n d j a , i s k o l á i n k b a n n e m lehetett h a s z n á l n i , ß) M O L N Á R és SZILYÁS UJFAI.VY azt is m o n d j a , hogy e m ü v e k n e m is voltak elterjedve h a z á n k b a n . A PESTHY-féle Nomen claturából, a mely h a t nyelvű, összesen négy k i a d á s j e l e n t ugyan meg, a XVI. századi magyar írókból a z o n b a n k i m u t a t h a t ó , hogy n á l u n k csak az utolsó, az 1568-iki volt ismeretes. A többi kiadás t e h á t n e m a m a g y a r , h a n e m a cseh és n é m e t szöveg m i a t t j e l e n t meg.
M O L N Á R A L B E R T k ü l ö n b e n P E s r a v n e k a nevét sem t u d j a , csak a r r a emlékszik, hogy a kezében volt ilyen szójegyzék. ;-) A leg- n a g y o b b h i b á j a a z o n b a n n é z e t e m szerint e s z ó g y ű j t e m é n y e k n e k az volt, hogy l a t i n - n é m e t szójegyzékek fordításai voltak. Más szóval, h i b á j u k , hogy az egyes f o g a l o m k ö r ö k ö n belül n e m a m a g y a r viszonyoknak megfelelő szavak f o r d u l n a k elő b e n n ü k , h a n e m a n é m e t viszonyokra illők. így p é l d á u l a szőlőfajokra vonatkozó elnevezések közt n e m a XVI. századi m a g y a r szőlő- fajták v a n n a k felsorolva MuRMEmusban és PESTHYben, h a n e m a n é m e t e k ; a városok nevei c s o p o r t j á b a n M U R M E L L I U S ( « T e r r a r u m , g e n t i u m et c i u i t a t u m n o m i n a » ) és P E S T H Y («De p a t r i a et patriotis in G e r m a n i a , de ciuitatibus et castellis») egyetlen egy m a g y a r t sem sorol fel. Mily m á s ezzel s z e m b e n SZIKSZAI, a hol a «Begionum, t e r r a r u m , g e n t i u m et civitatum n o m i n a » csoportban csupa hazai város l a t i n - m a g y a r elnevezése van közölve.
S Z I K S Z A I FABRiciust t e h á t m ü v e m e g a l k o t á s á n á l az a p e d a - gógiai elv vezette, hogy t a n í t v á n y a i az őket körül vevő tárgyak- ról t u d j a n a k szabatosan l a t i n u l beszólni, m á s szóval, hogy a m a g y a r íiűk a magyar viszonyok közt előforduló tárgyakat t u d j á k l a t i n u l megnevezni. S ebben rejlik S Z I K S Z A I rendkívüli n a g y é r d e m e és hatása, hogy h u m a n i s t a psedagogiai elvek a l a p j á n hazai viszonyainknak megfelelő t a n k ö n y v e t í r t ; m ü v e épp ezért n e m c s u p á n becses nyelvi, de m e g i n k á b b piedagogiai és m ű v e - l ő d é s t ö r t é n e t i e m l é k ü n k is.
S Z I K S Z A I a m a g a N o m e n c l a t u r á j á t kora legjobb h u m a n i s t a forrásai a l a p j á n készítette; e források közül egyet kétségtelenül ki t u d u n k m u t a t n i , s ez M U R M E L L I U S Lexicona, a melynek latin- n é m e t - m a g y a r k i a d á s a ismeretes volt S Z I K S Z A I előtt. E r r e t ö b b m a g y a r nyelvbeli értelmezés-egyezés is m u t a t ; i l y e n e k :
MURMELLIUS 1 5 3 3 .
56. 1. Szamota 724: Ilia — Em- bernek syue kőrneke
56. 1. Sz. 727 : Pnecordia — Sy- nek lialoia
56. 1. Sz. 728: Omentum — Chep- les gaay
56. 1. Sz. 720: Lactes — Etuk- nek vta
57. 1. Sz. 742 : Scapula — Valkőz lavoczka
57. 1. Sz. 743: Interscapilium — ket ValkSzzy
57. 1. Sz. 746 : Subalares pili — Holna allat valo sor
50. 1. Sz. 768: Manus auersa, id est vet ort a — Hary as kez 50. 1. Sz. 769 : Talitrum — ököllel
való ewttes ul patok
101. 1. Sz. 1254: Kediuiuus uer- miculus — Myndenkor veer sopo fervk
101. 1. Sz. 1255: Lyta — elnyel neben való ferűk
172. 1. Sz. 2255: Canonicatus — Janibornak való istenigheeben sol- galad
172. 1. Sz. 2257 : Sacerdos — Isten mondassanak tistati predicalloia
SZIKSZAI FABRICIUS 1 5 9 0 .
88. 1.: Ilia, Az embernek sziue kórnieke, vagy agyeka
88. 1.: Prascordia, tela cordis — Szvnek lialoia
88. 1.: Omentum—-Czepez haay*) 88. 1.: Lactes — Eteknek vta, 80. 1.: Scapula — Vol kőz, la-
poczka,
80. 1.: Inter scalpium, spácium — ket vol kőz
89. 1.: Subalares pili — Holnal alat valo szőr
00. 1.: Manus auersa, i. retorta — Horgas kez
90. 1.: Talitrum — Homlokon vöt patok
lü2. 1.: Rediuius — Mindenkor ver szopo fereg
72. 1.: Lytta-Farkas, vag eb nielue- ben valo fereg
122. 1.: Canonicatus — Isten ige- ieben iamborul valo szolgalat 123. 1.: Sacerdos — Isten igeienek
tisztán praedikalloia
M á s n y o m t a t o t t m a g y a r f o r r á s t a z o n b a n aligha használt.
A n n á l t ö b b e t kellett a z o n b a n a n é p közt g y ű j t e n i e . Kitetszik ez k ü l ö n ö s e n abból, hogy ő, a p r o t e s t á n s író, a ki a lat. «papa, P o n t i f e x m a x i m u s » szót « E r e t n e k p a p a , a n t i c h r i s t u s » szóval értelmezi, a füvek nevei közt « B o l d o g a s s z o n y h a j a,
• m e n t á j a , - t e n y e r e « , « S z e n t J á n o s f ü v e - , - g y ö k e r e , - k e n y e r e , - v i r á g a » , « S z e n t B e n e d e k f ü v e » , « S z e n t
*) í g y 1593, 1002. Az 1597. és 1019. Sz. Ujfalvy-féle kiadásban kijavítva czeplez haay.
480
SZIKSZAI FAI3RI0IUS SZÓJEGYZÉKE. 7
M a r i a M a g d o l n a a s s z o n y f ü v e » stb., t e h á t szentek neveivel jelölt füvekről szól, a m i jelen esetben csakis népies e r e d e t ű lehet.
A m ű v e t S Z I K S Z A I fogalomkörök szerint csoportosította, összesen 101 ily csoport v a n s a sárospataki iskolában dictando t a n í t o t t a 1 5 6 1 - — 1 5 7 G k ö z t ; 1 5 7 6 - b a n S Z I K S Z A I m e g h a l t , m ű v é t a z o n b a n kéziratban t ö b b iskolában t o v á b b r a is h a s z n á l t á k . 16 éven á t forgott közkézen S Z I K S Z A I kézirati N o m e n c l a t u r á j a , m í g végre
P E S T H Y G Á S P Á R s á r o s p a t a k i t a n á r 1 5 9 0 - b e n n y o m t a t á s b a n is ki- a d t a . A m ű jelességét dicséri, hogy belőle a következő években, m é g p e d i g 1 5 9 2 - b e n , 1 5 9 3 - b a n , 1 5 9 7 - b e n , 1 6 0 2 - b e n , 1 6 1 9 - b e n és 1630-ban ú j kiadások jelentek m e g . H a e kiadásokat egy- m á s s a l összevetjük, azt fogjuk tapasztalni, hogy h á r o m főbh kéz- i r a t r a vezethetők vissza. Az első kézirati csoportba tartozik az 1590, 1592(?) és 1593. évi k i a d á s ; a második csoportba az 1597.
és 1 6 1 9 . évi kiadás. E két kiadást S Z I L V Á S U J F A L V Y I J I R E r e n - dezte sajtó alá, a ki SziKSZAinak t a n í t v á n y a volt. A kiadáshoz írt bevezetésben (lásd a függelékben) azt m o n d j a , hogy a m a g a kéz- irati p é l d á n y á t (a M. T. Akadémia k é z i r a t t á r á b a n levő S Z I K S Z A I
az 1597. évi k i a d á s n a k egykorú másolata) m á s tanulók p é l d á n y a i - val összevetette s így j a v í t v a a d t a ki a N o m e n c l a t u r á t . A h a r m a d i k csoportba tartozik az 1602. és az 1630. évi kiadás. Az itt meg- állapítottak b i z o n y í t á s á u l h a d d á l l j a n a k itt a k ü l ö m b ö z ő kiadások legelső f o g a l o m c s o p o r t j á n a k szavai:
I. csoport.
Debreczen, 1590. évi k i a d á s . Debreczen, 1593. évi k i a d á s . N o m e n c l a t v r a seu D i c t i o n a r i u m La- N o m e n c l a t v r a seu D i c t i o n a r i u m La-
t i n o - v n g a r i c u m . t i n o - V n g a r i c u m . Svbstantise s p i r i t v a l e s . Svbstantire Spiritvales.
Spiritus — Lőlki állat, Spiritus — Lulki allat, Deus — Isten, Deus — Isten,
Deitas — Istenseg, Deitas — Istenség,
Deus Pater — Atya Isten, Deus Pater — Atya Isten, Deus Filius — Fin Isten, Deus Filius — Fiu Isten, Deus Spiritus Sanctus — Szent Deus Spiritus Sanctus — Szent
Lelek Isten, Lelek Isten Angelus — Angyal, Angelus — Angyal, Anima — Lelek, Anima — Lelek,
Archangelus — Archangyái, Archangelus — Archangyái,
Sancta Trinitas — Szent háromság, Deus tutelaris — Oltalmazó Isten, Numen — Isteni akarat,
Diabolus, Daemon — O'rdóg.
Sancta Trinitas — Szent háromság, Deus tutelaris — Oltalmazó Isten, Numen — Isteni akarat, Diabolus, Daemon — őrdőg.
II. csoport.
Debreczen 1597. évi k i a d á s . Nomenclatvra seu D i c t i o n a r i u m La- t i n o - U n g a r i c u m . N e v S z á m l á l á s v a g y , N e u e s k ö n y v D o a k u l s-
M a g y a r u l .
C a p u t I I . S v b s t a n t i a r v m spiritua- lium n o m i n a . L e l k i a l l a t o k n a k
n e v e k . Spiritus — Lelek, Deus — Isten, Deitas — Istensegh,
Deus Pater — Atya Isten, Deus Filius —• Fin Isten, Deus Spiritus Sanctus — Szent
Lelek Isten,
Sancta Trinitas — Szent három - sagh,
J e s u s , B e d e m p t o r — S z a b a d i t o , C h r i s t u s — M e g h k e n e t t e t e t , M e d i a t o r -— K ö z b e n j a r o , Deus tutelaris —- Oltalmazó Isten, Numen — I s t e n , Isteni akarat, Angelus — Angyal, k ö v e t , A n g e l u s b o n u s — J o l e l k i
k ö v e t ,
A n g e l u s m a l u s , Diabolus, Dae- mon, S a t a n a s — G o n o z l e l k i k ö v e t , őrdőg, S a t a n ,
Archangelus — Archangyal, F ő A n g y a l ,
Debreczen 1619. évi k i a d á s . D i c t i o n a r i u m L a t i n o - U n g a r i c u m . N e u e s k ö n y v , D e á k u l s - M a -
g y a r u l . * )
C a p u t I . S u b s t a n t i a r u m spiritua- lium Nomina. L e l k i a l l a t o k n a k
n e v e k . Spiritus — Lelek, Deus — Isten, Deitas — Istenseg,
Deus Pater — Atya Isten, Deus Filius — Fiu Isten, Deus Spiritus Sanctus — Szent
Lelek Isten,
Sancta Trinitas — Szent háromság J e s u s , B e d e m p t o r — S z a b a d i to, C h r i s t u s — M e g k o n e t t e t e t , M e d i a t o r — k ö z b e n j a r o , Deus tutelaris - Oltalmazó Isten, Numen — I s t e n , Isteni akarat, Angelus — Angyal, k ö v e t , Archangelus — Archangyal, F ő
A n g y a l ,
A n g e l u s b o n u s — J o l e l k i k ö v e t ,
A n g e l u s m a l u s — G o n o s z l e l k i k ö v e t
Diabolus, Dremon, S a t a n a s — őrdőg, S a t a n ,
*) Az I. csoportbeli kiadásoktól való eltéréseket r i t k í t o t t betűvel szedettem, u g y a n i g y a I I I . csoportnál is. Ez utóbbi csoportban a f - t e l jelzett szavak n a g y j á b a n egyeznek a I I . csoportbeliekkel.
480
SZIKSZAI FABRICIUS SZÓJEGYZÉKE. Gl
An ima — Lelek,
A n i m a v e g e t a t i v a — N y e r - s e n t a r t ó l e l e k ,
A n i m a s e n s i t i v a — E r ze- k e n y l e l e k ,
A n i m a r a t i o n a l i s , M e n s — O k o s l e l e k .
Anima — Lelek,
A n i m a v e g e t a t i v a — N y e r s e n t a r t ó l e l e k ,
A n i m a s e n s i t i v a — E r z e k e n y l e l e k ,
A n i m a r a t i o n a l i s , M e n s — O k o s l e l e k .
Sárvár, 1602. évi kiadás.
Svbstantiae spirituales.
Spiritus — Lelki allat, Deus — Isten, Deitas — Istenseg, Dens Pater — Atia
Isten,
Deus Filius — F i u Isten,
Dens S. spintus — S.
Lelek Isten, S. Trinitas — S. Há-
romság,
v n u s D e u s — e g y I s t e n ,
Angelus — Angyal, Archangelus — Arch-
anggal,
Anima — Lelek, D e u s o m n i p o t e n s
— M i n d e n h a t ó I s t e n ,
Dens tutelaris — Ol- talmazó Isten, D o m i n u s D e u s —
V r I s t e n ,
Numen—Isteni akarat f l e s u s S a l u a t o r —
I d u ó z i 16,
I I I . csoport.
B á r t f a 1630. évi kiadás.
Svbstantise S p i r i t u a l e s . Spiritus— Lelki allat, Deus — Isten, Deitas — Istenség, Deus Pater — Atya
Isten,
Dens Filius — Fiu Isten,
Deus Spiritus Sanctus
— Szent Lélek Isten, Sancta Trinitas —
Szent Háromság, V n u s D e u s — E g y
I s t e n ,
Angelus -— Angyal, Archangelus — Arch-
angyal,
Auima — Lélek, D e u s o m n i p o t e n s
M i n d e n h a t ó I s t e n .
Deus tutelaris — Ol- talmazó Isten, D o m i n u s D e u s —
V R I s t e n ,
Numen—Isteni akarat
•fTesus, S a l v a t o r — I d v ó z i t ö ,
Bécs 1629. és 1641. évi kiadás. N o m e n c l a t u r a Reriuu. Capvt p r i m u n j . Svbstantioa Spiritvales.
Spiritus — Lelki állat, Deus — Isten, Deitas — Istenség, Deus Pater — Atya
Isten,
Deus Filius — Fiu Isten,
Deus spiritus S. — S. Lélek Isten, S. Trinitas v n u s
Deus — S. Három- ság, e g y I s t e n , Angelus — Angyal, Archangelus — Arch-
angyal,
Anima — Lélek, D e u s o m n i p o t e n s
M i n d e n h a t ó I s t e n ,
Deus tutelaris — Ol- talmazó Isten, D o m i n u s D e u s —
V r Isten,
Numen—Isteni akarat t J e s u s S a l v a t o r —
I d u ó z i t ó,
f C h r i s t u s — Ke- n e t e t
IR e d e m p t o r — M e g v á l t ó .
I u d e x — B i r o , Diabolus — Srdfig, Daemon ium — idem.
S p i r i t u s m a l i g n u s
— G o n o z s z e l l e t , I n i m i c u s — E l l e n -
s é g ,
A e t e r n a M o r s -—
ö r ö k li a 1 a 1, I n t e r n u s — P o k o l .
f C h r i s t u s — Ke- n e t e t ,
f R e d e m p t o r — M e g-v á 11 ó, I u d e x — B í r ó , Diabolus, Daemonium
őrdőg,
S p i r i t u s m a l i g n u s
— G o n o z s z e l l e t , I n i m i c u s — E l l e n - A e t e r n a m o r s —
ő r ö k h a l á l , I n t e r n u s — P o k o l .
f C h r i s t u s — K e n e - te?- (sic, mindkettő- ben),
JR e d e m p t o r — M e g v á l t ó , I u d e x — B i r o , Diabolus — őrdug, Daemonium — idem, S p i r i t u s m a l i g n u s
— G o n o z l é l e k , I n i m i c u s — E l l e n -
s é g ,
A e t e r n a M o r s — ő r ö k h a l á l , I n t e r n u s — P o k o l .
E h á r o m főbb kézirati v a r i a n s r a visszavezethető kiadásokon m i n d e n ü t t m e g v a n jelölve, hogy a szóban forgó N o m e n c l a t u r a
S Z I K S Z A I m ű v e . A kiadások s z á m á n kívül S Z I K S Z A I N o m e n c l a t u - r á j á n a k n a g y elterjedtségét a következő k ö r ü l m é n y e k is v a l l j á k : 1. Az 1 6 0 2 . évi k i a d á s b a n a l a t i n - m a g y a r szöveg mellé csatolva van a n é m e t értelmezés is. A N o m e n c l a t u r á t h a s z n á l t á k t e h á t n é m e t i s k o l á i n k b a n is. Hogy ki volt a szójegyzék n é m e t értel- m e z ő j e , n e m t u d j u k , kétségtelennek t a r t j u k a z o n b a n , hogy erdélyi szász t a n á r volt a fordító. E r r e abból a k ö r ü l m é n y b ő l követ- k e z t e t ü n k , hogy az a n é m e t szókincs, a mely e N o m e n c l a t u r á - b a n v a n , n e m osztrák-bajor, pl. a s z o m b a t neve itt Sonnabend stb.
L e g f o n t o s a b b bizonyíték a z o n b a n a Szamos n é m e t neve. A m i N o m e n c l a t u r á n k n é m e t fordítója u g y a n i s a 154. lapon azt m o n d j a , hogy « C h r y s i u s — K o r o s — der Kreisch, M a r u s i u s — Maros — der Mőrisch, S a m u s i u s — Samos — der Timesz», azaz a Szamos folyót n é m e t ü l d e r Timesz-nek nevezi. I s m e r e t e s dolog, hogy H O N T E R U S
t é r k é p é n 1532-ben Nagyszamos der « T h y m e s z fluszu-nak van ne- vezve, s az ő n y o m á n M E R C A T O R azt írja, hogy «Der Samus, bei den U n g e r n u n d T e u t s c h e n Tymmes g e n a n n t , e n t s p r i n g t aus den Alpen C a l o t a » . Egy 1589. évi okirat azt m o n d j a , hogy Nagy- D e m e t e r község m e l l e t t folyik a «das wasser Times» s erdélyi szász e m l é k e k Kolozsvárt Temeshurg, Themisvaria-imk is h í v j á k
4-18
SZIKSZAI FAI3RI0IUS SZÓJEGYZÉKE. 11
(vö. K o r r e s p o n d e n z b l a t t II., IV., I X . köt. index). Ma ez a név nincs m e g a szászban, de N a g y - D e m e t e r szász falu S z a m o s mellett elterülő egyik h a t á r á t m a is Timesz-Hattert-nek h í v j á k . Mivel m á r m o s t Nagyszamost csakis erdélyi szász írók hívják Thymesz-nek, s mivel S Z I K S Z A I n é m e t értelmezője is a S z a m o s t Thymesz nek m o n d j a , m á s megerősítő a d a t o k k a l k a p c s o l a t b a n azt hiszem, hogy
S Z I K S Z A I n é m e t értelmezője erdélyi szász e m b e r volt. 2. Protes- t á n s iskolákon kívül k a t h o l i k u s t a n i n t é z e t e k is h a s z n á l t á k S Z I K S Z A I
N o m e n c l a t u r á j á t , a m i t igazol az a k ö r ü l m é n y , hogy v a n n a k olyan kiadások, a m e l y e k b ő l a k a t h o l i k u s vallást gyalázó, illetve becsmérlő kitételek ki v a n n a k hagyva, pl. az 1590, 1593, 1597, 1619. évi kiadások ezt í r j á k : «Pontifex m a x i m u s , p a p a = magy.
eretnek papa, antichristus j c u c u l l a t u s erro = magy. kullogua pusztító, dulo, fozto, fattyú onto cziuklias harat». Ez értelmezé- seket az 1602. és 1630. évi k i a d á s kihagyta, jeléül a n n a k , hogy e kiadások kath. t a n i n t é z e t e k s z á m á r a készültek. 3. S Z I K S Z A I
n a g y elterjedtségét bizonyítja végül az is, hogy v a n n a k szó- jegyzékek, a melyek S Z I K S Z A I N o m e n c l a t u r á j á n a k lenyomatai, s a melyek eddig i r o d a l m u n k b a n úgy szerepeltek, m i n t önálló m ü v e k . SziKSZAival való összehasonlítás u t á n azonban rögtön l á t j u k , hogy részben vagy egészben egyszerű lenyomatok. Ilyen N o m e n c l a t u r a az 1629-ben Nagyszebenben m e g j e l e n t «Nomen- c l a t u r a seu D i c t i o n a r i u m L a t i n o - G e r m a n i c u m , ex varijs probatis- que a u t o r i b u s collecta». L a t i n - n é m e t - m a g y a r szógyűjtemény, s a czímlap azt m o n d j a , hogy « n u n c d e n u o a d i e c t u m i d i o m a h u n g a r i c u m , in u s u m d i s c e n t i u m » , a valóság a z o n b a n az, hogy e N o m e n c l a t u r a n a g y j á b a n n e m más, m i n t S Z I K S Z A I N o m e n - c l a t u r á j á n a k 1602. évi l a t i n - n é m e t - m a g y a r k i a d á s a ; h a d d bizo- nyítsa ezt a következő e g y b e v e t é s :
1029. évben Nagyszebenben meg- jelent l a t i n - n é m e t - m a g y a r iNomen- clatvra» (czímlap szerint a m a g y a r
szavak először):
B. 4. l a p : Vestis — ein Kleid — liuha,
Vestis linea — Leinen kleid — Len ruha,
SZIKSZAI FABKICIUS: N o m e n c l a t u r a ,
Sárvár lti02, l a t i n - m a g y a r - n é m e t értelmezéssel:
154. s köv. lap : Vestis — Ruha — ein Kleid,
Vestis linea — Len ruha — Leinin kleid,
Yestis lanea — Gyapiubol szót ruha — Wullen kle :,
Yestis xylina -— Gyapotbol szót ruha — Baumwollen Kleid. Vestis gossipina idem.
Vestis acupicta — Iratos ruha — ein Gesticks klei:,
Vestis cymitalis — Czómóllyet ruha — Atlasz klei: ,
Ve: vndulata — Habos, czSmóllyet
— Schamlot k:,
Vestis serica — Selyem ruha — Seyden kleid. stb.
60. lap : Homo et partes liumani corporis, tarn exteriores quam
inferiores.
Homo, g. c. -— Ember — Mensch, Humanus—Emberséges— Mensch-
lich / guttig,
Inhumánus — Embertelen — Vn- menschlich l rnguttig,
Humanitas —Emberség — Giftig- keit,
Inhumanitas — Embertelens^g — Vnfreundlikeit,
Homunculus — Kis emberke — Menschlein,
homulus et homuncio, idem, Homo omnium horarum — Játé-
kos ember — Der zum schimpf vnd scliertz geschickt ist,
Homo trium literarum — Lopo
— ein Dieb stb.
Vestis lanea — Wullen kleid — Gyapiubol szót ruha,
Vestis xylina — Baumwollen kl.*)
Vestis acupicta — Gestickt kleid
— Iratos ruha,
Vestis cymitalis — Atlasz kleid — Csómóllyet ruha,
Vestis undulata — Schamlot kleid
— habo (sic!), csómóllyet, Vestis serica, lioloserica, Bombi-
cina — Seyden kleid •— Selyem ruha stb.
A. 7. l a p : Homo et partes hu- mani corporis, tarn exteriores,
quam inferiores.
Homo — Mensch — Ember, Humanus — Menschlich Í gütig —
Emberséges,
Inhumánus — Vnmenscldich / vn- gűlig — embertelen,
Humanitas -— Gűtigkeit — Em- berségh,
Inhumanitas — Vnfreundligkeit — embertelensqgh,
Homuncio, homunculus — Mensch- lein — kis emberke,
Homo omnium horarum —- Der zu Schimpf vnd Ernst geschickt ist — Játékos jeles ember, Homo trium literarum — Ein
Dieb — Lopo, stb.
*) Az eredetiben a m a g y a r értelmezés azért m a r a d t el, m e r t nem fért el a s o r b a n .
480
SZIKSZAI FABRICIUS SZÓJEGYZÉKE. 13
111. l a p : Morborum diuersorum et diuersis morbis affectiorum (sic!)
appellationes.
Morbus — Betegség, nyaualya — ein Kranckheit,
Albugo — Szómon való hályog — der Staar,
Alopecia — Haynak el koppadasa
— ein hauptsucht / dauon das Haar ausfeit,
Alplius, vitiligo — Szeplő — ein Sprosset,
Amphimerinon — Mindennapi hi- degleles — 'Begliche Fieber, stb.
159. s köv. l a p : Regionum, Ter- rarum, Gentium et Ciuitatum no-
mina.
Strigonium, a b I s t e r e t g a r ä , Eztergam — Grann,
Sopronium — Sopron — Edenburg, Tyrnauia — Nag Szombat — Tyr-
naw,
Tyropolis —Kesmark — Keszmark, Varadinum — Varad — Grosz-
wardein,
Venetiaa — Velentze — Venedig, Visegrád — Misegrad — I Visegrád, Varna — Varna — Warna.
E. 5. lap : Morborvm diversorvm et diversis morbis affectorum ap-
pellationet (sie).
Morbus — Ein Kranckheit — Be- tegség, nyavalya,
Albugo -— der Staar — Szómon valo hdlyogh,
Alopecia — ein Hauptsucht davon das Har auszfelt — Ilainak el koppadása,
Alplius, vitiligo •— ein Sjmossel — Szeplő,
Amphimerinon — Das tägliche Fieber — Mindennapi hideglelés, stb.
A. 6. és 7. l a p : Regionvm, gen- tivm, terrarvm, civitatum nomina.
Strigonium, a b I s t e r e t G a r a m
— Grann — Esztergám, Sopronium — Edenburg — Sop-
rony,
Tyrnavia — Tyrnaw — Nagy Szombat,
Tyropolis, Caesareopolis — Kesz- marck — Késmark,
Varadinum — Grosz Wardein - Várad,
Venetiae — Venedig — Velentze,*) Visegradum — Wisegrad — Mise-
grad,
Varna — Warna — Varna.
Ugyancsak 1629-ben, de Bécsben j e l e n t m e g egy l a t i n - m a - gyar-német-cseh « N o m e n c l a t u r a r e r u m seu D i c t i o n a r i u m q u a t u o r l i n g u a r u m » . A könyv czímlapja azt m o n d j a , hogy « n u n c p r i - m u m e d i t u m » , az 1641-ben Bécsben m e g j e l e n t k i a d á s pedig, hogy « n u n c s e c u n d u m e d i t u m » . A valóság pedig az, hogy csak a cseh szöveg j e l e n t m e g először, m e r t k ü l ö m b e n a Nomen-
*) Ez a helynév az A. 6. lapon van.
clatura S Z I K S Z A I F A B R I C I U S N o m e n c l a t u r á j á n a k szórói-szóra való lenyomata. E z t az állítást a 9. lapon felsoroltakon kívül a követ- kező egybevetés is i g a z o l j a :
Noinenelatura 1629. és 1641. Bécs.
253—257. 1.
Papa . . . . Papa Cardinalis — Carclinál Patriarcha — Patriarcha Pater purpuratus — idem, Arcliiepiscopus — Erszek, Metropolitanus — idem,
Episcopus, pontifex, Prassul, anti- stes, Superintendens — Puspek, Suffraganeus — Szentelő pűspek, Abbas, tis — Apathur,
Propositus — Prépost, Deoauus — Dékáni/,
Archidiaconus — Fő Esperest, Thesaurarius — Kencz tartó, Canonicus, lector — Canonok,
letzke oluaso,
Canonicatus — Isten igeieben iam- borul való szolgalat,
Sacerdotium — Papság, Sacerdos — Isten igeien Pastor, parocbus, Mi- — Pap, Sacerdos mercenarius — Eogadot
Pap,
Vicarius pastoris - idem, Cappellanus — Kaplan, Leuita — Válaztot pap, Diaconus — Ispitalyban lakó pap
stb.
N o m e n c l a t u r a 1602.
8 7 — 8 8 . 1.
Papa — Pápa,
Cardinalis — Cardinal, Patriarcha — Patriarcha, Pater purpuratus — idem.
Arcliiepiscopus — Érsek, Metropolitanus — idem, Episoopus, pontifex, prcesul, anti-
stes, Superintendens — Puspek, Suffraganeus — Szentelő piispek, Abbas, tis — Apathur,
Propositus — Prépost, Deeanus — Dekany,
Archidiaconus — Fő Esperest, Thesaurarius — Kencztarto, Canonicus, lector — Cananok,
letzke oluaso,
Canonicatus — Isten igeieben iam- borul való szolgalat,
Sacerdotium — Papsag,
Sacerdos — Isten igeienek tiztan prsedikaloia,
Pastor, parochus, M i n i s t e r — P a p , Sacerdos mercenarius — Fogadot
pap,
Vicarius pastoris — idem, Capellanus — Kaplan, Leuita — Valaztot pap, Diaconus — Ispitalyban lakó pap
stb.
Ez összeállításból, a m e l y b e n az 1602. évi k i a d á s n a k né- h á n y értelmezés nélküli l a t i n szava hiányzik, kétségtelenül k i d e r ü l , hogy az 1629. évi és az 1641. évi Bécsben m e g j e l e n t «Dictiona- rium)» S Z I K S Z A I F A B R I C I U S m u n k á j a ; kiderül a z o n b a n az is, hogy e Bécsben m e g j e l e n t «Dictionarium»-ok a h a r m a d i k csoportbeli
4 3 2
SZIKSZAI FABUlCllIS SZÓJEGYZÉKE. 15
S Z I K S Z A I FABRicius-féle N o m e n c l a t u r á - k k a l egyeznek m e g a leg- j o b b a n (vö. 9. lap). Az itt közölt összeállításból az is világos, hogy a bécsi kiadások h i b á i a S Z I K S Z A I F A B R I C I U S N o m e n c l a t u r á - jából megigazíthatok. Az összeállításban pl. é r t h e t e t l e n az 1629.
és 1641. évi kiadás e két a d a t a :
Sacerdos — Isten igeien, Pastor, parochus. Mi —• Pap,
ha azonban összehasonlítjuk S Z I K S Z A I FABRiciusszal, a hol ez áll:
Sacerdos — I s t e n i g e i e n e k tiztan praedicaloia, Pastor, parochus Minister — Pap,
rögtön látjuk a kiadásbeli h i b á t .
S ezzel e l j u t o t t u n k oda, hogy k i m u t a t t u k , hogy S Z I K S Z A I
N o m e n c l a t u r á j á t i s k o l á i n k b a n 1561—1641-ig, t e h á t m a j d n e m száz esztendőn át h a s z n á l t á k . Ilyen szótári m ű n e k mély nyo- m o k a t kellett hagynia n e m c s a k s z ó t á r i r o d a l m u n k o n , h a n e m iro- d a l m i nyelvünk a l a k u l á s á b a n , a különféle t u d o m á n y o k m a g y a r m ű n y e l v é n e k fejlődésében is. S m i e h a t á s o k a t ki is t u d j u k m u t a t n i M O L N Á R A L B E R T s z ó t á r á b a n , v a l a m i n t C O M E N I U S J Á N O S
m ü v e i magyar értelmezőinek f o r d í t á s á b a n . S Z I K S Z A I F A B R I C I U S
m ü v é t ugyanis iskoláinkból C O M E N I U S m ü v e i szorítják ki. C O M E N I U S
ú j í t á s a azon felül, hogy a t a n í t á s b a a szemléltetést vitte be, az is, hogy az egy fogalomkörhöz tartozó szavakat a p u s z t a fel- sorolás helyett elbeszélés f o r m á j á b a , m o n d a t o k b a szőtte bele.
A mikor m á r most C O M E N I U S müveit, pl. a bogarakról szóló feje- zetet fordítják m a g y a r r a , a fordítók a SziKSZAinál t a l á l h a t ó
«bogarak» czímü fogalomcsoportban felsorolt t e r m i n o l ó g i á t hasz- n á l j á k .
Egyrészt piedagogiai, m á s r é s z t m ű v e l ő d é s t ö r t é n e t i és nyel- vészeti szempontból fontos dolog, hogy S Z I K S Z A I m ű v e , a X V I .
század második fele és a X V I I . század első felének ez a l e g j o b b m a g y a r tankönyve, l e g t e r j e d e l m e s e b b s z ó g y ű j t e m é n y e kiadassák.
Nagy szolgálatot t e s z ü n k ezzel nyelvészeti i r o d a l m u n k n a k is.
Azzal ugyanis, hogy k i m u t a t t u k , hogy S Z I K S Z A I N o m e n c l a t u r á j a 1590, 1592, 1593, 1597, 1602, 1619, 1629. Bécs, 1629. Nagy- szeben, 1630, 1641-ben j e l e n t meg, t u d n i fogjuk, hogy az olyan adatok, a milyen e szójegyzék m i n d e n k i a d á s á b a n e l ő f o r d u l ó
Visegrád helyett álló Misegrad, jóllehet tíz k ö n y v b e n fordul elő, valójában csak egy, m é g pedig s a j t ó h i b á s adat. Ilyen lesz a ÜELTAinál és VERBEWCZinél egyszer előforduló Missegrad is (vö. MÁTYÁS F L Ó R I Á N kézirati szótára 694. 1.). A kiadással t e h á t h o z z á j á r u l u n k a nyelvészeti adatok kritikai értékének megálla- p í t á s á h o z . A z o n b a n SziKSZAit n e m dolgozta fel a NySzótár sem ; tévesen azt í r j a u g y a n i s S Z I K S Z A I művéről, hogy «nagyrészt azonos
P E S T H Y G Á B O R N o m e n c l a t u r á j á » - v a l , s ezért n e m vették fel ada- tait. Teljesen h i b á s állítás, m e r t P E S T H Y N o m e n c l a t u r á j a f o r d í t o t t m ű s n e m iskolai t a n k ö n y v , h a n e m u t a z á s h o z szükséges segéd- könyv, m í g S Z I K S Z A I t a n k ö n y v . Az 1629. évi nagyszebeni kiadás- ról is azt állítja e szótár, hogy második kiadása 1641-ből való, holott helyesen azt kellett volna m o n d a n i a , hogy az 1629-ben Bécsben m e g j e l e n t N o m e n c l a t u r a második kiadása 1641-ben j e l e n t meg. S Z I K S Z A I kritikai kiadásával t e h á t igen becses pót- lékkal j á r u l u n k a NySzótár eddigi a n y a g á h o z .
A f e n t e b b i e k b e n igyekeztem kifejteni, hogy S Z I K S Z A I No- m e n c l a t u r á j a h a z a i viszonyaink szerint a l k o t o t t egyik legjobb szójegyzékünk, a m e l y n e k irodalmi n y e l v ü n k a l a k u l á s á r a nagy h a t á s a volt. Teljesen osztozom t e h á t én is K A Z I N C Z Y F E R E N C Z
és S Z I L Á G Y I I S T V Á N í t é l e t é b e n , hogy « S Z I K S Z A I F A B R I C I Ü S B A L Á Z S
dísze volt a p a t a k i i s k o l á n a k . . . a m a g y a r tudományosságnak)).
(M. Akad. É r t . 1847. 332. lp.)
A k i a d á s r a vonatkozólag ezt jegyzem m e g :
1. Czélom az volt, hogy az 1590. évi k i a d á s t k ö z z é t e g y e m ; ezt a kiadást eddig egyetlen példányból i s m e r j ü k . A többi ki- a d á s n a k az editio p r i n c e p s t ő l való eltéréseiről olv. Nyelvtud.
Közi. XXXV. 305. s köv. 1. E kiadások k ö z ü l legnevezetesebb a SZILVÁS-UJFALVY I M R E által sajtó alá r e n d e z e t t 1 5 9 7 . és 1 6 1 9 .
évi. E k i a d á s o k b a n v a n egy előszó, a mely a Szójegyzék t ö r t é - n e t é r e fontos. E z t az előszót a Függelékben t e t t e m közzé.
2. Az editio p r i n c e p s e t lehetőleg h í v e n igyekeztem k i a d n i ; az eredeti s a j t ó h i b á i t , p o n t o z á s á t (kivéve a latin szók előttit) m e g t a r t o t t a m . V á l t o z t a t á s o k a k ö v e t k e z ő k : A latin és a m a g y a r szó közé nyugvó jelet ( — ) t e t t e m ; az f-et á l l a n d ó a n s - n e k sze- d e t t e m , úgyszintén az J - e t s j - n e k és az &-et ef-nek. Az ö, ű = o, ú, de az e b e n levő f e h é r ű r sokszor n e m látszik, s azért ilyen helyzetben ó-, n-1 közlök.
4-18
N O M E N=
C L A T V R A S E V D I -
C T i O N A R i v M
L A T I N O .v n g a r i c u m , per
C L A % I S S I M V M
v i r u n i ' D . F t a / i l i u m F a b r i -
c i u m S f i k ß a u i a -
m u n [ d .
D E B R E C I N I
Excudebat Joannes Czaktor- nyaj, Anno Domini.
I 5 9 0 . * )
*) A czímlap betűit lehetőleg híven adja vissza e lap, elmaradt a czimlapot beíogó kördiszítés.
1 . N O M E N C L A T V R A s e u D i c t i o n a r i u m L a t i n o -
v n g a r i c u m . * )
SVBSTANTIAE S P I R I T V A L E S . Spiritus — Lólki allat
Deus — Isten Deitas — Istenseg
Deus Pater — Atya Isten Deus Filius — Fiu Isten Deus Spiritus Sanctus. — Szent
Lelek Isten Angelus — Angyal Anima — Lelek
Archangel us — Arch angyal Sancta Trinitas Szent háromság Deus tutelaris — Oltalmazó Isten Numen — Isteni akarat
Diabolus, Daemon — Ordóg.
SVBSTANTIAE CORPOREAE ccelestes.
Mund us -— Világ Coelum — Meny
Stella, astrum, sydus — Czillag 2 . Planéta — Budoso czillag Cometa — Vstókós czillag Vrsa maior — Gónczól szekere Arcton, Helice, calisto. — idem Orion — Kasza hvgy
Pleiades — Fias tik
Vergib® — Tauasz ielétó czillag
Lucifer, Venus Jlaynal czillag Hesperus, vesper — Estueli czillag Sol, titan — Nap
Luna, titanis, diana — Hold Via lactea, Galaxia — Ország vta
az eg hen
Compita — llarom vtnak egyben talalasa.
SVBSTANTIAE CORPOREAE simplices.
Ignis — Tűz A ér — Egh Aqua — Viz Terra — Fold,
METEORA I G N I T A : Iris, arcus — Szauaruany Ventus — Szeel
Nix — Ho Grando — Kóessó it. Imber — Zápor essó Nimbus Sebes essó
Psecas — Lengedező, harmatozo essó
Stilla, Gutta — Czóp.
Stillicidium — Czópóges Ros — Harmat Pruina — Zuzmaraz Fons — Kut fú
Parelii vei parelia — Kettős auag harmat nap
Parelius — Vak nap.
*) A sor a l a t t i jegyzetekre megjegyzem, hogy csak a legszüksége- sebbekre t e r j e s z k e d t e m ki. Sokat m e l l ő z t e m ; a NySz.-ban úgyis ki-ki u t á n a nézhet. Nehezebben érthető helyeknél összevetettem a Szójegyzék többi kiadásával is, de n e m valamennyivel, m e r t v a l a m e n n y i nem állt rendelkezésemre.
2*
Paraselinae — Kettős auatj har- mashold
Halo — Hold vduar.
Pluit — Esső es Ningit — Ho es Grandinat — Kóessö es Nubes — Kód*) Nebulae — Fólyhók*) Caligo — Homály Vapor — Paara
Terrae motus — Főid indidas Flumen, Fluuius - Folio viz Mare, Pelagus — Tenger Glacies — legh
Gelu — Fagy Gelascere — Fagyni Frigus — Hideg
4. Bigor est frigiditás vehemens,
— Hidek
Stiria — legh czap Psecades — Czópógesek
CORPORA T E R R E S T R I A fossilia.
Marmor Maruany kő Petra — Kőszikla Bupes — Kő szal Silex — Tűzkő Saxum — Kemeny kő Lapis — Kő
Cos — Fen kő, kasza kő Pumex — Taytek kő Tophus — Likadozot kő**) Promontorium - - Tenger partyan
való kú hegy
I.ater — 'Tégla.
Lateres cocti - Egetet teglak Tegula — Haz heiazni vaíoczerep Calx, caementum — Mesz.
Crystallum — C'ristaly Vitrum — Vueg Sal — So
Nitrum — Saletrum, Minium — Vőrős agyag Argilla — Feier agyag
5 . Sabulum — Homok Arena — Főueny Puluis — Por Creta — Feier főid Limus, caenum — Saar Crusta — Maaz.
M E T A L L O R V M NOMINA.
Metallum —- Erez Aurum — Arany Argentum — Ezüst
Cuprum oyprium aes — Rez Srannum — Batok, vei feier on Plumbum — Fekete on.
Orichalcum — Velenczei rez Argentum viuum — Kenesó Hydrargyrion - Idem Chalybs — Aczel Ferrum — Vas Sulphur -— Kénkő
Alumen, styptei-ia — Temso Gypsum — Gyantar Aerugo — Rez rosda Scoria ferri - Vas szar Scoria auri, vei, argenti — Ar an-
nak rag ezüstnek sonkolya (». Electrum — Erez, kinek ótőd
resze ezüst
Deaurare — Meg aranyazni Deargentare — Meg ezüstözni Orichalceus — Velenczei rezes Chalybeus — Aczelos
Rubiginosus — Rosdas Aureus — Aranyas Argenteus —- Ezüstös
Vitreus — Vueges rag űueg szinó Electrinus — Erczes.
Pyrites silicis genus est quod in metallis et fluminibus quibusdam inuenitur aeris similitudine, cuius varia sunt genera, cognationem accipientia á metallis quae in se continent. Nam in quo aurum elucet Chrysodis, in quo argentum Argy- rodis, in quo oes Chalcodis hoc est
aerosus dicitur.
*) A két értelmezés az eredetiben is föl van cserélve.
**) Az i n e m látszik.
480
SZIKSZAI FABRICIUS SZÓJEGYZÉKE. Gl
GEMMAEYM NOMINA.
Gemma — Gyöngy anagy draga kó Smaragdus — Smaragd
Sapphirus — Saphir Iaspis — Iaspis Beryllus - Beryllus Adamas — Gemant.
Achates n a s c i t u r in eiusdem nomi- nis fluuio. Topazius g i g n i t u r in eius- dem nominis insula. C h r y s o p a s t u s lapis auro a s p e r s u s Ttáaüo enim
s p a r g o significat
7. Alectorius fit in vetre galli — Kakas kú
Chelidonius que gignit hirundo Feczke kú
LIQVIDORVM NOMINA.
Yin um — Birr
Cereuisia zythum — Sár Pavabia — Boza
Yinacium, lora — Lore, cziger Hydromeli, rnelicratü — Mezsör Mulsa aqua. Idem
Mulsum — Mezesbor Oenomoli Idem Mel — Mez
Oleum — Olay Lac — Tey
Lac coagulatum, cöcretum - Alut tey
Spuma vel flos lactis — Tey fol Serum Sauo
Sanguis - - Veer Sudor — Veritek Spuma — Taytek Saliua — Nyal Pituita — Takony.
L I Q V O R E S CONCRETI.
8 . Saccarum — Nad mez Cera — Viaz
Caseue — Saitt
Caseus parmensis — Paarmasan
H E R B A R I V M (sic!) NOMINA.
A.
Abrotonfi fcemina Cypros Alirotonum mas — Isten faia Absynthium Feier úróm Absynthium Ponticü — Barany
úróm
Artemisia vulgaris — Fekete úróm Artemisia tenuifolia — Sópró fú Acetosa, acidula, oxalis — Sooska Acetosa syluestris, vei minima —
Madar sooska
Atriplex satiuum — Vaiias labda Anethum - Kapor
Apios, filipendula — Földi ma- gyoro
Anemone, pulsatilla — Kúkórcz Asclepias vei hirundinaria —Etetes ellen való fú, aiuigi, Feczke fú Aristolochia longa — Farkas alma Agrimonia, vei Eupatorium
Apro boytorian
Argentilla — Hölgy maal í). Auonis vei ononis — lglicze Asparagus — Nyul arnyek, alii,
sparga, alii, Iste loua farka Alcbacenge, lialicacabö — Pa-
ponya fú.
Acorus Intens. Sarga lilhim Altbea — Feier malua
Asarum — Kapotnyak Apbace — Vad lencze
Aristolochia rotüda — Likas iir Auena — Zab
Aegilops vei auena sterilis — Vad zab
Aparine. liagado fú Amaracus — Maiovana
Auricula muris vei alsine — Eger fúl
Armoracia radix, vei agrestis ra- pbau9, — Torma
Apiastrfl vei melissa — Meli fú.
Ambrosia — Vad sallya Anchusa — Pireto fú Alopecurus — Iioka fark Aizoon — Fúl fú, aíii, teeli zöld Amaranthus — Bársony virág
Alliaria vei scordiö — Foghagma szagú fú
Acanthus vei acantliium — Tő- uisses lapu.
Alba benedicta, gallitrícum — Szent Ianos fúue
1 0 . Arnoglossa, Plätago — Vti fú Angelica — Angelica
Alga — Hinar
Asphodelus — Vad saphrany, auagvad fog hagma
Aconitum — Merges fú Arum - Síd fú
Aron Boriu lab, auag, Iste- szakaUa
Accipitrina — Eb kapor.
Anisum — Oly fú ki embernekio szint ad
Anagallis - - Tik szem.
Anserina — Vad varadicz Adianton magnum — Arua leány
baia
Arraetylis vei cartamus - - Gordon, alii, mohar.
Aquilegia. — tíilizta fú B.
Balsamine — Momortica
Bursa pastoris — Beka tarsoly, vei, Iste taskaia
Blitum — Ostor parei.
Batrachium — Sómór fú
Bryonia vei vitis alba — Földi tök
Baculus pastoris" -Eczet koro Buglossum, vei, Sa — Okór nyelú Betonica —- Seb fú
Basilicon Ocymum - Basalicum Brasica crispa — Fodor lcapozta
11. Brassica capitata — Feies lcapozta
Benalbum — Hályog fú Beta — Czekla
Ballote — Budoso czallyan.
Barba hirci — Bak szakallo fú Brassula — Zab leveló fú Branca vrsina — Medue talp Bunias — Tatorian
Borago — Atraczel fú
Balsamum — Balsamum fú Bulbus agrestis — Vad hagyma Barbula caprse — Keczlce szakai
C.
Candela regia, vei, verbascum — kór fark
Calamintha — Lo mentha, auag, vizimentha
Cannabis - Kender.
Cyanus —• Kek szinyú virág, auagy, buza virág
Consolida regia, alii tlialictron — Szarka lab, auag, sarkätyutaray Chamomilla — Szeek fú
Cartamű, vei, cnecus - - Vad saphrany
Cbelidonia — Czinadonia Carduus benedictus Papa fú Cynoglossum, vei, Sa — Eb nyeluó
fú, auagyatraczel
Coniza tertia — Keseró fú.
112. Csepa capitata •— Verós hagyma
Ciepa ascalonia — Mogyoro hagyma Caepa sectilis — Meteló hagyma Carica — Aszszu fúge
Chaerefolium — Turbolya
Cuscuta, - Hai neueló, auag, arany fanal fú, alii, Bodog uszony haia.
Colnbrina — Kegyo fú
Cösolida maior, Solidago, — Fekete nadaly fú
Centü morbia, numularia, — Penz- leueló fű
Cynosbatos seu caminus rubus, Galagonia
Centaurea — ver allato fú, alij föld merge
Cucurbita Indica — Török tök.
Cucumis — Vgorka Conuoluulus — Folyo f ú
Carduus Bogacz koro, auagy, szamar tóuis
Calendula, clialta — Sarga virág, alii, túz virág
480
SZIKSZAI F A B R I C I U S SZÓJEGYZÉKE. Gl
E s t enim n a t u r a adeó calida et sicca, vt in medicina in trinsecus r a r o
v s u r p e t u r : T r a g u s
Carduus Maries — Bodog aszony tenyere
Chameecissus — Fóldi borostyán Cham se dry s — Czerfa leueló fú,
alii fást fú
Cichorea — Katang.
Cicuta — Bárók
l í í . Crassula — Bab leueló f ú Cyminum — Olasz kómeny Corinndrum — Sobrag bors f u Cythisus — Zanotli
Coronopus — Variu lab Colocasia — Boros kómeny Cruciata - Kórósztóss fú Cuminum satitium Kerti kómeny C ha mm daphne — Fóldi borostyán Chamsecissos — idem
Chamcecyparissus — Czipros Chamsepitys — Kalincza
Cödrilla, vei, cichorea lutea — Sarga viragu katang
Cotula foetida, vei, partheniü, Eb kapor
Capparis — Kaporna Cardamon — Heti torma Caput monachi Baratli fú Cypirus — Kótózó fú
Cyperon genus palustris herbse.
Capillus veneris — Arua leány haia
Chironia —- Fóldi tők Crocus — Sáfrány
Cynorhodon — Czipke rosa Carapotia — Saar fú
Cartamus — Erdei zanot, alii, tot Saphrany
1 4 . Cartamus syluestis, vei, attrac- tilis Gordon, mohar Centum capita, et ononis — S z a m a r
tóuis
Cauta. — ókór fark
Centumnodia Porcz fú, auagy, vtiporczin
Cicer Bagoly borso
Cicer anetinum, vei, Phasiolus, Tragi Fara folyo borso Cissarum, Laurus — Borostian
Carduus fullonum, vei, dipsacus
— Hea kut, alii, bogacz koro Cyclaminus — Dizno kenyer, alii,
fóldi kenyer
Coronopus — Variu lab Crassula — Bab leueló fú.
D.
Dictamnus, alysma vei calceolus Mari® — Ezerio fú
Dipsacus, carduusfullonű — Bo- gacz koro, alii, heakut
Dolatrum — Ebszóló
Daucu8 — Vad petreselyem, ko- czord
Daucema, amos — Varadicz koro Diopteris nascitur in veterum quer-
cuum musco vulgo dicitur — Szet Ianos kenyere
Dracunculus — Kigyotrangh 1 íí. Dracunculus maior — Anya fú Dulce amarum Te mondád fú Digitalis, — Vii fú, vei, gyúzó fú.
E.
Esula — Eb tey
Equapium, epane — Vizi lencze Ebulus — Fóldi bodza
Eryngium Maczka tóuis Elleborus, veratrum — Hunyor AEndiuia, Intiba — rDizno kék Enula campana Orueny fú Elelisphacus -— Sallya
Eupatorium, Tragus dicit vulgo vocari agrimoniam — Apro boi- torian
Euphrasia, — Len virago fú, auag szem gyogito
Elaphoboscos — Szaruas eltetó fú Epitimus — Isten szakalla Eruca — Ilepczin
Erythrodanum, vei, rúbia, - Vóró- sitó fú
Equisetfl, Hippuris Kanna moso fú
Elatine — Len foito puzpang Eruum — Mohar kóles Echium — Kőz ókór nyelú.
F.
Foeniculum Kömény I G . Foenum — Szena Fumaria — Földi fást Fragaria -— eper illato fú Fragum — Eper
Festuca — Vad zab
Floccus — Az virágból not polyh Fenum desectum — Kaszait szena.
Fabaria Körner fú
Fjämula apostematica Merigy neuó fű
Flomus, vei, enula Orueny gyökér
Filix maior Mezei paprad Filix vulgaris seu syluestris,
Erdey paprad
Foenum grsecum. — Keczke szarun tú
Faba. — Bab
Fraxinula sen fraxinago. —Szaruas fú
Flos tinctorius — Festő fú, vag, virág
Fumus terrae — Föld epeie Frumentum turcieű — Török buza
G.
Gálion, gallion Sz. Ianos viraga Gingidium Turbolya Gramen — Pasit
Galeopsis, Nepita — Maezkamez Genista, genistella—Iglicze,auagy,
szamar tőuisk
Gladiolus — Kek lilium
4 7. Gratiola — Saar ellen való fú Geranium vei geranion - - Daru
orrú fú
Glyeeriza. Édes gyökér Gallitricum — Kakas taréi Grana solis, miliü solis — Madar
köles
Garyophyllum Indicum mains, - Sarga rosa
Garyopkyllű min9 — Barson virág Garyophyllum — Szók fú Garyophyllata — Sz. Benedek fúue Gith, nigella — Lonkoly*) Gluma, — Az mag az minemő
kalazban all
Gnaphalion — Vizi saasa fú rloxáncxpoo**) Dulcis amara,
The mondád fú
Gentiana — Szent Lazlo fúue, vag, sz. Ilona fúue
Gratia Dei seu Repertiann, - - Isten haragia
Gramen cyperiodes — Saas Gramen officinarfl — Perie Gramen vulgare — Pasit
H.
Hyacinthus — Kigyo hagyma IIolus — Parey,
Heleuium — Orueny gyökér Helxine — Bolha fú.
Iiydropiper — Bolha úző fú vag keserö fú
Heliochrysos — Sarga gyopár 'IS. Hyssopus — Isop
Hierobotane vei verbena Sza- pora fú
Hemerocales -— Labmoso fú Hipposelinfl, petroseliuum, equa-
pium — Petreseliem
Heliotropium, solsequium — Napra nezó fú, auag katang Hyoscyamus — Belend fú Hypericum — Czengó fú Halicacabus — Paponya fú Helleborus albus — Feier hunyor Holleborine Matthioli — Sarga
kókórczin
Hieraeiujn latií'oliü — Boriu fúl Hepatica — May gyogito fú Hirundinaria — Feczke fú Hi pice est herba, quae famen et
sitim sedat.
Hippnris — Taal moso fú
*) Sajtóhiba Konkoly h.
**•) A görög szó yXoximxpov.
480
SZIKSZAI FABRICIUS SZÓJEGYZÉKE. Gl
Hippuris minor — Isten nyla Hermodactylus — Iieti saphrany Hastula regia alias asphodelus, —
I'ad saphrany, vad hagyma.
Hedera terrestris Földi borostyán Hedera — Fai borostyán Hordeum Árpa
I.
Iris domestica — Kel; lilium II). Iuncus, Intiba — Saas Intibus — Katáng koro , Intibus maculosa — Ökör fúl Iringi -— Maczka töuis Ibiscus — Tengeri malva Iris aquatica, vei, Pseudoacorus,
— Sarga liliű
Inula alias enula — Oruen gyoker.
Iboris — Themondad fú, vaj torma idem quod nastuicium.
L.
Lappa — Lapu
Lappa minor Töuisses vagy apro la/m
Lens palustris — Beka lencze.
Lauendula maior — Spicanard Lauédula minore folio — Leven-
dula
Leucoion luteü. — Sarga viola Leuisticum vulgare •— Leuesticum Lychnis syluestris — Vadszekfú L i n u m Len
Lagopus Nyullab Laureoln, Nysia — Borostyán Linaria — Len leuelö fű, vagy,
vad len
Lolium, zizania, nigella Konkoly.
Lauer. — Vizi tök
Ligusticum — Leuesticum Lauendula — Leuendula Ül). Labrusca Vad szóló Lotus syluestris — Király koronaia Lilium candidum Feier liliom Lilium conuallium -Gyöngy virág Lilium croceum — Sarga lilium Lenticula palustris Beka lencze Liquiritia — Keserű mago fú
Lybanotis — Tómienszago fú Lapatium acutum — Lo sóska,
rag, madar sóska
Lupinus, smilax syluestris — Ke- serű bab.
Ligustrü. — Madar hur.
Lapathum, Rumex — Lórum Lupulus — Komlo
Labrum veneris — Bogacz koro Lucea Három szinó virág Lingua canis — Atraczel Lactuca — Salyata
Lactuca crispa — Fodor salyata Laurus Alexandrina — Baij fú Lagopus, lactuca leporinn, — Czor-
baka
Lactuca erratica, sonchites, Hie- raciö, — pimpo.
Lepidium, seu piperitis,—Saasa fú.
Lupularia —. Len leuelö fú Lolium — Vszóges konkoly Lappa maior — Szeles lapu Lappa minor seu (Xanthift, —Boy-
torian
2 1 . Lathyris - Nagyol eb tey
M
Marrubium album — Feier pe- szercze
Marrubium nigrü — Fekete pe- szercze
Marrubifl aquaticü— Vizi peszercze Maina pumilla vei vulgaris, —
Pap sailya
Malua borteDsis — Malua rosa Mandragora — Nadragidya Melilotus — Saarkerep
Milium Indicfi, Asiaticum, — Tö- rök buza
Myrrhis: idis — Mihalka monya Millefolium, eaudamurus, Eger
fark
Mentha crispa — Fodormenta Menthastrum — Vizimenta Melampyrus — Fekete buza Mentha Mario alias graeca, —
Bodog aszonmentaia Maratrum — Kömény.
Malua Romana — Basa rosa
