A világ 1938. évi kaucsuktermelése

A világ 1938. évi kaucsuktermelése.

La production mondiale du caoutehoue en 1938.

Résumé. Le caoutchouc, on le suit, est une des matieres premiéres les plus importantes pour ll'industrie et la fabrication de matériel de guerre.

Avant 1900, on nlavait gue du caoutcliouc tire', surtout au Brésil, de gommiers sauvages. Depuis, les Anglais ont fait, dans la partie tropicale de llAsíe, des plantations de gommiers, gui ont donné en 1910 8'2 mille tonnes de caoutchouc brut, soit 9'1% du caoutehouc fourni dans la méme année par les gommiers sauvages, pour lesguels la pro—

duction a atteint ulors son maximum. A cause de l'extension de la culture du gommier, Ie Brésil a perdu en dir, ans pour la production du caoutchouc sa prépondérance. En 1920, celle des gommiers sauvages ne faisait gue 11'7% de la production totale de caoutchouc; et en 1932, elle a atteint son minimum (77 mille tonnes, soit 0'1%). Cette régression tenait á Pe'puisement des foréts uierges rbrésiliennes et a une grande baisse du caoutchouc, tlaguelle a date de 1910 a 1932. Pendant les 22 années de cette période de 1910—32, le pris: du acaoutchouc a diminué, de 2.800 marks en 1910, d 32 marks par (1. Il est tombé entre 1920 et 1932 de 9279, baissant par rapport a 1910, dlenviron 99%, et accusant, méme par rapport á la plus mauvaise période de la crise économiaue mondiale, une régression de 91'7%.

Dés 1938, les plantations de I'Asie éguatoriale e'taien—t de 3'5 millions d'hectares, dont 1.328 mille ha. en Malaísie britannigue et 1.292 mille ha. dans les Indes néerlanduises. ll y a des plantations moins

importantes dans l'ile de Ceylon (245 mille ha.),

dans lilndpchine frangaise (127'3 mille ha.) et au Siam (125'5 mille ha.), Ces tout derniers temps, PAsie produisait du caoutchouc brut sur 3361 mille hectares. —— En ce gui concerne llAfrigue, on y essaye seulement de produire du caoutchouc, sur une surface de moins de 32 mille ha. Il en est de

méme des plantations de l'Océunie (iles de Samoa,

pays des Papoues, Nouvelle-Guine'e), lesguelles ne représentent gue 5 mille ha.

La région propice () la production de caout—

chouc brut est celle gut, comprenant l'Eguateur, est entre le 168 degré de latitude nord et le méme degré de latitude sud.

A présent, on produit du caoutchouc brut dans 11 pays et colonies, dont les plus importants sont en Asie. En 1938, la Malaisie britannigue en produi—

sait 365 mille tonnes, soit 387 de la production du vmonde entier. Venuient ensuite, á cet égard, les lndes Néerlandaises (324 mille tonnes, soit 34'470

de la production mondiale). Ainsi donc, la Malaisie britannigue et les Indes Néerlandaises fournissaient plus de 73% des caoutchoucs produits au monde entier. Ltlna'ochine francaíse occupait sous ce rap—

port la troisiéme place (6'2%). Le Siam produit presgue autant de _caoutchouc brut gue llile de Ceylon (5'470 et 5'5% de la production mondiale).

Ils sont suivis du Sarawak (2%), de l'Empire de I*Inde (1'4%), du Bornéo septentrional (1'3%) et de la Birmanie (1'2%). —— En 1938, Ia production de [*Asie, dépassant 908 mille tonnes, représentait 96'2% de la production mondiale. La proportion correspondante étuit de 2'2% pour [*Amérigue du Sud (dont 2% pour le Brésil), 1'2% pour l'A/rigue, 0'3% pour l'Amérigue centralej 0'1% seulement

pour POcéanie.

Parmi les Etats producteurs de caotchouc brut, l'Empire britannigue occupe, gráceáses plantations d'Asie et d,.Afrigue, le premier rang, avec 480 mille tonnes (50'7%). Les Pays-Bus sont a cet égard au dcuxiéme rang: les Indes Ne'erlandaises produi—

saient, ces derniers temps, 325 mille tonnes de caoutchouc brut (34'4%). Viennent ensuite la France, avec ses pays indigués plus haat (6'5%), et le Siam (5'4%). Les autres Etats fournissent ensemble a peinc un plus de 3% de la production mondiale.

La production de caoutchouc progressait avec Faugmentatíon des besoins, gui grandissaient vite.

Elle représentait 823 mille tonnes en 1929, oü la premiere bonne conjoncture industrielle dlaprés- guerre a atteint son maximum. Et elle dépassuit plus de 1.220 mille tonnes en 1937, á la fin de la prospe'rite' industrielle suivante, montant de 48'5%

par rapport () 1929 et de 36'8% par rapport a 1936.

Én 1938, aui était moins favorable pour Pindustrie, la production du caoutchouc (: diminué de 22'7%, mais elle a monté pendant l'anne'e (llaprés á plus de 1 million de kilos H— 12'0%).

Parmi les Etats importateurs de caoutchouc, les Etats-Unis occupent,d*apres les derniers chi/tres, la premiere place, avec 412 mille tonnes (43'6%).

Én 1938, PAllemagne importait 104 mille tonnes de caoutclxouc (11'0%). La Grande-Bretagne niem—

ployait gu'une petite partie du caoutchouc produit dans llEmpire brítannigue, leguel représentait 50'7%

de la production mondiale; de sorte gue pour I'uti- lisation du caoutchouc, su part ne représentait gue 10'4%. Venaient ensuite, le Japan (6'4%), la France (6'3%) et l'U. R. S. S. (bien moins de 5%).

!

]. szám -— 22 — 1942

! Il faut encore tenir compte de la fabrication du caoutchouc régénéré et du caoutchouc synihéti-

one; gui ont eu ces derniéres années un róle si

grand pour I'approvisionnement en caoutchouc.

Gest pendant les derniéres décades au'on stest rendu compte gue la composition chimigue du caoutchouc était analogue d celle de la benzine. On

s'est' mis alors d faire, de chaux et de charbon, du caoutchouc synthétigue, dont les propriétés sont pareilles á celles du vrai caoatchouc. Et le caout- chouc synthétigue, vulcanisé et durci, comme le caoutchouc brut, est deuenu propre á étre utilisé par l'indastrie. Les efforts fails, par certains pays, pour réduire antant gue possible I'importation, et la guerre actuelle; ont donné un grand élan () la production des caoutchoucs artificiels et régénérés.

A présent, la Russie, le lapon et les Etats-Unis fabriyuent dlénormes guantilés de caoutchouc arti- ficiel.

Comme on tient secret partout les résultats de la fabrication des caoutchoucs synthe'tiaues et re'—

générés, nous rfavons pas d cel égard des ren—

seignements statistigues. Sous ce rapport, d'aprés les estimations, Ia production mondiale représente maintenant %% de la production globale da caoutchouc brut. Elle a donc fort grandi, et elle yrandira avec, d*une part, la généralisation de la fabrication du caoutchouc artifíciel et, fautre part, la diminution des frais de production. Les endroits les plus propices á cette fabrication sont ceux gui ont de riches charbonnages ezploités d ciel ouoert, car c'est Id gue I'extraction du charbon est la moins coüteuse.

Depuis la guerre actuelle, gui peut amener de grands changements pour la possession des matié- res premiéres, le caoatchouc synthétigue est devenu bien important, et beaucoup de pays s'efforcent d'en fabriguer antant gue possible.

*

A mult század közepe táján sikerült a gumit vulkanizálás révén ipari felhaszná—

lásra alkalmassá tenni. Azóta az egyre na- gyobb és nagyobb mértékben kerül feldol—

gozásra s ma már az ipar egyik legfonto- sabb nyersanyaga, a hadseregek motorizá- lásának keresztülvitele óta pedig nélkülöz—

hetetlen háborús nyersanyag is. A gumi alapanyaga a kaucsukfa nedve, a later, me- lyet a kaucsukfák csapolása révén nyernek.

A latex gumin kívül gyantát és nagymeny- nyise'gü vizet tartalmaz. A víztartalmától megfosztot latexet azután kén adagolásával teszik feldolgozásra alkalmassá. A kéntarta- lom a gumi rugalmasságát nagymértékben befolyásolja.

Eleinte a termelés Brazilia őserdőiben;

található, vadon tenyésző gumifák kihasz—

nálására szorítkozott; 1850—től kezdve vállt rendszeressé és 1910-ig állandóan emelke—

dett, amikor is a vadkaucsuk termelése több mint 82 ezer tonnával érte el tető- pontját. A gumiszükséglet gyorsütemű emelkedése azonban észszerűtlen gaZdál—

kodásra vezetett, ami egyre jobban kimeri—

tette ezeket a va-dgumifa erdőket.

A világ ipari élete 1900—ig teljesen a vad.—

kaucsukra volt utalva. így a gumi Brazilia:

monopóliuma volt, amelyet később az angol leleményesség tört meg. Az angolok ugyanis. _ hamar felismerték ennek a fontos nyers—

anyagnak a jelentőségét és jövőjét és csak—

nem két évtizeddel a századforduló előtt már sikerült nekik nagyobb mennyiségű gumifacsemetét kivinni Brazíliából, amely pedig féltve őrizte ezt az egyik legfontosabb

kincsét. Az angolok Ázsia trópusi övezeté-

ben honosították meg a Hevea Braziliensis nevű gumifát s néhány évtized alatt telje—

sen megtörték Brazilia gumimonopóliumáL A gumi sokirányú felhasználási lehető—

sége és a gumira épült iparágak sohasem remélt fejlődése a szükséglet egyre nagyobb arányú emelkedését vonta maga után. De különösen a motorizáció kialakulása növelte lényegesen a gumifogyasztásl. A megnöve—

kedett szükséglet kielégítésében azután a brazíliai erdők hovatovább kisebb és kisebb—

százalékos arányban vettek részt. Az ültet- vények nyersgumitermele'se az első időben ugyan lassan emelkedett, hiszen csaknem egy évtizedig tartó gondos nevelés után le—

het csak az ültetvények fáit a latezcterme—

le'sbe bevonni és csapolás révén azok gazda—- ságos kihasználását megkezdeni. A. kereslet állandó növekedésének hatása alatt azon—

ban a század első évtizedeiben az ültetvé- nyek kiterjedése és termelése gyorsan emel-*

kedett.

Az angolok merész vállalkozása így tel-- jes sikerrel járt. Ázsiának az egyenlítő kö—

rüli tájain, Kelet—Indiában hatalmas kiterje- désű ültetvények létesültek, melyek már"

1900-ban megmutatták termésüket. Számot—v tevő eredmény azonban csak 1910—ben jelentkezett 8.200 tonnával, mely az akkor"

tetőpontján álló vadkancsuktermelésnek csaknem egy tizedét tette. Az így kialakult 91'9, illetőleg 9'1%-os arány azután év- ről—évre gyorsuló ütemben az űltetve'nyekrőf kikerülő nyersgumi javára tolódott el. A, következő években törnek ugyanis előre a:

1 . szám ^._..23..__ 1942 már megerősödött ázsiai ültetvények termé-

sükkel, úgy, hogy 1914—ben az ültetvények által szolgáltatott gumimennyiség részese-

dése meghaladta a 40%—ot.

Amíg egyfelől a vadkaucsuktermelés ro—

hamos hanyatlásnak indul, másfelől egyre nagyobb arányokban emelkedik az ültetvé—

nyek szolgáltatása. 1920-ban az ültetvények—

ről kikerülő 308 ezer tonnával nem egészen 39 ezer t vadkauesuk állott szemben, ami

az összes termelésnek már csak 11'2%-át

tette. Rövid két évtized alatt tehát Brazilia kiváltságos gumihelyzete teljesen megtört.

A vadkaucsuk termelésének hanyatlása át—

meneti javulásoktól megszakítva 1932-ig tart, s a világválságon keresztül éri el a leg—

mélyebb szintet 7.700 t-val. Ekkor az összes, 720 ezer tonnát kitevő termelésnek már csak

1'O% -át tete.

Természetes, hogy ebben a rohamos ha- nyatlásban a vadgumifaerdők kimerülésén kívül része volt a gumiárak rendkívül Iced—

rvezőtlen alakulásának is. Az összes termelés gyorsütemű emelkedése folytán 1910 óta, átmeneti javulásoktól olykor megszakítva, de feltartóztathatatlanul zuhantak az árak egészen a világgazdasági válság mélypont- jáig. A gumi árának hanyatló irányzata tehát az ültetvényekről kikerülő nagyobb mennyiségű nyersgumitermés megjelenésé- vel veszi kezdetét, illetőleg akkor indul meg, amikor a vadkaucsuk rovására egyre hatal—

masabb arányokban emelkedik az ültetvé- nyek termelése. *

Nincs még egy olyan ipari nyersanyag, melynek termelésében az áresések olyan vál—

ságokat idéz—tek volna elő, mint a gumi. A nyersgumi ára 1910-ben, tehát a vadkan-

csuk termelésével együtt kulminált. Az átla-

gos ár ebben az eszendőben 2.800 márka volt métermázsánkint. 1914-ben, tehát négy

év leforgása alatt az árak 64'4%—os hanyat-

lást szenvedtek. Ettől az évtől fogva már az ültetvényekről kikerülő gumi van állandóan túlsúlyban. Az 1917. évi átmeneti árjavulá- sok után ismét gyorsütemű hanyatlás veszi kezdetét, úgy hogy 1920-ban az árak már

85?9%-kal állottak mélyebben az 1910. évi—

nél. 1922—ben újabb mélypont jön létre, anélkül, hogy ezzel az áresési folyamat be- fejezést nyert volna. Az ár átmeneti javu- lása több mint három évig tart s az 1922.

évi 245 márkáról 1925-ig 650 márkáig emelkedett. A következö esztendők azonban már ismét az árhanyatlások jegyében állot- tak. Az áresés azután csak 1932-ben ért vé-

get, amikor is a nyersgumi ára métermá- zsánkint 32 márka volt. Ezt a hatalmas ára

hanyatlást csak az ültetvényekről kikerülő egyre nagyobb és nagyobb mennyiségű nyersgumitermeléssel lehet magyarázni.

1920-tól 1932-i-g a gumi árában 927),

hanyatlás következett be, 1910-hez képest pedig az árak kereken 99%—0t zuhantak. A világgazdasági válságot követőleg ugyan évről-évre jelentős arányú áremelkedések jöttek létre, az új gazdasági fellendülés tető—

pontjának évében, 1937-ben a gumi átlagos ára métermázsánkint csak 128 márka volt.

A válság mélypontjához ugyan 300%-os

emelkedés mutatkozik, 1910-hez képest

azonban az árak még így is 91'7%—kal ala-

csonyabban állottak. A világgazdasági válsá- got követő általános gazdasági fellendülés és a kedvező áralakulás a vadgumi termelé- sének ismét lendületet adott, úgy hogy az az 1937. évi 7.700 tonnáról 27 ezer tonnára emelkedett. Az 1.223 ezer tonnát kitevő ösz- szes nyersgumi termeléséhez képest azonban

ez egészen jelentéktelen volt (2'2%).

Az ültetvények területének emelkedésére nézve jellemző, hogy 1938—ban már közel 3'5 millió ha kiterjedésű ültetvényen folyt rendszeres gumitermelés.

A leghatalmasabb kiterjedésü gumifa- ültetvények a Maláj államokban és Holland- lndiában vannak. Brit—Malája 1.328 ezer ha szakszerűen kezelt és gazdaságosan kihasz—

nált gumiültetvény felett rendelkezik. Hol—

land—India ültetvényei azzal csaknem azo-

nos kiterjedésüek (1.292 ezer ha). Hozzájuk

hasonló nagyságú gumifaültetvények nin- csenek is. Területre nézve legközelebb esnek a Ceylon szigetén fekvők, ezek azonban csak 245 ezer ha-t tesznek. Francia-Indo—

'ína 1273 ezer ha-ral szerepel, Sziámban pedig a gumiültetvények területe 125'5 ezer ha-t tesz. A többi gyarmatbirtokokon létesí- tett gumiültetvények területe alul van a 100 ezer ha—on s ezek közül csak Sarawak ren- delkezik 923 ezer ha—ral. Észak—Borneó és Brit—India ültetvényei alig haladják meg az 50—50 ezer ha-t. Ázsiában ezidőszerint ösz- szesen 3.361 ezer ha—on folyik nyerskaucsuk—

termelés.

Afrikában szétszórtan igen sok helyen termelnek latexet, részben ültetvényeken, részben vadgumifákról, de csak csekély mértékben és az ültetvények területe sem jelentős. Az összes afrikai kísérletszámba menő ültetvények területe nem éri el a 32 ezer ha—t. A Brit-Kamerunban lévő legna—

1. szám

___24__.

1942

A KAUCSUKTERMELÉS MEGOSZLÁSA

RÉPARTITION DE LA PRODUCTION DU CAOUTCHOUC

A.) lERMELÖHELYEK SZERINT

1938

PAR RÉGIONS PRODUCTRICES

IM- Mmm Mm WM

** - ska.

x § *

X

X* xxxx ;.

W

X "

X _

.

1. Brit-Malája — Malaisie brit. 6. Brazilia —— Bressl 74 Sarawak —— Sarawak B. Brit—Indua _ lnde brit.

9. É.—Bomeo — Boméo st

?. Holland-India —- Indes ne'erland.

3, Francta-lndckína — lndochine (rang.

4. Ceylon —— Ceylan

10, Burma — Birmanie H. Egyéb —— Autres

5. Sziám —— Slam

B,) ÖNÁLLÓ ÁLLAMGK SZEM!"

PAR ETATS lNDÉPENDANlS

1. Brit birodalom — Empire bm. 4. SZlám _ S:am 24 Németalföld — Pays-Bee 5. Braztha —— Brésyl 3. Franctaország —— France 6. Egyéb —— Autres

M. St. 81.194?

gyobb területű afrikai gumiültetvény is kb.

10 ezer ha kiterjedésű. E mellett Francia—

Kamerunban, Belga-Kongóban és Ugandá—

ban történtek kísérletek ültetvényekkel.

(7'3, 6'2, 4'5 ezer ha). Nigeria ültetvényei alig haladják meg a 3 ezer hat a nyasa—

földiek pedig egészen jelentéktelenek.

Ugyancsak kísérletszámba menő ültet—

vények vannak ()ceániában, a Szamoa—szi—

geteken, Pápuában és Új-Guineában. Ezek

területe szintén nem jelentős, együttesen sem érik el a 6 ezer ha—t.

Közép— és Dél—Amerikában a mai napig sem történtek még kísérletek arra nézve.

hogy a kimerülőben lévő vadgumil'aerdőket gondosan ápolt ültetvényekkel pótolják és ezzel a termelés súlypontját ismét ezekre a területekre, főleg pedig Dél—Amerikára te—

gyék át, vagy, hogy e réven legalább a ter—

melésben kedvezőbb részesedést érjenek el.

Csak a brit fennhatóság alatt álló Közép- Amerikához tartozó Trinidad és Tobago szigeteken történt kezdeményező lépés gumi- ültetvények létesítésére, ezek területe azon—

ban nem számottevő.

— R. Hl de 8.194?

A kaucsuktermelés tulajdonképpen csak az Egyenlítő vidékén űzltető sikerrel. így a termelőhelyek száma meglehetősen korlá—

tozott. A gumifák csak a trópusi éghajlaton, az Egyenlítőtől északra és délre Ulm—10 fok—

nyi szélességben nevelhetők sikerrel. Az

egyenlítőtől távolabb fekvő, a 10——16O között

elterülő övezetekben azonban már kevésbbé gazdaságos és eredményes a termelés. A 11 ország, vagy gyarmatbirtok közül az Ázsiá—

ban fekvők jönnek elsősorban tekintetbe.

Ezek közül csak kettő emelkedik ki, amint azt a területi adatok is mutatják. Brit—

Malája gumiültetvényei 1938—ban 365 ezer tonna nyersgumit szolgáltattak, ami a világ—

termelés 38'7%-át tette. Holland-India 325

ezer tonnával (34476) állott a második he—

lyen. Eeyüttes termelésük kereken 690 ezer tonnát tett, ami a világtermelés 73'1%—a.

Malakka-í'élsziget és a holland kezeken lévő keletindiai szigetek a jelenlegi világ—

háború kiterjeszkedése folytán részben vagy egészben hadizónába kerültek. Az ázsiai gumit—ermelő területek közül rangsorban Francia—Indo—Kína következik, melynek ter—

1. szam

1. A világ kaucsuktermelő helyei és azok 1938.

évi termelése.') — Régions productrices de caout- ohouc du monde entier et leur production en 1938.*)

§ !: . [ség

mas ásás;

Megnevezés Égi—ÉS §? §§§

Désígnalíon des régions ÉÉ es Ég: 3.3

§ 53433 $$$ e § e."** " 4" '—

Ázsia: — Asie :

Brithlndia — Inde britarm. 14.091 14 Brit-Malája— Malaisie britami. . 365404 38?

Brunei (brit) ——— Bromie'i' (brit,) . 1.285 01 Burma (brit) % Birmanie brit.) 10.609 12 Ceylon (brit) —— Ceylon (brit). 51.992) 55 , Eszak-Borneo (brit) —— Bor-néo '

;! septentr. (brit) . . . . . . . 12.086 13 Francia—Indo-Kina —— [mive/ime

frang. . . . . . . . . . . . 57.910 6'2 Fülöp-szigetek (U. S. A.) — Iles

Philippines (U. R.A.) . . . . 8176 01 Holland—India —— Indcs N'erland. 324674 34'4 Sarawak (brit) — Sarawak (brit) 18.277 19

Sziám —— Síam . . 51.046 5'4

Dél-Amerika: — Amériguc (itt Sud :

Bolivia —— Boiivie . l)913 01

; Brazilia — Brésii. . . . l)18.000 2'0

; Emiador —— Eouateur . . 51.412 0'1

** Kolumbia —— Colombia 1)200 00

Afrika: — Afrigue :

' Aranyparmbrity— Cöted'OMbrit.) l)542 0'0

§; Angola (port,) ——- Angola (port,) ')52 00 Belga—Kongó —— Congo belge . . 3)1.085 0'1 Brit—Kamerun —— ('ameroun brit. 754 01 Francia-Egyenlítő: Afrika — Afri-

. gue éguat. francaisc. . . . . 1)1.010 01 Francia—Kamerun -— Oameroun

d franc. . . . . . . . . . . . 1.441 01 Francia—Nyugat—Afrika —— A frigue

, accident. frangaise ... 2)653 01 a Francia-Togo — Togo hang.. x)8 0-0 Libéria —— Libéria . . . . . . 2.976 03 . Madagaszkár (fr.) —— Madagascar

(fr.) ... . 1)3 00

f Nigeria (br-it.) — Nigéria (brit) 2.431 03 ' Nyasaföld(brit)Nyassaland(brit.) 71 00

Sierra-Leone (brit ) _ Sierra-Leo—

ne(brit.) . . ... 2 00

§' Tanganyika (brit) —— Tanganyika

* (brit) ... 11 00

,, Uganda (brit) — Ougrmda (brit) 671 0—1

? Közép-Amerika: — Amérigue Centrale :

Mexikó —— Mexigue ... 1)2.77 5 03 Trinidad és Tobago (brit) —— Tri-

nidad et Tobago (brit) . . . 72 00

Óceánia: —— Oce'omie :

' Nyugat-Szamoa (brit) —— Samoa

f accident. (brit) ... 50 00

§ Papua (brit) —— Papouasie (brit) 1.263 01

; Uj-Guinea (brit) — Nouv.-Guinée

i (brit,) ... —6 00

Összesen — Total 941591) zooo

*) Annnaíre International de Statistioue Agricole 1939—1940.

— Institut International d'Agriculture. Roma, 1940.

1) Vadon tenyésző (rumifák termelése. —— Production d:

gominíers sam/ages. —— § Ebből 633 t vadgumifa termelése. ——

Dont 633 tonnes produítes por des gommiers sauvages. —-— 3) Ebből 71 t vadgumifa termelése. _ Dont 71 loni/tes produiles par des _.gommiers saovages.

_25— ₁₉₄₂

melése nem éri el az 58 ezer tonnát, ami csak 6'2%-os részesedésnek felel meg. Cey—

lon szigete e's Sziám csaknem azonos arány-

ban vesznek részt a termelésben (5'5, 5'4%).

A borneói brit birtok, Sarawalc a termelés-

nek nem egészen 2%-át szolgáltatja, Brit- Indía pedig csak [%%—nak megfelelő nyers—

gumit produkál. Észak-Borneó és Burma részesedése 1'3. illetve 1'2%. Ázsia egés:

yumitermele'se 1938—ban 908 ezer tonna fe—

lett mozgott, ami (1 világtermelésnek 96'2

%-át tette.

A többi világrészek szerepe a termelés- ben így egészen jelentéktelen. A fennmaradó 3'8%-ból 2'2% Dél-Amerikára esik. A ki—

merült braziliai gumifaerdők erőszakolt ter-

melése révén Brazilia 2%-nak megfelelő

nyersgumit állít elő. Eguador 1.412, Bolivia

pedig 913 tonnát termel (0'1—0'1%). Eze-

ket a mennyiségeket mind vadon tenyésző kaucsukfák szolgáltatják.

Afrika részesedése a világtermelésben mindössze csak 1'20/0. Itt azonban a ter—

melőhelyek nagy szóródást mutatnak. A kü- lönféle fajtájú, vadon tenyésző gumifák ki- használása mellett az angol és francia gyar- matokon az ültetvények létesítése is kezde- tét vette, amelyek azonban ma még nem nagy arányúak. Az afrikai termelés legnagyobb ré- szét mégis az ültetvények szolgáltatják. Leg- nagyobb mennyiséggel, közel 3 ezer tonná—

val Líbéria áll az első helyen. Nigéria ter—

melése 2.431 tonna, azután Francia-Kame—

run következik 1.441 tonnával. Ezek a mennyiségek ültetvényekről kerülnek ki.

Francia—Egyenlitői-Afrilca 1.010 tonnás ered—

ményét ellenben vadgumit'ák szolgáltatják.

úgyszintén Aranyparl 542 tonnás termelé—

sét is.

Közép—Amerikában ezidőszerint csak Mexikóban folyik 0'3%—nak megfelelő ter—

melés, amelyet szintén vadgumifák rend- szertelen kihasználása révén nyernek. A Trinidad és Tobago kísérleti jelegű ültetvé—

nyeiről kikerülő 72 tonnás mennyiség el—

enyészően csekély. ()ceániában ugyancsak angol birtokokon történtek kísérletek gumi- iiltetvényekkel, ezek teljesítőképessége szin- tén jelentéktelen. Csak Pápua mutathat fel O'l% körül ingadozó termelést.

Ha már most a gumitermelő államok rangsorát tesszük vizsgálat tárgyává, meg—

állapítható, hogy az afrikai, főleg pedig az ázsiai gyarmatbirtokaí révén kereken 480 ezer tonnás termeléssel a Brit birodalom áll az első helyen. A kaucsuktermelésn'ek így Nagy-Britannia a legfőbb irányítója, hiszen

1. szám

AZ 1938. ÉVI KAUBSUKTERMELÉS MEGOSZLÁSA vulantszex szam

REPARTlTlON, PAR PARTIES DU MONDE, DE LA PRODUCTlON DU BAOUTCHOUC EN 1938

Ázsia Dél-amerika Afrika

Asia Amedaue du Sud Nnnna

Óceánia

Oceanic Közép-Amerika

Amériguo central;

H.SLSIJ942

R.Ilide SUM?

az értékesítésre kerülő nyersguminak több mint fele (50'7%) felett rendelkezik. Az angol világbirodalomnak eddig a termelés—

ben Holland—India volt az egyetlen komoly versenytársa. Az árpolitika révén azonban mindig sikerült biztosítani monopóliumos helyzetét. Németalföld hollandindiai birto—

kain közel 325 ezer tonna kaucsukot állít

elő, ami 34'4%—os részesedést jelent. Amíg

azonban a termelésben a Brit birodalom és Holland—India vezetnek, addig hatalmasan fejlett autó— és elektromosipara révén az

Egvesült Államok a gumi legnagyobb

felhasználója, mely termeléssel alig foglal—

kozik. Az Egyesült Államoknak az a törek-

vése, hogy nyersgumi tekintetében függetle- nítse magát, mindezideig nem járt sikerrel, mert sem a libériai, sem a fülöpszigeti kí- sérletek nem hozták meg a kívánt ered—

ményt. A Fülöp—szigeteken létesített ültetvé—

nyek 1938. évi termelése mindössze csak

816 tonna volt (0170). Ezek az eddig elért

csekély eredmények is kockán forognak je- lenleg, az új világháborúnak a csendes—

óceáni szigetvilágra való ki—terjeszkede'se folytán.

Az Egyesült Államokon kívül természe—

tesen függő helyzetben vannak az európai országok is Franciaország kivételével, mely birtokai, elsősorban Francia-lndo—Kína ré-

__326 __

1942

2. A kaucsuktermelé's megoszlása a vílágrészek között.

Production du caoutchouc, suivant les partta? du mónde.

' ' , A viiágrészek—

Világrészek Meklyáieg ' "fal—ág:; Igour—

. * ' . e e

Partzes du monde %?Éíí'ííűf? okán,;5175?

Ázsia _ Asie. . . . 908190 96'2 ,

Dél-Amerika —— Amé-

rigue du Sud . . . 20 525 222 ; Afrika. — Afm'gue . . 11.710 1'2 ; Közép—Amerika —Ame" !

rigue Centrale . . . 2.847 01?

oeánia —— Oce'am'e 1.819 ! 0'1

Összesen—Total 9445911), Joe-o E

1) Ebből 25.730 tonnát vadontenyészö gummifák szolgáltattak, —— Dont 25.730 tonnes produites par des gommzers sauvages.

vén fedezni tudta szükségletét. Francia- ország 1938. évi összes termelése 61 ezer tonna felett volt, ami 6'5%-os részesedést jelentett. A háború folytán bekövetkezett új helyzet Franciaország számára is csaknem teljes izoláltságot hozott létre ennek a fontos nyersanyagnak az anyaországban történő felhasználását illetően. Időközben ugyan- csak háborús zónába jutott a nyersgumi—

termelő országok között negyedik helyen álló Szíám is, amely ültetvényeiről 51 ezer tonnát meghaladó (5'4%) nyersgumit nyer.

A gyenge Ötödik helyen álló Brazilia, mint

már említettük, csak 2'0%—nak megfelelő

mennyiséggel szerepel. Brazília mögött Libéria és Mexikó következnek, de csak (Y:-5,

0'3%—os részesedéssel. A többi hat helyezett termelése 0*0—0'1% között mozog. Csak az az afrikai belga birtokok termelése (1.085 tonna) haladja meg valamivel az 1%—ot.

Ami a kaucsuktermelés irányzatát illeti, meg kell jegyeznünk, hogy az a gumi ár- alakulásával teljesen ellentétes. Az alábbi összeállítás húsz évre visszatekintően tün—

teti fel a termelési adatokat a százalékos változásokkal együtt.

, Menny? Változás 4 Mennyiség Változás

Él eígft i 0/0 Év ezert :15 DM

1920 347 —-— 1930 889 %— 21

1921 298 — 13'9 1931 813 —— 31

1922 399 4— 349 1932 720 — 114

1928 374 —— 6-3 1983 867 4— 204

1924 406 —l— 89 1934 1.055 4,— 217 1925 508 _l— 250 1935 869 —— 1715

1926 643 4— 266 1936 894 4— 29

1927 623 —— 31 1937 14223 4— 368

1924 667 —l— 71 1938 945 —— 227

1929

1. szám

3. Az 1938. évi kaucsuktermelés megoszlása.

Répartition de la production du caoutchouc en 1938.

vletnnyiség .: vilálg-

onna erme es

M e gn e v e z é s guantité "k'-ában Désignation des régions Pfoduííe, Par rapport

m a la product.

tonnes mondialemo

% Brit birtokok —— britanni-

§ gues ... 479317 50?

§ Holland birtokok —— hol—

§; landaisr s ... 3241574 34'4

§ Francia birtokok —— fran-

ni eaises ... 61.025 6-5

Sziám — Siam ... 51.046 54

Brazilia — Brésil ... 18 000 20 Libéria — Libéria ... 2.976 03

Mexikó -— Mexigue 2.775 03

Eguador —— Eguateur 1.412 01 Belga birtok — Possession

belge ... 1.085 0 ]

Bolivia — Bolivia ... 913 01

USA birtokok —— Possessions

des Etats—Unis ... 816 01

Kolumbia — Colombie . . . 200 00 Spanyol birtok —— Posscssion

espagnole ... 52 00

Osszesen —— Total 914591 1000

Mi sem bizonyít ja tehát jobban a szükség—

let gyorsiramú emelkedését mint éppen az, hogy 1929—ben, az ipari konjunktúra tető-

pontján 823 ezer t volt a termelés, 1937—ben,

a következő konjunkturális fellendülés vé—

gén pedig 1.223 ezer t. A két konjunktúra- tetőpont között tehát az 1937. évi termelés javára 48'6%—os emelkedés jött létre. 1936—

ról 1937-re, tehát egy év leforgása alatt

a termelés 36'8%—kal szökött magasabbra.

Az 1937. évben befejeződött gazdasági fellendülést 1938-ban az egész világon ha—

nyatlás váltotta fel, ami elég jelentős méref teket öltött. Egy év leforgása alatt a gumi-

termelés 22'7%-ka1 945 tonnára esett visz-

sza. Ez a hanyatlás azonban csak átmeneti jellegűnek bizonyult. Az időközben megin- dult háborús készülődés a gumitermelésben is erősen éreztette hatását. Mindenütt meg- indult a hadseregek motorizálása, amelyet igen gyors tempóban hajtottak végre. 1939- ben a nyersgumi termelése már ismét 1.058

ezer t volt H—12-o%). A következő háborús

évek statisztikai megfigyelését és részlete- sebb vizsgálatát jelenleg még számos körül—

mény nehezíti. az azonban bizonyosra ve—

hető, hogy tovább emelkedett a termelés. A gumiellátás körüli zavarokat a jelentősen megnövekedett szükséglet mellett fokozta az a körülmény is, hogy a gazdasági kapcsola—

tok időközben az európai országok számára teljesen megszakadtak és így az importlehe—

._27_ 1942

tőségek megszűntek. A világháborúnak 1941 végén a gumitermelés helyeire való kiter—

jeszkedése folytán azonban rövidesen azok az államok is leküzdhetetlen nehézségek elé kerülhetnek, amelyek pedig eddig bősége—

sen el voltak látva ezzel a nyersanyaggal és a gumi legnagyobb fogyasztói közé számí—

tottak.

Ha az 1938. évi nyersgumi-termelés fel- használását nézzük, azt látjuk, hogy a fon—

tosabb államok a következő százalékos arányban részesedtek a behozatalból:

, Meny- Aterme-

Megnevezes nyiség lés

ezer t "lo-ában:

Eszakamerikai Egyesült Államok. . . 412 43 6-

Németország ... 104 110

Nagy Britannia ... 98 104

Japán ... — . . . . 60 6-4

Franciaország ... 58 6'3

Szovjet-Unió ... . . 44 4"?

Olaszország ... — ... 81 8 3 Egyéb országok ... 138 14'3 Osszesen . .

A gumi annyira Összeforrt az idők folya—

mán az iparral, hogy annak mai fejlettsége mellett az emberi gazdálkodás gumi nélkül igen nehezen volna elképzelhető. Különösen az Egyesült Államokban rendkívül nagy a gumifogyasztás, hiszen a termelés közel 44

%-a az Egyesült Államokban kerül feldol—

gozásra. A nyersgumit importáló államok sorában második helyen, 11%-kal Német—

ország áll, mig a harmadik helyet Nagy-

Britannia, mely a termelés 5()'7%—a felett

ciaország csaknem azonos 6'4, 6'3%—os

aránnyal vesznek részt a gumiimportban. A Szovjet-Unió 4'7%-nak megfelelő nyers—

gumit importált az 1938. esztendőben,.

Olaszország bevitele pedig 3'30/0-ra rúgott.

Az autóiparon kívül a guminak az elek—

tromos-ja kémiai és a ruházati iparban is nagy felhasználási lehetősége van. Kétségte- len tehát, hogy a gumi nagy jövő előtt áll és a termelés további kiterjeszkedésével és az ültetvényeknek a trópusi övezetekben to—

vábbi szaporodásával kell számolni, annál is inkább, mert hiszen az említett iparágak még mindig erős fejlődésben vannak, ami feltétlenül a gumifogyasztás és felhasználás ugrásszerű emelkedésére fog vezetni.

Mivel a termelés emelése újabb ültetvé—

nyek révén csak hosszú évek múlva volna remélhető, a fokozódó szükségletek kielégí—

tésénél más megoldások válnak szükségessé.

1. szám

——- 2 —— ,

A háborús viszonyok nem— ,_ "* "*

csak a már eddig alkalma— A nucsummats annual

zott regenerálási eljáI'áSO— VARIATIONS DE LA PRODUCHON ou CAOUTCHOUC

kat állították fokozottabb 1920_1939

mértékben előtérbe, de

_" *

smeggyorsították a műgumi- * 1 uoo rem "

"" e "f "*00'

gyártást is. Az elhasznált 1.200

4200—

guminak regenerálás útján

, való újboli felhasználása 1.000

/ , 1.000

már eddig is jelentős ará-

,

'nyú volt, úgyhogy e réven 300 ' 500

sikerült a hián 'ó részét

, pótolni. Megindirilt'] azonban 600

500

-e mellett már az elmúlt év— 400 , ;,Öo

tizedben a szintetikus gu- /

rminak, a bunánalc a gyár- 200 / / 200

tása is és ezzel az ipari élet 0 , o

LZáZZ'Zt_"'"e'mnyaggal gam' § §.§ § § § § § § § § § § § § § § § § §

A műgumi gyártására MM, M

"vonatkozó kísérletek egészen

mama

a mult század utolsó évtizedéig nyúl— még tiszta képet szerezni arról, hogy e ré—

nak vissza. Időközben sikerült a kaucsuk belső kémiai szerkezetét teljesen tisztázni tés megállapítást nyert, hogy a gumi szénből és hidrogénből álló molekulák hal- maza, tehát olyan vegyi összetételű anyag., mint a benzin. Ezen az alapon állítják elő a műgumit. a honát, szénből és mészből.

Szénből, mész hozzáadász'ival jön létre a kar- bid, mely a hidrogénben szegény acetilént adja. Az aeetilént használják fel azután .arra, hogy a szén—atomok számának eme- Élése révén a természetes gumihoz hasonló tulajdonságú anyagot nyerjenek. A szinte—

'tikus gumit azután éppúgy kell tovább ke- zelni, vulkanizálni és tömílő anyagokkal:

krétával, agyaggal, gipszszel ós korommal ellátni, mint a nyersgumit, mindaddig, amíg az a különböző célokat szolgáló ipari felhasználásra alkalmas gumivá nem válik.

Kétségtelen, hogy a műgumígyártásnak és a regenerálás révén a gumipótlásnak a gaz-- dasági elzárkózás és az azt teljessé tevő új világháború adott lökést. Jelenleg már na—

gyobbarányú gumielőállítás folyik szinte—

tikus úton a Szovjet-Unióban, Németország—

ban, Japánban és az Egyesült Államokban.

A szintetikus gumi termelésére vonatkozólag azonban ma még nem állanak rendelkezésre

;pontos statisztikai adatok, így nem is lehet

ven a gumiellátásban mennyivel lesznek idő—

vel kedvezőbbek a viszonyok. Különböző becslések a regenerálás és a szintetikus úton előállított gumi mennyiségét ma már a nyers gumitermelés 25%-ánál is többre teszik. A jelenlegi évi termelés tehát l.3()O————l.5(l() ezer tonna körül mozoghat, A pótlás és a szintetikus eljárás révén már eddig is elég jelentős és tekintélyes mennyisé—gű gumi áll a fogyasztás rendelkezésére. Ez a mennyi- ség azonban a szintetikus gumigyártás álta—

lánossá válása és olcsóbbá tétele folytán még lényegesen növekedni fog. A szintetikus gumi előállítása természetesen csak ott ke—

csegtet sikerrel és csak ott lehet gazdaságos.

ahol elegendő mennyiségű alapanyag, tehát nem mély fekvésű, olcsón kitermelhető szén áll rendelkezésre.

A világháború jelenlegi újabb fázisában, amikor az ázsiai gazdasági élettérben egyes nagyhatalmak előnyére vagy hátrányára akár ideiglenesen, akár véglegesen nagy el—

tolódások jöhetnek létre. a háborús nyers—

anyagok közül elsősorban a szintetikus gumi felé fordul az érdeklődés, mert az át—

meneti nehézségek leküzdése csak a szinte—

tilcus guminak minél nagyobb arányokban való előállítása révén remélhető.

Sipos Sándor dr.