11. szám.
——702— 1926
Aranytartalék, bankjegyforgalom és bankkamatláb alakulása.
Réserve—or, circulation de billets de bamme el tauac en bangue.
1913 XII 31, , 1925 XII. 31. 1926 Ill. 31. 1926 VI. 30. 1926 lX. 30.
e a a l a s
' 2 S 52 S 0 :
a §. _ ; 55. _a 55, i ag. a a:
"És ÉÉÉ ix É'É-É % % ÉÉ-É % ; §a§ % ; ára-§
Államok megnevezése l§§ $$$ § § § §É§ § § 3 5333 § § § §§§ § § ; §6§ 3.
as sss 33 itt sss ne se Ess na es sss ne as sss De
"_ § ; §: : 53 s § : 13 §
millió arany- ?: ; millió arany— ? : millió arany- § : millió arány— § : millió arany- 23 : koronában E :: koromban E : koronában E : koronában : § koronában E § ] en millions ÉS en millions ÉS en millions ÉS m millions 33. en millions 333
de cmii'uii— — de courmi— de cozirou— —f de courmi- __ de couron- ——
_ il nes-or 0/" nes—or 0/0 izes-or 0," § nes—or 0/0 nes-or 0/"
; l l !
Ausztria —— Autri'chc . § —— — —— 10 617 9 10 566 7'53 131 581 7'5 33 601 7 Belgium —— Belgigue . 237 10145 88 260 1742 7 260 1714 7'5 260! 1139 7 260 1275 7 Bulgária — Bulgaria 52 180 65 39 131 10 40 122 10 40 127 10 41 1) 130 10
Csen-Szlovákia
Tche'co-Slovagw'e ; —— —- — 134 1239 611 134 1045 6 135 1055 6 134 1098 6 Dánia — Danemark. . 96 201575 276 536 5 5 276 529 55 276 522 5 276 494 5
Amerikai Egy.-Államok t § * _
Etats—Unis dsAmér'ígue 741 5281 — 14104 13595 3'5§ 14430 12750 4 14766113002 35 14627 l)13047 4 Franciaország —— France 3341 5428 4 5271 9396 6 5271 9189 6 5271 7806 6 5271 7731 7 5 Hollandia — .Pays-Bas . 299 620 4'52 877 1666 35 849! 1643 35 845 1628 35 830 1655 35
Sz.H Sz. királyság (
Royaume S. C'. S. . . — — — _ 72 528 6 l 74 492 6 76I 477 6 79 498 6 Japán — Japan . . . x 551 1048 6'6 ; 2600 3557 7'3 2600 2859 723 2795! 2957 73 27851) 2907 73
Lengyelország—Pologne — — — 127 439 12 127, 509 12 1281 416 12 128 314 10 Magyarorsz.—Hongrie —— — — 51 358 7 73 233 7 104! 343 7 146 382 6
N agybritannia— Grande- ; ; ]
Bretagne . . . . 841 711 4'77 3473 9223 5 3526 9175 5 3610 9116 5 3742 8911 5 Németorsz. —— Allemagne 1380 3060 5'87 1425 3489 9 1759 3725 7 ! 1761 3502 6 5 1886 3836 6 Norvégia — Norvége . 58 143 5'5 _ 194 363 5 194 370 6 194 374 5'5 194 354 5 Olaszország —— Ifalie 1418 2644 5'5 § 1640 4158 7 1641 4021 7 1642 3688 7 1080 3246 7 Románia — Roumam'e . 144 415 6 239 457 6 240 429 6 241 442 6 242 536 6 Spanyolorsz. —— Espagne 456 1834 45 2410 3102 5 2410 3025 5 2412 3366 5 2428 3292 5 Svájc —— Suisse 162 2984813 444 832 35 397 762 35 398 762 35 415 793 35 Svédország — Suede. 135 309 5'5 § 304 700; 4'5 304 697 4'51'; 301! 698 4'5 298 723 45
!) Elözö havi adat. _ Donne'e du mois pre'ce'dent.
Romániában vagy a Sz. H. Sz. álxamban forgá- lomban levő pénz értékösszegének. Ezek az aránytalanságok megvannak a különböző orszá- goknak bármely sorrendben való összehasonlí—
tásánál, ha csak a lélekszámot vesszük alapul.
Annak a megállapításához azonban, hogy va- lamely országban a többi országokhoz Viszo- nyítottan alacsony-e vagy magas a pénz- forgalom nagysága, az illető országok lélek—
számán kívül főleg a gazdasági élet fejlettségi fokát, valamint. azt a körülményt kell tigye- lembe vennünk, hogy az illető ország gaz—
dasági szervezete mennyire tudja magát a készpénzhasználattól függetleníteni.
Az aranytartalékot illetőleg minden ország- ban jelentékenynek mondható a növekedés.
Az Egyesült-Allamokban ez az emelkedés óriási arányú volt s közel 20000/0-ot tett. Nagy—
mértékű növekedést mutat még Anglia (kb.
3700/0), valamint az összes semleges államok
aranytartaléka. A háború folyamán főleg ezek az államok voltak a hadviselő országok szál- lítói, minek folyományaképen az arany felhalmo- zódása is ezekben az országokban követke- zett be.
A bankkamatláb és a pénzárfolyam ala- kulása közötti tudvalevő összefüggés szerint, a kamatláb emelkedése rendszerint követi ——
bizonyos időbeli távolságban és bizonyos mér- séklettel —— az árfolyamcsökkenést.
Ennek megfelelően igen magas volt a kamatláb az inflációs évek alatt főleg Német- országban, de Ausztriában és Magyarországon
is szokatlanul magas kamattételek voltak ér-
vényben.
A bankjegyforgalom korlátozása, illetőleg
ezzel összefüggőleg a pénzárfolyam stabili-
tása a kamatláb alakulására is mérséklőleg
hatott s ma már a legtöbb országban alig áll
felette a kamatláb a békebelinek.
cili-lurnnlcunn-o III.-Ill! .
!
A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések:
- _- a" a a * e s; ' *— e
Állam neve ;] O Állam neve (§ O Állam neve Én: 0 Allam neve ; 0
l
Amerikai Egyesült- Dánia .. .. ,. .. .. 1 1925 420 Mexikó 1926 634 Románia .. .. 4 1926 317 llamok . .. 1925 212 Észtország . A. .. 1926 534 Nagybritannia 1925 98 Sz. H. Sz. Állam 1925 506 Ausztria 1926 573 Finnország. 1925 376 Németbitodalom 1926 371 Spanyolország l. 1 1925 424 Bajorország . 1926 465 Kanada ,, .. .. .. 1926 110 Norvégia . .. 1925 421 Svájc .. . .. ! 1926 470 Bulgária . .. .. .. . 1926 526 Lengyelország 1925 370 Olaszország ,. .. 1925 508 Törökország .. .. .. 1 1926 322
Cseh-Szlovákia .. 1926 223 Lettország 1925 372 0 roszország 1925 117 !
Amerikai Egyesült—Államok.
Etats— Um's d 'Amérigue.
A new-yorki m. kir. főkonzulátus 1925. évi gazdasági jelentése.
Az 1925. év általános gazdasági szempontokból jó eredménnyel zárult. Az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és az üzleti viszonyok kedvezően alakultak. A mezőgazdasági helyzet egészségesebb, jobb és kilátásaiban is sokkal kedvezőbb volt, mint hosszú idők óta. Az ipari termelés általánosságban 10—200/0-kal nagyobb volt, mint egy évvel azelőtt és sok esetben elérte, vagy meghaladta a háború utáni konjunktúra-termelést. A kiskereskedelem ter- jeszkedett és a nagykereskedelmi viszonyok is javultak 1924-gyel szemben. A mezőgazdasági népesség ismét eszközölhetett bevásárlásokat, ami az általános gazda—
sági helyzetnek hasznára vált. Pénzügyi tekintetben az év nagy eredményeket mutat fel. A bankbetétek magasabbak voltak, mint eddig és az állam arany- készlete, az aranykivitel fokozódása ellenére megnőtt.
A pénzügyi piacon több mint 1 milliárd dollár értékű külföldi részvény és tekintélyes mennyiségü külföldi rövidlejáratú kölcsön helyeztetett el.
Politikai tekintetben az év nem hozott semmi újat. Coolidge elnök munkássága általánosságban közmegelégedést keltett A kongresszusban az ellenzék Csak kis szerephez jutott; tekintettel ugyanis az általános jólétre, a közvélemény nem tiirte meg a mesterséges zavarcsinálást. A kormánynak az idegen államokkal kötött kölcsöntörlesztési szerződései a pénzügyi körök által kedvezően ítéltettek meg.
Az 1925. évnek azonban voltak kedvezőtlen oldalai is. A bankbukások ugyanis folytatódtak az elmult év folyamán is, sőt a nyugati részeken a helyzet néhol még rosszabbra is fordult.
Általában, azonban akilátások nagyon kedvezőek.
A bankok elegendő tőkével rendelkeznek, úgyhogy
'kölcsöneiket szükség esetén még az eddiginél is
nagyobb mértékben kiterjeszthetik. Bár némely árú- eikkben felhalmozódás is észlelhető, ez a jelenség
még nem öltött oly mértéket, hogy néhány esetet
kivéve, a kereslet csökkenését vonta volna maga után.
Az építőipar az egyedüli, mely tevékenységével néhol átlépte a kellő mértéket. A kereskedelem és üzlet általános alapjai egészségesek.
Östermelés.
Mezőgazdaság. Az 1925. év általánosságban mér- sékelt javulást hozott a mezőgazdaság részére, amely 1921-ben katasztrofális helyzetbe került, azóta azon- ban évről-évre lassú haladást mutatott a normális viszo- nyok felé. Amezőgazdasági termelés a mult évben álta- lában a szükséglettel arányosan alakult. A különböző feleslegek, amelyek 1920 óta oly nyomasztóan hatottak a piacra, többnyire felhasználtattak. Ennek következ- tében a mezőgazdasági termékek ára is emelkedett, sőt az irányzat egyes termelési ágakban (gyapjú, kukorica, tavaszi búza stb.) a termelés kiterjesztésére
mutat. _
Az 1925. évnek természetesen kedvezőtlen oldalai is voltak a mezőgazdaság egyes ágaira, illetőleg egyes vidékekre nézve. Szárazság sujtott 15, főleg déli államot. A téli búza nem hozott kielégítő termést.
Általában a búzát termelő farmerek helyzete teljes ellentétben állott az előző évi helyzettel Az előző évben ugyanis a kiváló termésen kívül az az előnyük is megvolt, hogy a világ búzatermése jóval alatta maradt a szokottnak és így a búzaárak természetesen magasak voltak. Az 1925. évben pedig a világ búza- terme'se jóval meghaladta, viszont az Egyesült-
Államoké nem érte el az átlagost. Mig 1924-ben a
hektáronkinti átlagos terméseredmény 11'1 méter- mázsa volt, 1925-ben csak 86 métermázsát tett ki, Ilyenformán, habár a búzával bevetett terület nagyobb volt az előző évinél, a terméseredmény csak 181,390.500
métermázsát tett kia 234,772.500 métermázsátikitevő
1924. évi terméssel szemben. Az egész termés alig nagyobb az év folyamán belföldön felhasznált mennyi;
ségnél. A veszteség legnagyobb része a téli búzára esett. A meglehetős nagykiterjedésű bevetett terület—
49
