A közlekedési és szállíttató vállalatok közti együttműködés statisztikai megfigyelése

(1)

NAGY LAJOSNÉ—LENDVAY BÉLA:

A KÖZLEKEDÉSI És SZÁLLíTTATó VÁLLALATOK KÖZTI EGYÚTTMÚKÖDÉS

STATISZTIKAI MEGFIGYELÉSE

I. A közlekedés területén a statisztikai megfigyelés a legutóbbi időkig

lényegében csak a közlekedési vállalatok üzemi tevékenységére terjedt ki.

Az üzemi tevékenység körében folyamatosan számbavettük az egyes közlekedési ágak, ezen belül a vállalatok közlekedési berendezéseit, szállí-v tási teljesítményeit, vizsgáltuk a szállítási eszközök kihasználását, a szállítá—

sok bon—yolitásának gazdaságosságát, az akikumuláció nagyságát, a termelé-

kenység alakulását stb. '

A közlekedésnek mint népgazdasági ágnak statisztikai megfigyelésében kétségtelenül ez a legfontosabb terület, [hiszen a közlekedésnek a szállítások

lebonyolítása —— azaz személyek, dolgok, egyik helyről egy más helyre tör—

ténő, gyakori, rendszeres és tervszerű továbbítása — a feladata.

A közlekedésnek a személyszállítási és távközlési tevékenység elvégzése

során a szállítást igénybevevőkkel szorosabb kapcsolata nincs, az áruszállí—

tás terén azonban a közlekedési vállalatok munkáját nagy mértékben be-

folyásolja a szállíttató vállalatokkal való kölcsönös együttműködés, különö—

sen i'a rakodási munkák terén.

A közlekedés a növekvő szállítási feladatokat csak akkor tudja a köve—

telményeknek megfelelően lebonyolítani, ha közte és a szállíttatók között jó az együttműködés. Minthogy ezen a téren az eddig végzett megfigyelések szerint jelentős hibák vannak, mind a közlekedési, mind a szállíttató vállala- toknak egyaránt feladata, hogy részletesen megfigyelje az együttműködést

befolyásoló tényezőket. !

A közlekedési vállalatok részéről a megfigyelésnek azért van jelen—tő- sége, mert egyes szállíttató vállalatok részéről a rakodásdk lassúsága a jár- művek hordképességéniek gyenge kihasználása, a szállító eszközök felesleges várakoztatása, stbd gátolja más vállalatok igényeinek kielégítését, s ezzel egyidejűleg természetesen a közlekedési vállalatok üzemi terveinek teljesí-

tését is.

Még fontosabb azonban az együttműködést jellemző tényezők meg- figyelése a szállíttató vállalatok részéről. Szükséges ez azért, mert:

], gyakori zökkenőket okoz a vállalatok termelő munkájában az, hogy

— az'igényelt szállitóeszközöket késedelmesen, vagy egyáltalán nem kapják meg,

2. különösen a vasúti szállításoknál fordul elő, hogy ha a szállítmányok érkezési idejéről nem kapják meg az előírt értesítést, a rakodásokhoz szük- séges munkaerőt nem tudják időben biztosítani, vagy pedig feleslegesen tart—

ják készenlétben a rakodó részl-egeket,

(2)

578 NAGYNÉ—LENDVAI '

3. a rakodási idők túllépése jelentős büntetés jellegű költségeket okoz, ez pedig a népgazdaság szempontjából indokolatlanul növeli a vállalatok

* önköltségét.

Hogy a fenti kérdésekről helyes képet kapjunk, az egyes közlekedési ágaknál —— sajátságuknak megfelelően -— más—más tényezők megfigyelése szükséges.

A következőkben a két fő szállítási módnak —— vasúti és tehergépkocsi közlekedésnek — megfelelő általános megfigyelési szempontokat tárgyaljuk.

Természetesen az általános elveken kívül egyes szállíttató vállalatoknál vagy vállalattípusoknál még speciális szempontok is merülhetaek fel, a különleges

kérdések megtárgyalásával azonban e, cikk keretében szükségtelen foglal-

a..

kozni. ,,

Il.

Mivel a szállítások döntő többségét a vasút végzi, az együttműködés vizsgálata itt terjed ki a legtöbb szempontra. A megfigyelés, tekintve, hogy más nehézségek vannak az érkező és mások a feladandó küldeményeknél, feladási és leadási forgalom szerint elkülönítve történik.

A feladási forgalomnál meg kell figyelni:

1. a berakott kocsik számát

2. a berakott áruk tényleges súlyát, 3. a vasút által előírt berakandó súlyt,

4. a kocsiknak a fuvaroztatónál eltöltött összes tartózkodási idejét,

5. a megengedett tartózkodási időn felüli (kocsiálláspénzköteles) órák számát;

6. a megengedett tartózkodási lidőt túllépő kocsik számát, 7. a fuvaroztató által igényelt, de

a) a vasút részéről nem a megjelölt napon rendelkezésre bocsátott,

vagy '

b) az egyáltalán ki nem állított kocsik számát,

8. a fuvaroztató által igényelt, de lemondott kocsik számát,

9. a vasút által az előírt értesítési kötelezettség elmulasztásával kiállí- tott kocsik számát

A megrakott kocsik száma és a berakott áru súlya képet ad az elvégzett rakodási munka nagyságáról, s egyben viszonyítási alapot ad a többi fel—

sorolt tényező alakulásának vizsgálatához,

A vasút által előírt berakandó súly és a ténylegesen berakott súly egy-

bevetéséből állapítható meg, hogy mennyire használták ki a kocsik befogadó- képességét. A befogadóképesség minél jobb kihasználásával a szállítási költ—

ségek jelentős mértékben csökkenthetők.

A megengedett rakodási órákon felüli tartózkodási idő megfigyelése azért fontos, mert a vasút a túltartózkodási órák arányában növekvő bün- tetéspénzt — kocsiáll'áspénzt —— vet ki, s ez lényegében feleslegesen növeli

a vállalatok költségeit.

Ha az ú.n tartózkodási órákat az összes tartózkodási időhöz, a meg—

engedett rakodási időt túllépő kocsik számát pedig az összes kocsiiforgalom- hoz viszonyítjuk, s a kapott viszonyszámokat folyamatosan vizsgáljuk, figye lemmel tudjuk kísérni hogy a vállal at rakodási munkája az előző időszak- hoz viszonyítva romlott--e, vagy javult.

, Ugyancsak ezt a célt szolgálja az egy kocsira eső tartózkodási idő, illetve kocsiálláspe'nz mutatóinak vizsgálata is.

(3)

KÖZLEKEDÉSI ÉS SZALLYTTATO VALLALATOK EGYÚTTMUKODESE 579

, A feladási forgalomnál a 7. és 9. pont megfigyelése lehetővé teszi, hogy számba vegyük, hogy a vasút milyen mértékben és mikor elégíti ki a kocsi—

igényléseket, illetve mennyire tartja be a koc—sikiállitás terén reá háruló köte- lezettségeket. Ezeknek az adatoknak birtokában ellenőrizhető, hogy a válla-

lat minden esetben érvényesítette—e a vasúttal szemben támasztható birság—

igényeit,

A leadási forgalomnál megfigyeljük:

. a kirakott kocsik számát,

2. a kirakott áruk tényleges súlyát,

3. a kocsik összes tartózkodás-i idejét, * 4. a megengedett tartózkodási időn felüli órák számát, 5. a megengedett tartózkodási időt túllépő kocsik számát, 6, a kényszerkiraalkással kirakott

a) kocsik számát, b) áruk súlyát,

c) áruk súlya után fizetett összeget.

Az 1—5. pontokban szereplő tényezők lényegében megegyeznek a fel- adási forgalomnvál ismertetettekkel. A kényszerkirakás legtöbb5zör a rako—

dási munka helytelen szervezésének következménye, s jelentősen növeli a szállításokat terhelő költségeket.

Az elmondottakon kívül meg kell még figyelnünk a szállításokat ter- helő költségek alakulását is, mégpedig:

a) fuvardíj és mellékdíja'i,

b) büntető jellegű költsé—gek bontásban.

A büntető jellegű költségeket tovább kell bontaniufnk a felszámítás oka szerint kocsiálláspénzre és egyéb tervbírságra.

Minthogy az érvényben lévő fuvardíj—kiegyenlítési szabályok következ- tében (be'rmentesités, átutalás) a fuvardíjaikra és a szállított árukra vonat- kozó adatok között nem min-den esetben van közvetlen összefüggés, ezért az elemzés főleg a szállítási költségek megoszlására terjed ki (az összes költ- ségek hány százaléka a tulajdonképpeni fuvardíj, s milyen nagyok a büntető

jellegű költségek).

Szükséges továbbá még a fuvaroztató vállalatok által a vasúttal szemben érvényesített birságigények megfigyelése is,

E kérdések egyrészének megfigyelése természetesen csak pontos szálli—

tási nyilvántartások alapján lehetséges.

így például a leadási forgalom megfigyeléséhez minden egyes kocsiról az I. sz. mintán közölt adatok bejegyzése szükséges.

A szállítási költségek és a vállalatok által érvényesített bírságok a nyíl—

vántartásba nem kerülnek, az erre vonatkozó adatokat a vállalati könyvelés szolgáltatja.

p—u

*

A szállítások terén a vasút után legnagyobb jelentősége a tehergépkocsi közlekedésnek van,

A megfigyelés célja lényegileg itt is a lkocsiigények megfelelő kielégíté-

sének és a járművek kihasználásának vizsgálata. Ehhez a következő adatok (összegyűjtése szükséges:

1. (1) Igényelt kötbéres kocsik.

b) Kiutalt lkötbéres kocsik.

c) Foglalkoztatott kötbéres kocsik napi átlagos száma.

(4)

NAGYNÉ—LENDVA!

580 * S Z Á L L I T Á S I N A P L Ó A V A S Ú T I S Z Á L L I T Á S O K R Ó L

!.Sz.minta

1954.......................hónapLeadásiforgalom

KitakottáruAkocsxKényszer-

3...kocsi-__!3__%kirakásn.__;E%Sátdákijelen-tartóz-állás-:;;w§?§::Feladási"3—50astésk0dá5PénzENfe;Éga3oa735állomás;ggg;köteles§§;55-i";dJegyzet--;:u.n-—'—_r.Jn]í-

._*,.

'S(§::"'4"ÉEvnap!óranapióralnap]óra!nap!óraforint!

xlz34567,89[10]11[121311411516117§18

om!!l[!!!§!II6II!illi

SZÁLLITÁSINAPLÓATEHERGÉPKOCSISZÁLLITÁSOKRÓL

Béreltgépkocsik1953...hónap2-Sí-mint"

Igényeltkötbéreskocsikszáma:............teherbírása:.............

Kiutaltkötbéreskocsikszáma:............teherbírása:.............. Kötbérátlagosidőtartama:................._

IgényeltFoglalkozíatott[Bérelt

tetuéscélfuvarozásigépkocsik(kötbéreseknélkül),kötbér-es[nemkarba—es

"ÉlszállítottáruFuvardij-E_.th;.thazössz.—bőlte11e1-gé[)k0csiksúlyaösszesenkiálltamossz.eer-ossz.eer--tonna".§Hágabítása513138bításakotbéresifuvarban[menetben*fuvarban1menetben())5tonnatonna

mdb.*töltöttóráinakszáma(óra)

1[234A56*7)8;911011""""12

1.

2.

3.

31.

Össz.

Sajátgépkocsik

Foglalkoztatottgépkocsikátl-Fuvarban!MenetbenSzál'lított

száma!teherbírásatöltöttóráksz.súlyÖSSZ-to.

(5)

KÖZLEKEDÉSI ÉS SZALUTTATÓ VALLALATOK EGYUTTMUKODESE 581

2. a) Igényelt nem kötbéres kocsik.

b) Foglalkoztatott nem kötbéres kocsik napi átlagos száma.

3. Teljesített fuvarórák száma.

4. Menetben töltött órák száma.

5. Szállított áruk súlya.

6. Fuvarköltség összesen. ,

7. A közlekedési vállalatokkal szemben érvényesített kötbérek összege:.

Az igényelt és a kiutalt kötbéres kocsik számá—nak aránya mutatja, hogy milyen mértékben elégítette ki a közlekedési vállalat a fuvaroztató állandó jellegű járműige'nyét. A foglalkoztatott kötbéres és nem kötbéres kocsik szá-—

mából képet kapunk arról, hogy egyrészt reális volt-e az igényelt kötbéres kocsimennyiség, másrészt, hogy a kiutalt kötbéres kocsikat valóban foglal-—

koztatja—e a Vállalat.

A tel jesített fuvarórákat és menetórákat külön figyeljük meg a kötbéres,, nem kötbéres, sőt a fuvaroztató vállalatok tulajdonában lévő gépkocsikra—

vonatkozóan. A fuvarórvák és a menetórálk közti arány megfigyelése igen fon—

tos, mert ez fedi fel a kocsiácsorgásokat, amiért a fuvaroztató vállalat bün——

tető díjtételt fizet. .

A kötbéres kocsik átlagos fuvaróráit össze kell még hasonlítani a köt—

bérszerződésben lefektetett kötbér időtartamával, mert rövidebb foglalkoz—

tatás esetén — minthogy a vállalat a telj-es időre tartozik a díjtételt meg-- fizetni — indokolatlan szállítási költség merül fel, s ugyanakkor más fuvar—

igények kielégitésétől vonja el a gépkocsit.

A vállalat saját gépkocsijai teljesítményei-nek egyidejű megfigyelése azért" fontos, mert gyakori jelenség, hogy a vállalatok saját gépkocsijaik' kímélése érdekében inkább be'rfuvairt vesznek igénybe.

A felsorolt adatok összegyűjtésére a vasúti közlekedéshez hasonlóan a szállítási napló szolgál. Az adatok bejegyzése, tekintve hogy a kocsinkéntil megfigyelésre nincs szükség, naponta összesítve történik.

A szükséges szállítási naplót a 2._ sz. minta mutatja.

III.

Az együttműködés '*kérdésének vizsgálata és ezen keresztül a kapcsola-—

tok megjavítása nem lehet egyedül a fuvaroztató vállalatok feladata. Tevé- kenyen részt kell venniök ebben a fuvaroztató vállalatok középfokú irányitó, szerveinek és a felügyelő minisztériumok szállítási osztályainak.

Az irányító szervek és a felügyelő miniszténiumok csak abban az esetben tudinak eredményes munkát végezni, ha az alája tartozó szervek szállításií munkáját átfogó, folyamatos statisztikai megfigyelés alapján is vizsgálják-

Az eddigiekben ismertetett kérdések felölelik a vállalatok szállítási tevé- kenységének legfőbb mozzanatait, s az erre épülő beszámoló jelentés alkal- -

mas arra, hogy az irányító szervek helyes, érdemben használható statisztikai adatok birtokában megismerjék az alájuk tartozó vállalatok jó vagy rossz.

munkáját. Ez biztosítja, hogy a további fejlődés helyes irányban halad. ' De nemcsak az irányító szerveknek, hanem a Statisztikai Hivatalnak is feladata, hogy az így gyűjtött adatokat országos viszonylatban elemezze és ezeknek segítségével feltárja mind a közlekedési, mind a fuvaroztató válla—- latok e téren mutatkozó hiányosságait és hibáit. '