Erdőgazdaságunk és fafogyasztásunk

Erdőgazdaságunk és fafogyasztásunk.

Exploitation forestiére et consommation de bois en Hongrie.

líe'sume'. La Hongrie (((rtuelle ((yont trop peu de foréts pour (*ouvrir les besoins en bois (le [(( population, ('st 'obligée de reeourir. dans une mesure (:onsidémblc'.

('( l'exportation. Dans (res _eirconstanees, le boisement (] est (Pune importance particu—

liere, el il se fait en (l'assez grandes pro—

portions. Depuis [(( conclusion (le [(( paix-.

les sup(r/i('iesboisées forment pur (m I'() ("( 2375 de l(( super/ide totule (les ioröts.

(*ontre 080; dans la Hongrie (meienmu (lonc, () (fel égard. il y (( une ((méliorotion incontestuble.

Én 1926, [(* rendelnem (les forefts [isma tos (( été (?ll moyenne' 1'8 (113 por ((rpent (*(idostrol. (iolui (les ((utres— forets (( e[

évolué (julá 1 mi; pur -((rp. ((((l. por les e.t—

perts, parce (lifelles on trop (le jeunes ((rbres et (lue [(( (pmlité (le ceux-(ri est infá- rienre () celle (les forűts ['iscoles. *En tenont compte de (( fait, le rendelnem de la toto—

lité des foréts peut (?Ire évoluée () ((H./(82 . (14.525152 (,).

(lette ([uuntité ne (su/lisan! pos ((((.i besoins du pays, on (( (lú importel' en 1926 lőj!/1.909 () (le bois [(le ("hun/fuge el 956812?!) (] (le bois (le (ronstruetion ut (l'in—

(lustrie. De ces importations. 87" % uenoit (les territoires (létuchés de la Hongrie. En 1926, (les Etats sueeesseurs (((/ont reeu (les lerritoires hongrois, [(( Roumunie el lr:

Tehéeo-Slovuguie ont fonrni 60774, (esper—

tivelnent 31'87, (ln hois (le ('lmu/foge el 27'/(, respectioement kő'/(% (les hois (le (*onstrnetion el (l'industrie ('n'zportés ('n

Hongrie. _

Ces (lerniel'es ((nnees. les inzportutions (le bois (le (fhuuffuge se sont stuhilíse'es ((utour de 25 ("1 26 millions (le (1. Il est pro—

lmble ([no (fel(( (:ouvre ('ntiiwement [es be—

soins; [(( pénurie (le bois de elzuufi'oge ((

en effet (ressé. Pour le bois (le ('onstruction et (Pindustrie, Fimportotion ((ugmontoit (P((nnée en ((nne'e. suivant les besoins (le lo ('(mstruction.

Au cours (le I'onnée 1926, [(( (Iuontilé des importations (le bois (le vinni/fage (( (lépossé (le 150% I(( produelion intérieure de bois;

('elle (les hois (le construction et (l'imluslrie

importés, (le 20075. Poin' (rette raison, lyimportation représentuit 62'/(% des stocks (le bots (le (thou/inge, et la production seu—

lement 371376; pour les stocks (le bois de (onstrmtion ettdindustrie, l(( proportion ((

été (le 67 7 %. respediuement 32 3/0.

()n ooit pur ((s (hifires (lue [es besoins ('n hois du pays ne peuvent étre (rouoerts, pour ((ne grande port, (pie por des impor—

tations provenont (le llEtronger. et surtout (les Etats 'noisins. Pour le moment, on ne peut pus (rlmnger () cette situation forcée;

(((r les épogues (le production sont trop longues dans léumomie foiestiere

Magyarország mai területén az (((—(lők kiterjedéso' oly csekély, hogy azokból (( fo—

gyasztáshoz szükséges famennyiségoknek csak egy kis része termelhető ki. Ily kü—

rülményok között lehűl l'asziikségleteiukot legnagyobb részbvn csak behozatal ('ilján tudjuk kielégiteni. A fabohozulal már a hó,—

kokötés utáni első években is egyik (áli'faidé—

zőjo voll k(*('(§sk(3(*lelmi iiiéi'legiii'ik passzivi—

lásímak, most pedig, amikor (( pénzérték állal'idósulásávzil s általában (( gazdasági helyzet kons70lidálodás.ával kapcsolatban hazánkban az (?pílkezés eros u—inpóban ho—

lad, :( l'abehozalal növekedése (( mérleg pasz- szivitásúnak (*lll(_*,lk0(l('*S('§ll(*'/. még inkább hoz—

z-iiárul. Ezért lulím nem lesz érdeklem) an—

nak vizsghilulo hogy az utóbbi (wok folyo—

máu hianya gszüksógloleink ki(*l('*gil(*sóben ((

megmaradt erdők l'aioi'melóso (((in mérték—

ben vett részl. mekkora az (( hiány. melyet import útján kollell l'odozniink. s általában l'atormolésünk (És lkil'ogyziszlzisunk hogyan alakult.

A Földhiívvlósiigyi Minisztérium (érdé—

szvli főoszlíilyz'mak lörzskiinyvei szerint ((

mai határokon belül 1926—ban (l. l, sz. táb—

lázatot) 2,()34.l.'l8 km. hold. vagyis (17. or—

szág összes lvriiloténok 12 ()?)—a volt (Tdő—

vel borítva. Az (irdők lmiihleből 51'42j—oi (1,()45.958 kat. holdat) (( tölgy-sek. 43996 -ol (893608 kal. holdall (( bükk— és más lomb—

erdők és 776 —ol (94.672 kai. lioldall ;) foglalnak el. Legkíterjedtebbek fenyvosak

lehál (( lölgyordők (( bükk— (És más lomh-

1 . szám. -—— 9 —— * 1928

]. Magyarország erdőterülete.

Superficie des foréts de la Hongrie,

nükk— es

'l

§§ más lomb— " "

§, Tőlgyerdő erdő Foríts Fenyjoerdő (leslságs [von—ls de de hetres et Forcís de

É v (*hénes d'autres sapins Total

1

MW ("318943 ,__,_i_ , ,, ,;

§ terület kat. l'holdakban

§ Superfícz'e en arpents cadw

1925 § § § §

szam Ster'j 1,075621§ 875U57§ 92.850§ 2,043.528

nombies

% 1 520" ! (es ; ((; § 1000

1926 ' § (

számszer-t Itt—15959 893508? 94.672§ 2,()34.138

nombres i t' ' ; '_ §

(1-7 ; 1000

Wo ? 51-4; (is;-9

(*,rdők terjedelem tekintet('*l,)(*n a középső he,- lyen állanak s l(*ggy(*ng('*bben a t'enyőerdok vannak képviselve.

Az (*r(l("isít('*s, illetve erdőtelepítés min—

den szakszerűen kezelt erdőgazdaságban :(

kitermelés ellensi'ilyozása szempontjából nagy fontossággal bír. Mostani viszonyaink között pedig. amikor erdeink terjedelme, ((

mind er('isebb(*n megnyilvánnk') szükségle—

tekhez xiszonyítva nag.xon csekelv. az erdő—

sítés a jövőről valo gondoskodásnak ()uyik alapfeltételét k(1)(*zi Megállapíthatjuk hony (* téren nem lehet panasz. adataink (ig.:(nis a Világháború belejem'rse ota allando ('*s meglehetős nagy arányokban l'olyő erdősí—

tésekről számolnak be. (L.! ll. sz. kimutam tást). Az ltlltlw— 1926. ('*vek l'olyanu'm lia—

ll. Erdősítések az 1919—1928. években.

Boisemezit (m 1919—1926.

, § Az év folyamán erdősíttetett

kat. hold terület

§ Super/(tie boísée, (1773. (*ad.

(4

1919 10.859

1920 ' § 12.145

1921 ( , 21124

1922 21.819

1923 § 46953

1924 , 29736

1925 ' 23 934

1926 ; 45.504

Zánkban Összesen 212074, kat. hold, vagyis evenkint átlag (26.509 kat. hold terület er—

dősíttetett úgyhogy az erdősített terület nagysága az egyes evekben az összes (*rdíí- terület 1 (l—————— -9'379 ának lelelt meg. Vag) ar

ország regi területén az erdősített terület az erdők ősszes területenek

x

1911- ben ;

tl9% -át, 1912— ben ()89í-át s 1913- ban is—

mét 08% át tette: kétségtelen tehát, hogy a békekötés óta viszonylag nagyobb terüle—

teket erdősítettünk be évenkint mint an nakelőtte. Ha ligyelembevvesszük, hogy az erdősítés csak ott ígérkezik liasznothalto.

gazdaságos befektetésnek, ahol a talaj inás tonnában való kihasználásra nem igen al-

kalmas, az erdősítések utóbbi evekben el—

ért eredményeit kielégítőnek mondhatjuk.

A fatermelésről pontos, számszerű ada—- tok csak a kincstári erdőkre vonatkozólag állanak rendelkeuisre (l. III. sz. t,ál')lzizat()t)(

lll. Fatermelés a kincstári erdőkben.

Production de bots dans les foréts (le ltEtat.

§ Kíte1me.tetett — .1 ('Ié produit

l (

. ,(_._,_ a) C'.

Területi meg- ' §; % , E 3

. . a % . l (( 1 S

nevezes: ev ; ,; §? ; ((,—(( § % §

*: -—-( (_ 13 32. § ; _

Béga/nation, anwée § § 2-5 §.SE § (503 (S

§§u , ' tomorkobmeter —7ní3TW M

Magyarország régi területén , Hongrie (mciemw íg ism—15. Szám sz.

évek nombres *1;;5.6 169 ( (1203852277054

átlagában , _ 1

moyemm , "fő -)5' 2! 14381 1000!

Magyarország (

mai területén

Hongrie actuelle ( ' (

t

1920 szám sz.— nembe. § 263905— 17.321 280.326 ,

. 0/0 f 93'8 632 100 O'

1921 szám sz. 'nombr. 143 802 14.994 158 796

9/0 !)0'6 9'4 100 O',

1922 szám sz. — aombr. 75.064 5.242 80.306 0/0 93'5 6'5 100 0'f

1923 szám sz. —— nombr 66.222 5.991 72.213 ,

U/IO ( 91 7 8'3 100 0;

1924 szám sz. — nombr 85.055. 8.612 93.667;

","n 908 932 1000 1925 szám sz. —— nombr. 92939 11.335 _ 104.273l§

0/0 8.9] 109 100 () '

1926 szám sz. — nombr 124575 15.681 140.256 _'

% 08 8 11-2 (000!

(többi erdők t'at(*rin(*,l('*si eredményeinek megállapításánál csak becslés es számítás útján nyert adatokra tái'naszkodhatunk. A—

kincstári erdők (74.763 kat. hold 1) terü—.

telén a termelés 1920—ban volt legnagyobb (arányú (280326 jti'imörköbim'ater), vagyis?

amikor gazdasági elszigeteltségünk folytán;

beállott ke'ms/erhelwetben (( fabehozatal

igen szűk keretek kozott mozgott s erosen redukált, szükségleteinket jóformán csak§

"! 1926. évi adat.

1. szám.

' kényszertermeléssel tudtuk kielégiteni. A kö—

; vetkező évek alatt, I923—ig bezárólag,:i kincs—

tári erdőkben már mind kevesebb fát ter—

meltek ki, nyilván mert a gazdasági kor- látok lehullásával fabehozatalunk állam dóan emelkedett s a kitermelés a normális keretek közé terelődött. Az 1924. év óta a fatermelés eredményei ismét emelkednek némileg. A kincstári erdőkben az 1924. év folyamán 03.667, 1925-ben 104273, 1926 ban pedig 140256 tömörköbme'ter faanyag termeltetett ki. A kitermelt faanyagnak az egyes esztendőkben (i'2—ll'2%—a épület—

és műfa, 88'84—93'80/5-51 pedig tűzifa volt.

Az épület- és műfa, továbbá a tűzifaterme- lésnek egymáshoz való arányára vonatko—

zólag meg kell jegyeznünk, hogy a helyzet Magyar-ország régi területén sokkal kedve—

zőbb volt, amennyiben az 1911—1915.

években a kincstári erdőkben kitermelt fa—r anyagnak évenkint átlag 44'8%—át az épü-—

let- [és műfa, 55'2%-át pedig a tűzifa ter—

melése tette. Az értékesebb 'épület— és müt'a aránya tehát az olcsóbb tűzifával szemben igen nagy mértékben csökkent. Ennek bih zonyára az a magyarázata. hogy a mai tv

IV. Faforgalom. -

———60 _,

1928

rületen a kincstári erdőkben viszonylag sok a sarjerdő s a szálerdők faállománya is jóval silányabb, mint a *Kárpátokkal együtt elvesztett többi erdőkben. Ezenkívül az épület- és műfakitermelés visszaeséséhez nyilván még az is hozzájárult, hogy épü- let— és műfát legnagyobb arányban szol- gáltató fenyvesek, a régi határok mellett az 1911—1915. évek átlagában 32'6%—át, a mai területen, 1026—ban pedig csak 2'8%—át tették ki a kincstári erdőknek.

Ha a kincstári erdőkben kitermelt fa

"mennyiségét ugyanezen erdők területéhez viszonyítjuk, arra az eredményre jutunk, hogy ott a mult esztendőkben kat. holdan—

kint 1'8 köbméter volt az átlagos hozadék.

A többi erdőknél ekkora hozadékkal már nem számolhatunk. mert azok között még több az újonnan telepített fiatalos erdő, mint a kincstári erdőbirtokokon, s ezen—

kívül nagy kiterjedésű magánerdők faállo- mánya a mai kincstári erdők faállománya—

nak átlagos minőségét sem éri el s korosz—

tályviszonyok tekintetében is rosszabb hely—

zetben van. Ezért a szakértők a nem kincs—

tári erdők fatermelésének hozadékát az

Mnuvement du bois. i

*- B 9 h 0 iflf a' /—;_l till? ti a tiz? " s %" iuvnm

y § mek ; Expor—

m n n , i 8 ' (, , _ "_ N (L ," t ( t ' ral/em ;, talions

" ,iemai, eto gpg" Én ,Wf ??. heat" ,,,,,,,,

ÉV, ! Ausztriából ! Cseh-Szlovákiábol Romániából §SZ.I!.SZ. áll.-bmi § * tz— ; §

, ; , . prove de _ 1 mm;. du _. m t % §

a umegnevezés 1 § prov. aAutmche Tche'co Slovaguie prov. de Roumameg RowmneSl) sw g § _ :: 3- § _

, u ...._ , — A . § ( .: E ;: §

Année, § x.",-§ age, Java " g'a'ga .a] E (E

,. . főmb ng 9.§._, ( 3.0; UDV—715. N ___

deszgnahon'des . 5§§ AES—: ÉSM ;; "355320 .,; § * ( 0) §

marchandises : i ! foz-hi [ 3 ki E :? §?) lÉ , ; $$$ §; ": § ' ( ) § !

** ;: -— g$i SSA SA ':za :..g' bs§34

! s §

§?

§

es?)

§

assa?

§

as is

§

%

3 es ass 3.3 üIÉÉU s e a.sáá 33 sss vái s;*E' ;

a 3353 sa go $$$ a? ami? a: sci: 3; a 5133

( _" :O :O 2'3'3' :o E' 53? Ami zo El §? sül :05' EWSÓiMm ;? ;o ; ;; (§

' ! ' 4: ! ( '

1925 ; § ; ;; %

Tüzifa " Bois de

! §? ;

Éctlg'míffage tű! . . 14,268.172 195748 187.!88 '2;669.635"2,669.635 10,816.413 tO,816.41 585774 1.895 607 28.964 14 913; 81 p e — es m' ,a

* Bnís de canstruct.

et d'industríe 1845015 800901 317407 3774 819 3.774 329 2,164.050 2.158 994203 205 116 111 042 54.658 25229? 2.707

Osszesen _.— Tolal _22,118.187 996614 HILBBSH (LM-1.464 RMS 964 12.980463 12374. 1,579.977 201011 11] 649 83.617 267209 2.798

Tűzíta __ Bois de " ;

rhaujfage § . 16,714909 175.149163.-188 531862? 5,318.622 10,148.38810,148 l,07l.754 6.2' 996 36839 14078 37

Épü'el- es m'ufa ——

Bois de construct,

et d'mdustríe 9.568 630 935889 323 8741 4355045 4,351.9t9 2 619 312 251931 1.107.67t 14229 550713 71 186 210549 2 013

[Összesen _ i'atal ás,-ass 539 1,111.088 mmal amam 9,673.ő41 nyamm mm.? 2,l79.42ö 148 521 551309 mama 34.627 2.

1927. l—XI l

Tűzita — Bois de §

chguffc'zge iif. . 13,829.275 245668 200021 (154232?! 5,542.328 6,392.476 6,392.476 1,648.'322 6.2 § 481 29.77 14808 31

u 6 - es !" a *—

_

Bvu'sdecrmslmct.

; et d'industríz . 12 249910 1.415671 404359 6,413.090 6 413 090 2165966 2.155 21 1.583249 129.4l' 70.928 93.175 188093 3.552

Összesen _ Total Fiumei! mal mian—4.980 11,955.—424In,9.35.4:4_1 855844: stramm! :;wrmiímswirurm 122351 amit): a 583!

i * 1924-ben

l . szám.

utóbbi években kat. holdankint csak egy köbméterrel számítják. A kincstári erdők hozadékát is beszámítva, ez alapon az ősz—

szes erdők fatermelése az 1925. évben 2,076.018 köbméterre, 1926-ban pedig

2,101.482 köbméterre becsülhető. Az 1924.

évben mintegy_1,661.62l köbméter volt a ter- melés, úgyhogy, mint már a kincstáriierdők termelési adatainál is látható volt, a kiter- melés mennyisége az utolsó esztendőkben fokozatosan emelkedett. Métermázsára át- számítva a fahozadék a szóbanforgó 3 év- ben a következőképen alakult: 1924-ben 11,473.783, 1925—ben l4,35().162, 1926-ban 14,525.152 g.

A fatermelésnek ez a mennyisége a la—

kosság szükségleteinek kielégítésére nem elegendő, ezért (l. IV. sz. táblázatot) a mu—

tatkozó hiányt behozatal útján pótoljuk. A behozott tűzifa mennyisége az utolsó évek- ben 14,268.172 (; és 16,714.909 (:; között mozgott. Az 1927. évi tűzit'abehozatalról csak 11 hónap eredményei ismeretesek, de már ezekből is megállapítható, hogy az az előző évi behozatal mennyiségét nem igen , fogja meghaladni. Az utolsó három esztendő ,tűzifabehozatala, bár elég tekintélyes, az importált tüzifamennyiséget

"(17,309.788 g-át) nem érte el, nyilván mert a hazai erdők tűzifaszükségleteink kielégí—

tésében, fokozottabb termelés folytán az 'v utóbbi években már nagyobb mértékben vesznek részt s másrészt a porosz kőszén, ' illetve a, magyar barnaszén fogyasztása erő—

'sen tért hódított. Épület- és müfából 1925.

tben 7,845.015 g-át, 1926-ban már 9,568.630 g—át s a mult év I——XI. hónapjában már 12,248.910 g—át hoztunk be. Ezek az adatok , nemcsak azt mutatják, hogy a hazai erdők ' épület— és műfatermelése a szükségletekhez képest mily kisméretű, hanem azt is sze—

münk elé tárják, hogy a pénzérték állan—

dósulásával s gazdasági helyzetünk meg- erősödésével a hosszú időn át elmaradt ,vagyrcsak szűk keretek között mozgó ma—

gán— és középítkezések a mult év folyamán mily nagy arányokban folytak.

Faanyagokból kivitelünk egyik [évben sem volt számottevő, úgyhogy faforgal- munk 1925—ben több, mint 80 millió pen- gővel, 1926-ban közel 106 millió pengővel, ,a mult évben, november hó végéig pedig több, mint 120 millió pengővel növelte ke—

* 'reskedelmi mérlegünk passzivitását. Szük- jségleteink emelkedésére nézve jellemző, hogy az importált összes faanyag értéke a mult év l—--—Xl. havában 47'0%-kal nagyobb

_61__

volt, mint 1925. évben. Meg kell azonban

jegyeznünk, hogy ezt az emelkedést nem kizárólag a behozott faanyag mennyiségé- nek gyarapodása idézte elő, hanem azt rész—

ben a faárak emelkedése okozta. Különö- Lsen áll ez a tűzifaimportra. Tűzifából ugyanis bár a mult évben november hó végéig kisebb mennyiséget importáltunk, mint 1925. évben, a behozatal értékadata,_

az áremelkedés folytán, 2'8%—kal nagyobb, mint a vonatkozó 1925. évi adat.

A behozott faanyag, mint a háború be- fejezése óta állandóan, az előző években is legnagyobb (részt a szomszédos országok—

hoz csatolt magyar területekröl származott;

az összes fabehozatalnak 1925-ben 91'0% —át, 1926-ban 87'8% -át, 1927. I—Xl. hónapjaiban 81'5%-át az elszakított erdőségekben ter—

melték. A származási országok közül Ro—

mánia főleg tűzifát, Cseh—Szlovákia pedig leginkább épület— és műfát szállított. Ro—

mánia részesedése behozatalunkban azon—

ban mindinkább háttérbe szorul. Helyét legnagyobb részben Cseh-Szlovákia foglalja el, de a Sz. H. Sz. állam is mind nagyobb mennyiségekkel szerepel fabeho—

zatalunkban. Az importált tűzifának 1925—

ben 75'8%-a Romániából, 18'7%-a pedig Cseh-Szlovákiából jött be. A következő év—

ben a tűzifaimportban Románia csak 607 % . kal, Cseh-Szlovákia pedig már 31'8%-kal részesedett. A mult e'v L—XI. hónapjában Cseh-Szlovákia térhódítása még erősebben érvényesült, a behozott tűzifának ugyanis már 40'1%-a onnét származott, Románia pedig csak 46'2%-át szállította. Az épület—

és müfaimportnak az utolsó három évben 481, 454, illetve 52'4%—át Cseh—Szlovákia, 27'6, 27'4, illetve 17'7%—át Rómánia, 12'7, 11'6, illetve l2'9%—át a Sz. H. Sz. 3állam szolgáltatta. Ausztriának faforgalmunkban jelentéktelenebb szerep jut, bár a behozatal az utóbbi években itt is állandóan emel—, kedett.

A termelés és a külkereskedelmi forgae

lom adatai ismeretesek lévén, a belfogyasz- tásra rendelkezésre álló fakészletek meny—

nyisége is megállapítható. Adataink szerint a termelés és a behozatal útján nyert s a belfogyasztást szolgáló tűzifalcészletek meny—

nyisége 1924—ben 24,460.823 (1, 1925—ben, amidőn a behozatal nagyobb mértékben esett vissza, mint, amily mértékben a terv

melés fokózódott, 24,113.355 (1, s. 1926-ban

a termelés és a behozatal egyöntetű emel—

kedés folytán 26,752.916 (; volt. Ezekben az években tíizifahiányról már nem beszél-

1. szám.

hetünk, ezégt a tűzifakészleteknek mintegy 125—26 milliő' (I körüli állandósulásából arra lehet következtetni, hogy az ország mai területén élő lakosság tűzifaszükségleteínek kielégítésére ez a tűzifamennyiség elegendő.

a behozatal tehát nagyobb mértékben va—

lószínűleg nem igen fog már emelkedni. A mult év tűzit'akészleteiről végleges adataink

—nincsenek, de valószínűleg az is ugyan- ezen keretek között mozgott. A termelés ugyanis óvatos becslés szerint mintegy 10 millió g-át tett, a behozatal pedig novem—

ber hó végéig a 14 millió g-át megközelí—

tette, a még hiányzó mennyiség december 'hó folyamán. az előző évek decemberi for—

galmát tekintve, bizonyára bejött az or- szágba. A tűzifakészleteknek 1.000 lakosra kiszámított aránya (1926—ban 3.197 (;) a Magyűrbirbdalom vonatkozó arányszámától (3.853 (1) még 17'O%-kal elmaradt. De itt figyelembe kell vennünk, hogy a birodalmi arányszámot Horvát—Szlavonországok ma—

gasabb arányszáma lényegesen megduz—

zasztotta, mert ott viszonylag a lakosság ritkább, az erdőterület és a termelés pedig kiterjedtebb volt, mint az anyaországban.

hogy a mai terület lakossága ' ma már majdnem úgy el van látva tűzifávalg'mint a háború előtt, most azonban a tűzifá'nak országhatáron kell átjönni, hogy a fogyasz- tókhoz eljusson s a faárak ma jóval maga—

sabbak, mint akkor voltak (Budapestena

kiskereskedelemben 1 ([ aprított tűzifa

HMS-ban 3'43 P, 1927 IX. 4'80 P) '

Épülef— és műfaszűkségleteink kielégí—

tésére, 1925—ben 12,()82.785 (1, 1926—ban l3,83'1.148 (; faanyag állott rendelkezesre,

A mult évi készlet ennél bizonyára jóval

nagyobb volt, mert csak a behozatali több—

let meghaladta a 12 millió g—át, amihez még hozzá kell adnunk a termelés és a decem—

ber havi behozatal mennyiségét is, úgyhogy mintegy 17 millió (] épület— és műfaké'szlet—

tel számolhatunk. A készletek évenkint itt még nem oly állandók, mint a tűzifánál.

hanem a köz- és magánépitkezések méretei—

nek arányában változnak.

A fafogyasztást ismertető táblázatunk adatai szerint az ország határain túlról be- hozott tűzifa mennyisége 1926-ban a belső tűzifatermelés eredményeinek mintegy más—

félszeresét, az épület— és műfabehozatal

*Végeredményben tehát megállapíthatjuk, mennyisége pedig a termelésnek több. mint

V. Fafogyasztás.

Consommatio'n de bois

Behozatali (_) Belfogyasztásra maradt

,_ Termelési) Behozatal Kivitel vagy kiviteli (.). _ ,. 9"ff?4tff_f_'3£2£ífíff34,

) V ,, ) a ö utasait?

A n n éc Productirm') Importations Ewportations 59315th 47"? 'l ) esik ;

M, .) § ) ' p ' ,g '1 ) habítams, g

_ ) " ' " ) . ") '

Tűzda ) )

Bois de choufage ) §

Magyarbirodalom )

! Hongrie ancienne *

) 1911 . 81,621.061 228787 136980? )— 1,14t.020 su,4so.o41 3.858

)

Magyarország '

,, Hongrie actuelle ))

_ 1925 . . . . . . §) 9,880.096 14,268.172 14.913 -——14,253.259 24,113.355 2314

1926 IRC—52085 16,714.909 14.078 —— 16 700831 26,752.916 3.197

Épület- és műfa )

_ Bois de construction )

! et d'industrie )) Magyarbirodalom )

Hongrie anciemte ;

1911 . 59,154.572 6,977.158 10,719.365 H— 3,742.207 55,412.3i65 2.653

Ma yarország )) ' )

ongm'e actualle ;) , ) )

1925 ) 4.490.066 7,845.015 252296 )— 7,592.719 12,082.785 ) 1.460

4956 2) 4,473.067 9,568.630) 210549

!) Becslés. ,", Evaluation.

1. szám,

kétszeresét tette. A fatermekísnek teh-(it fa—

ellátásunkban a behozatallal szemben elég alárendelt szerepe van. Ez az alárendelt—

ség különösen az épület- és műl'akészletek- nél mutatkozik. lla () termelés és a beho—

zatal eredményeit, a fogyasztásra rendel—

kezésre álló Összes készletekhez viszonyít—

juk, kitűnik, hogy az 1925. évben fogyasz—

tásra szolgáló tűzit'a mennyiségéből a ha—

zai eldók termelése 40'99/ —kal, a behozatal pedig otl'l'áá—kal részesedett. A következő évbena termelés részesedése (: ak 376 %—()s.

a behozatalé már ()2' 4"4) -os volt. Az épület—

és műlakészletnek a termelés 1925—ben csak 37") (ló—át, () behozatal ellenben 62854; —át szolgáltatta. A következő évben a termelés részesedése már csak 32'3%-ot.

() behozatalé pedig 67 7943 -()l tett. A mult

évben. amik()' (( b(')ke('),vek óta nem tapasz—

talt arányú építkezés folyt. a termelés arányszz'nna. (( behozatal arz'uryszz'mn'wal

__53— , ' (928

szemben nyilván még inkább visszaesett.

Lehetséges azonban, hogy az épület— _és műfaimport még a mult évben sem érte el maximumát. Az építkezéseknek még nagyobb arányban való véf)r()hajtása ese- tén tehát még erősebb épület—(és műfabe-

hozatalra számíthatunk.

Mindezek az adatok azt mutatják, hogy megfelelő ()rd(')területek hiányában, a tűzit'a—.

valamint az (')piilet— (')s műfaellátás tekinte—

tében nagy részben a külföldre, főleg a szomszédos államokra vagyunk utalva. Saj- nos, ezen () kényszerhelyzeten jelenleg nincs módunkban 'z'illoztatnj. mert az erdőgaz—

daságban () termelési időszakok nagyon hosszúak. R'lagyarország mai területének önálló l'aellátása terén azért javulás csak akkor következik be, amikor a háború után erdősített területeken lehet majd rend- szeresen kitermelni.

Szöllősy Zoltán (lr.

Az élelmiszervizsgálatok eredményei.

Résultats (les analyses de eleres en Hongrie.

Résumé. Nous présentons (fi-(lessons le re'sultaí' (les analyses (le viures. Hien gue les données rfoffrent pas un tableau eon'zplet de la fraude, ear le plus souvent, les éehantil- lons We'taient prélevés (Iu'au chair, toute—

fois la formation (lu nombre (les é()hantíl- lons ayant été F()bjet (F()bservations, ainsi gue la modification. d'une anne'e () Fautre.

de leur rapport aux uiures ();ramine's, (lon- nent une eertaíne base pour voir l'orienta—

tíon et la mesure de la falsifieation.

Le relevé montre, en (létail, lyaetivite' (les stations djanalyse. Des éehantillons de viv—

res examinés par ()lles. (it'/l % ont été trou—

ués frelatés ()n 1920, ettseuleznent 3.1 74 en

1926.

Les denre'es alimentaires (amlysées en 1926 se répartissaient ainsi: lait, 713947);

produits Iaitíers, 18' 323; autres uivres, 104%.

(m noit par les données, (Im,) pour em-

"pécher la fraude an.): vívres, les stations dtanalyse déployaient une aetivité toujours ('roissante. ()uoiaue la proportion (les éehantillons trouves falsi/iés ait été asse:

éleuée encore en 1926, les résultats (les analyses s'an'zélioraíent dans une asse:

grande mesure, et (res (ternieres années, la falsiíicatíon des vivres se bornait ("( un ()ercle de plus en plus restreint.

Magyarország mai területén a mező- gazdasági termények, termékek es cikkek hamisításának tilalmazásáról szóló 1895.

évi XLVI. t. (). alapján az élelmiszereknek abból a szempontból való vegyi vizsgála—

tát, hogy azok természetes állapotukban

vagy bamisítva hozattak--e forgalomba. a vegykísérleti és vegyvizsgáló állomásOk végzik. Ezt a szolgálatot jelenleg nyolc ál- lami vegykísérleti állomás (")l törvényha—

tósági vizsgáló allomas es az állami Vető- magvizsgáló Állomás látja el Állami vegy—

kiserleti állomás (an Budapest, Debrecen,

Magyaróár, Miskolc, Pécs. Szeged, Újpest

és Kalocsa városokban; a Budapesten szé)

kelő állami vegykísérleti állomásnak v—v— az Országos Kémiai Intézetnek Pesterzsé—

beten kirendeltsége is van. Ezenkívül Bu- dapest székesfőváros továbbá Győr Kecs-

kemét, Sopron és székeslehérv'ar városok törvényhatósági vizsgáló állomással ren—

delkeznek. Megjegyezzük azonban, hogy mindezeknél az (')ll()másoknál, tehát a tőr—

vényl'iatóságiaknál is állami vegyészek működnek. A Vetőmagvizsgálo Állomás hatásköre a hivatalos vetémagminták meg—

v1zsgilasa (')s szakselemenvxdas tekinteté ben az ország egész területére kiterjed,)!

többi vegyvizsgáló (')s vegykísérleti állomá—

sok ellenben csak egy—egy meghatározott körzetben müködnek.