http://webmineral.com/
https://www.mindat.org/minerals.php
Kvarc Képlet: SiO2
Szerkezet és kémiai összetétel: Légköri nyomáson 573°C alatt trigonális, efölött hexagonális. Általában sztöchiometrikus összetételű, de a Si4+ ionok helyén nyomnyi Al3+, Fe3+, Ti4+ és Mn4+ iont, illetve szilárd- és folyadékzárványokat tartalmazhat.
Megjelenés: Fennőtt, vagy bennőtt ásványként gyakran idiomorf, oszlopos, ilyenkor főleg a hexagonális prizma, a tetőző romboéder, ritkábban a dipiramis, vagy a trapezoéder a domináns kristálylapja. Kőzetalkotóként általában xenomorf, a többi ásvány közti szabad teret foglalja el, vagy izometrikus, gömbölyded–kerekded ásvány. Kőzetekben általában (halvány)szürke, néha színtelen, gyengén áttetsző, fennőtt, idiomorf kifejlődésben teljesen átlátszó is lehet. Nem hasad, a törési felülete egyenetlen vagy kagylós, zsírfényű. A szürke mellett ritkán vöröses színű is lehet, amikor a kvarc mikrorepedéseibe behatoló, oxidált vasat tartalmazó oldatokból történő finomszemcsés hematit színezheti az ásványt. Közismertek a sajátalakú, színes változatai (ametiszt, füstkvarc, rózsakvarc, citrin), amelyek gyakran féldrágakövek. Keménysége 7-es (a kőzetalkotó ásványok közül az egyik legnagyobb), az üveget karcolja. Kémiailag és fizikailag is rendkívül ellenálló ásvány, gyakran előfordul bontott, mállott kőzetekben.
Elkülönítés: A földpátoktól a hasadás hiánya, a zsírfény valamint az eltérő alak alapján egyértelműen elkülöníthető. Leginkább a mélységi kőzetekben megjelenő nefelinnel lehet összetéveszteni, de a nefelin általában szabálytalan alakú vagy négyszögletes megjelenésű, gyengén hasad és puhább, könnyen mállik, ezért kitett felületen a mállott szemcsék helyén bemélyedések figyelhetők meg, míg a kvarc inkább kipreparálódik a mállott kőzetfelszínből.
Mikrokristályos SiO2-változatok
A kvarc igen finomkristályos (mikrométeres nagyságrendű) változatai tartoznak ide, melyeknél az egyedi kristályok csak mikroszkóppal különböztethetők meg. Két fő csoportjuk a tág értelemben vett kalcedon- és jáspisfélék. Előbbiek rostos, utóbbiak szemcsés szerkezetűek és sávos, „réteges”, illetve gömbded aggregátumokat alkotnak, amelyek makroszkóposan homogén, tömött megjelenésűek.
Képlet: SiO2
Szerkezet és kémiai összetétel: Szerkezetük megegyezik a fanerokristályos kvarcéval. Általában sztöchiometrikus összetételűek, de nyomnyi Ni2+-t, Fe3+-t, Ti4+-t, Mn4+-t, továbbá szilárd- és folyadékzárványokat tartalmaznak.
Megjelenés: Az egyes változatok megjelenésében markáns, könnyen észlelhető különbségek vannak. A kalcedon rostos, vagy gömbös–vesés megjelenésű, halványkék változat, de színezése a benne lévő szilárd zárványok (pl. opál, hematit) miatt foltosan, vagy sávosan változó lehet. Ennek megfelelően megkülönböztethető például az achát (szalagos, sávos formában jelentkező változat, többnyire opállal és fanerokristályos kvarccal együtt); a heliotrop (vörös pöttyökkel tarkított sötétzöld), a karneol (vérvörös, barnás kalcedon). A kalcedonnal szemben a jáspis közel izometrikus, szemcsés szövetű mikrokristályos kvarcváltozat. Gyakran kalcedonnal, vagy fanerokristályos kvarccal, opállal együtt fordul elő. A leggyakrabban a vörös, barna és sárga árnyalatait ritkábban zöldes színt mutat. Megemlítendő még az opál, ami megszilárdult kovasavgél, tehát
nagyon rövidtávon rendezett, rosszul, vagy egyáltalán nem kristályos ásvány, amely fénymikroszkópban amorf anyagként viselkedik. Mindig víztartalmú, így képlete SiO2 · nH2O.
A mikrokristályos kvarcváltozatokhoz hasonlóan gömbös–vesés, vagy
Szeparált víztiszta, színtelen, prizmás, oszlopos kvarckristály (hegyikristály; balra), illetve a kvarc megjelenése kőzetalkotóként gránitban (jobbra; szürke, zsírfényű, xenomorf szemcsék).
Kuprit
Képlet: Cu2O
Szerkezet és kémiai összetétel: A köbös rendszerben kristályosodik. Közel sztöchiometrikus, de szilárd zárványokat tartalmazhat.
Megjelenés: Ritkán idiomorf, olyankor oktaéderes habitusú. A leggyakrabban finom szemcsés halmazokat, vagy vaskos tömegeket képez, de előfordul szálas, tűs, hajszerű megjelenésben is. Színe döntően vörös, amely a felületén fémes szürke, vagy zöld színt mutat. Oktaéder szerint hasad, de ez csak nagy egyedeken észlelhető. Keménysége 3–4.
Elkülönítés: Más rézásványokkal együtt fordul elő, ilyenkor egyértelműen felismerhető. Földes, szemcsés
formája esetleg a limonittal téveszthető össze, ráadásul az ún.
téglaérc formájában együtt is előfordulnak. Ilyenkor a makroszkópos elkülönítés nem lehetséges, csak, ha a kuprit részben malachittá alakult és felületén zöld futtatás figyelhető meg.
Sávosan váltakozó halványkék kalcedon és bordó jáspis együttese (balra), illetve szeparált, kagylós törésű, közönséges opál (jobbra).
Hematit Képlet: Fe2O3
Szerkezet és kémiai összetétel: Trigonális rendszerben kristályosodik. Kis mennyiségben a Fe3+ helyett Ti4+, Mg2+ és Fe2+ ionokat tartalmazhat.
Megjelenés: Az idiomorf hematit leggyakrabban romboéderes, vagy dipiramisos, esetleg bázis szerint táblás, vagy sugaras megjelenésű. Kőzetekben általában a limonit alkotójaként fordul elő lemezes, táblás halmazként, vagy tömeges, gömbös- vesés, fémes fényű kristályokként. Döntően azonban másodlagos elegyrész, sávosan, erekben vagy határozatlan alakú, földes megjelenésű foltokban képződik.
Színe jellegzetesen vörös, vörösbarna (a jól kristályos változat fekete és fémes fényű). Karca vörösesbarna. Nem hasad, keménysége 5–6.
Elkülönítés: A másodlagos hematit egyértelműen felismerhető. Esetleg a gránátokkal téveszthető össze, de a gránátoknak határozott izometrikus alakja van.
Hasonlíthat a finomszemcsés cinnabaritra, vagy realgárra, de azok többnyire másszulfidokat kísérnek, vagy a kupritra, de az részásványokkal társul. Más fémes, acélszürke–fekete ásványoktól a vöröses porszín különbözteti meg, a magnetit ferromágneses.
Magnetit
Képlet: FeFe2O4
Szerkezet és kémiai összetétel:
Köbös rendszerben kristályosodik.
Mind a vas(II)-, mind a vas(III)iont
Finomkristályos kuprit (vörös szemcsék) malachittal oxidálódott termésrézen.
kézinagyítóval nem észlelhető.
Fémes fényű, lemezes „vascsillám” habitusú hematitkristályok (balra), illetve finomszemcsés kifejlődésű hematit halmaz (jobbra).
Szemcsés, tömeges kifejlődésű, acélszürke színű magnetitszemcsék oxidos vasércben, oszlopos apatitkristályokkal (balra) és sajátalakú, oktaéderes magnetitkristályok halmaza földpátokkal
(jobbra).
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magnetit#/media/F%C3%A1jl:Magnetite-278429.jpg
Goethit
Képlet: α-FeO(OH)
Szerkezet és kémiai összetétel: A rombos rendszerben kristályosodik. Kis mennyiségben Mn3+-t tartalmazhat.
Megjelenés: Az idiomorf goethit általában tűs-szálas, rostos, vagy sugaras megjelenésű. Azonban a leggyakrabban tömeges, földes habitusú, tehát egyedi kristályai még fénymikroszkóppal sem mindig észlelhetők. Kőzetekben általában barnás színű hintett pigmentet, szabálytalan halmazokat, vagy érkitöltéseket alkot, mivel döntően másodlagos elegyrész; rendszerint más vas-(oxi)hidroxidokkal és rosszul kristályos hematittal együtt az ún. limonit fontos alkotóeleme. Nem földes változatának színe fekete, sötétbarna, fémes, vagy selymes, bársonyos fényű. Karca barna, vörösesbarna, sárgásbarna. Hasadása ugyan kitűnő, de kis szemcsemérete miatt többnyire nem észlelhető. Keménysége 4–6, a földes változatok puhábbak.
Elkülönítés: A jól kristályos hematit sötétebb, általában más habitusú, vékony lemezei, kis kristályai vörösesen áttetszőek lehetnek, karcszíne is vöröses. A sugaras, illetve tömeges hematittól is csak a porszín alapján különböztethető meg.
Piroluzit
Képlet: β-MnO2
Szerkezet és kémiai összetétel: A tetragonális rendszerben kristályosodik. Kis mennyiségben a Mn3+-t Fe3+ helyettesíti, illetve szilárd zárványokat tartalmazhat.
Megjelenés: Az idiomorf piroluzit általában tűs–oszlopos megjelenésű, de a leggyakrabban tömeges, finom
Gumós halmazokban kifejlődött, fémes fényű, rostos goethitkristályok együttese.
Tűs–oszlopos, valamint finomszemcsés piroluzitkristályok együttese.
Hasznos olvasnivalók a rendszeres ásványtan témájában:
Bognár, L. (1987): Ásványhatározó. Gondolat Kiadó, Budapest.
Koch, S., Sztrókay, K. (1986): Ásványtan. Tankönyvkiadó, Budapest.
http://mek.oszk.hu/04700/04799/pdf/asvanytan2.pdf
Pápay, L. (2006): Kristálytan, ásvány-, kőzettan. JATEPress, Szeged.
Szakáll, S. (2011): Ásvány- és kőzettan alapjai. E-tananyag, Miskolci Egyetem.
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0033_SCORM_MFFAT6101/adatok.html
Önellenőrző kérdések (rendszeres ásványtan IV.: az oxidok és hidroxidok):
1. Melyek a kvarc legfontosabb makroszkópos tulajdonságai? Melyek alapján különböztethető meg a földpátoktól és a nefelintől?
2. Melyek a legfontosabb makroszkópos bélyegei a megismert mikrokristályos kvarcváltozatoknak?
3. Állítsa keménység szerint növekvő sorrendbe a következő ásványokat:
kvarc, hematit, magnetit, piroluzit!
4. Milyen bélyegek alapján különböztetjük meg makroszkóposan a kvarcot és a kalcitot;
a magnetitet a hematittól;
a goethitet a kuprittól?
5. Milyen a porszíne a piroluzitnak;
a hematitnak;
a magnetitnek;
a goethitnek?
