Faith, William: A családi fogyasztás összetételének nemzetközi összehasonlítása

STATISZTIKAI, IRODALMI FIGYELÖ

785

ugyanez a határérték, de a megtakarításra (s) vonatkozóan. Minthogy

(; %— 8 : a:, de ! ds 1 dan _:— dz' ,

vagyis a két határhajlandóság összege 1.

A számításokat ezúttal lineáris regresz- sziós függvény segítségével végezték (amelynél a differenciálhányados, vagyis a fogyasztási határhajlandóság konstans).

Végül ismertetik az eredményeket és azok pontosságát.

A harmadik részben szerző közli az adatok kivetitésénél alkalmazott meggondo—

lásokat (például azt, hogy a zsebpénzeket külön kisegítő felvétel eredményei alapján osztották fel meghatározott kiadáscsopor—

tokra). A kivetítésnél a munkások, majd

az alkalmazottak egy fogyasztási egységre (guelf—re) jutó adatai alapján számítottak összfogyasztást, oly módon, hogy az össz-

lakosságot is átszámították guet-ekre,

majd a két összfogyasztást súlyozták. A súlyozásra csak az 1948—49. évi felvételek esetében volt szükség, a második felvétel—

nél ugyanis csak egy réteg adatai álltak rendelkezésre. A táblázatok mindkét idő-

szakra vonatkozóan közlik az igen rész—

letes, cikkenkénti eredményeket (érték- ben és sok esetben mennyiségben is).

(Ism.: Ferge Sándorné)

Faith, William:

A családi fogyasztás összetételének nemzetközi összehasonlítása

(lnternational comparisons of patterns of fa- mily consumption.) Clark, Lincoln U.: Consumer Behavior. New York. 1958. 270—307. p.

A tanulmány különböző országok fo—

gyasztási struktúrája összehasonlításának módjait tárgyalja. Az összehasonlítás el- végezhetőségéhez először meg kell terem—

teni az adatok gyűjtésénél, összegezésé—

nél és elemzésénél az összehasonlítás alap—

ját. Ma már elfogadott vélemény, hogy a

fogyasztási struktúrára vonatkozó olyan nemzetközi összehasonlítások, amelyek a jövedelem színvonalát és a jövedelem, il—

letve foglalkozási megoszlást nem veszik figyelembe, félrevezetők és olyan adatfel—

vételekre van szükség, amelyek a külön—

böző nagyságú, korösszetételű családok

foglalkozás, kulturális színvonal és jöve—

delmi szint szerinti fogyasztásáról adnak felvilágosítást.

Téves következtetésekre lehet jutni az átlagok alapján még a jövedelem szerinti csoportosításnál is, mert így lehetetlenség a különböző népességcsoportok fogyasztási struktúráját elemezni. A szerző kívána—

tosnak tartja a fogyasztási kiadások nem—

9 Statisztikai Szemle

zetközi színvonala és megoszlása alapján számított jövedelemrugalmasságnál eddig

használt módszerek további finomítását.

Szerző ismerteti az eddigi feldolgozáso-

* kat, és összegyűjtötte a háború utáni idő- szakban 56 országban végzett mintavéte—

len alapuló e tárgyra vonatkozó 175 tanul-

mányt. A magánfogyasztás adatait 11 or- szágra nézve 1938. évről és 1948—53-ig évenkénti megoszlásban a Monthly Bul—

letin (USA) 1955—ben tette közzé. Öt or—

szágban: Németországban, Koreában, Ja—

pánban, Hollandiában és Svájcban éven—

ként végeztek háztartásstatisztikai fel- vételt.

A családi fogyasztás összetételének nemzetközi összehasonlíthatósága jövede- lem, fogyasztás és családtípus—csoportok szerint egészen más fajta problémákat jelent, ha az összes fogyasztásból indul- nak ki. Az ilyen reprezentatív fogyasztási struktúra tanulmányokból a fogyasztási szinvonal nemzetközi összehasonlítására vonatkozó következtetések levonásának nehézségeire mutat az a körülmény is, hogy az ENSZ 1952. évi jelentése a világ szociális helyzetéről, nem használta fel azokat.

Szerző rövid áttekintést nyújt a fogyasz—

tási kiadások nemzetközi összehasonlitá4 sáról végzett múltbeli kísérletekről. Első- rendű cél volt, hogy közületi vagy magán—

gazdasági döntésekhez nyújtson segitsé—

get és csak másodsorban, irányult nem—

zetközi összehasonlítások végezhetősége're.

Megemlíti szerző Frederic Le Play1 és

munkacsoportja vizsgálatait az iparból, illetőleg mezőgazdaságból élő családok gazdasági és szociális helyzetének 'ossze—

hasonlitásáról. Ezek a vizsgálatok ma már csupán a gazdaságtörténet és a szocioló—

gia számára bírnak jelentőséggel.

A munkabérből élők helyzetének első részletes összehasonlító vizsgálatát az

Amerikai Egyesült Államokban végezték

az 1880—as évek végén. A felmérés az

Egyesült Államok, Belgium, Francia- ország, Németország, Anglia és Svájc vas—,

acél-, szén-, textil— és üvegipari munkások megélhetési költségeinek összehasonlítá—

sára terjedt ki és mintegy 2500 amerikai és 700 ún. ,,normál" családra vonatkozott.

A vizsgálat a jövedelemforrásokról, a szolgáltatásokról és 20 különböző élelmi- szerre forditott kiadásokról adott képet.

Az angol kereskedelmi minisztérium l904/1909-ig Anglia, Belgium, Francia—

ország, Németország és az Egyesült Álla-

mok 3—11 000 családot felölelő vizsgálatai arra a Végkövetkeztetésre jutottak, hogy

1 Le Play, Frederic: Les Ouvriers Européens.

Paris. 1878.

786

STATISZTIKAI IRODALMI mom

a különböző országok dolgozóinak életvi—

szonyai statisztikai módszerekkel nem

hasonlíthatók össze.

A későbbiekben mégis megkísérelték egyes angol és az amerikai munkásem—

portok háztartásstatisztikai összehasonlí- tását, figyelemmel arra, hogy egy csoport—

ba kerüljenek az olyan családok, ahol a) a családra eső összes jövedelem nagysága

kb. azonos; b) az élelmiszerre fordított kiadások összege kb. azonos; végül c) az

élelmiszerekre fordított kiadások nagyjá-

ból azonos nagyságrendűek (figyelembe

véve az Egyesült Allamok-beli, és az ang-

liai kiskereskedelmi árak százalékos el—

térését).

A vizsgálatból megállapítható volt, hogy

az amerikai munkások keresete kb. 2,5-

szerese az angliai munkásokénak. A ma- gasabb béreket nem ellensúlyozza a lak—

bér és a drágábban vásárolt élelmiszerek—

re fordított költségek összege sem.

Szerző megállapítja, hogy eddig is már számos kísérlet történt a reprezentatív felvételek eredményeinek feldolgozására

A kutatási feladatok elvégzését megnehe—

zíti a korlátozottan rendelkezésre álló idő

és a munkaerőhiány. Eddig még nem pub—

likáltak olyan vizsgálati eredményeket, amelyek reprezentatív fogyasztói kiadá—

sok alapján mérték volna fel az össze—

hasonlítható életszínvonalak nemzetközi

költségkülönbséigeit. Ilyen összehasonlítás—

ra pedig szükség lenne.

Szerző röviden vázolja a fogyasztási

struktúra tanulmányok jövőbeni terveit.

Ismerteti a Nemzetközi Munakügyi Hiva—

tal, az ENSZ Titkársága és néhány érde—

kelt szerv 1955—ben tartott vitáját a csa—

ládok életszínvonalával kapcsolatos vizs—

gálatokat végző csoportok bevonásával. A

vita mindenekelőtt a gazdaságilag elma—

radott országok speciális problémáit kí-

vánta tisztázni. A szakértői bizottság meg-

állapította, hogy reprezentatív felvételek útján csak akkor nyerhetők helyes ada—

tok, ha figyelembe veszik egyrészt a gya—

korisági megoszlást a népesség egyes eso—

portjainál, másrészt a különböző család—

típusok, foglalkozási csoportok, jövedelmi

kategóriák, földrajzi területek eltérései- ből adódó különbségeket. A bizottság ja—

vasolta, hogy a Nemzetközi Munkaügyi

Hivatal végezzen további munkálatokat a standard osztályozás és definíciók kidol-

gozására. Hangsúlyozta, a fogyasztási vizs- gálódások definíciói és módszertani

kérdései nemzetközi szintű tanulmá—

nyozásának szükségességét. A tanácsko- zás az ,,életszínvonal vizsgálatának ház- tartási felvételei" kifejezést használta, miután a vizsgálódások nem kizárólag a szorosan vett családdal, hanem a háztar—

tással, mint vizsgálati egységgel foglal—

koznak.

A Nemzetközi Munkaügyi vasolta, hogy a nemzetközi

Hivatal ja—

szervezetek

' szorosabban működjenek össze megfelelő

tanulmányi, módszerek kidolgozásában.

Jelenleg nem látszik megvalósíthatónak az egységes nemzetközi kérdőívek kidol—

gozása. _

A nemzetközi szervek és az egyes kor—

mányok technikai segítő munkája nem—

csak az anyagi eszközök rendelkezésre ál—

lásától függ, hanem a követelményektől

is, amelyeknek eleget kell tean A meg—

bízó, szervek részéről a technikai segít—

ségen túl egyre nagyobb elvi támogatásra van szükség, minthogy a fogyasztási sti—uk;

túra és életszínvonal vizsgálatok száma a,

jövőben előreláthatóan emelkedni fog.

A tanulmányt a fogyasztói kiadásokról

56 különböző országban készített 175 ta—

nulmány annotált bibliográfiája egészíti

ki, amely ez idő szerint a témát legrész—

letesebben ismertető össze—állításnak te- kinthető.

(Ism.: Várt Vet-o)

*

Forsyth, F. G.:

) A csaláúnagyság és a családi kiadások

közötti ösmrüggés

(The relationship between family size and famiy expenditure.) —— Journal of the Royal Stattsttcal Society. A sor. 1960. 4. sz. 367—

397. p.

Köztudomású, hogy egy háztartás nagy- sága7 összetétele, a gyerekek száma nagy—

mértékben befolyásolja a háztartás tény—

leges anyagi színvonalát, kiadási struk—

túráját. Ezért nagyon lényeges, hogy

mind az életszínvonalvizsgálatoknál, mind

a jövedelem—elaszticitások számításánál megpróbáljuk valamilyen ekvivalencia—

skála kialakításával a különböző össze—

tételű háztartások kiadásait összemérhe—

tővé tenni. Ha az egy főre jutó kiadásokat

vizsgáljuk, és akkor is elsősorban a sze—

mélyekhez kötött kiadások esetén, ez megoldható az egyes személyek szükség—

letei alapján konstruált skála segítségé—

vel fogyasztási egységekre történő átszá—

mítás útján. Ha azonban a vizsgálat tárgya az egy háztartásra jutó kiadások —— s egy sor kiadás esetén ez az indokoltabb —, akkor nem fogyasztási skálát, hanem csa—- ládi ekvivalencia-skálát, illetve skálákat

kell konstruálni, azaz olyan skálákat.

amelyek megadják, hogy valamely 'cikk (cikkcsoport) szempontjából egy adott

háztartás valamely standard háztartás (például házaspárból álló háztartás) hány—

szorosának felel meg.