Öngyilkossági esetek Magyarországon

SZOCIÁLIS VISZONYOK

Öngyilkosságí esetek Magyarországon.

Les cas de suieide en Hongrie.

douloureum anne'es de

(Pest un Résumé.

[argement

mises () part — la proportion (les cas de Suicide fait depuis des dizaines dtanne'es et par-tout dans les pays rivilisés une courbe ascenilante. Beaucoup attribuent ce phénoméne au progres de la civilisa- tion technigue, guoiaue la proportion des suieídes

symptóme

connu gue —— les guerre

soit la plus eleoée en Europe centi—ale, loin des grandes villes les plus peuple'es. Dyaprés les Annuai—

res siatistiaues (le 1937, [e taur (les suirides moz-tels -S,élevait, pour 100000 habitants, a 33'5 en Hongrie, a 280 en 'l'ehéeo-Slovaauie, a 206 en France, ú 2671. en ltalie, a 2425 en Suisse, á 14'9 aux États- L'nis di4mérir]ue et (: 12'0 en Grande-Bretagne, Les chi/fres de l'annee 1926 montrent oue, parmi les villes, ces proportions sont de 553 a Budapest., de 474 () Bruxelles, de 408 a Vienne, de 43'3 a Berlin et (le 11'0 () [.onrlres.

En Hongrie, jusoulen 1028, c'étaít la statistioue des causes cle deres (lui fournissait les renseigne- ments nécessaires () la statistirlue (les suicitles.

Mais a partir de l'anne'e 1928, les autorités policie- res dressaient des bulletins individuels sur chaaue cas de suieirle, en s'enauérant des cireonstances pussi, et elles [es envoyaient á la Statistirfue gene- rale. Dans la présente étude, le tableau 1 indigue en nombres iizrlices la population totale el urbaine, et fait ressortir le nombre et la proportion des suiri- (les pour la période 1910—1941. Bien (Iue les 32 années en arrestion eassent comporté dans la vie du pays des événements

mouvementés, nous

par-fois singulierement aae la tongue serie (Pannées sert toutefois bien á Fexamen (Pensemble des faits étudie's, En démontrant a Paide diun pro- céflé mathématioue le rapport entre [a progression de llurbanisme et llaceroissement du taux des sui- cides, rapport aut ressort d'ailleurs dudit tableau, on obtient un fort coefficient de corrélation positií:

I' :; % 0'9301 j't 00144.

])PIISOHS

Si Fon dioise en guatre périodes distinctes les 32 anneex enuisaye'es (épogues (les cllangements territoriaur et (les deux guerres), on constate (lue la proportion (les suiciiles etait de 205 pour cent mille lrrlln'tanls dans la Hongrie entiere en 1910— v 1913, de ]5'8 pendant la yuerre (le 1914—1918. (lr—

30'2 dans les annees de pair 1919—1938 dans la Hongrie de Trianon, et (le 255 dans la Hongrie ayrandie, au cours de 1.039— 1941, années de guerre.

Somme toute, la moyenne (lesfiites 32 années se chi/fruit par 20'3

Pendant les treize anne'es (1929—19/11), durant lesguelles llenguéte s'e'tendait aux tentaiives aussi, on a compte en moyenne, pour 100000 habi- tants, 60'1 cas de suieide en Hongrie. De tous les suicides, 50'1% e'taient alors, en moyenne, mor-tels.

Suivant le sezl'e, [edit tana: a été, en 1941, de 48'9 pour les hommes et de 406 pour les femmes.

Sous le rapport de la répartition territoriale, en 1941 le taux des comitats a été de 307, celui des villes autonomes de 115'0 (a cóte' dlune moyenne générale a'e 44'6), Sur la base de la répartition des suicidés selon ltáge (voir tabl. 3 et grapli. II), on observe les deux maxima dans le groupe des 20—24 ans et celui des 70 ans et plus de 70 ans.

Le deuxieme minimum (puisoue-elest naturel—la%

classe dlannées la plus jeune (( le minimum propre- ment dit) revient aux femmes de 50————— 59 ans et aux: hommes de 30—39 uns. Én 1941, pour 100000 personnes de confession identiaue, on a noté 49'2 suicidés catholiaues romains, 16'9 54'3 ealuinistes, 45')' 1073 gréeo-orientaux, 102'3 unitaires, israélites et ')'3

(Fautre eulte.

Le tableau !: enregistre les suicidés suioant' leur, état matrimonial. Pour le pays enlier et les senes

uniates, luthériens,

42'0 suieirlés

réunis, les proportions sont: ce'libataires, 3825): marie's, M'lr; veufs, 81'5; (livoreés, 14/1'1.

Répartis suivant la profession (voir tabl. 5), les cas de suieide montrent une fréguence par trop elevée ehez les domestigues (186'7) et les n'zanoeuores sans autre indication (15271). Les rauses probables ani entrainent les gens au Suicide (noir graph. IV) sont fort oarie'es: pour 28'6%, on ovait ([érlaré ou mpposé une maladie ineurable ou la folie; pour 21'6%, (les discordes de famílle:

pour 14'1%, un ehagrin (Famour; pour 11'10'0, (les revers de fortune ou (!,autres soucis matériels, Le tableau 6 et le graphígue V montrent la cause du Suicide combinée aoee la profession des suicide's, Panni les modes de 'perpétration, l'enlpoison—

nement (34'6%) en 1941 la premiere

place; oenaient ensuite les suieirles par pendaison ou strangulation (31'5%), ceux par instruments tranelzant,T ou piauants (8'7%) et ceux par armes a fen (8'5%).

Comme il

oceupait

ressort du tableau 7 (résultats generaux sutbant les jours et les (liverses lleures (ia jour). les lundis ou' les

semblent eritíaues.

l'armi les guatre périodes de la jour-nee, on a enreyistré le maximum (29'5%) entre 7 et 1?

, 27

lendemains de fem

8. szám

heures, et le minimum (20'8%) entre 19 et 24 heures, Uinfluence des saisons se voit par le fait gue de Pensemble des suicides, 26'1% ont été perpétrés au priniemps, 36'6% en été, 23'5% en automne et 19'8% en hivei-.

Au point de vue de la situation financiére, 76'7% des suicidés n'avaient aucune fortune, 18'1% avaient une existence assurée et 5'2%

possédaient méme des biens. La proportion notable des ,,récidivístes" (4'9% en 1941, soit un sur uingt suicíde's), est une triste preuve de leur tenu-

cité á mourir. ,

Depuis 1928, les autorités policiéres ont des services spéciauac et bien établis pour les affaires de suicide. En 1941, ces derniers nlavaient presgue rien á faire dans plus de la moitíe' (51'3%) des cas. Ils ont place dans des maisans de santé 28'0%

— des désespe'rés sauvés; en 19'6%, ils ont pris de nombreuses autres mesures au bien de ceux-lá; en 0'5%, il y a eu réglements de differ-ends avec l'entourage des suicídés; en 0'6%, une enguéte eulte'ríeure a été ouuerte.

%

A táirlsadalornstatisz-tika számos tárgy- köre .és adatesoportja alkalmas a mono-—

grafikus leírásra és elemzésre. Az öngyil- kosság olyan társadalompalthologiai tünet, amely erkölcsi, élettani, orvostudományi és statisztikai szempontból régóta megfigye—

lés tárgya s amelynek belföldön és külföl- dön hosszú idő óta nagy irodalma van. Az élet az egyén legfőbb java és a köz fontos kincse. Aki a szenvedély és szenvedés izgal—

mában, legyőzve a természettől adott élet- ösztönt, eldobja magától az életet, nemcsak , bűnt követ el, hanem esztelenséget is, mert vét a logikus gondolkozás és a helyes, ki- tartó, türelmes élettakti—ka ellen. Az orvosok ezt a tünetet elmebajnak llS tekintik, vagy legalább is pillanatnyi elmezavarnak. Sokan a technikai civilizáció térfoglarlás-ának, a ter- mészettől való elszakadásnak, a nép váro- sokba tódulásánnak, a fokozott munka- és élvezethajszolálsnak, szóval az idegek rom—

bolásának tulajdonítják azt, hogy az ön—

gyilkossági esetek arányszáma a művelt államokban a háborús éveket kivéve, világ- szerte évtizedek óta emelkedő irányzatot mutat. Ezt a felfogást látszik igazolni az a statisztikai adat, hogy a városokban jóval magasabb az öngyilkosság anámyszáma, mint a, vidéken.

Viszont nem tudunk kellő magyarázatot találni arra a szomorú jelenségre, hogy hazánkban, általában Közép-Európában leg—

magasabb az öngyilkosság aránya; holott a

— 408 —— 1943

legnépesebb világvárosok ezen a területen kívüli találhatók. Az 1937. évi statisztikai évkönyvek szerint (részben 1936. évi ada- tok) százezer lakosra esett halálos kimene- telű öngyilkosság:

Magyarország. . . . - . . . . 38'5 Cseh-Szlovákia ... - . 28'0 Franciaország. . . . '. . . . . 26'6 Olaszország ... 26'4

Svájc ... 24-5

Nagy-Britannia ... 120

A városok összehasonlítására nézve ré—

gebbi, de még mindíg tanulságos adatok állnak rendelkezésre az 1926. évből. Melly József dr. tanulmánnyal) az alábbi összeállí- tást tartalmazza:

Budapest. . . 55'3 Brüsszel ... 47'4 Bécs. . . . . .. 46-8 Berlin ... 43'3 Bern ... . . 41'6 Varsó ... 30'2 Prága . . . . . . 29'2 Páris ... 18'8 Róma . . . . . . 14'5 London ... 11'_0 Amsterdam . . . . 7'5

A nemzetközi adatok nagy eltéréseit rész—

ben megkíséreltük magyarázni az éghajlati, faji hatásokból, a megélhetési nehézségek és a kor-megoszlás különbözőségéből es sok más tényező befolyásáhól. De jogosult az a föltevés, hogy a statisztikai megfigyelési módszerek különbözősége és az adatok meg—

bízhatóságának különböző foka igen nagy szerepet játszhat a nemzetközi összehason—

litásnál, 'de egyes országokra vonatkozólag az idősorok megítélésénél is. Gondoljunk csak a demografiában a halva született csecsemők statisztikájának nehézségeire, vagy a rákstatiszltiklára, melynél .az esetek számának növekedése igen jelentős, de is- meretlen mértékben az adatgyüjtés tlokoződó tökéletesedésével magyarázható.

Magyarországon az öngyilkossági statisz—

tika történetében az új korszakot a Magyar Statisztikai Társaság 1927 február havában tartott értekezlete vezette be, melynek ered- ményeit Laky Dezső dr. kiváló munkája')

1) Az öngyilkosságok Budapesten és az európai nagyvárosokban. Stat. Közlemények, 56. k. 2. sz., 1928. (Kia—dja Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.)

') Az elválások és az öngyilkosságok okai és lcküzdésüknek eszközei. A Magyar Statisztikai Tár- saság kiadványai 3. sz.

8. szám —409— 1943 lementette. A magyar irodalomban megem-

lítendő jeles dolgozatok még: Kovács Alajos három tanulmánya, Bernát István, Melly József és Szél Tivadar munkái és az új ön.- gyi—lkossági adatgyüjtés eredményeit ismer- tető Mozolovszky Sándor dr. több SiZép

cikke. A külföldi irodalom is igen gazdag?)

A magyar Öngyilkos—ági statisztika 1928—ig a népmozgalmi statisztikából merí- tett adatokat, mégpedig a halálok-i statiszti—

kából. Az új adatgyüjtés az öngyilkossági kísérletekre is kiterjedt. A rendőri hatósá- gok egyéni lapon küldik be azóta az ön- gyilkossági esetek és körülmények adatait, amelyek (bő k—ombinattlív feldolgozásra adnak módot. Az új adatgyűjtés a kezdet nehéz- ségei után 1930—ban vált teljessé és oly fok—

ban m—egbvíZthaltóvá, hogy eredmén—yei idő—

sorok képzésére és egyéb elemzésre jól fel—

használhatók. De már az 1929. évi ertedlmé- nyeket is elég jó megközelítésnek tekint- hetjük.

Az 1. sz. tábla a népességet és a városi lakosságot jelzőszámokban, továbbá az ön—

gyilkos—sági esetek számát és arányszáma-t az 1910—1941. években mutatja be. Rend- kívül mozgalmas korszakot Ölel föl ez a 32 éves időszak. Az ország tlriaxnoni ameg- 1) Megemlítjük itt Frederic L. Hoffmann ame—

rikai iró ,,Suicide Problems" című művét, melyből többk értékes adatot merítettünk,

csonkítása, majd részleges megnagyobbo—

dása terület és népesség szerint három, a béke és háború váltakozása négy különle—

ges jellegű idősort ad. Ehhez járult az adat- gyüjtés kibővítése és a gazdasági világvál—

ság. Mindezen események hatása vis-sza- tükröződik az adatokban, mégis a hosszú évtsor igen alkalmas a vizsgált jelenség át- tekintésére és korrelációszávmlításra is.

Ha a nyilvánvaló összefüggést az unha- nzitiáls terjedése és az öngyilkossági aránny- szám növekedése között maxtelmattikail mód—

szerrel is ki akarjuk mutatni, a váltakozó és zavaró körülmények ellenére igen: magas korrelációs együtthatót kapunk. Ugyanis

r: —1—-O'9301—_t— 0 0144

A népességnek mentül nagyobb hányada lakik a törvényhatósági jogú városokban, annál nagyobb az öngyilkosság arány- száma. Mint láttuk, a városi élet ixdvegrontó hatását kereshetjük e jelenségben. A termé—

szettől valló eltávolodás egyik hátránya ez a tünet. Falun a szabadban végzett munka testet, lelket edző hatása ellenállóbbá teszi az embert a viszontagságokkal szemben.

A vizsgált 32 éves korszakot a területi változások és a két háborús időszak szerint négy részre oszthatjuk: Az öngyilkosSági arányszám —— azaz a 100.000 lakosra eső halálos kimenetelű öngyilkosságok száma —- az in eger Magyarországon az 1910—1913.

békeévekben 205, az 1914_

l

: 100000 lakosra esett

AZ 1910—1941.ÉVEKBEN

!. A HALÁLOS KIMENETELÚ üNüYllKUSSÁGI ESETEK MYSZÁHA

PROPORTION DES CAS DE SUIClüE MORTELS EN 1910—1941

1918. háborús években 15'8.

a trianoni Magyarországon az 1919—1938. békeévek—

ben 302, a megnagyobbo—

nnur 100.000"habllnnm

fi

dott Magyarorszagon az

' 1939—1941. háborús évek-

x

FN

C egyet

35

ben 25'5 volt. A 32 év át—

laga 26'3. A minimum

M'"

__n

25 utóbbi a gazdasági világvál—

ság idejére esik, amikor az

__:T .? '15

20 1929—1933. évek átlaga is

41," ff 64.

irányvonal tendance séculaíre

on---o

100000 lakosra esett halálos öngyilkossági eset suicides mortels pouv 100000 habitants

15 32 éves adatsort és a leg- egyszerűbb irányvonalat mutatja be. A vázolt okok- ból nem volna helyes a Jor—

'10 '10

5

O

dan—Sipos vagy más mód—

9 1911 1912 1913 1914 1915 1916 1911 1918 1919 1929 1921 1922 1923

1 9 2 4

t

!

3151.10U

! szerrel görbe vonalat szá-

! mtítani. A balra átlagolás (a híres links relatív) a leg—

megfelelőbb.

1939 19411 1941

R H.Ge St 1949

27*

8. szám —— 410 -—— 1943

!. A népesség és a városi lakosság jelzőszámokban, továbbá az öngyilkossági esetek száma az 1910—1941. években.

La population totale et la population urbae'ne en indiees, puis le nombre des cas de suicide en 1910—1941.

, , A !. j. városok _lakos— Az ön 'lk ' i t k , ,

Az orszá ne— , gyi ossag ese e szama

pessege 1)gjelző- sagjííefgzrágzoggsdes Nombre des suicides

Területl) Év . sznmokben 1 _ a né essé összesen!) halálos kimenetelű H,,lglőgvesmk Tarilaíre 1) Années sz igígffláogg szítása-mu syg—§ban g tn izgága la— eset _ 030737: szán;akag osgzes

díces m índíces en "ff-la szám kosi'a esett szam ikosia esett 155315" Ide; fans 19102100 1910:100 pajtás!?" chágres pour100.00010hw"5 pour100.000 morfels eno/o des

a 3- habiiants abs. habílants suicides lotaux

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

l :

s , 1910 1000 100-0 115 3.554 193

s 2 1911 1005 105-5 12-11 3.719 203

mg) Én 1912 10113 107-1 121 3.833 20-7

§ § %% 1913 1023 103-3 122 ,. 4.900 214

É ; 3 .. 1914 1032 1109 12-3 § § 3.840; 20"! §

; ;: § 1915 1034 1114 124 % ; %; § . 3.234 171 e: ;

gőg 33 1916 1028 1120 12-5 5 : 5, 3 2.897 15-1 § ;

es § 1917 1026 1122 12-5 3 § g § 2.443 131 53 §

; 1918 1010 112-0 122 .a ,, .s ,, 2.356 129 .s ,,

1919 447 734. 193 ; s : 3 1.932 239 : 13

1920 45—1 734 19-9 % § % § 1.945 237; % §

1921 440 73'6 19-1 *; % § % 2.088 267) tág

w: "3 Pc "3 "c

1922 44-5 73-7 191 4 m 4 a. 2.200 27—1 3: a,

1923 44-9 735 * 1815 :; .3 2.399 29-i; 3

.s § 1924 453 73—5 197 2.313 29-1

% § 1925 45—7 736 19-5 , 2.443 29-4

§ .3 1926 46-0 739 195 2.558 ::o-s

a $. 1927 46-4 740 191 2.430 237

§ ., 1928 467 742 . 193 26051 307;

2 "s 1929 47—1 74—4 192 3.991 112 925011 9292 s) m;

_ 13 1930 47-5 730 192 4.902 56'7 2.647 5.717; 533

§ ;. 1931 478 30—3 193 5.976 692 3.062 33-11 .az-:.)

§ § 1932 48-0 809 193 5.706 liő'] 3.090 .95-3 sz.r—2

;- § 1933 483 814 19-1 5.813 6751) 2.317 32-11 191

1934 48-6 820 194 5.933 669 32.911 392 . 193

1935 489 323 19-4 5.820 tus-2 2.830 31-7 197;

1936 49-2 834 19 5 5.953 (iii.? 2.921 31-5 174

1937 49-5 349 _ 19-5 6.243 n.o—2 3.025 395 192

1933 497 847 — 196 6.095 67'3 2.762 307 157;

Megnagyobbo— 1939 55-7 905 19-7 5.252 517 2.686 ran-4 .31-7

ggggaggggg 1940 62-0 971 19-5 5.533 5032 2.329 257; .az-1

agrandie _ 1941 75'7 111'2 , 17'1 8.114 441; 24.342 TIT—í 5-1";

Átlag — Mayennes __ _ 17'4) —- ? 00'1 ——— T.)/ii? JU'I

1) Csak annak 3. területnek a népessége, amelyről az illető évben öngyilkossági adatok rendelkezésre állottak: 1939-ben; tehát a trianoni terület és 9. visszacsatolt felvidéki terület, 1940-ben a trianoni terület a vissza- csatolt felvidéki terület és Kárpátalja, 1941-ben trianoni terület, a visszacsatolt felvidéki terület, Kárpátalja és a visszacsatolt erdélyi és keleti terület, a visszafoglalt délvidéki terület adatai nélkül, —- Seulement ta population du territoire pour leouel, dans les années respectives, les rensetgnements sur les suicides étaient dtsponibles : pour 1939, territoire selon Trianon et la zone nord recouvre'e; pour IMO, territoire selon Trianon, la zone nord recouvrée et la Subcarpathte ltbe're'e ; pour 1941, territoire selon Trianon, la zone nord recouere'e, la Subcarpathie ltbe're'e et les territoires transytvaz'n et oriental recouvre's, mais non compris lc territoire me'ridional repris. —— *) A közigazgatási öngyilkossági adatgyüjtés, a halálos kimenetelű eseteken kívül, a súlyos és könnyű kimenetelű esetekre is kiterjedt, 1928 második felére vonatkozólag hajtatott először végre, de még az 1929. évi (egész évi) adatok is hiányosak. Ezért a. halálos kimenetelű eseteket még erről az évről is a haláloki népességi statisztika alapján mutattak ki. —— L'enrluéte administrative, gut s'informa aussi, en dehors des sulcides mortels, des cas graves et légers, a été opére'e pour la premiere fois relative—

ment a la seconde moitie' de l'anne'e 1928; mais mőme les données de l'année (entiere) de 1929 presentent des lacunes, Aussi, nous avons dü tndiguer les cas _mortels, pour cette année ld également, d'aprés la statis- tigue générale des causes de (tévés. — 3) A hiányos adatok alapján számítva, de a kétféle eredetü adatok összevetése helytelen volna. —— Chi/Tre calcule' sur la base de données incornplétes; mats il seratt errone'

de procéder a un rapprocheinent entre les deux sortes de données, d'origine diffe'rente.

8. szám

Az öngyilkossági klísénletewktet is magá- ban foglaló új adatgyüjtés óta eltelt tizen—

három év alatt (1929—1941. évek) átlag—

ban százezer lakosra 60 1 Öngyilkos/sági lesett jutott Átlagban az ön gyilkossági esettek fele

(50'1%) volt halálos kimenetelű Az 1941.

évben a halálos esetek százaléka 547, a sú—

lyos sérüléssel járó tesetueké 13'9, a köny—

nyűe'ke' 31'4. A könnyű eset-ek egy részénél az öngyilkossági szándék nem volt komoly, hanem a cselekmény célja csak ijelslz—tgette's, hangulatkeltés, önsajtnál'tautxáts leb e taet t.

Nem szerint Magyarországon az öngyil—

kossági arányszám 1941-ben a férfiaknál 48'9, a nőknél 40'6 volt. A férfiak elszánt—

sága is nagyobb volt, amire az [is mutat, hogy a halálos esett—ek aránya a férfiaknál 707, a nőknél 36'2% volt.

A területi vine-goszlátsat vizsgálva azt *luát—

2. Az öngyilkossági eSetek száma 1941-ben.

Les cas de suicide en 1941.

-—411—

Öngyil- Öngyil-

kossági kossági

esetek esetek

Suicides Suicides

§ %f; § §:

Vármegye ; Ég Vármegye § Ég

Comilals § Ea Comüats § %%

§ %É § si

mü "%

'a: ' at

5; 0- § s 0- §

a %e a És

1 2 3 1 2 8

Abaúj-Torna 32205 Maros—Torda . . 53 204 Bács-Bodrog 311519 Nógrád . . . . 58 23'8 Baranya . . . 6830'2 Nyitra és

Bars és Hont . 30208 Pozsony . . . 84 191 Békés . . . . 14241'4 Pest—Pilis-Solt-

Bereg . 5236'5 Kiskun . . . . 961 628 Beszterce Naszód 1912'6 Somogy . . . , 122 31 8 Bihar ... 12527'8 Sopron . . . . 14 107 Borsod . . 4916'3 Szabolcs . . . 107 252 Csanád, Arad és Szatmár . . . 68 16 1 Torontál. . . 7841'6 Szilággy . . 42 146 Csik ... 4125'0 Szolnok- Doboka 31 126 Csongrád . .' . 8758'0 Tolna. ... 88 321 Esztergom . . 49 448 Udvarhely . . . 26 32 1 Fejér . . . . . 8032'2 Ugocsa . . . . 10 220

Gömör és Kis- Ung ... 13 46

bont ... 1614'6 Vas ... 71 26 6 Györ, Moson és Veszprém . . . 78 21 1 Pozsony . . . 5131'1 Zala ... 97 262 gajdu . . . . 7137'7 Zemplén . . . 5225'3

áromszék 5136'1 Várme él?.össz.

Heves - - - 101308 Total És comit.3.38530'1 JászNagykún- Tj. v. összesen

Szolnok . . . 17541'2 Total des villes

KOIOÉ ' - - - 19IÉ'6 autonomes 2.729115-0 Komarom . . . 6520' Magyarország-—

Máramaros 3315'1 Hongrie [6114 446

1943

juk, _hogy az 1941. évben a vármegyék arányszáma 30'1, a törvényhatósági jogú

városoké 1150 volt 446 országos átlag mel—

lett. Az egyes vármegyék közül legmaga- sabb arányszámmal szerepel Pest-Pilis-

Solt-Kiskun vármegye (628) és Csongrád vm.

(58'0). Legalacsonyabb arányszámokat talá—

lunk Ung (46) és Sopron (10'7) vármev gyék—

ben. Megjegy zendő hogy a területi meg—

osztásról csak akkor kaphatunk majd meg bízhatóbb, a véletlen alakulástól mentes képet, ha hosszabb évsor adatai alapján számíthatunk átlagos arányszámokat

A 3. tábla az 1941. évi öngyilkossági ese—

tek megoszlását kor szerint mutatja be Szo-

*morú tünet, hogy a 14 évesnél fiatalabb gye- rekek közt is 35 eset fordult elő (22 fiú és 13 leány). Ezek közül 12-rnél az ok félelem vagy elkeseredés. büntetés miatt. A követ- kező korcsoportanlálha 15—19 éveseknél fel- tűnő, hogy a nők arányszáma (61'2) nagy—

mértékben felülmúlja a férfiakét (330).

3. Az öngyilkossági esetek száma kor szerint az 1941. évben.

Nombre des cas de suicide, en 1941, suivant l'áge.

Férfi-Masa. Nő—Fím. Eísggrgtbflc

orcsoport §? § E § § §

Groupe; d'ages §; %% %; ÁÉÉ §; %%

§ SÉ : § t "§

Eg 8. * is?;— .s ?; §;

wa ! au ! sea :

as §; as §; sg És

1 2 3 4 5 6 7

14 éves és fiatalabb

14 ans etau-deesous 22 I'? 13 06 35 09 15—19 éves — nme . 246 33' 438 612 684 475 20—24 ,, ,, 490 865 502 89' 992 87

25—29 ,, , 392 781 416 822 808 79

30—39 ,, ,, 566 479 538 46'( 1.104 469 40—49 ,, ,, 446 513 382 3929 828 45' 50—59 ,, ,, 364 58'4 209 284 573 42'

60— 69 315 732 166 32' 481 50.

70 éves és idősebb

70 ans et plus. 433 1659 176 63'5 609 113' Osszesen — Total 3.274 48'9 2.840 40'6'6'114 44'6

Ebből — Dont : Osszevont csoportok

Grandes catégories:

19 éves és fiatalabb 19 zms et moins . . 20—49 éves — ans.

268 9'6 45116'6 719 13'1 1.894 606 1.838 575 3.732 59 50—69 ,, 679 644 375 301) 1.054 45- 70 éves és idősebb

70 ms et plus. 433 1659 176 635 609 113-

8. szám

_ 412 _ ' [1943

a 60—69 éves korig csak

_;

II. AZ ÚNGYILKGSSÁGI ESETEK ARÁNYSZÁMA KOR ÉS 1941

100000 lélekre esett — pour 100000 habitants

PROPORTtON DES CAS DE SUICIDE SELON L'AGE El LE SEXE ) dik.

NEM SZEM" kisebb mértékben emelke—

Vallás szerint az arány—

190 szam a kovetkezo:

480

Róm. kat... 49'2 Görög kat. . . . 169 450 Református . . . 54'3

160

._.—_. Férfi - Masculin ...— ——. Nö — Féminin

Evangélikus . . . 45'7 Görög keleti , . . 10'6 Unitárius . . . . 1023

140 Izraelita ... 42'0

440

Egyéb ... 7 '3

! 120 A törvényhatósági jogú

420

városok lakosságánál az or—

szágossal szemben annyi- ban mutatkozik eltérés,

100 100

hogy a róm. katolikusok arányszáma nagyobb (1 240), mintareformátusoké(118'0).

80

görög keletiek alacsony , arányszámát részben azzal.

) A görög katolikusok és a

; 50 lehet magyarázni, hogy az ), ilyen vallásu lakosság zome

I vidéken él.

5—-

, 40 A 4. tábla az öngyilkos-*

_,J sági esetek megoszlását mu—

tatja családi állapot sze- 20 rint. Országos eredményben _a nőtlenek és hajadonok arányszáma 38'3, a háza-

"""6815—19 zar—24 25—29 30—39 40—49 50—59 60—89 Musso

SOké 44.43 az ..Ozvegyeke

fiatalabb idősebb 81'5, vegul a torvenyesen.

"Mmm * ' ' ' * * " * '""*"P'"*- elváltake' 144-1. A m. ábra

"*S*SL'B'B' Hmmm szembeszökően mutatja, a

Ebben a korcsoportban 232 esetben (33'9%') a cselekmény oka szerelmi bánat volt.

A II. ábra mutatja az öngyilkossági arányszám altakudásált korcsoportok szerint.

Az első maximum a szenvedélyek és a kezdő életharc korára, a 20—24 évcsoporatra esik, a (második maximum a legmagasabb ko- rúakra, a 70 évesekre és ridős'ebsbekre lesik.

E korban a betegségek, fájdalmak, elfána- 'dtáJS, ésletúntság nagy szerepet játszik az ön-

gyilkossági cselekmény kiváltásánál.

Nem szerint a korcsoportok hullámzás-á- ná'l nemi—kivüli az eltérés. Nőknél a 20—24 éves kor az abszolút maximum, míg férfiak- nál a 70 éven felüli lkorra esik ez, mégpedig igen nagy mértékben. A más—odminilmum az idősebb, higgadtabb, de még életerős karnál tapasztalható azzal a különbséggel, hogy a nőknél ez a minimum az 50—59, a férfiak- nál pedig már a 30—39 éves korra esik, de

családi állapot szerint jelentkező rendkívüli eltérést. Az özvegyek és részben az_elváltak magas aránysz-álmtánál a konmegoszltáls hatál- sát láthatjuk, mert az ilyen osalsádi á'lrlapotús egyének zöme magasabb korú. Ezenkivül

azonban nagy szerepet játszik itt a családi boldogság, védettség hiánya, a szomorúság és elhagyottság ils. Területi megoszlásban a- törvényhatósági jogú városokban a házasok arányszáma a legalacsonyabb. Nem' szerint a férfiaknál a nőtlenek, nők—noe]— a Aahoázasok arányszáma a minimum. Az anyai szeretet és költueleasségérzet játszhat itt szerepet. Az özvegy és törvényesen elvált nők arány—

száma lényegesen kisebb, mint az ebbe a kategóriába tartozó frérfia'ké. Budapesten a hajadon és háza—s nőik arányszáma felül- múlja a férfiakét.

Az 5. tábla az öngyilkossági esetek mieg- oszlásált foglalkozási csoportok szerint mu-

8. szám ——413———

4. Az öngyilkossági esetek száma családi állapot szerint az 1941. évben.

Nombre des cas de suicide, en 1941, suivant Pe'tat matrimonial.

tatja. Feltűnően magas a viszonyszám a háziceelédeknél (186'7) és a külön meg nem Lt. Az öuammsstal ESETEK SZÁMA CSALÁDI ÁLLAPOT SZERINT

NOMBRE DES CAS DE SUICIDE SELON L' ETAl MAlRlMONIAL

1941

-100.000 lélekre esett—pour 100000 habitants

220 220

200 200

37

I

480 Férfi—Mason! 480

Nő— Féminin

460 460

IMO 4100

420 'l 20

400 '100

60 80

60 60

40 40

20

Törv. elvált Divorcés Házas

Muiés

o' Nőtlen. ha

Célibntaires Veuls

!

N.St,Sz.l943 ittde 811943

Nőtlen, haj adon Házas Özvegy Törvlénylesen Összesen

Célibataíres Mariés mes vaőíctés Total

Terület nem § § " E *— S " E " t'.

..' % § §. § § §. % § 31 % § §. % 3 3.

Terretozre, semes § is %% § 3 %% § s %% § s %% § § %%

éa; ÉÉÉZ'É év; §32§ év; %SZE év; §32§ é' §3:§

. a) . e) . o . a) ") .

gs §3§§ ge §3§§ §? gegg ge gegg § §§§§

1 2 l 3 4 1 5 6 l 7 s l 9 10 1 11

férfi — mase. . . 720 240 1.011 433 305 186'0 36 263'0 2.072 38"?

Vármetgaék ;nő — fém. 489 17-5 '557 233 237 406 30 1096 1.313 22-7 omz a s

együtt —-— ensemble 1.209 21'2 1.568 326 542 72'0 66 1320 3.385 30'1

T. LV.-"0801; férfi — masa. . . 549 853 552 1008 76 241-2 25 1826 1.202 961

Villes ; nő — fém. 777 11822 552 1008 151 926 47 161'6 1.527 122'5

autonomes együtt — ensemble 1.326 101'6 1.104 1008 227 119'5 72 1756 2.729 1150

_ férfi —' mase. 308 86'4 333 97'5 32 178'1 20 208'7 693 955

Ebgöá— Démti nő —— fém. 573 144—2 402 1175 99 956 39 1905 1.113 1311

11 a es

p együtt — ensemble 881 117-1 735 107-5 131 1065 59 196'7 1.806 1150

, férfi —— mase. . . 1.269 36'2 1.563 527 381 1924 61 2089 3.274 489 Magfyarorezag nő — fém. 1.266 40'3 1.109 361? 388 52'0 77 1380 2.840 406

on me

g együtt —— ensemble 2.535 383 2.672 ! 44'4 ! 769 ! 815 138 l 144'1l 6.114! M'!)

nevezett napsZáni-osoknzál (152'4). Harma- dik helyen állnak a közszolgálat és szabad—

foglalkozás körébe tartozók (1000). A házi- csel—édeknél fiatal leányok tömegei kerülnek a városokba, ahol a szülői háztól elsza- knadVa, élettapasztalat nelkül sok csábítás—

nak van-nak kitéve. A napsizxámosoknál a szegénység és a betegség jiátszik nagy szere—

pet. Legalacsonyabb a viszonyszám e bá- nyáis'zat- és kohá—szalnítl 19'1 és az ősterme- lésmél 22'9. A szabad természe-t ölén való

élet kedvező hatását látjuk itt, ami a terü-

leti meg—oszláslnál is jelentkezik tényező gya- nánt. A nők — a háziesielédek'től eltekintve

—— osiak az iparban követtek el viszonylag több, öngyilkosságot, mint a férfiak.

Foglalkozási viszony szerint ez önállók

arányszáma 331, a tisztviselőké 56'3, az egyéb segédszemélyzetné 534. Nem szerint a férfiak a tisztviselők közül, a. nők az egyéb segédszemélyzet közül követtek el viszony- lag tőbb öngyilkosságot. Megjegyzendő, hogy a foglalkozási adaa'tokvnnál a Viszony—

számok csak megközelítő jelentőségű—ek, mert a népesség megoszlása foglalkozás. sze—

rint újabb időpontról még nem áll rendelke- zésünkre. De a tájékozódás azért eléggé meg-

bízható. Érdekes volna kutatni, hogy a kül—

földön a foglalkoz-ásd megoszlás hogyan ala-