P O L L M A N N FERENC
A Z O S Z T R Á K - M A G Y A R H A D E R Ő Á L T A L A S Z E R B E K E L L E N E L K Ö V E T E T T A T R O C I T Á S O K A Z E L S Ő V I L Á G H Á B O R Ú E L E J É N .
S A B Á C , 1914. A U G U S Z T U S 17.*
A X I X . s z á z a d m á s o d i k felétől a n e m z e t k ö z i k ö z ö s s é g k o m o l y e r ő f e s z í t é s e k e t tett annak é r d e k é b e n , hogy megfogalmazza a h a d v i s e l é s k o r s z e r ű s z a b á l y a i t és elfogadtassa azokat az o r s z á g o k lehető l e g s z é l e s e b b körével. E t ö r e k v é s j o g o s s á g á t teljes m é r t é k b e n igazolta a haditechnika t e r é n lezajlott forradalmi v á l t o z á s (főleg a s o r o z a t l ö v ő fegyverek a l k a l m a z á s a ) , valamint a milliós t ö m e g h a d s e r e g e k m e g j e l e n é s e . A z 1889-es illetve 1907-es H á g a i E g y e z m é n y e k - m i k ö z b e n a lehető legpontosabban igyekeztek körülírni a hadviselő felekre k ö t e l e z ő e n érvényes magatartási szabályokat - e g y é r t e l m ű e n és világo
san kifejezték azt a k ö z ö s akaratot, hogy mind a katonákat, mind a civileket meg kell kí
mélni a céltalan és felesleges szenvedésektől, az értelmetlen k e g y e t l e n k e d é s e k t ő l . A hadvi
selés „civilizált" f o r m á j á n a k m e g h a t á r o z á s a é r d e k é b e n az e g y e z m é n y e k felsorolták az összes tiltott fegyvert, illetve eljárást. 1914-ben a z u t á n kiderült, hogy a k o n v e n c i ó k leg
t ö b b r é s z e nem bizonyult t ö b b n e k „írott m a l a s z t n á l " : a h a d v i s e l ő k t ö m e g e s e n alkalmaz
ták az összes tiltottnak minősített eszközt és módszert. í g y az első világháború m é g a korábbi háborúkkal összehasonlítva is különösen „civilizálatlan", „barbár" h á b o r ú n a k mutatkozott.
L é v é n s o k n e m z e t i s é g ű monarchia, A u s z t r i a - M a g y a r o r s z á g a v i l á g h á b o r ú f o l y a m á n sajátosan bonyolult s z i t u á c i ó v a l volt k é n y t e l e n s z e m b e n é z n i , minthogy nem c s u p á n t u catnyi etnikumhoz t a r t o z ó alattvalóval rendelkezett, de t ö b b , a t e r ü l e t é n é l ő k i s e b b s é g a n y a n e m z e t é t e l l e n s é g e i k ö z é volt k é n y t e l e n sorolni. Jóllehet a s z u p r a n a c i o n á l i s n a k tar
tott k ö z ö s hadsereg tisztikara t ú l n y o m ó r é s z b e n érintetlen maradt a nemzeti g y ű l ö l k ö d é s t szító propaganda hatásaitól, a katonai h a t ó s á g o k , illetve a k ü l ö n b ö z ő szintű parancsnok
ságok m é l y s é g e s g y a n a k v á s s a l tekintettek főként a szerbekre - l e g a l á b b i s a h á b o r ú első n é h á n y h ó n a p j á b a n . A h i s z t é r i k u s szerb fóbia által gerjesztett r e p r e s s z á l i á k , melyek e l k ö vetése főleg 1914 n y a r á n jellemezte a hadsereget, nem n é l k ü l ö z t é k a rasszista m o t í v u mot. A M a g y a r o r s z á g o n élő szerbekkel szemben a katonai h a t ó s á g o k d i s z k r i m i n a t í v ma
gatartása leggyakrabban i n t e r n á l á s o k b a n , e l z á r á s o k b a n és t ú s z o k s z e d é s é b e n n y i l v á n u l t meg. A szarajevói m e r é n y l e t e t k ö v e t ő e n m e g e r ő s ö d ő s z e r b e l l e n e s s é g szinte a hivatalos gyakorlat szintjére emelkedett: a h a t ó s á g o k minden egyes szerbben p o t e n c i á l i s e l l e n s é get vagy titkos ü g y n ö k ö t láttak. Mindez főleg a katonai p a r a n c s n o k s á g o k r a volt j e l l e m ző, h a b á r a magyar a d m i n i s z t r á c i ó szerveit sok tekintetben h a s o n l ó attitűd jellemezte.1
A z O s z t r á k - M a g y a r Monarchia ö s s z e o m l á s á t k ö v e t ő e n az ú j d o n s ü l t u t ó d á l l a m o t , N é m e t - A u s z t r i á t k o r m á n y z ó e r ő k j e l e n t ő s politikai tőkét r e m é l t e k k o v á c s o l n i a h á b o r ú befejezésekor u r a l k o d ó általános a n t i m i l i t a r i z m u s b ó l . Ennek é r d e k é b e n teljes felhatal
m a z á s t é l v e z ő parlamenti v i z s g á l ó b i z o t t s á g o t állítottak fel olyan esetek felderítésére, me-
A Belgrádban 2008 novemberében rendezett hadtörténeti konferencián elhangzott angol nyelvű előadás javított és bővített magyar változata.
1 Lásd erről részletesen: Pollmann Ferenc: A magyar kormány és a szerbekkel szembeni osztrák-magyar ka
tonai rendszabályok az első világháború kezdetén. Hadtörténelmi Közlemények, 115. (2002.) 1. sz. 184—188. o.
Sabáci utcakép 1914 októberében.
(R. A. Reiss: Report upon the Atrocities Committed by the Austro-Hungarian Army during the First Invasion of Serbia. London, 1916. 30. o.)
lyekben k a t o n á k a t (a gyakorlatban magas r a n g ú tiszteket) azzal g y a n ú s í t o t t a k meg, hogy a Nagy H á b o r ú alatt s ú l y o s a n vétettek a h a d i t ö r v é n y e k ellen. Tekintve a s z á m b a j ö h e t ő ü g y e k v á r h a t ó a n nagy s z á m á t , az e g é s z akció k e z d e m é n y e z ő i okkal r e m é n y k e d h e t t e k abban, hogy a régi hadsereg sok tisztjét vádolhatják majd meg h á b o r ú s b ű n ö k e l k ö v e t é sével, d i s z k r e d i t á l v a i l y m ó d o n az e g é s z ancien régimeX. A v i z s g á l ó b i z o t t s á g t ö b b ezer k é r d ő í v e t juttatott el a h á b o r ú túlélőihez, hogy az e l j á r á s o k h o z alapul s z o l g á l h a t ó ü g y e k s z á m á t a lehető legnagyobbra növeljék. Alapos vizsgálat a l á v e t t é k a nyomtatott m é d i a (főleg a sajtó) t e r m é k e i t is új b i z o n y í t é k o k után kutatva. A nagyszabású k a m p á n y azonban viszonylag csekély s z á m b a n eredményezett vádemelést, ráadásul az ilyen ü g y e k többsége is - m e g l e p ő m ó d o n - felmentéssel illetve feltűnően enyhe elmarasztalással végződött.2
A z a m é s z á r l á s , amely S a b á c o n 1914. augusztus 17-én történt, m á s ú t o n jutott a vizs
g á l ó b i z o t t s á g l á t ó k ö r é b e . 1919 n y a r á n , annak a v i z s g á l a t n a k a k e r e t é b e n , mely K a s i m i r Lütgendorf3 (az első 1914-es szerbiai o s z t r á k - m a g y a r hadjárat idején a 7. cs. és k i r . gya
l o g h a d o s z t á l y parancsnoka) ellen4 folyt, a v i z s g á l ó b í r ó figyelemre m é l t ó i n f o r m á c i ó k
2
A vizsgálóbizottság (német elnevezéssel: Kommission zur Erhebung militärischer Pflichtverletzungen) keletkezéséről, működéséről és legfontosabb ügyeiről lásd: Wolfgang Doppelbauer: Zum Elend noch die Schande. Das altösterreichische Offizierskorps am Beginn der Republik. Wien, 1988.
Kasimir Lütgendorf báró (Graz, 1862. december 31. - Bécs, 1958. július 28,) osztrák-magyar gyalogsági tábornok. A világháború alatt előbb a 7., majd a 31. gyaloghadosztály, később a X X I . hadtest parancsnoka.
4 Haus-, Hof- und Staatsarchiv/Kriegsarchiv Wien, Feldakten, Armeeoberkommando, Kommission zur Erhe
bung militärischer Pflichtverletzungen (a továbbiakban: Kriegsarchiv, Pflichtverletzungskommission) B/107/19.
b i r t o k á b a jutott az ü g y során rögzített t a n ú v a l l o m á s o k b ó l . Ezek szerint Sabacon 1914.
augusztus 16-án vagy 17-én kb. 150 szerb hadifoglyot lőttek le.5 M i n d e z a tanú állítása szerint Lothar Hortstein g y a l o g s á g i t á b o r n o k6 p a r a n c s á r a történt, aki akkor a I X . hadtest parancsnoka volt. Hortstein s z á n d é k a az volt, hogy a h a d t e s t p a r a n c s n o k s á g o t a S z á v a északi partjára vonja vissza, de a v á r o s b a n őrzött foglyokat sem m a g á v a l v i n n i , sem el
engedni nem akarta, s állítólag ezért adott parancsot likvidálásukra. Mindennek alapján a v i z s g á l ó b í r ó k ö t e l e s s é g é n e k é r e z t e , hogy eljárást k e z d e m é n y e z z e n Hortstein t á b o r n o k el
len. A z ü g y a B/209/19 s z á m alatt került regisztrálásra.
A v i z s g á l ó b i z o t t s á g m ó d s z e r e s e n látott m u n k á h o z és k o m o l y erőfeszítéseket tett az eset felderítésére. T é n y , hogy kezdetben annak m e g á l l a p í t á s á r a t ö r e k e d t e k , vajon m e g á l lapítható-e Hortstein t á b o r n o k felelőssége a likvidálási parancs k i a d á s á b a n . K é s ő b b azonban, minthogy egyre v a l ó s z í n ű b b é vált, hogy nevezett ellen nem l e h e t s é g e s e g y é r t e l m ű és határozott b i z o n y í t é k o t találni, a vizsgálat - Hortstein s z e m é l y é t ő l i m m á r füg
getlenül - m á r a parancs ismeretlen k i a d ó j á n a k a z o n o s í t á s á r a irányult.
H o g y a m é s z á r l á s v a l ó b a n m e g t ö r t é n t , aziránt a bizottság tagjainak aligha lehetett - és nem is volt - b á r m i f é l e k é t s é g e . A z első v i l á g h á b o r ú s o r á n az o s z t r á k - m a g y a r kato
n á k által e l k ö v e t e t t h á b o r ú s b ű n c s e l e k m é n y e k közül ugyanis minden bizonnyal ez az ü g y kapta a legnagyobb sajtónyilvánosságot. A neves svájci k r i m i n o l ó g u s és j o g á s z , R.
A . Reiss,7 aki akkoriban a Gazette de Lausanne n e v ű lapot rendszeresen tudósította a há
b o r ú s S z e r b i á b ó l , h a b o z á s nélkül közhírré tett minden olyan t u d o m á s á r a jutott gaztettet, amit az o s z t r á k - m a g y a r h a d e r ő Szerbia illetve a szerb n é p ellen végrehajtott. (Reiss f i gyelme mindamellett kiterjedt a k ö z p o n t i hatalmak többi hadseregei által elkövetett há
b o r ú s b ű n c s e l e k m é n y e k r e is.) A z antant és a semleges á l l a m o k sajtója pedig rendre át
vette Reiss b e s z á m o l ó i t , így azután a nyugati k ö z v é l e m é n y alaposan t á j é k o z v a volt A u s z t r i a - M a g y a r o r s z á g k a t o n á i n a k „ b e s t i a l i t á s á r ó l " .8
A S a b á c o n történtek természetesen nem hiányoztak a svájci professzor publikációiból, így a k ö v e t k e z ő részlet - noha időpont megjelölése nélkül - kétség kívül az 1914. augusz
tus 17-i esetre vonatkozik. „ A 28. landwehr gyalogezred tizedese tanúsítja, hogy S a b á c o n a
5 Az áldozatok száma a későbbi beszámolókban és vallomásokban meglehetős széles sávban - 53 és kb.
150 között - mozgott.
6 Lothar Hortstein, Edler von (Olmütz, 1855. október 15. - Troppau, 1944. augusztus 4.) osztrák-magyar gyalogsági tábornok. A világháború elején a LX. hadtest parancsnoka, de már 1914 augusztus végén felmentik, majd október l-jével nyugdíjazzák.
7 Archibald Rudoph Reiss (Hechtsberg, 1875. július 8. - Belgrád, 1929. augusztus 7.) törvényszéki kriminoló
gus, kémikus, jogász, újságíró. A világháború kitörésekor a szerb kormány hívására vizsgálatot folytatott az oszt
rák-magyar hadsereg által a szerbekkel szemben elkövetett kegyetlenkedésekkel kapcsolatban. Elkötelezett hívévé vált a szerbek ügyének: 1915-ben elkísérte a visszavonuló szerb hadsereget az albániai „halálmenetben", 1918-ban pedig a győztes szerb hadsereggel tért vissza Belgrádba. A szerb Vörös Kereszt egyik megalapítója.
8 Az osztrák-magyar közös külügyminisztérium a maga részéről azzal igyekezett ellensúlyozni Reiss tevé
kenységének kedvezőtlen hatását, hogy rendszeresen közzétette az antantállamok hadseregei által elkövetett hasonló jogsértéseket. Lásd: Bizonyítékok az Ausztria-Magyarországgal hadat viselő államok által a nemzet
közi jogon ejtett sérelmekről. Lezáratott 1915. január 31-ikével. Wien, 1915. A későbbiekben még további há
rom pótfüzet került kiadásra. - A kiadványokat megküldték a Monarchia külképviseleteire azzal a szándékkal, hogy segítségükkel a diplomaták megfelelően tájékoztathassák a külföldi közvéleményt. Mondani sem kell, hogy az efféle propaganda hatékonysága össze sem volt hasonlítható az ellenséges illetve semleges sajtóban érvé
nyesülő hírverésével.
templom m ö g ö t t az osztrákok (Austrians) több mint 60 civilt megöltek. Ezeket előbb oda (ti. a templomba) bezárták. Szuronnyal mészárolták le őket, hogy t a k a r é k o s k o d j a n a k a lő
szerrel. A k i v é g z é s b e n részt v e v ő katonák nyolcan voltak. A tanú nem bírta elviselni a lát
ványt. A testek két napig hevertek temetetlenül a téren. A nyolc katona magyar volt. Egy tábornok és egy tiszt adott parancsot a mészárlásra. A z áldozatok között sok öreg és gyerek volt."9 N e m k ü l ö n b e n ez is: „ T a n ú i m (úgy osztrák hadifoglyok, mint szerb civilek) kijelen
téseiben visszatérő utalás szerepelt a szabácsi templom m ö g ö t t lemészárolt civilekre. N é h á n y tanú azt állította, hogy a közös sír 120 áldozatot tartalmaz, m á s o k szerint 60-nál nem többet." Ezt k ö v e t ő e n elmondja, hogy felnyittatta a sírt, m é g p e d i g a város p o l g á r m e s t e r e , rendőrfőnöke, n é h á n y tiszt, valamint a Times című lap levelező tudósítója j e l e n l é t é b e n . Majd így folytatja: „ A sír m é r e t e 9x3*3,5 méter. M i k o r a felső kb. 1 m é t e r e s földréteget eltávolították, különféle testhelyzetü hullák kezdtek előtűnni. Ezeken a holttesteken a pa
rasztok helyi viselete volt, mindnek a lábán „ o p á n k a " . Egyik k e z ü k r e m é g mindig v é k o n y kötél csavarva. A b o m l á s előrehaladott volta és a testek összekeveredett helyzete miatt le
hetetlen volt pontosan m e g b e c s ü l n i az áldozatok számát. H a s o n l ó k é p p e n lehetetlen volt a sebek vizsgálata alapján megállapítani haláluk b e k ö v e t k e z t é n e k okát. Ennélfogva elegen
dőnek tekintettem a sír egy részének feltárását annak megállapítására, vajon t a n ú i m vallo
másai e mészárlásra v o n a t k o z ó l a g megfelelnek-e a tényeknek. K ü l ö n felfigyeltem arra, hogy az á l d o z a t o k keze meg volt kötözve. Annak alapján, amit láttam, a szerencsétlen ál
dozatok s z á m a j ó v a l meghaladhatta a hatvanat."1 0
A sabáci t e m p l o m n á l történt mészárlásról nem csupán Reiss b e s z á m o l ó i alapján t u dunk. Igaz, a hivatalos osztrák első világháborús hadtörténeti sorozat v o n a t k o z ó köteté
ben1 1 hiába keresünk erre utaló leírást, csakúgy, mint a hasonló magyar - igaz, hogy befe
jezetlenül maradt - k i a d v á n y b a n .1 2 N e m említi Julier1 3 sem, Bánlaki ( B r e i t )1 4 pedig közvet
ve tagadja, hogy az internáltakat a Monarchia katonái lőtték le. Ezzel szemben részletesen - m é g h o z z á mondhatni naturalisztikus aprólékossággal - ír róla J ó z s e f f ő h e r c e g .1 5
9 R. A. Reiss: Report upon the Atrocities Committed by the Austro-Hungarian Army during the first Inva
sion of Serbia. London, 1916. 39^10. o.
1 0U o . 131-132.
1 1 Österreich-Ungars letzter Krieg. Hrsg. vom Österreichischen Bundesministerium für Heereswesen und vom Kriegsarchiv. Bd. I . Wien, 1930.
1 2 A világháború 1914-1918. Különös tekintettel Magyarországra és a magyar csapatok szereplésére. Szerkeszti és kiadja a Magyar Királyi Hadilevéltár. 4. kötet. Budapest, 1929. (A továbbiakban: A világháború 1914-1918.)
13
Julier Ferenc: 1914-1918: A világháború magyar szemmel. Budapest, 1933.
1 4 „Annál több kellemetlenséget okozott a csapatoknak a fanatizált lakosság, amelynek ellenséges magatar
tása arra késztette Dáni tábornokot, hogy a városban visszamaradtakat a magas rács által körülvett templomtér
re internálja. Miután a templom tornya a további harcok folyamán magára vonta a szerb tüzérség tüzét, ettől természetesen az internált lakosság is szenvedett, ami az ellenségnek alkalmul szolgált, hogy nagyfokú kegyet
lenséggel vádolja meg az osztrák-magyar hadvezetőséget, holott az internálás csak azért történt, mivel alatto
mos módon a lakosság is résztvett a harcokban és legjobban bizonyítja az internálás szükségességét ama kö
rülmény, hogy amidőn Dáni tábornok különítményével éjjel több déli és délnyugati irányból jövő ellenséges támadást visszaverni kényszerült, ezalatt a szerb lakosság kísérletet tett, hogy az internálás helyéről kitörve, Dáni tábornok csapatait hátban támadja meg. Augusztus 15-én a 2. hadseregparancsnokság a szerb lakosságnak Rumára való evakuálását rendelte el." Doberdói Breit József: Az 1914. évi osztrák-magyar-szerb-monte- negrói hadjárat. Budapest, 1926.
1 5 „53 komitácsi! Tersztyánszky, vagy Hortstein lövette agyon? Vagy a szerb tüzérség lőtte őket halomra?
S még el sem temették, pedig egy része már bűzös oszlásnak indult. Elmegyek az utca sarkára, hol törzsem vár
A sabáci templom mögött feltárt tömegsír részlete.
(R. A. Reiss: Report upon the Atrocities Committed by the Austro-Hungarian Army during the First Invasion of Serbia. London, 1916. 130. o.)
Mindenesetre a k á r tudtak a v i z s g á l ó b i z o t t s á g tagjai i n f o r m á l i s a n a m é s z á r l á s r ó l , akár nem, az eljárás során hivatalos b i z o n y í t é k o k r a volt s z ü k s é g ü k . Ezért valamennyi olyan i n t é z m é n y h e z vagy k o r m á n y s z e r v h e z kérdést intéztek, amely egy efféle ü g g y e l kapcso
latban keletkezett dokumentummal egyáltalán rendelkezhetett. K ü l ö n ö s m ó d o n azonban m i n d az o s z t r á k h a d i l e v é l t á r b ó l (Kriegsarchiv), a f e l s z á m o l á s alatt álló k ö z ö s k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m b ó l , az egykori o s z t r á k - m a g y a r h a d s e r e g - f ő p a r a n c s n o k s á g t ó l ( A O K ) , vagy az új osztrák k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m b ó l rendre n e g a t í v v á l a s z o k é r k e z t e k .1 6 M i n d e z t e r m é s z e tesen nem azt jelenti, hogy ilyen a k t á k egyáltalán nem létezhettek. A z első v i l á g h á b o r ú alatt a Monarchia k ö z ö s k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m a két ízben is k e z d e m é n y e z t e annak kiderí
tését, m i igaz a Reiss p u b l i k á c i ó i b a n a sabáci ü g y r e v o n a t k o z ó állításokból. E l ő s z ö r m é g 1914 n o v e m b e r é b e n , amikor a svájci Gazette de Lausanne h a s á b j a i n jelent meg a svájci b e s z á m o l ó j a a v é r e n g z é s r ő l . A k ü l ü g y hivatalos m e g k e r e s é s é r e az o s z t r á k - m a g y a r balkáni h a d e r ő f ő p a r a n c s n o k s á g a akkor azt a választ adta, hogy a város elfoglalását k ö v e t ő e n mintegy 120 komitácsit, akik „pénztárakat és üzleteket fosztogattak", elfogtak és agyonlőt
tek.1 7 Ez a m a g y a r á z a t - amelyik tehát nem tagadta a kivégzés tényét - aligha lehetett al
kalmas arra, hogy az a g g ó d ó k ö z v é l e m é n y t megnyugtassa. A k ü l ü g y m i n i s z t é r i u m azonban
rám és elrendelem, hogy a haldoklókat istápolják s a halottakat temessék el." József főherceg: A világháború, amilyennek én láttam. 1. kötet. Budapest, 1926. 36. o.
1 6 Kriegsarchiv, Pflichtverletzungskommission В 209/19/7., 13., 45., ill. 56.
1 7 Kriegsarchiv, Pflichtverletzungskommission В 209/19/56.
nyilván beérte vele, e g é s z e n addig, m í g Reiss újabb brosúrája 1915-ben meg nem jelent.1 8 Újra a b a l k á n i h a d e r ő p a r a n c s n o k s á g á h o z fordultak, á m ekkor az volt a v á l a s z , hogy az 1914 a u g u s z t u s á b a n S a b á c t é r s é g é b e n harcoló I V . és I X . hadtest p a r a n c s n o k s á g a az ille
t é k e s . A k ü l ü g y a h a d s e r e g f ő p a r a n c s n o k s á g h o z ( A O K ) fordult, á m onnan m é g csak v á lasz sem é r k e z e t t .1 9 T é n y , hogy a v i l á g h á b o r ú utáni vizsgálat s o r á n e két utánjárási kísér
let dokumentumai nem k e r ü l t e k e l ő .2 0
A vizsgálóbizottság megkísérelte megvonni azoknak a t a n ú k n a k a körét, akik rendel
kezhettek m e g b í z h a t ó információkkal Hortstein aznapi tevékenységéről. A vizsgálatot folytatók feltételezték, hogy annak, aki az o m i n ó z u s parancs kiadását hallhatta, kétségkívül a hadtestparancsnok k ö z e l é b e n kellett tartózkodnia. A bizottságnak szinte valamennyi olyan s z e m é l y t a n ú v a l l o m á s á t sikerült beszereznie, akik a hadtest t ö r z s é h e z (vezérkarához) tartoztak, bár maga a vezérkari főnök, M a r t i n é k ezredes i d ő k ö z b e n elhalálozott.
Hogyan k e r ü l t e k az internáltak a templomkertbe, arra n é z v e többféle b e s z á m o l ó v a l is r e n d e l k e z ü n k . K a r i M i h a n o v i c t á b o r n o k , az e s e m é n y e k idején a cs. é s k i r . 44. gyalogez
red parancsnoka, az 1919-es vizsgálat során korabeli naplóját i d é z t e :
„ A z augusztus 13., 14. és 15-i harcok után a sabáci m e g s z á l l ó csapatok p a r a n c s n o k á vá neveztek k i ; ezen a napon a I X . hadtest déli i r á n y b a n á t v o n u l t a v á r o s o n , attól délre egész napos heves harcba keveredett, majd este a h a d i h í d o n k e r e s z t ü l újra á t m e n t az északi partra. Ugyanezen a napon a szerb templomban sok internált helyi lakosra lettem figyelmes, melyekre ő r s é g vigyázott. Asszonyok j ö t t e k és ételt hoztak a férjüknek. K i rendelte el ezeknek az embereknek az összegyűjtését és internálását, s z á m o m r a ismeretlen.
Augusztus 17. ( . . . ) A kritikus délutáni ó r á k során különféle j e l e n t é s e k és híresztelé
sekjutottak el h o z z á m frontunk k e d v e z ő t l e n helyzetéről, k ö z t ü k az a hír is, hogy a szerb templomban internált szerbeket lemészárolták. K é s ő b b semmi egyebet e z e k r ő l a szer
b e k r ő l nem hallottam és nem is é r e z t e m kedvet magamban t o v á b b i é r d e k l ő d é s r e . A z au
gusztus 18., 19. és 20-i v á l t o z a t o s e s e m é n y e k minden t o v á b b i e m l é k e m e t k i t ö r ö l t é k . "2 1 D á n i B a l á z s t á b o r n o k szerint „ 2 1 ó r a k o r körülbelül 800-900, a v á r o s b ó l k i ű z ö t t férfi nyomult be a v á r o s b a , akiket csak nagy nehezen, fegyveres f e n y e g e t é s s e l lehetett a templomba terelni és e l z á r n i .2 2
A v i z s g á l ó b i z o t t s á g z á r ó b e s z á m o l ó j a alapján a történteket a k ö v e t k e z ő k é p p e n re
konstruálták: S a b á c elfoglalása azért bizonyult r e n d k í v ü l v é r e s n e k , mert egy kis s z á m ú szerb reguláris e g y s é g mellett sok k o m i t á c s i és helybéli lakos - k ö z t ü k asszonyok is - lőttek a b e n y o m u l ó o s z t r á k - m a g y a r k a t o n á k r a a h á z a k b ó l , miáltal a t e l e p ü l é s t végül h á z ról h á z r a folyó utcai harcban kellett m e g s z á l l n i . A felkelők k ö z ü l kb. 150-en (az asszo
nyokkal együtt) k e r ü l t e k f o g s á g b a és lettek a templomban, majd a k ö r ü l ö t t e l é v ő , vas
ráccsal körülkerített téren ( v a l ó s z í n ű l e g t e m e t ő b e n ) internálva. Bizonyosra v e h e t ő , hogy 1914. augusztus 17-én d é l u t á n 1 ó r a körül ezeket a felkelőket egy g y a l o g s á g i különít
m é n y egy z á s z l ó s p a r a n c s n o k s á g a alatt a g y o n l ő t t e . A holttesteket a r á k ö v e t k e z ő napok e g y i k é n t ö m e g s í r b a t e m e t t é k . Sem a z á s z l ó s , sem a k ü l ö n í t m é n y , sem az a tiszt, aki állí-
How Austria-Hungary Waged War in Serbia. Paris, 1915.
19
Kriegsarchiv, Pflichtverletzungskommission В 209/19/56.
20
Knegsarchiv, Pflichtverletzungskommission В 209/19/59.
2 1 Kriegsarchiv, Pflichtverletzungskommission В 209/19/29.
2 2 Idézi: A világháború 1914-1918. 88. о.
tólag az a g y o n l ö v e t é s i parancsot kiadta, nem a z o n o s í t h a t ó . K ö z v e t l e n s z e m t a n ú k a t nem sikerült találni. A felvett t a n ú v a l l o m á s o k teljesen eltérnek abban, m i lehetett az a g y o n l ö - vetés indoka.
T ö b b tanú véli ú g y , hogy maguk a k a t o n á k - az addigi harcok tapasztalatai miatt el
keseredve, mintegy b o s s z ú b ó l - parancs nélkül hajtották v é g r e a m é s z á r l á s t . í g y p é l d á u l a k ö v e t k e z ő v a l l o m á s t e v ő , R u d o l f Huppert őrnagy: „ A szerbek sabáci l e l ö v é s é n e k napját végig a I X . h a d t e s t p a r a n c s n o k s á g o n töltöttem. E g y á l t a l á n nem hallottam, hogy bárki is parancsot adott volna a l e l ö v e t é s ü k r e . Ennek ellenére t e r m é s z e t e s e n m e g t ö r t é n h e t e t t . S z á m o m r a az e g é s z ü g y k i z á r ó l a g h a l l o m á s b ó l ismert. A k i v é g z é s idején katonai helyze
tünk igen kritikus volt, m i v e l a szerbek a v á r o s p e r e m é n álló csapatainkat t ú l e r ő v e l és igen hevesen t á m a d t á k , é s a v á r o s t is lőtték. Ennek k ö v e t k e z t é b e n p á n i k tört k i és a trén m á r megkezdett v i s s z a v o n u l á s a vad m e n e k ü l é s s é változott. Ebben a z ű r z a v a r b a n lehet
séges, hogy valaki felsőbb utasítás nélkül azt tanácsolja vagy parancsolja, hogy a fogoly szerbeket le kell lőni, és c s u p á n feltételezik, hogy a h a d t e s t p a r a n c s n o k s á g p a r a n c s á r ó l van s z ó . T é n y , hogy az egyetlen, a S z á v á n átvezető hidat szétlőtték, így a foglyok elszál
lítása nem tűnt l e h e t s é g e s n e k . Ezen kívül ez a csoport s z á m u n k r a bizonyos v e s z é l y t j e lentett arra az esetre, ha a szerbek túlerejű t á m a d á s a á t t ö r . "2 3
Ezzel szemben áll L ü t g e n d o r f v a l l o m á s a , amely m e g l e h e t ő s e n h a t á r o z o t t a n fogal
maz:2 4 „ A templomban k b . 120 szerbet találtam b e z á r v a , főleg ö r e g e k e t , n ő k e t és gyere
keket. M é l y e n megragadott ezeknek az összezsúfolt, é h e z ő és s z o m j a z ó embereknek a látványa. A templomban s z ö r n y ű b ű z volt. Első gondom, hogy ezen a rettenetes nyomo
r ú s á g o n e n y h í t s e k , az volt, hogy e n g e d é l y e z t e m az embereknek a t e m p l o m v a s r á c c s a l k ö r b e v e t t u d v a r á n v a l ó t a r t ó z k o d á s t , valamint hogy ellátást és vizet hozattam nekik.
A templomba történt b e l é p é s e m k o r k í s é r e t e m b e n c s u p á n Schäffer v e z é r k a r i s z á z a d o s és t o v á b b i egy fő t a r t ó z k o d o t t .
T o v á b b ezekkel a foglyokkal nem t ö r ő d h e t t e m , mivel k i kellett adnom a k ö v e t k e z ő napra ( V I I I . 16.) a Misarra való e l ő r e n y o m u l á s h o z az u t a s í t á s o k a t és u t á n a m Hortstein a l t á b o r n a g y lett a l e g f ő b b parancsnok. (...)
17-én csapataim S a b á c déli s z e g é l y é n álltak, hamarosan harcba szálltak az e l ő r e n y o m u l ó szerbekkel; az e l l e n s é g e s tüzérségi t ű z r e n d k í v ü l h a t á s o s volt, kiterjedt a v á r o s r a és a h a d i h í d r a is. J e l e n t é s e k j ö t t e k , hogy a helyzet a s z e g é l y e n kritikussá v á l t . "
Itt a korabeli n a p l ó m b ó l s z á r m a z ó t ö m ö r , szó szerinti feljegyzések k ö v e t k e z n e k :
» T ö r z s e m m e l kimentem (a posta é p ü l e t é b e n lévő tábori i r o d á m b ó l ) , hogy a csapatok
nak nyugalmat mutassak, és hogy a h e l y z e t r ő l tájékozódjam. E k k o r v á r a t l a n g y a l o g s á g i t ű z j ö t t . K b . 120 embert lelőttek, akik a templomkertbe voltak z á r v a .
A I X . h a d t e s t p a r a n c s n o k s á g ezen c s e l e k e d e t é t b e s t i á l i s n a k tartom.
Hamarosan p á n i k tört k i , a t r é n k o c s i k a t alig lehetett m e g á l l í t a n i . « í g y a n a p l ó m !
Ezen h e v e n y é s z e t t f e l j e g y z é s e i m h e z m a g y a r á z a t k é p p e n h o z z á k e l l f ű z n ö m , hogy ve
zérkari f ő n ö k ö m m e l , Branco ő r n a g g y a l (jelenleg j u g o s z l á v s z o l g á l a t b a n ) , egy m á s i k ve-
Kriegsarchiv, Pflichtverletzungskommission В 209/19/44.
Kriegsarchiv, Pflichtverletzungskommission В 209/19/24.
zérkari tiszttel, é s ha nem t é v e d e k , a s e g é d t i s z t e m m e l , g r ó f E s t e r h á z y M ó r i c c a l a l ö v é sekre (melyeket m é g a posta é p ü l e t é b ő l hallottunk) az u t c á r a siettünk, m i v e l ijedt k i a b á lás hallatszott: »a szerbek b e t ö r t e k a t e m p l o m n á l , itt vannak a k o m i t a c s i k ! «
K ö z v e t l e n ü l ezt k ö v e t ő e n láttunk t r é n k o c s i k a t p á n i f é l e l e m b e n t o v a s z á g u l d a n i . Csak felemelt fegyverrel az utca k ö z e p é r e állva lehetett a kocsik l e g é n y s é g é t észre téríteni, ami után a templomudvarhoz siettünk.
A t e m p l o m k e r í t é s é h e z k ö z e l e d v e tisztázódott a helyzet.
A templom kerítésénél állt egy zászlós egy lövésre k é s z k ü l ö n í t m é n n y e l . Rákiáltottam:
» T ü z e t s z ü n t e s s ! «
Sajnos azonban m á r túl k é s ő volt, a m é s z á r l á s m e g t ö r t é n t !
Erre r á r i p a k o d t a m : »Miert lő v é d t e l e n foglyokra? K i adott erre p a r a n c s o t ? «
V á l a s z u l a z á s z l ó s - azt hiszem fehér p a r o l i j a2 5 volt - ezt mondta: »a I X . hadtestpa
r a n c s n o k s á g k ö z v e t l e n ü l t á v o z á s a előtt megparancsolta, hogy a szerbeket - az ott inter
nált b o l g á r o k k i v á l o g a t á s a után - le kell löni.« (...)
Hortstein a l t á b o r n a g y n a k2 6 és v e z é r k a r i f ő n ö k é n e k , M a r t i n é k ezredesnek tudnia kell, kiadták-e é s ha igen, kicsoda, a v é d t e l e n foglyok lelövésére v o n a t k o z ó parancsot, vala
mint, hogy mindez m i é r t t ö r t é n t . "
L ü t g e n d o r f tehát e g y é r t e l m ű e n Hortsteint gyanúsítja a parancs k i a d á s á v a l . Maga az érintett azonban h a t á r o z o t t a n tagadta ezt.2 7 V é d e k e z é s é t a l á t á m a s z t o t t a a h a d i l e v é l t á r ál
tal összeállított r é s z l e t e s szakértői j e l e n t é s is annak a v a l ó s z í n ű s é g é r ő l , e l k ö v e t h e t t e - e egyáltalán Hortstein g y a l o g s á g i t á b o r n o k azt a b ű n c s e l e k m é n y t , amellyel kapcsolatban neve felmerült. Ez a dokumentum, m i k ö z b e n r é s z l e t e s e n ismerteti a hadtestparancsnok t e v é k e n y s é g é t a kritikus napon, kizárja a lehetőségét annak, hogy Hortstein kiadhatta a s z ó b a n forgó parancsot, m é g p e d i g azon az alapon, hogy augusztus 1 7 - é n nem került sor az o s z t r á k - m a g y a r e r ő k v i s s z a v o n á s á r a a Száva északi partjára, e n n é l f o g v a a t á b o r n o k nem is gondolhatott a foglyok l e l ö v e t é s é r e .2 8 A hadilevéltári s z a k é r t ő k azonban k é t s é g kívül f é l r e é r t e l m e z t é k ( s z á n d é k o s a n vagy c s u p á n f i g y e l m e t l e n s é g b ő l ) a hadtestparancs
nokkal szemben megfogalmazott gyanút: az e r ő s ö d ő szerb n y o m á s k ö v e t k e z t é b e n Hortstein t é n y l e g visszavonta p a r a n c s n o k s á g á t az északi partra, és s z á m í t á s b a kellett vennie a v á r o s kiürítését is.
Hortstein ártatlansága mellett szólt a tanúk egy része is. í g y például Erich Czuber száza
dos: „Határozottan tudom, hogy a I X . hadtestparancsnokság arról a körülményről, miszerint a sabáci templomban kb. 100-150 internált szerb lakos található, egyáltalán nem tudott. É n magam ugyanis augusztus 16. és 17. kritikus óráiban végig őexcellenciája, a hadtestpa
rancsnok közelében tartózkodtam, aki nekem parancsokat diktált, t o v á b b á a vezérkari osz
tály irodájában, anélkül hogy akár egyetlen szót is hallottam volna »internálásról«.
Egon Himsch százados vallomása szerint abban az időben Sabácon és környékén két fehér parolis ezred tartózkodott: a 92. és a 94. közös gyalogezredek, mindkettő a 29. hadosztály alárendeltségében. А ГХ. hadtest törzsszázadát a 18. gyalogezred adta, nekik sötétvörös hajtókájuk volt. Kriegsarchiv, Pflichtverletzungskom
mission В 209/19/34.
2 6 Lütgendorf tévesen adja meg Hortstein rangját, hiszen ö már 1911 óta gyalogsági tábornok.
27
Kriegsarchiv, Pflichtverletzungskommission В 209/19/11.
Kriegsarchiv, Pflichtverletzungskommission В 209/19/3.
Magam csak akkor szereztem róla t u d o m á s t , amikor augusztus 17-én kb. délelőtt 10- kor ( n a p l ó m szerint) a templomkertbe mentem, ahol a t ö r z s n e k n é h á n y lova volt. Ez al
kalommal b e l é p t e m a templomba, láttam, hogy tele van internálttal, akik k ö z ü l n é h á n y a n - k ü l ö n ö s e n egy állítólagos osztrák - a s e g í t s é g e m e t kérték. A t ö r z s h ö z v i s s z a t é r v e m i n d e r r ő l j e l e n t é s t tettem ő e x c e l l e n c i á j á n a k illetve a v e z é r k a r i f ő n ö k n e k . Ezen m i n d k é t úr igen e l c s o d á l k o z o t t és - n é h á n y sürgős szolgálati ü g y elintézését k ö v e t ő e n - v i z s g á l a tot helyeztek kilátásba.
Erre azonban nem került sor. Mert röviddel ezt k ö v e t ő e n az e s e m é n y e k arra k é n y s z e r í t e t t é k a I X . h a d t e s t p a r a n c s n o k s á g o t , hogy S a b á c o t elhagyja. A hadtest t ö r z s é nek e l v o n u l á s á i g annak k ö z v e t l e n k ö z e l é b e n maradtam, de s e m m i f é l e parancsot nem hallottam az i n t e r n á l t a k l e l ö v e t é s é r e . É n magam m é g S a b á c o n maradtam, m i v e l ő e x c e l lenciája p a r a n c s á r a a törzs lovait ö s s z e kellett szednem és aztán a h a d i h í d o n keresztül a klenaki á l l o m á s r a kellett vezetnem. M i k o r e parancs v é g r e h a j t á s a s o r á n a t e m p l o m n á l lévő lovakért mentem, l á t t a m , hogy a templomban t o v á b b r a is internáltak vannak."2 9
Ugyanezt t á m a s z t j a alá Gustav Grabscheidt ő r n a g y n a k , a I X . hadtest h í r s z e r z ő tiszt
j é n e k a v a l l o m á s a : „ 1 9 1 4 . augusztus 13-án a I X . h a d t e s t p a r a n c s n o k s á g R u m á n t a r t ó z k o dott és D á n i v e z é r ő r n a g y dandárjával (mely két magyar g y a l o g e z r e d b ő l áll) elfoglalta Sabácot. A h a d t e s t p a r a n c s n o k s á g m e g b í z á s á b ó l 13-án felkerestem D á n i v e z é r ő r n a g y o t és megtudtam tőle, hogy S a b á c b e v é t e l e k o r elkeseredett utcai harcokra került sor, mely
ben reguláris szerb csapatok csekély erővel, ezzel szemben főleg a sabáci és k ö r n y é k i férfi és női c i v i l l a k o s s á g vett részt. A reguláris szerb erők n a g y s á g á t D á n i v e z é r ő r n a g y legfeljebb egy zászlóaljra b e c s ü l t e . Dáni v e z é r ő r n a g y elmondta nekem, hogy éjszaka erős k o m i t á c s i t á m a d á s r a s z á m í t , ezért csapatait S a b á c s z e g é l y é n , és nem kijjebb, a k ö zelben l é v ő magaslatokon helyezi el. M i k o r este 7 körül S a b á c r ó l R u m á b a v i s s z a t é r t e m , p u s k a t ü z e t hallottam, a n n a k j e i é ü l , hogy a várt t á m a d á s b e k ö v e t k e z e t t .
Augusztus 16-án dél k ö r ü l a I X . h a d t e s t p a r a n c s n o k s á g visszatért S a b á c r a . Jelentették nekem é s magam is s z e m é l y e s e n m e g á l l a p í t o t t a m , hogy S a b á c t e m p l o m á b a n kb. 150 szerb férfi fogoly és egy h á z b a n mintegy 50 szerb női fogoly t a l á l h a t ó . S z o l g á l a t i l a g m e g á l l a p í t o t t a m t o v á b b á , hogy ezek a foglyok 13-áról 14-ére v i r r a d ó éjjel a k ö v e t k e z ő k é p p e n k e r ü l t e k f o g s á g b a . A délkeleti irányból t á m a d ó k o m i t á c s i k n a k sikerült csapata
ink frontját áttörni é s a k é t sabáci főutca k e r e s z t e z ő d é s é i g (a főtérig) n y o m u l n i , ahol D á n i v e z é r ő r n a g y a t ö r z s é v e l tartózkodott. Ü t k ö z e t fejlődött k i , D á n i v e z é r ő r n a g y meg
sebesült é s csak két, v é l e t l e n ü l a k ö z e l b e n t a r t ó z k o d ó g y a l o g s z á z a d n a k volt k ö s z ö n h e t ő , hogy a csoportot nem r o h a n t á k le. A z elhárító harc során, mely elkeseredett k é z i t u s á i g ment, az 50 n ő t és 150 férfit fegyverrel a k é z b e n fogták el, és k é n y s z e r í t e t t é k a h á z b a , i l letve a templomba. T e r m é s z e t e s e n lefegyverezték őket.
M i u t á n ezeket az embereket m e g s z e m l é l t e m , kiadtam a parancsot, hogy h a l a d é k t a l a nul szállítsák őket Klenakba, s e célból h a d t á p c s a p a t o t hozattam K l e n a k b ó l . Augusztus 17-én u t á n a n é z t e m a dolognak és k é r d é s e m r e , miért nem teljesítették m é g m i n d i g a pa
rancsomat, j e l e n t e t t é k , hogy az mindeddig nem volt lehetséges, m i v e l a trént és a sebe
sülteket az egyetlen r e n d e l k e z é s r e álló hídon kellett visszavinni, amit magam is helyes
nek tartottam. M e g i s m é t e l t e m a k o r á b b i parancsomat és t á v o z t a m . Augusztus 17-én
Kriegsarchiv, Pfiichtverletzungskommission В 209/16/49.
d é l b e n a szerbek Misar felől erősen t á m a d t á k Sabácot, a h e l y s é g é s z a k i s z é l é n csapata
ink k ö z ö t t p á n i k tört k i . Ennek k ö v e t k e z t é b e n az e g é s z S a b á c o n lévő trén 2000 kocsival dél felé ment a v á r o s o n keresztül. Ha a t á m a d á s t , amely a p á n i k o t kiváltotta, nem sike
rült volna i d ő b e n m e g á l l í t a n i , a település szélén álló csapataink h á t a is v e s z é l y b e kerül.
A szerb templom a 150 k o m i t á c s i v a l kb. 1000 m é t e r r e csapataink m ö g ö t t volt. Jogos volt a v é l e k e d é s , hogy egy e l l e n s é g e s áttörés esetén a k o m i t á c s i k kiszabadulnak és a t e l e p ü lés p e r e m é n álló csapataink háta ellen t á m a d á s b a mennek át.
A p á n i k k ö v e t k e z t é b e n a h a d t e s t p a r a n c s n o k s á g Klenakba ment vissza. Ettől az elvo
nulástól én s z e m é l y szerint annyira m e g l e p ő d t e m , hogy é p p e n csak a u t ó b a ugorhattam, így nem volt i d ő m arra, hogy a foglyokkal t o v á b b t ö r ő d h e s s e k . E z é r t nem tudom meg
mondani, k i adhatta k i a parancsot a lelövésükre.
Hogy Hortstein g y a l o g s á g i t á b o r n o k adta volna k i , nem tudom feltételezni, m i v e l ő nekem mint h í r s z e r z ő tisztnek erről minden emberi s z á m í t á s szerint biztosan beszélt v o l na. Ugyanis én délelőtt, majd k ö z v e t l e n ü l a v i s s z a v o n u l á s u n k u t á n a b e n n ü n k e t Klenakba átvivő dunai monitor kabinjában hosszabb időt töltöttem Hortstein g y a l o g s á g i t á b o r n o k kal együtt, és főleg a monitoron az utóbbi órák e s e m é n y e i t részletesen m e g b e s z é l t ü k .
Nevezett foglyok lelövéséröl k é s ő b b Klenakban... pletykaszinten hallottam, valamint az A O K p a r a n c s á b ó l , melynek m e g f e l e l ő e n a h á b o r ú f o l y a m á n k é t í z b e n is nyilatkoz
nom kellett erről az ü g y r ő l . "3 0
Robert T ö p l y , a I X . hadtest akkori egészségügyi főnöke azt tapasztalta, hogy a temp
lomban 100-150 szerb internált található, főként öregek, n ő k é s gyerekek. A higiéniai v i szonyok „ k i e l é g í t ő e k " voltak. Augusztus 18-án kora reggel a Klenakban (vagyis az északi parton) é j s z a k á z ó I X . h a d t e s t p a r a n c s n o k s á g elhagyta Sabácot, hogy R u m á b a vonuljon be.
T ö p l y szerint „ a g é p k o c s i m b a egy, a s z ű k e b b t ö r z s h ö z t a r t o z ó v e z é r k a r i s z á z a d o s szállt be, aki szellemileg zavart b e n y o m á s t keltett, de hamarosan megnyugodott. E l m e s é l t e , hogy S a b á c o n i n t e r n á l t a k a t lőttek le. Kinek a p a r a n c s á r a történt mindez, s z á m o m r a nem ismeretes. T e l j e s s é g g e l l e h e t s é g e s n e k tartom azonban, hogy a v e z é r k a r i főnök, M a r t i n é k ezredes abban az izgalmi á l l a p o t b a n , melyben akkoriban volt, ö n á l l ó a n adta k i a paran
csot." A k é s ő b b i e k b ő l kiderül, hogy T ö p l y doktornak h a t á r o z o t t a n rossz v é l e m é n y e volt az e z r e d e s r ő l , ezért tartotta őt alkalmasnak a v é g z e t e s lépés m e g t é t e l é r e .3 1
A v i z s g á l ó b i z o t t s á g b e s z á m o l ó j a ú g y tudja, hogy L ü t g e n d o r f o n k í v ü l volt m é g egy tanú, aki k ö z v e t l e n ü l az e s e m é n y e k után j á r t a helyszínen. D r . H e i m i c h Zermann h a d b í r ó ő r n a g y m e g p r ó b á l t a kideríteni, m i történt, és az ott á c s o r g ó k a t o n á k t ó l (egy k a d é t t ó l és egy s z a k a s z v e z e t ö t ő l , m i n d k e t t ő n e k fehér parolija volt, tehát vagy a 92., vagy a 94. gya- logezredbeliek lehettek) a k ö v e t k e z ő felvilágosítást kapta: egy ismeretlen tiszt a sabáci bank első emeleti a b l a k á b ó l o d a h í v o t t egy é p p akkor az u t c á n e l h a l a d ó k ü l ö n í t m é n y t , majd megparancsolta nekik, hogy „a templom előtt lévő embereket lőjék le". Erre a k ü l ö n í t m é n y a parancsot végrehajtotta. Ehhez az ő r n a g y m é g annyit tesz h o z z á , hogy m i k o r a szerbek lőni k e z d t é k a várost, valaki a t e m p l o m n á l Szerbiát kezdte éltetni. Erre adta volna k i a tiszt az említett parancsot.3 2
Kriegsarchiv, Pflichtverletzungskommission В 209/19/37.
Kriegsarchiv, Pflichtverletzungskommission В 209/19/30.
Kriegsarchiv, Pflichtverletzungskommission В 209/19/50.
M i n t h o g y az írásos v a l l o m á s o k egyetlen árva b i z o n y í t é k o t vagy a k á r csak utalást sem tartalmaztak Hortstein ellen, n é h á n y k ö z ü l ü k pedig kifejezetten cáfolta, hogy a hadtest
parancsnok kiadhatta az o m i n ó z u s parancsot, a v i z s g á l ó b i z o t t s á g , nem látván é r t e l m é t a további n y o m o z á s n a k , az ü g y e t v á d e m e l é s nélkül zárta le azzal, hogy sem Hortstein b ű n ö s s é g e , sem a v a l ó d i felelős s z e m é l y e nem állapítható m e g .3 3
B á r m e n n y i r e is k i k o s a r a z t á k a m e g k é r d e z e t t i n t é z m é n y e k a v i z s g á l ó b i z o t t s á g o t , az osztrák h a d i l e v é l t á r m é g i s c s a k őrzött (és ma is őriz) l e g a l á b b egy, a sabáci v é r e n g z é s s e l (is) kapcsolatos iratanyagot.3 4 Ez a d o s s z i é t ö b b e k között Zedwitz grófnak, a 29. k ö z ö s g y a l o g h a d o s z t á l y 1914 a u g u s z t u s á b a n felmentett p a r a n c s n o k á n a k ü g y é v e l kapcsolatos dokumentumokat tartalmazza. (Nevezett t á b o r n o k o t s z á m á r a s é r e l m e s m ó d o n m e n t e t t é k fel b e o s z t á s á b ó l és jogorvoslati k é r e l m e t nyújtott be.) K ö z ö t t ü k m e g t a l á l h a t ó két tanú
v a l l o m á s , melyekben a sabáci e s e m é n y e k is szerepelnek. Sajnálatos m ó d o n egyiket sem s z e m t a n ú írta, á m m i n d k e t t ő ugyanazt a s z e m é l y t nevezi meg az i n f o r m á c i ó k forrásául:
gróf Esterházy M ó r i c o t ,3 5 a 7. gyaloghadosztály p a r a n c s n o k á n a k , Kasimir Lütgendorfnak az adjutánsát. Ezek szerint tehát volt m é g valaki, aki - ha nem is s z e m t a n ú k é n t - k ö z v e t lenül a t ö r t é n t e k után j á r t a h e l y s z í n e n !
A z első irat szerzője Johann v o n Wettstein t a r t a l é k o s hadnagy, a tárgyalt i d ő s z a k b a n ugyancsak a d j u t á n s k é n t szolgált. A dokumentum legfontosabb r é s z é b e n a k ö v e t k e z ő k e t olvashatjuk:
„ A cs. é s k i r . 2. h a d s e r e g p a r a n c s n o k s á g n a k , Dobromilban D o b r o m i l , 1914. szeptember 14.
A K a n z l e i d i r e k t i o n p a r a n c s á r a a I X . hadtest p a r a n c s n o k á n a k , ő e x c e l l e n c i á j a Hor- tstein g y a l o g s á g i t á b o r n o k n a k folyó év V I I I . 17-én S a b á c o n é s Klenakban t a n ú s í t o t t m a g a t a r t á s á v a l kapcsolatos s z e m é l y e s é s z r e v é t e l e i m r ő l , t o v á b b á a hadsereg v e z é r k a r i f ő n ö k é n e k , Mecenseffy v e z é r ő r n a g y ú r n a k k ü l ö n l e g e s u t a s í t á s á r a m i n d a r r ó l , amit erre v o n a t k o z ó l a g velem s z ó b a n g r ó f E s t e r h á z y M ó r i c t a r t a l é k o s hadnagy k ö z ö l t , a k ö v e t k e z ő k e t jelentem. (...)
A templom kertjében egy nagy c s o m ó holttestet láttam, kb. 80-at. A r r a a k é r d é s e m r e , hogy m i ez, g r ó f E s t e r h á z y hadnagy azt válaszolta, hogy olyan c i v i l foglyok, akiket ma délelőtt lőttek le. О é p p e n akkor ért ide, amikor 11 ó r a körül a t e m p l o m előtt az u t c á n ál
ló k a t o n á k vadul t ü z e l n i kezdtek ezekre a foglyokra. Azonnal »tüzet s z ü n t e s s « - t v e z é nyelt, és k é r d ő r e vonta az e g é s z e s e m é n y s o r t p a s s z í v a n s z e m l é l ő g y a l o g s á g i kadétot. Ez azzal mentegette m a g á t , hogy nem sokkal e l ő b b egy s z á m á r a ismeretlen t á b o r n o k a u t ó val v é g i g h a j t v a az u t c á n azt a parancsot adta, hogy a foglyokat - m i v e l azok annak híré
re, hogy a szerbek k ö z e l e d n e k és m á r a várost lövik, nyugtalankodni kezdtek - a b o l g á rok k i v é t e l é v e l le k e l l lőni. A csapatok ezt h a l l v á n azonnal tüzelni kezdtek. G r ó f E s t e r h á z y hadnagy k ö z b e l é p é s e m á r elkésett, addigra az ö s s z e s fogoly holtan vagy halá-
Kriegsarchiv, Pflichtvedetzungskommission В 209/19/59.
3 4 Kriesarchiv, A O K 516 Res. Ennek az aktának a sabáci eseményekkel kapcsolatos vonatkozásaira a kivá
ló osztrák hadtörténész, Rudolf Jefabek ismert Potiorek-életrajzában szerepel elsőként utalás: Rudolf Jerabek:
Potiorek. General im Schatten von Sarajevo. Graz-Wien-Köln, 1991. 164.
35
Gróf Esterházy Móric (Majkpuszta, 1881. április 27. - Bécs, 1960. június 28.) arisztokrata politikus.
1917. június 15-től augusztus 23-ig Magyarország miniszterelnöke.
losan s e b e s ü l t e n egy kupacban hevert. D é l u t á n 6 körül m é g láttam ezt a h e k a t o m b á t , a hullák t e m e t e t l e n ü l hevertek a napon.
M i k o r nem sokkal e z u t á n v i s s z a m e n t ü n k a 7. h a d o s z t á l y p a r a n c s n o k s á g r a , l á t t a m egy autót gyors ü t e m b e n t á v o l o d n i , melyben sok tiszt volt. A z t hiszem ez Hortstein gyalog
sági t á b o r n o k volt a t ö r z s é v e l . "
A m á s i k dokumentum szerzője K a r l G l ö c k n e r v e z é r k a r i alezredes, aki egyebek k ö z ö t t ezt írta:
„ A cs. é s k i r . 2. h a d s e r e g p a r a n c s n o k s á g n a k , D o b r i m i l b a n D o b r i m i l , 1914. szeptember 14.
A h a d s e r e g p a r a n c s n o k s á g szóbeli p a r a n c s á r a a k ö v e t k e z ő k e t jelentem:
A z augusztus 15-i i l l . 1 6 - i3 6 sabáci e s e m é n y e k k e l kapcsolatban a I X . hadtest parancs
n o k á v a l szemben m e g f o g a l m a z h a t ó s z e m r e h á n y á s o k a k ö v e t k e z ő k : (...)
3. A z á l t a l , hogy a sabáci k i v o n u l á s a l k a l m á v a l minden ok é s jogalap nélkül azt a pa
rancsot adta, hogy a templomban internált helyi lakosokat - akik k ö z ö t t elfogott szerb k a t o n á k is voltak - le k e l l lőni, nemcsak a n e m z e t k ö z i j o g o t sértette meg, de a nyilvá
n o s s á g r a gyakorolt h a t á s a r é v é n nagyban hozzájárult az általános n y u g t a l a n s á g h o z . É n magam ugyan nem hallottam, amikor őexcellenciája a parancsot kiadta, velem mindezt g r ó f E s t e r h á z y M ó r i c segédtiszt k ö z ö l t e . A kijelentés i g a z s á g a mellett szól, hogy a k i v é g z ő o s z t a g parancsnoka minden esetben csakis felsőbb parancsra cselekedhet.
Azonban m i k é n t azt biztosan tudom, akkoriban a h a d t e s t p a r a n c s n o k s á g o n kívül egyetlen magasabb p a r a n c s n o k s á g sem t a r t ó z k o d o t t a k ö z e l b e n . "
A két, azonos napon keletkezett v a l l o m á s b ó l kitűnik, hogy a 2. hadsereg parancsnok
sága m á r a v é r e n g z é s u t á n n é h á n y héttel vizsgálatot kezdett, és rendelkezett is dokumen
tumokkal az ü g y e t illetően. Figyelmet é r d e m e l t o v á b b á , hogy G l ö c k n e r k ö z v e t l e n ü l Es- terházytól értesült Hortstein b ű n ö s s é g é r ő l , m í g Wettstein nem említi ezt a mozzanatot.
A z u t ó b b i t a n ú v a l l o m á s ugyanakkor érdekes e g y e z é s e k e t mutat azzal a - fentebb m á r ismertetett - v a l l o m á s s a l , amelyet L ü t g e n d o r f tett a Hortstein ü g y b e n3 7 a v i z s g á l ó b i z o t t ság előtt 1919. december 10-én.
Maga a történet feltűnően azonos: Esterházy (vagy Lütgendorf?) éppen akkor ér oda a templom kerítéséhez, amikor a foglyok lelövetését nem tudja m e g a k a d á l y o z n i , ennélfogva a „tüzet s z ü n t e s s " parancs hatástalan. A z e s e m é n y e k e t k ü l ö n l e g e s f l e g m a s á g g a l s z e m l é l ő kadét ( L ü t g e n d o r f h á l : z á s z l ó s ) szintén nem j e l e n t ő s eltérés. Fontosabb azonban, hogy a parancsot k i a d ó ismeretlen t á b o r n o k L ü t g e n d o r f v a l l o m á s á b a n m á r a I X . hadtestparancs
n o k s á g valamelyik ( n y i l v á n magas r a n g ú ) t á b o r n o k á v á változik.
Egy k ü l ö n ö s részlet mindazonáltal változatlan marad: a b o l g á r o k m e g k í m é l é s é r e vonat
kozó utasítás. E l g o n d o l k o d t a t ó , miként keveredhettek b o l g á r o k a templomkertben internált foglyok k ö z é . M é g é r d e k e s e b b , hogy bárki is adta k i a végzetes parancsot, tisztában kellett lennie vele, hogy vannak b o l g á r o k a foglyok között. Vajon honnan? Mindenesetre a bolgár életek m e g k í m é l é s é r e v o n a t k o z ó parancs aligha lehetett hirtelen ötlet e r e d m é n y e . . .
A dokumentumba feltehetőleg tévedésből került 15-e és 16-a a helyes 16-a és 17-e helyett.
Lásd a 24. jegyzetet!
Vajon melyik verziót minősíthetjük autentikusnak: Lütgendorfét vagy Esterházyét? M e lyikük lehetett a valódi főszereplő, és m e l y i k ü k próbálta a másiktól „ellopni a show-t"?
Figyelembe v é v e , hogy az Esterházyról szóló változat alig n é h á n y héttel az e s e m é nyek m e g t ö r t é n t e u t á n került rögzítésre, L ü t g e n d o r f v a l l o m á s a pedig vagy öt e s z t e n d ő v e l k é s ő b b , valamint hogy az e l ő b b i r ő l két tanú is b e s z á m o l t , a magam részéről hajlok arra a v é l e m é n y r e , hogy minden bizonnyal a magyar g r ó f volt az, aki m e g p r ó b á l t a m e g a k a d á lyozni a foglyok lelövetését. K ö v e t k e z é s k é p p e n L ü t g e n d o r f o t v a l ó s z í n ű l e g megcsalhatta a m e m ó r i á j a . Á r u l k o d ó lehet, hogy a templomkerti i n t e r v e n c i ó r ó l s z ó l ó részletet nem sa
j á t naplója alapján idézi, az feltehetőleg k é s ő b b jutott t u d o m á s á r a .
Mindenesetre L ü t g e n d o r f v a l l o m á s á n a k k ö s z ö n h e t ő e n g r ó f E s t e r h á z y gyakorlatilag elkerülte az 1919-es v i z s g á l ó b i z o t t s á g figyelmét. R e n d k í v ü l k ü l ö n ö s ugyanakkor, hogy a magyar arisztokrata k i k é r d e z é s e az 1914-es vizsgálat során is elmaradt, holott a két idé
zett t a n ú szerint k é t s é g kívül fontos szerepet kellett j á t s z a n i a az e s e m é n y e k során. A v o n a t k o z ó a k t á b a n viszont egyetlen árva c é d u l a utal arra, hogy e g y á l t a l á n felmerült a gon
dolata az ő m e g h a l l g a t á s á n a k . A z 1914. szeptember 1 T-i k e l t e z é s ű feljegyzés szerint
„...gróf E s t e r h á z y M ó r i c t a r t a l é k o s hadnagy jelenleg a Semmeringen beteg. Nyilatkozata e n n é l f o g v a nem b e s z e r e z h e t ő . "3 8
Semmit sem lehet tudni arról, vajon a gróf f e l g y ó g y u l á s a után m e g k e r e s t é k - e őt a vizsgálatot folytatók, valamint azt sem, tett-e E s t e r h á z y az ü g g y e l kapcsolatosan b á r m i lyen t a n ú v a l l o m á s t . M i n d e n j e l szerint a k é s ő b b i magyar m i n i s z t e r e l n ö k megtartotta ma
gának, amit a sabáci v é r e n g z é s r ő l tudott.3 9 M i n d a z o n á l t a l - nem l é v é n ő sem s z e m t a n ú - ez a feltételezett t u d á s sem oldhatta volna meg a rejtélyt: k i adta k i a v é g z e t e s parancsot?
J Ä A O K 5 1 6 . Res.
39
A bécsi Kriegsarchivban őrzött hagyatékában található visszaemlékezéseiben Esterházy Móric egyálta
lán nem tesz említést a sabáci ügyről. Kriegsarchiv, Nachlass E/1779.
Ferenc Po 11mann
ATROCITIES COMMITTED BY THE AUSTRO-HUNGARIAN A R M Y AGAINST SERBS AT THE BEGINNING OF THE GREAT WAR. SAB AC, 17 AUGUST 1914
Summary
From the second half o f the 19th century the international community made serious efforts to formulate the modern rules of warfare and to get them accepted in the widest possible range of the countries. In 1914, however, it turned out that most parts of The Hague conventions remained merely a dead letter: the belligerent actors applied the prohibited means and methods en masse.
For the international public opinion the atrocities committed against Serbs by the Austro-Hun
garian army became known in a much wider scope than similar offences of the other party. This can be mainly attributed to certain foreign observers, coming mostly from neutral states. The Swiss professor, R. A. Reiss, the excellent jurist and criminologist wrote several publications of wide publicity about his experiences of the Serbian war theatre, which he disclosed in a well- documented form. One of the cases caused the most stir was the manslaughter of ca. 120 interned civilians in Sabac, in the local churchyard. After the World War One a special inquiry committee of the Austrian Parliament, which was entitled to clear out cases of breaches of duty by officers, tried to find out who the responsible commander was who gave the order to shoot on the 17th A u gust 1914. The charges against General Hortstein, the then commander of the 9th Austro- Hungarian anny corps were not proved, and the inquiry closed without success. Other documents, however, which seems to have been unknown to the inquiring committee, give us further interest
ing pieces of information, drawing attention to a possible witness of the massacre, Lieut. Moritz Count Esterházy, prime minister of Hungary in 1917, who served as an adjutant in the Austro- Hungarian anny at that time.
Ferenc Pollmann
LES ATROCITÉS AUSTRO-HONGROISES COMMISES CONTRE LES SERBES A U DÉBUT DE LA PREMIERE GUERRE MONDIALE. SABAC, 17 AOÚT 1914
Résumé
A partir de la deuxiéme mohié du 19е siécle, la communauté internationale déploya des efforts importants en vue de fixer les regles modernes de la guerre et de les faire accepter au plus grand nombre de pays. Néanmoins, i l apparut en 1914 que la plupart des conventions resterent lettre morte : les belligérants utilisérent tous les moyens et méthodes declares interdits. Les atrocités commises par l'armée austro-hongroise contre les Serbes devinrent beaucoup plus connues que les violations de droit de nature similaire perpétrées par la partié adverse et се, grace á quelques ob- servateurs étrangers dont la plupart vinrent d'Etats neutres. R. A. Reiss, le criminologue et juriste suisse de renom fit etat de ses experiences vécues sur le theatre d'operations serbe dans de nom- breuses publications bien documentées et largement diffusées. Le massacre de quelque 120 civils locaux dans la cour de l'église de Sabac tut l'une des affaires qui fit le plus de bruit. Apres la pre
miere guerre mondiale, la commission d'enquéte extraordinaire du parlement autrichien, chargée d'examiner les forfaifures commises par des officiers, tenta d'établir qui avait donné l'ordre de ti- rer le 17 aoüt 1914 ä l'église de Sabac, mais le soupcon contre le general Hortstein, commandant du 9C corps d'armée austro-hongrois au moment des faits, ne put étre prouvé et l'enquéte tut clas- sée sans suite. Néanmoins, certaines informations indiquées dans des documents ignores de la
commission d'enquete attirent 1'attention sur un témoin potentiel du massacre: i l s'agit du comte Móric Esterházy, premier ministre hongrois en 1917, qui servait á l'époque comme adjudant dans l'année austro-hongroise.
Ferenc Pollmann
DIE VON DEN ÖSTERREICHISCH-UNGARISCHEN STREITKRÄFTEN VERÜBTEN ATROZITÄTEN GEGEN DIE SERBEN Z U BEGINN DES ERSTEN WELTKRIEGS. SABAC, 17. AUGUST 1914
Resümee
Ab der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts unternahm die internationale Gemeinschaft ernst
hafte Anstrengungen, die zeitgemäßen Regeln der Kriegsführung zu formulieren und diese von ei
nem möglichst breiten Kreis der Länder akzeptieren zu lassen. 1914 stellte sich dann heraus, dass der größte Teil der Konventionen nicht mehr war, als „geschriebener Segen": Die Krieg Führen
den wandten sämtliche als verboten geltenden Mittel und Methoden massenweise an. Der interna
tionalen Öffentlichkeit wurden die von der österreichisch-ungarischen Armee gegen die Serben verübten Atrozitäten in einem viel breiteren Kreis bekannt, als die ähnlichen Rechtsverletzungen der anderen Partei. A l l dies war vor allem einigen ausländischen, zum größten Teil aus neutralen Staaten stammenden Beobachtern zu verdanken. Der namhafte Schweizer Kriminologe und Jurist, R. A. Reiss, berichtete in zahlreichen, einer breiten Öffentlichkeit zugänglichen Publikationen über all das, was er auf dem serbischen Kriegsschauplatz erfahren hatte und gab dies in gut dokumen
tierter Form kund. Eine der am meisten Aufsehen erregenden Angelegenheiten war die Niedermet- zelung von etwa 120 Zivilisten aus Sabac auf dem Hof der örtlichen Kirche. Nach dem Ersten Weltkrieg versuchte eine spezielle Untersuchungskommission des österreichischen Parlaments, die zur Aufdeckung der von den Offizieren verübten Pflichtverletzungen augestellt worden war, he
rauszufinden, wer am 17. August 1914 den Feuerbefehl bei der Kirche gegeben hatte. Der Ver
dacht gegen den damaligen Kommandanten des österreichisch-ungarischen I X . Korps', General Hortstein, konnte jedoch nicht nachgewiesen werden, und die Untersuchung wurde ohne Ergebnis abgeschlossen. Infonriationen aus anderen, der Untersuchungskommission verborgen gebliebenen Dokumenten lenken jedoch die Aufmerksamkeit auf einen potentiellen Zeugen des Gemetzels, Graf Móric Esterházy, den Ministerpräsidenten Ungarns im Jahre 1917, der zu der damaligen Zeit als Adjutant in der österreichisch-ungarischen Armee gedient hatte.
Ференц Поялманн
ЗВЕРСТВА, С О В Е Р Ш Е Н Н Ы Е АВСТРО-ВЕНГРАМИ ПО О Т Н О Ш Е Н ИЮ К СЕРБАМ В НАЧАЛЕ ПЕРВОЙ МИРОВОЙ ВОЙНЫ. ШАБАЦ, 17 АВГУСТА 1914 ГОДА
Резюме
Начиная со второй половины X I X века международная общественность прилагает зна
чительные усилия в интересах того, чтобы сформулировать современные правила ведения боевых действий и чтобы они, были приняты в наиболее широких кругах мировой общест
венности. Позднее в 1914 году выяснилось, что большинство конвенций оказалось не более чем „мертвой буквой," участники военных действий в массовых масштабах применяли все
провозглашенные запрещенными средства и методы. Применяемые австро-венгерской ар
мией по отношению к сербам зверские жестокости стали широко известными гораздо в бо
лее широких кругах общественности, чем аналогичные правонарушения другой стороны.
Все это произошло благодаря нескольким иностранным наблюдателям, преимущественно бывшим гражданами нейтральных государств. Знаменитый швейцарский криминолог и юрист Р. А. Рейсе в многочисленных, широко опубликованных работах сделал отчет о том, что ему приходилось наблюдать на театрах военных действий в Сербии, опубликовав их в многочисленных органах печати. Одним, вызвавшим наибольшую огласку и интерес, делом было дело о массовом убийстве 120 шабацких гражданских сербов во дворе местной церк
ви. После первой мировой войны особая контрольная комиссия парламента Австрии, сфор
мированная в целях выяснения нарушений служебных воинских обязанностей офицерами, попыталась выяснить, кто дал приказ о ведении огня у шабацкой церкви 17 августа 1914 го
да. Однако обвинение подозреваемого в этом командира IX австро-венгерского корпуса ге
нерала Хортштейна не удалось доказать, таким образом расследование было закрыто без всякого результата. Другие информации, которые можно получить из различных докумен
тов, оставшиеся не опубликованными, обращают внимание на потенциального свидетеля казней - графа Морица Эстерхази, бывшего в 1917 году премьер-министром Венгрии, кото
рый в это время служил адъютантом в австро-венгерской армии.
