Az indexszámok alakulása néhány államban

I'll-'counlol-u.n-Iunuunnlllalul-llll-III-ol-u...-II-ln-lnni.-nun-null-llllcnulunll-uununuu.n.-u.nuclununuu:o----tlldllllna---to

ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY

Ill.-llnlll-o-llna-nu-l-llull-l-u-:.nnn-nn-n-n-l-l-unnncnnu-nnn-n-n-n-u-nI-ullnll-llill.-lnnlnnnl-lo-u-unnunnunnlulonincs.-nl-llllll

Az indexszámok alakulása néhány államban.

Formation des nombres-indices dans guelgues pays.

A pénz vásárlóképességének változását tudvalevően indexszámokkal mérjük, melyek egy bizOnyos csoport közszükségleti cikk és tömegárú árának egy alapul vett időszakban ugyanezen cikkek százzal egyenlővé tett árá—

hoz ,való viszonyát fejezik ki. Nemzetközi ösz- szehasonlításra ezek a számok csak éppen tájékoztatásul szolgálnak, mert országOnkint más és más a cikkek csoportja, melyek ár—

változását vizsgálják s más és más az az időszak, melyben azok árát százzal egyenlőnek veszik.

Ugyanazon ország pénzének értékváltozásáról azonban meglehetősen hü tükröt nyujtanak.

A nemzetközi összehasonlithatóságnak egyik nagy akadálya ezenfelül azis, hogy az árúk árát minden ország a maga pénz- egységében fejezi ki. Az összehasonlítható- ságnak ezt az akadályát küszöböljíik ki alabbi kimutatásainkban, melyek második része az aranyra, helyesebben dollárra átszámított in- dexszámokat nyujtja.

Táblázataink közül az első a nagybani

árak indexszámait adja. A táblázat szerint az.

első módon kiszámított índexszámok minde-

nütt magasabbak, mint a dollárban kifejezet—

tek (kivéve az Egyesült-Allamokat, mert a dollár vásárlőképességét az arannyal egyen—

lőnek vettük) annak jeléül, hogy a penz a háború utáni években minden államban ve- szitett vásárlóképességéből. Legjobban ter—

mészetesen a rosszvalntájú, inflációs orszá—

gokban, hola papírpénz nominális értékét jellemzik a júniusban már kétmilliós index—

számok. Az aranyindexek ellenben azt mutat- ják, hogy a rosszvalutájú államokban na—

gyobb az arany vásárlóképessége, mint a jó—

valntájúakban. Az aranyindexek f. évi hul- lámzásában azonban mintha az a tendencia látszanék érvényesülni. hogy ezekben az or—

szágokban általában csökken az arany vásárló- képessége (az indexek mindjobban emeleked—

nek, közelednek a lOO-hoz), mig a jovalutájú országokban növekszik, amit az indexek foko—

zatos, 100 felé irányuló csökkenése mutat.

A nagybani árak indexszz'miai.l

, .

i 1 '9 2 fi

Az állam neve 195113" 19555?) " ! §

a C' január 1 február március április i május § június a) A forgalomban lévő pénz alapján kiszámított indexszámok (1918 : 100).

Belgium . . . 366 ; 367 ' 434 474 482 480 ; 474 484

Cseh-Szlovákia. . 1.675 3 1.299 1.019 1.028 1.031 1.029 ; 1.000 967

Eszákam. Egy.-Áll. 147 149 156 157 159 159 156 153

Franciaország . . 345'0 326'6 386'9 421'8 424'0 414'7 4065 408'4

Hollandia . . .. 1777 1554 151'8 150'9 151'8 151'8 ; 145'5 ! ."

Lengyelorszag . .- 57.046 181575 548.690 859.111 988.500 1,058.920 ; 1,125.850 1,881.410

Nagybritannia . 1972 1588 1571 1533 1608 16201 1598 1594

Németország 1.911 34.182 278476 558471 488818 521 .158 ' 817000 1,938.500

Olaszország . 517 463 524 534 547 550 543 , 539

Svájc . 1912 1675 1753 1810 1859 186'5yl 181'0l 1800

12) Arany-(dollár-)indexszámok

Belgium . . . 1413 146'0 139"! 132'5 ,136'6 § 1451"! 1401! l 136'3

Cseh-§zlovákia . 1039 154"? 1435 1480 151'1 1512"; 147 ! 142 8

Eszakam.Egy.-Áll. 147 1490 . 156 157 159 159 156 § 153

Franciaország . 1333 138"? 1359 133'8 13833 143'2 140 ; 134'2

Hollandia 1487 148'7 149'4 148'4 149'1 148 14126 ! ——

Lengyelország . 190 10951 1037 938 M'! _ 101 "4 98 1 104'3

Nagy-Britannia 156 1445 x 150 3 1475 154'7 É 155 1519 151'2

Németország 996 3380 94 7 85'1 96 91'5' sm; j SIS-3

Olaszország. 115"! 1 13'9 133'3 133 137'5 [4173 1.165 ; 128'5

Svájc . 171'9 1655 1709 176'2 179'3 176'4 ! 169)! ! 167'4

1 L. Nemzetek Szövetsége nBulletin Mensnel de Statistioue", 1923. 7.

1923

—273—

Második táblázatunka megélhetési index—

számok alakulását mutatja szintén kétféle alakban: a nominális árak s a dollárban kife- jezett árak alapján. A jó— és rosszvalutájú államok itt is élesen elválnak egymástól, s az előző táblából kitűnő jelenség, hogy t. i.

a rosszvalutájú államokban az aranynak na—

gyobb a vásárlóképessége, itt még határozot—

tabban jelentkezik. Ami azonban nem egyér- telmű azzal, hogy a megélhetés könnyebb,

mert az inflációnak rendesen az a következ—

ménye, hogy a termelés egyes tényezői kö- zött megoszló nemzeti jövedelemből cseké- lyebb hányad jut a munkának. Mindazok az osztályok tehát, melyek a mnnkapiacon mint kínálok szerepelnek, adott viszonyok között, az arany vásárlóképességének nagymérvű nö—

vekedése mellett is elviselhetlen drágaságrol panaszkodhatnak.

Megélhetési indexszámokJ)

Ország neve §??? 131212 1 9, 2 3 ,, ._-,

' ' I. II. III. IV. V. VI.

a) A forgalombanklévő pénz alapján kiszámított índexszámok.1)

Belgium . 379, 366 383, 397 408 409 413 419

Franciaország . 307. 302 324 324 324 324 324 331

Olaszország. . 387; 429 412 413 440 441 449 —

Nagybritannia . 222§ 181: 1773 176 174 170 169 169

Svájc . . 209, 158, 160, 158 161 164 166 168

Lengyelország . 25.709, 78.797, 352695 570.625 761.821 835113 946657 1,277.967 Németország 1.124l 5.392! 112 027 . 264300 285400 295400 381600 7 65.000 Ausztria, . . . 9970l 2645113 945.397§ 960083 1,015.132 1,089.660 1,144.000 1,151.300

Egyesült-Államok . 180! 167lf 169' 169 169 169 169 ——

l i !

b) Arany-(dollár—)indexszámok.

Belgium . 149 6' 147'9 [ 122'8 111'0 1.15'6 1.210 122'7 118

Franciaország . 1240 1288 1138 102'9 105'8 1119 11113 1087

Olaszország . 90'4l 101'5 104'8 102 9 110'6 113'5 112'9 —

Nagybritannia . 1654 1658 1694 1694 168 162'7 1606 1603

Svájc . . 179'1 1564 1559 153'8 155'3 155'2 155'1 157'2

Lengyelország . 56'2 61'4 ll 66'6 62'3 74'8 79'9 82'5 70'8

Németország 61'4 4613 l 38'1 403 561 51'8 37'6 34

Ausztria . . . . 69'3 49'6 § 05 663 70-1 753 79-0 795

Egyesült-Államok. 180 167 51 169 169 169 169 169 —-

l l ; §

1) L. Nemzetek Szövetsége ,Bulletin Mensuel de Statistigne" 1923. 7.

A csődök száma néhány állambanJ)

Nombre des faillites dans guelgues pays.

1913 ] 1919 l 1920 ; 1921 1922 1 9 2 3

Az állam neve '

átlag havonta I. II. III. IV. V. VI.

Csehszlovákia — — —- , 32 239 616 426 409 366 273 287

Dánia . . . . . . . 28 12 261 59 65 53 60 62 48 48 39

Eszakamerikai Egy.-All. . 1.213 460 716 l 1 668 1.867 2.203 1.563 1.696 1.638 1.467 1 378

Finnország . . 40 —— —— l — 31 35 33 40 32 41 —

Hollandia . 152 91 127. 195 283 362 330 382 312 337 356

Kanada . . . . 152 52 mi 193 298 366 335 343 308 264 265

Magyarország . —— —— -—l 3 3 1 l 1 5 0 0

Németország . 815 83 109 ', 257 84 24 17 30 45 32 35

Norvégia 33 16 35 * 88 82 67 69 76 84 69 89

Olaszország 616 49 52 149 297 _ 402 367 437 430 474 472

Svájc —— 29 36 56 57 51 51 43 50 44 49

Svédország