Egy francia diplomata a forradalomban
Guy Turbet-Delof 1956-os naplója
EGY FRANCIA DIPLOMATA A FORRADALOMBAN
GUY TURBET-DELOF 1956-OS NAPLÓJA
FRANCIA INTÉZET - 1956-OS INTÉZET
A FRANCIA NAGYKÖVETSÉG KULTURÁLIS, TUDOM ÁN YO S ÉS EGYÜTTM ŰKÖDÉSI OSZTÁLYA
BUDAPEST 1996
Szerkesztette, a fordítást
az eredetivel egybevetette és az előszót írta:
LITVÁN GYÖ RG Y
Fordította:
HAVAS FAN NY
H . M A JO R R ITA (5 3 -6 8 . o ld .) LITV Á N KA TA LIN (9 9 -1 0 6 o ld .,
v ala m in t a Függelék)
A jegyzeteket készítette:
HEGEDŰS B. ANDRÁS
Köszönet illeti Németh Margitot a magyar kiadáshoz nyújtott sokoldalú segítségéért.
A könyvben közölt fényképek
ERICH LESSING (Magnum Photos, Párizs) munkái, amelyeket a művész
bocsátott rendelkezésünkre A borító HAVAS BÁLINT munkája
© G U Y T U R B E T -D E L O F
© E R IC H L E S S IN G , M A G N U M
© 1 9 5 6 -O S IN T É Z E T - F R A N C IA IN T É Z E T (M A G Y A R FO R D ÍT Á S )
Ezt a könyvet Czóbel Béla festő, Lajtha László zeneszerző, Kereszturi Dezső költő emlékének ajánlom
ELŐSZÓ
Kodály Zoltán daljátéka, a Háry János első jelenetében a színpadot egy többszínű sorompó osztja két részre. A határ egyik oldalán virágban álló gyümölcsfák: ez Magyarország. A másik oldalon egy szomszédos ország területét hó és dér borítja.
így pillantottam meg az első alkalommal, 1947. április 7-én a „híres kis Magyarországot". Huszonöt éves voltam. így látom most már mindörökre, 1956. október 23-át is, oly ragyogó fényű volt az az ősz.
S így láttam viszont Magyarországot, 32 esztendei száműzetés után, 1992 augusztusában, amikor 36 fok volt árnyékban.
S ilyen lesz most is, amikor hamarosan - ha Isten is úgy akarja - megint viszontlátom, 40. évfordulóján annak, amit job b híján, forradalomnak neveznek. Általános fellángolás volt ez, gyűlölet nélküli szárnyalás a tisztességesség, a testvériség, az igazságosság felé.
Mondják, hogy van csodaország (a tükör mögött), van a mosoly orszá
ga (Kína), van a tulipánok országa (Hollandia), a tücskök országa (Provence). Ha földrajztudós lennék, nem haboznék Európa közepébe belerajzolni Tavaszországot.
Pessac (Franciaország), 1996. július 15-én
Guy Turbet-Delof
5
G U Y TURBET-DELOF NAPLÓJÁHOZ
Az itt közreadott munka kerek negyven éven át kéziratban maradt, oly
annyira, hogy utolsó részét, mintegy egynegyedét a szerzőnek már nem is állt módjában kézírásból gépbe áttetetni. Négy évvel ezelőtt Turbet- Delof úr a kézirat egy példányát az Országos Széchényi Könyvtárnak ajándékozta. A következő évben a napló egy-egy részlete, magyar fordí
tásban, megjelent a budapesti Világosság, illetve a székesfehérvári Árgus című folyóiratban
Néhányunknak azonban, akik ismertük ezt a művet, régi meggyő
ződésünk, hogy különleges értékeinél és jelentőségénél fogva feltétlenül megérdemli, hogy teljes egészében napvilágot lásson, méghozzá mind eredeti, francia szövegében, mind pedig magyar fordításban. A magyar forradalom negyvenedik évfordulója látszott erre a legméltóbb alkalom
nak, s Jean-Luc Soulé úrral, a budapesti Francia Intézet igazgatójával el is határoztuk, hogy a két intézet mindkét nyelven megjelenteti a Naplót erre az évfordulóra.
Az 1956-os magyar forradalomnak számra és minőségre nézve egyaránt jelentős napló- és memoárirodalma van. A forradalom várat
lan kirobbanása, meseszerű győzelme, heroikus pátosza és fordula
tos története minden átélő és szemtanú számára azonnal, már az első órákban nyilvánvalóvá tette, hogy itt magával a Történelemmel, még
hozzá a nép által közvetlenül és drámaian alakított történelemmel talál
kozott.
Ezért természetes, hogy Budapesten sokan nyomban hozzáfogtak az események rögzítéséhez, vagy - kevéssel utóbb - a szemtanúk, ha merték, vagy már Nyugaton éltek, megírták emlékeiket. Persze nemcsak ma
gyarok, hanem olyan külföldiek is, akik valamely okból éppen Magyar- országon tartózkodtak. Az angol Peter Fryer és a lengyel Wiktor Woroszylski - hogy csak ezt a kettőt említsük - oly hatásosan, hogy
7
mindkettőjük további életútját is megváltoztatta (az előbbit kizárták a Brit KP-ból, az utóbbi maga lépett ki a Lengyel Egyesült Munkáspártból).
E külföldi beszámolók legtöbbje a forradalom kiteljesedő, diadalmas napjaira szorítkozik, s magyar nyelvismeret hiányában inkább a közvetlen benyomásokon s persze az események nagy vonulatának ismeretén ala
pul. Guy Turbet-Delof naplójával más a helyzet. Kivételes értékét az adja, hogy szerzője személyében mintegy találkozik a hazai és a külföldi szem
lélő csaknem minden erénye és előnye.
Turbet-Delof 1956-ban nem friss jövevény volt Magyarországon.
Csaknem egy évtizede tartózkodott már Budapesten, többszörös minőség
ben: mint a budapesti francia követség kulturális attaséja, mint az itteni Francia Intézet igazgatója, egyszersmind az Eötvös Kollégium tanára. Jól értett magyarul, alaposan be volt „ágyazódva" a magyar értelmiségnek elsősorban a francia kultúrához kapcsolt köreibe, és általában elmond
ható, hogy kiismerte magát a magyar szellemi és politikai életben.
Jórészt ezzel magyarázható, hogy az első perctől fogva nem pusztán rokonszenvezett, hanem lelkes izgalommal azonosult a forradalmi moz
galommal, a magyar szabadság és függetlenség ügyével. Tisztán látta a megmozdulás nemzetközi jelentőségét (ezért is indítványozta 1957-ben egy '56-os nemzetközi kutatóközpont felállítását Párizsban - lásd a Függelékben), s kíváncsi volt minden részletre. Érdeklődése, amint ez vilá
gosan kiderül naplófeljegyzéseiből, nem annyira a látványos oldalra, mint inkább az érdemi kérdésekre, elsősorban a munkások aktivitására, a munkástanácsok és a szakszervezetek tevékenységére irányult (ez utób
biak jelentőségét néha túl is becsülte). Akárcsak más, az átlagnál mélyebben gondolkodó magyar és külföldi, a magyar forradalomban ő is jövőbe mutató, jövőt formáló modellt látott - vagy keresett.
Turbet-Delof ugyanakkor budapesti barátai és ismerősei révén külön
böző oldalakról rendszeresen tájékozódhatott a történtekről és a várható fejleményekről. Ilymódon a magyar események és a szovjet reakciók követésében és értelmezésében csaknem azonos helyzetben volt a jól vagy közepesen tájékozott hazai értelmiségiekkel. Volt viszont egy nagy előnye is velük szemben: a nemzetközi távlat és a rendelkezésére álló külföldi hírforrások. Naplóját az teszi kivételesen izgalmassá, hogy egymás mellett szerepel benne, mit újságolt éppen egy házbeli lakó vagy egy fegyveres felkelő a szomszéd utcából - és mit hallott felettesétől, a követtől, mit nyilatkozott Magyarországról a francia külügyminiszter, vagy mit mondanak a bécsi diplomáciai körökben.
A napló másik különlegességét az adja, hogy nem marad abba a
november 4-i szovjet beavatkozás időpontjában (szerzőjét nem lehetett rögtön kiutasítani, mint a legtöbb nyugati megfigyelőt), hanem 1957.
január végéig kiséri éber és aprólékos figyelemmel a kádári rendcsinálás és a megtorlás lépéseit, s ezzel párhuzamosan a magyar ügy nemzetközi visszhangját és ENSZ-beli fordulatait (különös tekintettel a francia kor
mányzat és diplomácia szuezi érdekeltségére).
A napló harmadik megkülönböztető vonása a rendkívüli alaposság.
Szerzője nem hagyatkozik pusztán hallomásokra, véletlenszerű hírfor
rásokra, hanem igyekszik minden hírt és értesülést közvetve vagy közvetlenül ellenőrizni, főként pedig módszeresen összegyűjteni a fontos információkat. Leírja, hogy belvárosi, Szép utcai lakásáról vagy a közeli Francia Intézetből (Károlyi-kert) a város távoli pontján lévő követségre (Lendvay utca) vagy a követ ellenkező irányban fekvő budai reziden
ciájára (Csaba utca) menet és onnan jövet mindig más-más útvonalat választott, hogy ilymódon minél több városnegyed, kerület helyzetét és állapotát megismerhesse. Rendszeres körsétákat tett az utcai harcok szín
helyein vagy azok környékén, sűrű telefonkapcsolatban állt a város külön
böző pontjain lakó ismerősökkel. Emellett, nem utolsósorban, állandóan hallgatta (vagy munkatársaival jegyzeteltette) nemcsak a budapesti és a párizsi rádiót, hanem lehetőleg minél több vidéki és külföldi adót is, fel
jegyezve és egymással is összehasonlítva a közleményeket.
Természetesen a naplóba így is kerültek téves információk. Ez elkerül
hetetlenül adódott a sokszor áttekinthetetlen helyzetből és a tudatosan félrevezető hivatalos közleményekből. Ezek közül a fontosabbakat a jegyzetekben helyesbítjük, más részük nem jelentős, vagy nem szorul kiigazításra. Figyelemre méltó egyébként, hogy a kétes vagy gyanúsan hangzó hírek mellé Turbet-Delof maga is kérdőjelet illesztett, vagy egye
nesen odaírta: ellenőrizni! Ugyancsak itt hívjuk fel az olvasó figyelmét arra a lehetőségre, hogy a forradalmi napok naplóbejegyzéseit maga is összevetheti 1956 sajtójának több kiadásban is megjelent darabjaival, illetve az akkori rádióadásokat tartalmazó „A forradalom hangja" című kötettel. Megjegyzendő azonban, hogy Turbet-Delof a politikai nyilat
kozatokat és beszédeket általában nem szószerint, hanem tömörítve, saját összefoglalásában vagy szavaival, de tartalmilag mindig hűen ismerteti.
Ezért a szövegeltérésekre külön nem láttuk szükségesnek felhívni a figyelmet.
Jó néhány esetben utólag sem ellenőrizhetők azok a halálozási, sebesülési adatok, amelyek a naplóban a harci cselekményekkel vagy a megtorló sortüzekkel kapcsolatban szerepelnek. Ezeket természetesen a naplóíró sem
9
ellenőrizhette, de csaknem kivétel nélkül elfogadta a rádiókból vagy ismerősöktől hallott, többnyire inkább túlzott számokat, ami egyértelművé teszi, hogy a teljes helyzetkép ismeretében a forradalmi Magyarországnak adott hitelt, s naplója morálisan is, akárcsak politikailag, ezt az oldalt iga
zolja. Talán nem véletlen, hogy munkája utolsó mondatában, egy magyar munkás szép szavaival, a közeli s távolabbi magyar múlttal való sza
kításról s október 23-a igazi eszményeinek megőrzéséről beszél.
Guy Turbet-Delof egyike a magyar forradalom - szerencsére nem kis számú - igazi és hűséges külföldi barátainak, aki annál is inkább rá
szolgált nemzetünk hálájára és megbecsülésére, mert odaadó szolida
ritásáért az elmúlt évtizedekben nem sok jót kapott. A Belügyminisztérium irattárában őrzött, 1959. március 25-én kelt „szigorúan titkos" jelentés tanúsága szerint a politikai rendőrség tisztában volt a fiatal francia diplo
mata beállítottságával, s azt a maga nyelvére lefordítva, a maga eszközei
vel torolta meg. A jelentés összegező része Így hangzik: „Turbet-Delof Guy volt magyarországi francia kultúrattaséval kapcsolatban megjegyez
zük, hogy vizsgálati, lll/c. és dokumentációs anyagok alapján Magyarországon hírszerzési tevékenységet folytatott. Miután Turbet több magyar kémkapcsolatát őrizetbe vettük - többek között Kosáry Domokos történészt, akit 8 évi börtönre ítéltek - , Turbet-t, hogy a magyar hatósá
gok kiutasítását megelőzzék, a francia kormány hazarendelte."
Saját curriculum vitae-je szerint még abban az évben, 1958-ban elbo
csátották a francia külügyi szolgálatból.
1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrenddel, a következő évben a francia Becsületrenddel tüntették ki.
Litván György az 1956-os Intézet igazgatója
KRÓNIKA
FORRONGÁSOK BUDAPESTEN (1956. OKTÓBER 23-29.) MINDAZ, AMIT G U Y TURBET-DELOF LÁTOTT ÉS HALLOTT
Október 23., reggel: Beviharzik egy képzőművészeti főiskolás az Intézetbe1, hogy megmutassa a Jövő mérnöke első számát. Az újságban, amelyet a Műszaki Egyetemen nyomtattak és adtak ki még az éjszaka folyamán, más követelések mellett az alábbiakat olvashatjuk:
1. az orosz csapatok azonnali távozása;
2. a jelenlegi címerek kicserélése az 1848-as címerre;
3. az urániumot kizárólagosan Magyarország javára kell kitermelni;
4. Rákosi felett népbíróság ítélkezzen;
5. a Sztálin-szobor lebontása.
A körutakon és főútvonalakon csoportosulások alakulnak ki az autók körül. A műszaki egyetemisták bizottságának sokszorosított követeléseit látni mindenütt kirajzszögezve. Ezeken némiképp más szavakkal, de a fenti követelések szerepelnek, kiegészítve néhány továbbival:
1. a magyar gazdaság új alapokra helyezése és fellendítése;
2. a kormány és a pártvezetők leváltása;
3. a bűnösök felelősségre vonása.
Egy felhívás holnap 15 órára tüntetést hirdet a M űszaki Egye
temen.
10 h: A rádió bejelenti, hogy 14.30-kor az egyetemisták az írószövet
ség székháza előtt gyülekeznek, és onnan a lengyel követséghez mennek tüntetni, hogy kifejezzék szolidaritásukat a lengyel néppel.
Déltájban: A rádióban beolvassák a belügyminiszter közleményét, miszerint bárminemű tömegmegmozdulást betilt.
1. A Francia Intézetről van szó, amely ekkor az V. kerületi Ferenczy István (azelőtt Károlyi) utcában volt, a Károlyi-kert mellett.
11
13 h tájban: Úgy hírlik, a délutáni tüntetést mégis megtartják, és megkoszorúzzák Bem tábornok, a '48-49-es magyar szabadságharc hősének szobrát. Megfogalmazom reggeli feljegyzéseimet.
14.30: A rádió bejelenti, hogy visszavonják a délutánra meghirdetett tüntetések betiltását. Az Apponyi térre2 megyek. Szép őszi idő van. Az egyetemisták zárt oszlopokban, magyar és lengyel zászlókat lengetve vonulnak a Petőfi-szoborhoz. A lakosság az ablakokból tapsol. A tüntetők táblákat emelnek a magasba: Szolidaritás Lengyelországgal, Éljenek a lengyel diákok, A lengyel ügy a mi ügyünk, Egyenlőségen alapuló barát
ságot az oroszokkal.
14.45: A Március 15-e tér csak úgy feketéllik a tömegtől. Egy fiatalem
ber felpattan a Petőfi-szobor talapzatára, szaval, a költő verseit tapssal jutalmazzák. A Nemzeti dalt követelik.
Talpra magyar, h í a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok:
Ez a kérdés, válasszatok!
A tömeg fújja a refrént:
A magyarok istenére Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!
Különösen megtapsolják azt a verset, amely úgy végződik: „Fázunk és éhezünk (...) De szabadok vagyunk".3
14.45: Atömeg a két nemzeti himnuszt énekli, és azt skandálja: Nagy Imrét a kormányba!... stb.
Valaki fellép a talapzatra, és egy ismeretlen eredetű nyilatkozatot olvas fel. Különösen megtapsolják azt a javaslatot, hogy cseréljék le a jelenle
gi katonai egyenruhát. Felszólítás jár körbe: Vonuljunk mindannyian a Bem-szoborhoz!
15 h: A Váci utca zsúfolásig tele, a tömeg a kiskörút felé menetel, és a Marseillaise-t énekli. Nagyon kevés a vörös zászló, a trikolórokról hiányzik a címer „Függetlenséget, szabadságot" - kiabálják. Hatalmas menetoszlop halad a körúton a Nyugati pályaudvar és a Margit híd felé.
2. A későbbi Felszabadulás tér, ma Ferenciek tere 3. Petőfi Sándor: A farkasok dala
Az ablakokból integetnek, jelzik csatlakozási szándékukat. A közlekedés teljesen leállt. A politikai rendőrség4 épülete előtt, a Deák téren fütty
koncert harsan fel: Rákosit pfújolják. A rendőrök és katonák hangosan nevetve kapcsolódnak be a felvonulásba. Néhányan nemzetiszínű sza
lagot tűznek a zubbonyukra, és csatlakoznak a tüntetőkhöz.
15.30: A Bazilikánál járok. Döntsük le a Sztálin-szobrot! - kiabálja a tömeg.
15.35: Utolérem a menet élén haladókat. A bölcsészkar tanárai - mind párttagok - , beleértve a rektort, szemmel láthatóan zavarban vannak, fe
szengenék az első sorban.
15.40: Marx tér. Munkában a rádió és a Filmhíradó, felvételeket készítenek. Örömujjongás kíséri őket. A menet élére hirtelen egy han
gosbeszélőkkel felszerelt katonai teherautó5 kerül. Ártalmatlan csődület támad az újságosbódék körül, most érkezett meg az esti újság.
16 h: A Margit hídról már látom a Bem teret, ellepi a zajongó tömeg.
16.05: Már a Bem téren vagyok, öt perccel megelőztem a menetet.
Legalább tízezren tolonganak itt. A Külügyminisztériumot és a szomszé
dos laktanyát a tömeg kívánságára nemzetiszínű zászlókkal lobogózzák fel.
A Kossuth-címerrel tüntetnek és lyukas zászlókkal. Veres Péter az írószövet
ség nyilatkozatát olvassa fel, de a taps elnyomja a hangját. Többpártrendszert és szabad választásokat követelnek. Egy agrármérnök hallgató a bűnösök felelősségre vonását követeli. A vörös zászlókat leköpködik. Egy lakatos ragadja magához a szót. Gyerünk a Parlamenthez! - kiabálják.
16.55: A tömeg hömpölyög vissza a Margit hídon Pest felé. Különböző fegyveres erők tagjai csatlakoznak a menethez. A megállított villa
mosokban asszonyok sírnak. A Belügyminisztérium6 előtt kiabálás:
Tűzzétek ki a zászlókat! Vonják felelősségre a bűnösöket! Nagy Imrét a hatalomba! Új kormányt akarunk! Szabad parlamentet akarunk! Volt tanítványaim felismernek, karon ragadnak, és franciául kiabálják, hogy tartsak velük.
17.25: A Parlament előtt. Beesteledik. Kiabálás: Le Gerővel! Röplapok
4. A Deák téren a BM Budapesti Főosztálya (rendőr-főkapitányság) működött Kopácsi Sándor r. ezredes parancsnoksága alatt, a politikai rendőrség (ÁVH) nem itt, hanem a Roosevelt téren volt.
5. A hangszórós katonai teherautó valójában a posta által a Petőfi Kör rendelkezésére bo
csátott gépkocsi volt.
6. A Belügyminisztérium Jászai Mari téri épülete a Margit híd pesti hídfőjénél, a későbbi MSZMP-székház, ma Képviselői Irodaház („Fehér Ház").
13
minden mennyiségben. Az egyiken azt olvasom, hogy „felül kell vizs
gálni a Szovjetunióval kötött gazdasági egyezményeket".
17.27: Egy nagy, középen kivágott nemzetiszínű zászlót tűznek ki a bal oldali erkélyre. Legalább kétszázezer ember énekli a Himnuszt.
A vörös csillag kigyullad a kupola tetején. Felhördülés. Némelyek tiltakoznak. Az énekre jelszavak következnek: Ki az oroszokkal! Elegünk van belőlük! Az uránium a miénk! Le kell váltani a kormányt! Nagy Imrét a hatalomba! Le Geróvel! Éljen a forradalom! Az egyetemistákat elnyeli a kavargó tömeg.
18 h: Azt pusmogják, hogy Nagy Imre beszélni fog, a tömeg el
csendesül. Öt perc után újra kiabálni kezdenek.
18.20: A jobb oldali erkélyre is kitűzik a zászlót. Éljenzés.
18.30: Kialszanak a lámpák. A tömeg méltatlankodik: Disznóság!
Piszkok! Tiszteljétek a népet! Egyik pillanatról a másikra összecsavart újsá
gokból fáklyák ezrei lobognak fel. Ez a csoda egy negyedóráig is eltart.
Szapulják a vörös csillagot. Kiáltozás: Gyertek ki, vagy mi megyünk be!
A tömeg egyre nyugtalanabb. Lökdösődnek, taszigálják egymást. Az a hír járja, hogy a kormány erőszakot fog alkalmazni. Nem megyünk innen el!
- kiabálják. Addig maradunk, ameddig nem teljesítik, amit akarunk!
A fáradt tüntetők hazamennek, de helyükbe fiatalok jönnek, elég nyil
vánvalóan a külvárosokból. Ezek az ifjúmunkások, néhányan ipari tanu
ló egyenruhában - úgy tűnik - igen elszántak, rendszerellenesek. Sok a fiatal lány.
18.45: Távozom a Kossuth térről.
19.20: A követségre érkezem.7 A tömeg a Sztál in-szoborhoz vonul, ledöntésére készül. Papírra vetem délutáni feljegyzéseimet.
20.15: A tüntetők már elfoglalták a szobor talapzatát, de Sztálin még áll.
20 h -20.17: A titkárnőm gyorsírással jegyzeteli Gerő beszédét, aki az események után kullog. Bejelentik, hogy a Központi Vezetőség október 31-én ülésezik.
21 h: Géppisztolysorozat a Szép utcában, közel a házunkhoz.8 21.15: Egy tüntetőkkel megrakott teherautó húz el az ablakom alatt.
Ki az oroszokkal! - kiáltják az utasok. Telefonon hívnak, és megtudom, hogy a Sztál in-szobrot ledöntötték.
21.50: Az ablakomból látom, hogy a Kossuth Lajos utcán menet-
7. A francia követség a VI. kerületi Lendvay utca 27. szám alatt volt és van.
8. A szerző az V. kerületben, a Szép utca 5. szám alatt lakott.
1. Műszaki Egyetem 2. Lengyel Követség 3. írószövetség 4. Petőfi szobor 5. Bem szobor 6. Szabad Nép 7. Nemzeti Színház 8. Keleti Pályaudvar 9. Astoria Szálló 10. Duna Szálló 11. Ady mozi 12. Nemzeti Múzeum 13. Jogtudományi Kar 14. Ferenciek temploma 15. Kilián laktanya 16. Corvin mozi 17. Guttmann áruház 18. Gellért Szálló 19. Nyugati Pályaudvar 20 Citadella 21. Rókus Kórház 22. Déli Pályaudvar 23. Alliance Française 24. Lendvay utca
oszlopban vonulnak, „Most vagy soha!" - skandálják. 22 h-tól géppisz
tolysorozatok, puska- és pisztolylövések.
22.24: A rádióban bejelentik, hogy a Központi Vezetőség azonnal összeül. A hírt ötpercenként megismétlik.
24 h: Utolsó híradás a rádióban. Csak külföldi híreket közölnek.
OKTÓBER 24.
0.10: A házból egy lakó megérkezvén azt meséli, hogy a rádiót megtá
madták a felkelők, de a politikai rendőrség védi, s hogy sok a halott.
0.15: A főposta előtt, ahová telefonálni mentem a követnek, csopor
tokkal megrakott teherautók sorjáznak.
0.30: A kiskörúton (Bajcsy-Zsilinszky úton) felkelőkkel teli teherautók vonulnak. „Le Cerővel! Holnap általános sztrájk" - hangzik minden
honnan. Mentőautók süvítenek minden irányból. A tömeg egy katonai teherautót üdvözöl ujjongva, a katonák rokonszenvüket fejezik ki. Az Astoria Szálló előtt felkelők csapata fog közrbe, és minthogy csak úgy bámészkodom, zsidónak néznek. Mondom nekik, hogy francia újságíró vagyok. Arra kérnek, hogy követségem rádióján intézzek felhívást a nemzetközi közvéleményhez. Egyikük elmondja, hogy a rádió körüli har
coknak hat halottja van, a műszakiak szabotálták a munkát, az esti adás végét a balatoni kisegítő állomásnak kellett biztosítania.
0.40: Végignézem az Egyetemi Nyomda9 elfoglalását.
0.50: Észreveszem, hogy a Kossuth Lajos u. 17. alatti ruhaüzlet kirakatát betörték és kifosztották. A villamosforgalmat leállították.
Azendülők megkaparintanak egy magánautót.
0.53: A rádió felé indulok, a Bródy Sándor utcába. Lövéssorozatok söpörnek végig az utcán arra, amerre menni akarok, kénytelen vagyok visszafordulni. Civileket látok katonai egyensapkában. A tömeg tombol
va éljenez egy felkelőkkel tele teherautót, fegyvereket szereztek ugyanis, és most puskákat, géppisztolyokat lóbálnak a „Le Gerővel" ritmusára.
1 h: Úgy hírlik, hogy elfoglalták és kifosztották a Szabad Nép10 helyi
ségeit, és hogy a szovjet hadsereg beavatkozik az államvédelem oldalán.
1.10: A Szabad Nép székháza felé igyekezvén a Rákóczi úton a rend- fenntartó erők ellentámadása állít meg. Két automata golyószóróból lőnek
9. Az Egyetemi Nyomda az VII. kerületi Dohány utca 12-ben volt, és van.
10. A Szabad Nép székhaza a Blaha Lujza téren az ún. Sajtóházban volt.
ránk. Futva menekülünk. A golyószórók követnek minket. Néhányan bemenekülnek egy nagy házba, melynek nyitva áll a kapuja, én a Dohány utcában keresek menedéket, és úgy határozok, hogy hazamegyek.
1.20: A Kossuth Lajos utcában a tömeg rendőröket és tiszteket zak
lat. A katonák a teherautóban várakoznak, fegyvereiket lábukhoz helyezve barátkoznak a lakossággal.
1.30: Amint hazaérek, telefonálok a követnek, és azonnal nekiülök, hogy írásba foglaljam mindazt, amit láttam és hallottam.
2.30: Folytatódik a lövöldözés, ágyúzás.
3.30: Az ágyúzás, lövöldözés (géppisztollyal, géppuskával, golyószóró
val) nem hagy alább. Úgy gondolom, hogy 21 óra után romlott el a helyzet. A tömeg, miután ledöntötte a Sztál in-szobrot, megrészegült a si
kertől, és a Thököly út, illetve a Keleti pályaudvar felé kerülve a Szabad Nép székházához meg a rádióhoz igyekezett. A lövések olyan 500 mé
ternyire tőlem, erről a tájékról hallatszottak. Az ágyúszó messzebbről jött, talán a nagy munkásfellegvárból, Csepelről?
Előveszem G erő beszédét, amit a titkárnőm írt le gyorsírással. Elismerve a „múlt hibáit", Gerő azt kéri, a rendszer eredményeiről se feledkezzenek meg. Türelemre int. A Központi Vezetőség már a júliusi ülésén megvetette az alapokat a majdani munkához. Hamarosan újra összeül azzal a cél
lal, hogy a legégetőbb problémákat megoldja, mint például a mezőgaz
daság szocialista szektorának liberalizálását vagy a kistulajdonosok támo
gatását.
A beszéd nem tart lépést az eseményekkel, de két bekezdése különös figyelmet érdemel:
1. Nem igaz, hogy a Szovjetunió teljhatalmat gyakorol Magyarország gazdasága és kereskedelme fölött. Ellenkezőleg: nemcsak felszabadított minket, hanem komolyan támogatott, és támogat még ma is - mondja Gerő, válaszul azoknak, akik a Szovjetunióval kötött gazdasági egyezmények felülvizsgálatát követelik.
2. A magyar ifjúság egy része provokátorok befolyása alá került, ez utóbbiakkal ébernek kell lenni.
A megtorlást, amely - úgy tűnik - most van kiteljesedőben, a fenti figyelmeztetés már csírájában magában hordja. De „szándékos provoká- ció"-nak tekinteni a tüntetést, mint tette Moszkva Poznan esetében,11 túl leegyszerűsített magyarázat, amit egyébként Gomulka erélyesen cáfolt is
11. Poznanban 1956. június 28-án munkásfelkelés robbant ki, amelyet a lengyel fegyveres erők brutálisan levertek.
77
Vajon mit fognak ismertetni 4.30-kor, erre a szokatlan időpontra jelzett híradásban a Központi Vezetőség ma éjszaka tartott rendkívüli üléséről?
Rákosi visszatérése kizárt. Másfelől a diáktüntetés olyan könnyen magá
val ragadta a tömeget, amelyben pedig minden társadalmi osztály, min
den korosztály, minden szakma keveredett, olyan könnyen felkorbácsol
ta elégedetlenségét, hogy az ellenforradalmi veszély már nem vaklárma.
Feltehetően olyanfajta rendcsinálással próbálkoznak majd, mint amilyet Poznan esetében alkalmaztak:
1. a rend helyreállítása;
2. a felkelés vezetőinek letartóztatása válogatás nélkül;
3. lényeges engedmények a közvéleménynek.
4.30: A rádió közleménye így szól: Fasiszta és reakciós elemek kézi
fegyverekkel megtámadták a közintézményeket, valamint a rendfenntartó erőket. Ezért a minisztertanács szigorú büntetés terhe mellett gyülekezési tilalmat rendel el.
A harcok folytatódnak. 5-től 7-ig alszom.
8.10: Ismerkedés a Központi Vezetőség újonnan összeállított név
sorával, Nagy Imrét a minisztertanács elnökének javasolják.
A környékemen egyre hevesebb harcok dúlnak.
8.48: A rádióban beolvassák a rendkívüli állapotot meghirdető kor
mányrendeletet, amit a minisztertanács új elnöke, Nagy Imre írt alá.
9 h: Közlemény: Tekintettel a helyzet súlyosságára, amit a rombolás és a felfegyverkezett reakciós bandák garázdálkodása, bűntettei idéztek elő, a kormány a Varsói Szerződés értelmében úgy határozott, hogy a Magyarországon állomásozó szovjet egységek segítségét kéri.
9 óra után: Kijárási tilalom lép életbe 14 óráig.
9.30: Képtelen vagyok elmenni hazulról, a kaput kulcsra zárták.
A házmesterné és öt lakó utamat állja.
10 h: Harckocsik vonulnak fel-le a Kossuth Lajos utcában. Szüntelen lövöldözés.
10.20: Repülőgépek zaja.
10.30: A felkelők ellenállási központokat szerveztek 150 méterre tőlünk. Elfoglalják az Astoria Szálló és a vele szemközti „órás" ház12 tetejét.
Egy jugoszláv diplomáciai kocsi képtelen eljutni a követségre, körbe- körbe jár a környékemen.
11.45: A rádió bejelenti: 120 megtévedt fiatal kitűzte a fehér zászlót a
12. VII. kerület, Rákóczi út 2.
Lánchíd előtt.13 Azoknak, akik a végső' haladék lejárta előtt leteszik a fegyvert, semmilyen következménytől nem kell tartaniuk.
Egy órára Nagy [Imre] beszédét várjuk, amit közel két órája újra és újra beharangoznak.
12.10: Nagy [Imre] felhívása a rádióban. Amnesztiát ígér mindazok
nak, akik 14 óráig megadják magukat. Minthogy immár ő a kormányfő, biztosítani tudja, hogy ezentúl semmi se akadályozza programja meg
valósítását, úgy, ahogy azt 1953-ban nagy vonalakban felvázolta. ígéretet tesz arra, hogy kiszélesíti a demokráciát, és azzal az aggodalmas fel
hívással fordul a lakossághoz, hogy vegyék fel újra a munkát, térjenek meg a békés, alkotó tevékenységhez. Arra kéri a munkásokat, hogy vigyázzanak gépeikre, azok a nemzet kincsei.
A lakosságot arra kérték, hogy készülékeiket állítsák be a lehető leghangosabbra, és helyezzék nyitott ablakaik párkányára.
12.20: A Baross téri felkelők megadták magukat, miután tárgyalást folytattak a parlament öt tagjával, akik amnesztiát ígértek nekik.
12.25: Az egykori köztársasági elnök, Tildy Zoltán beszél a rádióban, és lényegében a következőt jelenti ki:
„Minden jó hazafi megadja magát, és elősegíti a rend helyreállítását.
A legégetőbb problémák megoldása biztosítva van."
Még kétszer közvetítik Nagy [Imre] felhívását.
12.38: A [Magyar] Nők Demokratikus Szövetségének felhívása.
„Akadályozzátok meg, hogy férjeitek és fiaitok részt vegyenek a felke
lésben!"
Az Országos Béketanács felhívása: „Ne hagyjuk, hogy a fasiszta bandák feldúlják szép fővárosunkat, és lemészárolják békés polgártár
sainkat." A felhívásból megtudjuk, hogy kifosztották a vágóhidat és az élelmiszerüzleteket.
A magyar futballválogatott, valamint a Melbourne-be készülő sportolók szóvivője hazafiasságra szólítja fel a lakosságot. A híres sportriporterről, Szepesi Györgyről van szó.
12.55: A rádió szerint a felkelők egy csoportja megadta magát a Ráday utcában.
Harcolnak Tatabányán és Salgótarjánban, a bányászat központjaiban.
Az utcám sarkán egy csapat magyar egyenruhás katonát látok futni a rendfenntartó erők tankja elől.
13. A Lánchíd pesti hídfőjénél, a Roosevelt téren a Belügyminisztérium épületéből tüzet nyitottak a felvonulókra.
19
13.25: A rádió előkészített provokációról beszél. Daninos rendező14 telefonon hív. A margitszigeti nagyszállóból távcsövén kíséri figyelemmel a fejleményeket a pesti rakparton. Hét nehéz harckocsi nyomul előre, fedezve a felkelők sorait.
13.35: A Műszaki Egyetem diákbizottsága a rádión keresztül nyuga
lomra szólít fel.
13.43: Csepelen, a nagy munkásfellegvárban kezd helyreállni a rend.
A rádió több gyár, üzem nevét is felsorolja, ahol az ellenállás már megszűnt vagy megszűnőben van.
Az én környékemen nem szűnik a fegyverropogás. Látom is, amint az ablakokból lőnek.
13.55: Megismétlik a felhívást. Hamarosan két óra! Mindjárt lejár a határideje annak, hogy még következmények nélkül megadják magukat az ellenállók. (Következmény = a statárium azonnali végrehajtása).
14.10: Újabb fegyverletétel van kilátásban: azoké a felkelőké, akik a rádióstúdiókat foglalták el. Ez azt a hírt látszik megerősíteni, mely szerint az aktuális adásokat egy kisegítő állomás sugározza a Belügyminisz
tériumból15. Meghosszabbították az amnesztiát 18 óráig.
14.25: A Sztálin16 és a Margit híd között, a pesti oldalon, a felkelők tizenöt nehéz harckocsija szovjet egységekkel ütközik meg (Daninos közlése).
14.41: A rádió megerősíti, hogy azok a felkelők, akik a rádió épületében sáncolták el magukat, letették a fegyvert.
Tőlem két fontos tűzfészekre látni. Szikra és törmelékeső az utcánkban.
Szélcsend.
14.50: A szovjet egységek felülkerekedtek a Sztálin hídnál, és megka
parintották a felkelők tizenöt tankját (Daninos közlése).
15 h: A rádió bejelenti, hogy a felkelők ellen bevetették a légierőt.
A balkonomról hét gépet látok elhúzni.
15.11: A Csepel Autógyár munkásai hajlandóak megadni magukat, amennyiben amnesztiában részesülnek (rádió).
15.15: A közelemben kiújulnak a harcok.
14. Daninos itt és a következőkben minden valószínűség szerint téved, ugyanis arról, hogy a pesti Duna parton dél felé vonuló harckocsik harcba keveredtek volna, semmilyen más forrás nem tud.
15. A rádió kisegítő stúdiója nem a Belügyminisztériumból, hanem a Parlamentből sugározta adásait.
16. Az Árpád híd neve 1949-1956 között.
15.35: Daninos telefonál: A Margit hidat is meg a Sztálin hidat is ma
gyar csoportok és harckocsik foglalják el. A kormányhoz hűek? Csakhogy a szovjet repülőrajok túl alacsonyan szállnak felettük.
16.15: A belügyminiszter bejelenti, a fegyverletétel határidejét meghosszabbították másnap reggel 6 óráig. Addig minden kaput zárva kell tartani. A környékünkön felrobban egy tank.
17.30: Az Astoria Szálló és az Ady mozi17 lángokban áll. A gép
fegyversorozatok megszaporodtak 17 óra óta. Az utcák teljesen kihaltak.
17.45: A határidőt (a holnap reggeli 6 óráról) visszatették ma 18 órára.
A rádió a Dolgozó Ifjúság [DISZ] kiáltványát, valamint Szakasits Árpád volt köztársasági elnök felhívását sugározza. Az egyik csepeli gyár munká
sai bejelentik, sikerült önállóan leverniük a lázadást, és megvédeniük a gépeiket. A volt közoktatási miniszter, Erdey-Grúz professzor kiáltványa.
Felhívás a pékekhez, miszerint kéretnek ma éjjel munkahelyeikre menni és munkába állni. A Ganz gépgyár egyik munkásának felhívása. Az Országos Mentő Központ felhívása a segélynyújtás megszervezésére.
Dunapentele (volt Sztálinváros) munkásainak felhívása. A Wilhelm Pieck vagongyár18 munkásainak távirata. Egy hír, miszerint Szegeden norma
lizálódott a helyzet.
18.10: A lakosságot arra biztatják, hogy gyűjtse össze a felkelők elha
gyott fegyvereit, és szolgáltassa be a legközelebbi fegyveres hatóságnak.
18.20: Daninos szerint a Margit és a Sztálin híd között, a pesti oldalon folytatódnak a heves harcok.
18.30: A Hazafias Népfront felhívása. Horváth Richárd19 felhívása a katolikusokhoz. A Dolgozó Ifjúság [Szövetsége], a műszaki egyetemisták, a miskolci közlekedési és üzemmérnöki kar hallgatóinak felhívása. A két utóbbi amnesztiát kér a megtévedt fiataloknak. Különböző üzemek, gyárak és vidéki közösségek egyéb üzenetei.
19.15: Körülbelül egy órája mintha a városnak ebben a részében is helyreállt volna a nyugalom, bár itt-ott még gépfegyverropogás hallatszik, de egyre ritkábban és egyre rövidebben.
19.27: Grősz kalocsai érsek nyugalomra szólít fel.
19.30: Riport a foglyokról. Az derül ki belőle, hogy a pincéket ki
fosztották. Személyes üzenetek.
19.55: A gázgyár, a telefongyár másnap reggelre behívja munkásait.
17. Mozi a mai Károly körút és a Dohány utca sarkán.
18. A győri Rába gépgyár.
19. Horváth Richárd: a katolikus papok békebizottságának elnöke.
21
20 h: Hírek. A rádiót hamar megtámadták, már a Parlament előtti nagy tömegtüntetés idején.
20.50: Kádár Jánosnak, a Központi Vezetőség titkárának rendkívüli közleménye: Ha a lázadást letörték, a hallgatóság majd meggyőződhet róla, hogy a rend helyreállítása után vadonatúj politika, a demokra
tizálódás következik.
20.55: A párt és a kormány ura a helyzetnek, még ha sok helyütt az ellenállás töretlen is (rádió).
21 h: Számos intézmény, iskola hívja be holnap reggelre tagjait.
Számos felhívás a mentőknek és az egészségügyiseknek.
21.38: Váratlanul fellángolnak a harcok a mi épülettömbünk közvetlen közelében.
21.50: Nyugalom, amit csak olykor-olykor szakít meg egy-egy magányos lövés. Sűrű köd.
21.55: Beolvassák a rádióban a párttal és a kormánnyal lojális távira
tokat.
OKTÓBER 25.
3 h: Üldözés és lövöldözés az utcánkban.
7 h: Szórványos ágyúlövések. A rádió szerint a munka csak helyenként kezdődött meg. Az iskolák zárva maradnak. Felhívás a véradókhoz.
8 h: Végigjárom a Kossuth Lajos utcát és a kiskörutat. A városnak ez a része meglehetősen vigasztalan látványt nyújt. Üzletek százai betört kirakattal, kiürített polcokkal. A tömeg pedig, amely ma reggel óta szabadon közlekedhet, a fosztogatást az oroszoknak tulajdonítja.
Felborított, szétroncsolt villamosok. Felborított, kiégett teherautók.
Megtépázott fák. Leszakadt villanyvezetékek. Tankok „szántásnyomai"
az utcákon. A részben lángokban álló Nemzeti Múzeum, valamint a rádió egész környékét körülzárták. Számtalan épület - többek közt a Természet-tudományi és Jogi Kar - ugyancsak magán viseli a harcok nyomait, ablakaik mind betörve. Legalább tizenöt szovjet tankot és ugyanennyi páncélautót számolok, amint járőröznek, illetve figyelő
állásban helyezkednek el a kereszteződésekben. Kitűzöm az Intézetre a francia zászlót, mivel alig 50 méternyire tőle ádáz küzdelem folyt, és a Károlyi kertben állomásozó ágyú csöve éppen a mi épületünkkel néz farkasszemet.Az Intézetet azonban semmi kár nem érte, ahogy Váci utcai kirakatunkat sem.
9.20: A Kossuth Lajos utcán végig a Duna irányába tüntetők vonul
nak nagy tömegben: kifütyülik az oroszokat, és Gerő leváltását követelik.
9.30: Megtudom, hogy az Astoria Szállodánál a szovjet páncélos különítmény összemelegedett a tüntetőkkel, és átengedte nekik tankjait meg automata golyószóróit. Odarohanok, hogy saját szememmel győződ
jem meg róla, és valóban: a tankokon fürtökben lógnak a fiatalok nemzetiszínű zászlót lengetve. Cigarettával kínálják a szovjet katonákat, megölelik őket. Hazasietek valami ennivalóért, majd az Intézetbe sza
ladok, ahol már ott találom első portásomat. Később megjön Monsieur Bargès, valamint a titkárnőm, Halkó kisasszony20 Az intézet ablakai alatt álló két lerobbant szovjet tankot a tömeg zsákmányolta. Egyenruhás mag
yar katonák, miközben a tömeg bátorítja és eteti őket, azon buzgólkod
nak, hogy elindítsák a tankokat. Szórványos lövöldözés.
10.15: Egy kéziratos röpiratot hoznak az egyetemi ifjúságtól:
„A Kossuth rádió hazudik. Munkások, veletek vagyunk! Petíciót intéztünk a Központi Vezetőséghez, de nem közvetítik. Kívánságaink:
1. A szovjet csapatok azonnali kivonása.
2. Teljes amnesztia minder\ffefkelőnek.
3. Gerő azonnali leváltása. \
4. A katonai hatalom átadása Vmagyar hadseregnek."
10.30: Az a hír járja, hogy az ENSZ még ma este foglalkozik a magyar kérdéssel, és Tito Budapestre küldi politikai megbízottait. Kijárási tilalmat hirdetnek ma éjszakára 18 órától holnap reggel 6-ig.
Egy könyvtárosküldöttség elérte, hogy az a szovjet egység, amelynek meg kellene támadnia a Nemzeti Múzeumot (ahol az Országos Széchenyi Könyvtár is székel, s amelyet elfoglaltak a felkelők) felfüggessze a parancs végrehajtását. A múzeum egy része ég.
11 h: Két szemtanú elbeszéli nekem, hogyan zajlott tegnapelőtt este a támadás a rádiónál.
1. A Parlamenttől jövet a tüntetők a rádió előtt tömörülnek, a Bródy Sándor utcában. Egy küldöttség bemegy, és azt kéri, olvassák be a 14 (vagy 16) pontot a mikrofonba.
2. A küldöttség nem jön vissza. Az államvédelmi őrség könnyfakasztó gránátokat dob, majd a tömegbe lő.
20. Bargès: 1949 szeptemberéig tanár a gödöllői gimnáziumban, eltávolítása után a Francia Intézet könyvtárosa
Halkó Marianne: szerző' titkárnője, 1957 decemberében letartóztatták, és egy évet töltött fogságban.
23
3. A tömeg ostromba kezd. 21.15 körül erősítést kap, négy magyar páncélos átáll a tüntetők oldalára. Úgy tűnik, a tömegnek csak a helyi
ségek egy részét sikerül elfoglalnia.
Tegnap este a rádió azt állította, hogy a tömegből lőttek először.
12 h: A tüntetők tömegesen igyekeznek a Parlamenthez, útközben tankokat és autóbuszokat rekvirálnak. A Teréz körúton21 egy menet
oszlopot géppuskafészek tartóztat fel. Sok a halott. Egy menekülő az Intézetbe rohan, hogy a követség járjon közben a foglyokért.
Egy lakó a Parlament előtti térről érkezik, ahol a szovjet tankok állítólag körbevették és lőtték a tömeget.
12.40: A rádió bejelenti, hogy a Politikai Bizottság megfosztotta Gerőt minden tisztségétől, többé nem ő a Központi Vezetőség első titkára.
Helyére Kádár János került. Kádár és Nagy [Imre] beszédet fognak mon
dani.
12.45: A rádió arra biztatja a lakosságot, hogy mindent lobogózzon fel nemzeti színekkel, és máris a Himnuszt játssza.
13.30: Nyugalomra szólítanak fel (a rádió). Arra kérik a lakosságot, hogy hagyja abba a tüntetést, és vegye fel a munkát.
14.40: Egyre Kádár János és Nagy [Imre] nyilatkozatait várjuk. Ez utób
bit másodiknak említik, ami mintha azt erősítené meg, hogy csökkent a népszerűsége, mivel - ha nem is ő hívta segítségül az orosz csapatokat (amelyek már 23-án este akcióba léptek),- a kompromittáló körülmények ellenére elfogadta a hatalmat.
Hamarosan beszámolóm végére érek, két órája, hogy hozzáfogtam.
Elnézést kérek a stilisztikai és gépelési pongyolaságokért. Ahogy Pascal mondta: „Nem volt időm rövidebbre fogni."
14.45: A rádió megtilt minden tüntetést akár a kormány ellen, akár mellette.
A fontos tüntetéseknek most Pest másik részén kell lenniük, feltehetően a Parlament mellett, mert az Intézet környéke (nem messze onnan, ahol lakom), néhány szórványos lövéstől eltekintve, fél tizenkettő óta nyugodt, vagyis azóta, hogy az ablakaink alatt álló két lerobbant tankot sikerült elindítani.
A rádió tegnapelőtt óta mindig ugyanazokat a lemezeket játssza.
A követség és az Intézet jogi tanácsadója, Doktor Keszthelyi és család
ja ma reggel hozzám menekült, mivel a lakásuk épp a Nemzeti Múzeummal van szemben.
21. Akkori neve Lenin körút.
15.20: A rádió Kádár, a párt új első' titkára és Nagy Imre miniszterel
nök felhívását közvetíti. íme a beszédek kivonata.
KÁDÁR JÁNOS
Nem a szót vesztegetni, hanem cselekedni. A helyzet súlyos.
Különböző elemek keverednek benne. Az ifjúság komoly tüntetéséből alakult ki a népellenes elemek fegyveres felkelése. A párt úgy határozott, hogy felveszi a harcot azok ellen, akik a kapitalista rendszert akarják visszaállítani. A rendet kell helyreállítani, az egységet stb. Az ifjúság és a kommunisták vegyenek részt a bomlasztok elleni küzdelemben. Mihelyt helyreáll a rend, a párt megoldja az égető problémákat. A párt kérni fogja a kormányt, hogy a Szovjetunióval, szigorúan mint egyenlő fél, folytas
son tárgyalásokat.
Dolgozók! Védjétek meg a néphatalmat!
NAGY IMRE
Ellenforradalmi csoportok fegyvert ragadtak a rend(szer) ellen, a budapesti lakosság egy részére, elkeseredett részére támaszkodva.
Amint helyreáll a rend, a párt és a kormány, az új, megfelelő irányítás alatt hozzálát, hogy kijavítsa azokat a hibákat, amelyekből a súlyos gaz
dasági és politikai helyzet fakad.
Parlamenti ülést hívunk össze sürgősen, reformprogramot nyújtunk be minden ágazatban. Ünnepélyesen felszólítom az egész országot a har
cok azonnali beszüntetésére. A reformokhoz rendre van szükség.
Mint miniszterelnök bejelentem, hogy a kormány jelenleg tárgyalást folytat a szovjet kormánnyal az idegen csapatok kivonásáról, és az egyen
lőség alapján kialakítandó kapcsolatokról a két nemzet között. A szov
jet csapatok visszavonulnak, amint a rend helyreáll. így új korszak nyíl
hat a Szovjetunió és Magyarország népeinek, kormányainak, pártjainak barátságában és megbonthatatlan szövetségében.
A statáriumot nem alkalmazzák azokra a felkelőkre, beleértve a katonákat is, akik haladéktalanul leteszik a fegyvert.
Azokra viszont, akik tovább harcolnak, szigorúan lesújt a törvény.
16 h: Pest főútvonalain népes tüntető csoportok vonulnak végig nemzetiszínű és fekete zászlókat lobogtatva, és egyre azt harsogják: „Most vagy soha."
18.45: Háy Gyula író felhívása az ifjúsághoz. Elértétek, amit akarta
tok, Kádár János, Rákosi áldozata, hatalmon van, menjetek hát haza.
A rádió ismét nyomatékosan felszólít a hazatérésre, mivelhogy a kijárási tilalom jócskán érvényben van.
20.30: Telefonálok az angol követség egyik alkalmazottjának, aki közel
25
lakik a Parlamenthez. Tájékoztat, hogy a mai harcoknak, amelyek a környéken egészen fél nyolcig elhúzódtak, sok áldozata volt.
Egész este: A rádió rengeteg személyes üzenetet közvetít. Az egyik, amelyet egy diákotthonból küldtek a szülőknek, arról tudósít, hogy csak egy kollégista, az ifjú Puskás lelte halálát az utóbbi 48 óra harcai közben.
OKTÓBER 26.
1.55-2.10: Heves ágyútűz és fegyverropogás Pesten. A továbbiakban egész éjszaka elszórt lövöldözés.
6.45: A belügyminiszter közleménye. A lakosság csak 10 órától 15-ig mehet ki, ellenben kérik, hogy az élelmiszeripar, a gáz- víz- és elektro
mos művek, a telefonközpontok alkalmazottai személyi irataikkal együtt menjenek be munkahelyükre, és vegyék fel a munkát. A lövöldözés, elszórtan, de folytatódik.
8 h: Tegnap este és ma reggel a Szabad Európa Rádió felkelésre szólít fel, és nyomatékosan kér mindenkit, hogy ne higgyen Nagy és Kádár ígéreteinek.
8.30: A Szabad Európa Rádió hosszú riportot közvetít az október 23-i eseményekről, valamint a következő napokról. Eszerint:
1. A nép, minthogy nem tudta kötelekkel ledönteni a Sztálin szobrot, darabokra törte kalapácsokkal és egyéb szerszámokkal, amiket a munká
sok hoztak.
2. A magyar katonák csak akkor álltak át a felkelőkhöz, amikor október 23-án este az orosz csapatok akcióba léptek.
3. A harcok e pillanatban is folytatódnak a Károly-laktanya körül.22 4 .25-én délután a szegedi és győri tüntetéseken a többi közt Mindszenty szabadon bocsátását követelték.
9 h: Szomszédom 15 éves unokaöccse kedd óta eltűnt. Az apja hiába keresi tegnapelőtt óta. A neve nem szerepelt az egy helyen megszámolt 280 holttest egyikén sem.
10 h: Az Intézetbe megyek, ahol minden nyugodt, de nem messze onnan csatáznak. Az üzletek előtt sorban állnak. Az utcán egy teherautóról kenyeret árusítanak, de látván, milyen végtelen a sor, lemon
dok a kenyérvásárlásról. Két fiatalember új híreket hoz nekem.
1. Egyikük részt vett ma éjszaka a Vörös Csillag nyomda23 megtá-
22. Károly laktanya= Budaörsi úti Petőfi laktanya
23. A Bajcsy-Zsilinszky út 78. sz. alatti katonai nyomda, ma Zrínyi Nyomda.
madásában. Ott nyomtatták az új, nemzeti koalíciós kormány nyi
latkozatát. A kormányban csak Kádár és Nagy kommunista. Teherautók vitték vidékre a nyilatkozatkötegeket.
2. A másik fiatalember a hadsereg oldalán részt vett két budai államvédelmi laktanya megtámadásában.
Néhány perc múlva visszajönnek a szakszervezetek lapjának, a Népszavának egy példányával, amit ma éjjel nyomtattak kis formátum
ban, egyetlen lap két oldalára.
A Népszava kivonata:
1. Nem alkalmazták a statáriumot.
2. Délre széles alapokon nyugvó, nemzeti kormány alakul.
3. Ez a kormány arra a programra támaszkodik, amelyet nagy vo
nalakban a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnöksége vázol fel.
(A magyar szakszervezetek programja azonnali intézkedésekre) I. Politikai téren
a) A harc beszüntetése. Amnesztia. Egyeztető tárgyalások az ifjúság és a szakszervezetek képviselőivel.
b) Széles alapokon nyugvó új kormány a szakszervezetek és az ifjúság vezetőinek részvételével.
c) Anyagi támogatás a sebesülteknek és a halottak családjainak.
d) A rendőrség és hadsereg megerősítése munkás és ifjúsági fegyveres nemzetőrséggel.
e) Munkásifjúsági szervezet alakítása.
f) Azonnali tárgyalások az orosz fegyveres erők kivonásáról az ország egész területéről.
II. Gazdasági téren
a) Munkások és értelmiségi dolgozók együttes részvételével minden üzemben munkástanács alakítása. A központi tervezés és az állami gazdasági irányítás rendszerének radikális megváltoztatása. „M un
kások! Értelmiségiek! Vegyétek át az üzemek irányítását! H ala
déktalanul alakítsátok meg a munkástanácsokat! Ezek a munkás- tanácsok pedig sürgősen lépjenek kapcsolatba a szakszervezetek központjával!"
b) Béremelés! 800 Ft-ig 15%, 1500 Ft-ig 10%, a felső határ: 3500 Ft.
c) A normarendszer általános megszüntetése, kivéve azokban az üze
mekben, amelyekben a munkástanácsok a dolgozók nevében megtartása mellett vannak.
d) Annak a 4 százalékos adónak az eltörlése, amely a gyermektelen felnőtteket sújtja.
2 7
e) Az alacsony nyugdíjak felemelése a múltban munkában eltöltött évek alapján.
f) A családi pótlék növelése úgy, hogy a nagycsaládok visszanyerjék anyagi helyzetük egyensúlyát.
g) A magán- és szövetkezeti építkezések támogatása megfelelő poli
tikával. Széles körű társadalmi mozgalom kezdeményezése lakótelepek építésének szorgalmazására.
h) Nagy Imre ígéretének megvalósítása: tárgyalásokat kell folytatni a Szovjetunióval és más országokkal a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kialakítása érdekében. - A magyar szakszervezeteknek vissza kell szerezniük 1948 előtti befolyásukat. Ezentúl Szabad Magyar Szakszervezeteknek kell magukat nevezniük. Ez a javaslat szerepelni fog a szakszervezetek legközelebbi kongresszusán. Aláírás: A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége
4. Az írók kiáltványa: általános amnesztiát követelnek, továbbá azt kívánják, hogy az államvédelem tegye le a fegyvert
5. A Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola hallgatóinak és tanárainak kiáltványa: többek közt azt kérik, hogy a dezertáló szovjet katonák kapjanak menedékjogot.
Ezeket a híreket azonnal megtelefonálom a követségnek.
11 h: Az Astoriánál harc. A titkárnőmmel együtt megyek haza, aki Budán lakik, és akit ma éjszakára befogadtam.
11.55: Csoportosulások az utcasarkokon. Alkalmi mentőautókká alakí
tott teherautók száguldoznak.
12 h: A rádióban felolvassák a Szabad Nép vezércikkét. Erről az új
ságról, amely egyébként a párt lapja, ha igaz, hogy megjelent ma reggel, úgy tűnik, jóval kevesebben tudnak, mint a fentebb ismertetett Népszaváról. Ez utóbbi igen konstruktív álláspontot képviselt, különösen azzal a javaslatával, hogy a munkástanácsok még azelőtt alakuljanak meg, mielőtt a szakszervezeti tanáccsal megtörténne a kapcsolatfelvétel.
A Szabad Nép vezércikke megelégszik azzal, hogy könnyes líraiságba fúló felhívást tegyen közzé a rend helyreállítására és a hidegvér megőrzésére, mondván, csak ilyen körülmények közt lehet rendezni az olyan problémákat, mint az amnesztia és az orosz csapatok kivonása, vagy mint a múlt hibáinak kijavítása mellett az igazi ellenforradalmárok megbüntetése.
12.20: Ebből a fantom Szabad Népből egy másik cikket is idéznek a rádióban.
- Az ifjúság követelései jogosak voltak.
- E követelések maradéktalanul teljesültek: Rákosi áldozatai hatalom
ra kerültek. Abba kell hagyni tehát a harcot.
- Felhívás a katonákhoz: csatlakozzanak a rendfenntartó erőkhöz.
- Az új kormány összetételét azonnal ismertetni fogják.
- A kommunisták vessék be magukat, nyugtassák meg a kedélyeket, adják meg a szükséges magyarázatokat a felbolydult lakosságnak.
12.37: Beolvassák Grősz kalocsai érsek nyilatkozatát, amelyben megerősíti tegnapelőtti felhívását, miszerint véget kell vetni minden véron
tásnak, és tiltakozik az ellen, hogy szavait, amint azt a Szabad Európa Rádió tette tegnap, szándékosan félremagyarázzák.
13.05: A rádió bejelenti, hogy Nagy Imre, a minisztertanács elnöke, aki még ma este vagy holnap reggel megalakítja a kormányt a Hazafias Népfrontból, elfogadja és kész megvalósítani a miskolci és diósgyőri munkások 21 pontos programját. Ezt a programot közölte a ma reggeli Népszava. Itt van előttem, és lényegében a következőket tartalmazza:
1. Farkas Mihály pere legyen nyilvános.
2. A kereskedelmi kapcsolatokat felül kell vizsgálni.
3. A gazdasági téren elkövetett hibákat ki kell javítani.
4. A bűnösöket felelősségre kell vonni.
5. A magyar urániumot kizárólagosan magyar hasznosításra kell kiter
melni.
6. Legyen béremelés, nyugdíjemelés, családipótlék-emelés.
7. Az árakat csökkenteni kell.
8. Legyen lakásépítési politika.
9. Teljes választási szabadságot a parasztoknak, hogy belépnek-e vagy sem a szocialista szövetkezeti mozgalomba.
10. A rokonszenv jegyében legyen általános politikai elmozdulás a Gomulka-féle lengyel vonal irányába.
11. Ki kell lépni a Varsói Szerződésből.
12. Semmilyen katonai szerződést nem kell kötni.
13. Legkésőbb 1957. január 1-jéig ki kell vonni az orosz csapatokat Magyarországról.
13.20: A követség furgonja, amit M. Chéreau vezet, kenyeret és lisztet hoz nekem. Az a hír járja, hogy a miskolci rádió a hivatalos rádiótól függetlenül sugároz.
14.05: A Rendfenntartó Fegyveres Erők Főparancsnokságának felhívása.
Fegyveres fiatalok, adjátok meg magatokat, ne féljetek, a kormány tel
jesíti jogos követeléseiteket, és ígéri, hogy nem alkalmazza a statáriumot.
14.20: Daninos tájékoztatása: magyar és orosz tankok harcolnak a pesti
29
rakparton, a margitszigeti szállodával szemben. Heves csata dúl.
A szigeten nyugalom van. Hiába próbálom fogni ezt a miskolci rádiót, amelynek adásait beharangozták.
15.25: Visszaérkezem a környékemen tett körutamból. Jóllehet a kijárási tilalom 15 óra óta érvényben van, járókelők ácsorognak az utcasarkokon. A követnek, hogy haza tudjon menni, kerülőutat kellett tennie. A Csaba utca alján harckocsik csatáznak.24 A követ azt mondta, hogy a rezidencia körül van zárva. A rádió bejelenti, hogy hamarosan ismertetni fogja:
1. a Központi Vezetőség határozatát;
2. az új kabinet összetételét.
13.20 (Emlékeztető): A rádió közölte, hogy lőnek a mentőkre. Arra buzdítja a lakosságot, hogy segítse a tűzoltókat.
15.40: A rádió bejelenti, hogy az Egyesült Izzóban, a Népszava fel
hívásának megfelelően, megalakult a munkástanács.
16.10: A környékemen újra géppuskasorozatok. Messzebb, több helyen is ágyúzás.
16.13: A Múzeum körúton felerősödik a harc: ágyúlövések.
16.20: A rádió közli a Központi Vezetőség 15.20-kor meghirdetett nyi
latkozatát. íme a kivonata: Magyarország a két világháború óta nem élt meg ilyen tragédiát, mint ezekben a napokban. Ennek minél hamarabb véget kell vetni. A Központi Vezetőség ennek érdekében az alábbi határozatokat hozta:
1. Azzal a kéréssel fordul a Hazafias Népfronthoz, hogy javasoljon új nemzeti kormányt, amelynek feladata lesz, hogy - kiküszöbölve a múlt hibáit - teljesítse a nép jogos követeléseit.
2. Az új kormány azonnal tárgyalásokat kezdeményez a Szovje
tunióval a belügyekbe való be nem avatkozás alapján. A kormány kérni fogja, hogy vonják ki a szovjet csapatokat a magyar területekről, és ennek első lépéseként, amint a rend helyreáll, a csapatok térjenek vissza támaszpontjaikra. Ezeknek a tárgyalásoknak az egyenjogúság jegyében kell folyniuk, mert ez a feltétele annak, hogy a két nép barát
sága fennmaradjon.
3. A Központi Vezetőség helyesnek tartja a munkástanácsok meg
alakulását (vö. a 14.50-es hírekkel).
4. A KV amnesztiát ígér mindazoknak, akik 22 óráig leteszik a fegyvert.
5. Az ellenszegülőket megsemmisítik.
24. A Moszkva téri és a Széna téri harcokról van szó.
6. Előre a demokratikus és szocialista Magyarországért, a nagy orszá
gos program megvalósításáért, különös tekintettel a mezőgazdaságra.
16.53: Daninos telefonál, hogy fegyveresek özönlenek a Sztálin hídon, csak azt nem tudja, hogy a pesti rakparton küzdő felek melyikének megerősítésére. Ahogy ő látja, a leghevesebb harcok a Parlament közelében dúlnak.
17.35: Beolvassák a rádióba a statáriumot mai napi dátummal, Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének aláírásával: Mindenki, aki részt vett az október 23-án kezdődő eseményekben, de október 26-án este 10 óráig leteszi a fegyvert, amnesztiában részesül.
A fegyveres erők főparancsnokságának kommentárját is sugározzák, és ebben gyakorlati útmutatást adnak arra vonatkozóan, hogy milyen módon lehet visszaszolgáltatni a fegyvereket.
17.55: A harc az én körzetemben, a követ lakásának környékén, valamint a Parlamentnél is szünetel.
18.20: A Központi Vezetőség nyilatkozatában, amelyet éppen újra beolvasnak, van egy részlet, amely előzőleg elkerülte a figyelmemet, jelesül, hogy a halottak száma több száz, a sebesülteké pedig több ezer.
18.35: Nagy [Imre] rádióüzenete a pécsi bányászoknak: Megismertem javaslataikat, és elfogadom azokat. Az új kormány legelső feladatai közt szerepelnek. Maradjanak a helyükön, folytassák a munkát.
19.10: Közleményt olvasnak be a rádióba: Nagy [Imre] új kormánya a nemzet minden demokratikus követelését megvalósítja, és nem tétovázik feltenni a legkényesebb kérdéseket sem, különösen, ami a felelősséget illeti; Rákosi teljes egészében, Gerő részben felelős. Az új kormány a parlament elé terjeszti részletes reformprogramját, és ígéretet tesz arra, hogy a végrehajtásban érvényesülést szerez a népakaratnak.
A Szovjetunióval pedig az egyenlőség elve alapján kell a kapcsolatot alakítani a közelmúltban létrehozott lengyel-szovjet viszony mintájára.
19.15: Újra beolvassák az amnesztiarendeletet, utána pedig egy közleményben pontosítják, hogy az amnesztiát úgy kell értelmezni, hogy mindenkinek, aki harcolt, megvan a lehetősége a szabad vissza
vonulásra.
19.30: Felolvassák Tamási Áron népi irányzatú író Magyar Fohász című prózáját. Nem csatlakozásra szólít fel, hanem azt fejtegeti, hogy mit vár a magyar nép a kormánytól. Szerinte, nemzeti politikát.
19.50: A rádió kommentárja a munkástanács-választásról.
A Szakszervezetek Országos Tanácsa a következő álláspontra jutott:
1. Minden dolgozó választója saját intézménye tanácsának. A száz
31
