STATISTIKAI ELŐADÁSOK
MELYEK
A EÖLDMÍVELÉS-, IPAR - ÉS KERESKEDELEMÜGYI M AGYAR KIR. M INIS TÉR Á LT A L SZERVEZETT
STATISTIKAI TANFOLYAMBAN
TARTATTAK.
A MINISTER RENDELETÉBŐL KÖZZÉTESZI
STATISTIKAI OSZTÁLY.
V. FÜZET.
P E S T , 1869.
K I A D J A R Á T H MÓR.
BÁNYÁSZAT ÉS IPAR
ÉS A KÖZGAZDASÁGI MINISTER ÁLTAL SZERVEZETT
S T A T I S T I K A I T A N F O L Y A M B A N
HUNFALVY JÁNOS, MŰEGYETEMI TANÁR, AZ ORSZ. M. STAT. TANACS ÉS A M. TUD. AKAD. R. TAGJA.
KÖZZÉTESZI
A MINISTERIUM STATISTIKAI OSZTÁLYA.
P E S T , 1 8 6 9 . K I A D J A E Á T H MÓR.
IRTA
ELŐADTA
A hazai bányászat.
A bányászat az úgynevezett őstermelés eg y ik ága, s az ásvá
n y o k vájását, fejtését jelenti. A z érezek s egyébb ásványok vagy a fö ld felületén, v a g y annak belsejében, gyom rában, azaz a m ély
ségben találtatnak. E szerint a bányászkodás v a g y a felszínen, v a g y a föld alatti vájnák ba n történik. A bányászat statistikája, szorosan véve, csak a felszíni és vájn ab eli bányászkodást, az érczek és más ásvá n yok termelését tárgyazza. D e a bányászatot gyakran tágabb értelemben veszik, s a nyers érczek kikészítésére, a kohá
szatra és fémgyártásra is kiterjesztik. A z ekk ép tágabb értelemben vett bányászat statistikája tehát a kohászatra s a fémgyártásra von atk ozó adatokat is fo g la lja m agában s ekkép az iparstatistikába nyúlik át. K ülönösen nálunk ez v o lt ed d ig az e se t; a m i bányá
szati statistikánk nem csak m agát a bányamivelést, hanem a k oh á szatot s ném ileg a fém gyártást is tá rgyalja, sőt kimutatásai legin
ká b b az utóbbira vonatkoznak. Nálunk t. i. sok bányai termény nyers állapotában el nem adható s közvetlenül nem értékesíthető
;
továbbá a bánya-, k oh ó- és fém gyár-telepek gyakran egyesítve vannak s ugyanazon birtok osok tulajdonát te s z ik ; végre a bányá
szati adatok begyűjtésével m egbízott h atóságok hatásköre a kohók ra s ném ely fém gyárakra is kiterjed. A mint már azon hatóságok hatásköre kisebb v a g y n agyob b v o lt , a szerint a bányászati, vag y is inká bb a bányaipari statistika is k iseb b -n a g y ob b körben m ozgott.
D e m időn nálunk a bányászati statistika rendesen szélesebb körű, mint voltakép lennie kellene, m ásfelől a bányászkodásnak csak ném ely főágait, az érczek, ásatag szén, konyhasó s néhány más ásvány termelését ka rolja fel, azokat pedig, m elyek a b á n ya-
I.
regálénak tárgyát bem teszik, tehát a faragó- és építőköveket, a cseréptégla- és üveggyártáshoz m egkivántató ásványokat stb. m el
lőzi. M ég azt sem tudjuk, hány bányában fejtenek nálunk m árvány- s e gyébb faragó- és építőköveket, s m ek kora az efféle k öv ek évi termelése és pénzértéke. Bányászati statistikánk ezen hiányain csak ú g y lehet m a jd segíteni, ha a rendszeresen megindítandó adatgyűjtés a termelés m inden ágaira kiteijesztetendik.
M ostanáig bányászati statistikánk, mint érintém, leginkább csak az érczek és fém ek, a fekete és barna kőszén s a só termelését tárgyazta. D e e tekintetben sem v olt o ly tökéletes, mint kívánatos.
N em csak azért nem felelt m eg egészen a tudom ány igén yein ek, m inthogy kimutatásaiban a bányászatot és kohászatot s a bányai és kohászati term ényeket nem választotta el k ellőleg, hanem azért is, m inthogy ném ely m ozzanatról egészen hallgatott. íg y pl. sehol- sem találunk feleletet azon k ér d ések r e: m ek kora a bányam ivelésben befektetett álló és üzleti tő k e ? m ek k ora az ország egyes vidékein s egészben véve a bányam ivelésből származó összes és tiszta jö v e d e le m ? A m unkások keresete is csa k ritkán és hiányosan van kimutatva.
K ülönben m eg kell vallan u n k, h o g y általán vév e a bányá
szatról részletesebb és biztosabb adataink vannak, mint a termelés bárm ely más ágáról. Mert már régóta léteznek o ly k öz eg ek , m elyek kötelessége az ide való adatokat összeszedni. E k ö z e g e k a bánya- h a tó s á g o k , m elyek m ost b á n y a k a p i t á n y s á g o k n a k nevez
tetnek. Hatáskörük nem csak a kincstári, hanem a m agán-bányákra és koh ók ra is kiterjed. A zo k k ü ldik szét és szedik be a felvételi mintákat, m elyek et a bennök fog la lt kérdésekhez képest az illető bá n yab irtokosok , va g y is bá nyaiga zga tósá gok töltenek be. A felvé
teli mintákban foglalt adatok alapján készülnek az évi kimutatások.
Id őről időre részletesebb felvételek és adatgyűjtések is eszközöltet
nek, s a bányak apitányságok azokat b őv eb b jelentésekbe foglaljá k.
E zek nem csak statistikai anya got foglalna k m agokban, hanem az illető bányavidék ek földtani s eg y éb b viszonyait is felderítik s általában a számadatokat felvilá gosítják és kiegészítik.
A s első hivatalos statistikai kim utatások az egész m agyar
osztrák birodalom bányaiparáról 18 41 -ben jelen tek m eg a „T a feln zűr Statistik dér österreicbischen M onarchie“ czim ü közlem ényekben.
18 5 1 -től 1 8 5 7 -ig a cs. kir. pénzügym inisterium tett közzé hasonló, de bőveb b kimutatásokat. 1 8 54 -ben a bá nyahatóságok mint bánya- kapitányságok az egész osztrák birodalom ban, m elyb e ak kor a
m agyar korona területe is be volt olvasztva, új szervezetet nyertek s hatáskörük is ú jóla g szabályoztatott. A bányakapitányságok rész
letes jelentései 1 8 55 -ben és 1858 -ba n tétettek közzé. A z előb bi év ben m egjelent munka c z im e : „D ér Bergwerksbetrieb im Kaiserthum O esterreich", ez utóbbi évben m egjelent munkáé p e d ig : „D ie Ver- w altungsberichte dér k. k. Berghauptmannschaften über Verhaltnisse und E rgebnissc des oesterr. B ergbaues“ , A z évenkint kiadott táblá
zatos kimutatások 1861 óta azon alakban jelen tek m eg, mint azokat a cs. k. statistikai központi bizottság szerkesztette v o lt, m ég pedig az azon bizottság által kiadott K ö z l e m é n y e k b e n (Mittheilungen aus dem Gebiete dér Statistik), a bányakapitányságok jelentéseiből szerkesztett m agyarázatokkal együtt, az ugyanazon bizottság által 18 64 -ben megindított É v k ö n y v b e n p edig m egrövidítve s m a gya
rázat nélkül.
A hazai bányászat statistikáját eddigelé szintén a bécsi cs. k.
pénzügyministerium s illetőleg a cs. k. statist. központi bizottság által közzétett jelentésekből és kimutatásokból kellett m entenünk.
E zen forrásokat használták dr. K a u t z é s dr. K ő n e k tanár urak statist. munkáik készítésénél, s ugyanazok ból én is merítettem az adatokat, m elyeket a M. T . Akadém ia stat. bizottsága által kiadott statistikai közlem ényekben m egjelent értekezéseim ben egybeálli- tottam .*)
18 66 -ra M agyar- és Erdély ország bányászatáról és kohászatá-
• ról már a földm ivelés, ipar és kereskedelem ügyi m. k. ministerium stat. osztálya által szerkesztett „H ivatalos közlem ények “ -ben (I. füzet 1 1 6 — 155. lapjain) is m egjelentek táblázatos kim utatások, m elyek jó v a l teljesebbek, mint a z o k , m elyeket a bécsi stat. bizottság által kiadott ez-évi „ É v k ö n y v 1' közöl.
A hivatalos közlésekhez hozzájárullak: a kereskedelm i- és ipar kam arák jelentései, m elyek a bányászatra is k iterjedtek, s nehány magán munka, m elyek a bányászat eg y ik másik ágát tüzetesen tár
gyalták , mint pl. B i e d e r m a n n e czim ü m unkája: „D a s Eisen- gew erbe in U n ga m " (1857. Gráczban). V égre a selm eczi bányászati és erdöszeti akadémia által kiadatni szokott „É v k ö n y v " is sok sta
tistikai adatot k özöl a hazai bányászatról.
*) L á s d : „ S t a t i s t i k a i K ö z l e m é n y e k “ IV.,és V. s a „ S t a t i s t i k a i és N e m z e t g a z d a s á g i K ö z l e m é n y e k 11 II. köteteit. — A bányá
szati s különösen a sóüzleti viszonyokat, kivált közigazgatási és pénzügyi te
kintetben S z e p e s s y M i h á l y i s tárgyalja, „Austria birodalmi adórendszere11 czimü munkájában.
E zek röviden a források, m elyek ből a bányászat statistikájára vonatkozó adatokat meríthetjük. M ielőtt azoknak tartalm ára átmen
nék, szükséges lesz ném ely bányászati kifejezést nehány szóval fe l
világosítanom .
A k i valamely h elyen érez- va g y széntelepet gon dol talál
hatni, az illető bányahatóságnál engedélyért folyam odik a kutatásra.
A hatósági engedély mellett folytatott kutatás s z a b a d k u t a t á s n a k (Freischurf) neveztetik, s annak m eghatározott területe szokott lenni. M ég pedig eg y szabad kutatás területének n agysá ga akkép határoztatik meg, h o g y eg y fölvett központból kiindulva, 2 2 4 ölnyi távolságban azon központtól eg y körületet vonnak. Tehá t a szabad kutatás területe eg y körfelület, m elynek sugara 2 2 4 ől hosszú. H a az illető kutató, egyes em ber v a g y társulat, a m egjelölt helyen biz
tató nyom okra ta lá l, a bányahatóságtól felkéri az illető területet,, h og y rajta a bányamivelést megindíthassa. A z ig y adom ányozott bányaterület va g y v á j n a t e l e k (Grubenmaass), v a g y k ü l t e l e k (Tagm aass), a mint t. i. a bányam ivelés v a g y aknák, azaz kútalakú, és tárnák, azaz alagútform a vájnákban, v a g y p ed ig csak a fö ld felü letén történik. M ind a vájnateleknek, m ind a kü lteleknek törvénye
sen m eghatározott kiterjedése van. A vájnatelek t. i. e g y o ly derék- szögletü terület, m elynek vizszinti kiterjedése 12 ,5 44 n égyszög öl, de lefelé a m élységbe határtalan. A kültelek alatt o ly bányaterületet értünk, m elyen a bányászkodás a föld felszínén és legfelső rétegei
ben történik (tehát a m élységben csak a szálban lev ő k őz etig (anste- hendes Gestein), akna és tárna nélkül. A z ily kültelkek n agysága nem egyenlő, de k iterjedésök 3 2 ,0 0 0 n égyszög öln él n a g y ob b nem lehet. T ö b b vájnatelek együttvéve b á n y a m e z ő n e k neveztetik..
A t á r s p é n z t á r a k v a gyis b á n y a t á r s l á d á k a bánya
munkások rendes járuléka iból s más adakozásokból és illetékek ből alakúit pénztárak, m elyek ből a betegség v a g y valam ely baleset miatt munkatehetetlen bányam unkások segélyeztetnek.
A sokféle bányai és kohászati term ékek k ö z ö l legink áb b a vasnak k ülönb öző fa ja i igényelnek némi m agyarázatot. M egkülön
böztetjük a f r i s n y e r s v a s a t (higgasztandó, szóntelenitendő), az ö n t ö t t n y e r s v a s a t , a h i g g a s z t o t t és k o v á c s o l t v a s a t . A vasérczeket n agy kem enezékben (H ochofen) olvasztják ki, az ezen olvasztók ból kikerülő vastöm egek sz enen n yel, kénnel, v ilióval (phosphor), föld es anya gokk al stb. vannak vegyítve, s f r i s n y e r s v a s n a k neveztetnek. B előlü k közvetlenül csak ném ely durva vasárúkat lehet önteni, s ezeket ö n t ö t t n y e r s v a s n a k
nevezzük. A z ily durva öntvényekre fel nem használt s fel sem hasz
nálható fris nyers vasat finomítani vagyis h i g g a s z t a n i (frischen), azaz a széntől s egyéb idegen anya goktól megtisztítani s egyszers
m ind nyulékonyabbá, kováesolhatóvá k ell tenni. Ez kétféle eljárás szerint történ ik , t. i. a fris nyers vas v a g y az úgynevezett h i g - g a s z t ó k o h ó k b a n (Frischerde) olvasztatik b e újra és kavarta- tik mindaddig, m ig nem szívós töm eggé válik, s azután n agyob b és kisebb hám orok által rúdvassá k ov á cso lta tik ; v a g y p ed ig a fris n yers vas úgynevezett k a v a r ó k e m e n c z é k b e n (P uddelofen) olvasztatik és kavartatik s azután hengerek által sajtoltatik, tömitte- tik s alakittatik rudakká, sínekké, lem ezekké. A z e g y ik v a g y másik eljárás m ellett biggasztott (széntelenített) vus tehát k ov á csolt, n y ú j
tott, h en g erelt vasat szolgáltat m ely azután mindenféle czélok ra fel
dolgoztatható. A zon két vasfinomítási eljáráshoz legújabban m ég az úgynevezett B essem er-vas gyártása járúlt, m elylyel már nálunk is tettek kísérletet. — V égre a szorosb értelemben vett öntött vasárúk alatt azon öntvényeket értjük, m elyek ú g y készülnek, h o g y a fris nyers vas, miután az olvasztó-kem enczék ből kikerült, m ég egyszer olvasztatik, m ég ped ig többnyire az úgynevezett k ' u p o l k e m e n - c z é k b e n, m iáltal szintén finomíttatik, s azután m intákba öntetik, m elyek töb bn yire h om okb ól készülnek.
A bányastatistikai kimutatások az egyes bányakapitányságok szerint vannak egybeállitva. Itt m eg k ell tehát jeg y ezn em , h ogy M agyarország területe a b u d a i , b e s z t e r c z e b á n y a i , s z e p e s - i g l ó i (azelőtt kassai), n a g y b á n y a i és o r a v i c z a i bánya- kapitányságuk között van fe lo s z tv a ; E rd ély a z a l a t h n a i , végre H orvá t-T ótország a z á g r á b i bá nyak apitányság alatt van.
A feljebb említett hivatalos közlem ényekben a k övetkező v i
sz on y ok és tárgyak vannak kim utatva:
1) A szabad kutatások és kutatók sz á m a ;
2) Az adom ányozott vájna- és kü ltelkek kiterjedése s a bánya
birtok osok szám a, (a társulatok mint egyes szem élyek vannak szám b avéve);
3) A bányákban és kohók ba n találtató szállítási és üzleti k é szülékek és g é p e k ;
4) A bánya- és kohászati munkások létszám a;
5 ) A bányákban előfordult balesetek és sérülések;
6) A társpénztárak va g y on á lla p ota ;
7) A különb öző bá nyai és kohászati term elvények m ennyisége és pénzértéke részletezve;
5
G
8) A bányai és kohászati term elvények m ennyisége és pénz
értéke sommásan e g y b e á llitv a ; 9) A kivetett és beszedett bányaadók.
V égre m ég a sóterm elésről k özöltéin ek sommás kim utatások.
A só nálunk kirá lyi egyedáruság tárgya s a sóbányászat kincs
tári kezelés alatt van. A töb bi bányákra és k oh ók ra nézve a kimuta
tásokban m eg vannak különböztetve azok, m elyek kincstári, s azok , m elyek m agán kezelés alatt állnak. M eg kell azonban jegyeznünk, h o g y á kincstári kezelés alatti bányák és k oh ók gyakran nem egé
szen a kincstár birtokát te sz ik , hanem m agánosok is részeltetvék azokban.
A hazai bányászat állapotának általános ismertetésére a k övet
k ező szám adatok szolgálhatnak. A z általános szám ok m agokban véve rendesen kevés tanulságot szolgáltatnak, s világosságot csak az összehasonlítás és viszonyítás által nyernek. N ém i összehasonlítást tehát okvetlenül k ell tennünk.
A s z a b a d k u t a t á s o k száma 1861 végén 4 7 8 9 s 1 8 6 6 végén csak 14 92 volt a m agyar k orona területén. H og y az elm últ öt év alatt a szabad kutatások száma ennyire c sök k en t, azt egyrészt annak k ell tulajdonítanunk, h o g y 1 8 62 -ben minden szabad kuta
tásra 20 frtnyi adóilleték vetteték, másrészt ped ig annak is, h o g y a bányászkodási k edv és hajlam csökkent.
A b á n y a t e l k e k ö s s z e s k i t e r j e d é s e 18 61 -ben 65.6 s 1866 -ba n 70.4 millió n ég y szög bécsi ölet, vag y is körülbelől 4.5 négyszög mérföldet tett. Ebből a vájnatelkekre 1861-ben 61.2 s 1866-ban 65.o négyszög 6 ől esett. A vájnatelkek következőleg ősz- lottak fel:
1 q«i kincstári, millió 1861-ben jutott: négysz. bécsiöl magán, millió
négysz. bécsi öl együtt, millió négysz. bécsi öl az arany-ezüstbányákra 10.654 9.418 20.072 a vasbányákra . . 1.268 9.769 . 11.037 a szénbányákra . . 1.907 20.525 22.429
egyéb bányákra . . 1.086 6.543 7.629
Összesen . . . . 14.915 46.252 61.167
1866-ban jutott:
az arany-ezüstbányákra 11.501 14.485 25.986
a vasbányákra . . 1.301 8.971 10.278
a szénbányákra . . 2.120 23.173 25.293
egyéb bányákra . . 0.337 3.159 3.496
Összesen . . . . * 15.259 49.794 65.053
Ebiből lá tju k , h o g y a bányatelkek m integy 3 2 % -k a kincs
tári kezelés alatt á l l, s h og y a kincstár birtokában legink áb b arany- és ezüstbányák v a n n a k ; továbbá lá t ju k , h o g y általában a vájnatelkek legn a gyob b része a szén- s az arany-ezüstbányákra esik. A vájnatelkek n övekedése az elm últ öt év alatt szintén csek ély volt, sőt a vasbányáknál m ég fogyatk ozá s is állott be.
A b á n y a - é s k o h ó m u n k á s o k száma 18 61 -ben 4 1 ,9 9 7 s 1866-ban 41 ,4 78 , tehát az u tóbbi évben k isebb volt. A z utóbbi összegből E rdélyre 9643, az ig ló i (kassai) kapitányság területére 90 3 4 esett.
A bányászat állapotát leginkább a t e r m e l é s i a d a t o k mutatják m eg. Lássuk tehát ezeket. A sóbányászatot egyelőre itt is m ellőzzük , mint az im ént közlött adatoknál.
A z összes bányászat-kohászati term ények pénzértéke 18 49 - től 18 5 9 -ig e g y -e g y évben átlagosan 11.445 m illió ftot tett, 18 6 0 -tól 1 8 6 6 -ig 15.3 s 13.5 m illió ft. között in gadozott. L e g nagyobb v olt 1864-ben, t. í. 15.3 m illió frt, 18 65 -ben 14.8, 18 66 - bán 14.5 m illió ftra rúgott.
E z utóbbi összeg a cs. k. stat. központi bizottság által k ia dott „Statistikai É v k ö n y v é b e n közlött adatokból van kiszámítva, hozzáadván a beszterczebányai bányakapitányság területét illető adatokat, m elyek az említett É v k ön yvb en hiányoznak. A m a gyar
„H ivatalos k ö z le m é n y e k é b e n az összes készárúk pénzértéke 13,737 a nyers an ya goké p ed ig 4.285 m illió ftra van té v e , összesen tehát I8.022 m illió írtra. E z összegből a szorosb értelemben vett bányai term ényekre 6 .386, a kohászati term ényekre ped ig 11.686 millió ft. esik. E szerint a bányászat-kohászati term ények pénz
értéke 1866-ban nagyob b lett volna, mint bárm ely más évben, annyival inkább, min thogy azon kim utatásban Horvátország m el
lőzve van. D e azon többlet csak onnan van, h o g y az 1 8 76 -d ik kimutatás teljeseb b mint az előb biek voltak.
A z 18 6 6 -d ik i teljesebb kimutatás összegéből 13.3 m illióit. Ma gyarországra, 4,8 m illió ft. E rdélyre jut. Horvát-Tótországra n agyon c sek ély összeg esik, t. i. csak 2 — 30 0 ,0 0 0 ft.
E gészben véve a m agyar állam bányászati term ényeinek m ennyiségét és pénzértékét b izon y csek élyn ek fo g ju k találni, ha azt más állam ok bányászati termelésével hasonlítjuk egybe. Már az osztrák állam bányászata is aránylag jelen tősebb , mert bá nyá
szat-kohászati termelésének pénzértéke 1 8 6 0 óta évenkint 3 0 és 33 m illió ft. között változott. S ok ka l nagyob b összegeket mutat-
7
hatnak fel pl. Poroszország, a kis B e lg io m , a hatalm as N agy- britannia stb., t. i. ezen orszá gok ba n 18 6 5 -b en volt
Poroszországban . . B elgiom ban . . . N agybritanniában .
a bányai termények pénzértéke 62 m illió ft.
„ „
327 „ „
a kohászati termények pénzértéke 14 3 m illió ft.
6 2 „ „ 16 4 „ „ A bányászati és kohászati termelésünket illető kimutatások
b a n a k övetkező nyers a n ya gok és kész árúk fordulnak e l ő : arany-ezüst érez, aranyos mara, aranygelét, a r a n y ; ezüstércz, ezüstös mara, e z ü s t;
r ézércz, rézércz ezüsttel, rézércz ezüsttel és higa nyn ya l, rezes mara, rézgálicz, r é z ;
ólom ércz és mara, ólom ércz ezüsttel, ó lo m ; ónm áz ;
higanyércz, h ig a n y ;
pisk oltércz és pisk olt vagyis d á r d a n y ;
vasércz, vasgálicz, vaskéneg, fris nyers vas, öntött nyers v a s ; kénkő, cbrom ércz, n ik o l és k o b a lt, arsen ik k ova, ba m a k ő, tim kö, timpala, tim só ;
végre fekete és barna kőszén, ola jos foszlók ő, kőszurok és ásványfesték.
E b b ől látni, h og y hazánkban sokféle ásvá nyok vannak, m e
ly e k a szorosb értelemben vett bányászkodás tárgyai. K özü lök az előállított term ények mennyiségét tekintve, le g je le n tő se b b e k : az arany, ezüst, réz, ólom , vas s az ásatag szén. Nálunk az arany- és ezüsttermelésnek aránylag m ég sok k al n agyob b je le n tősége van, mint a töb bi európai országokban, ha az orosz biro
dalm at kivesszük, m elyn ek legga zda gabb b arany- és ezüstbányái azonban Á zsiában vannak. Mindazáltal az arany- és ezüsttermelés, sőt a a réztermelés is m indinkább elveszti je le n tő sé g é t, mióta K a lifornia és Ausztrália kincsei feltárultak s Európát a vilá g forgalom roppant fejlődésénél fogva elárasztják. Most tehát már náluuk is ú gy, mint a töb bi európai országokban, a vas- és k ő szén-term elésnek van legn a gyob b je le n tő sé g e , s ez m indinkább n övekedni fo g , minél inkább fejlődik k i nálunk is a müipar.
E nnek fő alapját egész Európában a vas- és kőszén-term e
lés teszi.
A z aránylag legdúsabb aranytelérek hazánkban a trachit-
féle kőzetekben, a legga zda gabb ezüst- és réztelérek p e d ig a ré
g ib b palakőzetekben találtatnak. Jeles és kiterjedt vasércz-telepe- k et különböző, régibb és újab b képződm ényekben találunk. Asatag széntelepeink k ét vidéken, t. i. Oravicza és Pécs k örnyékén az ngynevezett liaszképződm ényben, sok más vidék en pedig, pl.
Esztergom , S a lgó-T a rján , Soprony környékein, E rdélyben a Zsil völgyéb en stb. úgynevezett harm adkori képződm ényekben fordul
nak elő. A z O ravicza és P écs környékén találtató telepek fekete kőszenet, a többiek barna kőszenet és lignitet szolgáltatnak.
Bányászkodásunk főtárgyai te h á t: az a r a n y , e z ü s t , r é z , v a s és s z é n .
E zek ből 1866 -ba n term eltettek:
termelt mennyiség ennek pénzértéke
az egész termelés pénzértékének szá
zaléka
arany*) . 8 2 29 font
ezüst . 53 ,6 5 6 „
réz . . 3 7 ,2 3 4 b. m ázsa nyers vas 1.90 5 ,7 0 8 „ „ kőszén 12 .5 6 9 ,5 6 0 „ „
2.1 7 9 ,5 4 9 ft.
2.4 1 4 ,0 6 0 „ 1 .79 8,1 63 „ 4 .3 4 1 ,8 6 0 „ 2 .1 2 9 ,7 2 0 „
15 16.6 12.4 30 15 E b b ő l látni, h o g y a hazánkban termelt fris és öntött nyers vas pénzértéke m áris csaknem a n n y i, mint az arany és ezüst pénzértéke, a vas és kőszén pénzértéke p ed ig együttvéve már m ajdnem felét teszi az összes bányászat-kohászati term ények pénzértékének. A z aránylagos növekedés azonban a múlt tiz év óta csak a kőszénnél volt nevezetes, t. i. 1 8 4 százalékot tett.
U gya nis 1856-ban a hazánkban termelt fekete és barna kőszén m ennyisége m ég csak 4.5 m illió b. mázsát tett. U gyancsak 18 56 - ba n fris és öntött nyers vas 1 .28 9,5 50 b. m ázsa termeltetett, a n övekedés tehát 4 8 % ; réz 36 ,4 68 mázsa termeltetett, a n övek e
dés tehát jelen ték telen ; ezüst 3 7 ,7 50 , arany ped ig 2 ,7 2 5 vám fon t termeltetett, tehát a n övekedés az előbbinél 42 , az utóbi- nál 1 9 % .
*) A termelés helyén az arany fontjának középára 674 frt. 96 kr., az ezüsté 45 frt., a réz b. mázsájáé 48 frt. 30 kr., a fris nyers vasé 2 frt. 1 kr., az öntött nyers vasé 4 frt. 55 kr., a fekete kőszén mázsájáé 19 kr., a barna kőszéné 14 kr. Az arany ezüst névleges pénzértéke nem igen változott, de a réz és vas értéke pl. 1851 óta tetemesen csökkent. A nevezett évben a fris nyers vas mázsája 2.8, az öntött nyers vasé 5.4, a rézé 55.7 ezüst pengő frt. volt.
10
1 8 6 0 óta ez volt az arany-, ezüst-, réz-, vas- és kőszéntermelés 18 60 1861 18 62 18 63 18 64 18 65 arany, font . . 3,151 3 ,13 4 3,417 2,996 3 ,59 0 3 ,59 5 ezüst, font . . 47 ,8 01 37 ,1 4835 ,7 71 4 0 ,0 0 3 52 ,2 45 5 2 ,2 5 4 réz, b. mázsa . . 34 ,6 18 36 ,0 2637 ,2 58 36 ,2 8 4 39 ,8 2 0 40 ,0 73 vas, m illió mázsa 1.515 1.526 1.756 1.932 2.083 1.811 szén,
,, »
8.344 8.838 10.522 10.811 10.604 11.58Tehát az arany, ezüst és réz termelése tetemes ingadozást mutat, m ig a vas és kőszén termelése folytonosan n övekedik , a vastermelésre csak 1 8 6 5 és 1866-ban voltak kedvezőtlen viszo
n yok. Most pedig, m időn a müipar s különösen a vasút-ópités nálunk o ly rendkívüli lendületet vett, s tehát a vas és kőszén fogyasztása roppant m értékben növekedik , s vas és kőszén ter
melése o ly annyira fo g emelkedhetni, mint m ég sohasem , ha az illetők érdekeiket k ellő le g felfog já k s ú g y in téz k ed n ek , h og y üdvöket ne a magas védvám októl k elljen vá m io k . Rem élhetjük, h o g y a vas- és kőszén-term elésre nézve egyk or lega láb b a kis Belgiom m al, Ném et- és F rancziaországgal fogunk versenyezhetni, m itől m ost ugyan m ég n agyon távol vagyunk . A z említett országok nyers vas- és kőszénterm elése ez volt 1 8 6 5 -b e n :
ország nyers vas
N ém etország . . 20 m illió mázsa Francziaország . 25 „ „ B elgiom . . . 18 „ „
kőszén 4 0 0 m illió mázsa 240
„
237
„
A számba vehető adatok szerint egész földü n kön most éven- kint töb b mint 212 millió mázsa nyers vas term eltetik , s ennek pénzértéke 5 2 0 m illió f r t .; eb b ől Nagybritanniára majdnem 10 0 m illió mázsa e s ik ; az összes kőszénterm elés most már 3 7 5 0 m illió mázsát tesz, s pénzértéke több mint 5 4 0 m illió ft.; eb b ő l N a g y britanniára 2 0 0 0 m illió mázsa esik. A fö ld kerekségén e g y évben termelt nyers vas és kőszén pénzértéke m ajdnem m ég egyszer ak kora, mint az egész földön e g y évben előállított arany és ezüst pénzértéke, m ely m ost kerek számmal 5 7 0 m illió frtra rúg. A z évenkint termelt összes arany súlya 3 8 5 ,0 0 0 font, az ezüsté pedig 2 .9 0 5 ,0 0 0 font.
V égü l nehány szót m ég a k o n y h a s ó - t e r m e l é s r ő l k ell modanom . A K árpátok dél-oldalán Sáros várm egyétől k ezdve kelet felé Zem plén, U ng, B ereg és U gocsa várm egyéken át Már- m arosig követhetni a só lerakodásának je le n sé g e it; Sárosban
11
e g y m eglehetősen tisztátalan sótelep van, ú g y h o g y ott, t. i. Sóvá
ron, főttsót állitnak elő a sós vízből. Zem plén, U ng, B ereg és U gocsa várm egyékben szám os sótartalmú forrás van, de k on yh a sót seholsem állitnak elő. Mármarosban a sólerakodás legtöm egeseb b s legtisztább, különösen három helyen, t. i. Szlatinán, R ón aszék en és Sugatagon vannak n a g y sótelepek feltá rv a , m elyek ből k ő s ó t vájnak .
E rdély belső m edenczéjében m ég n agyob b sótelepek vannak, s az ottani sólerakodásról töb b mint 5 0 0 sósforrás tanúskodik.
Jelenben öt helyen v ájják E rdélyb en a kősót, t. i. Déesaknán, Thordán, Parajdon, M aros-Újváron, Vízaknán. A m agyar és erdélyi sótelepek nek eddigelé kipuhatolt sótöm egei k ö v e t k e z ő k :
a sóvári telep sómennyisége 56 m illió mázsa
a szlatinai „ „ 33 6 „
a rónaszéki
„ „
44 8 „ „a sugatagi „ „ 5 0 3 „ „
a déesaknai „ „ 1 6 ,1 73 „ „
a thordai „ „ 1 5 ,9 0 4 „ „
a parajdi
„ „
19 ,0 51 „ „a maros-újvári telep „ 2,40 7 „ „
a vízaknai „ „ 21 ,4 4 8 „
az összes sótelepek . . . . 76 ,3 26 m illió mázsa.
E roppant m ennyiségből tehát M agyarországra 13 43 , s E rdélyre 7 4 ,9 8 3 m illió mázsa e s ik !
E zek az ismeretes, feltárt sótöm egek , s m i roppantak, k i tetszik abból, h o g y több mint 20.000 évre volnának elegen d ők , ha a sófogyasztás nem n övekednék.
E z ugyanis nálunk m ég elég csekély. T . i. a termelt só
m ennyiségek ezek v o lta k : 18 6 1 -b en :
M agyarország E rdély
kősó mázsa 1 .03 4,8 79
8 8 6,79 8 föttsó mázsa 12 8,51 5
marha s ipari só összes só
mázsa mázsa
82 .1 88 1.2 4 5 ,5 8 2 2 3 ,9 8 0 9 1 0 ,7 7 8
1 8 66 -ba n:
1 .92 1,6 87 12 8,51 5 106,16 8 2 .1 5 6 ,3 6 0
M agyarország 83 5 ,1 2 0 11 7,15 2 1 9 0,99 2 1 .1 4 3 ,2 6 4
E rdély 48 1 ,1 3 0 — 1 5 5,80 3 6 3 6 ,9 3 3
1 .31 6,2 50 117,152 3 4 6 ,7 9 5 1 ,7 8 0 ,1 9 7
12
Tehát 1866-ban M agyar- és Erdélyországban 37 6,16 3 mázsá
val kevesebb só termeltetett mint 1861-ben. Általában 18 63 óta a termelés nálunk évről évre csökkent, kivált E rd é ly b e n , m ely
n ek kősó termelése 1 8 62 -ben 1.01 1,7 13 , 1863-ban 97 2,42 9, 1865- ben 7 7 9 ,7 7 0 mázsát tett, 1866-ban ped ig már csak 4 8 1,13 0 mázsát.
H a az 1866-ban előállított só mind az országban fogyasz- tatott volna e l, m égis csak 1 3 — 14 font esett volna eg y -e g y lélekre. I ly csek ély sófogyasztást, tán Oroszországot k iv é v e , se- bolsem találunk Európában.
A só n agy ára kétségtelenül annak oka, h og y a sófogyasz
tás o ly csekély. Azelőtt t. i. a konyhasó m ázsájának m egállapí
tott ára az ország különböző raktáraiban 7 frt. 47 kr. és 10 frt.
6 kr. között változott, az erdélyi raktárakban ped ig 4 frt. 6 0 kr.
volt. A z 18 68 -dik évi X I . törvényczikk a só árát leszállítja, t. i. a termelési helyeken mázsáját 5 írtra s z a b ja ; a különböző raktárakban azon 5 írthoz m ég a szállítási s egyéb m ellékkölt
ség számíttatik hozzá. Azonk ívül kedvezm ényi árakat is állapit m eg, m ilyenek már azelőtt is voltak. T . i. E rdélyre s Kraszna, Zaránd és és K özép-S zolnok m egyékre és K ővá rvidék ére, nézve a kedvezm ényi ár a termelési helyeken 3 frt. 80 kr., Marospor- tuson 4 frt 10 kr., M áramarosra nézve a term elési helyeken 4 frt.
80 kr., Liptó, Á rva és T urócz vm egyékre nézve az ottani raktá
raknál 5 frt. 4 0 kr., a katonai végvidéken 3 frt. 5 0 kr., H orvát
ország Száván tüli la kosa i is a fehér tengeri sót 4 frt. 60 kr.
kedvezm ényi áron, a m agyar és horvát tengerm elléki halászok p ed ig a halak besózására való sót 2 frt. 6 4 kron ka pják . D e m időn a törvény a sónak árát általában leszállítja, az ipar- és marhasó árulását is megszünteti, m ely pedig azelőtt 1—1 frt.
6 0 kron adatott el.
A só termelési költsége M agyarországon 35 kr., Erdélyben 38 kr. mázsánként. Galicziában 83 kr., T irolb an 1 frt. 15 kr., Stájerországban 1 frt. 2 7 kr. e költség, A termelési költség és árulási ár közötti különb ségből ered a kincstár jövedelm e a sóból.
A só pénzértéke az árúlási ár szerint számíttatik, az tehát a cse
k é ly termelés és fogyasztás mellett is tetemes. T . i. ez v o lt:
Magyarországban Erdélyben Összesen
írt. frt.
8.7 7 1 ,9 0 4 4 .12 1,2 35 7.244,521 2.36 9,0 01 1861-ben
1866-ban
frt.
12 .8 93 ,13 9 9 .61 3,5 22
13
A só pénzértéke tehát 1866 -ba n töb b mint 3 m illió írttal kisebb volt, mint 1861-ben.
A z egész m agyar-osztrák birodalom ban 1866 -ba n termeltetett:
k ő s ó ... 2.4 4 6 ,8 5 9 mázsa, főtt s ó ... 2.1 3 8 ,4 3 8 „ tengeri s ó ... 735,71 1 „ ipar- s marhasó . . . 1 .12 3,2 33 „ Ö s s z e s e n ... 6 .44 4,2 41 „ Ennek pénzértéke 3 3 .5 82 ,23 0 írt. 1 8 61 -ben az összes ter
m elt só 7.5 7 0 ,9 4 0 mázsát tett s pénzértéke 43 .7 96 ,96 1 írtra rúgott 1
II.
Iparstatistika.
A statistikának k ü lön b öző szakaszai k öz öl rendesen az, m ely az ipari termelés viszonyait tá rg y a lja , leghézagosabb és legh iá n yosa b b , s m ég azon nemzetek i s , m elyek a hiva
talos statistikára s ennek tudományos mivelésére nézve kitűnő h elyet foglalna k e l, alig képesek o ly iparstatistikát felmutatni, m ely a tudomány és gyak orlat igényeit teljesen kielégítené. P e d ig a nemzetek azon m unkálkodása, a termelés azon köre, m elyet i p a r n a k n evezü n k, kivált az európai állam okra nézve a le g n agyob b jelen tőséggel bir, s jó llé tö k és hatalm ok legink áb b annak k ifejlőd ésétől fü gg. Azért az önismeretre és öntudatos cselekvésre törekvő nemzeteknek ipari term elésök állapotával okvetlenül m eg k ell ism erkedniök s az iparstatistikát nem nélkülözhetik. Á m de ennek m egalkotása sok nehézséggel já r . A z iparstatistika nem érheti b e azzal, h o g y csak a gyárosok , kézm ivesek , segédek m unkások és tanulók, va g y a gyárak és m ivességek száma süt- tessék k i ; az sem elegendő tudnunk, h ogy hány g ő z- v a g y vizigép van az ipari vállalatokban alkalmazva. A z iparstatistikától le g in ká bb azt követeljük , h o g y mutassa ki, hol, mi és mennyi ter
m eltetik, mi az évi termelés pénzértéke , m elyek vidékenként s egész országban az üzleti v isz on yok ? Már p e d ig az ipa rosok épen a termelésre vonatkozó adatokat nem igen szívesen s nem igen őszintén szokták bejelenteni. Tehát már az iparstatistikai eredeti felvétel, vagyis az iparviszonyokra vonatk ozó teljes és helyes adatok kipuhatolása és beszerzése is sok b a jja l já r. T ová bb á a begyült adatok egybeállítása és feldolgozása sem könnyű. Az ipari munkásság t. i. o ly sok részletre és ágra szakad, h og y a lig sikerül azokat k e llő le g egybefoglalni, összecsoportositani, s ekk ép a sokféle részletekre ^vonatkozó adathalmazt vilá gos és könnyen
15
áttekinthető képpé egyesíteni. Á ltalában m egk ülönböztetjük a n a g y v a g y is g y á r i s a k i s v a gyis m i v e s s é g i ip a rt, de m ind ez, mind am az ismét sok külön ágra oszlik.
Sok országban, mint pl. hazánkban, a h á z i ipar is el van terjedve, m időn a z o k , k ikn ek főfogla lk ozá sa a m ezőgazdaság, m ellékesen ipa ri c zik keket is készítenek, m elyek kel nem csak házi saját szükségleteiket fedezik, hanem gyak ran a piaczon is m eg
je le n n e k . M inél fejletlenebb a társadalom, minél kevésbbé k ö v e tik valam ely országban a munkaosztás elvét, annál n agyob b sze
repet visz a házi ipar. Már p ed ig ennek statistikai szám bavétele és teljes kimutatása a leg n a gy ob b n ehézséggel já r. Onnan van, h o g y azon országok , m elyek ben tetemes házi ip ar v a n , iparsta- tistikai tekintetben m ég szegényebbeknek m utatkoznak, mint a m ilyenek valóban, azaz, h o g y ipari m unkásságuk a valóságnál csekélyeb bn ek látszik.
M indezeknél fogva nem csodálkozhatnnk a z o n , h o g y teljes és kim erítő iparstatistikával m ég nem dicsekedhetünk. M ég ke- vésbbé csodálkozhatunk rajta, ha m eggondoljuk, h o g y nálunk a hivatalos statistika csak nem rég kezdé m eg m űködését, h o g y az m ég m ost sem rendelkezik a kellő szellemi és anya gi erőkkel, s h o g y hazánk közigazgatási szervezete sincs m ég véglegesen m egállapítva.
A z 18 48 előtt m egjelent statistikai munkákban hazánk ipar- statistikai viszonyai n agyon hiányosan vannak előadva. A z 18 44 - b en alakult ipa r-védegylet igazgatósága először figyelm ezteté a nemzetet az iparstatistika fontosságára, s az általa megindított iparstatistikai felvételek sok becses anyagot szolgálta tta k, m ely legink áb b a védegylet közlönyében, a „H e tila p é b a n tétetett közzé D e teljes iparstatistikát az egész országról nem sikerült teremteni.
N éhány évvel előbb, t. i. 1841-ben, báró Ő z ö m i g , k i már ak kor a B écsben fellállitott „K özigazgatási statistika igazga
t ó s á g á é n a k lelk e volt, az egész m agyar-osztrák birodalom terü- rületén gyű jtögette az iparstatistikai adatokat, s részint az iparosok tól nyert egyenes válaszokb ól, részint egyéb puhatolások eredm ényeiből, részint végre in ductio utján tett felbecsülésekből és bozzávetésekből az első iparstatistikát készíté, m ely az egész m agyar-osztrák birodalom ra kiterjeszkedett, s m elyben a gyárak, vállalatok és m ivességek m inő- és m ennyisége s egyszersm ind az ipari termelés m ennyisége és pénzértéke is k i volt mutatatva. Báró Czörnig ezen iparstatiskája részint m ég
16
m ost is forrásúi szolgál. Felbecsülése szerint 18 41 -ben a m agyar
osztrák birodalom ipari termelésének pénzértéke 1000 m illió frtot tett, ez Összegből a n agy vagyis gyári ipar készítményeire 62 3, a kézm ivességi iparra p ed ig 377 m illió frt. esik. A két állam között p ed ig ekkép oszlik m eg az 1000 m illió f r t . : a m agyar állam ra 30 4, az osztrák állam ra 69 6 m illió frt. jut.
A bécsi hivatalos statistika csak a g y á r a k , m ű h elyek , mi- vességek és kereskedések számáról közlött vala kimutatásokat.
U tóbb ezzel is felhagyott s 1842-től 1 8 6 3 -ig csak a fogyasztási vagyis inká bb termelési adónak alávetett s azért a péuzügyi k ö ze g e k által ellenőrzött r é p a c z u k o r g y á r a k , s z e s z - és s e r f ő z é s e k számát, termelését és adóját mutatta k i évenkint.
1852-ben m ind az úgynevezett örökös tartom ányokban, mind a magyar korona területén a k e r e s k e d e l m i és i p a r k a m a r á k állíttatták fel, m elyek töb bi közt kötelesek voltak kertiletök kereskedelm i és ipari viszonyairól évenkint eg y általános s m in
den öt évben e g y részletes statistíkai jelentést készíteni s a cs.
k. kereskedelm i minisztériumnak beküldeni. A kereskedelm i és iparkamarák jelen téseib en, m elyek töb bnyire k özzé is tétettek, sok becses anya g és adat van, m elyek ből azonban az egész b i
roda lom iparstatistikáját nem igen lehet kidolgozn i.
1851-ben a l o n d o n i m ü t á r l a t alkalm ával az osztrák és m agyar kiállítók névjegyzékéhez e g y bevezetés csatoltaték, m elyet a bécsi statistíkai hivatal készített s m ely a m a g y a r- osztrák birodalom általános iparstatistikai vázlatát foglalta m a g á ban. H asonló iparstatistikai vázlatot s egyszersm ind iparstatistikai térképet 18 55 -ben a párisi mütárlat számára is készítettek. A szükséges adatokat akkor a kereskedelm i és iparkam arák szol
gáltatták ; s azon kivált hazánkra nézve elég hiányos adatok a b écsi statistíkai közlem ényekben (IV . évfolyam 3. füzetében) is m egjelentek.
1856-ban a bécsi korm ány új statistíkai felvételeket indita m eg, miszerint az egyes iparágakra vonatk ozó adatok külön s egymásután részletesen szedettek volna össze. A zon felvételek azonban csak a k ő , a gya g és ü vegárük, továbbá a gépek s a vegyészetiek gyártására nézve történtek m eg s az ezen ipa rá gak
ró l való kim utatások rendszeresen feld olgozva a bécsi statistíkai közlem ények 18 57., 1858. és 18 5 9 -d ik i évfolyam aiban közzé is tétettek. — 1862-ben a cs. k. pénztigyminister rendeletéből az iparadóra köteleztetett iparosok vétettek szám b a; 18 5 2 -b en ped ig
s azután 1863-ban a gazdasági, bá nyászati, ipari és szállítási üzletekben alkalm azott g ő z g é p e k számát és lóerejét vétették fel az egész m agyar-osztrák birodalom ban. Ezen felvételek lega láb b közvetve a miíipar állására is derítettek némi világosságot. K ü lönösen kitűnt belőlük, h og y a gőzg ép ek száma 1 8 5 2 óta n agyon növekedett. U gyanis 18 5 2 -b en az egész m agyar-osztrák birod a
lom ban m ég csak 1 2 34 gőzgép v o lt , összesen 5 2 ,9 5 3 ló e rő re ; 18 63 -ba n ped ig a gőzgép ek száma már 54 1 4 -re, s ezek lóerejének m ennyisége 3 6 3 ,8 4 7 -re rúgott. 1 8 52 -ben az összes gő zg é p e k köz öl a müipari foglalk ozá sokn á l csak 6 2 4 volt alkalm azva, s ezek ló ereje 8 4 44 -re ment, 18 63 -ba n p ed ig a müipari vállalatoknál 28 09 g őzg ép használtatott 4 3 ,7 2 0 lóerőre. A vasutakon és hajókon a l
kalm azott gőzgépek et leszámítván, ú g y találjuk, h o g y a termelési foglalk ozá sokná l, m ezőgazdaságban, bá nyászatban és iparban, a l
kalm azott g ő z g é p e k összes száma 18 5 2 -b en 74 4 volt 10 ,3 36 ló erőre, 18 63 -ba n p ed ig 3 6 28 volt 5 7 ,5 8 5 lóerőre. A zon termelési gőzg é p e k b ő l a m agyar állam ra esett: 1852-ben 9 2 g ő zg é p 12 64 lóerőre, 1863 -ba n p ed ig 73 5 gőzgép 10 ,4 5 3 lóerőre. E zek b ől 4 8 2 gő zg é p 8 ,16 2 lóerőre ipari foglalk ozá sok n á l volt alkalm azva.
A z iparstatistika e g y ik régóta érzett hiánya az v o lt , h o g y a sokféle ipari fog la lk ozá sok e g y b efog la lá sá b a n , tehát a k ü lön b ö z ő adatok csoportosításában n agy eltérések v o lt a k , m elyek miatt az áttekintet általában igen m eg volt nehezítve, a k ü lön b öz ő országok iparstatistikai adatait p e d ig alig lehetett egym ás
sal összehasonlítani. E ba jon az 18 5 7 -b en B écsb en tartott nem zetközi stat. congressus akart segíteni. A z ezen congressusra való előkészületek m egtételére kiküldött bécsi bizottság az ipar- statistikára nézve e g y java slatot k é s z ite , m ely a congressus által job b á ra elfogadtaték. Miután a kü lön b öző ipari foglalk ozá sok azon osztályozása és csoportosítása, m ely a java slatb an foglalta
tott, a tervezett felvételi m intákkal együtt el v o lt fogadva , a cs.
k . kereskedelm i ministerium m eghagyá a kereskedelm i és ip a r
kam aráknak, h o g y a bécsi stat. hivatal által készített utasítás értelm ében az iparstatistikai adatokat gy ű jtsék be s dolgozzák fel. N ém ely kereskedelm i és iparkam arák ezt m eg is tették s 1863. óta illető kerületük ipari v iszon yairól becses jelentéseket tettek közzé. D e ezen jelen tések m égis csak töredékek m aradtak;
mert sok kamara nem járt, vagyis inkább nem járh atott el m eg
bízatásában, s a m egjelen t jelen tések sem vonatk oztak egyazon évre. A hazai kereskedelm i és ip a r k a m a r á l^ 'j^ ő P ,^ ^ ^ t p m r a ,
18
eg y sem eszközölt az új utasítások szerint iparstatistikai felvéte
leket. Hazánk ipari viszonyainak statistikája tehát m ég m ost is csak pium desiderium.
A z említett felvételekben és jelen tésekb en találunk u gyan hazánkról is adatokat, de felsorolásuk már azért sem volna itt a m aga bélyén, m ivel azok m ost már teljesen elavultak s a je le n állapotnak hű képét épen nem adják. Mert tudva van, h og y m integy másfél év óta az ipari vállalkozás és munkásság hazánk
ban o ly örvendetes lendületet vett, mint m ég sehasem azelőtt, h o g y a fővárosban s országszerte annyi új gy á r és m űhely tá
madt, s h og y azokban többnyire n agy munkásság uralkodik. D e biztos statistikai adataink azon lendület eredm ényéről m ég nincsenek.
H o g y iparstatistikánk minél előb b létesülhessen, a statistikai osztály csakhamar felállíttatása után e g y javaslatot készített, m ely a statistikai tanács által elfogadtatván, a „H ivatalos statistikai K öz lem én yek " II-d ik füzetében m egjelent. A b écsi bizottság által a nem zetközi statistikai congressus elé terjesztett ja va sla t az ipari foglalk ozásokat, illetőleg készítm ényeket 3 4 osztályba, s eze
k et ism éi 8 csoportb a foglalta. A mi javaslatunk egészben véve m egtartja azon osztályozást, csak ném ely részletekre nézve tér el attól s összesen 35 osztályt és 9 csoportot állapít m eg a term elő iparra nézve. Javaslatunk szerint t. i. az iparstatistikai felvételek a szorosabb értelemben vett müipari foglalk ozá sok on kívül a szállítási, biztosítási, hitelügyi, kereskedelm i, szállásolási, étkezési és mulattatási üzletekre is kiterjednének. A z ekk ép nyert adatok alapján kidolgoza ndó iparstatistika tehát két részre szaka dna; az e l s ő r é s z a t á g a b b é r t e l e m b e n v e t t t e r m e l ő i p a r t , a m á s o d i k r é s z p ed ig a s z i n t é n t á g a b b é r t e l e m b e n v e t t f o r g a l m i i p a r t t á r g y a l n á .
A termelő iparnak sokféle ága i s illetőlog kézitményei a következő kilencz csoportba s harminczöt osztályba foglaltat
nak össz e:
I . C s o p o r t . G é p e k , j á r ó m ü v e k , s z e r s z á m o k . A z első csoport az emberi munka és szállítás különb öző eszközeit fog la lja m agában, m elyek az ember erejét fokozzá k va g y pótolják , s munkáját gyorsabbá, tök életesebb é, sikeresebbé
teszik, m elyek tehát a m unkálkodó em ber segédszerei. E zek általán véve v a g y gép ek v a g y közönséges eszközök és szerszá
m ok. G épeknek azon készülékeket és eszközök et nevezzük, m elyek a munkát jo b b á r a m a gok teljesítik, ú g y h o g y az ember csak az anya got n y ú jtja nekik , s a vezetést és felügyeletet v égzi körültök . Ily en ek pl. a fon ó, Szövö, varró gép ek stb. Szerszám ok azon se gédszerek, m elyek et az ember egyed ü l csak eszközül használ m unkájánál, ú g y h o g y a munkát jo b b á r a ő m aga végezi. Ilyen pl. a fúró, gyalu, fűrész stb. A gé p e k általán véve ismét két
félék, t. i. v a g y csak bizon yos m ozgás támasztására és fentartá- sára, vagy p ed ig különb öző m unka teljesítésére, tehát bizonyos készítm ények előállítására szolgálnak. A z e lőb b iek v iz , gőz, v il
la n y s eg y é b természeti erők alkalm azása által m ű k ö d n e k , álta
lában m o z g a t ó g é p e k n e k (M otorén) neveztetnek s tehát vizi- és g őzg ép ek (m ozdonyok, k özönséges g ő z g é p e k , m oz g ó g ő zg é p e k (locom ob ile), já r g á n y o k stb. A z utóbbiak a m ozgatók által hajtott m unkagépek és készülékek A z eszk özök általán véve szintén kétfélék, t. i. v a g y a közutakon, vasutakon és vizi utakon való szállítás, közlekedés és forga lom eszközlésére szolgálnak, m int a sok féle járóm ü vek, a közönséges és vasúti k ocsik , szekerek, szán
k ók , targonczák, talyigák, azután a sokféle hajók. V a g y ped ig bizon yos készítm ények előállításánál szolgálnak eszközül, s ekkor különösen szerszámoknak neveztetnek. V égre ide tartoznak a k ü lönböző fegyverek is. A bécsi java slat e csoport alá a tudom ányos és egyéb czélok ra szolgáló műszereket, valamint a hangszereket is ide számítja, de mi helyesebbnek tartjuk azokat más csoport alá foglalni.
E zek szerint az I. csoport a következő n é g y osztályra szakad :
1. osztály: a m ozgatók, gőz, vízgépek, já rg á n y o k stb.
2. osz tá ly : a különös czélok ra szolgáló m unkagépek és k é
szülékek;
3. osz tá ly: a járóm ü vek vagyis közlek edési es z k ö z ö k ; 4. osz tá ly : a szerszám ok vagyis m unkaeszközök.
A z ezen csoporthoz tartozó iparágak részint már régen, ré
szint ú jabb s legú jab b időb en honosultak m eg n á lu n k , s eg y ik m ásik közölü k már szépen virágzik. G épgyárak Budapesten, Tem esvár, Sopron y, K rom pach stb. városokb an és számos vas
kohótelepeken v a n n a k ; hajógyárakatÓ-Budán, Uj-Pesten, Fiúm éban találunk, közönséges hajókat S zeged s más tisza- és dunam elléki
19
• 20
városokban épitenek. Vasúti kocsikat Resiczán készítenek, a P es
ten most keletkező n agy gépgyárban (a m a gyar-svá jczi társula
téban) is fognak készíteni. Budán a Gansféle vasöntvény-gyár van, m ely vasúti kerekeiről világhírű.
I I . C s o p o r t . F é m e k é s f é m á r ú k . A szorosb éitelem ben vett b á n yászatot, mint őstermelési ágat, az érczek kikészítésétől, a kohászattól vagyis fémgyártástól elválasztván, ezt s a fém árúk gyártását az ipari foglalk ozá sok ezen m ásodik csoportja alá foglalju k . Fém árúk alatt az egészen, v a g y legalább túlnyom ólag fém ből álló készítm ényeket és gyárt
mányokat értjük, m elyek nem gépek, szerszámok és m űszerek, v a g y ezeknek lényeges alkotórészei. A m ásodik csoport szintén négy osztályra szak a d :
1. osz tá ly : kohászat vagyis fém gyártás;
2. o sz tá ly : vas, aczél és réz á rúk;
3. o sz tá ly : minden eg y éb nemtelen és kevert fém ekből való árúk, pl. sárgaréz, bronsz, pak fon g, kinaezüst stb. árú k ;
4. osz tá ly : a nemes fém ekből való árúk és ékszerek, pénz- és éremverés.
A z első osztályhoz az arany, ezüst, vas, aczél, réz, ólom , dárdany stb. fém ek előállítása tartozik. E bben a sokféle vasnak s aczélnak gyártása legfontosabb.
A bécsi javaslat a bányászatot nem választja el k ellőleg a fém gyártástól, a csoport osztályozására nézve is eltér a mi ja v a s latunktól, mert az első osztályba a vasat és vasá rú k at, a m áso
dikba a többi nemtelen fém eket s az ezek ből való árúkat, a har
m adikba a nemes fém eket s az ezek ből való készítm ényeket, a n eg y e d ik b e végre a kevert fém eket számítja.
A m ásodik csoporthoz tartozó iparágak n agy része szintén már régóta van nálunk elterjedve; újabb időben a vas finomítása is em elk edik; nevezetes vasfinom itó g yárak Ózd, Rhónicz, Poho- rella, D ernő, A nina stb. helységekben vannak, m ost Sa lgó-T a r- ján b an állitnak fel eg y n agyob bszerü t; m indenféle vasárúkat Budapest öntödéiben, K rom pach, M etzenzéf, Betlér, D iós-G yör, Rima-Brezó stb. vasgyáraiban készíten ek ; Mattheóczon Szepesben igen je le s ló vak arógyár van. A nemes és kevert fém ekből való árúk gyártása szintén el van teijedve, de nem emelkedett m ég n a g y jelentőségre.
21
I I I . C s o p o r t . A g y a g - é s k ö á r ú k , ü v e g é s ü v e g - á r ú k . E csoportba m indazon készítm ényeket fo g la lju k , m elyek anyagát a gya g s e g y é b föld ek és k ö v e k , tehát nem-fémes ásvá
n y o k teszik. A m ásodik és harmadik csoport e szerint az összes ásványi ipáid, az ásványországból vett a n ya gok átalakítását és feldolgozását fog la lja m agában. Csak az ásványokból előállított vilá gító, égő s eg y éb vegyészeti készítm ények nem tartoznak ide.
A harmadik csoportnak három osztálya v a n :
1. o s z tá ly : A g y a g á rú k ; ide tartoznak az a gya g és más föld e k b ő l való készítm ények, tehát a cserép-árúk, té g la , a fa z e
ka sok készítm ényei, a félporczellán és porczellán árúk stb.
2. osz tá ly: üveg és tivegá rúk ;
3. o sz tá ly : k ö á rú k ; ide minden k ő b ő l való készítmények, faragvá nyok stb. tartoznak, kivevén a szorosb értelemben vett szobrászati müveket, m elyek et a művészet tárgyai.
A harm adik csoporthoz tartozó iparágak k ö z ö l nevezetesen a téglagyártás legújabban n agyon em elkedett, s Budapesten és környékén igen nagyszerű téglagyárak vannak. D ebreczenben Selm eczbányán és másutt sok cseréppipát készítenek. A faze
k a s o k száma szintén n a g y , de készítm ényeik nem épen kitűnők. K őedény és porczellán gyáraink k öz öl a h e r e n d i leghiresebb, m elyben legink ább a sinaihoz hasonló porczellán k é szíttetik. A z üvegcsürök és gyárak száma 5 0 körül v a n ; k öz ü lök legnevezetesb a zlatnói, m elyben opálszineket játszó ü vegedények készíttetnek. A kőá rúk gyártása legink ább Pesten virá g z ik ; ne
vezetes a P ozson y mellett M áriavöígyén levő palatáblagyár.
I V . C s o p o r t . V e g y é s z e t i e k .
A n egyedik csoport alá nem csak a tulajdonképi vegykészit- m ényeket, hanem a zsiros anya gokb ól való gyártm ányokat is, m elyek nem étszerek, tová bb á a világító, é g ő és g y ú jtó szereket s a festékeket is foglaljá k. E szerint azon csoportnak n égy osz
tá lya v a n :
1. osz tá ly : tulajdonképi v e g yk ész ítm én yek , sa va k , aljak, sók , mesterséges ásványvizek, gyógyszerek , illatszerek stb.
2. osztály: zsiradékos készítm ények, szappan, világitó, égő s gy ú jtó sz erek ;
3. osz tá ly : festékek és festékárúk ;
22
4. o sz tá ly : tá gabb értelemben vett egyébb vegykészitm é- nyek, kátrány, kenőcs, kem ényítő stb.
A n egyed ik csoporthoz tartozó iparágak csak újabb s le g ú jab b időben terjedtek el nálunk. T u la jdonk épi v egygyá ra k Pesten, U j-Pesten, U j-M oldován, Fiúm éban stb., stearin gyertyagyárak N a gy-S zeb enb en és T em es vá ron ; paraffin gyertyagyárak Pesten, U j-Pesten, Oraviczán; kem ényítő g yárak Pesten, Késmárkon, rep- cze. és kőolajfinom itó g yárak Budapesten vannak.
V . C s o p o r t . T á p l á l é k ! é s f o g y a s z t á s i t á r g y a k . Ide szám ítjuk az összes tápszereket, italokat és élvezeti folyadék ok a t s a dohánygyártm ányokat. E csoport tehát n égy osztályra szak a d :
1. osztály. A z állati an ya gok b ól való tápszerek;
2. osztály. A növényi a n ya gok b ól való tápszerek;
3. osztály. Italok és élvezeti folyad ék ok , szeszes italok, pezsgőbor, eczet, ser stb.
4. osztály. D ohánygyártm ányok.
A z ötödik csoport iparágai k öz öl a m alom ipar vagyis liszt
termelés virágzik nálunk. A gőzm alm ak száma már k özel 2 0 0 ; leg n a gy ob b s legszám osb gőzm alm ak Budapesten vannak. A répa- czukor-gyártás, szesz-és serfőzés m ég nem fejlődött k i kellőleg.
R épaczukorgyár m integy 20 van m ű k öd ésb en ; ezek évenkint 2 —3.5 m illió mázsa répát dolgozna k fel s 2 — 30 0 ,0 0 0 mázsa czukrot állitnak elő, közöttük leg n a gy ob b a nagy-surányi N yitra- m egyében. N a gy és je le s serfőzések legink áb b a pesti kőbányán vannak. A z állami dohánygyárak száma 7, m elyek Pest, P ozsony, Kassa, Tem esvár, Kolozsvár és F ium e városokban vannak.
V I . C s o p o r t . S z ö v ő é s v a r r ó ip a r . Id e számítjuk mindazon sokféle foglalk ozá soka t és iparága
kat, m elyek a rostos növények, t. i. a len, kender, ju te, pamut, tová bb á a selyem, g yap jú és szőr kikészítését, fonását, szövését, a szövetek és kelm ék beavatását, fehérítését, festését, nyomtatá
sát stb., s végre a szövetek és kelm ék ruházati és más czélok ra való feldolgozását czélozzák. E nagy csoportba tehát a k övetkező n y olcz osztályt f o g la lju k :
1. osz tá ly: a selyem ipa r;
23 2. o s z tá ly : a gyapjúipa r ; 3. osz tá ly: a sz őrip a r;
4. o sz tá ly : a len- és k e n d erip a r;
5. osz tá ly : a pam utipar;
6. osztály: a kevert an ya gokb ól va ló árúk g yártá sa;
7. o s z tá ly : a kötés, horgolás, esipkeverés, h im zés;
8. osztály: a varróipar, m elyet tágabb értelemben veszünk, mintán alatta általában a kelm ék feldolgozását értjük.
A szövetipar nálunk m ég nem virágzik. A selyem - és pam ut
ipar m ég m eg sem kezdett honosodni, és csak nehány szalag- és kártongyárunk v a n ; gyapjút sokat dolgozna k fel házilag a földm ivesek s ném ely kézm ivesek, pl. a halinaposztókészitők, a szűrcsapók stb.
Yidék enkint pl. L a jbiczon Szepesben, K őszegen, Brassóban, N a gy-D isznódon (N agy-Szeben mellett) számos posztós is van, k ik közönséges posztót készítenek. D e posztógyár csak G ácson van s legújabban L osonczon keletkezett; kisebb posztógyárak Késmárkon és Brassóban vannak. E rdélyben je le s p okróczot is készítenek.
A len- és kenderipar is legink ább csak házilag és m ellékesen űze
tik, Szepesben és Sárosban je le s takácsok vannak, K ésm árk on legújabban e g y len- és kenderfonógyár keletkezett. Pesten e g y g y a p jú m o s ó g y á r , Székesfejérvárott e g y m esterséges g yap jú gyár v a n , m elyben posztórongyokb ól ismét fonható gyapjú t állitnak elő.
V I I . C s o p o r t . E g y é b s z e r v e s a n y a g o k b ó l v a l ó k é s z í t m é n y e k .
E csoportba foglalju k mindazon készítm ényeket, m elyek az ötödik és hatodik csoporthoz nem számíthatók, nevezetesen a k ö vetkező öt osztályt:
1. osztály: B őr és b őr á r ú k ,
2. osztály: Szücsárúk, nemez, halhéj, szőr és haj készít
m ények ;
3. osztály: Papír és papír á r ú k :
4. osz tály: Szalma, fahéj, nád, kaucsuk stb. árú k ; 5 . osz tály: F a és csont készítm ények , esztergályos és k á r
pitos muukák.
A V II. csoport iparágai m ég nem fejlődtek k i nálunk úgy mint kellene. Bőr- és papírgyáraink nem fedezik m ég a szűk-
24
ségletet, most Pesten eg y nagyszerű bőrgyár keletkezik. A szücs- áriik készítése régóta honos nálunk, sőt külföldön is sok m agyar szűcs van. D e a szalma- és fa-ipar m ég jelentéktelen, csak k ö z ö n séges árúkat készítenek.
V I I I . C s o p o r t . M ű s z e r é s z e t é s m ű v é s z e t i i p a r . Ide számítjuk m indazon gyártm ányokat és készítm ényeket, m elyek et a tudomány és művészet eszközül használ, nevezetesen a m a them atikai, természettudományi, sebészeti stb. műszereket, to
vábbá a fúvó, von ó és verő h angszerek et, s végre a művészeti tárgyakkal rokon készítm ényeket, a fa, k ő és aczél metszeteket, térképeket, nyom tatványokat, fényk épezési tárgyakat stb. Tehát a V III. csoportnak k ét osztálya v a n :
1. o sz tá ly : M űszerek és hangszerek;
2. o s z tá ly : M űvészeti iparkészitm ények.
A nyolezadik csoport iparágai nálunk szintén m ég gyengén vannak képviselve. L egújabban n agy lendületet vett a nyomdászat, a fa- és kőmetszés. A fényképészek száma is nagy. N ehány mű
helyben je le s hangszerek készülnek, pl. Beregszászynál zongorák, Brandlnál hegedűk.
I X . C s o p o r t . É p í t é s i f o g l a l k o z á s o k . Ide szám ítjuk azon foglalk ozá soka t, m elyek a forgalom ba és kereskedésbe rendszerint nem kerülő tárgyakat állitnak elő.
E csoporthoz csak eg y osztály tartozik. A z építési iparágak leg
újabban Budapesten n a g y l e n d ü l e t e t vettek.
A z iparstatistika m á s o d i k r é s z e a f o r g a l m i i p a r t tárgyalja, azaz mindazon kereseti üzleteket, m elyek az általában úgynevezett term elő ip arhoz nem számíthatók. A z ide való sok féle üzletek és vállalatok n ég y fő csoport alá foglalhatók.
A z I. c s o p o r t a szorosb értelemben vett s z á l l í t á s i és f o r g a l m i üzleteket fog la lja magában, m elyek a szem élyek és árúk szállítását s általában a közlekedést és forgalom közvetíté
sét czélozzák. E csoportban a következő három osztáty különböz- tetendő m e g :
a) a k ö z ú t i , b ) a v i z i ,
c) a v a s ú t i f o r g a l o m osztályai.
A II. c s o p o r t a b i z t o s í t ó és h i t e l i n t é z e t e k e t foglalja m agában s tehát k ét osztályból á ll:
a) a b i z t o s í t ó i n t é z e t e k , b) a h i t e l i n t é z e t e k osztályából.
A III. c s o p o r t az összes k e r e s k e d e l m i ü z l e t e k e t foglalja m agában, m ely a kimutatás czéljához képest
a k i s kereskedők ,
a n a g y k ereskedők főosztályai s a kereskedési üzletek k ülönb öző tárgyai szerint több alrovatra szakad.
V égre a IV . c s o p o r t a m u l a t t a t á s i , é t k e z é s i és s z á l l á s o l á s i ü zleteket, s általában m indazon foglalk ozásokat és kereseti m ódokat fo g la lja m agában, m elyek, mint látványossá
gok , m utatványok, testi gyak orlatok , az em berek mulattatását k e resetképen czéloz zá k , tehát az em berek érzéki szükségeinek és élvezeteinek kielégítésére s az utasok ellátására irányozvák. E llen
ben az ember szellem i szükségeit és élvezeteit k ielégítő foglalk o
z á s o k , a tudom ányok és tulajdonképi művészetek nem tartoz
nak ide.
Ez lesz tehát a m egalkotandó hazai iparstatistikának kerete.
A z ide tartozó adatok a közlött osztályok és csoportok szerint fogna k egybeállittatni és feldolgaztatni, h ogy áttekinthetőkké, űgyszólvá n kezelh etőkk é váljanak. D e m ik ép szerezzük m eg a szükséges m egbízható, hiteles a da tok a t? E z csak eg y általános, országszerte .s le hetőleg eg y időben eszközlendő iparstatistikai fel
vétel útján történhetik m eg. Erre f e l v é t e l i m i n t á k szüksé
gesek, m elyek az iparosokhoz intézendő kérdőpontokat magokban togla lják . A termelő iparágak statistikájának fő felad a ta: a g y á r t m á n y o k és k é s z í t m é n y e k m i n ő s é g é t , m e n n y i s é g é t é s p é n z é r t é k é t k i m u t a t n i , azaz m egm on da ni: mi, h ol és m ennyi termeltetik az orszá gb an ? D e az ipari készítm é
n yek m ennyiségének és pénzértékének kimutatása m agában alig volna elérhető, ha más adatok és tények nem járulnának hozzá, m elyek a tett bejelentések ellenőrzésére is szolgálnak. I ly adatok:
az alkalm azott m ozgatók, m unkagépek és készülékek minősége és száma, a felhasznált és feldolgozott tüzelő és nyers anyagok m inősége és mennyisége, a m unkások száma és keresete stb É pen ezek oly a d a to k , m elyek et legk önnyeb ben lehet b együ j teni, mert ezeket az ipa rosok legk evésbb é szokták eltitkolni, mi|
készítm ényeik m ennyiségét és pénzértékét gyakran nem szívesei s nem őszintén szokták bejelenteni. A statistikai osztály és tanác
