Szakirodalom 123
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 1. szám A modell felállításával a német hivatal – a
szerzők ismerete szerint – a hivatalos statiszti- kakészítés terén élenjáró munkát végzett, kö- vetkezetesen végigvezetve a GSBPM kidolgo- zása és használata által felkínált elemzési lehe- tőségeket.
Egy további következtetés is levonható a német hivatal tapasztalataiból. Az, hogy az ösz- szehasonlító, benchmark-elemzések az induló helyzetet feltáró igen alapos vizsgálattal kez- dődnek. Ahhoz, hogy ez elvégezhető legyen, a munkaszervezettség magas szintje szükséges.
Ilyen esetben viszont valószínű, hogy nincsenek a rendszerben lényeges hatékonysági tartalékok.
Így a projekt igazi eredménye nem a hatékony- sági tartalékok feltárása, hanem az, hogy a vizs- gálat során összegyűjtött információk felhasz- nálhatók a stratégiaalkotás megalapozásához.
Ilyen például a részletes költség és a normatív munkaerőigény becslése.
Hüttl Antónia,
a Statisztikai Szemle főszerkesztője E-mail: Antonia.Huttl@ksh.hu
Wilson, R. T. et al.:
A népszámlálás közegészségügyi felhasználásának lehetôségei
(Challenges to the census: international trends and a need to consider public health benefits.) – Public Health. 2017. Vol. 151. pp. 87–97.
A népszámlálási adatokat az epidemi- ológusok és a közegészségügyi szakértők is használják, melyből standardizált betegség- gyakoriságokat és halandósági arányokat szá- mítanak, hogy megalapozzák a célzott köz- egészségügyi beavatkozásokban érintett né- pességcsoportok jellemzőit. A cenzus alkalmas a szociálisan leszakadt rétegek azonosítására és a településen belüli egészséget meghatározó tényezők feltárására is. A legtöbb esetben a
népszámlálás költség-haszon elemzései nem térnek ki a közegészségügyi hasznosításokra.
Az elmúlt időszak válaszadási arányának csökkenése komolyan veszélyezteti a cenzus céljainak megvalósítását, beleértve a köz- egészségügyi hasznosításokat. Kanadában pél- dául az ún. „hosszú” kérdőívek válaszadási aránya 25 százalékra esett vissza, egyes tele- püléseken a 0-hoz konvergált, miután 2011- ben e kérdőívek kitöltését önkéntessé tették. E népszámlálás adatai így megbízhatatlanná vál- tak, legfeljebb becslésekre alkalmasak.
Az Egyesült Királyságban a népszámlálás adatait használja fel sok más mellett az ország helyi és nemzeti közegészségügyi szolgálata, hogy azonosítsa a betegségcsoportokat, a jár- ványokat és megtervezze a védőoltásokat.
2008 és 2015 között az ország statisztikai hi- vatalának költségvetése reálértéken 25 száza- lékkal csökkent. A GLR (general lifestyle reports – általános életmódfelvétel) minta- nagyságát egyharmadával csökkentették. Ez az összeírás tartalmazza a dohányzásra, az alko- holfogyasztásra és a krónikus betegségekre vonatkozó információkat is.
2015-ben az Amerikai Képviselőház tör- vénymódosítása után figyelmen kívül hagyták azokat a büntetéseket, amelyeket a népszámlá- lás „hosszú” kérdőíveként ismert az ACS (Ame- rican community survey – Amerikai közösségi felvétel) megtagadóira szabtak ki. E felvétel adatai megkönnyíti a szövetségi támogatások államonkénti elosztását, az egy főre jutó jövede- lemi adatok kiszámítását és a Népszámlálási Hivatal évenkénti népességbecslését.
Az Egyesült Államokban a népszámlálás a politikai, a gazdasági és a közegészségügyi tervezés alapja. A cenzusoknak három típusa van (hagyományos, regisztereket felhasználó és gördülő), mindhárom módszernek vannak erősségei és korlátai. Kanadában az első nép- számlálást 1666-ban tartották, amikor csak a kort, a nemet, a családi állapotot és a foglalko-
124 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 1. szám zást kérdezték, majd 1871-től (a konföderáció
létrejötte után) a kérdések száma 211-re nőtt (beleértve a földtulajdont, a népmozgalmi eseményeket, a vallást és az iskoláztatást).
Az Egyesült Királyság legutóbbi cenzusa (2011) 14 kérdést tartalmazott a háztartásról és 42-t a háztartástagok szocioökonómiai jellem- zőiről. A népszámlálás páratlan forrást ad a központi szerveknek és a helyi hatóságoknak a döntések megalapozásához, különösképpen a közszolgáltatásokhoz (beleértve az oktatást és az egészségügyet). A népességregiszterek nép- számlálási célú használatánál a legtöbb hiba ott léphet fel, ahol a belső vándorlásban részt vevők nem jelentik be lakcímváltozásukat.
Az amerikai cenzus hibrid megoldású, mert a hagyományos összeírást kombinálja a folya- matos felvétel eredményeivel. A tízévenként áp- rilis 1-jén végrehajtott népszámlálás mindössze 10 kérdésre terjed ki. Az 1790-ben tartott első cenzussal együtt eddig 22-t hajtottak végre. A 2000. év után a hosszú kérdőívből alakult ki az ACS, amely a demográfiai, a lakás, a szociális és a gazdasági adatokat egyaránt összeírja. E minta egyes részeiből három- és ötévenkénti időszakokban gyűjtenek adatokat, a legponto- sabbak az ötévenkéntiek, amelyekben mind a 65 ezer település adatai szerepelnek. Erre az össze- írásra épül annak a 400 milliárd dollárnak a szétosztása, amit szövetségi és állami források- ból a településeknek évente folyósítanak.
Jelenleg a cenzussal szembeni legnagyobb kihívást a költségek és az egyedi adatok védel- me jelenti. Az Egyesült Államok fő célja a nép- számlálási adatok felhasználhatóságának növe- lése és a költségek csökkentése. Az egyedi ada- tok védelmét a népszámlálásban részt vevők es- küjével és az esküt megszegők büntetésével kí- vánják biztosítani. A költségcsökkentés és az egyedi adatok védelme iránti igényt az online formára való áttérés még tovább erősíti.
Kanadában 2010-ben a népszámlálás ön- kéntes jellegűre váltásában a fő okot az ját-
szotta, hogy az összeírás nagyon igénybe vette a lakosság türelmét. Ugyanakkor az üzleti szektor felvételeit és a mezőgazdasági összeírást válto- zatlanul hagyták. A kanadai összeírásból nagy számban maradtak ki az alacsony jövedelműek és az etnikai csoportokhoz tartozók. Az önkén- tes népszámlálás eredményei különösen rosszak a bevándorlók, az őshonos lakosok, az iskolá- zatlanok és a lakhelyüket változtató egyetemi- főiskolai hallgatók körében. A 2015-től vissza- állított gyakorlat után is megmaradt a fő gond: a csökkenő válaszadási arány.
Az ACS a tízévenkénti cenzus részeként funkcionál, amely magas minőségű, pótolha- tatlan éves adatokkal szolgál az ország minden településének fő szociális és gazdasági jellem- zőiről. A felvétel nemcsak a háztartásokra ter- jed ki, hanem magába foglalja a szanatóriu- mokat, a kollégiumokat és a laktanyákat is. A háztartások felszereltségét is (hűtőszekrény, vízcsapok száma, vízöblítéses WC stb.) felmé- rik az összeírásban.
Az Európai Unióban az 1990-es évek kö- zepén erősödött fel az egyedi adatok védelme iránti igény. Törvényben szabályozták a kü- lönböző regiszterek összekapcsolásának lehe- tőségét, korlátozták a felhasználási területeket, ideértve a közegészségügyet is.
A népszámlálás költség-haszon elemzését elvégzik az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban is, de a közegészségügyi hasznosí- tások ebből rendre kimaradnak. Újabban igény van a jól dokumentált költséghatékonysági ana- lízisre, ami kapcsolatba hozható a közegészség- ügyi beavatkozásokkal. A halálozások egyhar- mada a fejlett országokban megelőzhető (későb- bi időpontra kitolható) lenne, ha a közegészség- ügyi beavatkozások időben megtörténnének. A skót statisztikai hivatal becslése szerint a nép- számlálás haszna több, mint kilencszerese annak az összegnek, amibe a cenzus kerül.
Az Egyesült Királyság mellett Új-Zéland is elvégezte ezt az elemzést, de az Egyesült
Szakirodalom 125
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 1. szám Államok és Kanada csak részleges számításo-
kat alkalmazott például arra, hogy mennyi a népszámlálás megtakarítása, ha interneten ke- resztül gyűjtik az adatokat. A legfontosabb következtetés: a tízévenkénti cenzusok egy háztartásra jutó költségei növekvők, de a nép- számlálásból eredő hasznokat ennek ellenére sem számítják ki. Egyedül a Dél-afrikai Köz- társaságban kísérelték meg a cenzus közegész- ségügyi hasznát számszerűsíteni, noha a nép- számlálás költségét az állam fedezi, míg az egészségügyi ellátást a helyi szerveknek kell megoldani.
A különböző földrajzi területen élők rákos megbetegedéseinek gyakorisága hasznos in- formáció hipotézisek felállítására a betegség megjelenéséről, okairól, kimeneteléről és fel- használható különböző közegészségügyi prog- ramok megfogalmazására. Az amerikai Pittsburgban és körzetében 1969 és 1971 kö- zött már a harmadik nemzeti rákfelvételt haj- tották végre, felhasználva az 1970. évi nép- számlálás adatait. Allegheny megyét 30 részre osztották, melyből 15 rész Pittsburg belterüle- tét ölelte fel. A rákelőfordulások gyakoriságát vizsgálták nem, kor, rassz, iskolázottság, jöve- delem, foglalkozás és a lakás elhelyezkedése (fekvése) szerint. A tüdőrák előfordulása férfi- ak körében kétszer gyakoribb volt az alacsony szocioökonómiai státusúaknál, akik gyakran laktak ipari területek közelében, mint a maga- sabb társadalmi helyzetű és jobb földrajzi terü- leten élők között. Vizsgálták a rákkeltő anya- goknak, a légszennyezettségnek és a dohány- füstnek kitett személyeket is.
Hasonló vizsgálatokat végeztek ebben a megyében az emlőrák-gyakoriság és a halan- dósági arány megismerésére, feltárva a meg- emelkedett rákgyakoriság okait. Azt találták, hogy a magasabb jövedelmű és képzettségű nők körében az emlőrák előfordulásának gya- korisága nagyobb, de a haláloki arányok ezzel ellentétes kapcsolatot mutatnak. A legmaga-
sabb ilyen betegségből adódó halandósági arányt az alacsony jövedelmű afroamerikai nők körében mérték.
A betegségek egy része a környezeti ártal- makkal magyarázható, amelyek területenként jelentős szóródást mutatnak. Ilyenkor a nép- számlálási adatokat a postai irányítószámok ál- tal meghatározott körzetek szerint csoportosít- ják, hogy pontos helyszínleírást adhassanak.
2000-ben Pennsylvaniában rákgyakorisági kuta- tást végeztek egy olyan területen, ahol 50 ezer gallon üzemanyag folyt el. A kutatók vizsgálták a rák típusát, annak gyakorisági arányát 1985 és 2000 közötti időszakra vonatkozóan. A népes- ség lakóhelyének azonosításához itt is az előbbi módszert használták fel.
Missouriban 2014-ben rákdiagnosztikai követéses vizsgálatot kezdtek el, St. Louis északi részén nyolc különböző irányítószám- mal jellemezhető körzetben, ahol a radioaktív hulladék megbetegedéseket okozó hatását mér- ték fel. Azt találták, hogy szignifikánsan csök- kent a pajzsmirigy- és a méhnyakrák előfordu- lása, de nőtt a leukémiáé, a vastagbél-, az em- lő-, a prosztata-, a húgyhólyag-, a vese- és a vesemedencerák gyakorisága, összehasonlítva Missouri egyéb területeivel. A helyi egészség- ügyi hatóságok ezen eredmények alapján szö- vetségi támogatást kaptak a környező területe- ken élők ilyen jellegű vizsgálatára. A fő halál- okok mellett egy atomerőmű-baleset helyszí- nének környezetében kutatják a születésekre gyakorolt hatást és a pszichológiai stresszt. A cenzusokat felhasználják a betegséggyakorisá- gok bemutatására is, amit sok országban atla- szokkal jelenítenek meg.
2005-ben az Egyesült Királyságban átte- kintették a BCG-oltások korábbi gyakorlatát és úgy döntöttek, hogy nem indokolt minden is- kolás gyermek beoltása, ezért a jövőben csak a csecsemőkre és olyan területekre szorítkoznak, ahol a TBC gyakorisága 100 ezer főre számít- va eléri vagy meghaladja a 40-t. Ezeket a terü-
126 Szakirodalom
Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 1. szám leteket pontos népszámlálási adatok nélkül le-
hetetlen lett volna lehatárolni. Ez a döntés je- lentős költségcsökkentést jelent az oltások ki- adásaiban, de e megtakarítások nem jelennek meg a cenzus költség-haszon elemzésében.
A népszámlálási adatokat 2016-ban fel- használták a Zika-vírus-fertőzés bemutatására New Yorkban, a Lyme-kór gyors terjedésére pedig az Egyesült Államokon kívül Európában.
Az Egyesült Királyság egészségügyi szervei kifejezték aggodalmukat a népszámlálási adatok területi részletezettségének esetleges korlátozá- sáról. A cenzus rövid távú költségvetési megta- karítása hosszabb távon a közköltségek jelentős növekedéséhez vezetnek, különösen akkor, ha rosszul mérik fel az egészségügyre, a szociális gondozásra és a közegészségügyi beavatkozá- sokra szükséges összegeket.
Hajnal Béla
kandidátus, a Debreceni Egyetem habilitált főiskolai tanára
E-mail: hajnal.bela@foh.unideb.hu
Stuth, S.:
Kapcsolat a foglalkozás
és a határozott idejű szerződéssel történő alkalmazás között
(Zusammenhänge zwischen Berufe und befristete Beschäftigung.) – WISTA – Wirtschaft und Statistik. 2017. Nr. 1. Seite 110–122.
A határozott idejű szerződéssel történő al- kalmazás – összehasonlítva a határozatlan ide- jűvel – több kutató szerint alacsonyabb bért, rosszabb munkafeltételeket, nagyobb munka- nélküliségi kockázatot jelent. Így nem vélet- len, hogy a határozott idejű szerződéssel fog- lalkoztatottak 98 százaléka az utóbbi alkalma- zási formát részesítené előnyben. Jóllehet ma Németországban minden tizedik munkavállaló határozott idejű szerződéssel dolgozik, de fog-
lalkozástól, vállalatmérettől és más tényezők- től is függ, hogy a potenciális munkavállaló- nak mekkora az esélye, hogy ne csak ilyen al- kalmazási formát találjon.
A határozott idejű szerződés egy előre meghatározott időpontban vagy valamilyen esemény bekövetkeztekor (például visszatér a gyesről az addig helyettesített dolgozó) ér vé- get. Ez a szerződési forma azért előnyös a munkáltatóknak, mert a változó kereslethez igazodva rugalmasan tudják alakítani a szük- séges munkaerő-mennyiséget, keresletcsökke- nés esetén pedig megmenekülnek a költséges elbocsátási eljárástól. Ha valaki munkát keres, könnyebben tud határozott, mint határozatlan idejűt találni, így ez a forma javíthatja a mun- kanélküliségi rátát is. A munkáltatók számára a határozott idejű szerződéssel történő alkal- mazás kisebb fajlagos munkaerőköltséget je- lent, annak viszont, akit így alkalmaznak ala- csonyabb bért, nagyobb esélyt a munkanélkü- livé válásra, és emellett igencsak korlátozza az előrejutási, a karrierépítési lehetőségeket is.
A munkavállaló termelékenysége nemcsak a bér nagysága szempontjából meghatározó, de függ tőle az is, hogy határozott vagy határozat- lan idejű szerződéssel fogják majd várhatóan foglalkoztatni. A termelékenységre vonatkozó legfőbb információ alkalmazáskor a foglalko- zás. Azoknál a foglalkozásoknál, ahol a mun- káltatók között verseny zajlik a munkavállaló- ért, nagy esélye van a határozatlan idejű szer- ződéssel történő alkalmazásnak. A szerző hosszan tárgyalja a képzettség és az alkalma- zás kapcsolatát, valamint azt, hogy az adott képzettség megszerzésére fordított összeg hogy térül meg az adott munkavállaló termelé- kenységén keresztül az alkalmazónak, illetve a béren keresztül az adott személynek. A vállalat méretétől is függ viszont, hogy ez a forma mennyire költséghatékony. Mivel az „infláló- dó” (elértéktelenedő) végzettséggel rendelke- zőket jellemzően határozott idejű szerződéssel
