„TUDOMÁNYOK
É S M Ü V É S Z S É G E K S Z E R E T E T E . . . "
írások az MTA Könyvtáráról
É S M Ü V É S Z S É G E K
S Z E R E T E T E . . . "
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I
P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E
A C A D E M I A E S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E
i
16 (91)
Ü J S O R O Z A T
S O R O Z A T S Z E R K E S Z T Ő ;
R E J T Ő I S T V Á N
„ T U D O M Á N Y O K
É S M t J V É S Z S É G E K S Z E R E T E T E . . . "
írások az MTA Könyvtáráról
B U D A P E S T • 1 9 8 6
MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA
ISBN 9 6 3 7 3 0 2 21 2 ISSN 0 1 3 3 - 8 8 6 2
Előszó a jövő könyvtártörténetének vázlatához. (Ligeti Lajostól) 9
Szerzői előszó 13 Az Akadémiai Könyvtár funkciói 17
Az Akadémiai Könyvtár tudományos munkája és kiadványai 22 Hagyomány és korszerűség: az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztéséről 29
Az Akadémiai Könyvtár új székházáról 39 Az Akadémiai Könyvtár új épülete 44 Utóhang az Akadémiai Könyvtár épülettervéhez 48
„Tudományok és művészségek szeretete..." 52 A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és információs hálózata 62
Könyvtár és dokumentáció egysége a Magyar Tudományos Akadémia
Könyvtárában. Gondolatok a 150. évfordulón 65 A szakirodalmi információ korszerűsítése a Magyar Tudományos Akadémián
Társszerző: Braun Tibor 71 A természet- és a társadalomtudományi információellátás és a Magyar
Tudományos Akadémia. Társszerzők: Braun Tibor és Bujdosó Ernő 81 Az interdiszciplináris információ felhasználása: a Magyar Tudományos
Akadémia 91 A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a 2000. év felé. Gondolatok
egy rekonstrukció kapcsán 97 1. Függelék: Kiadványtevékenység 1976—1985. MTA Könyvtár
publikációi 1976-1985 118 2. Függelék: Az MTA Könyvtárának helyzete és fejlesztése.
Az Elnökség 12/1986. sz. határozata 122 3. Függelék: Az Elnökség napirendjén: az Akadémiai Könyvtár
fejlesztése 123 Az MTA Könyvtár szerepe a társadalomtudományi információ fejlesztésében
Magyarországon 128 Függelék
Az akadémiai könyvtárak funkciórendszeréről és szervezeti formájáról 139 A társadalomtudományi információ és dokumentáció hálózati munkájának
problémái és perspektívái Magyarországon 145 Nemzetközi kapcsolatok és együttműködési lehetőségek az állomány-
építésben 152 A szocialista országok akadémiai könyvtárai a kutatás információellátásáért . . . . 157
A társadalomtudományi információ anyagi és szellemi környezete 162
Writings on the Library of the Hungarian Academy of Sciences
Contents
From the foreword by Academician Lajos Ligeti, President of the
Library Committee of the Hungarian Academy of Sciences 9
Author's introduction 13 The functions of the Library of the Academy 17
Scientific work and publications of the Library of the Hungarian
Academy of Sciences 22 Tradition and modernity: on the perspective development of the
Library of the Academy 29 On the new headquarters of the Library of the Academy 39
The new building of the Library of the Academy 44 Epilogue to the building design of the Library of the Academy 48
„The love for sciences and a r t s . . . " 52 The Library of the Hungarian Academy of Sciences and its network 62
The unity of library and documentation in the Library of the
Hungarian Academy of Sciences 65 Modernization of specialized information in the Hungarian Academy
of Sciences. Co-author: Tibor Braun 71 Natural- and social science information supply and the Hungarian
Academy of Sciences. Co-authors: Tibor Braun and Ernô Bujdoso 81 Making use of interdisciplinary information: the Hungarian Academy
of Sciences 91 The Library of the Hungarian Academy of Sciences around the
year 2000 97 1. Appendix: Publication activities 1976—1985. Publications of
the Libraiy of the Hungarian Academy of Sciences
1976-1985 118 2. Appendix: The state and development of the Library of the
Hungarian Academy of Sciences. Resolution No.12/1986
of the Presidium 122 3. Appendix: Agenda of the Presidium: Development of the
Library of the Hungarian Academy of Sciences 123 The role of the Library of the Hungarian Academy of Sciences in the
development of social sciences information in Hungary 128
8 Appendix
On the functional system and organization form of academy libraries 139 Problems and perspectives of social sciences information and
documentation network in Hungary 145 International relations and opportunities for cooperation in
collection building 152 Libraries of national academies in the socialist countries for
the information supply of research 157 The material and intellectual environment of social sciences
information 162
Százhatvan éves az Akadémiai Könyvtár. Alapításának, fennállásának másfélszáza- dos évfordulója alkalmából megemlékeztünk viszontagságos történetéről.* Megemlékez- tünk az alapító Teleki Józsefről és az ő példáját követő mecénásokról, akik lehetővé tet- ték a könyvtári törzsanyag kialakulását; megemlékeztünk az első vezetők odaadó, önzet- len munkájáról, szóltunk a nemzetközi könyvtári kapcsolatok fokról-fokra erősödő nö- vekedéséről. A lelkes erőfeszítésekből saijadt sikerek mellett beszélnünk kellett nemzeti történetünk küzdelmes korszakait követő megpróbáltatásokról is. A szabadságharc leve- rése után bénító némaság borult az Akadémiára és a Könyvtárra. Az első világháború után minden eddiginél komolyabb nehézségek jelentkeztek. A Könyvtár anyagi forrásai jóformán teljesen elapadtak. A könyvtárosok száma a minimumra zsugorodott, ezek nem voltak képesek még a megcsappant számú kötelespéldányokat sem feldolgozni. A korábban annyi gonddal kialakított csere-hálózat aggasztóan szakadozni kezdett. A ko- rábban hűséges olvasók népes tábora egyre ritkult. Hiányozni kezdtek a tudományos kutatásokhoz szükséges új művek és folyóiratok; a zord téli hidegben a fűtetlen olvasó- terem ajtajai zárva maradtak. Ebben a sivár korszakban - anyagiak hiányában - akkor sem lehetett volna új életre serkenteni a tisztes múltú intézményt, ha a nyugdíjas pro- fesszorok közül verbuválódott főkönyvtárosok energiával ezt győzték volna. A bénító körülmények ellenére az élet apránként mégis megindult. A váratlanul érkező Vigyázó- -hagyaték** felcsillantotta a reményt, hogy az Akadémia és a Könyvtár visszanyeri, sőt talán túl is szárnyalja régi sikereinek fényét. Erre azonban nem került sor,jött a második világháború.
A megpróbáltatás még súlyosabb következményekkel járt. Budapest ostroma során az Akadémia egykor büszke palotáját érzékeny sérülések érték. A fedél nélkül maradt székházba becsurgó esővíz barázdákat szántott Benczúr freskóin a díszteremben. A Duna-parti szárnyat több belövés érte, ezek az épületet, a könyvraktár bizonyos részét komolyan megkárosították.
Alig hallgattak el a fegyverek, a romokban heverő Város éledezni kezdett. A Könyv- tár is hozzáfogott, hogy — teljesen eszköztelenül — rendet teremtsen háza táján. Három évbe került, míg az ostrom elől kimenekített értékes kéziratok és könyvritkaságok visz- szakerültek helyükre. A veszteségekkel ekkor tudtunk számot vetni, így pl. Arany János levelezése egy biztonságosnak gondolt Ménesi úti villa pincéjében bombázás következ- tében elpusztult. A Könyvtár csigatempóban induló útkeresése nem tartott sokáig. Az Akadémia 1949-ben bekövetkezett újjászervezése a Könyvtár számára is új korszak kez- detét jelentette. A megújult Akadémiának megújult Könyvtárra volt szüksége. Megkez-
* Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből. Bp. 1976.
** Gergely Pál: A Magyar Tudományos Akadémiára hagyott Vigyázó-vagyon sorsa. Bp. 1971.
10
dődött a könyvtári munkafolyamatok korszerűsítése. Rövidesen létrejött a Keleti Gyűj- temény, amely török, perzsa, mongol, tibeti kéziratával, s nem utolsó sorban Kaufmann- -gyűjteményével nemzetközileg ismert és becsült részévé vált a Könyvtárnak (1951). A tudományos kutatómunka hatékonyabb megsegítése céljából létrejött egy külön Folyó- irattár (1954). A régi könyvek gyűjteménye a Kézirattárbakerült. A Könyvtár megnöve- kedett feladatkörének eredményes ellátását új szolgáltatások megszervezése segítette, így keletkezett a Tájékoztatási és Bibliográfiai részleg, a Mikrofilmtár, a Fotólaborató- rium, a Xerox-csoport (1968), majd röviddel rá a Sokszorosító-részleg (1970). Házon be- lül új Könyvkötészet látta el a szükségleteket. Elnökségi határozat hívta életre az Akadé- miai Levéltárat (1963). Az Akadémia új kutatási funkciójának ellátására egész sor tudo- mányos intézetet hoztak létre; ezek mindegyike kutatásait szolgáló szakkönyvtárat szer- vezett magának. Ezekből az újonnan szervezett intézeti szakkönyvtárakból jött létre a valamennyit összefogó Hálózati csoport. Az új könyvtári anyag apránként szinte meg- kétszerezte a régi könyvállományt. A szakkönyvtárak létrehozása lehetővé tette, hogy az Akadémiai Könyvtár régi hagyományát folytatva még erőteljesebben gyűjtse a társada- lomtudományok könyvanyagát.
A Könyvtár állománya különben számottevő mértékben gyarapodni kezdett. A ko- rábbi adományozási kedv az új viszonyok között sem szűnt meg, ám a kéziratok, az új könyvek és folyóiratok jórésze most már vásárlás útján került hozzánk. A nemzetközi, Akadémiák közti csere, főleg folyóiratok terén igen magas szintre emelkedett. Erre a nemzetközi könyv- és folyóirat árak drágulása erősen ösztönzött. Végső soron a tudo- mányos kutatást szolgáló Akadémiai Könyvtár minden segítséget megkapott, amit az or- szág gazdasági lehetőségei megengedtek. A segítséggel azonban tudni kellett élni.
A könyvtári vezetésnek az elmúlt negyedszázad alatt két alapvető gonddal kellett megbirkóznia: elodázhatatlanná vált a Könyvtár új székházának a kérdése; ugyanakkor gondoskodni kellett megnövekedett funkcióinak korszerű ellátásáról.
Az új feladatok ellátására hivatott Akadémia maga is helyszűkével küzdött. Növe- kedő számú hivatali helyiségeit nem volt képes befogadni a székház; ezek egymás után a székházon kívülre kerültek. Népesebb tanácskozások számára az Akadémia megkapta a Kongresszusi termet a Várban. Szépszámú tudományos intézetei számára szintén nem volt hely; a társadalomtudományiak számára szintén a Várban sikerült otthont biztosí- tani.
A Könyvtár elhelyezésének gondja alapításától fogva összefonódott az Akadémiá- éval. Ismeretes, hogy a Könyvtár alapítása után csak tíz év múlva került valóságban az Akadémia birtokába, az első otthonát képező Trattner-házba, a mai Petőfi Sándor utca 3. helyén álló épületbe. Megnyitására még később, 1844 december 23-án került sor; e nagy esemény ihlette Vörösmartyt Gondolatok a könyvtárban c. költeménye megírá- sára. Itt működött a Könyvtár, szerény körülmények között, gondozását maga a főtit- kár, Toldy Ferenc „titoknok" látta el egy írnok segédletével. A Könyvtár életében is nagy eseményt jelentett az Akadémia palotájának elkészülte; ide 1865-ben költözött, de csak 1867-ben nyílt meg új, a korábbihoz képest valóban fényes otthonában, korszerű olvasóteremmel, bőségesnek tűnő raktárhelyiségekkel.
A székházban valóban kifogástalanul el tudta látni feladatát a Könyvtár. Az első vi- lágháborút követő szűk esztendőkben azonban olykor a tisztes megmaradásért is küz- denie kellett.
A felszabadulás után az Akadémia megújítása során a Könyvtár feladatai megszapo- rodtak, a régi otthon egyre szűkebbé kezdett válni. Rövidesen rá kellett szánnia magát, hogy növekvő anyaga számára vidéken is keressen raktárhelyiségeket. Jó szervezéssel az itt elhelyezett könyvek is könnyen hozzáférhetők maradtak ugyan, de mégiscsak lelassí- tották a rájuk utalt kutatók munkáját. Rövidesen kiderült, hogy a Könyvtárnak új szék- házra van szüksége. A lehetőségek mérlegelése után helyéül a Roosevelt téren az egykori Lloyd-palota telkét szemelték ki. A nagy körültekintéssel, sok munkával megszervezett tervet azonban nem sikerült megvalósítani. Új megoldást kellett keresni. A szerény szá- mú lehetőségek közül a választás az Arany János utcai egykori akadémiai bérházra esett.
Ezt a tervet, úgy látszik, sikerül megvalósítani; az érdem a Könyvtár vezetőjéé és az ő szívós munkáját támogató felsőbb hatóságoké. A székház rekonstrukciója megkezdődött és belátható időn belül be is fejeződik.
A Könyvtár új feladataihoz igazított rendjének megszervezése nem volt kis gond.
Sikeres megvalósításához nagyban hozzájárult a Könyvtár munkatársainak lelkiismere- tes, odaadó munkája, nem utolsósorban pedig azok a hasznos tapasztalatok, melyeket a Könyvtár vezetője az Egyesült Nemzetek genfi könyvtárának vezetésében eltöltött idő alatt szerzett.
Miként alakult az Akadémiai Könyvtár sorsa, története? Erről szólnak a következő írások.
Budapest, 1986. november 1.
Ligeti Lajos az MTA rendes tag a a Könyvtári Bizottság elnöke
Ligeti Lajos (1902) akadémikust 1936-ban választották meg levelező tagnak, így több mint ötven esztendeje tagja az Akadémiának. A Könyvtári Bizottságnak (az Akadémia egyik legrégibb bizottsága, 1865-ben hozták létre) több mint negyedszázada elnöke.
FROM THE FOREWORD BY ACADEMICIAN LA JOS LIGETI, PRESIDENT OF THE LIBRARY COMMITTEE OF
HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES
. . . „During the last quarter century library management had to overcome two ba- sic problems: answer to the question of the new library headquarters could no longer be delayed; at the same time up to date provisions had to be made for its growing func- tions." ... This volume is essentially about the efforts aimed at the solution of these t w o basic problems.
E kötet írásai egy intézmény, az MTA Könyvtára fejlődéstörténetéről szólnak. Ke- letkezésüket tekintve ezen írások negyedszázados fejlődést fognak át, ám időbelileg jóval többet. A 160 éves Akadémiai Könyvtár múltjából villantanak fel több mindent, ami az intézmény legutóbbi huszonöt esztendejének megértéséhez szükséges és felvázol- ják a jövő könyvtártörténetének várható főbb vonulatát, ami egyben a magyar művelő-
déstörténet egyik fejezete is.
E gyűjteményes kötetben együttesen közreadott 19 cikk, tanulmány variációk egy témára olykor szükségképpeni ismétlődéssel. A közreadott szövegek úgyszólván válto- zatlanok (néhány, többnyire stiláris csiszolástól eltekintve). A jegyzetek azok, amelyek az eredetiek értelemszerű kibővítésével, összekötik a megírás idejét a gyűjteményes pub- likáláséval és teszik ezáltal — ahol kell — világosabbá a folyamatosságot.
AUTHOR'S INTRODUCTION
The papers in this volume tell the history of the progress of an institution, the Lib- rary of the Hungarian Academy of Sciences. Considering the time of their writing, they should span a period of a quarter of a century, but in fact they embrace much more in time. They show, in flashes, much of the past of the 160 years-old Library of the Aca- demy, most of which is necessary for understanding the last 25 years of the institution.
They also sketch the prospective future of this library, constituting at the same time a chapter in Hungarian cultural history.
The 19 articles, studies, collected in this volume are variations on a theme, includ- ing, inevitably, some overlapings. Their text is virtually unchanged (apart from some, mainly stylistic, polishing). The footnotes by amplifying the original texts, connect the time of their conception with the publication of the present volume and thus cla- rify, where necessary, the continuity.
k i a d v á n y c s e r é t a j á n l ó l e v é l b e n
Az Akadémiáról szóló 1960. évi törvény kiemeli az ország első tudományos testü- letének és intézményének tudományszervező szerepét. Ez egyebek között azt is jelenti, hogy az Akadémia alapvető feladatai közé tartozik közreműködni a kutatások irányának megszabásában, a legfontosabb kutatások prioritásának biztosításában, az alap- és alkal- mazott kutatások közötti helyes arányok kialakításában, a tudományos tevékenység országos összehangolásában, a kutatásokra fordított pénzügyi eszközök racionális elosz- tásában, a tudományos munka káderszükségletének felmérésében.
Kézenfekvő, hogy az Akadémiai Könyvtárnak mint akadémiai intézménynek első- rendű célkitűzése, hogy a hagyományos könyvtári tevékenység színvonalas ellátása mel- lett, optimálisan elősegítse a maga sajátos eszközeivel a fentiekben vázolt akadémiai tu- dománypolitikai és tudományszervezési feladatok végrehajtását.
Amint az Akadémia korszerű tudományszervező tevékenysége során kísérletezik, kutatja, felméri a társadalmi-gazdasági valóságból adódó tudományos szükségleteket és ezekkel kísérli meg összhangba hozni a rendelkezésre álló anyagi-szellemi lehetőségeket és kialakítani a legcélszerűbb tudományszervezési módszereket és formákat, ugyanúgy az Akadmémiai Könyvtárnak is meg kell találnia a maga helyét ebben a folyamatban, ki kell alakítania aktív közreműködésének módszereit, formáit.
Ez azonban nem megy egyik napról a másikra. Ehhez az szükséges, hogy megkísé- reljük elvi alapon felvetni az Akadémiai Könyvtár helyének, funkcióinak és tudományos feladatainak kérdéseit.
Az MTA Elnöksége 1961. január 27-i ülésén megvitatta a könyvtár helyzetét, és ha- tározatot hozott perspektivikus feladatairól. Ez a határozat megszabja a könyvtár fejlő- désének irányát, alapot nyújt a további munkához, és nagy vonalakban meghatározza a könyvtárnak mint akadémiai tudományos intézménynek helyét az Akadémián belül és a magyar tudományos életben.
A 135 éves Könyvtár, amely a felszabadulás után, közelebbről az utolsó 5—6 esz- tendőben alakult át korszerű, tudományos nagy könyvtárrá, arra törekedik, hogy immár ne csak rendkívül gazdag többszázezres állományával (tudományos könyv, periodika, kézirat, muzeális értékű kódex, ősnyomtatvány, régi és ritka könyv), hagyományos könyvtári szolgáltatásokkal álljon a tudomány rendelkezésére. Mindinkább előtérbe ke- rülnek a jobbára passzív jellegű gyűjtőfunkciók mellett a korszerű, aktív könyvtári funk- ciók, új típusú szolgáltatások (pl. hálózati munka, reprodukciós szolgáltatások, tájékoz- tatási-bibliográfiai tevékenységek stb.).
Más szóval: a Könyvtár egyre inkább arra törekszik, hogy vállalja az Akadémiai Könyvtár jellegéből ráháruló feladatokat, az Akadémia tudománypolitikai célkitűzési- inek a maga sajátos eszközeivel való alátámasztását. Szocialista típusú Akadémiát viszont olyan szocialista típusú könyvtár szolgálhat hatékonyan, amelyet nem egyszerűen gyűj-
18
teménye és gyűjtőköre tesz akadémiai intézménnyé, hanem reális, társadalmi szükség- letek, tudományos igények felismeréséből adódó aktív beilleszkedése az ország tudomá- nyos vérkeringésébe.
Elvileg megfogalmazva: a Könyvtár akadémiai jellegét az állománnyal egyenérté- kűen funkciói, szolgáltatásai határozzák meg.
Ebből az elvből kiindulva felmerül a kérdés, hogy hogyan, milyen minőségben, mi- lyen irányban illeszkedhet be a Könnyvtár az Akadémia munkásságába?
Minőségileg az Akadémiai Könyvtárnak négy vonatkozásban kell beilleszkednie e tevékenységbe:
1. Mint akadémiai tudományos könyvtárnak (központi akadémiai intézménynek) mindenekelőtt az Akadémia tudománypolitikai és tudományszervezési tevékenységét kell elősegítenie tudományos tájékoztatással.
Ennek keretében biztosítania kell a vezető akadémiai szervek (és ezáltal az illetékes párt- és állami fórumok) rendszeres, szakszerű tájékoztatását a külföldi tudományos élet alakulásáról, a többi ország tudományszervezési eredményeiről. E tájékoztatás kiterjed:
a tudományos kutatás szervezetére, tervezésére, igazgatására, koordinálására, irányaira, gazdaságosságára, gazdasági kérdéseire. A tájékoztatás formája változatos lehet, kezdve a fontosabb vonatkozású külföldi rendeletek, jogszabályok esetenkénti lefordításától és a vonatkozó irodalom esetenkénti referálásától — időszakos dokumentációs szemléig.
(Tájékoztató a tudományos kutatás tervezésének, igazgatásának és szervezésének nem- zetközi irodalmáról c. dokumentációs szemle első száma áprilisban megjelenik.)1
Továbbá a tudományos kutatás elősegítése céljából a Könyvtár többek között a kö- vetkező nagyobb bibliográfiákon dolgozik, illetve tervezi ezek megjelentetését:
bibliográfia a tudománypolitika, a tudományos munka tervezése és szervezése nem- zetközi irodalmáról;
bibliográfia a kandidátusi és doktori értekezésekről;
az Akadémiai Értesítő (és a Magyar Tudomány) repertóriuma 1840—1960;
az Akadémia kiadói tevékenységének bibliográfiája 1830-1960;
az Akadémiai Könyvtár és az akadémiai hálózat segédkönyveinek központi kataló- gusa;
a Könyvtár gondozza és fejleszti az akadémikusok bibliográfiáját, bibliográfiailag feldolgozta az akadémiai jutalomdíjak történetét.2
Tudományos tájékoztatási tevékenységének köre tehát sajátosan akadémiai jellegű.
2. Mint akadémiai hálózati központi könyvtárnak, az MTA Könyvtára törekvése arra irányul, hogy az össz-akadémiai tudományos tájékoztatási apparátus egységként szolgáljon kutatási bázisul. Ennek érdekében a Könyvtár kidolgozta az akadémiai háló- zati központi rendeletet, a hálózati (kutatóintézeti) könyvtárak minta-szervezeti sza- bályzatát, és előtérbe helyezte a hálózati központi könyv- és folyóirat-katalógus kiépí- tését.3 A tudományos tájékoztatás terén a központi könyvtárnak az a feladata, hogy módszertanilag alátámassza és elősegítse a kutatóintézeti könyvtárak ilyen irányú tevé- kenységét (szakbibliográfiák, dokumentációs szemlék stb.).
Ugyancsak a hálózati központi könyvtári funkcióból következőleg vette a Könyvtár távlati tervébe bizonyos, már eddig is meglevő központi technikai jellegű, de a tartalmi
munkát előrevivő szolgáltatások fejlesztését, illetve kialakítását (fotoreprodukciós szol- gáltatások, központi cédulasokszorosítás stb.).
3. Mint az egyik vezető magyar tudományos nagykönyvtár, az Akadémiai Könyvtár kiveszi a részét az országos tudományos könyvtári munkamegosztásból. így ellátja az országos szakkönyvtári alapkönyvtári gyűjtőkörből ráeső feladatokat (ókortudomány, klasszika filológia, világirodalomtörténet, nyelvészet, orientalisztika), olyan feladatokat, amelyek hagyományos gyűjtőköréből adódnak.
Továbbá a nagyarányú nemzetközi kiadványcseréből (több mint 80 ország, mintegy 1800 intézményével cserél a Könyvtár) adódóan — és a jövőben fokozottan — ellátja a duplum és nem-saját profilú kiadványokkal az akadémiai hálózati és az egyéb gyűjtőkör szerint illetékes szakkönyvtárakat. E tevékenységet nemcsak országos állománygyarapí- tási, hanem gazdasági szempontból is jelentősen fejleszti (így pl. bizonyos külföldi folyó- iratok előfizetésétől és könyvrendelésektől eltekinthetnek azok a könyvtárak, amelyeket az Akadémiai Könyvtár bevon szakirodalom-ellátási körébe).
4. Mint a könyvtári munka (szolgáltatások) kiegészítéseként tudományos kutató- munkát is végző intézményben, a Könyvtárban folyó önnálló kutató jellegű tudományos munkában is ki kell domborodnia az akadémiai jellegnek. Amint a Könyvtár nem tervez általában szaktudományi bibliográfiai munkálatokat, ugyanúgy szaktudományi kutatá- sok (történelem, földrajz, irodalom stb.) műhelye sem lehet. Ezzel szemben bizonyos akadémiai jellegű tudománytörténeti és könyvtártudományi kutatásoknak van helyük a Könyvtárban.
Ilyen témakörök (a teljesség igénye nélkül): a tudományszervezési dokumentációból fokozatosan kifejleszthető kutatás a tudományszervezés és a tudományos munka terve- zése köréből (szükség szerint külső szakemberek bevonásával), az Akadémia kiadói tevé- kenységének története, az akadémiai kiadványcsere története, a korszerű tudományos tájékoztatás elvi és elméleti kérdései (helye a kutatásban, racionális szervezése, hatékony- sága stb.), az elnökségi határozat megfogalmazásában: „A kutatómunka teijedjen ki a könyvtártudomány művelése és magas színvonalú forráskiadványok megjelentetése, to- vábbá a társadalom- és természettudományok története és a kézirattár és egyéb gyűjte- mények gazdag anyagának feltárása mellett a tudományszervezés és a kutatások terve- zési kérdéseire is." Végül, de nem utolsósorban a Könyvtár története, az Akadémia tör- ténete egyik fejezeteként.
A Könyvtárnak az Akadémia munkásságát e négy vonatkozásban kell — részben közvetlenül, részben közvetve — szolgálnia. Tevékenységének az előzőkben vázolt iránya tulajdonképpen a szocialista típusú akadémiai könyvtárra általában jellemző.
Ahhoz, hogy az Akadémiai Könyvtár valóban segítője lehessen a maga sajátos eszkö- zeivel az Akadémia tudománypolitikájának és tudományszervezési munkásságának, rész- letesen fel kell mérnie helyzetét és fejlesztésének irányvonalait. Amint a népgazdaság tervezése sokéves tapasztalatok után is állandó finomításokon, átalakulásokon, tökéle- tesítésen megy keresztül, amint a tudomány tervezésének „aranykorán" mégjóval innen vagyunk, úgy a könyvtári munka távlati tervezésének szinte „kőkorszakát" éljük. E cikk is mindössze azzal az igénnyel íródott, hogy a könyvtárügy egy szektora - az akadémiai könyvtárügy — funkcióinak megvilágításához járuljon hozzá néhány adalékkal.
20
JEGYZETEK
A folyóirat ösztönzője Erdei Ferenc, az MTA főtitkára volt és e gyűjteményes kötet kézira- tának lezárásakor, 1986 tavaszán 26. évfolyamába lép. Kezdetétől napjainkig évi 6 számban jelenik meg, évente egy nyári összevont 3 - 4 . számmal.
Címváltozásai:
1 9 6 1 - 1 9 6 4 : Tájékoztató a tudományos kutatás tervezésének, igazgatásának és szervezésének nem- zetközi irodalmáról;
1 9 6 5 - 1 9 8 2 : Tudományszervezési Tájékoztató;
1 9 8 3 - : Kutatás-Fejlesztés. Tudományszervezési Tájékoztató.
A címváltozás formátumváltoztatással is járt, a korábbi A/4 formátum B/5 formátumra alakult. Ál- landó rovatai: Szemle, Figyelő, Bibliográfia. Egy évfolyam átlagos terjedelme: 38 ív. Számonként an- gol és orosz tartalomjegyzéket és a szemlecikkek ugyancsak angol és orosz nyelvű kivonatait közli.
Szerkesztése kezdettől a Könyvtár Tájékoztatási és Bibliográfiai Osztálya keretében történik. Első évfolyamainak ihletője és első számú szervezője Szalai Sándor akadémikus. (L. Rózsa György megem- lékezését: In memóriám Szalai Sándor és Szántó Lajos = Kutatás-Fejlesztés, 1983. 3 - 4 . 2 4 5 - 2 4 7 . p . ) Personalia: Felelős szerkesztő: 1961 — 1962: -
1 9 6 3 - 1 9 6 8 : Rózsa György 1 9 6 9 - 1 9 8 1 : Székely Dániel 1 9 8 2 - : Balázs Judit Főszerkesztő: 1982— : Rózsa György
Szerkesztőbizottság: 1 9 8 2 - 1 9 8 3 : Kónya Sándor, Román Zoltán (elnök), Szántó Lajos, Székely Dániel, Tamás Pál
1 9 8 4 - : Kónya Sándor, Páris György, Rakusz Lajos, Román Zoltán (elnök), Tamás Pál, Tolnai Márton.
2 .
A tervezett bibliográfiákból több megjelent az évek folyamán (L. Vekerdi Laszlo áttekinté- sét: „Felelős kiadó: az MTA Könyvtárának főigazgatója" =Magyar Tudomány, 1986. 2.162—167.p., továbbá e kötet „A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára a 2000. év felé." c. közleményének függelékét, valamint a Könyvtár éves beszámolójelentéseit. Nem jelent meg a kumulatív kötetben sem a tudománypolitika és kutatásszervezés hatalmasra duzzadt irodalmának bibliográfiája a K+F 1 - 2 6 . évfolyamainak alapján. A Könyvtár számítógépes programja keretében kerülhet sor erre. A hálózat segédkönyveinek központi katalógusára ugyanez vonatkozik. Nem valószínű viszont továbbra sem az ún. akadémikus bibliográfia kiadása, ez cédulaanyagformájában áll a kutatás rendelkezésére.
A mintegy 6 0 - 7 0 ezer tételes cédula-bibliográfia (ugyanakkor) tudománytörténetileg fontos segéd- eszköz és bibliográfiai alapgyűjtemény.
3
Az MTA könyvtarhalózatara vonatkozó jogszabályok:
Az MTA elnökének 13/1960.MTA/A.K.20./ sz. utasítása az MTA könyvtárhálózatáról.
Az MTA főtitkárának 17/1972./A.K.20./MTA-F sz. utasítása az MTA könyvtárhálózatáról.
Az MTA főtitkárának 11/1974./A.K.18./MTA-F sz. utasítása az MTA könyvtárhálózatáról szóló 17/1972./A.K.20./MTA-F sz. utasítás módosításáról.
Az MTA főtitkárának 15.271/1977.Ig.Jog./F sz. rendelete - Megbízás az MTAK részére az akadémiai információs hálózat gondozása tárgyában.
SUMMARY
THE FUNCTIONS OF THE LIBRARY OF THE ACADEMY
,,At its January 27, 1961 session the Presidium of the Hungarian Academy of Sci- ences discussed the situation of the Library and passed a resolution about its perspec- tives. This resolution lays down the orientation of the development of the Library, pro- vides a foundation for further work, and in broad outlines defines the position of the Library as a scientific institution within the Academy and in Hungarian scientific life."
Based on the above mentioned resolution, the article sketches the Library's pro- gramme to be developed. In its resolution the Presidium stated that the academic cha- racter of the Library is to be determined — equivalent with its holdings — by its func- tions and services. The article discusses the integration on the Library into the activities of the Academy in four respects:
1. as the central library of the Academy and as a scientific institution it has to as- sist with the scientific information, the activities of the Academy concerning science policy and the research management;
2. as the centre of the library network of the Academy it has to manage and or- ganize the libraries of the research institutes, so that they should serve research in uni- son with the central library, taking the differences in the disciplines into consideration;
3. as one of the large leading Hungarian scientific libraries it takes its share of work in the national scientific library division, and thus looks after the collecting tasks de- volving on it according to the nationwide division in the areas of classical studies, philo- logy, oriental studies, etc.;
4. complementing library services, it includes research work in its planning in the areas of the history of science, librarianship and several disciplines.
Megjelent: Magyar Tudomány, 6.1961.3. 186—188.p.
AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR TUDOMÁNYOS MUNKÁJA ÉS KIADVÁNYAI
Az MTA Elnökségérek 1961. január 27-i (123/61. sz.) határozata, figyelemmel az Akadémiai Könyvtárban végbement fejlődésre és a kialakult feltételekre, többek között kimondja, hogy hagyományos könyvtári szolgáltatásainak kiegészítéseképpen folytas- son tudományos munkát, amely terjedjen ki forrás-kiadványok megjelentetésére, a tár- sadalom- és természettudományok történetére, a könyvtártudomány müvelésére, gyűj- teményei gazdag anyagának feltárása, valamint a kutatástervezés és -szervezés kérdé- seire. Továbbá a határozat a Könyvtár feladatává teszi, hogy tudományos tájékoztatás- sal segítse elő az Akadémia tudománypolitikai és tudományszervezési munkáját. Mind- ezen feladatok megvalósításában a Könyvtár akadémiai jellegét kell alapul venni.
A Könyvtár hároméves (1961—63) tudományos programja keretében több munka fejeződött be, jelent meg, illetve áll előkészítés alatt. A jobb áttekinthetőség kedvéért ezeket a munkákat tartalmuk és jellegük szerint, nem pedig kiadványfajta (sorozat, ön- álló forma, időszakos kiadvány) szerint csoportosítom. Ugyancsak eltekintek annak fel- tüntetésétől, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei soro- zata (a továbbiakban: Közlemények) számai először többnyire valamelyik akadémiai folyóiratban (Magyar Tudomány, Magyar Könyvszemle) jelennek meg, különlenyomat- ként pedig idegen nyelvű kivonattal (vagy teljes fordítással) a sorozatban.
I. Tudomány- és akadémiatörténeti jellegű forrásmunkák
Gergely Pál—Molnár Zoltán: Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány reper- tóriuma. 1840-1960. Bp. 1962. 375 1. (Közlemények 33.), a legátfogóbb és legrégibb magyar tudományos folyóirat cikkanyagának mutatója, 36 tudományági szakcsoporto- sításban 120 év alatt közreadott mintegy 4000 cikkről történő eligazítással mind az egyetemes magyar tudománytörténethez, mind az egyes tudományágak történetének kutatásához nyújt adalékokat és egyben segédkönyv az Akadémia történetének kuta- tásához.1
Az Akadémia történetének egy részkérdését dolgozta fel Fráter Jánosné: „Nemzeti részvét emelte". 100 évvel ezelőtt kezdték építeni az Akadémia épületét. 1962. 14 1.
(Közlemények 28.).
A Bolyaiak történetéhez szolgáltat eredeti források alapján eddig ismeretlen adalé- kokat Sarlóska V. Ernő dolgozata: Bolyai János házassága a köztudatban és a dokumen- tumok. 1961. 14 1. (Közlemények 23.).
Rásonyi László: A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai. 1962. 19 1. (Közlemé- nyek 26.), a magyar tudomány és az Akadémia nemzetközi kapcsolatai történetének egyik fontos részterületét tárja fel.
Gergely Pál több évi munkájának eredményeként elkészült és megjelenésre vár az Akadémia 120 évi (1830—1950) kiadói tevékenységének mintegy 30 szerzői ív terje- delmű bibliográfiája, amely az Akadémiai Értesítő repertóriumához hasonlóan segéd- könyvül szolgálhat a magyar tudománytörténeti kutatásokhoz.
II. A könyvtár gyűjteményeit feltáró munkák
Ebbe a kategóriába tartoznak a Könyvtár egyes állománytesteit feltáró, vagy egyes érdekesebb dokumentumait közreadó és leíró publikációk:
Gergely Pál: Pápai Páriz-album az MTA Könyvtárában. 1961. 9 1. (Közlemények 21.), Gergely Pál: Bartók Béla ismeretlen levelei az MTA Könyvtárában. 1961. 15 1.
(Közlemények 22.), Büky Béla: Székely Bertalan hagyatéka az MTA Könyvtárának kéz- irattárában, 1962. 24 1. (Közlemények 29.).
A Közlemények-sorozat következő számaiban kerül publikálásra Romáin Roland több mint 40 eddig ismeretlen levele és az Elischer-féle Goethe-gyűjtemény rövid leírása
— bevezetésként a több éves munkával készülő gyűjtemény-katalógushoz, amelynek ki- adását a Nationale Forschungs und Gedenkstátten der Klassischen Deutschen Literatur in Weimar tervezi.
Mintegy évtizednyi munkát igényel külső szakemberek közreműködésével a Magyar- országon található keleti kéziratok központi katalógusának elkészítése az Orientalisztikai Bizottság irányításával, a Keleti Osztály szerkesztésében. Ez a vállalkozás nemzetközi ér- deklődésre tarthat számot, tekintettel a magyar orientalisztika hagyományaira.2
III. Irodalomtörténeti és történettudományi jellegű munkák
Az Akadémiai Könyvtár Mikrokiadványai sorozat első publikációjaként jelent meg Ferenczy Endre: Bevezetés az ékírásos jogtörténetbe c. annotált bibliográfia (1962. 6 szerzői ív teijedelemben 5 mikrolapon). E munka érdekessége előállitástechnikai szem- pontból, hogy ez az első olyan magyar kiadvány, amelynek eredeti, első kiadása mikro- lap.
Elkészült és megjelenésre vár a Méreiné Juhász Margit és munkatársai által összeállí- tott: Mikszáth és az Akadémia c. forrásmunka.
Az Arany-kritikai kiadás keretében elkészült Gergely Pál munkájaként: Arany János hivatali iratai c. kötet.
Az Irodalomtörténeti Intézettel együttműködésben, több éves kutatással készül a régi akadémiai levéltár irodalomtörténeti vonatkozású anyagának feltárása, az irodalom- történeti Fontes-sorozatban való publikálásra.
Az I. Osztály Textológiai Bizottságának irányításával készül ugyancsak könyvtári tervmunkaként az akadémiai Arany-kiadás négy levelezés-kötetének összeállítása, to- vábbá a Zrínyi-kritikai kiadás levelezés-kötete.
24
IV. Könyvtártudomány (könyv- és könyvtártörténet, könyvészet)
A történeti munkák közül megjelent Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás könyvtára? 1961. 25 1. (Közlemények 24.), elkészült és megjelenésre vár a szerző'több éves kutatását összegező monográfia a Corvina könyvtár állományáról.
A könyvtári munka különböző területeit illetően az Akadémiai Könyvtár, úgyis mint az UNESCO Associated Library Project magyarországi tagja a mikrofilmezés terén, foglalkozik a mikrofilmezési témakörrel. Ennek keretében megjelent Tőkés László: Az Akadémiai Könyvtár mikrokönyv gyűjteménye és fotólaboratóriuma. 1962. 13 1. (Köz- lemények 27.), és befejezés előtt áll a szerzőnek - társszerzővel közösen írt - Mikrofilm és mikrokönyvtár c. kézikönyve. A Könyvtár egyébként tervezi, hogy a fotólaboratóri- umában már kikísérletezett módszerrel és technikával a jogtörténeti bibliográfiához ha- sonlóan 100—200 példányban, a továbbiakban is megjelentet ebben a rendkívül gazda- ságos kiadványformában bizonyos munkákat, például egy Vámbéry-bibliográfiát.
A könyvészeti segédkönyvek kategóriájában, a könyvészeti rövidítési szótárgyűjte- mények keretében megjelent Moravek Endre-Weger Imre összeállításában az Abbre- viaturae cyrillicae. 1961. 138 1. (Közlemények 28.) és Moravek Endre összeállításában a nemzetközi sziglagyűjtemény II. köteteként az Instituta scientifica. 1962. 287 1. (Köz- lemények 30.). Több évre teijedő további gyűjtés folyik mind a könyvészeti rövidítések (latin betűs rövidítések), mind a nemzetközi sziglákat illetően (állami és államközi in- tézmények, nevelésügyi intézmények stb.).
Több éves gyűjtőmunkával készül a magyar könyvtártudományi bibliográfia 1945-ig.
Az UNESCO-val kötött szerződés alapján készül nemzetközi terjesztésre, a Keleti Osztály munkájaként a magyar orientalisztikai bibliográfia 1950—1962.
V. Tudományos tájékoztatás
Az MTA Pszichológiai Bizottságával közös kiadványként jelent meg az Idegen nyelvű pszichológiai művek könyvtárainkban. 1950—1960. 1961. 115 1.
A Könyvtár 1960-ban kiadott Kurrens külföldi periodikus kiadványok jegyzéke pótlásaként jelent meg a Supplementum 1. (1962. 211 1.), hogy a kutatók széles körei- nek tegye hozzáférhetővé a leggazdagabb magyarországi tudományos folyóiratállományt.
Az országos távlati kutatási terv és a tudományos káderképzés célkitűzéseire tekin- tettel került összeállításra segédkönyvként a Kandidátusi és doktori disszertációk kata- lógusa. 1952-1961. 1962. 183 1., amely hozzáférhetővé teszi a Könyvtár kézirattárá- ban őrzött egyedülálló disszertációgyűjteményt.
1961-től jelenik meg a Tájékoztató a tudományos kutatás tervezésének, igazgatá- sának és szervezésének nemzetközi irodalmáról c. időszaki kiadvány (évi 6 számban, az I. és II. évfolyam összesen mintegy 100 szerzői ív terjedelemben). A folyóirat mun- kájában a szerkesztést végző Tájékoztatási-Bibliográfiai Osztályon kívül részt vesznek külső szakemberek is.
A folyóirat témakörének tudományos tájékoztatási elméleti vonatkozásaival fog- lalkozik Rózsa György: The documentation of science organization as an emerging new branch of scientific information. 1962. 13 1. (Közlemények 32.).
A Könyvtár Tájékoztatási-Bibliográfiai Osztálya a széles alapon kifejlesztett tudo- mányszervezési dokumentáció mellett — többek között — gondozza az ún. akadémikus- -bibliográfiát, amely sok ezer cédulán tartja nyilván az akadémikusok életművét.
VI. Tanulmányok a tudományos munka tervezése és a kutatásszervezés koréból Az idézett elnökségi határozat irányelvként kitűzte, hogy a tudományszervezési do- kumentációból fokozatosan ki kell fejleszteni a tudományszervezésre vonatkozó kutatá- sokat. Külső szakemberek bevonásával ez megkezdődött és az Elnökség 1962-ben hatá- rozatot hozott fenti címen kismonográfia-sorozat megindítására. Egy kézirat elkészült, megjelenésre vár (Balázs Tibor: A tudományos kutatástól az ipari gyártásig).
A viszonylag nagy teijedelmű és kiterjedésű tudományos munka és kiadványtevé- kenység egyik kiinduló pontja, hogy a Könyvtárban az elnökségi határozatot megelő- zőleg folyt — esetleg több éves — munkálatok befejezésére a határozat serkentőleg ha- tott, perspektívát és irányvonalat adva a tudományos tevékenységnek. A Könyvtárral szembeni fokozott tudományos igények — fokozott teljesítményre ösztönöznek.4
Az Akadémiai Könyvtár kiadványai a hazai tudományos körökön, könyvtárakon kívül a nemzetközi kiadványcsere keretében eljutnak külföldre és ily módon a kutatások és a kiadványok ráfordításai bizonyos mértékig meg is térülnek.
A tudományos munka továbbfejlesztése szempontjából lényeges, hogy a Könyvtár törekedjék tervszerűbbé tenni ilyen irányú tevékenységét, értve ez alatt a hagyományos könyvtári szolgáltatások jobb összehangolását a kutatómunkával, a kidolgozandó témák gondosabb megválasztását a társadalmi igények és a publikációs lehetőségek szempont- jából, a tudományos kapacitás koncentráltabb felhasználását, a tudományos programnak
a magyar tudomány előtt álló feladatokhoz történő fokozott hozzáillesztését.
JEGYZETEK
1 ' Az áttekintésben szereplő kezdeményezések nem mindegyike volt sikeres. így például az
Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány repertóriumát meg kellett ismételni.
2
A Keleti Gyűjtemény kéziratainak katalógusa, jóllehet már a hatvanas években munkaba ke- rült és amint az idézett rész is utal rá, a tervezés stádiumában mintegy évtizednyi elkészülési idő volt előrelátható, még mindig csak előkészületben van. A perzsa és a mongol kéziratok katalógus-kötetei indítják minden valószínűség szerint a sorozatot, melynek szerkesztőbizottsági elnöke Ligeti Lajos akadémikus, sorozatszerkesztője pedig Apor Éva, a Gyűjtemény vezetője. A sorozat megjelentetése elhúzódásának okai egyaránt szakmai és szervezési-kiadási jellegű nehézségek, de mindezek csak ma- gyarázhatják, de nem mentik fel a Könyvtárat a kiadás elmaradásának felelősségétől. Tervek szerint a sorozat perzsa, mongol, tibeti, héber (2), arab és török katalógusokból áll.
3 . -
Erdei Ferenc főtitkár kezdeményezésére a Tudományszervezési Füzetek kismonografia- -sorozat a Könyvtár szellemi kiadásában, szerkesztésében az Akadémiai Kiadónál jelenik meg 1965- től. Első szerkesztője Rózsa György, tőle vette át a sorozatszerkesztést 1968-tól Szántó Lajos, a Tudományszervezési Csoport (a mai Kutatásszervezési Intézet) igazgatója. A Könyvtár gondozásában megjelent kötetek:
26
Balázs Tibor: A tudományos kutatástól az ipari gyártásig. Az izzólámpa története nyomán ( 1 9 3 0 - 1 9 4 0 ) . Bp. 1965. AkadJC. 165 p.
Szakasits Doroszlói György: A tudományos kutatás szerepe a gazdasági fejló'désben. Bp. 1965.
Akad.K. 143 p.
Klár János: A kutatásszervezés gazdasági kérdései. Bp. 1967. AkadJC 164 p.
^ L. Vekerdi László áttekintését a Könyvtár kiadványszerkesztó'ségéról: „Felelős kiadó: az MTA Könyvtárának főigazgatója" = Magyar Tudomány, 1986. 2. 1 6 2 - 1 6 7 . p.
SUMMARY
SCIENTIFIC WORK AND PUBLICATIONS OF THE LIBRARY OF THE HUNGÁRIÁN ACADEMY OF SCIENCES
The January 1961 resolution (No 123/61) of the Presidium of the Hungárián Aca- demy of Sciences reads: „With regard to the progress achieved, and the conditions evolved in the Library of the Academy, it declares, inter alia, that complementing the conventional library services it should conduct scientific work which should cover the publication of research source-documents, the history of the social and natural sciences, the studies of library science, exploration of the rich material of its collections, as well the management and planning of research. In addition, the resolution makesit the Lib- rary's duty to assist, with scientific information, the Academy's work in science policy and research management.
The accomplishment of all these tasks must be based on the academic character of the Library."
The article surveys the work completed in the period between 1961 and 1963, and the work in progress respectively, according to subject groups.
1. Source material for the history of science and of the Academy 2. Work exploring the collections of the Library
3.Work of literary history and historiography
4. Library science (history of books and libraries, bibliography) 5. Scientific information
6. Studies in the planning and management of research.
Megjelent: Magyar Tudomány, 8.1963.2. 127-129.p.
f a k s z i m i l e k i a d á s
c A Magyar
tudományos Akadémia palotája
A K ö n y v t á r k i a d á s á b a n 1 9 8 2 - b e n m e g j e l e n t k é p e s k ö n y v
AZ AKADÉMIAI KÖNYVTÁR TÁVLATI FEJLESZTÉSÉRŐL
A könyvtárak, különösen a tudományos könyvtárak működése többnyire kívül esik a sajtó, a közvélemény érdeklődési körén, leszámítva egy-egy érdekesebb beszerzésüket, valamely mutatós szolgáltatásukat, kiadványukat vagy fontosabb évfordulójukat. Ezt, mint világszerte tapasztalható tényt, szinte természetes állapotnak foghatjuk fel. Fej- lesztési terveik, gondjaik pedig különösen csak egy egészen szűk tudományos-szakmai kört érdekelnek. Egy efemer és gyengécske regény kritikája sokkalta jobban foglalkoz- tatja alkalmasint a közvéleményt,mint azon tudományos könyvtárak tevékenysége, ame- lyek a régi időktől kezdve egyik legfontosabb hordozói a nemzeti kultúrának és a világ tudományos fejlődésének — és amelyek végső soron menedéket adnak polcaikon a re- mekművek és a hasznos publikációk mellett a már a maguk idejében is kétséges értékű munkáknak is, biztosítva ezáltal legalább „fizikai" fennmaradásukat. A kultúra és a tu- domány története nemcsak a győztes csaták és ütközetek története, hanem könyvtári raktári polc-kilométerekben kifejezhető tengernyi kudarcé is. A sikertelenségek is szer- ves tartozékai az eredmények reális értékelésének.
Hányszor segített azonban hozzá a tudományos könyvtárak e gyűjtő, konzerváló, megőrző funkciója a maguk korában eltemetett művek kései feltámasztásához, felfede- zéséhez, újrafelfedezéséhez, a maguk idejében meg nem értett, vagy megvalósíthatatlan tudományos gondolatok újraélesztéséhez és évtizedekkel keletkezésük után jelentős alkotásokhoz, új felismerésekhez. Ebben az értelemben a történeti nagykönyvtárak ál- lományai (ideértve természetesen a kéziratos anyagokat is), hogy egy ipari hasonlattal éljek, olyan „meddőhányók" is, amelyek rengetek kulturális-tudományos ,kalóriadús"
anyagot, energiahordozókat rejtenek magukban, és „feltárásuk" a kutatók és a könyv- tárak szakadatlan közös erőfeszítését kívánja meg.
A tudomány közvetlen termelőerővé válása korának követelményei messze túlnő- nek, túlmutatnak a történetileg kialakult és folyton gyarapodó „meddőhányók" feltá- rásán, és a legkorszerűbb szakirodalmi tájékoztatási igényt támasztják a tudományos nagykönyvtárakkal szemben. Lehet-e azonban a 10—15 évenként megduplázódó szak- irodalmi áradat egészét felfogni, befogadni, és aktívan közreadni egy-egy nagykönyvtár keretében? Ez nyilvánvaló képtelenség. A nagyfokú specializálódás, a szakkönyvtárak és ágazati dokumentációs intézmények széles körű hálózatának kialakulása-e vajon a megoldás? Csak részben, mert egyrészt a tudományok specializálódásával egyidejűleg integrálódási folyamat is végbemegy, másrészt a többnyire adott kutatási vagy terme- lési programhoz igazodó szakkönyvtárak — dokumentációs intézmények gyűjtése, fel- dolgozása éppen az adott program minél tökéletesebb kiszolgálása miatt, nem terjedhet ki az abban nem szereplő témákra, jóllehet azok valamilyen formában a világ szakiro- dalmában valahol már jelentkeztek. Az erős specializáció, az adott programhoz való
30
kötöttség nem mozdítja elő a tudományos könyvtári munkában is oly lényeges prob- lémaérzékenység ébren tartását a határterületek, vagy új diszciplínák kialakulásának figyelésében. Egy, az érdekelt szakemberek előtt ismeretes konkrét példával jobban megvilágítva az előbbieket: amikor a kibernetikáról jóformán még az az álláspont ural- kodott Magyarországon, hogy burzsoá maszlag, az Akadémiai Könyvtár jó néhány tucat fontos művet szerzett be a kibernetikáról, s mikorra ez a felfogás megváltozott és követ- kezésképp megindultak a szervezett kutatások, rendelkezésre állt már egy bizonyos szak- irodalmi bázis. Ugyanez történt a matematikai módszerek legkülönbözőbb közgazdasági alkalmazási lehetőségeiről szóló szakirodalommal is (ökonometria, lineáris programozás, input-output stb.), melynek gyűjtése az MTA Közgazdaságtudományi Intézete könyvtá- rában még a vonatkozó hazai kutatások megindulása előtt megkezdődött — hogy egy másik akadémiai példával éljek. Ez egyben azt is jelzi, hogy a központi könyvtárat és az akadémiai kutatóintézeti könyvtárhálózatot elvileg egységként és gyakorlatilag is foko- zatosan annak kell tekinteni. Ismeretes, hogy 1—2 évre visszamenően is rendkívül nehéz szakkönyveket beszerezni, tehát az új eredményeket tükröző szakirodalom idejekorán történő beszerzése, jóllehet technikai, de igen fontos kérdés. Nem kevésbé igaz azonban az is, hogy az olyan esetekben, amikor a könyvtár előtte jár a kutatásnak (ez úgy is meg- fogalmazható, hogy kutatási igényt felkeltő funkcióról van szó), bizony évszámra hasz- nálatlanul állhatnak a kiadványok százai. Ez olyan kockázat (az esetleg tévesen megren- delt, valóban múló divatnak bizonyuló irányzatok irodalmának beszerzése is idetarto- zik), amelyet vállalni kell.
Mi tehát a hagyományos történeti jellegű tudományos nagykönyvtárak jövője? Mi a funkciójuk a tudományok viharos fejlődésének korszakában? Milyen legyen a viszo- nyuk a fiatalabb, hagyományoktól nem terhes, kisebb, mozgékonyabb szakkönyvtárak- hoz és dokumentációs intézményekhez?
E kérdések megválaszolása nem könnyű, és valójában — visszatérve a bevezető sorokra - vajmi csekély érdeklődést váltanak ki e kérdések, jóllehet megoldásukhoz súlyos tudományos és nem kevés anyagi érdekek is fűződnek. Mindeme problémák tag- lalása nem e cikk feladata, és a következőkben kifejtendők az Akadémiai Könyvtár kap- csán mindössze érintik ezeket, az általánosítás igénye nélkül.
Az utóbbi hónapokban ugyanis a figyelmes olvasó nem kevés cikket, kisebb közle- ményt, hírt láthatott a sajtóban az Akadémiai Könyvtárról — a Roosevelt téren létesí- tendő könyvtárépülettel kapcsolatban. Granasztói Pál szép és meggyőző cikket szentelt a Magyar Nemzetben az új épület városképi problémájának,1 más közlemények és kü- lönböző fórumokon elhangzó közlések is arra utalnak, hogy az új létesítmény megvaló- sítása elsősorban városképi exponáltsága miatt meglehetős érdeklődést vált ki. Sokféle vélemény van, hogy milyen legyen az új könyvtárépület homlokzata. Ez kétségkívül rendkívül fontos kérdés, még fontosabb azonban a homlokzat mögé betekinteni, amel- lett, hogy „milyen lesz az új épület", megvizsgálni azt is, hogy „mi lesz az új épületben", a figyelmet az ország egyik legrégibb és legnagyobb, nemzetközileg is ismert — és több tekintetben elismert — tudományos könyvtárának, Akadémiánk a legrégibb és hosszú időn keresztül egyetlen tudományos intézményének távlati fejlesztési koncepciójára fordítani.
Hol tart jelenleg az Akadémiai Könyvtár?
Messzire vezetne a Könyvtár közel 140 éves történetét akárcsak nagy vonalakban is felvázolni. „A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 1826—1961" (1960. Akadé- miai Kiadó, 109 lap) c. összefoglaló tájékoztató köteten kívül, a Könyvtár munkatársai az utóbbi évtizedben jónéhány közleményben dolgoztak fel egy-egy részkérdést, ame- lyek egyben mind előtanulmányul is szolgálnak a megírandó könyvtártörténethez. Maga az idézett kötet is annak számít, mint Rusznyák István, az MTA elnöke bevezetőjében kiemelte: „Ezt a könyvecskét az Akadémia egy megírandó nagyobb szabású könyvtár- történet elődjének, szerény előmunkálatának tekinti: megírására a kibontakozó magyar tudománytörténeti kutatások keretében minden bizonnyal sor kerül."2 Jelen közle- mény annyiban foglalkozik a múlttal és jelennel, amennyiben az a jövő, a távlati fej- lesztés terveihez szükséges.2
A könyvtár fejlődését a felszabadulás után, különösen az MTA átszervezése óta a következő néhány adat is érzékelteti: a költségvetés másfél évtized alatt tizenkétszere- sére emelkedett, munkatársainak száma megháromszorozódott, 1950-ben 300 külföldi tudományos intézménnyel — 1963-ban 100 állam 2100 intézményével folytat kiadvány- cserét. 1953-tól 1963-ig a könyvtárhasználati alkalmak másfélszeresre, a használt könyv- tári egységek száma három és félszeresre, az egy alkalommal használt egységek száma kétszeresre növekedett.
Az állomány mintegy 1 millió könyvtári egységet tesz ki jelenleg (könyv, folyóirat, kézirat, mikrofilm), de értékét nem annyira a milliós mennyiség jellemzi, mint inkább az, hogy egészében véve tudományos jellegű. A Könyvtár korlátozott nyilvánossága (csak tudományos munkát végzők használhatják) és „praesens" jellegéből (helyben olvasással használható az állomány, kölcsönzést csak kisebb mértékben folytat) következőleg dup- lumok, többes példányok gyűjtésére nem rendezkedett be, az állomány száma tehát némi korrekcióval lefelé, a címek mennyiségét is adja.4 A Könyvtár gyűjteményei között van az ország legjelentősebb tudományos folyóirattára (több mint 136 ezer kötet,a kurrens periodikák száma több mint 4 és félezer cím a világ minden tájáról). A Könyvtár állomá- nyának alapjait megvető adományok és hagyatékok (Teleki, Ráth stb.) mellett t ö b b mint egy évszázadon keresztül főleg a nemzetközi kiadványcsere útján gyarapodtak a gyűjtemények; tervszerű, nagyvonalú és költségvetésileg biztosított beszerzési politika azonban csak Akadémiánk átszervezésével vehette kezdetét. Ezt jól érzékelteti az a tény, hogy a jelenlegi állomány mintegy 30 %-a az utolsó másfél évtizedből származik (1826-1949; 1949-1964).
Az állományban 85 középkori kódex, a világszerte számon tartott orientalisztikai gyűjteményben 1890 keleti kódex, tudós és irodalmi kéziratos hagyatékok, levelezések, naplók, több mint 1100 ősnyomtatvány, unikumok, régi és ritka kiadások, nyomdamű- vészeti remekek találhatók a világ tudományos publikációinak java mellett.
A Könyvtár gyűjtőköre a történetileg kialakult gyűjtésre épül az országos könyv- tári munkamegosztás keretében: nyelv- és irodalomtudomány, ókortudomány, (ókori történet, klasszika filológia) orientalisztika, tudománypolitika és tudományszervezés (ideértve a külföldi tudós testületek, akadémiák, központok működésére vonatkozó
32
kiadványait), „academica" — összefüggésben az előbbiekkel — (a külföldi tudományos szervezetek és testületek kiadványai, leszámítva az alkalmazott és műszaki tudományo- kat), továbbá összefoglaló és kézikönyv jellegű, enciklopédikus, standard, reference műveket valamennyi tudományterületről (leszámítva az alkalmazott és műszaki tudo- mányokat), végül, de nem utolsósorban a határterületek irodalmát, különös tekintet- tel a matematika alkalmazására. A teljes állományt tekintve az arány a humán- és társa- dalomtudományok, valamint a természettudományok (alapkutatások) között kerekítve 80 %—20 %, és nagyjából ez az aránya az évi gyarapodásnak is (évi mintegy 20 ezer egység). A folyóiratoknál a természettudományok aránya nagyobb, mint a monográfi- áknál.
A könyvtár használatát nem az abszolút számok magassága (szakosított olvasóter- mekben, illetve kutatószobákban összesen 70 férőhely van), az extenzív, hanem az intenzív használat jellemzi, igen magas az egy olvasóra (olvasási alkalomra) jutó egysé- gek száma: 6—7 mű, ami tudományos könyvtáraink között a legmagasabb. Ennek oka a kutató könyvtári jelleg (viszonylag kevés olvasó nagyméretű állományhasználata, tehát hiányzik a könyvtárakat elsősorban nem az állományuk, hanem az olvasási kö- rülmények miatt felkeresők tömege). Ez korántsem jelenti, hogy ne volnának további teendők e téren; az állomány kihasználtságát növelni kell, aminek azonban a jelenlegi elhelyezési viszonyok között, a szűkös férőhely gátat szab. Az Akadémiai Könyvtár használóinak összetétele összhangban van az állománnyal, mindkettő túlnyomó több- ségben tudományos jellegű, tehát megfelel a Könyvtár akadémiai jellegének.
Ez vonatkozik szolgáltatásaira, tudományos munkájára, tájékoztatási tevékenysé- gére is. A Könyvtár igyekszik e tekintetben végrehajtani az MTA Elnökségének azt az elvi állásfoglalását, hogy a Könyvtár akadémiai jellegét az állománnyal egyenértékűen funkciói, szolgáltatásai határozzák meg. Olyan össz-akadémiai érdekeket kifejező
funkciók mellett, mint az akadémiai kiadványcsere és az „akadémiai kiadványtár"
működtetése, bizonyos akadémiai központi hatósági feladatok ellátása (pl. kiadvány - -devizagazdálkodás) és még egyebek, amelyekről még szó lesz, a tudományos munka és tájékoztatás terén már mutatkoznak bizonyos eredmények. Ezek közé tartozik olyan tudománytörténeti segédletek kiadása, mint „Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudomány repertóriuma 1840—1960" (1962. 377 lap), olyan akadémia- és tudomány- történeti közleményeké, mint a Könyvtárnak 1956-ban indult és jelenleg a 39. számnál tartó .Jublicationes"-sorozatának több száma (épület-történet, könyvtár-történet,
„A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai" stb.), továbbá az egyes állománytesteket feltáró és leíró olyan kiadványok, mint a „Kandidátusi és doktori disszertációk kata- lógusa 1952—1961" (1962. 183 lap), valamint kézirattári anyagközlések és tanulmá- nyok (Bolyai, Bartók, Székely Bertalan stb.), amelyek többnyire a Magyar Tudomány
„Történelmi adattár" rovatában jelennek meg. Ugyancsak a tudományos munkát hi- vatottak elősegíteni különböző könyvtári-könyvészeti segédletek, mint a nemzetközi sziglagyűjtemények („Index acronymorum selectorum"), vagy az olyan kiadványok, mint a mikrokártya szerepéről a kutatásban szóló tanulmány (amelyet egyébként for- dításra átvettek az NDK-ban és Csehszlovákiában). Ezzel összefüggésben említem meg, mint lényeges központi akadémiai szolgáltatást, azt a tevékenységet, amelyet a Könyv- tár Mikrofilmlaboratóriuma végez.
Külön kell megemlíteni a Könyvtár által megszervezett tudományszervezési doku- mentációs és bizonyos mértékű tudományszervezési kutatómunkát és ezzel összefüggés- ben a Könyvtár legjelentősebb kiadványát, a negyedik évfolyamába lépett „Tájékoztató a tudományos kutatás tervezésének, igazgatásának és szervezésének nemzetközi irodal- máról" c., évi hat számban megjelenő dokumentációs folyóiratot, amely iránt külföldön is fokozódó érdeklődés mutatkozik. A Könyvtár gondozásában indul meg a „Tudo- mányszervezési füzetek" c. kismonográfia-sorozat. Mindezek a kiadványok az Elnökség útmutatásának megfelelően, a Könyvtár munkatervébe illesztett tudományos program keretében készültek és jelenleg már több száz szerzői iv terjedelmet tesznek ki. Amint e rövid áttekintésből is kitűnik, a Könyvtár törekedik bizonyos egyensúly kialakítására a hagyományos, történeti témák (forrásfeltárások, tudománytörténet) és az időszerű, az Akadémia tudománypolitikai célkitűzéseit támogató témák és szolgáltatások között (tudományszervezési dokumentáció).
Az Akadémiai Könyvtár távlati fejlesztésének irányvonalai
Az MTA Elnöksége, illetőleg az Elnökségi Tanács és az Elnökségi Könyvtári Bizott- ság az utóbbi esztendőkben több alkalommal is foglalkoztak a Könyvtár helyzetével és különböző problémáival. Ezek során határozta el az Elnökség új könyvtárépület létesí- tését az Akadémia intézetfejlesztési programja keretében, figyelembe véve a rendkívül értékes állomány elhelyezésének lehetetlenülését, a könyvtári tevékenység jelentős mér- tékű további kiteqesztésének és fellendülésének jelenlegi akadályait (utalok az előzők- ben ismertetett adatokra az utóbbi évtized fejlődéséről) és a kapcsolatos problémák teljes megoldhatatlanságát az Akadémia székházában (és a székházon kívüli átmeneti
„pót"-lehetőségekre, mint a kihelyezett raktárak, amelyekből máris több mint kívána- tos számmal rendelkezik a Könyvtár). Vagyis a Könyvtár működése, fejlődése ellent- mondásba került elhelyezési körülményeivel. Hozzátartozik a teljes képhez az is, hogy hovatovább nemcsak a könyvtár működése áll lehetetlenülés előtt, hanem az Akadémia is évek óta fokozódó elhelyezési gondokkal küzd, mind az Elnökség, mind egyes irodái, mind pedig tanács- és előadótermeinek elhelyezése, illetve férőhelykapacitása elégte- lenné vált. A százéves épület végképp szűknek bizonyul a tárcaként is működő Akadé- miának és a korszerű nagykönyvtárrá fejlődött Akadémiai Könyvtárnak. Mindezekre való tekintettel az illetékes kormányzati szervek magukévá tették az Akadémiai Könyv- tár felépítésének tervét, és a könyvtárpalota céljaira kijelölték a volt Lloyd-palota he- lyét a Roosevelt téren.5
Az új épületben a tervek szerint mintegy 40 esztendőre kell befogadóképességet biztosítani az állomány elhelyezésére (mintegy 2 millió egységnek) és minden tekintet- ben korszerű körülményeket kialakítani a Könyvtár működéséhez (raktár, olvasótermek, munkahelyek).
Ez volna az a keret, amelyet korszerű tartalommal kell kitölteni, illetve magát a keretet a távlati funkcionális tervből kiindulva kell kialakítani (az épület végső soron
„cifra szolga", remélhetőleg semmilyen értelemben nem lesz „cifra", hanem, amint Granasztói Pál idézett cikkében mondja, ez az épület lesz a bizonyítéka annak, hogy
34
a magyar építőipar építőművészetté vált, hogy a modem és a szép nem ellentétes fogal- mak az építészetben sem).
A Könyvtár akadémiai jellegéből, tradícióiból és az eddigi működéséből levonható következtetésekből, az országos könyvtári munkamegosztásban elfoglalt helyéből, ame- lyeket együttesen és összefoglalóan az Akadémiai Könyvtárral szemben fennálló társa- dalmi szükségletnek fogalmazhatunk meg, a következő feladatok látszanak távlatilag ki- rajzolódni (részben a már kialakultak továbbfejlesztésével, részben újakkal):
akadémiai csereközpont (tudománypolitikai funkció,beszerzési forrás,az akadémiai kiadványtár — 10—50 példányos tartalék képzése akadémiai kiadványokból — kezelése),
akadémiai könyvtári hálózati központ (hatósági funkciók, devizagazdálkodás, koor- dinálás, szervezés, módszertani munka),
akadémiai mikrofilmszolgálat (szolgáltatások és fejlesztési kutatás),
akadémiai központi tudományos tájékoztatás (új szervezésként 10—12 000 kötetes központi referencegyűjtemény, az ún. akadémikus bibliográfia továbbfejlesztése, egyes speciális katalógusok felállítása, szakreferensi szolgálat),
tudományszervezési dokumen táció,
akadémiai kézirattár (tudomány- és kultúrtörténeti hagyatékok - a nemzeti könyv- tárral bizonyos mértékű és indokolt párhuzamosság a magyar irodalmi hagyatékok te- kintetében),6
akadémiai levéltár (új létesítmény mint a Könyvtár önálló osztálya),
országos szakkönyvtári funkciók (az országos könyvtári gyűjtőköri munkamegosz- tásból következőleg, a történetileg kialakult gyűjteményekre építve: nyelv-és irodalom- tudomány, ókortudomány, orientalisztika, tudományszervezés, részletesebben kifejtve az előzőkben a gyűjtőkörnél).
Mindez még nem meríti ki természetesen — hisz számos tényezőt nem is lehet előre látni, legfeljebb utópisztikusán - a Könyvtár távlati működési körét, inkább címszósze- rűen vázolja a feladatokat. A 2000. év Akadémiai Könyvtárát nehéz előre látni, ezért olyan rugalmas távlati funkcióterv látszik reálisnak, amely lehetővé teszi az újólag fel- merülő szükségletek szerinti módosításokat. A következőkben a funkcióterv realizálá- sának néhány kérdéséről, további szóba jöhető feladatokról, illetve a terv vitatott részé- ről lesz szó. Ez utóbbiak nem módosítják - akármilyen döntés születik is - a beruházási program, az új épület terveit.
A vázolt távlati funkció tervvel kapcsolatban vannak elképzelések a bővítés irányában az országos szakkönyvtári funkciók tekintetében. A Művelődési Minisztérium Könyvtár Osztálya és az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács több tagjának állás- pontja szerint az ellátatlan országos természettudományi szakkönyvtári {alapkönyvtári) funkciókat néhány tudományág tekintetében az Akadémiai Könyvtárnak kellene vál-
lalnia, úm. matematika, biológia, fizika, kémia, esetleg megosztva az akadémiai intézeti könyvtárakkal. Elvileg is tisztázásra szorul, hogy szükség van-e egyáltalán és ha igen, milyen mértékben ilyen funkciókra, mert hiszen nyilvánvalóan mások a kutatási felté- telek, a tájékoztatási igények a természettudományi kutatásban a társadalomtudomá- nyokhoz viszonyítva. A kutatás oldaláról hasonló igény nem nyilvánult meg. Ami már az eddigi tapasztalatok alapján is megfontolandónak látszik, az a matematika gyűjtése.
![I S M E R T E T É S EK 3Iag]/ar]()