A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

Az 1825-ben alapított Magyar Tudományos Akadémia az ország legfelső tudomá-nyos szerve. Az MTA a kormányzat tudomátudomá-nyos tanácsadó testülete, ezenkívül mintegy 45 kutatóintézetből álló, gyakorlatilag minden tudományágra kiterjedő, igen jelentős tudományos kutatási hálózatot irányít, valamint kutatásokat finansziroz és ellenőriz szá-mos egyetemen is. Az MTA tudományos tájékoztatási központja a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, amely egyben az ország egyik legjelentősebb tudományos infor-mációs bázisa is. Az Akadémia és a Könyvtár közösen hozzák létre, szervezik és terjesz-tik az interdiszciplináris információt.1

1. Történeti háttér

A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárát 1826-ban, azaz csak egy évvel magá-nak az Akadémiámagá-nak az alapítása után hozták létre. Már a második világháborút mege-lőző időszakban az ország három legjelentősebb könyvtára közé tartozott, és 1948-tól kezdve, az Akadémia kutatóintézeti hálózatának könyvtári-információs egységeivel (45 intézmény) együtt Magyarország legjelentősebb tudományos információs bázisává vált, amely egyben a legszélesebb spektrummal is rendelkezik: 2,5 millió bibliográfiai tétel, 9000 kurrens periodika képezi az állományt, és ezek szinte minden tudományágra ki-teijednek.

A Magyar Tudományos Akadémia információs hálózata nagyon széles területet ölel fel és nagyon sokoldalú. Ez a sokoldalúság egyrészt az Akadémia tudományos tevékeny-ségének széles spektrumát tükrözi, másrészt a történeti fejlődés során felhalmozott in-formáció magas szintű integrációjának az eredménye. Ez az integráció annak a könyvtár

— levéltár — gépesített interdiszciplináris információ közötti egységnek köszönhető, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára képvisel. A könyvtár az MTA in-formációs hálózatának központja.

Az MTA Könyvtára úgy fejlődött, hogy jelenleg a szó legtágabb értelmében vett in-formációs központnak tekinthető. A Könyvtár részévé vált elsőként az Akadémiai Levél-tár, majd a Természettudományi Információs Igazgatóság, amely egyrészt számítógépes SDI szolgáltatásokat nyújt, másrészt pedig tudományelemzéssel (scientometria) is fog-lalkozik. A könyvtári feladatok folyamatos szélesítésének keretében előzetes tanulmá-nyok folynak egy nemzetközi együttműködéssel felépítendő számítógépes társadalom-tudományi adatbázis létrehozásáról.

2. Az információ integrációja és az interdiszciplináris szükségletek

Az interdiszciplináris információs szolgáltatások alapját — a nagy volumenű gyűjteményeken kívül - az az integrált könyvtár levéltár informatikai szolgálat típus

92

képezi, amelyet az MTA Könyvtára megvalósított. Az állomány által fedett tudomány-szakok széles területe és sokfélesége, a gyűjtemények különböző típusai, a különböző funkciók és szolgáltatások egybekapcsolása mind-mind olyan tényezők, amelyeknek együttes alkalmazása teremti meg az interdiszciplináris információt. Az információs szol-gáltatások a hagyományos referensz szolgáltatástól a számítógépes adatbázisokig terjed-nek - az ETO nyelvén kifejezve a O-tól a 9. szakig.

Annak a ténynek, hogy a Magyar Tudományos Akadémián és a Könyvtárban létre-hozzák, szervezik és terjesztik az interdiszciplináris információt, többféle, egyrészt tör-téneti, másrészt a kutatásban történő alkalmazások vonatkozásában pedig gyakorlati okai vannak.

A történeti ok egyszerű. 1945-ig, a felszabadulásig, a főleg adakozások útján létre-hozott MTA elsődleges feladata a magyar nyelv ügyének szolgálata volt; könyvtára szin-tén adományok, valamint a nemzetközi kiadványcsere segítségével fejlődött, így egyál-talán nem meglepő, hogy exkluzív jellegű, a humán tudományokat preferáló intéz-ménnyé vált. Érdemes megemlíteni, hogy a fentiek ellenére, éppen a nemzetközi kiad-ványcsere jó kiaknázásának következtében, már ebben a korszakban is igen jelentőssé vált a könyvtár tudományos szakfolyóirat-gyűjteménye (Proceedings, Comptes Rendus, Abhandlungen, amelyeket a külföldi tudományos akadémiák küldtek meg). Továbbá, ebben a korszakban a Könyvtár volt az Akadémia egyetlen intézménye.

A gyakorlati okok változatosabbak. Az Akadémia 1948-ban végbement újjászerve-zését követően a természet-, társadalom- és humán tudományok területén számos szako-sított kutatóintézet jött létre. Azóta ezek a kutatóintézetek alapkutatással foglalkoztak és közülük mindegyik létrehozta a maga többé-kevésbé jelentős tudományos informá-ciós szolgálatát. Több közülük országos jelentőségre tett szert, mint pl. a Szegedi Bioló-giai Intézet, a Debrecenben működő ATOMKI, vagy a budapesti Központi Fizikai Kuta-tóintézet. A központi könyvtár szakmai és módszertani irányítása alatt mindezek a kuta-tóintézeti információs központok hálózattá szerveződtek. Eközben a központi könyvtár funkciórendszere is módosult: gondoskodnia kell mind az Akadémia, mind pedig az egész magyar tudományos élet dinamikus tudományos információval történő ellátásáról. Ez pedig a funkciókör jelentős mértékű kibővítését eredményezi, amelynek keretében töb-bek között a könyvtárnak fokozatosan a következő feladatokat is teljesítenie kellett:

a) A kutatóintézeti könyvtárak és információs központok működésének koordiná-ciója (azaz beszerzésük és kiadványcseréjük bizonyos fokú koordinákoordiná-ciója stb.);

b) Az MTA képviselete a különböző nemzetközi szakmai szervezetekben (mint pl.

a MISZON, az ECSSID - az ECSSID Bulletin-t az MTA Könyvtára adja ki stb.);

c) A központi akadémiai, illetve az országban megjelenő tudományos munkák, do-kumentumok gyűjtése, őrzése (pl. a magyar akadémikusok műveinek bibliográfiája, az akadémiai kandidátusi és „nagydoktori" értekezések gyűjtése, a külföldi tanulmányútra utazó magyar kutatók utazási jelentéseinek gyűjtése);

d) Központi tudományos információs szolgáltatások nyújtása, mint pl. kutatásszer-vezésből, tudománypolitikából (az ezekben a témákban kiadott folyóirat 23 kötete je-lent meg);

e) A könyvtár saját gyűjteményére épített és a könyvtári személyzet közreműködé-sével készülő kiadványok létrehozása (pl. az olyan sorozatok, mint a „Publicationes", az

„Informatika és Tudományelemzés", a „Kézirattári Katalógusok");

f) A nem-könyv és nem-periodika típusú anyagok gyűjtése, mint pl. az Akadémiai Levéltár gyűjteményei, amelyekben a Levéltár iratokat, magnetofonszalagokat, valamint fényképeket is gyűjt;

g) Korszerű információs technológiák bevezetése, pl. a mikrográfia, az offset repro-gráfia, xerox és hasonlók;

h) Végül, de nem utolsó sorban az információs technikák modernizálása, amely né-hány évvel ezelőtt a Science Citation Index mágnesszalagjai alapján nyújtott SDI szolgál-tatások bevezetésével vette kezdetét.

Mindezek a fejlemények — más, e tanulmány keretében nem ismertetett fejlemé-nyekkel együtt - funkcionálisan mint integráció, tartalmilag pedig mint interdiszciplina-ritás jelentkeztek (ezt az utóbbi jelenséget más terminológiát alkalmazva multi- vagy plu-ridiszciplinaritásnak is nevezhetjük). Az a)—h) pontok közös vonása: többé-kevésbé köz-vetlen módon tükrözik az intézményes vagy pedig személyi kutatási igényt.

3. Az interdiszciplináris információ néhány jellemzője

Mint ezt már fentebb is említettem, az MTA és Könyvtára (vagy könyvtárán keresz-tül) az interdiszciplináris információ előállítója, szervezője és terjesztője. Az előző feje-zetben ismertetett adatok főképpen az Akadémia által képviselt kutatás-felhasználás kritériumait körvonalazza, és a program pontjai arra irányultak, hogy a könyvtár ki tud-ja elégíteni ezeket a várakozásokat. De ezeknél a céloknál is többre kell törekednünk.

Az Akadémia nemcsak interdiszciplináris érdekeket képvisel, de önmagában véve is interdiszciplináris intézménynek tekinthető (jelenlegi 10 tudományos osztálya vala-mennyi diszciplínát felöleli), és az akadémiai intézményekben elért kutatási eredmények többségét az Akadémiai Kiadó kiadványaiban (periodikák, monográfiák) publikálja. Az Akadémiai Kiadó több mint 100 periodikát ad ki, ezeknek megközelítőleg a fele — az

„Acták" — idegen nyelveken jelenik meg, illetve olyan kooperáció keretében lát napvi-lágot, amelyben a nagyobb nemzetközi kiadók (Elsevier, Pergamon stb.) is részt vesznek.

E periodikáknak egy jelentős része erősen interdiszciplináris jellegű, mint pl. a „Sciento-metrics" (szerkesztősége az MTA Könyvtárában működik, az Elsevier és az Akadémiai Kiadó közös gondozásában jelenik meg).

Az MTA Könyvtára, hasonlóan magához az Akadémiához, szintén képviseli, sőt meg is valósítja ezt az interdiszciplinaritást, mégpedig szerkezete, gyűjteményei és szol-gáltatásai útján (1. a 2. fejezet a)— h) pontok!). A Könyvtár jelenleg egy olyan informá-ciós létesítmény, amely szervezeti formáját tekintve integrált, jellegére nézve interdisz-ciplináris, ezenkívül összekapcsolja a hagyományos könyvtári és levéltári funkciókat a számítógépes információs szolgáltatásokkal. Egyrészt általános gyűjtőkörű könyvtár (a hagyomány megőrizte a „könyvtár" elnevezést és nem tünteti fel az információs intéz-ményi funkciókat a könyvtár nevében), de ugyanakkor bizonyos szakterületek vonatko-zásában a könyvtárt szakkönyvtárnak kell tekinteni (ilyen szakterületek a nyelvészet, az irodalomtudomány, a klasszika filológia, az orientalisztika, a tudományszervezés - to-vábbá igen jelentősek a matematika, a fizika és az egyes természettudományi szakok területén kialakított periodika-gyűjtemények). A könyvtárhasználók összetétele is jól tükrözi a könyvtár interdiszciplinaritását.

94

Melyek azok az általánosítható, vagy méginkább általános vonások, amelyek a fen-tebb részletezett interdiszciplináris intézmény vagy tájékoztatási szolgálat alapján szem-betűnők?

a) A múlt században kezdődő és a XX. században felerősödő szakosodási tendencia jelenleg - a tudományos fejlődés mai alakulása következtében — az integráció és az in-terdiszciplinaritás irányába mutat. Ezt az irányvonalat az információs szolgáltatások is követik, illetve kiadványaik és szekunder szolgáltatásaik útján elő is segítik, és mindeze-ket a lehetőségemindeze-ket nagymértékben kiszélesíti a számítástechnika alkalmazása is.

b) Az interdiszciplináris információ kiteljed az egész világ tudományos tevékenysé-gére (megállapítja, melyek az újfajta kutatások), az interdiszciplináris információ ezen-kívül új kutatásokat is képes létrehozni, ugyanakkor kielégíti a folyó kutatás és a konk-rét felhasználók igényeit.

c) Míg a könyvtári referensz szolgáltatások, különösen azok, amelyek a múlt század-ban jutottak fontosabb szerephez, a kutató-felhasználó igényeihez igazodtak, addig a XX. század utóbbi évtizedeiben kialakult információs szolgálatok maguk is kezdeménye-zőbbé váltak és egyre inkább magának a kutatásnak is szerves részét képezve egyre krea-tívabb szerepet játszanak.

*

A fenti folyamat nem független az információs rendszerek interdiszciplináris jelle-gétől. Nagy a valószínűsége annak, hogy az információ területén a kreativitás és az inter-diszciplinaritás közötti kapcsolatok vonatkozásában még számos olyan jelenséget, vonást találunk, amelyeknek elemzésével még senki sem foglalkozott. A magam részéről én is ehhez a témához kívántam hozzászólni.

JEGYZET

1 E közlemény a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség (FID) 1984. évi hágai 42. tudományos konferenciája alkalmából íródott és a konferencia gyűjteményes kötetében jelent meg. (The use of Information in a Changing World, A. Van Der Laan and A.A. Winters (Editors) Elsevier Science Pub-lishers B.V. (North-Holland) FID, 1984. 1 7 1 - 1 7 4 . p . )

SUMMARY

MAKING USE OF INTERDISCIPLINARY