3.2. Az államadósság csökkentésére való törekvés
Az államadósság csökkentése manapság számos államban megjelenik, mint kormányzati cél.
Ez a gyakorlatban az államadósság nominális értékének csökkentése helyett a legtöbb esetben valamilyen mutatószámhoz viszonyított értéknek való megfelelést jelenti. Magyarországon ennek jogszabályi hátterét a 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról c. jogszabály határozza meg.
A törvény 3. §-a kimondja, hogy a kormányzati szektor – amely alatt az államháztartás központi és helyi alrendszerét értjük – egyenlegét oly módon kell meghatározni, hogy az összhangban legyen a középtávú költségvetési cél elérésével, illetve annak hiánya ne haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3%-át. Ez egy szükséges, de nem elégséges feltétel ugyanakkor az államadósság csökkentéséhez, mivel utóbbi cél eléréséhez az államadósság/GDP hányadost kell csökkenteni1. A stabilitási törvény ezután további rendelkezéseket fogalmaz meg az államadósság csökkentése érdekében, annak függvényében, hogyan alakulnak a makrogazdasági mutatók:
- Ha a költségvetési évre előre jelzett infláció és a bruttó hazai termék reál növekedési üteme egyaránt meghaladja a 3%-ot, akkor az államadósság növekedési üteme nem haladhatja meg a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a költségvetési évre várható infláció és bruttó hazai termék reál növekedési üteme felének a különbségét.
- Ha a költségvetési évre előre jelzett infláció és a bruttó hazai termék reál növekedési üteme közül legalább az egyik nem haladja meg a 3%-ot, akkor az államadósság- mutatónak legalább 0,1 százalékponttal kell csökkennie a költségvetési évben.
1 Leegyszerűsített formában az államadósság akkor csökken, ha a következők valamelyike fennáll: 1 a vizsgált időszakban a számlálóban lévő adósságállomány csökkenése legalább változatlan GDP érték mellett következett be vagy 2. a vizsgált időszakban az adós ságállomány növekedését meghaladta a GDP értékének növekedése.
Mint látható, az államadósság-mutató csökkentése mind az éves hiányon, mind a korábbi időszakban keletkezett államadósság kezelésén, mind pedig a makrogazdaság állapotán nagy mértékben múlik.
3.2.1. Az államadósság növekedését korlátozó további intézkedések
Az állam nevében adósságot keletkeztető ügylet érvényesen csak törvény felhatalmazása alapján köthető. A stabilitási törvény ugyanakkor egységesen lép fel az államháztartás központi és helyi alrendszerének adósságával kapcsolatosan, így utóbbi működési körében fellépő, az államadósságra kiható kérdésekben is megvalósul a kormányzati kontroll:
- Önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet.
- Az önkormányzatok adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladhatja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át. Ennek elérése esetén az önkormányzat - uniós jogi aktusból következő vagy nemzetközi szervezettel szemben vállalt kötelezettségből eredő fejlesztés kivételével - nem indíthat új fejlesztést!
- Azonban nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat jogszabályon alapuló, kötelező kezesség-, illetve garanciavállalásához, naptári éven belül lejáró adósságot keletkeztető ügyletéhez, valamint olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amely európai uniós fejlesztési célú támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál.
0,00%
10,00%
20,00%
30,00%
40,00%
50,00%
60,00%
70,00%
80,00%
90,00%
0,00 5 000,00 10 000,00 15 000,00 20 000,00 25 000,00 30 000,00
2000-03-31 2000-12-31 2001-09-30 2002-06-30 2003-03-31 2003-12-31 2004-09-30 2005-06-30 2006-03-31 2006-12-31 2007-09-30 2008-06-30 2009-03-31 2009-12-31 2010-09-30 2011-06-30 2012-03-31 2012-12-31 2013-09-30 2014-06-30 2015-03-31 2015-12-31 2016-09-30 2017-06-30
Magyarország (Maastichti Szerződés szerinti) adóssága
Bruttó adósság (milliárd forint) GDP arányos adósság
