214 I R O D A L O M . 214f>
de a kötet értéke sokszorozódni f o g a megígért második kötettel, a m e l y e t nagy. érdeklődéssel várunk. Akinek iskolai dolgozatot kell j a v í t a n i , annak ezt a könyvet okvetlenül tanulmányoznia kell.
Szenes Adolfé
Olasz Péter dr. S. J . : Gyermekkor, serdűlőkor, nevelés. A szerző kiadása..
Budapest, 1938. Kir. M á g y . Egyetemi Nyomda. 291 1.
Tapasztalt és n a g y olvasottsággal rendelkező p e d a g ó g u s írta e könyvet..
Végigvezet itt bennünket a gyermektanulmány és a nevelés legkülönbözőbb-, kérdésein. Ismerteti a testi fejlődés, a testápolás f ő b b kérdéseit, a lelkLi fejlődést, az értelem, érzelem, szociális érzék, akarat, szexuális ösztön,., esztétikai érzék, vallásos lelkület fejlődését és nevelését, a fogyatékos és b ű n ö z ő gyermekeket, a gyermek- és serdülőkor öngyilkosságait, a nemi- különbségeket a fejlődésben és nevelésben,, a pályaválasztás kérdéseit, azi átöröklés, környezethatás problémáit, a munkaközösségeket stb. Szülők és;
általában a gyakorlati nevelők sok érdekes és értékes adatot, tanácsot;
meríthetnek e sokoldalú könyvből. Különösen tanulságos az esztétikai ne- velésről szóló rész.
E sokoldalúságból következik azonban, hogy egyes kérdéseket sok- szor csak felszínesen tárgyal, másokat viszont a többi rovására a r á n y l a g ; túlságosan részletez. így aránytalan nagy figyelmet f o r d í t szerzőnk a : szexuális kérdésekre, f ő l e g az onániára. Ezekkel sokkal többet f o g l a l - kozik, mint pl. a hazugság, a • lopás vagy akár a vallásos nevelés kérdé- seivel. Egyes félreértéseket, tévedéseket vagy l e g a l á b b szabatossági hiányo- kat is találunk a könyvben, pl. a belső elválasztási mirigyek (16. 1.), az.
intelligencia-hányados (52. 1.), a domináns és recesszív ö r ö k l ő d é s (233. ÍJ- mibenlétére vonatkozólag. Sok kérdőjelet váltanak k i azok a részletek is*
melyekben szerzőnk az onáriia különféle okait sorolja fel (138—41. 1.).
Neín értünk abban se egyet a szerzővel, h o g y az o n á n i a és a nemi b e t e g - ségek kérdése m á r a középiskola negyedik osztályától kezdve közösen is • tárgyalható (137. 1.) -Adatok vannak arról, hogy e kérdéseknek ilyen korban v a l ó .nyilvános tárgyalása, akár hittanórák keretében is, a finomabb—
lelkű gyermekekben nagy megbotránkozást, k i á b r á n d u l á s t kelt és t ö b b • kísértéssel, nagyobb lelki kárral, mint haszonnal j á r . A szexuális nevelést lehetőleg ném közvetlenül, hanem közvetve, az általános erkölcsi é r z é k , . akarat, ö n u r a l o m , f ő l e g p e d i g a valláserkölcsi élet fejlesztésével kell s z o l - g á l n u n k . Közvetlenül csak akkor t á r g y a l j u n k szexuális kérdéseket, ha v a l ó - ban szükségesnek mutatkozik. Mivel p e d i g ez egyénileg igen k ü l ö n b ö z ő , , ezért a gyermekkorban m i n d i g csak egyénileg és négyszemközt mehet végbe.
D e semmiesetre se turkáljunk alapos ok nélkül a gyermek szexualitásában,, hanem i n k á b b tereljük el róla a figyelmét.
Egyébként a könyv nagyrészt nem eredeti m u n k a , hanem inkább- irodalmi tanulmányai alapján állította össze a szerző, sokszor t ú l s á g o s a n . ragaszkodva forrásaihoz. Számos helyen hosszasan szószerint idéz nem is- m i n d i g különlegesen fontos, klasszikus vagy eredeti részleteket mindért:
IRODALOM. 215f>
kritikai megjegyzés nélkül. Így pl. Fochertől egy helyen négy összefüggő lapon át idéz szószerint (234—S. 1.). F e l t ű n ő az is, hogy szerzőnk ,11 szakcenzort sorol fel, akikkel könyvének egyes részeit felülbíráltatta, és egyik-másik fejezetnél külön is kiemeli, h o g y mely szakemberrel nézette át.
A m ű különben nemes célzatú és természetesen emelkedett, katolikus világnézetű. Olvasását minden gyakorlati nevelőnek ajánljuk.
Somogyi József.
Szántó Lőrinc: A nevelő fogolmazástonitás alapvonalai. A G y a k o r l ó P o l g á r i Iskola Könyvtára X X . Szeged, 1938. N . 8-r., 175 1.
Szántó Lőrinc a magyartanításról szóló ú j a b b művével ismét bizony- ságát adta nevelői-tanítói rátermettségéinek, pedagógiai-lélektani . felkészült- ségének, az anyanyelvtanítás körébe v á g ó szakirodalom ismeretének, mert könyve m a g á b a n f o g l a l j a mindazokat az értékeket, melyek A magyar nyelv és irodalom tanítása című müvét s Arany János Toldijának iskolai tárgya- lása című kis tanulmányát jellemzik. Az előttünk levő m ü a magyartanítás legkényesebb és legvitatottabb területének, a fogalmazástanításniak tudomá- nyosan megalapozott és gyakorlatilag igazolt rendszerét adja.
A könyv használhatóságát rövid, egyszerű és világos okfejtése és tanu- lóknak áz elméletet szemléltető fogalmazványai teszik teljessé.
A nevelő fogalmazástanítás feladata, módja és eszközei című fejezet a fogalmazástanítás korszerű alapvetése. A fogalmazástanítás célja: »a tanulót arra képesíteni, hogy sajátos lelki tartalmát helyes elrendezéssel értelmesen, szabatosan, magyarosan és tetszetősen, a nyelvi-stilisztikai f o r m a ö n á l l ó és tudatos megválasztásával kifejezze, ú g y azonban, hogy ezzel az egyéni kibontakozás, az önkifejtés eszközéhez jutva, lelki tehetségeinek és erkölcsi magatartásának kifejlődését szolgálja«. Ez a kettős cél nem érhető el sem a kötött, sem a szabad fogalmazással, hanem az egyéni ö n k i i ejtést;
e l ő m o z d í t ó , nevelő fogalmazással. A szerző Várkonyi H i l d e b r a n d »lel ki ráhatását* és Petersen Péter //pedagógiai szituációját« tette rendszerének alapjává. A ráhatás kettős: az alkotó tevékenységet megindító közvetlen ráhatás tárgyi-tartalmi előkészítés mellőzésével, problémákkal telített és érzelmeket keltő feladat kitűzésében á l l (a tárgy megválasztása, lelki feszült- ség teremtése, a feszültség átvétele); a közvetett ráhatás a magyartanítás egyéb területeivel érintkezik, de lényegében a dolgozatok megbeszélésének szempontjaiban domborodik ki, amikor is eleven szemlélet alapján, sajátít- j á k el a növendékek ,a kívánatos fogalmazókészséget. A közvetett ráhatás a tanítás célja szerint kétirányú: a nyelvi-stilisztikai forma helyes megválasz-r tására nevelő kívánalmak megbeszélése (mondatszerkesztés, szabatosság, vál- tozatosság, választékosság, j ó magyarság, szerkezeti sajátosság, i r o d a l m i olvasmányok termékenyítő hatása,) s az erkölcsi önalakítás előmozdítását célzó szempontok figyelembevétele (igazság, lényegismeret, megfigyelőké- pesség, önismeret és emberismeret, nemzeti öntudat).
A nevelő fogalmazástanítás műfajai című fejezet az anyagkiszemelés és módszeres elvek további kifejtése a fogalmazástanítás m ű f a j a i szempont-
