z amerikai kontinensnek a mienkétől oly különböző életritmusa, a társadalom munka alatti és utáni telje-
sítményének, illetve életigényeinek nálunk nagyrészt ismeretlen mértéke és értéke: az Egyesült Államok közművelődési kultúráján is erősen érezteti hatását.
Amint a legtöbb amerikai intézmény letagadha- tatlanul magán viseli a sablonokat mellőző, kizárólag gyakorlati célo- kat szolgáló, sokoldalú fejlődés sajátos bélyegét, éppen így az ame- rikai értelemben vett „népművelés" céljait és eszközeit, valamint egész szervezeti rendszerét is ugyanez a jellegzetes sokoldalúság jellemzi.
A „mezőgazdasági és kulturális továbbképzés" — ez az ameri- kai népművelés tartalmi megjelölése — már elnevezésében is jelzi, hogy a 120 milliós birodalom elsősorban agrárország és hogy az Egyesült Államok szövetségi és állami kormányhálózata az ameri- kai népművelés terén a legnagyobb gondot a helyes és korszerű mezőgazdasági ismeretek legszélesebb körű terjesztésére fordítja.
Az amerikai népművelés ilyenformán a szó szoros értelmében vett közművelődésnek azt a fajtáját valósítja meg, amelynek keretében a gazdasági továbbképzés és nemzetnevelés figyelemreméltó módon párosul a kulturális továbbképzés és a lelket-testet felüdítő szabad-
időmozgalom egészséges arányú keveredésével. * Erről a helyes arányú sokoldalúságról nevezetes ez a mozga-
lom, amely a mai Amerikának egyik legöntudatosabb és legnépsze- rűbb intézménye; alulról felfelé szervezkedve ma már a kunyhótól a palotákig mindenhova elér és mint általános tömegmozgalom, rendszeres munkaközösségben egyesíti a szétágazó törekvéseket.
Az amerikai életnek terebélyes fája ez a mozgalom, amelynek még a neve és jelképe is jellegzetesen amerikai. Szerény négylevelü lóherén tündöklő négy H betii a mozgalom jelképe, neve röviden:
„4 H" mozgalom, a vidéken tízezerszámra szétszórt helyi szerveze- tek pedig: a „4 H" klubok. Amerika — híven önmagához — már az elnevezés terén sem követett sablonos formákat.
De mit jelent ez a 4 H betű? A civilizált emberiség életében legfontosabb szerepet játszó négy fogalom angolnyelvü jelentési- nek kezdőbetűit. A 4 H betű ennek a négy angolnyelvű szónak azonos kezdőbetűikkel rövidített megjelölése. Ez a négy fogalom:
He ad (a fej, az értelem munkája, a józan gondolkodás), He art (a szív és lélek szerepe, a szociális érzés),
Hands (a kézzel végzett munka, főleg gazdasági szakismeretek), ííealth (az egészség kultusza, szép élet, család, otthon).
Amint ez az eredeti négyes jelige is elárulja, a mozgalom az amerikai mezőgazdasági és kultúrszociális továbbképzés nemzeti munkájának csaknem teljes egészét felöleli, amely területi szem-
pontból sem korlátozódik kizárólag a 48 állam területére, mert Por- toricóban éppen úgy virágzik, mint Alaszkában, vagy Honoluluban
Az úgynevezett Smith—/.ever-törvény alapján ezelőtt 25 esz- tendővel (1914-ben) megszervezett mozgalom központi irányítása a washingtoni földmívelésügyi államtitkárság (minisztérium) feladata, amely az állami mezőgazdasági iskolákkal és a megyei továbbképző szervezetekkel (amerikai értelemben vett „népművelési bizottságok- kal") együtt gondoskodik az amerikai gyakorlati továbbképzés, kul- túrszociális népművelés és szabadidőmozgalom megvalósításáról.
A mozgalom helyi szervezeteinek, a „4 H" kluboknak munká- ját, a városi vagy nagyobb községi körzetekben az említett kor- mányhatóság által megbízott állami tisztviselő („kerületi helvi biz- tos"), a mezőgazdasági iskolák tanáraival, valamint a továbbképző megyei központok vezetőivel együtt szervezi és irányítja; a kisebb községekben, falukon, tanyákon (farmokon) ezt a szervező és irá- nyító munkát — akárcsak minálunk — nagyrészt tanítók, lelkészek, tisztviselők, a gazdasági életnek egy-egy szakterületén elismerten kiváló mintagazdák végzik, akik évente több mint egy millió i f j ú és leány mezőgazdasági kiképzéséről és kulturszociális továbbképzé- séről gondoskodnak. Az említett törvény és az állami (megyei) költ- ségvetések biztosítják a pénzügyi előfeltételeket.
A mozgalom tartalmi kereteit elsősorban mezőgazdasági problémák töltik ki ; így a farmok, gazdasági épületek, szántóföl- dek, gyümölcs-, virág- és konyhakertek építésének, illetve mívelé- sének szakismeretei, a legszükségesebb közművelődési ismeretek, a családi élet és otthon-kultusz, a „jó állampolgár" és „hasznos pol- gár" nevelése a programm legfontosabb feladatai. A mozgalom sok- oldalú tevékenysége bőséges alkalmat és lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a különben is már gyermekkoruktól fogva az életre nevelt, gyakorlati érzékű ifjak és lányok mindazokat az ismereteket el- sajátíthassák, amelyekre később férfi- és asszonykorukban, családi otthonukban szükségük lesz s amelyek egyúttal a közösségi élet ve- zetőivé is előkészítik őket. A mozgalomhoz való tartozás évei alatt, de azután is valóságos verseny fejlődik ki a ténvleges és a volt
„klubtagok" között a gazdasági, háztartási és közösségi életben el- ért eredmények terén. Különösen jó alkalmul szolgálnak erre az úgynevezett „klubnapok", amikor csoportosan sorra látogatják szomszédaikat és szemináriumszerű megbeszélések keretében köl- csönösen kicserélik véleményüket, vagy amikor kiállításszerűleg is bemutatják egy-egy helyi körzet munkájának eredményét és egy- egy ünnepélyesebb alkalomra írásban is összefoglalják saját mun- kájuk eredményét, amely, ha azt a helyi vezető külön füzetben való kiadásra érdemesnek találja, nyomtatásban is megörökíti és nép- szerűsíti a szerkő munkásságát. Ez a szellem, illetve módszer egy- úttal azt is bizonyítja, hogy a mozgalom legfőbb feladata: az ifjú- ság nevelése. Ezt a nevelési munkát a már említett Smith-Lever- törvény úgy határozza meg, hogy annak célja: az egyéni alkalmas- ság és tanulási képesség szem előtt tartásával gyakorlatilag szak- képzett, müveit és jellemes embereknek élethivatásra nevelése, akik egyúttal hasznos polgárok és jó állampolgárok legyenek.
A „4 H" mozgalomnak általában minden 10 évesnél idősebb amerikai ifjú vagy leány tagja lehet, aki kedvet és képességet érez magában arra, hogy kulturális és gyakorlati ismereteit a minél kor- szerűbb gazdálkodás és minél teljesebb közösségi élet érdekében rendszeres és önfeláldozó munkával elsajátítja. A klubtagok tulaj- donképeni tagdíjat nem fizetnek, legalább is pénzben nem; legtöbb
államban természetbeni hozzájárulással vagy teljesített munkával
— így többek között — farmjaik kísérleti célokra való ideiglenes átengedésével tesznek eleget ebbeli kötelességüknek.
Á „4 H" mozgalom rendszeres havi gyűlései továbbá — a mi járási napjainkhoz hasonló — úgynevezett „eseménynapok", vala- mint a kiállítások és bemutatók mindenütt az amerikai életre jel- lemző „eredményesség" jegyében folynak le. Különösen a mezőgaz- dasági és háztartási ágazat fejt ki méreteiben is jelentős tevékeny- séget. A termelési, értékesítési, állattenyésztési, gyümölcs-, virág- és konyhakertészeti, háziipari és kultúrszociális továbbképzés gya- korlati bemutatóinak, illetve megbeszéléseinek munkájába néhol még az ismertebb amerikai egyetemek — mint például a Yale- és Missouri-egyetemek — is bekapcsolódnak, hogy gazdaságpolitikai tanszékeik, tudományos kutató munkájuk és könyvtáraik közben- jöttével elméletileg is alátámasszák a mozgalom gyakorlati munká- ját és célkitűzéseit. Igen figyelemreméltó az úgynevezett „otthoni
„4 H" munka is, amely a szó szoros értelmében vett „otthonokban"
folyik, egy-egy család magánlakásán, ahol az összegyűlt rokonok, ismerősök, szomszédok, ifjak és felnőttek egy-egy otthon saját, meghitt környezetében, sokszor több napon át tartó megbeszélései- ken cserélik ki gondolataikat, tapasztalataikat és az életszínvonalukat
érintő legfontosabb adataikat, miközben a résztvevő asszonyok és leányok egy része főzőtanfolyammá alakulva, gondoskodik az ösz- szes vendégek ellátásáról, míg egy másik csoport a konyha-, virág- és gyümölcskertek területén fejt ki egyidejűleg háztartási szem- pontból hasznos tevékenységet. Ilyenkor kerül sor a „legjobb gazda- asszony" címért rendezett versenyekre is, amelyeknek keretében a jelölteknek a tehénfejés, állatetetés, takarítás, kertészkedés, sütés, főzés, varrás terén éppen úgy számot kell adniok ügyességükről, mint a közművelődési „tantárgyak" (történet, irodalom, zene, ének, tánc, stb.) területén; e versenyek győztesét az egész környék lakos- sága egész éven át példa gyanánt tiszteli.
Ami most már a „4 H" mozgalom úgynevezett kerületi (me- gyei) munkáját illeti, itt külön is említésre érdemes az úgynevezett megyei továbbképző megbízottak („county-extension agent") sze- repe. Minden megyében két ilyen megbízott működik, az egyik: a mezőgazdasági külső tevékenységet, a másik: az otthoni — háztar- tási — kultúrszociális továbbképzést vezeti; az ő munkájukat vi- szont a 48 állam mindegyikében külön rendszeresített, úgynevezett
„állami továbbképző központ" — miniszteri tanácsosnak megfelelő — vezetője irányítja és ellenőrzi. Ezek az állami megbízottak gyako- rolnak főfelügyeletet az úgynevezett „4 H" klubok szervezése és működése felett is, ők bírálják felül a megyei megbízottak munka-
terveit, költségvetéseit s ha annak szüksége valahol felmerül, ők
gondoskodnak a megfelelő segélyösszegek engedélyezéséről; ezen- kívül irányítják a mozgalom országos és állami sajtó- és propaganda- kiadványainak (hetilap, folyóirat, évkönyv, műsorok, munkatervek, röplapok, plakátok, füzetsorozatok, stb.) szerkesztési és terjesztési munkáját, amelynél különösen fontos szerepet töltenek be a helyi klubok tisztviselői és a rokonegyesületek vezetői; végül ők elnököl- nek az úgynevezett megyei táborozásokon és közgyűléseken, az ünnepélyesebb „klub-piknikeken", ők vezetik a kerekasztal-meg- beszéléseket, kiállításokat, vásárokat, sokszor a jelentősebb klub- napokat is.
A helyi szervezetek, tisztviselőiket (szükség esetén bizottságai- kat) saját maguk választják, munkaterveiket is a tagok maguk állít- ják össze. A vezetőtagok kiválasztása nagv körültekintéssel és fele- lősséggel történik, márcsak a leendő kerületi és állami vezetők, az utódok nevelése miatt is. A helyi klub vezetője rendszerint a vidék egy-egy tekintélyesebb, szakképzettebb polgára, aki helyi munka- társaival együtt elvégzi mindazt a gazdasági és kultúrszociális nép- művelési munkát, amelyet minálunk a népművelési titkár vagy gondnok, a népművelési előadók, gazdatiszt, háziipari, stb. felügyelő, zöldkeresztes nővér és a közjóléti szervek együttesen folytatnak.
Gyakran egy-egy évjárat kiváló tagja vagy tisztviselője a jövő évi helyi vezető, aki e tisztségét teljesen ingyenesen látja el. A helyi vezetőtől megkívánják, hogy ne csak tekintélyes és szakképzett em- ber legyen, de sajátmaga is gazdálkodjék, továbbá a szervezéshez is értsen és szükség esetén szónokolni is tudjon. Az amerikai igénvek szerint a helyi vezetőnek „személyiségnek" kell lennie, aki a helyi szervezetet nemcsak vezeti, de annak tagjait egyúttal lelkileg is magához láncolja s így az együttest érzelmileg is irányítani képes Az egyénisége szerint is rokonszenves, türelmes, hajlékony helyi vezető — szerintük — többet ér, mint a csak szakképzett „iránvító- tisztviselő".
Bár a mozgalom önkéntes alapon áll, aki egyszer ahhoz csat- lakozott, nem vonhatja ki magát többé azok alól a kötelezettségek alól, amelyek a „4 H" mozgalom minden egyes tagjára egyformán kötelezők. így — többek között — a „4 H " mozgalom tagja a ban- koktól vagy magánosoktól felvett kölcsönöket mindenkor a leg- pontosabban tartozik visszafizetni és nemcsak saját gazdasága kö- rül a háziállatokkal, de az erdők vadállományával szemben is a legemberségesebb magatartást kell tanúsítania. Megköveteli továbbá a mozgalom vezérkara tagjaitól a mindenkor tisztességes gondolko- zást, hogy véleményüket mindenkor egyenesen és őszintén hangoz- tassák, de kijelentéseikért, ha kell, következetességgel helyt is állja- nak. Egyszóval: a magánéletben is megkövetelik tőlük, hogy a
„sport-gentleman-ség" parancsaival ne kerüljenek ellentétbe.
Ami most már a „4 H" munkatervek összeállítását illeti, mind- járt szembeötlik, hogy ez az a terület, amelyen a korlátlan lehető- ségek hazája a mienkétől oly sok tekintetben különböző pedagógiai elveit talán a legsikeresebben gyümölcsöztetheti. Igen figyelemre- méltó, hogy bár tömegmozgalomról van szó, még hozzá: amerikai tömegmozgalomról, — mégis minden klubtag „egyéni" kezelésben
részesül. Már maga az egyes helyi körzetek különböző nemű és korú tagjaiból alakuló „4 H" klubok különböző, heterogén jellege is szinte szükségessé teszi, hogy minden egyes vidék lakói teljesen egyéni továbbképzésben részesüljenek. A hatalmas birodalom leg- ellentétesebb földrajzi fekvésű, éghajlatú vidékeinek s azok leg- különbözőbb gazdálkodási rendszereinek, kulturális berendezkedé- seinek, népi szokásainak kölcsönös megismerése, a távoli és közeli szomszédokkal való állandó összeköttetés megteremtése éppen úgy beletartozik ebbe a sokoldalú programmba, mint az egyes körzeten belül élő „klubtagok" egyéni óhajainak, terveinek, munkájának figyelemmel kísérése, azok megvalósításának előmozdítása, vagy akár élethivatásszerű feladataikhoz szükséges nyersanyagok köz- ponti beszerzésének kedvezményes áron való lehetővé tétele.
Ily körülmények között csak természetes, hogy a mozgalom a 48 állam gazdasági és kulturális gócpontjai között rendszeres ván- dorlási akciókat szervez, amelyek során a belföldi vándorforgalmi akciókon van a hangsúly. Minthogy az amerikai ember általában sokkal nagyobb igényű, mint az európai, igen fontos, hogy ezek a tanulmányi utazások mindig valami újat és érdekeset nyújtsanak, mert csak így tudják a saját környezetét és gazdasági rendszerét meg- szokott polgár érdeklődését felkelteni s őt — Amerikában szinte para- doxon! — környezeti „konzervatizmusából" egy időre kizökkenteni.
Az összes munkatervek előkészítésénél egy másik főszempont, hogy azok — az amerikai értelemben vett „demokratikus eszmények-
nek" megfelelően — a mozgalom tagjait az egyéni önzés legyőzésé- vel, egymás állandó megbecsülésére és a közös munka — szárma- zási, vagyoni és egyéb társadalmi különbséget nem ismerő — lelki összhangjának biztosítására ösztönözzék. Amint a 25 év előtti ala- pítólevél mondja: „a mozgalomnak nemcsak az a célja, hogy egyé- nileg ügyes és tanult szakembereket neveljen, hanem hogy ezekből egyúttal olyan ,jó állampolgárok' legyenek, akik az amerikai közös- ségi eszme örök értékeit mindenkor, mindenkivel szemben meg- védeni képesek". Szerintük, ennek előmozdításához az is hozzátar-
tozik, hogy a mozgalom ifjúsági alakulatai az ifjúkori érzékenység és önérzetesség érdekeinek megfelelően, minél szabadabb keretek között valósíthassák meg terveiket, hogy így tevékenységükre, mint legsajátabb munkájukra hivatkozhassanak.
Végül arról is intézményesen gondoskodik a mozgalom, hogy a helyi körzetek tagjai ne csak egymás között érintkezzenek, hanem hogy az összes tagok legalább időközönként szintén érintkezhesse- nek egymással, különösen, amikor egy-egy országos ünnep (anyák napja, atyák napja, hálaadó-nap, munka-ünnepe, stb.) alkalmával a helyi és megyei körzetek tagjai, vagy egy-egy állam kiküldöttei az egyidejűleg tartott fontosabb közgyűlésekre, összejövetelekre és ki- állításokra egybesereglenek. Ilyenkor maguk a klubtagok is belát- ják, hogy kapitány nem lehet közülük mindenki, de ha egy-egy
szakterületen alaposan kiképezik magukat, könnyűszerrel egy-egy tevékenységi ágazat, vagy helyi körzet vezetőivé válhatnak. Éz a szellem biztosítja, hogy a résztvevők között lassan, fokozatosan le-
omlik minden válaszfal és kiváltság, aminek árán végül is a köz- érdekű munkaközösség elve győzedelmeskedik.
Közös nagy célok elérését Amerikában is csak úgy tudják biz- tosítahi, hogy vannak akik parancsolnak, de még többen vannak, akik engedelmeskednek. A „4 H" mozgalom is így fejlődött azzá, ami ma. Az angol-szász világ közismert „good-will" mottója itt: a bajtársiasság és a kölcsönös megbecsülés jegyében jelentkezik. De éppen így jelentkezik ez az „egyenlő mérték" elve a legkülönbözőbb szaktevékenységek területén is; nincs különbség a farm disznóhíz- laló vagy méhész-szakértője és a helyi körzet „tarkaest"-jének iro- dalmi előadója között. Mindenki munkáját megbecsülik — csak komoly és alapos legyen a munkája.
A társadalmi egyesületek, szövetségek és ligák működése szem- pontjából is fordulópontot jelent a „4 H" mozgalom egyre szélesebb keretek között jelentkező tevékenysége. A mozgalom sokoldalú működésével szinte évről-évre magába olvasztja, felszívja az eddig szerteszét ágazóan, külön utakon járó hasonló egyesületi törek- véseket. Így vált és válik sok amerikai szakegyesület, szinte egyik napról a másikra, teljesen feleslegessé; szerepét, feladatait, vala- mint tagjait átvette és átveszi a „4 H" mozgalom, amely a gazda- sági és kultúrszociális munkaközösség jegyében az amerikai nép- művelést közös nevezőre hozta és hozza.
Nem volna teljes a mozgalomról nagy vonásokban vázolt kép, ha meg nem emlékeznénk a jellegzetes „szavazásokról", az évi tevé- kenység igazi versenynapjairól, amikor a tagok bírálatot monda- nak az évi működés teljesítményei felett. Ezeken a szavazásokon, amelyek rendesen egyéb szórakoztató eseményekkel (sportverse- nyekkel, hangversenyekkel, tarka estekkel, stb.) kapcsolatosak, a lefolytatott szavazások és a győztesek ünnepélyes körülhordozása után a zenekarok és dalárdák versenyeznek egymással, hogy a leg- szebbet és a legjobbat nyújtsák. Ilyenkor kerülnek bemutatásra azok az őstehetségek, akik azután később az állami, sőt szövetségi rádióállomások műsorainak is kedvelt muzsikusaivá és népszerű szavaló-énekeseivé válnak.
Ezekhez a szavazásokhoz és ünnepélyesebb közgyűlésekhez csatlakoznak rendesen a táborozások is, amelyek a természeti szép-
ségekben oly gazdag birodalom kerületi és állami körzeteinek leg- meghittebb találkozó helyei. A táborozási élet léleküdítő, testi újjá- éledést biztosító változatossága, a tábortüzek, a szertartásos tanács- kozások, mesélések, játékok és egyéb színes mókák minden részt- vevő számára várva-várt ünnepnapot jelentenek.
Valamennyi táborozás között legnevezetesebb: az évenként egyszer Washingtonban tartott szövetségi táborozás, amelyre min- den egyes „4 H" klub elküldi a maga képviselőit. Ezen a Washington- környéki főtáborozáson nemcsak a mozgalom fontosabb problémái kerülnek megvitatásra, de a résztvevőknek arra is módjuk nyílik, hogy a szövetségi kormányhatóságok (földmívelésiigyi és nemzet- nevelésügyi államtitkárságok) mindennapi életét és szervező mun- káját közelről is tanulmányozzák. Ilyenkor érzi csak igazán a
távoli kis farm egyszerű küldöttje, hogy milyen hatalmas mozga-
lomnak a tagja és hogy még az állami hatóságok is mily megbecsü- lésben részesítik az ő mozgalmának „4 H" betűvel ékes lóherés jel- vényét. Külön is említésre érdemes, hogy e táborozások (kiállítá- sok, stb.) alkalmával az állam mezőgazdasági iskolái (internátusai) minden kiküldöttnek lehetővé teszik, hogy akár két hétig is igénybe vehessék a teljesen ingyenes internátusi elhelyezést és ellátást és mint vendégek a kollégium tanáraival és tagjaival összeismerkedve, előadások, könyvtárak látogatásával látókörüket szélesítsék.
A mozgalom évadnyitó és évzáró ünnepélyének különös ese- ménye a gyertyagyujtási szertartás. Ezeken az ünnepélyeken nem- csak a végzett, vagy tervezett munka részleteiről hangzanak el tömör jelentések, de kiosztásra kerülnek azok a díjak is, amelye- ket az egyes klubtagok kiállításokon vagy egyéb versenyeken nyer- tek. Ilyenkor szólalnak fel a kerületi, vagy állami körzet legtekin- télyesebb polgárai, a közélet ismertebb szereplői, akik maguk is egész éven át támogatták a „4 H" mozgalom munkáját. Az újévet kezdő első őszi klubnap: az ünnepélyes gyertyagyújtás napja, amely egyúttal a klub új tisztviselőinek tisztségükbe való beikta- tását is ünnepélyesebbé teszi.
A falusi családok gazdasági függetlenségének és szakképzett- ségének, valamint kulturális továbbképzésének biztosítása minden- esetre a legmagasztosabb feladatok egyike, amelynek önzetlen és eredményes szolgálatához sok gyertyafény, nagyon sok világosság szükséges. Európa népei már megszokták, hogy ez az amerikai világosság néha nemcsak fényt és életet sugároz, hanem gyakran vakít és perzsel, örvendetes jelenség az ó-világ számára, hogy a
„4 H " mozgalom területén a meggyújtott gyertyák igaz ügyért lobognak. Igazi életet és fényt, valódi műveltséget terjesztenek.
Amerika milliós tömegei, — amelyek e mozgalom keretében találják meg hivatásuk munka alatti és utáni életigényeit — nem hiába gyújtják meg az örömtüzeket az őserdők rengetegében, ahol az ifjúság sok százezres seregei, fejükön a gyermekes kis papírcsákókkal, büszkén éneklik a mozgalom himnuszát.
Ezek az örömtüzek és papírcsákók egy lélekben és testben egészséges fiatal nép jövőjének jelképei, de egyúttal az emberi élet munkás és napsugaras oldalainak is büszke hirdetői.
Czakó István
